A kén lehet a Gaia-elmélet kulcsa
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#44
Ha a Föld védekezni tudna....
akkor az USA hadseregét megtizedelné keményen!
Hülye ábránd.
Senki sem fog cselekedni helyettünk. Az Isten le se szar minket. Túl nagy, mi meg túl kicsik vagyunk.
akkor az USA hadseregét megtizedelné keményen!
Hülye ábránd.
Senki sem fog cselekedni helyettünk. Az Isten le se szar minket. Túl nagy, mi meg túl kicsik vagyunk.
#43
A gaia-elmélet kulcsa egy Lipótmezei gumiszoba
Annak az idióta ökörnek aki kitalálta!
Annak az idióta ökörnek aki kitalálta!
#42
Jaja, ha a zászló már csak félárbócon áll, asszony segge töttyedt, a fagyi sem olyan mint régen, akkor lehet szidni a fiatalokat 😊 Az a helyzet, hogy a mai húszas korosztályt pont az a negyvenes-ötvenes korosztály nevelte ki, amelyik most meg sír, hogy mi ez itt. Szánalmas.
#41
Valószínûleg helytelenül teszem, hogy kiragadok egy szövegrészt a környezetébõl, de nagyon megfogott az a mondat, hogy „ magasabb szinten az élõlények (talán az ember kivételével) a maximális szaporodásra és az erõforrások végsõkig történõ kihasználására, kizsigerelésére törekszenek, és nem egyensúlyra!”
Teljesen egyetértek azzal, hogy az élõlények maximális szaporodásra törekszenek.
Ez fogalmaim szerint beletartozik a fajfenntartási ösztön kategóriájába,
de szívesen vitába szállnék az utána következõ „és az erõforrások végsõkig történõ kihasználására, kizsigerelése” szavakkal.
Pontosabban a kihasználás és kizsigerelés szavak használatával nem értek egyet. Kiemelve egy élõlényt a környezetébõl valóban azt tapasztalhatjuk, hogy az erõforrásokat a lény öncélúan kihasználja. Visszatéve ezt az élõlényt a környezetébe már egy átfogóbb képet kaphatunk, melyben a lény az erõforrásokat ugyan valóban felhasználja, de azt az utolsó cseppig vissza is adja. Részét képezi a természet körforgásának.
( Ezt a gondolatot továbbvíve maga az élõlény is egy erõforrásnak tekinthetõ. )
Ezért az én értelmezésemben a kihasznál szó nem illik a tárgyalt élõlényekre,
– és itt jön egy újabb észrevétel - kivéve az embert.
Az eddigi tapasztalataim szerint leginkább az emberre jellemzõ, hogy kihasználja a környezetét.
Úgy használjuk fel az erõforrásokat – szándékosan nem erõforrásainkat írtam – hogy nem gondoskodunk ezen források utánpótlásáról, helyesebben visszaforgatásáról.
A kõolaj, a földgáz létrejötte ugyan úgy a természet körforgásához tartozik. Mi ezeket elvesszük, de nem pótoljuk, nem adjuk vissza.
/ Sajnos elképzelésem sincs, hogy miként lehetne ezt a gondoskodást megvalósítani a jelenlegi igényeink jelentõs lemondása nélkül 😞 /
A Földet a „környezetébõl kiemelve” látjuk egy zárt rendszerként. A Nap olyan szemszögbõl tekinthetõ külsõ energiaforrásnak, mint ahogy a telefonom processzora „gondol” a 230 voltos dugaszolóaljzatra.
Az viszont biztos igaz, hogy ezt a „táguló világnézetemet” nem tudom a végletekig fokozni,
mert az leginkább a vallás kategóriájába esne...
Teljesen egyetértek azzal, hogy az élõlények maximális szaporodásra törekszenek.
Ez fogalmaim szerint beletartozik a fajfenntartási ösztön kategóriájába,
de szívesen vitába szállnék az utána következõ „és az erõforrások végsõkig történõ kihasználására, kizsigerelése” szavakkal.
Pontosabban a kihasználás és kizsigerelés szavak használatával nem értek egyet. Kiemelve egy élõlényt a környezetébõl valóban azt tapasztalhatjuk, hogy az erõforrásokat a lény öncélúan kihasználja. Visszatéve ezt az élõlényt a környezetébe már egy átfogóbb képet kaphatunk, melyben a lény az erõforrásokat ugyan valóban felhasználja, de azt az utolsó cseppig vissza is adja. Részét képezi a természet körforgásának.
( Ezt a gondolatot továbbvíve maga az élõlény is egy erõforrásnak tekinthetõ. )
Ezért az én értelmezésemben a kihasznál szó nem illik a tárgyalt élõlényekre,
– és itt jön egy újabb észrevétel - kivéve az embert.
Az eddigi tapasztalataim szerint leginkább az emberre jellemzõ, hogy kihasználja a környezetét.
Úgy használjuk fel az erõforrásokat – szándékosan nem erõforrásainkat írtam – hogy nem gondoskodunk ezen források utánpótlásáról, helyesebben visszaforgatásáról.
A kõolaj, a földgáz létrejötte ugyan úgy a természet körforgásához tartozik. Mi ezeket elvesszük, de nem pótoljuk, nem adjuk vissza.
/ Sajnos elképzelésem sincs, hogy miként lehetne ezt a gondoskodást megvalósítani a jelenlegi igényeink jelentõs lemondása nélkül 😞 /
A Földet a „környezetébõl kiemelve” látjuk egy zárt rendszerként. A Nap olyan szemszögbõl tekinthetõ külsõ energiaforrásnak, mint ahogy a telefonom processzora „gondol” a 230 voltos dugaszolóaljzatra.
Az viszont biztos igaz, hogy ezt a „táguló világnézetemet” nem tudom a végletekig fokozni,
mert az leginkább a vallás kategóriájába esne...
#40
Témába vágó, feltétélen olvassa el, aki tudományos megalapozottságot akar a cikkben elhangzottakra!
A cikk vége:
A cikk vége:
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Elképzelhetõ, hogy 10-15 év múlva egy újabb kutatócsoport bizonyítja, hogy ugyanilyen kvantumfizikai összefonódás létezik nem csak egy egyed levelén belül, de például egy erdõ vagy páfrányos egymástól távolabb élõ példányainak leveleiben található molekulák között. És ha ez megtörténik (ami immár nem kizárható), akkor joggal merül majd fel a kérdés - lehet egy erdõnek öntudata? Érzései? Hangulata? Érezhetnek a növények, vagy azok csoportjai félelmet, fájdalmat, örömöt vagy szimpátiát?
Hangsúlyozzuk, hogy mindez nem következik a mostani (2010-es) felfedezésekbõl, csupán a lehetõségük nyílik meg ezáltal. Tehát, az ehhez hasonló felvetések továbbra is a sci-fi, de azon belül immár a tudományosan megalapozottnak tekinthetõ, fantasztikus teóriák közé tartoznak.
Mégis, a felfedezés jelentõsége messze túlmutat a fotoszintézis folyamatának megértésén. Rávilágít arra, hogy nem csak a fizikában, de az élõ szervezetek biológiájában is megjelenik, méghozzá természetes (sõt, nélkülözhetetlen) módon a józan észnek fricskát mutató egzotikus állapot, a tértõl és idõtõl független kvantum-öszefonódottság jelensége.
Hangsúlyozzuk, hogy mindez nem következik a mostani (2010-es) felfedezésekbõl, csupán a lehetõségük nyílik meg ezáltal. Tehát, az ehhez hasonló felvetések továbbra is a sci-fi, de azon belül immár a tudományosan megalapozottnak tekinthetõ, fantasztikus teóriák közé tartoznak.
Mégis, a felfedezés jelentõsége messze túlmutat a fotoszintézis folyamatának megértésén. Rávilágít arra, hogy nem csak a fizikában, de az élõ szervezetek biológiájában is megjelenik, méghozzá természetes (sõt, nélkülözhetetlen) módon a józan észnek fricskát mutató egzotikus állapot, a tértõl és idõtõl független kvantum-öszefonódottság jelensége.
Hát most aztán meggyõzõ voltál. Ismered te a "vélemény" szót? Mert tudtommal a Gaia-elmélet nem elfogadott tudományos paradigma, s mint ilyen, nyugodtan megvitatható.
Egyébként a hozzászólásodból süt a gyerekes sértõdöttség. Ez alapján pedig nem én vagyok az, akinek el kellene gondolkodnia bármin is. Amit állítottam, puszta fizika. A Föld egy bolygó --> hol a bibi? 😊
Egyébként a hozzászólásodból süt a gyerekes sértõdöttség. Ez alapján pedig nem én vagyok az, akinek el kellene gondolkodnia bármin is. Amit állítottam, puszta fizika. A Föld egy bolygó --> hol a bibi? 😊
Gaming is believing.
#38
Ez ám az érvelés!
Mi is olvastuk az én generációs cikket, meg a karba ültethetõ telefont is, nem kell visszaönteni.
No offense, csak szerintem értelmesebb vagy annál, hogy ilyen konteóskretén szintjén érvelj.
Písz.
Mi is olvastuk az én generációs cikket, meg a karba ültethetõ telefont is, nem kell visszaönteni.
No offense, csak szerintem értelmesebb vagy annál, hogy ilyen konteóskretén szintjén érvelj.
Písz.
Hát nyilván a "fajok szkanderezése" is a rendszer része. Annak is megvannak a maga okai. Pl. a környezeti források nem végtelenek, és ezért, ezekért a forrásokért "szkandereznek" egymással a fajok. De az tökmindegy, hogy az élettelen (fizikai és kémiai) környezetben és a biomassza között lejátszódó körfolyamatok milyen fajokon keresztül záródnak, a lényeg, hogy záródnak, és az ökológiai niche-eket mindig valami (valamilyen faj) betölti.
Kivéve, amikor valamilyen folyamat hatására megborul az egész, és tömeges kihalások történnek. Nem csak az ember okozhat ilyesmit, nem csak az ember tudja megborítani a rendszert, hanem olyan (pl. intenzív geológiai) folyamatok is, amire a rendszer nem tud megfelelõen válaszolni, nem tudja megfelelõ hatékonysággal csillapítani.
Amúgy pedig a dinamizmus nagy részét az élõvilág hozza bele ebbe a rendszerbe, a rendszer jelentõs része tehát bioszférában van. Azt pedig könnyû belátni, hogy az nem homokvár.
De most késõ van, nem igazán tudok gondolkodni ilyesmiken már... 😊
Kivéve, amikor valamilyen folyamat hatására megborul az egész, és tömeges kihalások történnek. Nem csak az ember okozhat ilyesmit, nem csak az ember tudja megborítani a rendszert, hanem olyan (pl. intenzív geológiai) folyamatok is, amire a rendszer nem tud megfelelõen válaszolni, nem tudja megfelelõ hatékonysággal csillapítani.
Amúgy pedig a dinamizmus nagy részét az élõvilág hozza bele ebbe a rendszerbe, a rendszer jelentõs része tehát bioszférában van. Azt pedig könnyû belátni, hogy az nem homokvár.
De most késõ van, nem igazán tudok gondolkodni ilyesmiken már... 😊
Szerintem ezzel a paradigmával, nézõponttal csak néhány apróság hibádzik.
Elõször amit korábban már írtam, hogy rendszer sok fajta van. Az, hogy a Föld rendszerként értelmezhetõ még messze nem a klasszikus Gaia modell, ugyanis rendszer egy homokvár is, és bizonyos határokon belül az is megõrzi a formáját. Aztán persze nyomtalanul eltûnik, nem alakítja úgy a környezetét, hogy újra létrejöjjön, vagy akárcsak létét meghosszabbítsa.
A Föld bioszférájának már van néhány olyan tulajdonsága, amely önmaga feltételeit képes elõsegíteni, de ez még mindig nem igazán nevezhetõ olyan önszabályozó rendszernek, mint egy sejt pl.
Az is gond, hogy amíg sejteknél, egyes élõlényeknél már megvalósul a homeosztázis, sõt a reprodukció képessége (a homeosztázis egy adott identitással is rendelkezõ rendszer idõbeni reprodukciója körfolyamatok -visszacsatolás- által, a szaporodás, meg térbeli reprodukcióként értelmezhetõ), addig magasabb szinten az élõlények (talán az ember kivételével) a maximális szaporodásra és az erõforrások végsõkig történõ kihasználására, kizsigerelésére törekszenek, és nem egyensúlyra!
Ez azt is jelenti, hogy egy összetett ökológiai rendszerben egyetlen faj külsõ betelepülése katasztrófális hatású lehet. Ilyen formán a bioszféra nincs egyensúlyban. A látszólagos nyugodt evolúció valójában a fajok (genetikai rendszerek) végsõkig megfeszített szkanderezése! Az ember csupán ebbe avatkozik bele, az utóbbi idõben jobbára úgy, hogy a rövid léte alatt tapasztalt állapotot egyensúlynak értelmezve igyekszik visszaállítani.
A Földi evolúció sokkal inkább katasztrófák és újjászületések sorozata, mint valami nyugodt, kisebb zavarokkal megszakított fejlõdés. Gaia jelentõsége ott lenne, ha létezne, hogy az újjászületéskor az élet újra elterjedését elõsegítse. Azonban ehhez elég a minden egyes élõlényben meglevõ mérhetetlen szaporodási és erõforrás éhség, pont az, ami a katasztrófákhoz is vezethet.
Elõször amit korábban már írtam, hogy rendszer sok fajta van. Az, hogy a Föld rendszerként értelmezhetõ még messze nem a klasszikus Gaia modell, ugyanis rendszer egy homokvár is, és bizonyos határokon belül az is megõrzi a formáját. Aztán persze nyomtalanul eltûnik, nem alakítja úgy a környezetét, hogy újra létrejöjjön, vagy akárcsak létét meghosszabbítsa.
A Föld bioszférájának már van néhány olyan tulajdonsága, amely önmaga feltételeit képes elõsegíteni, de ez még mindig nem igazán nevezhetõ olyan önszabályozó rendszernek, mint egy sejt pl.
Az is gond, hogy amíg sejteknél, egyes élõlényeknél már megvalósul a homeosztázis, sõt a reprodukció képessége (a homeosztázis egy adott identitással is rendelkezõ rendszer idõbeni reprodukciója körfolyamatok -visszacsatolás- által, a szaporodás, meg térbeli reprodukcióként értelmezhetõ), addig magasabb szinten az élõlények (talán az ember kivételével) a maximális szaporodásra és az erõforrások végsõkig történõ kihasználására, kizsigerelésére törekszenek, és nem egyensúlyra!
Ez azt is jelenti, hogy egy összetett ökológiai rendszerben egyetlen faj külsõ betelepülése katasztrófális hatású lehet. Ilyen formán a bioszféra nincs egyensúlyban. A látszólagos nyugodt evolúció valójában a fajok (genetikai rendszerek) végsõkig megfeszített szkanderezése! Az ember csupán ebbe avatkozik bele, az utóbbi idõben jobbára úgy, hogy a rövid léte alatt tapasztalt állapotot egyensúlynak értelmezve igyekszik visszaállítani.
A Földi evolúció sokkal inkább katasztrófák és újjászületések sorozata, mint valami nyugodt, kisebb zavarokkal megszakított fejlõdés. Gaia jelentõsége ott lenne, ha létezne, hogy az újjászületéskor az élet újra elterjedését elõsegítse. Azonban ehhez elég a minden egyes élõlényben meglevõ mérhetetlen szaporodási és erõforrás éhség, pont az, ami a katasztrófákhoz is vezethet.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Persze, ilyesmiket tanultunk pl. ökológiából vagy hidrobiológiából is. Az elsõdleges, másodlagos, harmadlagos, negyedleges biogén elemek körforgása a bioszférában, amihez hozzátartozik a rendszer önszabályozása is (ha az egyensúlyok valamelyike a folyamat valamelyik részén helyileg, vagy magában a fõ folyamatban megbomlik) és egyéb apróságok.
Az a helyzet, hogy ebben a Gaia dologban már régóta sok minden nem csak feltevés (hypothesis), hanem tudományos elméletté (theory) lépett elõ, ugyanis az idõk folyamán ezt-azt sikerült bizonyítani.
Persze itt a "földhözragadtabb" dolgokra gondolok (olyanokra, mint amit az elején írtam), nem arra, hogy a "Föld egy önálló, élõ organizmus". Szépen hangzik, nagyon elragadó, romantikus és hangzatos mondat, de a tudományhoz nem sok köze van.
Inkább talán valami ilyesmit mondanék, hogy a Föld egy bolygó az ûrben (a semmiben), ebbõl kifolyólag egy önálló, többé-kevésbé zárt, dinamikus, nagyon bonyolult rendszer(nek kell lennie, ha nem számolunk külsõ beavatkozással, pl. egy isten személyében), ami alapjában véve fizikai, kémiai és (ami a legfontosabb) biológiai "elemek" kölcsönhatásából áll.
Ha pedig zöld akarok lenni, azt mondom, hogy ennek a dinamikus rendszernek van egy tûréshatára, azon túl pedig borul az egész. Ez persze nem tönkremenést jelent, csak átrendezõdést (a meglévõ egyensúlyok elcsúszását, eltûnését, új egyensúlyok létrejöttét stb.), viszont ez nekünk nem biztos, hogy annyira kedvezõ lenne... 😄 Szóval nem biztos, hogy érdemes feszegetni azt a bizonyos határt, elsõsorban a saját érdekünkben.
-----
#29 nyaSGem
Ez nem hinném, hogy korosztály kérdése lenne.
Az a helyzet, hogy ebben a Gaia dologban már régóta sok minden nem csak feltevés (hypothesis), hanem tudományos elméletté (theory) lépett elõ, ugyanis az idõk folyamán ezt-azt sikerült bizonyítani.
Persze itt a "földhözragadtabb" dolgokra gondolok (olyanokra, mint amit az elején írtam), nem arra, hogy a "Föld egy önálló, élõ organizmus". Szépen hangzik, nagyon elragadó, romantikus és hangzatos mondat, de a tudományhoz nem sok köze van.
Inkább talán valami ilyesmit mondanék, hogy a Föld egy bolygó az ûrben (a semmiben), ebbõl kifolyólag egy önálló, többé-kevésbé zárt, dinamikus, nagyon bonyolult rendszer(nek kell lennie, ha nem számolunk külsõ beavatkozással, pl. egy isten személyében), ami alapjában véve fizikai, kémiai és (ami a legfontosabb) biológiai "elemek" kölcsönhatásából áll.
Ha pedig zöld akarok lenni, azt mondom, hogy ennek a dinamikus rendszernek van egy tûréshatára, azon túl pedig borul az egész. Ez persze nem tönkremenést jelent, csak átrendezõdést (a meglévõ egyensúlyok elcsúszását, eltûnését, új egyensúlyok létrejöttét stb.), viszont ez nekünk nem biztos, hogy annyira kedvezõ lenne... 😄 Szóval nem biztos, hogy érdemes feszegetni azt a bizonyos határt, elsõsorban a saját érdekünkben.
-----
#29 nyaSGem
Ez nem hinném, hogy korosztály kérdése lenne.
Milyen tulajdonságokat rendelsz a biomassza összességét jellemzõ rendszerhez?
Mint írtam a homeosztatikus viselkedés, ami a legtöbb élõ szervezetre igaz, itt bukik.
Akkor viszont mit tud ez a rendszer, amitõl visszacsatolásokkal mûködõ bonyolult folyamatok összességének kéne értelmeznünk? Mi az a paraméter, vagy esetleg, mi az az identikus elem aminek megtartására törekszik, amitõl több mint egy raklap csiga?
Nem látom, hogy az élet összessége bonyolult rendszerként lenne értelmezhetõ. Legalább is nem a hagyományos biológiai értelemben.
A gondolatban van ugyan egy halom bizsergetõ spiritualizmus, ami jó szerintem. De a tudomány jelenlegi eszközeivel az elmélet bizonyíthatatlan, a rendszer értelmezhetetlen.
Ugyan olyan sci-fi, mint Asimov mûve.
Mint írtam a homeosztatikus viselkedés, ami a legtöbb élõ szervezetre igaz, itt bukik.
Akkor viszont mit tud ez a rendszer, amitõl visszacsatolásokkal mûködõ bonyolult folyamatok összességének kéne értelmeznünk? Mi az a paraméter, vagy esetleg, mi az az identikus elem aminek megtartására törekszik, amitõl több mint egy raklap csiga?
Nem látom, hogy az élet összessége bonyolult rendszerként lenne értelmezhetõ. Legalább is nem a hagyományos biológiai értelemben.
A gondolatban van ugyan egy halom bizsergetõ spiritualizmus, ami jó szerintem. De a tudomány jelenlegi eszközeivel az elmélet bizonyíthatatlan, a rendszer értelmezhetetlen.
Ugyan olyan sci-fi, mint Asimov mûve.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#31
Szerintem igen. "A Föld valóban egyfajta óriási élõ organizmus lenne"
Ha jól emléxem, a könyv következtetései szerint a Marson nincs élet, mert ott, ellentétben a Földdel a légkör/felszín fizikailag egyensúlyi állapotban van.
Ha még is találunk ott életet, akkor az érdekes kérdéseket vet fel.
A Gaia elmélet egyik következménye lenne, hogy a rendszer megpróbálja magát homeosztatikusan szûk paraméterek között tartani, és képes egyfajta tanulással elõre kivédeni bizonyos katasztrófákat.
A Föld klímája, légköre, felszíne ehhez képest elég szélsõséges módon változott az utóbbi 2-3 milliárd év során sõt bizonyos változásokat új fajok kontroll nélküli szaporodása okozott (igen, ebben nem mi vagyunk az elsõk, sorry a hájperzöldeknek).
Szal ha mégis csak létezik ez a Gája nevû teremtmény akkor kb annyira intelligensen képes a környezeti kihívásokra reagálni, mint egy sötétben bóklászó pincebogár.
Ha még is találunk ott életet, akkor az érdekes kérdéseket vet fel.
A Gaia elmélet egyik következménye lenne, hogy a rendszer megpróbálja magát homeosztatikusan szûk paraméterek között tartani, és képes egyfajta tanulással elõre kivédeni bizonyos katasztrófákat.
A Föld klímája, légköre, felszíne ehhez képest elég szélsõséges módon változott az utóbbi 2-3 milliárd év során sõt bizonyos változásokat új fajok kontroll nélküli szaporodása okozott (igen, ebben nem mi vagyunk az elsõk, sorry a hájperzöldeknek).
Szal ha mégis csak létezik ez a Gája nevû teremtmény akkor kb annyira intelligensen képes a környezeti kihívásokra reagálni, mint egy sötétben bóklászó pincebogár.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Jajj csak nem a szívecskédbe vájtam?
Az a helyzet, hogy amit írtam - és ezzel te is egyet értesz - igaz! A tényt beismerni hogy igaz nehéz és még nehezebb lerakni a kezünkbõl a fasztelefonunkat és kicsit ránézni a világra, hogy mi is a helyzet valójában.
Az a generáció amirõl beszéltem, sajnos csak a telefonjuk kijelzõjének a síkjában látja a világot és ennyi.
Sajnálom a mai fiatalokat, mert egy randa csapdába sétálnak bele és nagyon nehéz lesz onnan kikecmeregni.
Na most amiket most már írok semmi köze a Gaia-elmélethez, de ha errõl az elméletrõl van szó, hát elkerülhetetlen megemlíteni, hogy a mai 20-30-as korosztálynak talán csupán 0,5-1%-a fogékony erre a témára, pedig bizony a jövõjük függ tõle.
A Gaia elmélet felfogása, elfogadása és az a szerinti túlélõ életmód gyakorlása a záloga a mai fiatal generáció jövõjének, akik jelenleg ehelyett egy masszív hipnózisban vannak...
Ehh, annyi mindent kéne még itt írnom ahhoz, hogy egyáltalán hitele legyen a mondanivalómnak, hogy talán egy könyvet is betöltene. Mert így csak egy morgós vén fasz imidzsét szórom. Úgyhogy inkább megyek és kakilok egyet...
Az a helyzet, hogy amit írtam - és ezzel te is egyet értesz - igaz! A tényt beismerni hogy igaz nehéz és még nehezebb lerakni a kezünkbõl a fasztelefonunkat és kicsit ránézni a világra, hogy mi is a helyzet valójában.
Az a generáció amirõl beszéltem, sajnos csak a telefonjuk kijelzõjének a síkjában látja a világot és ennyi.
Sajnálom a mai fiatalokat, mert egy randa csapdába sétálnak bele és nagyon nehéz lesz onnan kikecmeregni.
Na most amiket most már írok semmi köze a Gaia-elmélethez, de ha errõl az elméletrõl van szó, hát elkerülhetetlen megemlíteni, hogy a mai 20-30-as korosztálynak talán csupán 0,5-1%-a fogékony erre a témára, pedig bizony a jövõjük függ tõle.
A Gaia elmélet felfogása, elfogadása és az a szerinti túlélõ életmód gyakorlása a záloga a mai fiatal generáció jövõjének, akik jelenleg ehelyett egy masszív hipnózisban vannak...
Ehh, annyi mindent kéne még itt írnom ahhoz, hogy egyáltalán hitele legyen a mondanivalómnak, hogy talán egy könyvet is betöltene. Mert így csak egy morgós vén fasz imidzsét szórom. Úgyhogy inkább megyek és kakilok egyet...
Akkor ez a cikk és/vagy kutatás mirõl is szól? Kezdetben vala Gaia, aztán költsük inkább a kutatási pénzt burkolt éghajlatelemzésre? Kinek áll ez érdekében pár lelkes tudóson kívül? Persze értem, hogy kimutatható összefüggéseket keresnek, meg hogy a begyûjtött adatok olyan háttér-információt szolgáltatnak a blabla rendszerrõl, blabla...
Egyébként szerintem rossz úton járnak, nem így fogják bizonyítani az Élõ Bolygó elméletét sem élõ, sem "élettelen" szinten...
Egyébként szerintem rossz úton járnak, nem így fogják bizonyítani az Élõ Bolygó elméletét sem élõ, sem "élettelen" szinten...
"Ha nem tudnám biztosítani, mert nem áll rendelkezésre az a forrás, lehetõség a környezetben, egyszerûen nem léteznék. "
Ez így van, itt jelentkezhetnek a kihalt fajok, a hátsó sorból 😊
Az elmélet figyelembe veszi az evolúciót, tehát számol azzal, hogy egyes fajok eltûnnek, továbbfejlõdenek. Az életrõl összeségében beszél.
A szabályozó folyamatra egy példa: a légköri O2. Ez ugye mind a fotoszintézis lévén jött létre, tehát a mondhatni hogy az élet biztosította magának a szárazföldet is (ez mondjuk elég erõs belemagyarázás). Ami érdekesebb hogy a légköri O2 szint jelenleg 21%. Azzal az ütemmel már jóval 80% fölött kellene lennie elvileg, de a karbonban is maximálisan 35% volt. A könyv úgy írja, hogy 25% felett már a nedves fa is lazán elég, így egy villám okozta erdõtûz addig nem alszik el amíg van éghetõ anyag. Ez mondjuk biztos nem így van, vagyis a 25% eléggé túloz, de a '80-as években írta a könyvet Lovelock, annak tudjuk be. Lényeg, hogy a már tényleg veszélyes %-t (jó lenne tudni, hogy az említett állapotok hány %-nál következnek be, nem találtam róla semmilyen infót) nem fogja elérni, mert mindig van ami leköti az oxigént. Példánák a metánt termelõ mikrodögöket hozza fel.
Ez csak egy példa az egész folyamatra, van még sok mindenrõl szó.
Felhozza azt is, hogy az emberiség által okozott károkat, szennyezéseket is helyre állíthatja akár a rendszer, de mivel mi is részese vagyunk a rendszernek eljtuhatunk egy olyan szintre ahonnan nincs visszaút (milyen jól megcáfolja saját magát).
Én nem azt mondom, hogy a Gaia elmélet helyes vagy nem. Van benne rengeteg logikus dolog, és persze ugyannyi belemagyarázás is.
Viszont a könyvet egyszer mindenképpen megéri elolvasni, nekem mint szakmabelienk elég érdekes volt.
Ez így van, itt jelentkezhetnek a kihalt fajok, a hátsó sorból 😊
Az elmélet figyelembe veszi az evolúciót, tehát számol azzal, hogy egyes fajok eltûnnek, továbbfejlõdenek. Az életrõl összeségében beszél.
A szabályozó folyamatra egy példa: a légköri O2. Ez ugye mind a fotoszintézis lévén jött létre, tehát a mondhatni hogy az élet biztosította magának a szárazföldet is (ez mondjuk elég erõs belemagyarázás). Ami érdekesebb hogy a légköri O2 szint jelenleg 21%. Azzal az ütemmel már jóval 80% fölött kellene lennie elvileg, de a karbonban is maximálisan 35% volt. A könyv úgy írja, hogy 25% felett már a nedves fa is lazán elég, így egy villám okozta erdõtûz addig nem alszik el amíg van éghetõ anyag. Ez mondjuk biztos nem így van, vagyis a 25% eléggé túloz, de a '80-as években írta a könyvet Lovelock, annak tudjuk be. Lényeg, hogy a már tényleg veszélyes %-t (jó lenne tudni, hogy az említett állapotok hány %-nál következnek be, nem találtam róla semmilyen infót) nem fogja elérni, mert mindig van ami leköti az oxigént. Példánák a metánt termelõ mikrodögöket hozza fel.
Ez csak egy példa az egész folyamatra, van még sok mindenrõl szó.
Felhozza azt is, hogy az emberiség által okozott károkat, szennyezéseket is helyre állíthatja akár a rendszer, de mivel mi is részese vagyunk a rendszernek eljtuhatunk egy olyan szintre ahonnan nincs visszaút (milyen jól megcáfolja saját magát).
Én nem azt mondom, hogy a Gaia elmélet helyes vagy nem. Van benne rengeteg logikus dolog, és persze ugyannyi belemagyarázás is.
Viszont a könyvet egyszer mindenképpen megéri elolvasni, nekem mint szakmabelienk elég érdekes volt.
Mente et Malleo
#26
Úristen, lehet hogy úgy fog szaporodni, hogy lelépünk innen.
Jó nagy geci ez az emberiség.
Jó nagy geci ez az emberiség.
#25
Ha a föld él akkor szaporodni fog<#wilting>#wilting>
Nem hiszem hogy más bolygókkal kufircolna, az osztódást nem várnám meg, le kell innen lépni.
Nem hiszem hogy más bolygókkal kufircolna, az osztódást nem várnám meg, le kell innen lépni.
😊 Akkor fussunk neki mégegyszer:
"Az elmélet feltételezése szerint a földfelszín, a légkör és az óceánok fizikai és kémiai állapotát magának az élõvilágnak jelenléte tartja - aktívan - az élet számára megfelelõ és kellemes szinten."
Itt csak arról van szó, hogy ha én létezem, akkor nekem bizonyára a létezésemhez szügségem van bizonyos dolgokra, és azt biztosítom magamnak. Ha nem tudnám biztosítani, mert nem áll rendelkezésre az a forrás, lehetõség a környezetben, egyszerûen nem léteznék.
Viszont attól még környezet lenne. És más élõlények létezhetnének, amelyeknek a létezéséhez szükséges alapok biztosítottak - csak ki kell tudni használniuk. A környezetük megváltoztatásával (például egyes elemek körforgásának kibõvítésével, vagy új, de könnyen elérhetõ elemek bevonásával - elemek, értsd.: periódusos rendszer elemei) biztosítani tudják a saját létezésükhöz szükséges körülményeket.
A körülményeket, amit a te idézett mondatod (amin felesleges rágódnom 😊) a földfelszín és/vagy légkör és/vagy óceánok megfelelõ és kellemes szintû fizikai és kémiai állapotának hív.
(Persze ezt csak képletesen írtam cselekményként, ezek spontán lejátszódó folyamatok.)
"Az elmélet feltételezése szerint a földfelszín, a légkör és az óceánok fizikai és kémiai állapotát magának az élõvilágnak jelenléte tartja - aktívan - az élet számára megfelelõ és kellemes szinten."
Itt csak arról van szó, hogy ha én létezem, akkor nekem bizonyára a létezésemhez szügségem van bizonyos dolgokra, és azt biztosítom magamnak. Ha nem tudnám biztosítani, mert nem áll rendelkezésre az a forrás, lehetõség a környezetben, egyszerûen nem léteznék.
Viszont attól még környezet lenne. És más élõlények létezhetnének, amelyeknek a létezéséhez szükséges alapok biztosítottak - csak ki kell tudni használniuk. A környezetük megváltoztatásával (például egyes elemek körforgásának kibõvítésével, vagy új, de könnyen elérhetõ elemek bevonásával - elemek, értsd.: periódusos rendszer elemei) biztosítani tudják a saját létezésükhöz szükséges körülményeket.
A körülményeket, amit a te idézett mondatod (amin felesleges rágódnom 😊) a földfelszín és/vagy légkör és/vagy óceánok megfelelõ és kellemes szintû fizikai és kémiai állapotának hív.
(Persze ezt csak képletesen írtam cselekményként, ezek spontán lejátszódó folyamatok.)
Látom nem érted. Itt nem az élet kialakulásáról van szó, hanem hogy az élet számára magának megfelelõ körülményeket tart fenn.
Felesleges egy mondaton rágódni, majd az egész könyv után térj vissza erre.
Felesleges egy mondaton rágódni, majd az egész könyv után térj vissza erre.
Mente et Malleo
"Az élet a környezettõl függetlenül eleve nem tud létrejönni, úgyhogy ez már itt hülyeség. Nem hiszem, hogy ez "hagyományos gondolkodásmód" lenne. 😊
Ugyanakkor az életnek nyilván alkalmazkodnia kellett, mivel ami nincs, azzal nem lehet gazdálkodni."
Rövidebben: az élet az élettelen környezetbõl jött létre. 😊
Ugyanakkor az életnek nyilván alkalmazkodnia kellett, mivel ami nincs, azzal nem lehet gazdálkodni."
Rövidebben: az élet az élettelen környezetbõl jött létre. 😊
Az élet a környezettõl függetlenül eleve nem tud létrejönni, úgyhogy ez már itt hülyeség. Nem hiszem, hogy ez "hagyományos gondolkodásmód" lenne. 😊
Ugyanakkor az életnek nyilván alkalmazkodnia kellett, mivel ami nincs, azzal nem lehet gazdálkodni.
"Az elmélet feltételezése szerint a földfelszín, a légkör és az óceánok fizikai és kémiai állapotát magának az élõvilágnak jelenléte tartja - aktívan - az élet számára megfelelõ és kellemes szinten."
Nyilván. De amíg nem volt élet, addig ez a fizikai és kémiai állapot más volt. Más volt az egyensúly (minõségileg és mennyiségileg is), mert többek között egy csomó, élõlények hatására létrejött körfolyamat hiányzott a rendszerbõl.
A legegyszerûbb példa. Oxigén azért van a légkörben (röviden), mert a növények oda rakják félre (nem tudják megkötni maguknak), majd használják fel. Ha fotoszintézis (vagy ehhez hasonló kemoszintézis) nem lenne, a légkör nem ilyen lenne, hanem mint például a feltételezett korai redukáló légkör.
Szerintem ezek annyira egyértelmû, magától értetõdõ dolgok, csak a kérdés az, hogy pontosan hogyan mûködik. 😊
Ugyanakkor az életnek nyilván alkalmazkodnia kellett, mivel ami nincs, azzal nem lehet gazdálkodni.
"Az elmélet feltételezése szerint a földfelszín, a légkör és az óceánok fizikai és kémiai állapotát magának az élõvilágnak jelenléte tartja - aktívan - az élet számára megfelelõ és kellemes szinten."
Nyilván. De amíg nem volt élet, addig ez a fizikai és kémiai állapot más volt. Más volt az egyensúly (minõségileg és mennyiségileg is), mert többek között egy csomó, élõlények hatására létrejött körfolyamat hiányzott a rendszerbõl.
A legegyszerûbb példa. Oxigén azért van a légkörben (röviden), mert a növények oda rakják félre (nem tudják megkötni maguknak), majd használják fel. Ha fotoszintézis (vagy ehhez hasonló kemoszintézis) nem lenne, a légkör nem ilyen lenne, hanem mint például a feltételezett korai redukáló légkör.
Szerintem ezek annyira egyértelmû, magától értetõdõ dolgok, csak a kérdés az, hogy pontosan hogyan mûködik. 😊
Ez áll a könyvben:
Az elmélet feltételezése szerint a földfelszín, a légkör és az óceánok fizikai és kémiai állapotát magának az élõvilágnak jelenléte tartja - aktívan - az élet számára megfelelõ és kellemes szinten. Ez ellentétben áll a hagyományos gondolkodásmóddal, amely szerint az élet alkalmazkodott a bolygón uralkodó környezethez, miután egymástól függetlenül létrejöttek.
A könyv egybéként 200 oldalas, sok ábrábval, diagrammal. Egy unalmas délután simán végigolvasható.
Az elmélet feltételezése szerint a földfelszín, a légkör és az óceánok fizikai és kémiai állapotát magának az élõvilágnak jelenléte tartja - aktívan - az élet számára megfelelõ és kellemes szinten. Ez ellentétben áll a hagyományos gondolkodásmóddal, amely szerint az élet alkalmazkodott a bolygón uralkodó környezethez, miután egymástól függetlenül létrejöttek.
A könyv egybéként 200 oldalas, sok ábrábval, diagrammal. Egy unalmas délután simán végigolvasható.
Mente et Malleo
#18
szerintem pont ez a gond a cikkel, hogy sokakat érdekelhet, de nem annyira, hogy neki álljon egy könyvet elolvasni. ezért lennének jók az ilyen ismeretterjesztõ cikkek. ha jól vannak megírva.
lehet amúgy két cikkre kellett volna bontani, az elsõben leírni, hogy mi ez az elképzelés és miért egy tudományos elmélet, miért nem csak valami sci fi és a másodikban meg meglehetett volna mutatni, hogy mi is van a kénnel.
lehet amúgy két cikkre kellett volna bontani, az elsõben leírni, hogy mi ez az elképzelés és miért egy tudományos elmélet, miért nem csak valami sci fi és a másodikban meg meglehetett volna mutatni, hogy mi is van a kénnel.
Igen, megnéztem én is a Wikipédiában, csak angolul, az pontosabb.
Amit leírtál, azt én egyelõre csak élõlények és élettelen kémia és fizikai környezeti tényezõk által alkotott bonyolult rendszernek nevezném.
Tehát a Földnek nevezett rendszernek biológiai, kémiai és fizikai elemei is vannak. Ebbõl csak a "bios" (biológia) jelent életet.
De nem vitázni akarok róla, csak én is leírtam, hogy szerintem ez micsoda.
Amit leírtál, azt én egyelõre csak élõlények és élettelen kémia és fizikai környezeti tényezõk által alkotott bonyolult rendszernek nevezném.
Tehát a Földnek nevezett rendszernek biológiai, kémiai és fizikai elemei is vannak. Ebbõl csak a "bios" (biológia) jelent életet.
De nem vitázni akarok róla, csak én is leírtam, hogy szerintem ez micsoda.
az elmélet nem arról szól, hogy a Föld él-e vagy sem...
Csupán arra céloztam, hogy nem kéne beleköpni a saját definícióinkba. Nem a hecc kedvéért találták ki õket, hogy legyen mivel trollkodni ilyen esetekben.
Nyilván minden definíciót lehet (és sokszor kell is) idõvel bõvíteni és átfogalmazni, de az nem úgy mûködik, hogy valamire elkezdem használni az adott tudományos kifejezést, mert nekem úgy esik jól, mert romantikus lélek vagyok.
Más szempontból pedig szerintem nem az a lényeg, hogy mit minek hívunk, amíg az a szó, amivel illetjük, nem axióma.
Nyilván minden definíciót lehet (és sokszor kell is) idõvel bõvíteni és átfogalmazni, de az nem úgy mûködik, hogy valamire elkezdem használni az adott tudományos kifejezést, mert nekem úgy esik jól, mert romantikus lélek vagyok.
Más szempontból pedig szerintem nem az a lényeg, hogy mit minek hívunk, amíg az a szó, amivel illetjük, nem axióma.
Nem egészen. De ami a felületén és benne zajlik olyan bonyolúlt és összetett, hogy már-már élõnek tekinthetõ. Sõt, él is. Mi vagyunk azok meg a többi lény ami azzá teszi ami. Bonyolúlt körfolyamatok milliói zajlanak rajta amibõl lófaszt sem értünk. Ezen folyamatok megértésében játszik nagy szerepet a fenti kísérlet.
Ez meg az elmélet deffiniciója:
" A föld bioszféráját, atmoszféráját, vizeit és földjeit magába foglaló komplex egység; kibernetikai rendszer, mely maga képes a földi élethez szükséges optimális fizikai és kémiai környezetet kialakítani/fenntartani."
Wikipedia
Ez meg az elmélet deffiniciója:
" A föld bioszféráját, atmoszféráját, vizeit és földjeit magába foglaló komplex egység; kibernetikai rendszer, mely maga képes a földi élethez szükséges optimális fizikai és kémiai környezetet kialakítani/fenntartani."
Wikipedia
#13
Az emberek által kitalált definíciókat azért ne vedd készpénznek ha ismeretlen életrõl van szó. Minden def nyilvánvalóan csak arra alapoz amit eddig ismerünk ami normális dolog, de ennyivel nem kéne azonnal kizárni minden mást. Nem azt mondom, hogy a Föld akkor már biztosan egy élõlény, de nehogy már egy kezdetleges emberi definíció eldöntse ezt minden további nélkül.
A cikktõl egy kicsit többet vártam. Azon kívül, hogy van egy módszerük ami a kénre épül nem sok derült ki. Annyi világos, hogy a kén sok élõlény része és ennek a mozgása esetleg valami szabályosságot mutathat. De ez így önmagában nem válaszolja meg, hogy a föld él-e vagy nem. Anyagmozgás ugyanúgy része lehet szervetlen rendszereknek is. Süt a nap, a víz felpárolog, felhõk lesznek, elfújja õket a szél máshol esõ esik belõlük. De egy ilyen folyamatot csak akkor tekinthetnénk életnek ha lényegében mindent annak tekintünk. Ez esetben viszont elveszti értelmét az élõ és élettelen megkülönböztetése.
A cikktõl egy kicsit többet vártam. Azon kívül, hogy van egy módszerük ami a kénre épül nem sok derült ki. Annyi világos, hogy a kén sok élõlény része és ennek a mozgása esetleg valami szabályosságot mutathat. De ez így önmagában nem válaszolja meg, hogy a föld él-e vagy nem. Anyagmozgás ugyanúgy része lehet szervetlen rendszereknek is. Süt a nap, a víz felpárolog, felhõk lesznek, elfújja õket a szél máshol esõ esik belõlük. De egy ilyen folyamatot csak akkor tekinthetnénk életnek ha lényegében mindent annak tekintünk. Ez esetben viszont elveszti értelmét az élõ és élettelen megkülönböztetése.
Nyilván a Föld egy önfenntartó, többé-kevésbé zárt rendszer, mivel a Föld egy bolygó, a világûrben - számtalan szempontból - izolálva létezik. Csak az a kérdés, hogy pontosan hogyan... Viszont azért ne túlozzunk, hogy élõ. Csak egy rendszer, ami azért így alakult ki, mert így mûködik. Mondjuk ez az élõlényekre is igaz, de az élõlényekre igaz az élet definíciója is.
Mi a másik lehetõség? Hogy a Föld egy óriási terrárium, és egy istenszerû lény gondozza, tartja fent? <#idiota>#idiota>
Mi a másik lehetõség? Hogy a Föld egy óriási terrárium, és egy istenszerû lény gondozza, tartja fent? <#idiota>#idiota>
Aki nem tudja mirõl van szó, olvassa el a könyvet. Nagyon jól le van írva minden, akinek halovány lepkefingja sincs a földtudományokról is meg fogja érteni. Nekünk kötelezõ volt az egyik kurzus miatt, de nagyon tetszett, habár 99%-ban nem nyújtott új információt nekem.
Mente et Malleo
#10
Lehet hogy a FÖld egy bögyös csaj? 😄
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#9
szerintem tényleg nem lehet ebbõl a cikkbõl megérteni, hogy mi is ez a gaia elmélet és miért is kulcs itt a kén. nagyon sok ilyen cikk van itt mostanában, ami szerintem ebbe a kategóriába tartozik. valahogy jobban kellene ezeket megírni, mert így tök fölösleges elolvasni.
lol öregem, egy random noname internetes nick "Most szépen tegyél félre mindent amit tudni vélsz a világról" tanácsa után tuti én is megváltoztatnám a világnézetemet 😊
te pupák, a vita nem úgy megy, hogy kijelentjük a vitapartnerrõl, hogy hülye a generációjával együtt, majd felszólítjuk, hogy gondolja azt, amit mi 😊
te pupák, a vita nem úgy megy, hogy kijelentjük a vitapartnerrõl, hogy hülye a generációjával együtt, majd felszólítjuk, hogy gondolja azt, amit mi 😊
Sajnos nem értetted. Ha lenne halvány fingod is arról, ami a cikkben van, akkor nem írnál ilyet.
Kicsit olvasgass utána a dolgoknak, mélyülj el a témában, aztán kíváncsian várom az újbóli véleményedet.
Tényleg nem bántani akarlak, de annyira elszomorító a mai harminc év körüli fiatalok tudatlansága. Úgy értem baromi okosak, mármint amit tanítanak nekik azt bebiflázzál rendesen, de a lényeg halványul és már csak azt a tudást kapják meg, ami ahhoz kell, hogy az okos-telefonjaikat félkézzel tudják használni.
Most szépen tegyél félre mindent amit tudni vélsz a világról. Fogadd el, hogy a Föld egy élõ organizmus és szépen magyarázd meg magadnak és másoknak, hogy miért is jutottál erre a feltevésre. Sok sikert...
Kicsit olvasgass utána a dolgoknak, mélyülj el a témában, aztán kíváncsian várom az újbóli véleményedet.
Tényleg nem bántani akarlak, de annyira elszomorító a mai harminc év körüli fiatalok tudatlansága. Úgy értem baromi okosak, mármint amit tanítanak nekik azt bebiflázzál rendesen, de a lényeg halványul és már csak azt a tudást kapják meg, ami ahhoz kell, hogy az okos-telefonjaikat félkézzel tudják használni.
Most szépen tegyél félre mindent amit tudni vélsz a világról. Fogadd el, hogy a Föld egy élõ organizmus és szépen magyarázd meg magadnak és másoknak, hogy miért is jutottál erre a feltevésre. Sok sikert...
#6
hat a Gaia elmelet es az X kenvegyulet kozti osszefuggest jo lenne beszurni az elejere, mert ezt igy ahogy van, nem lehet hova rakni.
#5
Ott a pont! 😊
#4
Isaac Asimov: Az Alapítvány pereme.
Én értettem a cikket, nem maradt ki semmi, maximum nem ismerünk pár háttéradatot (ezeket lehet pótolni).
Érdekes ötlet, de a Föld is csak egy bolygó a sok közül, ez az egész Gaia-elmélet egy szélsõségesen zöld reklámfogásnak tûnik.
Érdekes ötlet, de a Föld is csak egy bolygó a sok közül, ez az egész Gaia-elmélet egy szélsõségesen zöld reklámfogásnak tûnik.
Gaming is believing.
assetudommiafaszrólszólez
#1
Oké, van egy módszerük a kénvegyületek nyomonkövetésére a bioszférában. De ez az egész hogyan kapcsolódik a Gaiai-elmélethez? Pontosan hogyan mûködik a dimetil-szulfid mint szabályozó?
Mintha kimaradt volna pár bekezdés...
Mintha kimaradt volna pár bekezdés...
← ElőzőOldal 2 / 2