Az élet számára ideális bolygót találtak

"akkor mi mit csinálunk!?"

Küldjük tovább a gyárakat Afrikába, vagy végsõ soron szépen visszahozzuk õket Európába. Akár 50%-kal is drágább lesz majd a mobiltelefon, rettenetes, iszonyú lesz a szegénység.

A kínaiak sokan vannak, kulimelóért dolgoznak, gyakorlatilag modern rabszolga tartással. Ha a kínai embereknek ugyanolyan igényeik lennének, mint egy nyugateurópianak, japónak vagy jenkinek, mindjárt máshogy festene a dolog.

A kínai gazdaság csakis a "triádon" (eu-usa-jap)nyugszik. Ha ezek nem veszik a kínai bizbaszokat, akkor a gazdaságuk ennyit ért, dolgozhatnak belsõ piacra, az meg kit érdekel? A triádnak is lenne akkora belsõ piaca, hogy eltartsák magukat. Miért nem tesszük? Mert nekünk kényelmesebb, a sok csincsan meg bevállalja éhbérért, hogy fröccsöntött fikacuccokat gyárt nekünk.

Ja elvileg megcsinálhatná Amerika, elvileg.
Csak nem tudom, akkor ki finanszírozná az amcsi államadósságot, a háborúit, az alacsonyan tartott benzinárakat, amivel a saját gazdaságát tartja életben, és biztosítja az amerikaiak jólétét, hogy ne lázongjanak, és ne essen szét az egész államokra.

Jelenleg a nyugat és Kína viszonya kicsit a róka fogta csuka meséjére hasonlít, egymásra vagyunk utalva.
A különbség az, hogy adott szituban Kínának van perspektívája, a nyugatnak viszont, hála a vezetõink szûklátókörûségének, meg nincs.

A csillagok nem az emberért vannak! ahogy AC Clarke mondta 😊 nah nem azért mondom, hogy én is ezen az oldalon állok...

Én azt mondom, hogy inkább legyen ez az opcionális választási lehetõség, hogy aki itt akar élni és egy jobb élhetõ világot teremteni tegye, aki meg majd elmenni valahova az megint, és akkor ne azon menjen a vita hogy kell-e ilyenekbe pénzt ölni vagy sem.

Ha azt gondolod, hogy a pénznek és az erkölcsnek bármi köze van egymáshoz (legalább is jelenleg), akkor hülye vagy!

Az nem izgat, hogy miért kapsz 1/4-et pénzt ua melóért, mint pár száz kilométerre a határ túloldalán (ami ugye elvileg nem is létezik) az osztrákoknál, pedig mindannyian az Eu-ba tartozunk?
Mert engem marhára bosszant és bocs de a kínaiak oldják meg maguk a problémáikat. És õk, ha így folytatják meg is tudják 20-30 éven belül, ellentétben velünk.

Ha nem lenne olcsó kínai áru, akkor a nyugati gazdaságokban már iszonyú szintet ért volna el a szegénység, mert sajna a vezetõink szerint a gazdaságot csak a társadalom kizsákmányolásával és nem az építésével lehet bõvíteni.

A kínaiak azért jobban csinálják valamivel. Mellesleg ha most ez a milliós sereg nem rabszolgamunkát végezne, akkor éppen éhezne, ha már meg nem halt volna.
Most jutottak el oda, hogy a belsõ piacukat kezdik fejleszteni, látványosan emelik a munkabéreket. 20 év múlva már sokkal kevésbé lesznek ránk szorulva.
És ez gáz a mi számunkra.
Szerintem sürgõsen el kéne kezdeni azon gondolkodni, hogy akkor mi mit csinálunk!?

Remélem mindenki elmegy a francba és egyedül fogok uralkodni a Földön 😄

A fajtádat csak ízlésfasisztának szoktam nevezni: az a fajta ember vagy, aki azt hiszi, megmondhatja másoknak, mi mennyit ér. Nem öregem, az én ízlésem van olyan jó, mint a tiéd.

1. Képzeld, én is, és itt a fórumon sokan mások is hajlandóak az adójuk jelentõs százalékát haszontalannak tudományos projektekre fordítani. Egyszerûen kíváncsiak vagyunk, érdeklõdünk az ember jövõje, lehetõségei, korlátai iránt, akkor is, ha az csak a távoli jövõben érdekes, nem csak csipszet akarunk zabálni a plazmatévé elõtt. Vannak ilyen fura emberek, szavazattal, adóval, jövedelemmel, hadd szóljanak már bele ennyire.

2. Képzeld, az amerikaiak is úgy döntöttek, hogy nekik fontosabb megtudni, van-e lakható bolygó, mint hogy vegyenek még egy B-2 bombázót, vagy támogassák a privát úszómedencék építését. Az éhezõ afrikaiaknak nem adják, kaparják ki õk is a maguk gesztenyéjét, az amerikaiak is kaparták eleget (na meg adjon akkor más is). Szerintem még így is marha keveset tesznek, de ez is több mint a semmi. Te személy szerint mennyit adományoztál a dél-karolinai egyetem fenntartására és az ott folyó tudományos projektekre? Akkor meg milyen jogon pofázol bele, hogy mire költik mások a pénzüket? Miért fáj neked az, hogy gazdagék ilyesmivel foglalkoznak? Meg fogsz lepõdni: golfoznak is, meg lovagolnak is. Ahelyett, hogy védõoltásokat fizetnének a harmadik világban. Rettenetes.

3. Tulajdonképp mit kéne csinálni: segélyezzük nyakló nélkül a harmadik világot, vagy szüntessük be a környezetszennyezést, mert különben jajjajaj? Te vajon mennyit adományozol idén a pakisztáni áradások károsultjainak? Ja értem, te szegény vagy, (ami persze nem igaz), aggyanak neked is pízt?

4. Sírásodból még egy ötletet látok lejönni, miszerint az összes csillagászt addig kényszergyógykezeljük, amíg ki nem dolgoznak legalább fejenként legalább egy alternatív energiahordozót. Mert ugye, a tudomány így mûködik, mint egy csúszka a civ-ben, hogy erre most 100%, arra meg 0%. Természetesen.

én nem azzal vitatkozom hogy "az emberiség egyetlen esélye az ûr" hanem csak leírtam hogy sosem fogja meghódítani 😄

Látom összeolvastál sok mindent, de nem igazán emésztetted meg. Most akkor a kínai összeesküvés az elméleted szerint abban áll, hogy közel ingyen dolgoznak nekünk? Hát hallod, ilyen rafinált egy népséget... 😊 A valódi helyzet inkább az, hogy *muszáj* nekik ingyen dolgozni nekünk, mert arra kényszerítjük õket: csak ezt az utat hagytuk nekik a kitörésre.

Egy feltörekvõ országnak nem a bankszámla növelése a célja. A pénz egy papírfecni vagy sokszor még annyi sem, ami a kibocsátó ország totális kontrollja alatt áll. A kínaiak marha sokat érnek az exportból felhalmozott pénzükkel: miután ez a célország valutájában denominált, ha az Egyesült Államok holnap közli, hogy a dollárját lecseréli valami más pénznemre, süthetik az összes megtakarításukat.

Tudják ezt õk is. A valójában fontos folyamat az, hogy a technológiai fejlõdésen keresztül egyre több értéket hozzanak be a *saját* országukba, hogy a termelt cuccokat kínaiak vegyék meg, ne britek, japánok és franciák. Egyelõre még évtizedekre vannak attól, hogy ezt elérjék. Kína nyersanyagokban viszonylag szegény, nyitott ország, ami sokkal inkább kiszolgáltatott a külsõ hatásoknak, mint mondjuk az USA.

endrev : Sorry nem neked ment, hanem kukackának.

Valsz van benne valami, csak jelenleg tényleg sokkal sûrgetõbb gondok vannak. Lehet hogy én vagyok túl pesszimista, de ha így megy tovább nem lesz idõnk semmire. Van egy olyan érzésem. Ok. Ha tényleg elérhetõ távolságban találnának valamit, akkor bejön. De sajna a "trollságom" miatt nem dob fel ez a hír.

kínában több 100 millió szenvedõ rabszolga van, akik szörnyû körülmények között dolgoznak, ha ez neked jó gazdaság akkor hülye vagy

Bírom hogy neten "trollozol" Nagy IQ-ra és bátorságra vall. Aztán meg vagy sértõdve ha valaki lehülyéz. Vagy éppen anyukádról tesz említést. Arról nem beszélve hogy eléggé paraszt dolog. Okostojás. Magyarázd meg miért jó ennyi pénzt elpazarolni. Mikor fogsz te vagy akár az elkövetkezõ rokonaid egy másik bolygóra költözni? Legyen már eszed!! 20 fényév!!! Ha majd olyan technológia lesz e segged alatt amivel belátható idõn belûl oda jutsz akkor lehet gondolkodni ezen. Nem a kutatás ellen vagyok. De elõbb itt kéne rendet rakni, mielõtt nem késõ.

"Amúgy nem csak Föld-szerû bolygókról írnak a fantasztikus regények, Asimov Alapítvány és birodalom c. könyvében olvastam elõször asszem hasonló gyûrûs lakható zónájú világról."

Így van, és ezeket Asimov "abroncsvilágnak" nevezi, mert az emberi élet a bolygó csak egy szûk zónájában lehetséges, a világos és a sötét oldal találkozásánál lévõ "abroncson". Az egyik szereplõ meg is jegyzi, hogy nem is gondolná, hogy egy ilyen bolygón ilyen szép idõjárás is lehet (éppen napoznak), mire a bolygó lakója mondja, hogy tudna neki mutatni egy olyan helyet ötven méterre, ahol az oxigén úgy folyik, mint a víz.

Szóval azért nem volna jó ott elkóricálni.

Jó de akkor menjünk végig ezen a közgáz elemzésen.
A kínai termelés már annyi nyereséget hozott a kínai pénzintézetek számára, hogy már õk azok akik finanszírozzák a termelést, ráadásul a kínai külker aktívum miatt gyakorlatilag õk finanszírozzák a mi fogyasztásunkat is!

Még is miért nem látszik a gazdasági tevékenység valós értéke a statisztikákban?
Csak mert egyrészt totálisan virtualizálódott a gazdaság, hatványozottan igaz, hogy minden annyit ér, amennyit kérnek és amennyit megadnak érte. És a kínaiak keveset kérnek!
Miért?
Mert õk termelnek, és õk finanszírozzák a fogyasztást ergó a pénz így is úgy is hozzájuk vándorol, azonban van annyi eszük, hogy nem zsidóskodják el a dolgokat és a béka segge alatt tartják a jüan árfolyamát. Egyrészt mert úgy is minden az övék lesz, mivel az egyenlet mindkét oldalán õk a fõ tényezõk. Aztán az otthoni bérek, és az így alacsonyan tartott árak még így is bõségesen fedezik, hogy most már a saját belsõ piacukat erõsítsék, növeljék a fogyasztást. És természetesen az alacsony jüan megakadályozza hogy a versenytársak komolyan fenyegessék az üzletüket.

A modern világban hatványozottan igaz, hogy minden annyit ér, amennyit fizetnek érte, amilyen módon képes az ember a követeléseit érvényesíteni.
Miközben a nyugat a gazdaságában azzal szórakozik, hogy a követelések maximalizálásával lufikat hoz létre, amiket aztán nem tud finanszírozni és újra és újra ugyan annak a válságnak a csapdájába kerül, eközben a ravaszul hunyorgó kínaiak mindig egy alacsonyabb árat mondanak, és elkerülik az ilyen spekulációs hülyeségeket, mert tudják, hogy azért még mindig a reálgazdaság az úr.
Hiába veszel egy villát 500 milkóért, ha holnap összeomlik az ingatlanpiac és felét sem éri, de amúgy sem tudnád eladni, miközben Yin a Józsefvárosin egy hét alatt elad 60 konténer pólót és csak röhögve számolja a 10 centis 20 000-es gurigákat.

Ha a jüant reális szintjére emelnék, akkor vajon milyen képet mutatnának a statisztikák (legalább is amíg a kínai gazdaság, aztán a miénk is végleg össze nem omlana)?
Ha egy nyamvadt gyökérkefe 500 Ft-ba kerül, ha magyar gyártmányú és magyar üzletben veszed, de ha 50 ha kínai és valami tecsóban. Akkor mi lehet a kínai gazdaság reális GDP-je, ha a kínai árut több ezer km-rõl hozzák, lehet hogy jobb minõségû és 1/10-ára van, mint a helyben gyártott és forgalmazott!???

Sokkal nagyobb a baj: a legtöbb embernek fontosabb egy plusz inch a plazmatévéjén, mint hogy ugyanabból ezer másik jóllakjon. A világot sakkban tartja az érdekellentétek szövedéke.

Te egy okos ember vagy.

Hót komolyan. Ha a jövõben amúgy is hozzányúlunk az emberi vágyakhoz és az emberi testhez, akkor most mi a baj ezzel? Nem kellenek gonosz számítógépek a Mátrixhoz, mi magunk fogjuk azt alkotni. Eléggé elkerülhetetlennek látom. Az ûrt meghódító, dicsõséges emberi faj onnan nézve nagyon nevetséges lesz majd.

Érdekes, hogy a 60-as 70-es években milyen látványosan fejlõdött az ûrkutatás, most mintha kicsit leült volna, hátha a közeli lakható bólygók kicsit fellendítik az ûrkutatást, ûrutazást.

<#vigyor5>
Õööö... izé, még mindig nem tudom eldönteni, hogy ezt poénból, vagy komolyan írtad!?

Ezt már annyiszor hallottam és mindig nevetek rajta. Amit írsz az abszolút kivitelezhetetlen. A földünk gazdasága, politikája, maga az egész rendszer túl komplex ahhoz, hogy egy tökéletes, vagy legalább optimális állapotot állítsunk be. Jó analógia erre a szoftverfejlesztés. A legtöbb amatõr fejlesztõ úgy áll hozzá, hogy most megcsinálja a legjobb, legszebb stb... programot, aztán a kivitelezés során jön rá, hogy sajnos erre már nincs idõ, ez túl sok erõforrás, stb. Ugyanez igaz arra is, hogy "rendet" tegyünk a bolygónkon. A túl komplex rendszer és az irreálisan magas cél miatt kivitelezhetetlen.

Vagy gyakorlatibb példa. Amikor Newton kitalálta az elméleteit (amit nagyrészt a 20. század kamatoztatott) százezrek haltak meg olyan ma egyszerû betegségben mint a tüdõgyulladás.

Visszagondolva mi lett volna a jó, ha Newton a tudását a tüdõgyulladás gyógyítására fordítja, vagy az amit ténylegesen tett?

Már sokadjára írom le itt: a MIC egy nagyon megtévesztõ felirat. A termék gyárban történõ elõállítása csak egyetlen fázis, sokszor aprócska része a teljes értéknek. Amikor megveszel valamit, a nyersanyagokat hozzá esetleg Oroszországban bányászták, a technológiát német mérnökök adták, a gyárat amerikai bankok pénzelték, a kiszállítását görög fuvarozók végezték, végül a kiskereskedelemben a lánc nyúlja le az ár akár ötven százalékát.

Amit kifizetsz, abból kb. 1-5% marad végül Kínában. Te meg a rajta levõ feliratból azt hiszed, hogy akkor az a cucc "kínai". Fenéket: az egész világ dolgozott rajta. Csak ott volt a legolcsóbb felhúzni a gyárat, amiben a csavarok betekerése folyik.

Azt, hogy hogyan oszlik el a valódi termelés, pont ezekbõl a statisztikákból lehet lemérni.

Dehogynem. Ha szilíciumalapon vagy, közben egy tökéletes virtual realityben a világ ura, kit érdekel, hogy "valójában" fizikai valód a Szaharában kuksol egy napelemtábla alatt?

Nu, itt az elsõ troll...

Azért 3-4-szeres föld-tömeg problémás lehet majd... Hacsak nem fejlesztik majd ki utódaink az antigravitációt. Mindenesetre érdekes lehet az ottani élõvilág.

"Az ûr meghódítása nem opcionális, hanem valójában az egyetlen lehetõségünk, ha a technikai civilizációt fent akarjuk tartani."

Kukacos, ez azért van így, mert a Föld 1000 év múlva már lakhatatlan lesz (nem élhetetlen, csak lakhatatlan, nem ugyanaz a kettõ). Legalább egy kisebb mondjuk százezerfõs kolóniának új életet kell kezdenie máshol 300-500 éven belül. És ez nem a mi hibánk, az emberiség csak kicsit felgyorsította a folyamatot. A globális felmelegedést szépen egy jégkorszak váltja fel, és azt nem éli túl a civilizációnk, de még egy kis magja sem. Nem azért mert lehetetlen volna, hanem azért, mert ha technikailag képesek is volnánk rá, szellemileg valószínûleg nem, de ez most részletkérdés.

Biztos teljesen igaz az a statisztika, bár asszem Napoleon mondta, hogy õ csak annak a statisztikának hisz, amit saját maga hamisított.😊

Szóval éppen itt van ez az egér a kezemben: MIC (Made In China)
Itt van ez a monitor elöttem: MIC
Itt van ez a billentyûzet: MIC
Küldöm, a hsz-t, villog a led a modemen: MIC
Itt van mellettem ez a számítógép, amit én magam raktam össze ugyan, de az alkatrészek: MIC.
PS3, jó kis japó konzol: MIC
Kinyitom a hûtõt kiveszem a fokhagymát: MIC
Ja a hûtõ is: MIC
A ruha rajtam: MIC
Az utakon a sok autó ugyan európai, v. japó, de bennük az alkatrészek nagyrésze: MIC
Sötét van, felkapcsolom a villanyt, az energiatakarékos lámpa: MIC
Még a macskáim etetõ tálja, meg a kis lapát amivel az alomból a xart lapátolom ki az is: MIC!
...

És tartok tõle, hogy a világon majdnem mindenhol ugyan ez a helyzet, még Amerikában is.
Minden hamisítvány, ami nem kínai!
<#nyes>

Bocs, benéztem a sort, USA: 3.12 trillió, Kína+Japán: 3.4 trillió. Azért így se semmi. A közhiedelemmel ellentétben az USA gazdasága sokkal zártabb, mint bármelyik másik fejlett országé.

Egyébként rosszul tudod: az ipari termelés az USA-ban nagyobb, mint Kína, Japán és Németország együttvéve.

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_GDP_sector_composition

Klikk 'Composition in million dollars, Indus.' melletti fülre.

Egy szóval sem említettem hogy megyünk és a miénk az ottlakókat meg kizsákmányolnánk, csak azt mondtam hogy a szonda lassabban érne oda mint egy késõbbiekben fellõtt személyszállító jármû.

Az hogy találkozunk ET-vel aki köszönés közben tüsszent, ami miatt kipusztul a teljes banda, vagy épp fordítva benne van a pakliban.

De hozzáteszem a következõt, milyen módon akarnának kommunikálni ha már ott vannak, és pl gyíkszerû lények kevés mimikával, mert pl a feromonok és a tartás +valamilyan hang részletesebb kommunikáció mint a beszéd. Megpróbálnak egy "univerzáils" Hellót némi fehér fogvilantással? Vagy angolul akarnának beszélgetni ahogy a filmekben látni? (D-9 tisztelet a kivételnek) Sok sok probléma lenne ha odajutnánk tudom nagyon jól.

Az embereket nem lehet miniatürizálni.

"Az ûr meghódítása nem opcionális, hanem valójában az egyetlen lehetõségünk, ha a technikai civilizációt fent akarjuk tartani."

Azért ezzel vitatkoznék. A technikai civilizáció fejlõdése ugyanis nem az ötvenes években népszerû csillagmérnökség meg az egyre nagyobb léptékû átalakítás és energiatermelés irányába mutat. Sokkal kevesebb anyaggal is megoldható a fejlõdés, csak a tárgyainkba több információt pakolunk. Egy szilíciumalapú intelligencia jószerivel elvan a Szahara homokján meg némi napfényen.

Az "itt teremtsünk egy jobb világot" feltétele éppen az, hogy hadászatba is és exobolygó kutatásba is ölünk több-kevesebb pénzt.

Ez az ami nem igaz.

Mi is csak alkalmazkodtunk egy mérgezõ gázhoz és egy mérgezõ sugárzáshoz. Az megint más kérdés, hogy ez miatt ránk ez már nem hat. Hidd el olyan bolygón is lehet élet ahol 15.000 röntgen sugárzás van, mert ahhoz is lehet alkalmazkodni, és semmivel nem nehezebb mint a miénkhez

Ahhelyett hogy 20-30 fényévnyire lévõ életet keresünk, hadászatba öljük a pénzt, stb. inkább itt teremtsünk egy jobb világot. Ez a nagy exobolygó kutatás nekem az LHC kisérleteket juttatja eszembe. Kár hogy nem olvassa senki vissza majd pár év múlva amit ír az ember, és akkor válaszolnának rá. Azon kívûl hogy egyes emberek elvernek egy vagon pénzt rá? Mi haszon lesz ebbõl? Hurrá!!! Találtunk egy bolygót!!! Igaz hogy 100ezer év mire oda érhet valaki. És mi már 2000 év alatt lenulláztuk a földet, nincs 100000 évünk a költözésre. Nincs értelmesebb elfoglaltságuk?

Ezt a gondolatot eredetileg Stephen Hawking fogalmazta meg, én voltam talán a második. De lényegében a sci-fi írók ezt hajtogatják már kb. 150 éve. Persze, lehet, hogy te most hallottad elõször.

jah, csak irreális!

"Az ûr meghódítása nem opcionális, hanem valójában az egyetlen lehetõségünk, ha a technikai civilizációt fent akarjuk tartani." ----> Ez az eddig elhangzott legértelmesebb mondat.

Igen, szerintem is elég sok tényezõ van, ami akár pozitív, akár negatív irányban befolyásolhatja az életfeltételeket.

Pl. a Föld légköre üvegház hatások nélkül olyan -10/-20 fokos átlag hõmérséklettel rendelkezne! Egy vastag és sûrû légkör, de alacsonyabb sugárzás, pont azt eredményezheti, hogy megfelelõ a az ember számára a hõmérséklet. Egy sûrû légkör meg viszonylag még jó is, kedvezõbb az életfeltételeknek, nagyobb testû élõlények tudnak kialakulni.

A Vénuszról amúgy meg marha keveset tudunk a retrográd forgás, a fiatal felszín, sõt a légkör is utalhat valami közeli, akár pár millió évvel ezelõtt lezajlott kozmikus katasztrófára. Hogy hogyan is nézne ki, vagy hogyan nézett ki régebben a Vénusz, azt meg nem tudjuk, és talán soha nem is fogjuk tudni.
Vannak talán olyan elvetemültek, épp ezért, akik szerint mi is onnan származunk, amire ugyan semmi bizonyíték, de annyira, mint a Gliese 581g lakhatóságára, vagy lakhatatlanságára vonatkozó agymenéseink, még ez is igaz lehet.
<#nyes>

Hááát attól függ mit nevezünk fejlettnek. Élet minõség, gazdaság, gazdagság, jólét akármi szempontból, manapság Japán és Európa a legfejlettebb a világon.

Az amcsi gazdaság papíron marha nagy mutatókkal rendelkezik, azonban ipari termelésben talán még Németország is megelõzi, ehhez képest majdnem annyit környezetszennyez mint Kína, aki a legerõsebb ipari hatalom.

Ugye szokták, azt mondani, hogy olyan szinten nem lehetne eltartani a Föld lakosságát, ahogy a legfejlettebbek élnek. Ha a legfejlettebbek alatt Amerikát értjük, akkor az állítás igaz. Ha viszont Európára, akkor azt lehet mondani, hogy a Föld jelenlegi lakosságát csak olyan szinten lehet hosszútávon eltartani, ahogy Európa van, környezetvédelmi szempontból.

Ha az Európában élõ félmilliárd emberke nekiállna szépen fát gyûjteni az energia ellátáshoz, fûtés/fõzés, ahogy azt az a környezetükkel elvileg roppant harmonikus kapcsolatban élõ afrikaiak, meg szegényebb országok lakosai teszik, akkor Európában fél év alatt az összes erdõ eltûnne, nemhogy gyarapodnának, mint ahogy azt az utóbbi 50 évben teszik.

Átlagembernek felelõsség tényleg van, de ha amikor döntést hoz, az közvetlenül befolyásolja az egzisztenciáját, (vegyek drága, elvileg környezetkímélõ akármit, amikor milliós tartozásom van a bakok felé????) akkor ezzel felmenthetõ.
Az államnak és azoknak a gazdasági szereplõknek az érdeke elvileg a környezettudatos tevékenység, akik még elvileg 100 év múlva is létezni kívánnak, nem az átlagemberkének, aki pár évtizeden belül föld alá kerül.
Ha az állam, és a gyakorlatilag halhatatlan gazdasági társaságok nem képesek így gondolkodni, és nem képesek hosszútávú érdekeiket érvényesíteni, akkor azzal a rendszerrel iszonyú baj van.
És most nem kérek "a demokrácia/kapitalizmus lehet, hogy nem tökéletes, de még jobbat nem találtak ki"-féle üres dumából, köszike!

A Föld erõforrásai korlátozottak, pl az LCD monitorokban használt ritka fémek gyakorlatilag évtizedeken belül eltûnnek, feléljük ezeket a forrásokat.
Vagy újrahasznosítjuk, vagy megnézzük, hogy hol van belõle.
Amúgy egy nem túl nagy fém meteorban annyi fém, vas, nikkel, kobalt, akármi van, amennyi kb akkora mennyiség, amennyit az emberiség eddigi tevékenységével, nem kevés környezetátalakító munkával a földbõl kitúrt.

Az ûr meghódítása nem opcionális, hanem valójában az egyetlen lehetõségünk, ha a technikai civilizációt fent akarjuk tartani.

1,3x nagyobb így a felületén nem sokkal nagyobb a gravitáció.

"A Gliese 581g tömege három-négyszerese a Földének, "

Hat nem lenne tul kenyelmes 4-szeres gravitacioban elni.
Nem tetszik, keresenek kisebbet, vagy maradjon az atmero, de akkor legyen belul ureges 😊

Na, akkor lehet az emberiség felét oda kilõni.

Igen valószinû hogy ezen a bolygón valamilyen életforma kialakult, és az hogy viszonylag igen hamar találtak olyan exobolygókat mint a föld arra enged következtetni hogy a galaxisunk tele van földhöz hasonló bolygókkal.

De ebbõl adódik a kérdés, miért nem találtunk még jelet a földönkivüli intelligencia bizonyítékaként?

Elismerem, a Vénuszon a vastag légkör megoldja, de hát nem is éppen nyaralóhely. A vastag légkörnek megvannak a maga problémái: valószínû volt a Vénuszon is víz - valamit mindenképp kellett, hogy hozzanak az üstökösök - de az említett folyamat (magaslégköri vízbontás) miatt megszökött. De persze komolyabb szimulációk kellenének, hogy lehet-e vagy nem életképes a bolygó valamilyen atmoszférával, így csak találgatunk, és nem hiszem, hogy lefuttattak volna bolygóméretû modelleket.

A Vénusz ráadásul tektonikailag instabil, a kérge úgy nyolcszáz millió évenként újraöntõdik. Egy jóval nagyobb tömegû és térfogatú bolygónál még komolyabb problémák lehetnek a hõleadással - akár még az is lehet, hogy mai napig nem szilárdult meg a kérge.

Szóval a földi jellegû lakhatáshoz a megfelelõ mennyiségû sugárzás a csillagból még messze nem elég. Kell egy kellemes összetételû atmoszféra és egy megfelelõ belsõ szerkezet is. Egyelõre elég nyitott kérdés, hogy ezen kettõ mennyire gyakori.

egy csomó hasonló problémába nem gondolnak bele az emberek, sõt a tudósok se
errõl szól ez az egész szenzációhajhászás, meg képtelen álmokban (ûr meghódítása) való bizás

Mert nagyobb rá az esély, hogy egy Földhöz hasonló bolygón ki fog alakulni az élet.
Ha nem Földhöz hasonló bolygókon kezdünk el kutatni sokkal kisebb eséllyel találunk életet. Tehát ha életet akarunk találni akkor milyen bolygókon kell keresni? Fölhoz hasonló bolygókon. :p

A magyar automatikus teleszkóp rendszer is képes a légkör nézegetésére, mikor tranzitol a nap elõtt a bolygó akkor fasza háttérmegvilágítása van a légkörnek és lehet nézegetni a spektrumokat.<#idiota>
Gondolom a James Webb is ugyanezt fohja csinálni csak a zûrbõl.

Az emberek 99% miért hiszi azt hogy csak az olyan bolygókon alakulhat ki az élet mint a föld?...

Nem azért de a földön is van nem 1 olyan baktérium aminek az Oxigén mérgezõ...

Azért én ezzel is vigyáznék. Érdekes módon arra nem gondol senii, hogy még ha oxigén is van ott akkor sem biztos, hogy belélegezhetõ a levegõ összetétele. Meg még ha be is tudnánk lélegezni lehet, hogy elpusztúlnánk põár nap alatt a bolygón létezõ - számunkra ismeretlen - vírusoknak köszönhetõen. Erre itt a földön is kiválló példa volt az amerikai õslakos indiánok kipusztulása. A 16. században több millió indián halt meg a himlõben amit az európaiak behurcoltak, mivel egyszerûen nem ismerték ezt a b etegséget és a szervezetük nem tudott védekezni és ez csak egy másik kontinensen történt itt a földön. Szóval még ha meg is van a megfelelõ technika, hogy hamar eljussunk az ott kifejlõdött vírusok és baktériumok ellen a szervezetünk nem lenne képes védekezni. Ez pedig igaz lenne egy olyan bolygóra is amin pont ugyan olyan élet feltételek és körülmények vannak mint itt a földön.

Van olyan technologia.

James Webb ûrtávcsõ. Többek között (kis segítséggel) képes exobolygók légkörének az elemzésére. Fellövése 2014.

Bõvebben: http://en.wikipedia.org/wiki/James_Webb_Space_Telescope