259
-
lapaleves #99 az energia nem híg, a készülékeink a falánkak. mind egy olyan korban készült, amikor gyakorlatilag ingyen volt / van az energia. legalábbis ezt hittük.
hogy mondjak egy példát egy elektronyos fűnyíró 1400-2000w. egy forgókéses kézi fűnyíró az értelmesebb kialakítás miatt emberi erővel is megcsinálja a munka felét, de legalább harmadát. ez annyit jelent, hogy nem tudod végigtolni teljes szélességben a vágandó részen, hanem egy-egy harmad részben.
ha azt mondom 100w teljesítményt adok le, akkor 300w-ból meglenne a dolog ugyanolyan kimenettel (de igazság szerint gyorsabban).
az ezer más ugyanilyen pazarló dolgot már sokszor leírtam, nem ismétlem magam többször.
egyébként persze van gond a napenergiával, de nem a hígság hanem a tél. de azt meg a fatüzelés + teg megoldja. -
#98
Lokális vagy globális szinten? Egy több száz km2-es mesterséges tó elég rendesen megváltoztatja a helyi párolgási és hőelnyelési visznyokat, mert egészen más az hőelnyelése / visszaverése a víznek, mint ami előtte volt ott talaj, szikla, erdő, stb.
A szélerőmű a széljárást meváltoztatja. Ki nem találd, hogy kiveszed a szél energiáját és ettől nem változik meg a mikroklíma. Ez főleg annak fényében érdekes, hogy egyes sötétzöldek még egy biomassza erőművek is keresztbetettek Tokaj környkékén. Most akkor melyik az igaz...?
A napelemek meg szintén azt befolyásolják, hogy milyen a hőmelnyelés visszaverődés.
A mértékről nem tudok nyilatkozni. -
lapaleves #97 országúton / autópályán nagyjából 0 jelentőségű a tömeg, mint tényező, pár százalék. ettől függetlenül nem jó ötlet az ólomakksi kocsiba, ez tény.
a 10.000 ciklusos akksik inkább csak marketinganyagokban léteznek. de meg lehet nézni, hogy a brutális huf / Wh ólomakkinál hányszor drágább a kínai lifepo is.
a megújulók befolyásolják a legkevésbé a klímát. a szén, atom, olaj mint felfűti a bolygót a teljes teljesítményével. a napelem, napkollektor meg az egyébként is elnyelődő hőből / energiából dolgozik. cseppnyi különbség. persze lehet gondolkodni, hogy a barna cserépről több sugározódna vissza kifelé, de igazából nem.
már megint "az ország energiaigénye" a téma. arról szó nincs, hogy nekem vagy nekünk milyen energiaigényünk van, és hogy ez indokolt-e.
kicsit kényelmetlen lenne a téma ezzel az egész "személyes felelősség" dologgal, jobb magunkat kívül helyezni ezen és csak a ködös "jelenlegi fogyasztást" emlegetni. akkor nem kell az okokon gondolkodni. -
#96
Mert a jelenlegi hatásfokkal és rendelkezésre állással vicckatagóriásak. A bib az, hogy 3. és 4. generációs atomeraktotorkkal összemérve akkor is az lenne, ha 100%-os hatásfokuk lenne. -
#95
És ezerszer leírta mát mindenki, hogy hiába van így, ha iszonyatosan híg az energia... -
#94
Ugyanaz, mint a műanyagoknál. A sok feldolgozási eljárás ellenére is egy akármilyen műanyag fűtőerétéje kőolaj közeli, ezért szeretik elégetni hulladékégetőben. Viszont ez azt jelenti, hogy újra és újra fel kell hozni a kőolajat és újra és újra energiát kell befektetni ahhoz, hogy műanyag legyen. Az alu, acél és műanyag terén egyformán igaz, hogyha egyszer már elértek az "alapformát" és "alapmiőséget", akkor az újrahaszonsítás tendáljon a 100% felé, mert ez egyedül a racionális hosszútávon, még ha rövidtávon veszteséges is ma. -
#93
Igen, befolyásolják. Valamiért ezt a sötétzöldek elfelejtik. Azt az apróságot is, hogy az éghajlatváltozás is befolyásolja a teljesítményt. A németeknél ez -35%-os rendelkezésre álló kapacitáscsökkenést okozott egyes területeken. -
Zodd #92 Ez a cikk szakmailag nagyon a béka segge alatt van. Elősször emleget 1500 GW kapacitású turbinákat?? (talán turbina parkok). Majd 35 GW energiáról beszél (talán 35 GWh energia). Egy ilyen cikk esetében pont ezek a lényeges részek. -
#91
Fura mivel csak kisebb csoportok tüntettek az atomerőművek ellen. Megbízhatatlan szélerőműveket bevezetni egy tájfunoktól szenvedő országban, minimum kétséges. -
subertus #90 Számomra mindig is egyértelmű volt az atomba rejlő oriási lehetőség. Persze egy olyan országban lenni, ahol ilyen katasztrőfa történik megváltozhat az ember véleménye, de úgy gondolom, ha ott élnék is az atomra szavaznék, és buta embernek tartom azt, aki évente többezer kW energia felhasználás közbe, kimegy tüntetni, h le az atommal!
Ami Japánban történt egy véletlenek sorozatának eredménye, ami ritkán megtörténve nagy pusztítást okoz. Szerintem a megújúló energiák közt is van néhány, ami arányában ekkora, vagy nagyobb pusztítást okoz összességében, de mivel ez sok kicsiként adódik össze, nem tud vele a buta ember foglalkozni. A legtöbb ilyen buta ember Németországban él, akik bezáratnák az erőműveket, és lehet elérik! vicc -
philcsy #89 (Légköri elnyelődés/visszaverődés, a teljes energiaspektrumnak csak egy részét tudjuk felhasználni, azt is csak korlátozott hatásfokkal, korlátozott időintervallumban.) -
philcsy #88 Az a baj hogy kiindulnak abból hogy a földet 10000x annyi energia éri mint amennyit felhasználunk. Tehát evidens hogy ennek egy töredékét felhasználva megoldódna minden problémánk. Ezután következik az, hogy de hát az emberiség megfelelő fejlesztések (dollármilliárdok) után csak ki tudja aknázni ennek az energiának a töredékét!
A probléma az hogy a töredéket nem számszerűsítik. Anélkül viszont csak a levegőbe beszélnek.
A föld felületének a tízezred része kb. fél Magyarország. 50000km^2 ami 5*10^10 m^2. Egy négyzetméter kb 100000Ft. Tehát a kérdéses terület beborítása 5*10^15 Ft lenne. Ez 2.5*10^13 dollár, ami a föld teljes GDP-jének a fele. (És még nincsennek beleszámolva a szerkezeti elemek, a pozicionáló szerkezet, a kiszolgáló eszközök, a telepítés költsége.)
Ez még egészen jól hangzik, de ha belegondolunk hogy a földet érő energiának csak egy töredékét fogjuk elektromos energiaként megkapni akkor a fenti összeg tovább nő. (Légköri elnyelődés/visszaverődés, a teljes energiaspektrumnak csak egy részét tudjuk felhasználni, azt is csak korlátozott hatásfokkal.)
Akik pedig azt hiszik, hogy az egész fejlődést a gonosz olajvállalatok akadályozzák, azok talán nem tudják hogy pont ők azok akik ezeket a technológiákat fejlesztik. Hatalmas összegeket költenek el kutatásra és fejlesztésre. Ezek a cégek nem olajvállalatok, hanem energetikai vállalatok. Nem olajat adnak el, hanem energiát. Éppen ezért kb. leszarják hogy az energia honnan jön.
Akik pedig az OPEC-et (és más olajkitermelő céget) hiszik felelősnek, azok is tévednek. Az OPEC-nek az a célja hogy minél nagyobb egységáron adják el az olajat. Ennek az az oka, hogy a készletek végesek, és így lehet a teljes profitot maximalizálni. Az olajat pedig nem energiahordozóként hanem nyersanyagként lehet a legdrágábban eladni. Az OPEC-nek tehát az lenne a legjobb ha NEM az olaj lenne az egyik fő energiaforrásunk, mert akkor visszavehetnének a kitermelésből, ami megemelhetné az olajárat, úgy hogy az a világgazdaságot nem veszélyeztetné. Olajra pedig mindig szükségünk lesz mert az egy értékes vegyipari alapanyag. Tehát a jelenlegi helyzet mindenkinek kedvezőtlen. És nettó hülyeség, hogy bárki akadályozná a fejlődést.
Ez nem közvetlenül neked szól, csak olyan példák ahol az emberek csak beszélnek, de utána se járnak annak amiről beszélnek. -
kukacos #87 "miért kell a szerencsétlen nap/szélerőműnek 100%hatásfokkal működnie"
Hol írtam, hogy kéne? Azt írtam, hogy a zöldek vágyálmaiban sem fog. Ebben egyetértünk, nem igaz?
"Szerintem senki nem mondta h most azonnal zárjuk be az erőműveket és legyen helyette megújuló energiás alternatíva..."
Szerintem meg rohadtul ez van a fenti cikkben leírva, de nem fogom helyetted elolvasni... -
sanyicks #86 nem sokat érthetsz az elektronikához... egyenáram-váltóáram átalakítás elég hatékony, példának okádék, a számítógép tápegységek nagy feszültségű váltóáramról kis feszültségű stabil egyenáramra alakítanak, lassan már a "nagy" tápok is a 90%-ot közelítik hatásfokban, a kis tápok még hatékonyabbak.
Váltakozóáramű hálózatról táplált villanymozdony pedig így működik: 1 fázisú váltóáram->transzformátor->egyenirányító->inverter->3 fázisú váltóáram-> motor, és olyan 70-80%-os hatásfokkal működnek, oda vissza megawattos tartományban.
Sőt még nagyobb tartományban is simán bevállalják az AC-DC-AC alakítást, mert úgy is megéri. -
philcsy #85 "A baj az, hogy csak az akumlator 6-8 millioba kerulne jelenleg."
Legalább tudnám miért kerül annyiba az autó. :) -
philcsy #84 Az új elektromos autókat már országúti forgalomra tervezik. (250-300 km-es hatótávval)
A csak város közlekedésre tervezett autókkal az a baj, hogy kicsi rá az igény. Ez egyrészt megakadályozza a tömegtermelést (így magasan tartja a gyártási költségeket), másrészt nehezíti az infrastruktúra kiépülését. Ez utóbbi viszont még tovább csökkenti az igényeket.
Ettől függetlenül gyártanak városi elektromos autókat pl.: taxitársaságok számára. De ott is az új akukat használják. Ennek pedig az az oka, hogy az új akuk gyártását az állam támogatja, így indítva be a tömegtermelést, ami elfogatható árúra csökkentheti az akuk árát.
Az ólom aksi ellen szól az is, hogy az ólom ára folyamatosan emelkedik. Ha elkezdenének nagy mennyiségben ólomaksit gyártani az még jobban megdobná. -
HM #83 Azért te is írsz egy két "érdekes" dolgot.
100% hatásfokkal melyik mostani erőmű nyeri ki az energiát az adott nyersanyagból?
Semelyik. Akkor miért kell a szerencsétlen nap/szélerőműnek 100%hatásfokkal működnie?
Szerintem senki nem mondta h most azonnal zárjuk be az erőműveket és legyen helyette megújuló energiás alternatíva... -
kukacos #82 "Persze nem neztem utanna a pontos szamoknak"
Egyébként pont ez a baj az összes sötétzölddel, meg a szélbigyós emberkékkel, meg a megújulósokkal meg a hasonszőrűekkel is, hogy nem számolnak.
Istennek sem.
Hangzatos melléknevek vannak.
Így megújuló, meg úgy környezetbarát. Viszont alapvető számításokat sosem végeznek el. Reálisan fedezhető-e egy ország energiaszükséglete szélből? Vagy napból? Tudjuk-e tárolni? Egyáltalán meg tudjuk-e építeni? Mennyibe fog mindez kerülni?
A válasz az, hogy "majd megoldjuk valahogy". Pedig a legtutibb sötétzöld technika se fogja a szélben rejlő összes energiát megtöbbszörözni, vagy a napenergiát 100%-os hatásfokkal kinyerni.
Csaptam már neki itt reklámot, de nem sajnálom újra és újra:
http://www.inference.phy.cam.ac.uk/sustainable/book/tex/sewtha.pdf
Ő kiszámolt néhány apróságot. Röviden összefoglalnám azoknak, akik ennyi bötűt életükben nem láttak még egyben: elemi iskolás képességekkel is megérthető, hogy az atomnak nincs alternatívája. Legalábbis ha technikai civilizációt szeretnénk fenntartani. -
kukacos #81 Eccerű, meg kell szállnunk. Egyébként az araboknak az olajmilliárdokat napcuccosba kéne ölniük, hogy akkor is maradjon mit exportálniuk, ha az olaj elfogy. -
philcsy #80 Hát igen elég jelentősen átformálná a világgazdaságot. Pl az összes ipari termelés a trópusokra költözne.
Poén, hogy pont a világ legfejletlenebb régiójában lenne a leghatékonyabb a napenergia felhasználása. Ha az EU északafrikában lenne, minden háztető tele lenne napelemmel. Hemzsegnének a naperőművek, meg a napkohók. -
HM #79 Persze hogy nem autópályára gondoltam, hiszen a jelenlegi/ill a tervezett méregdrága elektromos kocsikat is városi közlekedésre "tervezik". Ezzel szembe az olómakksis legalább olcsó(bb) lenne.
"Amit bemutattak az valószínűleg egy koncepció autó volt."
Linkeltem. Az csak egyszerű házibarkács kocsi. De ha ezt egy garázsban is meglehet csinálni...
Élettartamára lenne megoldás az ára, ill hogy nem kell 400ftos üzemanyagot tankolni bele. -
kukacos #78 Hát ha össze tudod hozni, hogy Algériában vagy Egyiptomban termelik meg az áramod, és Norvégiában tárolják éjszakára, és egyik ország se fog azzal fenyegetőzni, hogy elzárja az áramot, ha nem fizetsz nekik még x-szer annyit, akkor megy a dolog.
Valahogy az országok szeretik stratégiai okokból inkább maguk megtermelni, amit elfogyasztanak... -
philcsy #77 A fékenergia visszanyerés nagyon hasznos városi közlekedésben, de semmit nem használ az autópályán. A megtehető maximum távolságot pedig főleg ez utóbbin mérik. Más jelentős spórolás pedig nincs. (Esetleg a karosszéria könnyítése, de az megint drága.)
Amit bemutattak az valószínűleg egy koncepció autó volt. A forgalomba szánt modellnél tovább rontja a helyzetet az hogy szükség van csomagtérre, ami tovább növeli a méretet és a tömeget.
És ami duke is írt, a rövid élettartam.
"de kizárt hogy ne tudnának építani egy mai divatnak megfelelő, száz valahány km-t bíró ólomakksis kocsit, fékenergia visszanyeréssel+egyéb spórolás+fejlesztéssel."
A fejlesztés pont az új akkumulátorok alkalmazása, a könnyebb karosszéria, és amit te is mondtál: a fékenergia visszanyerés. -
HM #76 http://www.youtube.com/watch?v=GhO9jpWMaok
Házi gányolás, de 80km, Ni-kadmium akksi (ólom akksinak alig kisebb ennél az energiasűrűsége (Wh/kg)) Élettartama sem olyan vészesen rossz, de ezt kompenzálná az ára. (ill amíg ki nem fejlesztenek egy tényleg nagy energiasűrűségűt...)
Bár még mindig nem tudok sokat az ólomakksikról... :D -
duke #75 "Ezt eddig sem értettem. Miért nem erőltetik jobban az ólomakksikat az elektromos autóknál?
Mi akkor a probléma h nem csinálnak iyleneket?"
Az olom aksik tenyleg nagyok, nehezek, es az elettartam is korlatozott. Lithium akukkal (pl: Lithium Yttrium LiFeYPO4, 10 ezer feltoltes, 25-30 ev elettartam ) mar mukodne a dolog, csak az meg nagyon draga. 300-400 km hatotavig nem lenne nehezebb az auto, mintha belsoegesu motorral szerelnek. A baj az, hogy csak az akumlator 6-8 millioba kerulne jelenleg. -
HM #74 Discoveryn volt egy régi golf amit 10+éve építettek. Előre+hátulra ólom akksi + elektromotor és kész. Igaz nem mentek vele több 100km-t, de kizárt hogy ne tudnának építani egy mai divatnak megfelelő, száz valahány km-t bíró ólomakksis kocsit, fékenergia visszanyeréssel+egyéb spórolás+fejlesztéssel. -
duke #73 "hogy a megújuló energiákból nem lehet a jelenlegi áramfogyasztást biztosítani. Ha áttérünk az elektromos autókra, akkor az áramfogyasztás minimum a 2X-esére nő. Akkor az igények és a lehetőségek között még nagyobb lesz a különbség."
Ezerszer ismetelt kozhely, de igaz, hogy a napbol minden pillanatban 10 ezerszer annyi energia erkezik a foldre, mint amennyit jelenleg hasznalunk. Ez szinte korlatlan mennyiseg, ha csak az ezred reszet sikerulne felhasznalnunk, akkor is tizszer tobb energiank lenne, mint amennyire szuksegunk van. Saccperkb az elmult 100 evben a fosszilis energiakra koltott 1000 milliard dollarok toredeke elegendo lett volna,a nap,szel,geotermikus eromuvek fejlesztesere, fentartasara. Persze nem neztem utanna a pontos szamoknak, de amikor azt hallom, egyetlen furotoronyra 4 milliard dollart koltenek el, es utanna meg evtizedeken at 100 milliokat a fentartasra, akkor azt mondom, hogy igy konnyu versenykepesnek lenni, mondjuk a napcellakhoz kepest. Szerintem a foldon az elmult 50 evben osszesen nem koltotek annyi penzt, naperomu szeleromu fejlesztesre, mint egy par ev alatt felepitett furotoronyra. -
philcsy #72 Pont az amit leírtál: "Hátrányuk nehéz és nagy"
Nem az a baj hogy az elektromotor nem bírná mozgatni a nehezebb autót, hanem az hogy ehhez több energiát használna fel. Ehhez viszont több akkumulátor kellene, amivel tovább nő a súly, amivel viszont tovább nő az energiafelhasználás.
Az elektromos autóknál az egyik fontos paraméter az egy töltéssel megtehető távolság. Az előbbi eszmefuttatásból következik, hogy minden akkumulátortípusnál van egy olyan egy töltéssel megtehető maximum távolság, amit még reális autó méret és tömeg mellett ki lehet hozni belőle. Na ez ólomaksinál nagyon kevés. (Speciális helyeken, pl golfautókban, ettől függetlenül használtak ólomaksis rendszert.) -
HM #71 "-az ólomakksik 100%-ban újrahasznosíthatók, megfelelő méretezéssel 5-10 évig húzzák."
Ezt eddig sem értettem. Miért nem erőltetik jobban az ólomakksikat az elektromos autóknál?
Felületesen utánanéztem: (esetleg aki jobban beleásta magát írhatna erről bővebben)
Olcsó, könnyen újrahasznosítható, könnyen előállítható (legalábbis a többi akkumulátorhoz képest) Ugyebár eddig sem illene/szabad elemeket kidobni a szemétbe, fáradtolajat kiönteni a környezetbe. Esetleg lehetne szigorítani a törvényeket a kocsi akksi újrafelhasználásával kapcsolatban.
Hátrányuk nehéz és nagy, amit az elektromotor könnyen orvosol (nagyobb nyomatéka miatt) ill a kis helyigény miatt. (persze elktromos sportkocsikban már problémásabb a dolog)
Mi akkor a probléma h nem csinálnak iyleneket? -
philcsy #70 Ennyi erővel a szélturbinák is befolyásolják az éghajlatot. -
philcsy #69 Az alumínium újrahasznosítása a legegyszerűbb. Csak újra kell olvasztani, ráadásul alacsonyabb (kb. fele) az olvadáspontja mint a vasé. + A megmunkálása is sokkal könnyebb.
A legtöbb acél viszont oxidálódik, így van veszteség. Már ha csak az újrahasznosítást nézzük, mert a rozsda felhasználásával a nyersvasból acélt lehet gyártani. Tehát az újrafelhasználás ~100%, ha van acélgyártás is. De ez így már nem tiszta újrahasznosítás, bár ez lényegtelen részletkérdés.
De a hsz-em inkább arról szólt volna, hogy az alumíniumnak meg van a helye egy "zöld" gazdaságba is, attól függetlenül, hogy az előállítása tényleg piszok drága és környezet terhelő. -
#68
A tengeráramlatok alapvetően befolyásolják a Föld éghajlati viszonyait. Mint minden áramnak ennek is van előrhajtó ereje. Tehát nem vehetsz ki belőle korlátlan energiát, mert azzal magát a folyamatot befolyásolod. Azzal meg az éghajlatot. Mondjuk technikailag igen nehéz lenne áramot nyeri az áramlatból, de szerintem meg sem szabadna próbálni. -
philcsy #67 Az alumínium veszélyességéről folyó vita kb. egyidős az alumínium felhasználásával.
Tények:
- A víz-oldékony alumíniumvegyületek mérgezőek (pl AlCl3). Az alumínium-ionok a fehérjéket kicsapják.
- A fém alumínium levegőn és vízben alumínium-oxidot képez ami csak erősen savas vagy lúgos kémhatású oldatban oldódik.
- A földkéreg egyik fontos összetevője az alumínium-oxid. Tehát ha nem használunk alumíniumot akkor is folyamatosan érintkezésbe kerülünk vele. A gyomorba bekerült porban található alumínium-oxidot a gyomorsav feloldja és a szervezetbe folyamatosan kerül így alumínium.
A múlt század elején is volt egy nagyobb alumíniumellenes kampány. Jelenleg az az elfogadott hozzáállás, hogy a felesleges alumíniumterhelés lehetőleg csökkentsük. Ez elsősorban az élelmiszeriparra vonatkozik. A alumíniumedényben lehetőleg ne kerüljön erősen savas étel. Szénsavas dobozos üdítők? A tapasztalat az hogy az alumínium-oxid nem oldódik szénsavban, tehát ez megengedett. Kerülni kell viszont az alumíniumedények tisztításánál a savas vagy lúgos tisztítószereket és az erős dörzsölést. Az első kettő oldja az alumíniumot, a dörzsölésnél pedig apró darabkák keletkeznek amelyek ha a gyomorba jutnak akkor ott feloldódva bekerülhetnek a szervezetbe.
-
#66
Ez igaz az acélra is... -
#65
Őööö, ha az ember kicsit beleássa magát a dolgokba rájön, hogy a megújuló energiákból nem lehet a jelenlegi áramfogyasztást biztosítani. Ha áttérünk az elektromos autókra, akkor az áramfogyasztás minimum a 2X-esére nő. Akkor az igények és a lehetőségek között még nagyobb lesz a különbség.
Azt meg tudomásul kell venni, hogy bizony a japán atomipar iszonyatosan le van gatyásodva. Ha nálunk lerobbanna egy 40 éves olajfinomító, akkor azt mondanád, hogy le az olajjal, vagy keresnéd a felelősöket, hogy ki spórolta el a felújítás forrásait. -
Crane #64 "A tengeráramlatokhoz inkább ne nyúljunk."
Miért? (tényleg érdekel, nem provokálni akarlak. :) ) -
nlght #63 egyes kutatások szerint kapcsolat van az alumínium eszközök használata és az alzheimer kór között... -
Inquisitor #62 Emlékszem nem olyan régen, pár éve, az állítólagos zöldek akadályozták meg egy akku újrahasznosító üzem építését. Ezek után tök jó, hogy az ólomakku jól újrahasznosítható. -
philcsy #61 Az alumínium előállítása gaz hogy környezetszennyező és drága, de a legkönnyebben újrahasznosítható fém is, ráadásul nem korrodálódik, így gyakorlatilag korlátlan újrahasznosítási ciklust kibír. Hosszútávon megéri. (Ugyanezért hülyeség az alumíniumdobozok elleni zöld támadás is.) -
#60
Mond a franciáknak, hogy nem fenntarható, mikor ott cirka 80% atomerőműből jön. "Érdekes módon" ott olcsó az áram...