Az élet számára ideális bolygót találtak

Grat hozzá!<#eljen>
De a cikkhez mi köze? 😊)
Bár ha nemsokára fél fénysebességgel útnak indulna ezen bolygó felé, akkor kb 40 éves korára érne oda. 😊

Még szerencse, hogy itt a Földön született, és nem fényévekre.

Nem baj, sõt poén lenne. 😊 De inkább hagyjuk ki a szondát és azt a pénzt inkább a modernebb technológiába toljuk.

Azért a nem fejlett világokban is vannak gondok, elég csak közép és délafrikai harcokra gondolni. Az más kérdés hogy abból te nem veszel észre semmit, míg az Amcsi-Észak Kóreából már látnál magad is dolgokat.

sogoromnak ma született kisfia!

Elég ha csak egy keskeny sávon alakul ki az élõvilág, ha késõbb kifejlõdik az ottani intelligens élet majd meghodítja magának a többi részt is.
Persze lehet hogy már ez megtörtént.
Sõt...
Lehet, hogy õk elõbb észrevettek minket és már úton vannak felénk, hogy leigázzanak.<#bdead><#csodalk>

Az egy rózsaszínû világ.

Vajon lehet ott esõ, hó , idõjárás, vulkánok?😊
Van szél, akkor nem biztos , hogy olyan zord a sötét oldala és olyan forró a napos oldala, gondolom én.Óceánok vannak, akkor ott lehet az egyik legkellemesebb az élet számára.
Kár, hogy nincsen olyan technológia, hogy azonnal feltérképezzük a bolygót:/

És az mér baj?

Pontosan errõl van szó. Ráadásul az ûr meghódításáról pont a "civilizált" világ fiataljai álmodoznak a legjobban, pont azok, akik a legtöbbet pazarolnak. 😄 Ja és kétpofára habzsolják a sok álscifi hülye sorozatot. 😄

Ritka nagy baromság amit írtál. Jelenleg úgy néz ki, hogy a "fejlett" országok miatt van gond a Földön, és nem az elmaradottak miatt.
És nem a szélsõségesek, hanem az átlagember az, akik leginkább felelõsek. Az tökmindegy, hogy tudatosan vagy nem.

Az emberiség meg sosem fogja meghódítani az ûrt.

Küldjünk szondát, az meg mire odaér kifejlesztik a földön a hatékonyabb ûrutazást és megvárjuk a helyszínen a szonda érkezését. 😊

Nagy tévedés!
Az emberi faj kiirtását a szélsõségesen liberális, vagy irtó szélsõségesen extrém jobboldali eszméket vallók, gyûjtõnéven destruktív emberek és csoportok akarják, akár tudatlanságból is.

Mert nyakló nélkül támogatni harmadik országokbeli demográfiai robbanást, illetve itt nálunk a segélyen élõsködõket - ez már kimeríti a destruktivizmus fogalmát.

Az elsõ faj leszünk amelyik saját magát írtja ki úgy, hogy ennek mindvégig tudatában van. De sajnos mindenki csak rövidtávon és a saját érdekeivel foglalkozik.

Tök mind1. Nem kell szonda, 20 fényév (!) a távolság. Az emberiségnek maximum 100 évet adok, mielõtt feléli a bolygót és kipusztítja magát. Ahhoz, hogy kolonizáljunk nemzetközi összefogás kell, hogy a horribilis költségeket elosszák (vagyis világbéke) + a térugrás feltalálása. Szóval kár álmodozni...

Éppenséggel lehetne.

ami lakható bolygó azon laknak is...nem kell feltétlenül ET"-krõl fantáziálni, gondolok itt: növényvilág illetve rovarvilág...

számos olyan növény lehet amely kivonatai földi betegségeket gyógyíthat, ezen érdemes lenne eltöprengeni.

A tudomány mai állása szerint szondát lehet lehetne fellõni erre az 581 g-re?

Hm... Ez a képzeletbeli kép a bolygóról valószinüleg eléggé elhibádzott.
Az árnyékban lévõ résznek full fehérnek kéne lennie (fagyott hó/jég) a napos oldalnak meg full vörösnek (kb. mint a mars, sivatag sivatag hátán).

A Vénuszon tudtommal nincsenek nagy viharos szelek, pedig a bolygó tengelyforgása miatt kvázi kötött keringésûnek is lehet tekinteni.

Egy vastag légkör esetén kialakulhat egy kiegyenlített hõmérsékleti stabilitás. A hõcserélõdést a légkör magasabb rétegei is végezhetik.
A vastagabb pláne széndioxidban és vízpárában gazdag légkör esetén a felszíni átlag hõmérséklet bõven meghaladhatja a -10/-30 fokot, a bolygó saját hõkisugárzásával is számítani kell, ami egy a Földnél jelentõsen nagyobb tömegû bolygó esetén is nagyobb, illetve lassabban vesztheti el a kezdeti magas hõmérsékletét.
A Bolygó közelsége a csillaghoz nagy árapály erõket és valszeg jelentõs mágneses teret alakíthat ki, ami megint csak kedvezõ az élet kialakulásához, mert a kötött tengelyforgás is inkább erõs feltételezés, mint tény.

A csillag sugárzása ugyan szinte eltörpül a Napéhoz képest, de a közelsége miatt valószínûleg hasonló sugármennyiség éri mint a Földet, ami lehet, hogy kevésbé káros összetételû, tekintve, hogy a csillag felszíni hõmérséklete is sokkal alacsonyabb a Napéhoz képet.

A bolygó nagyobb mérete nem jelent automatikusan jelentõsen nagyobb felszíni gravitációt, azonban lényegesen nagyobb felszínt jelent.

Ez egy olyan bolygó, ahol ha tényleg optimálisak a körülmények, akkor az ottani civilizáció számára esetleg még nagyobb lehetõségei is vannak, több erõforrása, mint a Földön az emberiségnek!

Amúgy nem csak Föld-szerû bolygókról írnak a fantasztikus regények, Asimov Alapítvány és birodalom c. könyvében olvastam elõször asszem hasonló gyûrûs lakható zónájú világról.

Két dolgot el kell különíteni az SETI programban: az egyik a Földi típúsú élet számára alkalmas hely, mint pl. akár a Földön élõ extremofil archaeák amelyek a extrém körülmények között is életben maradnak, hidegben, melegben, oxigén- és vízszegény környezetben stb... a másik pedig a Földön-kívüli életformák kutatása, amelynek nem feltétlenül kell a földi körülményeknek megfelelnie. Még a naprendszerünkben is akad 4-5 olyan égitest amelyeken akár a földihez hasonló életforma is lehet/lehetett valaha/vagy még telepíthetõ rá. A Vénusz terraformálásáról már írtam. Az Európa/Ganymedes és a Callisto Jupiterholdak köpenyében elhelyezkedõ vízóceánokban máig nem tisztázott a Földihez hasonló mélytengeri élõlények léte vagy nemléte (de minimum valami bakteriális létformák) ugyanígy a Szaturnusz Enceladus holdjának gejzírjeiben. A Marson valaha lehetett akár a Földihez hasonló létforma is sõt akár származhatunk közvetlenül a Marsról, mint pl. ahogy mi fogjuk terraformálni a Vénuszt az elkövetkezendõ néhányszor száz vagy tízezer éven belül, akár a Marson / vagy annak gazdabolygóján élõ lények (a Phaeton bolygó elmélet > amelynek valaha a Mars csak egy holdja lehetett és amely szétrobbant > maradványai a Jupiter közelében lévõ kisbolygóövezet > és amelynek maradványai valószínûleg a naprendszer számos részét átrendezték > kezdve a Vénusz retrográd forgásától , az Uránusz tengelyferdeségén át egészen a Jupiterholdak és Mars két aprócska holdacskájának retrográd keringéséig, valamint a Neptunusz három holdjának igen szabálytalan , excentrikus és különös pályaszögû keringéséig, valamint a Szaturnusz külsõ Iapetus holdjának különös színéig mindent) is telepíthették a Földre anno az életet.

Érdekes világ lehet.

Nincs változó idõjárás, nincsenek éjszakák és nappalok: a fény mennyiségébõl megmondható az adott helyre jellemzõ átlaghõmérséklet is. Ha feltesszük, hogy arányaiban hasonló mennyiségû víz került rá, mint a Földre (persze erre semmi garancia), az éghajlati övek csak egy irányba rétegzõdnek: a bolygó egyik oldalán minden kontinens egy marha nagy sivatag, a másik oldalon meg egy fél bolygót beterítõ jégmezõ, talapzatig befagyott steril óceán van.

A lakhatóságot azért nem kapkodnám el. Aligha hiszem, hogy embernek kényelmes világ lehet: talán az óceánokban pezseg a földihez hasonló élet, de a felszínen a hideg-meleg oldal kicserélõdése miatt gigantikus és állandó szélviharok kell tomboljanak, amelyek vizes bolygónál az esõvel együtt villámgyorsan elhordanak bármi felszíni képzõdményt. Esetleg valami zuzmó megmarad. De lehet találgatni speciális, ehhez a környezethez adaptálódott növényeket és állatokat.

Ha meg a hõmérséklet túl magas a napos oldalon, az óceán felforr, és egy óriási gõzoszlop formájában távozik a vízpára a világûrbe, ami gyorsan kiszárítja a bolygót (a magaslégkörbe feljutó vízpárát a kozmikus sugárzás bontja, a hidrogén meg megszökik). Tehát ha volt is rajta víz, évmilliárdok alatt elveszíthette. Ebben az esetben a túloldali jégbõl csordogáló gleccserpatakok mentén tengõdhet valami zöldség...

Ez a fura elrendezés mindenesetre beindítja az ember fantáziáját. Miért ábrázolja az összes scifi az idegen világokat Föld-szerûnek, noha az ilyen "kétoldalú" bolygók akár sokkal gyakoribbak is lehetnek...?