#4
A Vénuszon tudtommal nincsenek nagy viharos szelek, pedig a bolygó tengelyforgása miatt kvázi kötött keringésűnek is lehet tekinteni.
Egy vastag légkör esetén kialakulhat egy kiegyenlített hőmérsékleti stabilitás. A hőcserélődést a légkör magasabb rétegei is végezhetik.
A vastagabb pláne széndioxidban és vízpárában gazdag légkör esetén a felszíni átlag hőmérséklet bőven meghaladhatja a -10/-30 fokot, a bolygó saját hőkisugárzásával is számítani kell, ami egy a Földnél jelentősen nagyobb tömegű bolygó esetén is nagyobb, illetve lassabban vesztheti el a kezdeti magas hőmérsékletét.
A Bolygó közelsége a csillaghoz nagy árapály erőket és valszeg jelentős mágneses teret alakíthat ki, ami megint csak kedvező az élet kialakulásához, mert a kötött tengelyforgás is inkább erős feltételezés, mint tény.
A csillag sugárzása ugyan szinte eltörpül a Napéhoz képest, de a közelsége miatt valószínűleg hasonló sugármennyiség éri mint a Földet, ami lehet, hogy kevésbé káros összetételű, tekintve, hogy a csillag felszíni hőmérséklete is sokkal alacsonyabb a Napéhoz képet.
A bolygó nagyobb mérete nem jelent automatikusan jelentősen nagyobb felszíni gravitációt, azonban lényegesen nagyobb felszínt jelent.
Ez egy olyan bolygó, ahol ha tényleg optimálisak a körülmények, akkor az ottani civilizáció számára esetleg még nagyobb lehetőségei is vannak, több erőforrása, mint a Földön az emberiségnek!
Amúgy nem csak Föld-szerű bolygókról írnak a fantasztikus regények, Asimov Alapítvány és birodalom c. könyvében olvastam először asszem hasonló gyűrűs lakható zónájú világról.
#4