Az evolúció visszafordíthatóságáról tanúskodnak a poratkák

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#118
sztem a hvg nem kimondottan bulvár.
Egyébként azért tettem be ezt a hármat, hogy lásd: ennyire komoly a tma.
A Nature nem volt köztük.
De velem lehet beszélni: van van linked a fenti újságtól amiben benne van az amit te állítottál meg is vagyok gyõzve. Minden más link bulvárnak tekintendõ :)
Nos? :p

Mess with the best, die like the rest Linux4ever

#117
Mi ez a primitív sunyiurazás?

Oviban szoktak csúfolódni.
Adnak valakinek egy nevet, oszt azt hajtogatják.

Ennyire alulmaradott vagy szellemileg? <#nevetes1>
Mert, ha igen, akkor sajnállak.<#rinya>

#116
a példád kb. ugyan 1xü mint a pók. Megtaláltad a legkönnyebet. És egyébként sem mikmikri példa volt.

akkor itt a mimikri deffiniciója
"Az evolúció során a mimikri az adaptáció azon formáját, eredményét jelöli, amikor egy élõlény felveszi vagy utánozza egy másik élõlény vagy a környezet mintáját, színét, külalakját, szagát, viselkedését."

hogyan tudja felvenni vagy utánozni a környezetét valami? Ahhoz az kell, hogy egyáltalán felfogja a környezetét és tudja õ maga hogyan is néz ki.
Eztán amikor ezzel tisztába kerûl, akkor meg kell tudnnia, hogy miképpen is kell változnia ahhoz, hogy a ragadozó ne vegye észre. Ne emberklétn gondolkodjál! Egy sáskának - elvileg - nagoyn primkó az idegrencere. Hogyan képesa ilyenekre? Amit te leírtál az nem mimikri, hanem a kinézet hogyan segít a túlélésben. A mimikri az lenne, ha a pötíyösök tudnák, ha zöldre váltanak akkor a ragadozó nem veszi õket észre. De, hogyan tud valami zöldre váltani amikor csak piros poigmentjei vannak? Na ez itt a nagy kérdés.

Mess with the best, die like the rest Linux4ever

#115
miért, én mit írtam? nem mindegy, hogy milyen fajhoz válik hasonlóvá! Egy szintén préda fajhoz az miért lenne számára hasznos? DE ha egy levélhez, vagy ághoz válik hasonlóvá az is hasznos, mert az sem jelent prédát az ellenség részére!
Nailboy
#114
Megmondtam veled mikor targyalok.

De te tenyleg ennyire debil vagy?
Az evolucio nem a felfedezesrol szol hanem az oroklesrol.
Mar akkor benne van a dnseben amikor megszuletett, es nyilvan szaporodas utjan adja at.

En ilyen felfedezosdit nem irtam, ne is add a szamba koszi.
Sunyi ur!
#113
Az elméletgyártási képességeiteket senki nem vonta kétségbe.

De a konkrét kérdéseket kerülitek, mint a forró kását.

Hogyan örökíti át az egyed az innovációját?

Mert, ha sehogy, akkor nem mûködik az evolúció.
És jelen tudásunk szerint a szerzett tudás nem öröklõdik.

Mint, ahogy te gyereked sem tud majd autót vezetni attól, ha te már jogsi birtokában nemzetted. :)

Nailboy
#112
Tévedés, a mimikri az amikor egy faj hasonlatossa valik egy masik fajhoz kulsoleg.
Nailboy
#111
A mimikri igen egyszeru.

Van egy populacio annak egyedei jellemzoen pirosak 1-2 egyed zold 1-2 kek 1-2 hupilila mig a kornyezet zold.
A ragadozok a zold kivetelevel mindegyiket irtjak masszivan mig a tobbi meglapul.
Igy idovel a zold terjed el.

A ragadozok alkalmazkodnak es a zoldel kozul elkezdik irtani azt amelyik nem pont olyan zold mint a fa amin el, hanem mondjuk vilagosabb.

A tobbi tulel es elterjed. Es igy tovabb amig olyan nem lesz teljesen mint a fa levele amin el...

Es ez csak egy modszer ami a ragadozok elleni tulelest illeti.

Jonapot.


Ami a hianyzo lancszem temajat illeti szimplan nincs hianyzo lancszem.
Elottem is sokan leirtak, nem kell az egysejto organizmusoktol az emberig az osszes lancszemnek meglenni a vitrinben hogy az evoluciot bizonyitsa.
Aki ebbe kapaszkodik az szimpplan hulye.
De az is aki felveszi a kesztyut.
Ja a cikkeid meg mit bizonyitanak? 3 bulvaroldal cikkje alapjan mit is vonsz le mint kovetkeztetest? Ja hogy a blikk tudomanyos szaklap? En kerek elnezest.
#110
Mi igen?
Rögzítette a DNS-ében a felfedezést? <#vigyor2>

#109
a mimikrinél mindig egy békés faj utánoz külalakban egy veszélyest! Szerinted nem úgy alakul ki,. hogy az elõbbi változatai közt megjelenik egy olyan ami eltérve a többitõl a veszélyes fajra hasonlit? S pont emiatt szelekciós elõnyhöz jut! Egyszerû, csak az eszedet kellene használni!
#108
Mondd már meg, hogy egy faj hogyan fejleszti a viselkedését, ha a felfedezései nem épülhetnek be a DNS-ébe és nem is tudja az utókorra hagyományozni, mert az állatok, rovarok nem foglalkoznak ilyesmivel.
Bármit fedez fel egy egyed, az utódai ugyanazt a programot fogják követni, amit a felfedezõ a felfedezése elõtt. Szóval semmi nem változik.

Amíg erre kérdésre nincs válasz, addig az evolúciós elmélet semmit nem ér.

#107
igen, mert pontosan minden fajtársa ugyanúgy csinálja!
#106
viszont ez nem válasz. Ez csak fikázás.
Hogyan és miért alakúlt ki a mimikri?
Hogyan és miért alakúlt ki a kúszó levél és miért nem bökte õt ki a ragadozó?

Tudod a vita partnered becsmérlése nem túl szerencsés. Szánalmas vagy.

Mess with the best, die like the rest Linux4ever

Nailboy
#105
Találtál egy könnyû prédát öregem, beakasztottad a húskampót, és most örülsz.

A pók nem tanulja a szövést, a beszélgetõtársad téved, de ebbõl csak az következik hogy te csak a gyenge prédára vadászol, nem csak sunyi vagy, ez is evolúciós elõny.
Ettõl még nincs igazad.
#104
értem. Akkor még is, hogyan alakúlt ki pl. a mimikri? :)

rákerestem a hiányzó láncszemekre :)
van egy pár:
hiányzó láncszem 1
hiányzó láncszem 2.
hiányzó láncszem 3.

ezek mind különbözõ évben bejelentett, különbözõ hiányzó láncszemek. Ha meg lenne az a bizonyos sor az szenzáció lenne, de egy cikket sem találtam ami arról szólna, hogy kétséget kizárólag meg van az a bizonyos faj, ami köztünk és a többiek közt.
Ami részemrõl az evolúcvió ellen szól: a természet soha nem alkot olyat aminek nincs meg a fékje. Ez pl. a táplálék lánc esetén azt jelenti, hogy a csúcsragadozó szaporulata függ az alattuk lévõ egyedeg számától .Ez az embernél egyáltalán nem megy, gy.k. azzal, hogy fejlett agyunk lett kikerûltünk a természet körforgásából, vagy hogy mondjam. Minket igazából nem nagyon befolyásól az, hogy mi van a körynezetünkben. Persze mi is függünk a természettõl, de csak részben. Ez viszont nem fér bele az evolúciós folyamatba, és ugye a hatása is érezhetõ már a környezetünkben. (tönkrevágott, kifacsart bolygó) Aztán lehet, hogy mi vagyunk az a bizonyos hiba, amit egy ilyen bonyolúlt rendszer óhatatlanúl is kitermel magából. :o És egyuttal a végét is jelenti ez a rendszernek, csak idõ kérdése. Ez is egyfajta evolúció. Csak ez az evbolúció evolúciója. Hibásan alakúlt ki a körfolyamat, ezért ez egy zsákutca és mint ilyen záros hadáridõvel meg is fog szünni. Csak azok a folymatok mennek sokáig amik "tökéletesek"

Mess with the best, die like the rest Linux4ever

Nailboy
#103
Öregem a mimikri a legegyszerûbben magyarázható evolúciós értelemben, a biosztanárod nagyon béna lehetett, vagy neked nincs hozzá affinitásod.

A kúszóleveles ragadozós elméleted pedig pontosan azt bizonyítja hogy teljesen fogalom nélkül vagy. Ez maga a bizonyíték az evolúció logikájára...
#102
Egyszer nézd végig, ahogy egy nyári estén a keresztespók megszövi a hálóját, ha még nem láttad volna.

És szerinted ezt a mûveletsort a pók apránként fejlesztette ki és a felfedezés lépéseit a DNS-ében rögzítette is?

Tegyük fel egy primitívebb háló is mûködõképes volt. Azt más módon kellett szõni.
Mitõl változott meg a DNS-ben a hálószövés programja?
Azt remélem te sem gondolod, hogy a pók tudatosan kötözgeti a szálakat össze.


#101
az ökörnyálon mit kell csiszolni? de ha megakad akkor már lehet bõvíteni!
#100
csak az a baj vele , hogy alkalmazkodás nincs! Az ugyanis céltudatos tevékenység, ami az evolúcióban nem létezik!
#99
mi a baj az emberrel? Az Australopithecus-okig megvan az evolúciós sorozat, ott hiányzikaz a láncszem amikor az Australopithecus átlépi az emebertõl elválasztó határt! Ez nem más mint a lábfej szerkezetének a megváltozása s ezzel együttjáró egyenes testtartás és következményei! Az eredmény is meg van. Miért várjátok el, hogy minden valamikor élt élõlény típusból maradjon fenn fosszilia és azt meg is találjuk? Szerinted ma pl. hény elpusztult õz vagy veréb fosszilizálódik Mo-on? Pedig sem ritka! S az új változatokra , fajokra meg pont az a jellemzõ, hogy kevés van belõlük s egy aránylag nem túl nagy területen élnek!
#98
Most az mit bizonyít, hogy a madár programja jó anyagnak találja az órarugót fészekrakáshoz?

Mi van a pókok tudományával?

Azt hogy csiszolták, lépésrõl lépésre? <#nevetes1>

Szerintem sehogy. Nem tudnak ilyeneket kitalálni, kifejleszteni a rovarok.

#97
a cikkhez is:
"Az élõvilág evolúciója azt jelenti, hogy az élõvilág összetétele folyamatosan változik, a fajok folyamatosan átalakulnak, új fajok keletkeznek és kihalnak."

sztem ebbe simán belefér az, hogy valakibõl atka lesz vagy valami más.
Alkalmazkodást jelent gy.k. Ha elég lenne 1 kar amin van 50 új + egy fej akkor elöbb vagy utóbb ilyenek lennénk. Ami mai szemmel nézve downgrade de amúgy meg nem, hiszen abba a közegbe ez kell, mi meg mehetünk a levesbe a fejlet felépítésünkkel.

Mess with the best, die like the rest Linux4ever

#96
te nem értsz magyarul? a lehetõséget alakitja ki az ösztön! Svájcbon mikor beindult az óragyártás s sok volt a selejtes kidobott rugó, a madarak elkezdtek abból fészket csinálni, ahogy majd késõbb a mûanyag zacskókból is! nem tanulták, ösztönösen használták a lehetõségeiket!
#95
bocsi, hogy belekoty: az ember származása a mai napig nincs igazolva. A hiányzó láncemet a mai napig nem találták meg, tehát kijelenthetjük, hogy a tudomány mai álláspontja szerint az ember "a semmibõl" jelent meg a itt. Nincs elõzménye.Nem akarok vitázni veled, mert értelmetlen szerintem ez a vita, de azért van nagyon sok olyan élõlény a földön ami evolúciós szempontból nem magyarázható meg. Itt vannak kapásból a kúszó levelek. Míg az evolúció kialakítja azt, hogy úgy nézzen ki ahhogy addígra a ragadózó simán kiírtja a fajt. Mert ugye a ragadozó is változik. Ha minden szépen lassan megy végbe akkor a ragadozó is képes alkalmazkodni a megváltozott táplálékhoz -> ki fogja bökni. De itt van a mimirki mint jelenség. Erre sincs igazából elfogadható magyarzata a tudománynak. Mint ahhogy arra sincs, hogy miképpen lehetséges, hogy több millió évig itt semmi nem történt, aztán az utóbbi 200.000 évben kialakúltunk mi. A semmibõl ui. a hiányzó láncszem nélkûl, egyenlõr származásunk nem bizonyított.
Persze lehet, ogy a majom. Mint ahhogy lehet egy egyejtû is amivel több azonosságunk van genetikai szinten mint a majommal. (régi sg cikk volt.)
véleményem szerint a 21.sz-ban sok régi tézis, elmélet foig megdõlni.

Mess with the best, die like the rest Linux4ever

#94
Ha jól értem, szerinted az a bizonyíték az evolúcióra, hogy ez mesterségesen kivitelezhetetlen?

#93
Milyen kis mimóza troll! :) Nem, nem mondtam témába vágót, te mondtál? Azért cseszegetlek, mert a hülyeség jól meghatározható szintje kiborítja nálam a bilit. De most már békén hagylak, ne aggódj, zavartalanul retardáltkodhatsz tovább. Kevés sikert, várom a gyõzelmi jelentést!

"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."

#92
Van egy mirigye, mindössze csak azt, hogy hogyan használja. Nem mindegyik pók tud tökéletesen szimmetrikus hálót szõni.
Te azt kérdezted honnét tanulja meg a hálószövést, jobb esetben õseitõl, rosszabb esetbe sehonnét sem. És vagy szõ egy pókhálóhoz hasonló képzõdményt, vagy elpusztul. Tipikus túlélési ösztön.
#91
Taunak igaza van.

Nincs evolucio, a valtozasok amiket latunk az egyedek közt az mind alapos tervezõmunka eredménye.
Külön ügyosztály van a túlvilágon vagy az Ufok nál (Kinek mi tetszik jobban) és minden egyes baktérium, tyúk ,ló, minden létezõ a növényeket is beleértve innen ered, minden funkcio, elõnyös avagy hátrányos direkt helyspecifikusan lett tervezve.

Teljesen logikus, hogy az evolucio sokkal bonyolultabb megoldas mint ez.

#90
Azonkívül, hogy engem cseszegetsz, mondtál már bármi témába vágót?<#nemtudom>

Megjelölnéd annak a hozzászólásnak a számát a válaszodban?

Elõre is köszönöm.<#worship>

#89
"A pókanyától, akin rajta fekve tanulja meg, hogy hogyan kell kötni a hálót?"

Ha te ilyeneket hiszel, akkor azt tanácsolom nézz utána kicsit a pókoknak.

"A fûben a nõstények több petecsomagot is készítenek, amelyet sárgás, vattaszerû szövedékkel burkolnak be. A szülõk elpusztulnak, a fiatal egyedek kora tavasszal kelnek ki..."

Szóval, honnan is tanulja a pók a hálószövést? <#fejvakaras>

#88
Szerintem meg ez most a terelés. A primitívséget már bemutattad. Érvek, saját teóriák sehol. Közeleg a gyõzelmi jelentés.

"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."

#87
A pókanyától, akin rajta fekve tanulja meg, hogy hogyan kell kötni a hálót? Sõt ha már itt tartunk, nem mindegyik pók szõ hálót. ÉS amelyik hálót szõ, az vajon hogyan alakult ki? Jött RaptorJesus és adott neki hálószövési szervet?
#86
Szerintem te már elejétõl fogva tudod, hogy bukott elméletet próbáltok védeni és így egyértelmûen bukásra vagytok ítélve.<#ravasz1>

#85
Pontosan azt csinálod, amit írtam. Nemsokára jön a gyõzelmi jelentés is. Ismerem a fajtádat.

"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."

#84
Most kérdezek egy nehezet, csak tõled.

A pók honnan tanulja a hálószövést? <#hehe>

#83
<#vigyor2>

A baj nem kicsi. <#nevetes1>

#82
Biztosan. Én sem tudnék kutyaólat építeni, ha nem láttam még, hogy hogyan kell.
#81
"Tehát a szövõmadárnak a fészeképítés nincs belekódolva a genetikai állományába, ezt az idõsebb generációtól tanulja meg. "

Szerinted egy szövõmadár nem tud szõni, ha sose látott fészek szövést? <#ijedt>

#80
Erre kérdtem a választ Tau Tang Wou-tól.
Mint Te is leírtad, más a tudás és más az ösztön. Az ösztönt nem lehet közvetve használni, míg a tudást igen.
Erre azt tudom mondani, mintha lenne egy számítógéped, de nincs rajta program. Csak a BIOS, hogy valahol elindulj(viszont BIOS-al nemtudsz programozni, adatbázisokat kezleni stb.), ahhoz hogy használni is tudd bonyolultabb dolgokra, ahhoz elõször fel kell telepíteni a dolgokat.
#79
"Volt elég idõ a bevésõdésre, nemde? "

Mi vésõdött be, amikor a szerzett tudás nem megy át a DNS-be?
Hiába feltalál valamit ez egyik madár, a kölke ugyanazt fogja csinálni, amit az a madár csinált volna, ha nem tesz egy felfedezést.
A felfedezõ elpusztul a felfedezés eltûnik.
Hiszen írni nem tudnak, megdumálni, megvitatni sem tudják.

Ergo, az evolúció mûködésképtelen.

Meg se köszönted, hogy nem égettelek be azért, mert azt hitted, a fészekrakás nem ösztöntõl vezérelt mûveletsor.<#hehe>

#78
"Hogy tanul meg egy madár fészket szõni?

Ugye a madarak õse az még nem tudott ilyet?
Hát akkor ez a tudás hogyan épült be a DNS-be, amikor az egyed felfedezését, élete során felhalmozott tudását nem öröklik az utódaik?"

Te tetted fel a kérdést és én válaszoltam rá. Az evolúcióra is ott a válasz. Ahhoz évezredek és évmilliók kellenek, hogy láthatóvá váljon az egyedfejlõdés. Viszont ezek a változások a viselkedésre és a tudásra minimálisan hatnak. Tehát a szövõmadárnak a fészeképítés nincs belekódolva a genetikai állományába, ezt az idõsebb generációtól tanulja meg.
A genetikai állományba, csak azok a dolgok épülnek be, amelyeket az egyed akaratán kívül is mûködnek. Mind pl. félelemél a pupilla összehúzódás, vagy a szív felgyorsulása. Ezen kívül a külsõ elváltozások. Az elsõ ember(szabású) egyed is szõrös volt, görbén és lényegében két lábon és két kezével mozgott, késõbb lábai és hátgerince is megerõsödött, és két lábra állt. Nah ez az Evolúció.
#77
igen, mert a sok millió generáció alatt kialakult a szelekció révén, ugyanis csak azok az egyedek örökithetnek, amelyek nem szóródnak ki! Hogy mikor kezdõdött, hát kb. 200 millió éve amióta a madárõs elkezdte a tojásait kikölteni, az ivadékait védeni, etetni, vezetni. Volt elég idõ a bevésõdésre, nemde?
#76
Márpedig a fészekrakás tudománya ösztönös.<#nevetes1>

Mibõl, mikor, hogyan, milyet.

Ezt az a madár is tudja, amelyik sose látta a fajtársait, mert mondjuk fogságban nevelték fel.

De a legtöbb madár a természetben sem lát fészekrakást, mert mikor kikel a tojásból már készen van a fészek, majd esetleg elrepül melegebb vidékre és mikor visszajön már neki is lát az építésnek. Nem pedig a szomszédokat lesi, azok mit csinálnak. :)

#75
de nem is kell beépüljön!az ösztönök a túlélést (létfenntartás+fajfenntartás) szolgálják. A tanult viselkedés csak egy plusz ennek érdekében. De nem örökíthetõ! Az ösztönök viszont öröklõdnek. Senki sem tanított meg téged sem szopni, pisilni, kakilni, izzadni, köhögni, prüszkölni, nyelni, sírni, stb, stb. s ezek meglennének akkor is ha kis Tarzanként nõtél volna fel állatok közt élve!
#74
Az elõbb #58 sem tudtad megjósolni, mit vagánykodsz. <#nyes>

#73
az ösztön a beszédben csak arra vonatkozik,hogy hogyan használja a hangadószerveket, az már nem, hogy mit fog velük mondani! Azt már tanulni kell a többi egyedtõl. S ez érvényes a többi szerv mûködésére is.
#72
"Ha így vesszük, akkor a kisgyerek miért nem tud azonnal beszélni azon a nyelven amit az õsei használnak?"

Nem tudom honnan kapcsolódtál be a vitába, de én pont azt mondom, hogy a tanult tudás nem épül be az ösztönös viselkedést kódoló DNS-be, emiatt pedig nem mûködhet az evolúció.

#71
Elég pontosan jósolható az egyed reakciója, szerintem ez már a DNS-ébe épült... :)

"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."

#70
no és itt nem mûködik a szelekció sem, sajnos!
#69
Szóval ha õseim mind földmûvesek voltak, akkor nekem a genetikai állományomban már benne kéne legyen, hogy hogyan kell szántani, vetni és aratni? Még véletlenül sem az idõsebb generációtól tanulom meg ezeknek a dolgoknak az elsajátítását?
Ha így vesszük, akkor a kisgyerek miért nem tud azonnal beszélni azon a nyelven amit az õsei használnak?