271
-
duke #31 "A Gliese 581g tömege három-négyszerese a Földének, "
Hat nem lenne tul kenyelmes 4-szeres gravitacioban elni.
Nem tetszik, keresenek kisebbet, vagy maradjon az atmero, de akkor legyen belul ureges :) -
#30
Na, akkor lehet az emberiség felét oda kilőni. -
Spheriot #29 Igen valószinű hogy ezen a bolygón valamilyen életforma kialakult, és az hogy viszonylag igen hamar találtak olyan exobolygókat mint a föld arra enged következtetni hogy a galaxisunk tele van földhöz hasonló bolygókkal.
De ebből adódik a kérdés, miért nem találtunk még jelet a földönkivüli intelligencia bizonyítékaként?
-
kukacos #28 Elismerem, a Vénuszon a vastag légkör megoldja, de hát nem is éppen nyaralóhely. A vastag légkörnek megvannak a maga problémái: valószínű volt a Vénuszon is víz - valamit mindenképp kellett, hogy hozzanak az üstökösök - de az említett folyamat (magaslégköri vízbontás) miatt megszökött. De persze komolyabb szimulációk kellenének, hogy lehet-e vagy nem életképes a bolygó valamilyen atmoszférával, így csak találgatunk, és nem hiszem, hogy lefuttattak volna bolygóméretű modelleket.
A Vénusz ráadásul tektonikailag instabil, a kérge úgy nyolcszáz millió évenként újraöntődik. Egy jóval nagyobb tömegű és térfogatú bolygónál még komolyabb problémák lehetnek a hőleadással - akár még az is lehet, hogy mai napig nem szilárdult meg a kérge.
Szóval a földi jellegű lakhatáshoz a megfelelő mennyiségű sugárzás a csillagból még messze nem elég. Kell egy kellemes összetételű atmoszféra és egy megfelelő belső szerkezet is. Egyelőre elég nyitott kérdés, hogy ezen kettő mennyire gyakori. -
gombabácsi #27 egy csomó hasonló problémába nem gondolnak bele az emberek, sőt a tudósok se
erről szól ez az egész szenzációhajhászás, meg képtelen álmokban (űr meghódítása) való bizás -
#26
Mert nagyobb rá az esély, hogy egy Földhöz hasonló bolygón ki fog alakulni az élet.
Ha nem Földhöz hasonló bolygókon kezdünk el kutatni sokkal kisebb eséllyel találunk életet. Tehát ha életet akarunk találni akkor milyen bolygókon kell keresni? Fölhoz hasonló bolygókon. :p -
#25
A magyar automatikus teleszkóp rendszer is képes a légkör nézegetésére, mikor tranzitol a nap előtt a bolygó akkor fasza háttérmegvilágítása van a légkörnek és lehet nézegetni a spektrumokat. 
Gondolom a James Webb is ugyanezt fohja csinálni csak a zűrből. -
Rotyoka #24 Az emberek 99% miért hiszi azt hogy csak az olyan bolygókon alakulhat ki az élet mint a föld?...
Nem azért de a földön is van nem 1 olyan baktérium aminek az Oxigén mérgező... -
#23
Azért én ezzel is vigyáznék. Érdekes módon arra nem gondol senii, hogy még ha oxigén is van ott akkor sem biztos, hogy belélegezhető a levegő összetétele. Meg még ha be is tudnánk lélegezni lehet, hogy elpusztúlnánk pőár nap alatt a bolygón létező - számunkra ismeretlen - vírusoknak köszönhetően. Erre itt a földön is kiválló példa volt az amerikai őslakos indiánok kipusztulása. A 16. században több millió indián halt meg a himlőben amit az európaiak behurcoltak, mivel egyszerűen nem ismerték ezt a b etegséget és a szervezetük nem tudott védekezni és ez csak egy másik kontinensen történt itt a földön. Szóval még ha meg is van a megfelelő technika, hogy hamar eljussunk az ott kifejlődött vírusok és baktériumok ellen a szervezetünk nem lenne képes védekezni. Ez pedig igaz lenne egy olyan bolygóra is amin pont ugyan olyan élet feltételek és körülmények vannak mint itt a földön. -
#22
Van olyan technologia.
James Webb űrtávcső. Többek között (kis segítséggel) képes exobolygók légkörének az elemzésére. Fellövése 2014.
Bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/James_Webb_Space_Telescope -
roliika #21 Grat hozzá! 
De a cikkhez mi köze? :))
Bár ha nemsokára fél fénysebességgel útnak indulna ezen bolygó felé, akkor kb 40 éves korára érne oda. :) -
#20
Még szerencse, hogy itt a Földön született, és nem fényévekre. -
Szefmester #19 Nem baj, sőt poén lenne. :) De inkább hagyjuk ki a szondát és azt a pénzt inkább a modernebb technológiába toljuk.
Azért a nem fejlett világokban is vannak gondok, elég csak közép és délafrikai harcokra gondolni. Az más kérdés hogy abból te nem veszel észre semmit, míg az Amcsi-Észak Kóreából már látnál magad is dolgokat. -
#18
sogoromnak ma született kisfia! -
#17
Elég ha csak egy keskeny sávon alakul ki az élővilág, ha később kifejlődik az ottani intelligens élet majd meghodítja magának a többi részt is.
Persze lehet hogy már ez megtörtént.
Sőt...
Lehet, hogy ők előbb észrevettek minket és már úton vannak felénk, hogy leigázzanak.
-
#16
Az egy rózsaszínű világ. -
G22 #15 Vajon lehet ott eső, hó , időjárás, vulkánok?:)
Van szél, akkor nem biztos , hogy olyan zord a sötét oldala és olyan forró a napos oldala, gondolom én.Óceánok vannak, akkor ott lehet az egyik legkellemesebb az élet számára.
Kár, hogy nincsen olyan technológia, hogy azonnal feltérképezzük a bolygót:/ -
#14
És az mér baj? -
gombabácsi #13 Pontosan erről van szó. Ráadásul az űr meghódításáról pont a "civilizált" világ fiataljai álmodoznak a legjobban, pont azok, akik a legtöbbet pazarolnak. :D Ja és kétpofára habzsolják a sok álscifi hülye sorozatot. :D -
gombabácsi #12 Ritka nagy baromság amit írtál. Jelenleg úgy néz ki, hogy a "fejlett" országok miatt van gond a Földön, és nem az elmaradottak miatt.
És nem a szélsőségesek, hanem az átlagember az, akik leginkább felelősek. Az tökmindegy, hogy tudatosan vagy nem.
Az emberiség meg sosem fogja meghódítani az űrt. -
Szefmester #11 Küldjünk szondát, az meg mire odaér kifejlesztik a földön a hatékonyabb űrutazást és megvárjuk a helyszínen a szonda érkezését. :) -
#10
Nagy tévedés!
Az emberi faj kiirtását a szélsőségesen liberális, vagy irtó szélsőségesen extrém jobboldali eszméket vallók, gyűjtőnéven destruktív emberek és csoportok akarják, akár tudatlanságból is.
Mert nyakló nélkül támogatni harmadik országokbeli demográfiai robbanást, illetve itt nálunk a segélyen élősködőket - ez már kimeríti a destruktivizmus fogalmát. -
Zoleeca #9 Az első faj leszünk amelyik saját magát írtja ki úgy, hogy ennek mindvégig tudatában van. De sajnos mindenki csak rövidtávon és a saját érdekeivel foglalkozik. -
nlght #8 Tök mind1. Nem kell szonda, 20 fényév (!) a távolság. Az emberiségnek maximum 100 évet adok, mielőtt feléli a bolygót és kipusztítja magát. Ahhoz, hogy kolonizáljunk nemzetközi összefogás kell, hogy a horribilis költségeket elosszák (vagyis világbéke) + a térugrás feltalálása. Szóval kár álmodozni... -
#7
Éppenséggel lehetne. -
#6
ami lakható bolygó azon laknak is...nem kell feltétlenül ET"-kről fantáziálni, gondolok itt: növényvilág illetve rovarvilág...
számos olyan növény lehet amely kivonatai földi betegségeket gyógyíthat, ezen érdemes lenne eltöprengeni.
A tudomány mai állása szerint szondát lehet lehetne fellőni erre az 581 g-re? -
torreadorz #5 Hm... Ez a képzeletbeli kép a bolygóról valószinüleg eléggé elhibádzott.
Az árnyékban lévő résznek full fehérnek kéne lennie (fagyott hó/jég) a napos oldalnak meg full vörösnek (kb. mint a mars, sivatag sivatag hátán). -
#4
A Vénuszon tudtommal nincsenek nagy viharos szelek, pedig a bolygó tengelyforgása miatt kvázi kötött keringésűnek is lehet tekinteni.
Egy vastag légkör esetén kialakulhat egy kiegyenlített hőmérsékleti stabilitás. A hőcserélődést a légkör magasabb rétegei is végezhetik.
A vastagabb pláne széndioxidban és vízpárában gazdag légkör esetén a felszíni átlag hőmérséklet bőven meghaladhatja a -10/-30 fokot, a bolygó saját hőkisugárzásával is számítani kell, ami egy a Földnél jelentősen nagyobb tömegű bolygó esetén is nagyobb, illetve lassabban vesztheti el a kezdeti magas hőmérsékletét.
A Bolygó közelsége a csillaghoz nagy árapály erőket és valszeg jelentős mágneses teret alakíthat ki, ami megint csak kedvező az élet kialakulásához, mert a kötött tengelyforgás is inkább erős feltételezés, mint tény.
A csillag sugárzása ugyan szinte eltörpül a Napéhoz képest, de a közelsége miatt valószínűleg hasonló sugármennyiség éri mint a Földet, ami lehet, hogy kevésbé káros összetételű, tekintve, hogy a csillag felszíni hőmérséklete is sokkal alacsonyabb a Napéhoz képet.
A bolygó nagyobb mérete nem jelent automatikusan jelentősen nagyobb felszíni gravitációt, azonban lényegesen nagyobb felszínt jelent.
Ez egy olyan bolygó, ahol ha tényleg optimálisak a körülmények, akkor az ottani civilizáció számára esetleg még nagyobb lehetőségei is vannak, több erőforrása, mint a Földön az emberiségnek!
Amúgy nem csak Föld-szerű bolygókról írnak a fantasztikus regények, Asimov Alapítvány és birodalom c. könyvében olvastam először asszem hasonló gyűrűs lakható zónájú világról. -
#3
![]()
-
Frankos #2 Két dolgot el kell különíteni az SETI programban: az egyik a Földi típúsú élet számára alkalmas hely, mint pl. akár a Földön élő extremofil archaeák amelyek a extrém körülmények között is életben maradnak, hidegben, melegben, oxigén- és vízszegény környezetben stb... a másik pedig a Földön-kívüli életformák kutatása, amelynek nem feltétlenül kell a földi körülményeknek megfelelnie. Még a naprendszerünkben is akad 4-5 olyan égitest amelyeken akár a földihez hasonló életforma is lehet/lehetett valaha/vagy még telepíthető rá. A Vénusz terraformálásáról már írtam. Az Európa/Ganymedes és a Callisto Jupiterholdak köpenyében elhelyezkedő vízóceánokban máig nem tisztázott a Földihez hasonló mélytengeri élőlények léte vagy nemléte (de minimum valami bakteriális létformák) ugyanígy a Szaturnusz Enceladus holdjának gejzírjeiben. A Marson valaha lehetett akár a Földihez hasonló létforma is sőt akár származhatunk közvetlenül a Marsról, mint pl. ahogy mi fogjuk terraformálni a Vénuszt az elkövetkezendő néhányszor száz vagy tízezer éven belül, akár a Marson / vagy annak gazdabolygóján élő lények (a Phaeton bolygó elmélet > amelynek valaha a Mars csak egy holdja lehetett és amely szétrobbant > maradványai a Jupiter közelében lévő kisbolygóövezet > és amelynek maradványai valószínűleg a naprendszer számos részét átrendezték > kezdve a Vénusz retrográd forgásától , az Uránusz tengelyferdeségén át egészen a Jupiterholdak és Mars két aprócska holdacskájának retrográd keringéséig, valamint a Neptunusz három holdjának igen szabálytalan , excentrikus és különös pályaszögű keringéséig, valamint a Szaturnusz külső Iapetus holdjának különös színéig mindent) is telepíthették a Földre anno az életet. -
kukacos #1 Érdekes világ lehet.
Nincs változó időjárás, nincsenek éjszakák és nappalok: a fény mennyiségéből megmondható az adott helyre jellemző átlaghőmérséklet is. Ha feltesszük, hogy arányaiban hasonló mennyiségű víz került rá, mint a Földre (persze erre semmi garancia), az éghajlati övek csak egy irányba rétegződnek: a bolygó egyik oldalán minden kontinens egy marha nagy sivatag, a másik oldalon meg egy fél bolygót beterítő jégmező, talapzatig befagyott steril óceán van.
A lakhatóságot azért nem kapkodnám el. Aligha hiszem, hogy embernek kényelmes világ lehet: talán az óceánokban pezseg a földihez hasonló élet, de a felszínen a hideg-meleg oldal kicserélődése miatt gigantikus és állandó szélviharok kell tomboljanak, amelyek vizes bolygónál az esővel együtt villámgyorsan elhordanak bármi felszíni képződményt. Esetleg valami zuzmó megmarad. De lehet találgatni speciális, ehhez a környezethez adaptálódott növényeket és állatokat.
Ha meg a hőmérséklet túl magas a napos oldalon, az óceán felforr, és egy óriási gőzoszlop formájában távozik a vízpára a világűrbe, ami gyorsan kiszárítja a bolygót (a magaslégkörbe feljutó vízpárát a kozmikus sugárzás bontja, a hidrogén meg megszökik). Tehát ha volt is rajta víz, évmilliárdok alatt elveszíthette. Ebben az esetben a túloldali jégből csordogáló gleccserpatakok mentén tengődhet valami zöldség...
Ez a fura elrendezés mindenesetre beindítja az ember fantáziáját. Miért ábrázolja az összes scifi az idegen világokat Föld-szerűnek, noha az ilyen "kétoldalú" bolygók akár sokkal gyakoribbak is lehetnek...?
