739
A FERMAT SEJTÉS története
-
SgtPepper #538 Arra még kíváncsi lennék, hogy hogyan fér bele az elméletedbe az, hogy Fermat megoldotta a sejtését n=4-re, és a megoldásában nem a te varázslatos csodapóniországbeli irracionális egészeket használta fel, hanem konkrétan bebizonyította, hogy nincsenek megfelelő a, b, c számok. -
forrai #537 Szóval:
- A. Wiles nem oldotta meg a Fermat sejtést, azt Fermat maga tételezte, egész másképpen.
- A jelenlegi matematika egyes állításai pedig nem mérvadóak, alapos felülvizsgálatra szorulnak.
Ezeket az állitásaimat most téli álomra hajtom, majd csak egyszer talán újrakezdjük. -
forrai #536 Sajna, lehetséges, hogy buktam...cherchez la femme... ahogy egy franciául jól tudó polinéz mondaná.
Azonban még mielőtt szerteoszlok, meg kell, hogy dícsérjelek az utolsó hozzászólásodért, amely már szinte szellemes volt!
De vigyázz, nehogy a trollszövetség kizárjon amiatt, hogy jó utra téritettelek! Mihez kezdenék nélküled, fórum- kivetve, magányosan, ellenfél nélkül? -
uwu 80 #535 Matematikailag az a baj, hogy a két egyenletnek nem sok köze van egymáshoz.
Esztétikailag mondjuk mutatós, de ha már itt tartunk mi van a számok jellemével?
Lélektanilag a megoldás rossz. Nem állhat ilyen közel egy gonosz hatos, és egy erős nyolcashoz, ha a közelükben van a ravasz kilences, mert egymásnak ugranak, és a földdel teszik egyenlővé a képletet úgy hogy csak a sunyi egyes marad talpon, az egy pedig nem egyenlő nullával.
Úgyhogy ezt buktad! -
forrai #534 Egyébként léteznek végtelen p-adikus SZÁMOK, és p-adikus egészek, amelyek sorkifejtése konvergens az abszolut értékre, és amelyekkel műveletek végezhetők.
De kell is, hogy létezzenek!
Hiszen ha az a^3+b^3-c^3=0 azonosságnak Fermat szerint, bizonyítottan végtelen egész szám megoldásai léteznek, akkor érthető, hogy az a^3+b^3-c^3+1=0 egyenletnek is vannak természetes egész szám megoldásai: a=6; b=8; c=9.
Ha viszont csak egy jelkép a megoldás (egy hasraesett nyolcas), (ahogyan azt ti állítjátok), akkor hogyan válhatna összegben egész számmá? Egy "hasraesett nyolcas" ugyanaz maradna a műveletben is, hiszen mitől állhatna számmá fel?
Az irracionális egészek tehát tekinthetők p-adikus számoknak, pontosabban a felírásuk olyan. Azonban mint mondtam, plussz még határozatlanok, megismerhetetlenek is!
Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy nem csupán jelek, hanem SZÁMOK! Amelyekkel A. Wiles nem, Fermat viszont számolt!
Akkor pedig a Laglands program elvei szerint ezek az irracionális egészek a moduláris formákra is érvényesek lehetnek! Persze ott is éppen úgy megismerhetetlenek.
Azonban jól tudjuk, hogy nem minden ismerhető meg, ami egyébként létezik, és jó lenne megismerni.
Sőt- igen nagy a valószínűsége valamely rossz megismerésének is.
-
forrai #533 Lassan konvergálunk valamihez...
- Nem azt irtam, hogy Fermat nem egész számokat talált megoldásként, mert mindenki: ő, is Sophie Germain is, én is csak egész számokat kerestünk! Csak azt irtam, hogy ő ezt nem jelezte a bejegyzésében, és hogy ez is csak olyasmi, amit okkal, ok nélkül hozzágondolunk.
- hogy én mit csináltam? Megnézhetnéd már- sok helyen leírtam. Szó sincs arról, hogy végteleneket szoroztam össze, hanem csakis véges számokat.
Ha így csúsztatsz, hiteltelenné válhatsz mások előtt is!
A bizonyításom pedig évtizedekig tartott, ami nem is rossz eredmény, ha másoknak századok alatt nem sikerült.
Bármit is bizonyítottam, nem becsülhetnéd így le!
- A Számvektor - Algebra keretében valóban triviális lenne a megoldás, mert ott a hatványozás eleve nem értelmezhető abban a formában, amilyen a Fermat azonosság.
Abban nincs olyan, hogy alma az almával kétszer is szorozva = alma a köbön.
Vagyis Fermat sejtése fel se tehető.
- A. Wiles szerintem a Taniyama-Shimura sejtést bizonyította, egy meghatározott, a megismerhető egész számokra vonatkozó számkörre. Ezt én is hatalmas eredménynek gondolom. és ezért minden tiszteletem az övé. De nem állítanám, hogy a Fermat sejtést teljes körűen ő megoldotta! Azért, mert megoldott egy nehéz dolgot, az nem jelenti azt, hogy az biztosan a Fermat sejtés volt.
Annál is inkább, mert a bizonyítási formuláját sem ő, hanem Frey találta ki, sajnos egy félreértett feltételrendszerből.
- Mégegyszer: ami neked triviális probléma, az valójában nem volt az.
(Bárki összecsinálhatná magát, hogy ha bizonyítani akarná.)
Mert sokan, nagy tudósok, azon az úton haladva csak parciális megoldásokig jutottak el!
A. Wiles teljesen más "megoldása" egyébként az ő munkájukat is lenullázza, hiszen azt sugalmazza, hogy ők tévuton jártak!
De legfőképpen szerintem az a baj vele, hogy miatta végképpen elfelejtődik az a lehetőség, amely a matematikának új utakat mutathatna! Például a számvektor algebráét, amely híd lehetne az algebra és a vektor algebra között.
Ami a matematika R. Laglands által deklarált, fontos jövőbeni feladata, programja: a matematika egységesítése!
Ugyanakkor nagyon örülök a hozzászólásaidnak, mert végre van lehetőségem, hogy a nézeteim teljesebben kifejthessem. -
JMáté #532 Jó, tegyük fel hogy Fermat nem kötötte ki hogy a megoldás csak véges egész szám lehet. Akkor te mit csináltál? Bebizonyítottad hogy végtelenszer végtelen az végtelen, és végtelen meg végtelen még mindig végtelen. Ez azért nem nagy kunszt. Ha ez a Fermat-sejtés akkor a Fermat-sejtés egy triviális probléma. Ezzel szemben Wiles bebizonyította hogy véges megoldás nem létezik. Ez pedig olyan teljesítmény (még akkor is ha nem ezt hívják Fermat-tételnek) amivel örökre beírta magát a matematika történetének nagykönyvébe. -
forrai #531 Fermat azt tapasztalta, hogy a kérdéses azonosságnak olyan megoldásai vannak, amelyek nem felírhatók! Ezt bebizonyította a rendelkezésre álló, részben saját maga által létrehozott matematikai eszközökkel, és ezt is üzente nekünk.
Amely eszközök számára oly mértékben rendelkezésére állhattak, hogy még én is felfoghattam, és megismételhettem velük a bizonyítást.
Egyúttal felmerülhet az is, hogy Fermat a hatványösszeg algoritmust is ismerte már, olyan formában, ahogyan azt én is levezettem, vagy ahogyan Newton- Girard képletként később ismertté vált (állítólag már a 11-ik századtól is ismerték...).
A. Wiles meg azt bizonyította be, hogy nincsenek megoldások?
A dillema tehát az:
- Hogy vannak megoldások, de nem felírhatók (Fermat),
- vagy hogy egyáltalán nincsenek (Frey-Ribet-A. Wiles)?
Ez mégis csak feltűnően nagy különbség, nemde?
A. Wiles tehát biztos megválaszolt valamit, de nem Fermat sejtését, mert azt ő maga válaszolta meg.
Azért egy ekkora baki nem hagyható szó nélkül, mert később rendszerré válhat...
-
forrai #530 "A Fermat-tétel csak egész számokra vonatkozik, tehát a végtelen az nem megoldása a Fermat-tételnek."
Én értem, hogy te mire gondolsz. De bocsáss meg, hol irta azt le Fermat?
Csak azért kekeckedem, mert a Fermat tételt annyiféle képpen magyarázták, és annyi mindent magyaráztak belé!
Már eleve az is csúsztatás, hogy az csak egy sejtés, miközben ő a tételt is leírta!
Mégpedig azt, hogy "...nem felírható...".
Szó se volt ott egész számról, ami nem végtelen, amiről te írsz.
Az csak a matematika egy slendrián, értetlen későbbi ige-magyarázata!
Fermat arról írt, hogy a megoldás olyan szám, ami NEM FELÍRHATÓ, teljességgel NEM MEGISMERHETŐ!
A Számvektor-Algebrában tűztem ki feladatul, hogy a Matematikának megteremtse a valódi filozófiai alapjait. Mert a Számvektor Algebra valóban csak filozófiai alapon írható le, hiszen különválasztja a számok minőségét, és mennyiségét, és a szerinti műveleti szabályokat képez.
A logika kreatív tombolása csak azután kezdődhet el, ha ez megvolt.
A filozófia a Király, a logika a Királynő.
Király nélkül a királynő esetleg el...durvulhat. -
forrai #529 polarka, immovable
Én vagyok az, aki tiszteli az ősök, és mások tudását!
És ti vagytok azok, akik úgy képzelik, hogy a fenekükön megy át az egyenlítő! -
forrai #528 A matematikából hiányzik a Filozófia, jelenleg kopasz "logika" csupán!
Mert ha lenne benne Filozófia is, akkor mi sem a végtelenről beszélgetnénk itt, hanem a MEGISMERHETŐSÉGRŐL, és MEGISMERHETETLENSÉGRŐL! (felírható, és "...nem felírható" egész számok).
A megismerhetőségnek egyébként ősidők óta ismert, és lejegyzett kritériumai vannak, pl. a Bibliában, a Genezisben.
(Ha most itt bárki arra hivatkozik, hogy az "nem tudományos", az menjen a tudatlanság templomába).
A káosz rendezhetőségének, a megismerhetőségnek az egyik kritériuma a "körülhatároltság", ami a pontos leírásuk feltétele is. Vannak olyan dolgok, amelyek nem körülhatárolhatók valamely oknál fogva, pedig szintúgy létezők, és különbözőek. Működnek is, csak teljességgel NEM MEGISMERHETŐK!
A matematika jelenleg ezeknek egy részét csupán egy hasraesett nyolcasnak tekinti- Fermat meg én egy számosztálynak.
Itt megmutatkozik a matematika álságos önellentmondása is!
Hiszen az ugyanúgy pontosan nem felírható irracionális, transzcedens, és képzetes számokat mégis létező, különálló számosztályoknak tekinti!
Ha ezt megteheti a tizedesvessző jobb oldalán, miért ne tehetné a bal oldalán is?
De mert nem tette ezt százéveken át, szegény A. Wiles azért nem tudott egy teljes bizonyítást tenni! Legfeljebb csak annak egy részét, ahogyan az összes többi korábbi parciális megoldás is.
Fermaté viszont a teljes megoldás. Én csak szerényen meghúzodom mellette, mint egy kölök- tanítvány.
Értsd meg végre, vesztett ügyért hadakozol! Jobb lenne, ha nem is irnál ide, hiszen állásfoglalásaiddal csak lejáratod magad, pedig téged nagyon tisztellek!
immovableért, meg a társaiért nem kár- ők trollozhatnak ahogy akarnak, engem nem zavar.
Én Fermattal (aki, már nem él), és valakikkel (akik még nem élnek) is jól el vagyok itt, akár magamban is.
Persze örülök, hogy beszélgetsz velem, és várom a hozzászólásaidat.
-
#527
S tényleg. :D -
polarka #526 Ez inkább Hanlon borotvája. -
SgtPepper #525 Nincs olyan természetes szám, aminek a rákövetkezője a végtelen lenne, azaz végtelen-1 az nem egy természetes szám. Ebből következi, hogy a végtelen még egész szám se. A Fermat-tétel csak egész számokra vonatkozik, tehát a végtelen az nem megoldása a Fermat-tételnek. -
forrai #524 - Talán azért, mert 2007-ben lejárt a Wolfskehl díj határideje, ami a matematikának egy nagy szégyene lett volna? Hogy többszáz év, és sok pénz se volt neki elég? Kis pénz-kis foci, nagy pénz- még kisebb...?
- Vagy tán figyelmetlenségből?
- Vagy mert úgy gondolta, csak néhány valaki ellenőrzi majd, a többi meg imád lelkesedni? (Ez nagyon igaz pedig)
Azért ilyesmikre én se gondolnék, hiszen természetemnél fogva olyan jóhiszemű vagyok!
Szerintem talán inkább azért, mert a matematika slendriánul fogalmazta meg a végtelent (amiről én most beszélgetni szeretnék). Amit Fermat meg én számosztálynak, sőt - egy egész világnak gondolunk, ők csak egy hasraesett nyolcasnak látják. (Itt hangzott el!)
Magyarul, Fermat és én egy egész világot fedeztünk fel te neked, akár csak a Különbusz Amerikát- te meg malacságokat linkelsz ide?
HÁLÁTLAN VAGY! -
#523
Elmondanád akkor nekünk egyszerű halandóknak, hogy miért fogadták el Andrew Wiles bizonyítását és miért mond neked ellent a tudományos világ 100%-a?
Én két lehetőséget látok.
1. Nálad a Szent Grál és ezek a galád összeesküvők nem engedik neked a publikációt, mert ezzel nevetségessé tennéd az egész tudományos világot.
2. Abszolút nem vagy képben ezért inkább körberöhög "mindenki".
Occam borotvája alapján nem állsz túl jól. -
forrai #522 Ebben a topikban rövid időre... végre... tárgyszerű vita folyt!
Ennek eredményét úgy foglalhatom össze, hogy vitapartnereim azt nem vitatják már, hogy létezik olyan algoritmus, amellyel Fermat, (illetve másodszorra a személyem) olyan megoldáshoz juthattak, amelyben a változók végtelen számú, 2np+1 alakú relatív primek szorzatából állnak.
Vagyis ahogyan azt Fermat irta, hogy a megoldás (bizonyítás?) "....végtelen...nem felírható...nem fér el a margón..."
Ha ezt valóban elismernék, azzal elfogadnák azt az állitásom is, hogy A. Wiles viszont nem a Fermat sejtést oldotta meg!
Ők azonban végső menedékként a "végtelennek" egy "egyetemi" (és nem egyetemes...) definiciója mögé bújnak, azt állítva, hogy a feltételezett irracionális számosztály valójában nem szám, többek között mert nem elemezhető? Tréfásan felemlegették, hogy aki mást mond, az az egyetemen dacit kap!
Normális esetben egy ilyen "fenyegetéstől" valamely felkészületlen "amateaur" könnyen dobhat egy hátast...
Én azonban fel vagyok készülve, ~30 éve pl., még mint zsenge virágszálat, az áramlástani kisdoktorimmal rúgtak ki. Amelyet ma is az egyik legfontosabb munkámnak tartok, a honlapomon átlagosan naponta hatan nézik meg. (A határolt térbeni egyidejű kényszer és szabadáramlásról szól).
Így számomra az, hogy mit- minek minősít egy egyetem, vagy akár az összes, csak egy információ a sok közül. Elismerem, jól eső dolog lehet a büfében kávézgatva elcsépelt dolgokat még tovább csépelni.
A VÉGTELENT azonban NEM ADOM!
A VÉGTELEN: MINDENKIÉ!
Erről vitatkozzunk tehát akkor! Hogy a VÉGTELEN igenis SZÁM (csak megismerhetetlen), amelyek emellett nem is egyforma!
És ha ez igaz, akkor Fermat valóban felfedezett egy számosztályt, én meg mint kisiskolás, szervilista módon megismétlem majd neki:
-Értettem Tanár úr, nagyon szép a levezetése!
Ő meg szigorúan rámnéz, egy barackot nyom a fejemre, és aztat mondja.
-"Most még megúsztad az autodafét (bíró volt), mert okosan válaszoltál!" De legközelebb vedd ki a kanalat a csészéből, ha kávét iszol, mert Nelson is így vesztette el a szemevilágát..."!
És ez minden, amiért minden megérte!
-
polarka #521 
erre
kell
-
forrai #520 immovable- én nem szóltam volna.
De derék, hogy magadtól rádjött. -
forrai #519 Olyan bohókás vagy uwu80.
Értem én csak nem hiszem, amit irt. Mert azt, amit ő nem tud kiértékelni, én megpróbáltam, és sikerült.
Ők határértéket keresnek, én meg tulajdonságokat, amelyek akkor is vannak, ha nincs határérték. Az ilyen tudati egységek részlegesen "megismerhetők".
(Te jó ég, ha én itt belekezdenék a "Tudatos Létezés Filozófiájába" ami a kedvenc témám, micsoda botrány keletkezne! nem...inkább soha)
Mindezzel (Fermat nyomán, aki már észlelte) egy új számosztályt alkottam a MATEMATIKÁNAK, amit a matematika eddig a szönyeg alá söpört, ahogyan a fényelmélet a vákuumot, a fizika meg a tehetetlenséget.
Ezotériában nagyon kreatívak a tudományok, és vevő is van reá.
Te például. -
uwu 80 #518 Nem tudom feltűnt-e hogy nem érti amit írsz. -
forrai #517 1. "Viszont a szorzatokat nem tudjuk kiértékelni, mert nincs véges határértékük, ezt mi egy "végtelen" (vagy fektetett nyolcas) jellel jelöljük."
2. Fermat azt mondta: "...végtelen...nem lehet felírni...nem fér el a margón!"
3. Én meg azt mondom, hogy azért, mert az "irracionális egész"! Ami egy egész számosztály, amiről a matematika évszázadok óta nem vesz tudomást, összekamacsolva egy egész gyönyörű tudati világot!
Aki mégegyszer a végtelennel akar riogatni- hogy az nem szám, ne jöjjön ide!
Meggondoltam magam, mégis inkább jöjjön, mert egyedül unalmas...
-
forrai #516 Azt állítom, hogy A. WILES nem bizonyította a FERMAT sejtést, hanem éppen ellenkezőleg, ellentmondott FERMAT létező tételének, hogy van (irracionális) egész megoldása!
Várom az ellenvetéseket!
Válaszoljatok!
Válaszoljatok!
Válaszoljatok!
...
Mennyit kell nógatni ...bárkit, aki illetékesnek érzi magát ebben?
Mennyit várjak még? -
forrai #515 A végtelen, és a nulla: NEM MEGISMERHETŐ SZÁMOK! (szerintem)
Mert csak a piaci matematika foglalkozik a megismerhető dolgokkal.
"Kérek két kiló marhafelsált és 1/2 tonhalat, hosszában felvágva"
Szép dolog a racionalitás, de azzal csak matematika irható.
Nem rossz persze, én is használom, sok mindenre.
De a MATEMATIKÁT másképp képzelem.
-
forrai #514 Szavakkal dobálóztok, értelem nélkül: irracionális, végtelen, stb.
Például röhejes, ahogy az irracionális számokat definiáljátok! Ovodás koromban így tanították még: végtelen, nem szakaszos tört...
Mikor változott olyan nyakatekertté, ahogy ti tudjátok? Ezt ti fedeztétek fel? Nagy kihívás lehetett! De jól nyomon követhető ahogy a tudás elkorcsosul...
Vannak megismerhető, és nem megismerhető dolgok, és állapotok. Az a szám, ami rejtve van az a^3+b^3=c^3 képletben, más összefüggésben megismerhető, mert a háttérben is működik.
Ha végtelen, akkor is. És mind másképpen.
Így se tetszik? -
forrai #513 Az an=2np+1 primek részleges szorozata is megszámlálható, és végtelen is.
Azonban definició szerint is az a;b;c változók relatív prímek. Így nem lehetnek egyenlők.
Ha viszont egyenlők, akkor nem teljesülhet az a^p+b^p =c^p felírás.
Ismétlem:
1. A 2np+1 prímek száma végtelen, ezt bizonyítottam.
2. Valamennyi 2np+1 prím az a;b;c változók osztója kell, hogy legyen, ezt is bizonyítottam.
3. Minden változónak kell, hogy relatív prim 2np+1 osztója legyen, ezt is bizonyítottam.
Ebből csak olyan következhet, hogy az a;b;c számoknak van relatív prim megoldásai, amelyek egy könyv margójára sehogy nem írhatók fel. Ezt állította Fermat, ezt bizonyítom.
Vagyis ezek olyan végtelenek,
-
SgtPepper #512 Pont az a lényeg, hogy a végtelen az nem megoldása a Fermat-sejtésnek, ugyanis a végtelen az nem egy szám. Az csak egy jelölés. Példa: szorozzuk össze az összes páratlan számot, valamint szorozzuk össze az összes páros számot (pozitívakat). Világos, hogy az egyes részszorzatok az egyik esetben mindig párosak, a másik esetben mindig páratlanok, tehát nem tekinthetnénk a kettőt azonosnak. Viszont a szorzatokat nem tudjuk kiértékelni, mert nincs véges határértékük, ezt mi egy "végtelen" (vagy fektetett nyolcas) jellel jelöljük.
Ismétlem, a végtelen az nem szám, tehát nem megoldása a Fermat-sejtésnek. -
forrai #511 Én is irtam itt egyszer egy viccet a cowboyról, meg az okos lováról (aki nem hitt neki...) de menten kizártak Én viszont segítek neked ezt a viccet eltitkolni. (Úgy, hogy nevetek rajta).
A Pi egyébként nem irracionális.
De mégis, mit változtat mindez azon, hogy Fermat talált (végtelen, nem felírható) megoldást, hogy A. Wiles nem talált semmilyent?
Utoljára ezt a kérdést tettem fel!
-
SgtPepper #510 Visszatérve a "pí utolsó számjegye kettes számrendszerben 1" vicc analógájára, az általad felírt két szám nem is lehetne végtelen, vagy ha végtelen lenne, akkor nem lenne "első" számjegye. Erre utalt JMáté, amikor azt mondta, hogy egyetemen megbuktatnák. -
forrai #509 Ki? És miért?
Kettesben csak 0 és 1 van. Az általám jelzett irracionális egészek csak bináris rendszerben határozottak, ott is az első jegyig. Miért kell átmenni, egy határozatlanabb rendszerbe? -
forrai #508 Először is: Fermat korában a végtelen felfogása más volt.
Másodszor: az előbb bizonyitottam, hogy a végtelenek sem egyformák.
az a^3+b^3-c^3=0 irracionális egész megoldásai nem azonosak az a^5+b^5-c^5=0 irracionális egész megoldásaival.
Hiszen függvényben nem adódik A=6; b=8;c=9
Fontos nektek, hogy minden végtelen egyforma legyen?
És mi van, ha nem? -
SgtPepper #507 Átírta a kettes számrendszerbeli számot tízesbe. -
forrai #506
Kedves JMáté.
Valami tanárféle lehetsz, hogy vizsgáztatsz?
Honnan keritetted a binárishoz a kettest? Ott csak 0 van, és 1 -es.
A felírás pedig így néz ki:
11.......................................
10.......................................
A pontok helyére képzelhetsz nullát, vagy egyest.
És azt mondod, hogy a két felírás egyenlő?
A végtelenek nem egyformák. Az előbb hoztam fel egy példát rá. -
SgtPepper #505 Ha eltekintünk attól, hogy nem tudod, hogy minden megszámlálhaóan végtelen egyforma, attól még nem lesz a végtelen is egy egész szám. Már pedig a Fermat-sejtés egész számokra vonatkozik. -
JMáté #504 "És miért gondolod, hogy minden végtelen egyforma?"
Nem gondoljuk, de minden megszámlálhatóan végtelen már egyforma. -
forrai #503 De igenis- Fermat leírta a megoldást, korának szokása, és saját habitusa szerint, hogy: "...végtelen...nem felírható...nem fér el a margón..."
Tartaglia is titkolta a harmadfokú egyenlet megoldását, Leonardo a jelképrendszerét, hollandok a tulipánt...stb.
Csakhogy a bejegyzését számtalanszor latinról latinra fordították, a magyar fordításból eltünt a "végtelen".
Azt meg teljesen elfelejtette mindenki, hogy "csupán felírásról" van szó!
Bocsi, de az ilyen hozzászólásod csak megerősít abban, hogy "harcolnom kell", amíg a tudati szemellenző le nem kerül... -
forrai #502 Az mit változtat azon, hogy te másképpen állítod, hogy a megoldás végtelen? Hiszen én is ezt mondtam!
Csakhogy én a megoldásként kaptam a három KÜLÖNBÖZŐ VÉGTELEN egészt!
Te meg azt állítod hogy azok nem megoldások?
Milyen alapon? És miért gondolod, hogy minden végtelen egyforma?
Talán úgy gondolod, hogy a Fermat azonosságot felhasználva nem kaphatók racionális, sőt természetes számok eredményül? Mutassak reá példát?
Tessék: a^3+b^3-c^3=0
Ebben benne van a három irracionális egész.
Most a^3+b^3-c^3=-1 (hozzáadtam -1-et)
a=6; b=8; c=9
Három egész szám a három irracionális egészből...
Ha pedig kaphatók ilyen egyértelmű megoldások, akkor milyen jogon ignorálod az irracionális egészeket? Csak mert egy felírásban olyanok? -
JMáté #501 ""végtelen, rendezetlen számjegyek",amelyek sorrendje nem lehet ismert."
"Csakis bináris felírásban, és csakis az első: az egység (1)."
Legyen, írjuk fel binárisan az ilyen számot:
W=(a1)(a2)(a3)(a4)...
Ahol tetszőleges (an) számjegy vagy 0 vagy 1. Ezen kívül a1-ről tudjuk hogy 1.
W=1(a2)(a3)(a4)...
Kettes számrendszerben vagyunk, tehát
W=(((1*2+a2)*2+a3)*2+a4)*2+a5...
Az analízisben járatosabb emberek itt már fogják a fejüket, de hát nem tudom hogyan kell egzakt módon leírni hogy egy egész szám egyenlő a végtelennel, ugyanis ebből ez fog kijönni. Abban viszont azt hiszem megegyezhetünk hogy a 0=a2=a3=a4=... egy alulbecslése egy tetszőleges ilyen számnak. Ekkor pedig
W>=((1*2+0)*2+0)*2+0...=1*2*2*2*2*2*2...
Ha itt még nem lenne egyértelmű hogy ez miért gáz, felírhatjuk így is:
W>=((1*2+0)*2+0)*2+0...=1*2*2*2*2*2*2...=1+1+2+4+8+16...
Ebben nicsen szorzás, tök szép, nem? És tudod mi nincs még? Véges határérték. Ez a "szám" egy már ismert matematikai mennyiség. A végtelen. Abban végül is igazad van hogy végtelennek akárhanyadik hatványait összeadva megkapjuk a végtelen akárhanadik hatványát, de a végtelen a ma használatos terminológia szerint nem egész szám. Nem úgy hívjuk.
Ezért a posztért egy átlagos egyetemi tanár megbuktatna engem, de tényleg nem tudom hogy magyarázzam el egyszerűen és formálisan. -
SgtPepper #500 >Fermat leírta a megoldását, azt idéztem már százszor.
Nem, Fermat nem írta le a megoldását. -
SgtPepper #499 >Akkor írd le, mi köze a divergens soroknak ahhoz, amiről én beszéltem? Egyetlen számhoz, csupa szorzatból a= a1*a2*...az miféle divergens számtani sorozat?
Vegyük a te általad körülírt "irracionális egészeket". Azt mondod, hogy ezeknek végtelen jegyük van. Írjuk fel tízes számrendszerben a számot, majd írjuk fel tízhatványok segítségével azt a sort, amely ezt a számot visszadja. Tehát pl. 193 = 3 + 9*10 + 1*100.
Akkor hát legyen ez az irracionális egész A = a0 + a1 * 10 + a2 * 100 + ... + a_i * 10^i + ...
Tudjuk az {an} sorozatról, hogy tagjai 0 és 9 közötti egész számok, valamint azt, hogy ez a sorozat nem konvergál a 0-hoz. Ennek értelmében az A sem konvergál, tehát divergens. Mivel minden tag pozitív ezért végtelen. Az általad leírt "irracionális egészek" valójában mind végtelennel egyenlőek, azaz nem egész számok, és nem is lehetnek megoldásai a Fermat-egyenletnek.