U.S.A
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#267
Jah, egyik kollegám, aki a kinti egyetemen csinálja a doktoriját, már negyedmilliós adósságnál jár, annyiba volt neki eddig az egyetem. Mondjuk ilyen szempontból inkább én vagyok a szabad ember, és nem õk, mert nekem nincsen adósságom.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#266
jesszus..
a Spektrumon megy valami fura mûsor, ahol egy családanyát próbálnak rávenni a spórolásra, mert már 66000 dollárral lóg valakinek.
Egy-két tanács után havi 2000 dollárt (!) tudott spórolni O_O Basszus, nem keresek ennyit! Mire költhette azt a sok lét?
a Spektrumon megy valami fura mûsor, ahol egy családanyát próbálnak rávenni a spórolásra, mert már 66000 dollárral lóg valakinek.
Egy-két tanács után havi 2000 dollárt (!) tudott spórolni O_O Basszus, nem keresek ennyit! Mire költhette azt a sok lét?
sg discord: https://discord.gg/ezkyQvNE
#265
Az is érdekes ha az USA ról beszélünk,hogy a másik oldali "figurák" sem negatív színben vannak feltüntetve.
Polgárháborús tábornokoknál figyelhetõ ez meg legjobban szerintem.
Polgárháborús tábornokoknál figyelhetõ ez meg legjobban szerintem.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#264
Az. Mintha csak jenkik lõttek le volna a történelem folyamán tévedésbõl sajtóst vagy bárkit...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#263
Valahol hallottam hogy Amerika szabad, de ugyanakkor kapitalista... ha ez nem így van akkor javítsatok ki... 😊
#262
A turbómagyar hozzáállás...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#261
A Szabadság Szoborról (Liberty Statue):
A Szabadság Megvilágosítja a Világot, ismert nevén a Szabadság-szobor New York elõtt, a Liberty Islanden található, a Hudson folyó torkolatánál. A rézbõl készült szobrot Franciaország adta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulója alkalmából. A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belsõ szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte.
A nõként ábrázolt Szabadság egy fáklyát tart a jobbjában és egy táblát a baljában. A tábla felirata JULY IV MDCCLXXVI– vagyis 1776. július 4., az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltása. A nõalak egyik lába láncokon áll, ez jelképezi az elnyert szabadságot. Az United States Information Agency (USIA) szerint a korona hét ága a hét tengert és a hét kontinenst jelképezi.
A teljes magasság a talajtól a fáklya tetejéig 93 méter, beleértve a talapzatot is. Maga a szobor 46 méter magas. A szobor súlya 204 tonna.
A talapzat második emeletén levõ múzeum a szobor történetét mutatja be. A szobor belsejében csigalépcsõ vezet a koronában levõ kilátóhoz, minden harmadik fordulónál pihenõvel. 1916 elõtt a jobb karban levõ létra is nyitva volt a nagyközönség számára, de ma már csak a személyzet használhatja a fáklya világítóberendezéseinek karbantartására.
Világszerte több száz másolat készült a Szabadság-szoborról. Van egy nõvére Párizsban, és még néhány Franciaországban; létezik másolat Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Japánban és Vietnamban. Másolatok készültek tematikus parkok számára és reklám céljából, másolatok készültek hazafias felbuzdulásból (a cserkészek legalább kétszázat adományoztak). 1989-ben a Tiananmen téri tüntetésekre a kínai diákok egy tízméteres szobrot készítettek, amelyet a Szabadság Istennõjének neveztek el. Ez akarattal nem hasonlított a Szabadság-szoborra, hogy ne lehessen Amerika-barátsággal vádolni a résztvevõket.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után Liberty Island decemberig nem volt látogatható, a szobor nagy része azonban jelenleg sem az, fenntartói szerint nem a terrorizmustól való félelem, hanem tûzvédelmi okok miatt. A hozzá tartozó múzeum már 2004. augusztus 3. óta újra látogatható, a szobornak azonban csak tízemeletes talapzatába lehet bemenni, ennek üvegmennyezetén át a felsõ vasszerkezet megtekinthetõ. Naponta csak 3000 látogatót fogadnak, szigorú biztonsági elõírások mellett (hasonlóan a repülõtéri ellenõrzéshez), a jegyeket a szigetre utazás elõtt meg kell venni. (Magát a szigetet naponta kb. 15 000-en látogatják.)
2006 júniusában a Szenátusban, 2007 júliusában a Képviselõházban javasolták a szobor újra megnyitását, a nemzeti park igazgatója, Fran P. Mainella azonban 2006. augusztus 9-én kelt, Anthony D. Weiner New York-i képviselõnek írt levelében közölte, hogy a szobrot határozatlan ideig zárva tartják.
Ken Salazar belügyminiszter 2009. január 23-án bejelentette, hogy gondolkodik a szobor újra megnyitásán.
A Szabadság Szobor:
A Szabadság Szobor, háttérben New York city:
A Szabadság Szobor a Szabadság Szigeten (Liberty Island):
A nõként ábrázolt Szabadság egy fáklyát tart a jobbjában és egy táblát a baljában. A tábla felirata JULY IV MDCCLXXVI– vagyis 1776. július 4., az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltása. A nõalak egyik lába láncokon áll, ez jelképezi az elnyert szabadságot. Az United States Information Agency (USIA) szerint a korona hét ága a hét tengert és a hét kontinenst jelképezi.
A teljes magasság a talajtól a fáklya tetejéig 93 méter, beleértve a talapzatot is. Maga a szobor 46 méter magas. A szobor súlya 204 tonna.
A talapzat második emeletén levõ múzeum a szobor történetét mutatja be. A szobor belsejében csigalépcsõ vezet a koronában levõ kilátóhoz, minden harmadik fordulónál pihenõvel. 1916 elõtt a jobb karban levõ létra is nyitva volt a nagyközönség számára, de ma már csak a személyzet használhatja a fáklya világítóberendezéseinek karbantartására.
Világszerte több száz másolat készült a Szabadság-szoborról. Van egy nõvére Párizsban, és még néhány Franciaországban; létezik másolat Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Japánban és Vietnamban. Másolatok készültek tematikus parkok számára és reklám céljából, másolatok készültek hazafias felbuzdulásból (a cserkészek legalább kétszázat adományoztak). 1989-ben a Tiananmen téri tüntetésekre a kínai diákok egy tízméteres szobrot készítettek, amelyet a Szabadság Istennõjének neveztek el. Ez akarattal nem hasonlított a Szabadság-szoborra, hogy ne lehessen Amerika-barátsággal vádolni a résztvevõket.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után Liberty Island decemberig nem volt látogatható, a szobor nagy része azonban jelenleg sem az, fenntartói szerint nem a terrorizmustól való félelem, hanem tûzvédelmi okok miatt. A hozzá tartozó múzeum már 2004. augusztus 3. óta újra látogatható, a szobornak azonban csak tízemeletes talapzatába lehet bemenni, ennek üvegmennyezetén át a felsõ vasszerkezet megtekinthetõ. Naponta csak 3000 látogatót fogadnak, szigorú biztonsági elõírások mellett (hasonlóan a repülõtéri ellenõrzéshez), a jegyeket a szigetre utazás elõtt meg kell venni. (Magát a szigetet naponta kb. 15 000-en látogatják.)
2006 júniusában a Szenátusban, 2007 júliusában a Képviselõházban javasolták a szobor újra megnyitását, a nemzeti park igazgatója, Fran P. Mainella azonban 2006. augusztus 9-én kelt, Anthony D. Weiner New York-i képviselõnek írt levelében közölte, hogy a szobrot határozatlan ideig zárva tartják.
Ken Salazar belügyminiszter 2009. január 23-án bejelentette, hogy gondolkodik a szobor újra megnyitásán.
A Szabadság Szobor, háttérben New York city:
A Szabadság Szobor a Szabadság Szigeten (Liberty Island):
#260
Mi a majmolás abban, hogy tetszik egy épület? Amilyen házak és épületek épülnek itthon, nem is csoda...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#259
<#eljen>
#258
Fú, az a piros vonal a szálloda körül egy hullámvasút, és naggggyon király. Alig egy perc a menetidõ, de olyan adrenalin-szint emelkedést produkált nálam, hogy letettem még egy körrõl.
Amúgy ami a városokat illeti: nem oda kell menni. Én New Yorkban egy éjszakát bírtam, annyira nem jött be az állandó nyüzsgés (éjjel 3-kor ugyanolyan forgalom van, mint nappal). Más városok meg dögunalmasak vagy gettók. Általában a belvárosokban van egy kis rész, ami érdekes, a többi meg szabvány. Washington klassz, mert ott van az összes állami múzeum, szóval ha holdkompot akarsz látni, akkor oda kell menni. Philadelphiának van egy óváros része, az klassz. San Francisco mondjuk bejött, bár ott meg kézen fogva sétálnak az alternatív srácok, amit mondjuk én nehezen toleráltam, de aztán láttam ilyet Barcelonában is kis retiküllel meg rózsaszín gumicsizmával párosítva. Baltimore-ban van egy kikötõi rész, ahol meg lehet nézni mindenféle régi hajót. Van egy nagy vitorlás, meg egy második világháborús tengeralattjáró is. De amúgy meg gettó a város többi része. Seattle dögunalmas, este nem történik semmi sem.
Amúgy Amerikáról mindenki megtanulja a szabadság országa szöveget. Ezt elég sokáig nem értettem, mert én is csak a városokban jártam, ott meg még a parkolóõrnek is egyenruhája van meg tányérsapkája, tilos sörözni az utcasarkon, és igazolványt kérnek, ha sört veszel stb. stb.... ugye a szabadság nem ez. Viszont amikor elõször elindulsz kocsival a vadon felé egy nyílegyenes úton, ahol egy fél órán át másik autót sem látsz, nemhogy falut... na akkor megcsap a szabadság.
Amúgy ami a városokat illeti: nem oda kell menni. Én New Yorkban egy éjszakát bírtam, annyira nem jött be az állandó nyüzsgés (éjjel 3-kor ugyanolyan forgalom van, mint nappal). Más városok meg dögunalmasak vagy gettók. Általában a belvárosokban van egy kis rész, ami érdekes, a többi meg szabvány. Washington klassz, mert ott van az összes állami múzeum, szóval ha holdkompot akarsz látni, akkor oda kell menni. Philadelphiának van egy óváros része, az klassz. San Francisco mondjuk bejött, bár ott meg kézen fogva sétálnak az alternatív srácok, amit mondjuk én nehezen toleráltam, de aztán láttam ilyet Barcelonában is kis retiküllel meg rózsaszín gumicsizmával párosítva. Baltimore-ban van egy kikötõi rész, ahol meg lehet nézni mindenféle régi hajót. Van egy nagy vitorlás, meg egy második világháborús tengeralattjáró is. De amúgy meg gettó a város többi része. Seattle dögunalmas, este nem történik semmi sem.
Amúgy Amerikáról mindenki megtanulja a szabadság országa szöveget. Ezt elég sokáig nem értettem, mert én is csak a városokban jártam, ott meg még a parkolóõrnek is egyenruhája van meg tányérsapkája, tilos sörözni az utcasarkon, és igazolványt kérnek, ha sört veszel stb. stb.... ugye a szabadság nem ez. Viszont amikor elõször elindulsz kocsival a vadon felé egy nyílegyenes úton, ahol egy fél órán át másik autót sem látsz, nemhogy falut... na akkor megcsap a szabadság.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#257
persze azt hittek...hagyjal mar. es amikor rohogtek hogy kicsinaltak oket akkor mit hittek? meg a faszit aki ott vonaglott a jardaszegelyen, az aztan marha veszelyes volt rajuk...mikor el akartak vinni a sebesulteket akkor is marhara elensegesen viselkedtek az irakiak mi? 1 helikoptert ilyen tavolsagrol nem szedsz le RPG-vel meg ha az is lett volna naluk. meg a kamu duma hogy rajuk lottek...tz...tz.. mocskos tetvek ezek, az egesz vilagban keverik a szart.
A te urad békét és megbocsátást tanít, az enyém véres bosszút és a hatalom igazát.
#256
egyik nap volt a discoveryn hogy még egy ilyen tankot sem gyártottak önerõbõl. a kasztni teljes egészében régebbi ww2es kikukázott tankok újjáépítve. mivel van belõlük töpp tízezer.
a motor meg gázturbina. 1000 lóerõre korlátozva, és egy porszemtõl tönkremegy de speckós szûrõ van benne
a motor meg gázturbina. 1000 lóerõre korlátozva, és egy porszemtõl tönkremegy de speckós szûrõ van benne
http://www.tenke.hu
#255
The Star-Spangled Banner (1814.)
Oh, say, can you see, by the dawn's early light,
What so proudly we hailed at the twilight's last gleaming,
Whose broad stripes and bright stars, thro' the perilous fight,
O'er the ramparts we watch'd, were so gallantly streaming?
And the rocket's red glare, the bombs bursting in air,
Gave proof through the night that our flag was still there.
Oh, say does the Star-Spangled Banner yet wave
O'er the land of the free and the home of the brave.
On the shore, dimly seen through the mists of the deep,
Where the foe's haughty host in dread silence reposes,
What is that which the breeze, o'er the towering steep,
As it fitfully blows, half conceals, half discloses?
Now it catches the gleam of the morning's first beam,
In full glory reflected now shines on the stream,
'Tis the Star-Spangled Banner, O long may it wave
O'er the land of the free and the home of the brave.
O thus be it ever when free men shall stand
Between their loved homes and the war's desolation!
Blest with vict'ry and peace May the heaven-rescued land
Praise the power that hath made and preserved us a nation!
Then conquer we must, when our cause it is just,
And this be our motto, "In God is our trust",
And the Star-Spangled Banner in triumph shall wave
O'er the land of the free and home of the brave.
A csillagos-sávos lobogó
Oh, mondd, látod-e a korai hajnali fénynél
Azt, amit oly büszkén üdvözöltünk az alkony utolsó ragyogásánál ?
Azt, amelynek széles csíkjait és fényes csillagait, a veszélyes csatában
A bástyák fölött figyeltünk, hogy oly büszkén lobog
És a rakéta vörös fénye, a bombák robbanása
Mutatta az éjben, hogy zászlónk még fenn lobog.
Oh, mondd, a csillagokkal borított lobogó még ott lebeg-e
A szabadság országa és a bátrak hona felett ?
A part csak halványan dereng a vízen borongó ködben,
Míg az ellen gõgös hada rettegett csendben pihen.
Mi az, amit a szellõ a tornyosuló hullámok között
Míg fúj, idõnként félig rejt, félig fölfed?
Most fölragyog a fölkelõ nap sugarában
És teljes glóriája tündököl a víz tükrében -
Ez a csillagokkal borított lobogó!
Lobogj a szabadság országa és a bátrak hona felett!
És így legyen mindörökké, ha a szabadság hõseinek
Kell állniuk szeretett honuk és a háború között:
Áldozatuk gyõzelmet és békét teremt. A Gondviselés
Megmentette nép dicsérje a nemzetet mentõ Urat,
Mert gyõznünk kell, amikor az ügyünk igazságos.
Legyen jelszavunk: Tebenned a bizodalmunk!
És ez a csillagokkal borított lobogó gyõztesen fog lobogni
A szabadság országa és a bátrak hona fölött.
A himnusz szövege 1814-ben keletkezett, az angol-amerikai háború idején. A harcok közepette Francis Scott Key, egy ifjú baltimore-i jogász az egyik támadó angol hadihajóra szállt azzal a céllal, hogy közbenjárjon egy amerikai orvos kiszabadulása érdekében. Az angolok azonban õt is a hajón fogták. Szeptember 13-14-e éjszakáján az ágyúnaszád többször támadta a Baltimore-t védõ Fort McHenry erõdöt. Az ágyúdübörgés és az izgalmak miatt álmatlanul töltött éjszaka után a reggeli derengésben a fiatalember megnyugvással és büszkeséggel pillantotta meg az Államok zászlaját az erõd fölött. Örömében ezzel a címmel írta meg versét : A csillagos-sávos lobogó. A tulajdonképpen alkalmi költeményt egy angol bordal dallamára alkalmazta, amelyet John Stafford Smith 1780 körül szerzett és igen népszerû volt Angliában és Észak-Amerikában. Key hamarosan kinyomtatta a dalt saját szövegével - elõször 1814. szeptemberében a The Baltimore Patriot-ban - s rögtön nagy sikere lett.
Az idõk folyamán mind a dallam, mind a ritmus sokat változott, országos elterjedésében nagy szerepe volt az amerikai polgárháborúnak is. A dalt W. Wilson, az Egyesült Államok 28. elnöke már 1916-ban az ország himnuszává tette, de a kongresszus csak 1931-ben fogadta el hivatalossá.
A Fort McHenry erõd
A 13. téli olimpiai játékok megnyitóünnepségén tiszti iskolások viszik a csillagos-sávos lobogót, 1980.
Oh, say, can you see, by the dawn's early light,
What so proudly we hailed at the twilight's last gleaming,
Whose broad stripes and bright stars, thro' the perilous fight,
O'er the ramparts we watch'd, were so gallantly streaming?
And the rocket's red glare, the bombs bursting in air,
Gave proof through the night that our flag was still there.
Oh, say does the Star-Spangled Banner yet wave
O'er the land of the free and the home of the brave.
On the shore, dimly seen through the mists of the deep,
Where the foe's haughty host in dread silence reposes,
What is that which the breeze, o'er the towering steep,
As it fitfully blows, half conceals, half discloses?
Now it catches the gleam of the morning's first beam,
In full glory reflected now shines on the stream,
'Tis the Star-Spangled Banner, O long may it wave
O'er the land of the free and the home of the brave.
O thus be it ever when free men shall stand
Between their loved homes and the war's desolation!
Blest with vict'ry and peace May the heaven-rescued land
Praise the power that hath made and preserved us a nation!
Then conquer we must, when our cause it is just,
And this be our motto, "In God is our trust",
And the Star-Spangled Banner in triumph shall wave
O'er the land of the free and home of the brave.
A csillagos-sávos lobogó
Oh, mondd, látod-e a korai hajnali fénynél
Azt, amit oly büszkén üdvözöltünk az alkony utolsó ragyogásánál ?
Azt, amelynek széles csíkjait és fényes csillagait, a veszélyes csatában
A bástyák fölött figyeltünk, hogy oly büszkén lobog
És a rakéta vörös fénye, a bombák robbanása
Mutatta az éjben, hogy zászlónk még fenn lobog.
Oh, mondd, a csillagokkal borított lobogó még ott lebeg-e
A szabadság országa és a bátrak hona felett ?
A part csak halványan dereng a vízen borongó ködben,
Míg az ellen gõgös hada rettegett csendben pihen.
Mi az, amit a szellõ a tornyosuló hullámok között
Míg fúj, idõnként félig rejt, félig fölfed?
Most fölragyog a fölkelõ nap sugarában
És teljes glóriája tündököl a víz tükrében -
Ez a csillagokkal borított lobogó!
Lobogj a szabadság országa és a bátrak hona felett!
És így legyen mindörökké, ha a szabadság hõseinek
Kell állniuk szeretett honuk és a háború között:
Áldozatuk gyõzelmet és békét teremt. A Gondviselés
Megmentette nép dicsérje a nemzetet mentõ Urat,
Mert gyõznünk kell, amikor az ügyünk igazságos.
Legyen jelszavunk: Tebenned a bizodalmunk!
És ez a csillagokkal borított lobogó gyõztesen fog lobogni
A szabadság országa és a bátrak hona fölött.
A himnusz szövege 1814-ben keletkezett, az angol-amerikai háború idején. A harcok közepette Francis Scott Key, egy ifjú baltimore-i jogász az egyik támadó angol hadihajóra szállt azzal a céllal, hogy közbenjárjon egy amerikai orvos kiszabadulása érdekében. Az angolok azonban õt is a hajón fogták. Szeptember 13-14-e éjszakáján az ágyúnaszád többször támadta a Baltimore-t védõ Fort McHenry erõdöt. Az ágyúdübörgés és az izgalmak miatt álmatlanul töltött éjszaka után a reggeli derengésben a fiatalember megnyugvással és büszkeséggel pillantotta meg az Államok zászlaját az erõd fölött. Örömében ezzel a címmel írta meg versét : A csillagos-sávos lobogó. A tulajdonképpen alkalmi költeményt egy angol bordal dallamára alkalmazta, amelyet John Stafford Smith 1780 körül szerzett és igen népszerû volt Angliában és Észak-Amerikában. Key hamarosan kinyomtatta a dalt saját szövegével - elõször 1814. szeptemberében a The Baltimore Patriot-ban - s rögtön nagy sikere lett.
Az idõk folyamán mind a dallam, mind a ritmus sokat változott, országos elterjedésében nagy szerepe volt az amerikai polgárháborúnak is. A dalt W. Wilson, az Egyesült Államok 28. elnöke már 1916-ban az ország himnuszává tette, de a kongresszus csak 1931-ben fogadta el hivatalossá.
A Fort McHenry erõd
A 13. téli olimpiai játékok megnyitóünnepségén tiszti iskolások viszik a csillagos-sávos lobogót, 1980.
#254
OFF: Szánalmas ezen lovagolni. Háborúban elõfordulnak sajnos ilyenek, ez vele jár. Nem poénból lötték le azokat az embereket, azt hitték RPG van náluk. Bizonyos helyzetekben pedig a legkisebb gyanúra is lövéssel kell válaszolni. Hülyeség azt hinni, hogy ilyen csak az amerikaiak tudnak csinálni, minden háborúban volt már erre példa amióta ember az ember, mindig is voltak és lesznek ártatlan civil áldozatok.
#253
amerikáról ez jut eszembe.
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#252
Nem erre gondoltál véletlen ? 😄
Másról nem nagyon tudok, max jóval kisebb méretekben.
Másról nem nagyon tudok, max jóval kisebb méretekben.
#251
ez szvsz hülyeség, fényképezd már le azt a képet 😊
#250
Amúgy ezek a dolgok nem csak az usa -ra ragadtak rá, ilyen alapon lehetne szídni Nagy Britanniát, Németországot, Oroszországot, és még nincs vége a sornak csak ezek jutottak eszembe hírtelen.
#249
Na ja, csak aki ide bejár fórumozni, többnyire nem a mocskos dolgok olvasásával szeretne foglalkozni. Engem is felháborítanak az ilyenek, youtubeon meg is írtam a kommentem a videóra, de szerintem nem kéne egy hangulatot szétbaszni. Amúgy igazad van, épp ezért át kéne írni a címet.
#248
alcím:
"Az Amerikai Egyesült Államok története, földrajza, nevezetességei, társadalma, egyszóval minden amit Amerikáról tudni kell a múltban és napjainkban egyaránt"
"Az Amerikai Egyesült Államok története, földrajza, nevezetességei, társadalma, egyszóval minden amit Amerikáról tudni kell a múltban és napjainkban egyaránt"
#247
Ez egy totálisan mocskos dolog volt, egyet értek, de ez a topik nem errõl szól. Inkább a tájak, szokások és az ezekkel kapcsolatos dolgokról.
#246
?
#245
Voltam már párszor Amcsiban, nagyjából az összes ismert helyen / városban, de nekem annyira nem jött be. Valahogy minden túl "nagy", akárhova mentünk, kocsival / repülõvel kellett menni, mert minden így teljesen szét van "szórva". Emiatt nincs is nagyon hangulata a helyeknek, nem úgy mint pl. egy hollandiai középkorban épült városnak, ahol mikor sétálsz, érezni lehet a hely "szellemét". Tehát így a városok alapján nem jött be, viszont földrajzilag, természetileg imádom.
#244
pfffff <#szomoru2><#szomoru2>
#243
AMERICA, FUCK YEA... <#boxer>
#242
A tûz hogy hogy nem ég a fáklyában?
\"A repülést hagyd a madarakra\":)) PS3 ID_USA: b4n4n0x_xVcL PS3 ID_EU:mrbananox007
#241
Állítólag, 2 szabadság szobor van, 1 New Yorkban, 1 Los Angelesben(nem tudom teljesen h hol, de azt tudom h 2 van, legalábbis suliban 2 fajta van a képeken)
New Yorki
New Yorki
I met God. She's black
#240
A New Yorki szabadság szobor se nagyon volt, annyit tudok róla hogy a Franciáktól kapta az USA, a két ország barátsága jelképeként. Képet ! 😛
Amúgy nekem meg van képen, üvegezve, csak az a baj, hogy vizet kaphatott az alja, mert a kép legalja teljesen elázott. ://
Amúgy nekem meg van képen, üvegezve, csak az a baj, hogy vizet kaphatott az alja, mert a kép legalja teljesen elázott. ://
#239
Amerikáról nekem is van egy könyvem, még nagypapámtól örököltem, jó vaskos, és szinte minden benne van az államokról... 😊
#238
hosszú ó val írtam:/
na szval röviddel.
na szval röviddel.
I met God. She's black
#237
Amúgy nekem megvan a Reader's Digest - Észak-Amerika címü könyve, qrwa jó egy könyv, idõnként szoktam olvasgatni.
#236
Kamion szív, kamion lélek, kamionos leszek amíg élek. http://neverwinter.picturepush.com/---Kicsim Szeretlek!--
#235
Ezt nem tudtam, elnézést kérek a pontatlanságért...
#234
Abban a gameben elkúrták a Golden Gate hidat, mert az egy irányba 3 sávos, és nem 2.
#233
Örülök hogy tetszik! <#wink>
Igyekszem minél többet mutatni, és közben én is mégtöbbet tudok meg Amerikáról, tanulok is róla...
Kellemest a hasznossal. 😊
Igyekszem minél többet mutatni, és közben én is mégtöbbet tudok meg Amerikáról, tanulok is róla...
Kellemest a hasznossal. 😊
#232
Washington, (vesszõ) D.C - mert csak Washington a város neve
#231
Zsír lett a topik ! Lassacskán elkavarodok a sok infó közt. 😄
#230
Még nem esett szó Amerika fõvárosáról, Washington D.C-rõl...
Önálló szövetségi kerület, nevét az ország elsõ elnökérõl, George Washingtonról kapta.
Columbia Kerület (District of Columbia) és Washington város egybeesik és egyugyanazon önkormányzat igazgatja õket. A legtöbbször praktikus szempontból egynek tekintik õket. A kerületben legutóbb 1871-ben volt két önkormányzat, amikor Georgetown elvesztette önállóságát. Az önkormányzat és a polgármester hatáskörei szûkebbek, mint másutt az Egyesült Államokban, mivel a város és a kerület felett a Kongresszus (Congress) rendelkezik fennhatósággal (és a kerület lakóinak teljes kongresszusi képviselete sincs).
Washington az Egyesült Államok szövetségi kormányzata mindhárom hatalmi ágának székhelye. Itt van a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az Amerikai Államok Szervezete és más nemzeti és nemzetközi intézmények székhelye is. Washington – különösen a National Mall park – gyakran a színhelye nagy politikai tüntetéseknek. A városban számos nemzeti történelmi emlék, emlékmû és múzeum található, ezért népszerû turistacélpont.
Köznapi neve D.C. (kiejtve díszí), vagy egyszerûen Washington. Korábban Federal City (Szövetségi Város) vagy Washington City (Washington Város) neveken is emlegették. A D.C. nevet azért használják gyakran, hogy egyértelmû legyen, hogy Washington városról és nem Washington államról van szó.
Columbia kerület lakossága a 2005-ös népszámlálás becslése szerint 582 049 fõ. Tõsgyökeres washingtoni családot, vagy bizonyos környékeken bennszülött washingtonit nehéz találni, mivel az elmúlt száz évben erõs volt az értelmiségiek beáramlása az ország minden tájáról.
A Washingtoni Nagyvárosi Övezet (Washington Metropolitan Area) népessége meghaladja az ötmillió, a Baltimore-Washingtoni Nagyvárosi Övezeté pedig a nyolcmillió fõt. Ha Washington, D.C. állam volna, terület alapján az országban a legkisebb lenne Rhode Island után, népességben az 50. Wyoming elõtt, népsûrûségben az elsõ New Jersey elõtt, bruttó nemzeti össztermékben pedig a harmincöt.
És egy kép a Washington D.C egyik nevezetességérõl, a Fehér Házról:
Columbia Kerület (District of Columbia) és Washington város egybeesik és egyugyanazon önkormányzat igazgatja õket. A legtöbbször praktikus szempontból egynek tekintik õket. A kerületben legutóbb 1871-ben volt két önkormányzat, amikor Georgetown elvesztette önállóságát. Az önkormányzat és a polgármester hatáskörei szûkebbek, mint másutt az Egyesült Államokban, mivel a város és a kerület felett a Kongresszus (Congress) rendelkezik fennhatósággal (és a kerület lakóinak teljes kongresszusi képviselete sincs).
Washington az Egyesült Államok szövetségi kormányzata mindhárom hatalmi ágának székhelye. Itt van a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az Amerikai Államok Szervezete és más nemzeti és nemzetközi intézmények székhelye is. Washington – különösen a National Mall park – gyakran a színhelye nagy politikai tüntetéseknek. A városban számos nemzeti történelmi emlék, emlékmû és múzeum található, ezért népszerû turistacélpont.
Köznapi neve D.C. (kiejtve díszí), vagy egyszerûen Washington. Korábban Federal City (Szövetségi Város) vagy Washington City (Washington Város) neveken is emlegették. A D.C. nevet azért használják gyakran, hogy egyértelmû legyen, hogy Washington városról és nem Washington államról van szó.
Columbia kerület lakossága a 2005-ös népszámlálás becslése szerint 582 049 fõ. Tõsgyökeres washingtoni családot, vagy bizonyos környékeken bennszülött washingtonit nehéz találni, mivel az elmúlt száz évben erõs volt az értelmiségiek beáramlása az ország minden tájáról.
A Washingtoni Nagyvárosi Övezet (Washington Metropolitan Area) népessége meghaladja az ötmillió, a Baltimore-Washingtoni Nagyvárosi Övezeté pedig a nyolcmillió fõt. Ha Washington, D.C. állam volna, terület alapján az országban a legkisebb lenne Rhode Island után, népességben az 50. Wyoming elõtt, népsûrûségben az elsõ New Jersey elõtt, bruttó nemzeti össztermékben pedig a harmincöt.
#229
romákra gondolt szvsz...
#228
A válság ott is válság, nem csak itt, max. annyiban más hogy ott az átlag államolgár nem érzi annyira a hatását...
De 17 év az szép hosszú idõ odakint... 😮
De 17 év az szép hosszú idõ odakint... 😮
#227
rómák?
http://www.tenke.hu
#226
A papám volt kinn háború után, elakarták vinni a Szovjetunióba tolmácsnak...aztán megszökött Horvátba, onnan repülõvel Anglia, onnan Washington és Ottawa, Toronto...17 évig volt kinn, hazajött, mert megunta.Azt mondta semmivel sem különb mint Mo.Ugyan úgy van világ válság, ugyan úgy vannak rómák,zsidók, menekültek és magyarok.Akármerre ment, mindenhol más nyelven beszéltek.
I met God. She's black
#225
Na ezt még berakom, aztán húzok aludni.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#224
Ennek örülök... 😊
Egyébként én abból a célból nyitottam, mert engem érdekel úgy Amerika teljes egészében, és szeretnék róla többet megtudni, illetve meghallgatni olyan egyének véleményét is akik már voltak kint, illetve kint élnek... 😊
Egyébként én abból a célból nyitottam, mert engem érdekel úgy Amerika teljes egészében, és szeretnék róla többet megtudni, illetve meghallgatni olyan egyének véleményét is akik már voltak kint, illetve kint élnek... 😊
#223
Jah, az az egyik legrégebbi város észak-amerikában. Meg hát franciák élnek ott, és sokat adnak a külsõségekre. Állítólag Montréal is nagyon klassz, de ott nem voltam. Ottawát mondták még nekem, de oda sem jutottam el. Az azért Torontotól levezethetõ távolságra van.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#222
Ahoz képest h ma nyitottad, elég népszerû topic lett😊
I met God. She's black
#221
Szép képek! <#eljen>
Québec-nek ez az "old town" stílusa nagyon tetszik! 😊
Québec-nek ez az "old town" stílusa nagyon tetszik! 😊
#220
Na ez picit off, mert nem USA. Oda a toronyba érdemes felmenni. Meg közel van a Niagara, az is szuper. Aztán kb. annyi. A második képen Québec City van, az klassz hely.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#219
GTA-ban "Los Angeles", azaz Los Santos légköre tetszett meg nagyon. Egyébként én is hallottam, hogy nem a legjobb oda menni pl a magas bûnözés miatt.
Torontoba lesz a menet, de nem tudom, hogy mekkora távolságban fogunk szétnézni. Rengeteg magyar él kint arra, meg is lepõdtem, mikor az adatokat néztem.
Torontoba lesz a menet, de nem tudom, hogy mekkora távolságban fogunk szétnézni. Rengeteg magyar él kint arra, meg is lepõdtem, mikor az adatokat néztem.
Chaos Anno Domini
#218
ja.
pl Slipknotra szívesen kizúznék, de pénzem nincs rá, ehh.
pl Slipknotra szívesen kizúznék, de pénzem nincs rá, ehh.
Signature Move: RKO \"Az egész univerzum előttem hajol meg.\" WWE and Slipknot rulz!