Az evolúció visszafordíthatóságáról tanúskodnak a poratkák

a baj az, hogy te semmit sem tudsz, fõleg érvelni nem! ne nyafogj, hanem tanulj! s gondolkodj!

Erre a fajtára még jellemzõ az, hogy miután több tíz vagy száz ember próbál vitázni a legtöbbször nem létezõ "érveivel", majd megunják a terelést és a primitívséget, az egyed körülnéz a "csatatéren", és megállapítja, hogy "nyertem!" (a közönség röhög vagy szörnyülködik - lásd a negatív értékeléseket és a kommentjei alapértelmezés szerinti eltüntetését).
Sajnos egyre több egyed születik ebbõl a fajtából, és nem csak az internetes fórumokon... :(

s ezt az utódja - akivel esetleg életében nem találkozik - honnan fogja tudni?
A viselkedés pont ugyanúgy alakul az evolúció alatt mint a fizikai jellegek! megjelennek a változatai s majd a szelekció eldönti, hogy melyik a sikeres változat hordozója!

#58 , #59 , #61 -re.

Ennyi tudtok:
személyeskedni. <#mf1>

Szerinted a DNS-be beépül az egyed szerzett tudása?

Mondjuk rájön, hogy jobb a kóró, mint a nád, vagy bármi ilyesmi.

Igen, valamelyik õse még oda rakta a tojásait. A levelibéka is hosszú ideig fejlesztette ki, hogy mikor ugrik ne hasra essen, hanem kezeivel megfogja az esés erejét.

Netalántán a DNS-be nem épül be a tudás? Csak olyan dolgok öröklõdnek azok is évezredek útján melyek valamilyen testi, és szellemi elváltozás útján történik. Mind pl. a két élesebb metszõfogunk a húsevés által, vagy a nyelvünk mérete, vagy a lábaink és kezeink formája.

te csak magad égeted itt a hülyeségeiddel, vedd már észre!

Tehát akkor miért is szövi egy szövõmadár fészkét?

Mert, hogy ez az ösztöne a génjeiben van.
De hogy került oda, hiszen valamelyik õse még biztos, hogy a földre rakta a tojásait?

Válasszunk ki akkor egy jellemzõt.

Sunyiság.

Egy bátor harcos populációban megjelenik a sunyiság mint mentális betegség.
A bátor harcosok találkoznak egy törzzsel, akik náluk erõsebbek így a bátorság nem kifizetõdõ mivel közvetlenül konfrontálódnak náluk erõsebbekkel ami halálhoz vezet.

Aki konfrontálódik meghal. És nem nemz több utódot.
A sunyi nem konfrontálódik meg túlél és utódokat nemz.

Így lehetsz te is ilyen sunyi kretén, mert az evolúció során ez a viselkedésforma az õseidnek elõnyt jelentett.

Hehehe, a válaszod után pontosan igazoltad az elméletemet, miszerint egy porbafingó szellemi színvonalán vagy. :) Másolni sem tudsz pontosan, de saját elképzelésed sincs semmirõl. Csak "nemnemnemnem, nekem van igazan" - de hogy miben, ezt nem árulod el. Sokadszorra állítasz ki magadról szegénységi bizonyítványt, de tekintve, hogy a bakancsomnak több esze van nálad, érthetõ, hogy észre sem veszed.
Ha most azzal jössz, hogy nem az érveidet támadom, hanem téged (ez lett volna a helyes reakció az elsõ hozzászólásomra), akkor elmondanám, hogy nincs mit támadni, nincsenek érveid. Ha lenne is, le merem fogadni, hogy pusztán formállogikai alapon (azaz a tartalmat nem nézve) szét lehet szedni, mint Floki a lábtörlõt.

"a fenotípus nem csak a tollazat, okosmadár!"

Most látom, hogy "okosmadár"-nak neveztél.
Pedig nem akartam erre szót vesztegetni, de látod ott az elõzõ hozzászólásomban "stb"-t?

Szóval nem kell ezzel gyerekes erõlködés próbálkoznod, hogy hitelteleníts engem, amikor tudom mit jelent a fenotípus szó.

Aki ilyenekkel próbálkozik, azt örömmel égetem le.
Nyugi, nem teleszel az elsõ.
Olvasd el a lentebb linkelt vitámat a Seti-s cikk alatt.<#wink>

okosmadár! a tanult tulajdonságok nem örökithetõk, legfeljebb lemásolhatóak az példa láttán! tehát, ha a kismadár nem él együtt az anyukával-apukával, akkor kénytelen sajátmaga fészket épiteni, nemde? Ergo, forditva ültél a bilire! A viselkedés nem épül be a genomba, hanem a genom váltja ki s azt s szelekció dönti el, hogy megfelel-e vagy sem! Pont ahogy ez a csõr formájával vagy szárny hosszával is történik!

Hogy tanul meg egy madár fészket szõni?

Ugye a madarak õse az még nem tudott ilyet?
Hát akkor ez a tudás hogyan épült be a DNS-be, amikor az egyed felfedezését, élete során felhalmozott tudását nem öröklik az utódaik?

Ne szégyelld, ha nem tudsz rá válaszolni.
Az evolúciós "tudósok" sem tudnak.<#wink>

a fenotípus nem csak a tollazat, okosmadár! beletartoznak az élettani, szaporodási s egyéb funkciók is! Azok alapján szelektálódik ki a legmegfelelõbb viselkedésforma! A példádnál sincs másképpen! Mindkettõnél az a fészekrakási viselkedés maradt fenn, amelyik a legjobban bevált! Egyik faj sem tanulja a fészeképitést, ösztönösen tudja. Amelyik elrontja, az ráfizethet!

Gyenge válasz.

Van két kismadár.
Kb. ugyanolyan a súlyuk, alakjuk, stb.

Az egyik felszõ a fára egy bonyolult fészket, ami leginkább egy odúra hasonlít, a másik meg rak egy kis szedett-vedett fészket a fûbe, le a földre.

Hogyan következik mindez a fenotípusból? <#fejvakaras>

Rögeszme az, ha nem akarok egy ételmetlen vitába belemenni?
Furcsa fogalmaid vannak.
Az alapkérdések megválaszolása pedig az értelmetlen vita elkerüléséhez fontos.
Ilyen egyszerû kiszûrni a trollokat azoktól akik elvakultak, a troll nem megoldásra törekszik csak egyszerû vitát generál.
Az elvakult legalább hajlandó az alapkérdésekre válaszokat adni.

Valóban pá-pá.

te mikor óhajtanál a michigeni okostojások felvetésére érdemben reagálni?

a genotípussal együtt jár a fenotípus, azzal meg a megfelelõ viselkedésmód! Pl. merre s hogyan mozoghat, mit és hogyan ehet, mikor és hogyan szaporodhat. ezek pedig ösztönökön alapulnak! mivel az õsi egysejtû is mozgott, táplálkozott, szaporodott, ergo benne is megvoltak a megfelelõ ösztönök! capisci?

Kit érdekel, hogy neked van két rögeszmés kérdésed, amin képtelen vagy tovább lépni és értelmezni a rájuk adott válaszomat a #45 -ösben?

Ebbõl csak az következik, hogy te nem akarsz értelmes vitát folytatni és ezt elõre kitervelt, mondvacsinált ürüggyel kerülöd el, miközben megpróbálsz a tudományosság szerepében tetszelegni. <#nevetes1>

Pá-pá<#wave>

Ha már az õs egysejtûben is benne volt, akkor lehetne, de ugye ezt te sem gondolod.
Mindenesetre, felmerülne a kérdés, hogyan került bele az õs egysejtûbe.<#ravasz1>

Elég, ha megnézed a madarak fészekrakási tudományának sokféleségét.
Hogyan került be a DNS-ükbe, ha az egyed felfedezése nem épülhet be a génállományába?

Én azt hiszem semmilyen álláspontot nem képviseltem a hozzászólásoman, és nem is logikus hogy csoportokhoz tartozom. Továbbá egy nick-re sem vagy hajlandó válaszolni, minek nekem 100?

Tekintve hogy képtelen vagy arra hogy vélaszolj az alapkérdésekre, és csak személyeskedsz, csak trollkodsz.

Jó vasárnapi trollkodást.

Vagy válaszolj, mit tagadsz és mi az elméleted (az elõbbi válaszod alapján az is elfogadható válasz hogy fogalmad sincs, de akkor ezt írjad le!).

mivel az ösztönös viselkedés attól ösztönös, hogy veleszületett és nem tanult magatartásforma, már miért ne lehetne a genom terméke?

Nem tudom ti evolúciós hívõk mind ugyanolyan kiképzést kaptok, vagy van 100 nickneved és mindig ugyanazt kérdezgeted? <#nevetes1>

Miért kellene felállítanom, bebizonyítanom egy új elméletet?
Számomra egyértelmû, hogy az evolúciós elmélet egy humbug. Ennyi.

Könnyebb megállapítani valamirõl, hogy nem mûködik, mint megmondani, hogy mi lenne a jó helyette.

Pl.
Lerobban egy kocsi, ülnek benne négyen.
Egyik kitalálja, majd én megnézem a gyertyát.
Megnézi, megpucolja, nem indul.
A másik három is tudja, hogy nem a gyertya volt a hibás, de, hogy mi a jó megoldás, azt egyik sem.

Remélem hótt világos és tovább tudnunk lépni a tudományos vitádban. :)

Szerintem válaszolj az alapkérdésekre, ha arra képtelen vagy, akkor a vitára képtelen vagy.

Másik dolog ami miatt nem mûködhet az evolúció az az, hogy nincs magyarázat az élõlények bonyolult viselkedésének kialakulására.

Mivel az egyes egyedek élete során tett innovációs felfedezések nem öröklõdnek az utódokban, így azok vagy újra kitalálják, hogy kell pl. fészket szõni megfelelõ faágakra, vagy az egyed halálával a sírba száll a tudás.

Tehát felmerül a kérdés, hogyan kerülhetett be a DNS-be az ösztönös viselkedés?
Szerintem evolúció útján sehogy.

Szerinted?

Egy kis film, csak úgy poratka ismertetõnek

A tudománynak nincsenek hívõi, így az evolúcionizmusnak sem! csak a kreacionizmusnak, az értelmes tervezésnek! Igaz, eszük sincs, ergo, valamilyük csak kell legyen nekik is! -:))

Egyáltalán nem akarlak túráztatni, csak értelmet adni egy vitának.

Az alábbi hozzászólásod viszont nem válasz a kérdéseimre.

Tisztázzuk elõbb az alapokat.

Tehát mit tagasz pontosan, és szerinted mi az ami szerinted helyette van?

Tehát egy rövid tagadás, és egy rövid állítás plíz!
A bizonyítást hagyjuk az állítások utánra.

A hívõknek biztos.

Kézzelfogható tény, követhetõ folyamat!

számodra, de minden normális ember számára OK! Jellemzõ, hogy érvek hiányában mire fanyalodsz!

Nem elmélet? <#ijedt>

Hát mi?
Isteni igazság?<#vigyor2>

Ez a hozzászólásod 00.<#wink>

Kicsit hosszú lenne mindent leírni.
Mellesleg van rá egy fogadásom, hogy csak túráztatni akarsz.<#ravasz1>

Leírom mik gátolják az evolúciót:
1. DNS tripla kódolás.
2. DNS hibajavító mechanizmus.
3. Ivaros szaporodás (DNS kombináció)
4. Vírusok (kinyírják a gyengéket (meghibásodottakat))
5. Baktériumok (kinyírják a gyengéket (meghibásodottakat))
6. Gombák (kinyírják a gyengéket (meghibásodottakat))
7. Ragadozók (kinyírják a gyengéket (meghibásodottakat))
8. Párválasztás

Mutáns legyen a talpán amelyik mindezen átmegy és egy új fajt hoz létre.

Látszik, hogy a rendszer úgy van megalkotva, hogy minél hosszabb ideig megõrizze a fajok eredeti génállományát. Mert a mutációk elszaporodása a fajok kihalásához vezet és végül sok faj kihalása után összeomlik az egész élõvilág.

Mivel nem elmélet, milyen szigorúságot követelsz?

De igen tudja! ugyanis azt csak a hülye nem tudja, hogy nem létezik olyan élõlény, amely ne szülõtõl származna, az pedig szintén attól! Innentõl a felvetésed 00!

Mint már jeleztem, a szúnyog sem erõsen specializált típus, a rühatka - amely rokon a poratkákkal - csak abban különbözik tõlük, hogy beköltözve az állatok bõrébe, azok hámsejtjeivel táplálkozik, ahogy a madarak atkái meg a tollakkal, de például a kitömött madarak tollait is tönkreteszik! ebben az esetben meg nem is élõsködõk, ugyebár? Az illetõ amerikai okostojásoknak akkor lenne igazuk, ha kitudnák mutatni a szájszervek oda-visza módosulását!

Ééééés kezdõdik a szélmalomharc!

Na akkor essünk neki az evolúciós elmélet tagadásának tudományosan.
Tegyük fel hogy most nem azon lovagolunk hogy a Dollo törvény önmagában téves e vagy sem. (Plusz a Dollo törvény esetleges hibássága sem bizonyítja az evolúció ellenkezõjét)
Mint ahogy azon sem érdemes lovagolni, hogy az evolúciós elmélet a megalkotásakor tartalmazhatott tévedéseket, mint ahogy minden elmélet.

De ha a fentieken nem lovagolunk akkor kifejtenéd bõvebben hogy mit is tagadsz, és helyébe mit állítasz?

Csak hogy tudjuk pontosan min is vitázunk.

"viszont egy kivétel lehet a szabály alól"

Az evolúciós elméletben egyetlen olyan szabály, vagy feltételezett mechanizmus nincs, ami alól ne lennének kivételek, vagy ne lenne az ellenkezõjére példa.

Bár lehet, hogy te most mégis tudsz mondani egyet. Vagy mégse?
Pedig kíváncsi lennék rá.

Fiacskám, siess és hozzad a pattogatott kukoricát meg a kólát, elkezdõdött a mûsor.

"Amúgy az evolúció nem elmélet, hanem tény! "

Itt kezdõdnek a bajok a tudományossággal.<#wink>

"ha te képes vagy rá nekem bebizonyítani azt, hogy létezik olyan ma élõ egyed amely nem a generációk milliárdjainak a mai képviselõje, hanem adott idõpontban a semmibõl származik, folytonosan változó elõdök nélkül megjelenve, illetve azt, hogy ebben a hosszú folyamatban az utódok pont olyanok voltak mint az elõd, akkor elfogadom azt amit állitsz! "

Te olyat kérsz tõlem, aminek az ellenkezõjét nem tudja bebizonyítani az evolúciós elmélet. Pedig, ha tudná, akkor én is elhinném.<#ravasz1>

Az evolúciós elmélettel szemben miért nem vagy ilyen szigorú?<#fejvakaras>

Szerintem ez csak értelmezés kérdése. Annyira minimális a valószínûsége annak, hogy mégegyszer részben vagy teljesen ugyanaz ugyanazon az úton kialakul, hogy a Dollo-törvény gyakorlatilag statisztikai valószínûtlenségekrõl szól.
Ebbõl kiindulva ez az eset nem valószínû, hogy ellenpéldája a Dollo-törvénynek, viszont egy kivétel lehet a szabály alól, mely szerint az erõsen specializált élõlények reagálnak legrugalmatlanabbul a környezet változásaira - tehát kihalnak.

Nem a vitapartnereimet primitíveztem le en bloc, hanem azokat, akik lehülyéznek, azért, mert hülyeségnek tartom az evolúciós elméletet.

Van annak némi diszkrét bája, amikor olyanok bölcselkednek, akiknek egy retardált ötéves szintjén ragadt a szövegértelmezési képességük.<#nyes>

ha te képes vagy rá nekem bebizonyítani azt, hogy létezik olyan ma élõ egyed amely nem a generációk milliárdjainak a mai képviselõje, hanem adott idõpontban a semmibõl származik, folytonosan változó elõdök nélkül megjelenve, illetve azt, hogy ebben a hosszú folyamatban az utódok pont olyanok voltak mint az elõd, akkor elfogadom azt amit állitsz!
Amúgy az evolúció nem elmélet, hanem tény!

A Szathmáry Eörs - John Maynard Smith: A földi élet regénye c. könyv is jó olvasmány kezdõknek, szinte nincs terminológiája annyira 1xûen magyaráz, nulla elõképzettséggel is megérthetõ szerintem, elképzelhetõ, h Dawkinsnál sokak számára könnyebben érthetõ. Nagyon új eredmények is vannak benne (a 2012-es kiadásban).

Azért van annak némi furcsa bája, amikor egy szellemileg ötéves, tagadó fázisban ragadt retardált primitívezi le a vitapartnereit...

"nem! semmi olyannak nem hiszek ami nem ellenõrizhetõ! A tudomány ugyanis nem hit, hanem tények kérdése!"

Látod, ebben nagyon egyet értek veled. <#eljen>

Így nem is hiszek az evolúció elméletben, hiszen az nem ellenõrizhetõ és tele van ellentmondással. Továbbá azon a dogmán alapszik, hogy az élõvilág evolúciós folyamat eredménye. Ez utóbbi alapvetés mára megkérdõjelezhetetlen tanítássá vált és aki ezt nem kezeli ilyen vallásos tisztelettel, azt többnyire lehülyézik primitívebb embertársai.

nem! semmi olyannak nem hiszek ami nem ellenõrizhetõ! A tudomány ugyanis nem hit, hanem tények kérdése! Tessék konkrétan bizonyitani - nem DNS-bõl való béljóslásokkal - , hogy a poratkák élõsködõk lettek volna! De még ha véletlenül azok is lettek volna, még mindig nem bizonyiték a Dollo-törvény ellen! Ugyanis a szunyog vérszivó, akár a bolha, de nem élõsködõ a szó szoros értelmében, legfeljebb az ember annak tekinti õket! A szúnyognál pl. csak a nõstények szívnak vért a tojásképzéshez, mig a hímek a növények nedvét szívják.
A poratkákról akkor lehetne bizonyitani, hogy élõsködõk voltak, ha kiderülne, hogy a szájszerveik rágóról szívóra alakultak, majd visszalakultak rágóvá! Lám a rühatkák a bõrt belülrõl rágják, nem szívják és paraziták! A szájszerveik alkalmasak arra, hogy mást is egyenek, ergo ha abbahagynák az élõsködést,akkor sem cáfolnák a Dollo-törvényt! Az ugyanis nem a szokásokra, hanem a fenotípikus jellegekre vonatkozik!