259
  • Molnibalage
    #59
    A tengeráramlatokhoz inkább ne nyúljunk.

    A szélerőművek olyan optimalizáltak áramlástanilag, hogy ehaj. Tized %-os hatásfokoptimalizációk vannak. A szélerőmű elvi maximális hatásfoka egyébként viszonylag egyszerűen levezethető a légcsavarok sugárelméletének alkalmazásával.

  • lapaleves
    #58
    köszönjük. majd ha utánanéztél korrigálhatod ezt a sok marhaságot, amit egy, a témában hozzád hasonlóan járatlantól olvastál egyszer az interweben.

    csak pár dolog indulásnak:

    -eroei a szélkerénél 6-30 hónap szokott lenni kedvező telepítésnél. igen, ehhez rá kell majd keresned az interweben, mi az az eroei. napelemnél is 5-6 év az elfogadott, de igazából kevés pro vagy kontra infó van.

    -napelemek 20 ill 25 év múlva még a névleges teljesítmény 80%-át megtermelik (gyártói garanciával).

    -az ólomakksik 100%-ban újrahasznosíthatók, megfelelő méretezéssel 5-10 évig húzzák.
  • Inquisitor
    #57
    A szél és napenergiával kb. olyan bajok vannak, mint amikor anno kitalálta valaki, hogy az alumínium kasztni a környezetbarát megoldás. A könnyebb járgányok tényleg kevesebbet fogyasztanak sokkal a, csak éppen az előállításuk során nagyságrendekkel több szennyezés keletkezet, mint ha benzinzabáló járgányok épültek volna alumínium nélkül.
    Az előállításuk és üzemeltetésük drága, sok ponton környezetszennyező (hogy pl. az aksi problémát ne is említsük), de legalább elég sz*r az élettartamuk, hogy ne érjék meg ... és mindezek mellett még mindig csak kiegészítőnek jók. Ha kolléga számításai jók alant, akkor kell belőlük vagy 5x annyi, mint józan paraszti ésszel számolnánk, hogy legrosszabb esetben is hozzák a minimumot.
  • egynyári üröm
    #56
    az azért szomorú, hogy egy ilyen súlyos balesetnek kellett történnie ahhoz, hogy belássák, hogy az atomenergia nem fenntartható, a tervek meg a döntés expertek, majd meglátjuk mi lesz belőlük
  • Inquisitor
    #55
    Metanol?
    Bár meglepődve néztem most egy műszaki leírásban, hogy üzemanyagcella akár sima földgázzal is mehet ....
  • Crane
    #54
    Érdemes elolvasni az köv. cikket ez ügyben, szintén témába vág: Szelet tankolnak a jövő Audijai

    Én ugyan nem vagyok energetikai szakértő, de józan ésszel elég logikusnak, és megvalósíthatónak tűnik, és látok abban jövőt, hogy a megújuló energiával előállított villamos energiát metánban tárolják.

    Ami szélenergia hasznosítását illeti: Szerintem közel sem érték el a legjobb hatékonyságot, amivel a levegő mozgását munkára lehet bírni. Gondoljunk csak bele, hogy a kőolaj hasznosítását milyen magasra fejlesztették (csak nyissuk fel a motorháztettőt a legújabb autócsodákban). Biztos, hogy ha megfelelő támogatást kapna, akkor kitudnának fejleszteni olyan szélerőműveket, amik sokkal hatékonyabbak és kevesebb karbantartás mellett sokkal hosszabb ideig üzemeltethetőek.
    De egyenlőre az üzleti politika más diktál. Pl. a Shell most tervez egy új 600.000 tonnás, 486 méteres olajtankert, aminek a fedélzetén egy komplett kőolaj-finomító van.

    Másik, amiről kevés szó esik mindenhol: Áramlás erőművek, melyek az óceáni/tengeri áramlatok mozgását aknáznák ki. Nem tudom miért... biztos oka van (?).
  • Hugo Chavez
    #53
    Ha már nekem nem hiszel és nettó okosnak gondolod magad, akkor olvasgasd ezt: link
  • NEXUS6
    #52
    Max akkor, ha elötte kitör valami lyó kis háború, valami marha messziről jött integrálgalaktikus mókusokkal, akiknek sok olalyuk is van persze, és állandóan a koránt szorongatják, meg verik az asszonyt. Az asszonyt monnyuk mi is verjük, de mi nem verjük mellette nagydobra, ahogy a civilizált nyugati emberhez illik.
  • saba30
    #51
    Én úgy tudom hidrogénban tárolni az energiát nem egyszerű, mivel a kicsi molekula méret miatt rendkívül illékony, különleges tárolót és hűtést igényel. Ez pedig plusz költség. Akkor inkább metanol...
  • morden
    #50
    Idealista vagyok, de remélem a sötét energia kutatása során rájövünk valami jó dolgora és szinte ingyen bőséges energia lesz az emberiségnek és elérkezik az utópia :D (hopp csörög a vekker)
  • F1End
    #49
    Elektromos áram termelésre igen.
    Persze malmok, szivattyúk stb. hajtására már talán több ezer éve.
  • Andr0
    #48
    vízi malomra gondolsz?:D
  • morden
    #47
    Tuti, hogy a vizet meg a szelet alig 150 éve használjuk csak?
  • Bren X
    #46
    ...az lesz a vége, hogy amikor jön tájfun úgy megpörgeti a propellereket, hogy egész Japán felemelkedik és ráesik Kínára...
  • ancsil
    #45
    "azért fúj nagyobb magasságokban állandóan a szél, mert a Föld forog, a légkörnek meg annyira nincs kedve."
    jó lenne, ha ennek nekifutnál mégegyszer, mert ez így nettó marhaság...
  • Hugo Chavez
    #44
    Mielőtt valamelyik "tapasztalati szakember" belekötne, azt is elárulom, hogy azért fúj nagyobb magasságokban állandóan a szél, mert a Föld forog, a légkörnek meg annyira nincs kedve. [
  • F1End
    #43
    "emberek halljátok magatokat? "hőőő, minek leváltani a gőzgépet, nincs is annyi mogyoróolaj"

    a korlátoltságotok komolyan szánalmas."
    Ami azt illeti, ezt inkább a gőzgéphez való visszatéréshez lehetne hasonlítani, hiszen a sokkal régebb óta használják a víz(1881) és a szél(1887) energiát, mint a nukleárisat(1954).
  • Hugo Chavez
    #42
    Olvasgatva itt a hozzászólásokat látom, sokan azt hiszik a japán tengerpart az egyenlő a magyarországi fejmagasságban szerzett tapasztalatokkal.

    Egy 100-150 méter magas szélerőmű tengerpari régióban mindig forog. Nincs olyan, hogy szélcsend.
  • pasi29uk
    #41
    Mert általában nem az okos embereknek nagy a hangja...
  • Molnibalage
    #40
    Akkor ez miért nem látszik rajtuk?
  • NEXUS6
    #39
    És megvannak az ismeretlen légijárművet irányító nem teljesen más tudati síkon mozgó lények is:
  • NEXUS6
    #38
    A szélturbina abszolút hülyeség!
    Megzavarja a zufók inerciális téridfőmátrix navigációs rencerét és mindíg összeütköznek vele!


  • teccikérteni
    #37
    Az sógorok nem ezt csinálják? :)
  • philcsy
    #36
    Akkor már vigyük fel a hegyre a vizet.
  • pasi29uk
    #35
    Mondok még tutibbat: telepítsünk nagy acél rugókat a föld alá (mint a régi vekkerekben van) Az ott elraktározott energia nem vész el egy darabig :D
  • teccikérteni
    #34
    Igazából a lényeg az lett volna, hogy keressünk valamit, ahol a kétirányú folyamat hatékonyan működik: ha van egy ilyen "buffer"-ünk, akkor nem sok jelentősége van a szélenergiából származó áramtermelés ingadozásának...
  • lapaleves
    #33
    ez nyilván nem igaz, mert egyenletes eloszlású fogyasztást feltételez. viszont a lakosságt csúcs reggel meg este van, az ipari meg a kettő között. éjszaka ezeknél sokkal kevesebb.

    meg nem is napi 8 órát fúj a szél a csendes óceán szélibe'.
  • Andr0
    #32
    Támogatom Japán ötletét, ha lenne pénzem tuti ilyenbe fektetném be, ebben van a jövő meg a fúziós reaktorban.
  • lapaleves
    #31
    emberek halljátok magatokat? "hőőő, minek leváltani a gőzgépet, nincs is annyi mogyoróolaj"

    a korlátoltságotok komolyan szánalmas.

    "mindegy honnén gyön a záram, csak nekem ne kőjön vele vesződni"

    bullshit, majd beledöglünk ebbe a maradiságba.

    "csak nehogy nekünk ne legyen elég a 200w gépet meg a 200w tévét kihajtani."

    ha ráállnak az elektromos autókra megvan a puffer, ennyi. miért kéne már a legkisebb teljesítményre méretezni a szélerőműveket?

    egyenáramról váltóáram? megint bullshit.

    elviszi a cúnami az oszlopot? megint bullshit.

    veszélyes a vízenergia, mert pár ruszki elszámolta magát az agyaggát építésénél 1951-ben? megint bullshit. pláne hogy előtte rendszeres pusztító árvizek voltak végig a folyón.

    nem is folytatom, majd meg lehet nézni japánt 10 év múlva, ahogy megoldják az egészet okosba. addig is kicsit unalmas már, hogy mindenki az atomenergiára veri, mert képtelen a saját életén egy cseppet is változtatni. márpedig ez a görcsös ragaszkodás a "jelenlegi igényeket nem tudja kielégíteni" mantrához egy az egyben ezt mutatja.

    most biztos megint sokat nő a népszerűségem.
  • philcsy
    #30
    A hidrogénnél maradva. Felesleges elektromos energiával vizet bontani ipari méretekben is viszonylag egyszerű. A fordított folyamat viszont sokkal nehezebb. A kétirányú folyamathoz jelenleg pl.: platina kell. (Bár hallani alternatív megoldásokról is, de valamiért ezek nem terjednek el.) Jelenleg az egyetlen ipari méretekben életképes megoldás a hidrogén elégetése gázturbinákban.

    A metanolról nem mondanék biztosat, de szerintem az egyirányú folyamatot ott is sokkal könnyebb megvalósítani ipari méretekben mint a kétirányút. Ráadásul a metanol értékes ezért nem érné meg visszaalakítani. Metanolból kiindulva bármilyen szerves vegyipari termék előállítható, de föl lehet használni a gépjárművek üzemeltetésére, úgy hogy a jelenlegi infrastruktúrát egyáltalán nem kell megváltoztatni, a gépjárműveken is csak minimális változtatást kell végrehajtani.
  • philcsy
    #29
    A wiki szerint a Japán NAS 7.2 MWh-ás.
    "Napi 8 órás termeléssel számolva átlagosan 35 GW elektromos áramot biztosítanának, ami már megközelítené Japán 54 nukleáris reaktorának össztermelését."
    8 órányi termelés 2/3-ád kellene raktárzni a fennmaradó 16 órára. Ez 160GWh-nyi energia raktározását jelentené.
  • Tetsuo
    #28
    Ezzel a legtobb kornyezetvedo tisztaban van azert. Sot, a tanult kornyezetvedoknek van nehany diplomajuk, gyakran energetika es villamossagtan teruleten is.
  • teccikérteni
    #27
    "Amiben én hiszek:
    Jelentősen túlméretezni a bizonytalan energiatermelést, és a többletenergiából hidrogént vagy metanolt előállítani. Ezeket aztán az iparban fel lehetne használni."

    Ennyi erővel lehetnének hidrogén- és metanolerőművek is, amik "szélcsend" idején besegítenének, nem?
  • ancsil
    #26
    az akkumulátorokra alapozott ipari elektromos hálózatot meg el lehet felejteni, mert úgy életképtelen, ahogy van.
    váltóáramból egyenáram, majd abból újra váltóáram - baromira gazdaságos megoldás...
  • ancsil
    #25
    a szélerőmű prófétáinak azt kellene végre megérteni, hogy az igazi probléma nem a jelenlegi eszközök alacsony hatásfoka, nem a drága előállítás, hanem maga a szél.
    az a marha szél hol fúj, hol meg nem, aztán megint baromira. tiszta bolondokháza :)
    (persze a sötétzöldeket talán még az sem győzné meg, ha a szélerőműre kapcsolt számítógépük rendszeresen leállna, mert a konnektorban elfogyott az áram...)
  • nando42
    #24
    Hát, könnyű ezt így mondani a világ másik oldaláról, végül is nem a te szomszédodban volt egy-két hidrogénrobbanás a közeli atomerőműben. ;)
  • philcsy
    #23
    Az általad említett japán NAS 250MWs-es. Ez 250 másodpercig tud 1MW-ot leadni. Ez a technológia tökéletes a hirtelen változások kiegyenlítésére, de nem fogja megoldani a néhány órás szélcsend problémáját.

    Amiben én hiszek:
    Jelentősen túlméretezni a bizonytalan energiatermelést, és a többletenergiából hidrogént vagy metanolt előállítani. Ezeket aztán az iparban fel lehetne használni.
  • duke
    #22
    "Japánban a szél válthatja az atomenergiát"
    Mindig a katasztrofak hozzak a valtozasokat, mert amig minden hapi, addig senki sem mozdul.

    "(ne felejtsük el, hogy áramot nem tudunk raktározni ipari méretekben, tehát ami a konnektorból jön, azt éppen most valahol valamilyen erőmű generátora termeli)"

    Mar pedig, jo lenne, ha ezt vegre elfelejtenenk.
    A NAS akumlatorokat direkt ilyen celra fejlesztik jopar eve. Mar a gigawattos akkuk is realisa valtak. A Japanoknak is van nehany 10 megawattos blokjuk, komoly fejlesztesek folynak naluk is. Nem a levegobe beszelnek, nagyon jol tudjak, hogy megoldhato a valtas, csak el kell hatarozni.
    Gigawatt-Scale Energy Storage
    34 MW NAS alongside 51 MW Wind Farm
    NAS
  • Molnibalage
    #21
    Anno írtam erről. Apróbb dolgok vannak benne, de függőleges tengelyű szélerőmű elég régóta létezk. Ez annak egy változata semmi más.
  • Molnibalage
    #20
    Túrót. Szaporító rekatorokkal évmilliós nagyságrendben elég csak az urán, mivelhogy még a tengervízből is megéri kivonni. Ha meg a tengervízben a koncentráció csökken, akkor elvben elkezd kidiffundálni a földkéregből ami ott van. Iszonyatosan kis koncetráckóról beszélnük, de kit érdekel, ha a fosszilis tüzelőanyagokhoz képes az egységnyi tömegre vetített fajlagosan kinyerhető energia cirka 6 nagyságrenddel nagyobb...?

    BTW vannk olyan tanulmányok, amik a mostani ódivatú 2. gen reaktorokkal 800 éve prognosztizálják az uránkészleteket azzal a feltételezéssel, hogy meddig mehet el a szén és az olaj ára. A tórumról meg nem is volt még szó...