413
Tájszavak és tájszólás, avagy a magyarok ékes beszéde
-
#173
cibere, keszőce?:D ki főzött már nagyszülőkkel? -
#172
Így van. Legtöbb szó nagymama után maradt meg bennem, és ő bizony Pesti lány volt :) -
kjhun #171 Lemaradt az ékezet. :D -
#170
paklincs ismerős valakinek? -
csöszmörög mifelénk csak koszrog -
#168
Stelázsi, vagy telázsi: mindkét forma használatos volt (nem feltétlenül egy vidéken), ez is egy német bútordarab, amely, lassan kikopik a köztudatból.
A telázsi a spájzban - még egy német szócska, magyarul éléskamra - lévő emeletes polc, ahol többek között a befőtteket (kompót!), lekvárokat, savanyúságot tárolták. -
spór érdekes.. nagymama spórhelt-nek hívta :) -
#166
a vajling a zománcozott, füles edény, nem simán az edények sokasága. -
Dean Winchester #165 góre ? górénak ismerem, bár ezt kétértelmű mert lehet tároló illetve a góré mint a nagyúr :D -
#164
nálunk is telázsi
spór = tűzhely
vájling = edény
a tájog ölje meg (?) :D
-
kjhun #163 De az, általában egy nagy tészta szokott lenni, rá a lekvár, derelyeszaggatóval kiszabjuk a tészták oldalait, amely így cikk-cakkos lesz, és félbe van hajtva. Vízben kifőzzük, és pirított cukros zsemlemorzsával megszórjuk, beleforgatjuk.
stelázsi: én is így ismerem
csöszmörög = csoszog (zajosan csúsztatja a padlón, a cipőt/papucsot)
sparhelt: ezt is hallottam
kokas = kakas
góre = kukoricatároló (általában azt tárolnak benne, fedett építmény) -
tomee92 #162 Őtögette rám a szillánkját a kényó.
Dédnagyapám mondta annó, ezt még fater mesélte.
(A kígyó öltögette rám a nyelvét.) -
Nálunk telázsi.. Ne kérdezd miért, mert nem tudom. :) -
#160
az nem stelázsi? mert én úgy ismerem. -
Mivel a felmenők más más vidékről származnak sok sok érdekes szóval sikerült megismerkedni. pl: ibrik, kászli, bekecs, víndő, hokedli, peszeró, telázsi, kredenc, hángedli.. -
#158
tiszafürediek j-vel írják. sosem láttam még ly betűvel. -
#157
Kaszroly a függőleges falú főzőedény (lábas).
Ez már csak azért is talányos szó, mert az írásmodja sem tisztázott: kaszroj, vagy kaszroly?
Érdekes, hogy az öblösödő formájú edényekre ritkán mondták, hogy kaszroly, annak tál volt a neve.
Findzsa a füles cserép, vagy porcelán csésze (csupor), amiből tejet kakaót, kávét ittak.
Egy másik régi konykai alkalmatosság: szakajtó - nevében el van rejtve mire használták -
clio1616v #156 nem az, az egy négyzet alakú tészta közepében lekvár és az átlós sarka van összehajtva egy háromszöggé -
#155
ismerős, egyik kedvenc nassim:D -
kjhun #154 Ez, nem tudom mennyire tájszólás, ismerős-e valakinek: barátfüle -
#153
a kaszroj a lábas, a findzsa meg az a zománcos bögre, vagy nagyobb bögre. -
clio1616v #152 mire használta őket a papád? -
#151
tatám anno kaszrojt és findzsát mondott. ő tiszafüredi születésű. sokat nevettem ezen. -
Dobronski #150 kolompér, tik -
#149
cénka: disznó:D -
#148
Szabolcs megye: Idősebbektől gyakran hallom, hogy a tyúkot tiknak mondják :) Nem tudom ez mennyire tájszólás de talán elfér itt. -
clio1616v #147 lekuporodik lesz az :) -
#146
Mifelénk akkor szokás lekucorodni, ha a természet lágy ölén végzi az ember a nagydolgát 
Olyankor lekucorodik egy bokor mögött
-
#145
Én akkor használom a kucorodnit, mikor valakinél van egy háziállat, és letelepszik, odavackolja magát valaki mellé, hogy megsimogassa.
Akkor azt mondom, hogy lekucorodott hozzá, de ez leginkább üléssel valósul meg, nem guggolással. -
#144
Érdekes, izgalmas témára irányítja rá a figyelmet a topic, de máris összemosódtak különböző eredetű szavak, kifejezések.
Tájszólás, amikor az egyébként közismert szavakat "helyi nyelvtani szabályok" szerint használják, a Hajdúságban í-znek, Nógrádban á-znak, Csongrádban ő-znek, de ezeknek megvan a sajátos nyelvtani logikája.
Antal Imre klasszikus példája a mentek szóval: mentök, möntök, möntek, mentek (Hódmezővásárhely környékén használatos mind a négy, de más a jelentésük).
Tájszóláshoz persze hozzá tartoznak a tájszavak is, amelyek lehetnek közismeretek, csak némileg módosult kiejtéssel, pl: tik, kokas, vagy azok a szavak, amelyekről egy kívülálló sokszor azt sem tudja, mit jelent.
Hajdúsági példák: kaszroly, górál, ruca, öhön.
A beszélt nyelv folyamatosan változik, átvesz szavakat, kifejezéseket, amelyek egy része hétköznapivá válhat, de ki is kophat a használatból.
Nagyszüleim a XIX.-XX. század fordulója környékén születtek, ők nagyon sok, főleg német (osztrák) eredetű kifejezést használtak: sifon, stelázsi, komód - s nem a közvetlen német ráhatás miatt.
A monarchia hadserege is melegágya volt a német kifejezések terjedésének, de gyermekkoromban emlékszem egy focimeccsen is mindennepos volt a korner, taccs, half, bekk szó használata.
A német eredetú szavakból nagyon sok kikopott a hazai köznyelvből, s jött helyette sok angol.
Nagyon sok olyan szavunk van, amit pl. a cigány nyelvből vettünk át: csaj, pulya, csávó, lóvé, duma, séró, kéró.
Erdélyi magyarok románból adoptált szavakat használnak természetességgel: alimentárába mennek vásárolni, s pungában viszik haza a cuccot.
Valaki lentebb említette a padonvillogót, bizserge fát - ez már egy másik területre vezető út: az argó, a tolvaj nyelv.
Nagyon sok régen közismert szavunk azért kopott ki a köztudatból, mert a világ megváltozott.
Illetve lehet nem is a szó kopott ki a köztudatból, ismerjük a szavakat, de vajon tudjuk-e, hogy mit jelentenek?
Néhány példa:
- gomolya, orda, zsendice
- konda, csürhe, kondás, csürhés, kanász
- gulya, csorda
- csiszár, varga, szűcs, pintér, kádár, bognár, bognár, borbély, takács, timár, révész, vincellér -
Dean Winchester #143 mi "ö"-vel ,böngészésnek nevezzük.
azaz böngészel, keresel mint a neten :D -
Micsu #142 " aratás után a szántóföldön összeszedni a maradék kukoricát"
felénk ezt bengészésnek nevezik :D -
clio1616v #141 a leguggol az a lekucorodik :) -
clio1616v #140 nehogy elhidd be akar csapni :) -
#139
azt hittem vki rávágja. kb vánszorog :D -
#138
Lezuhantam a darázsba. -
Kódia #137 zalai tájszólás
-
Dean Winchester #136 szakadék - darázs?????
ott repül egy szakadék? o_O -
Kódia #135 Azért írtam, hogy az alacsony.
-
Kódia #134 mezgerelni - aratás után a szántóföldön összeszedni a maradék kukoricát
szakadék - darázs
lekukorcolni - leguggolni