1543
United States of America
  • USAMEN POWER
    #394
    Érdekes hogy a képeken mennyire le van engedve a víz, és így színes a partfal. Am a gta -t én is toltam, Vice City, San Andreas, és a IV -be csak belekostóltam, mert a gépemen nem nagyon megy full grafikán, és azt az élethű New Yorkot inkább 90 % -osan szeretném majd látni. :)

    Amúgy hangulatilag ez jobban visszaadja New Yorkot sztem:

  • stain
    #393
    Hoover Dam
  • stain
    #392
    Jah, gta-t toltam, mielőtt jártam volna san franciscoban. Elég érdekes volt úgy menni a városban, hogy egy csomó helyszínt felismertem a játékból. Pl. a városháza teljesen olyan a tengerparton. Aztán van az a kanyargós utca, az is teljesen jó a játékban. Meg van egy helyszín a kikötőben, ahol éttermek között kell lövöldözni, és fa burkolatú a padló. Na az a fishermen's wharf nevű hely, ami tele van étteremmel meg játékteremmel. Amiben nem igazán jó a játék, az az, hogy nem adja vissza a tömeget, ami az utcákon van, de nyilván annak technikai korlátai vannak (egyelőre).
    Las Vegas is elég jól meg van csinálja a játékban, a kastély-szálloda teljesen átjön. Meg a környező város is pont olyan hatású, egymástól marha messze levő házakkal, magas kerítéssel.
    Ja, meg a hoover dam, na az klassz, majd keresek képet mindjárt.
  • aztakaromhogy
    #391
    Ha valaki esetleg el szeretne menni "virtuálisan" New York,San Fransisco,Las Vegas,Los Angeles városokba annak ajánlom ezt a játékot:



    Pár kép:

    Gta San Andreas-ból:





    Gta 4-ből:

  • mark364
    #390
    azt nemtudja valaki hogy az amerikai pite 2 be hol van az ház ahol van a házibuli?
    néztem pár helyet de azt a házat nem találtam
  • mark364
    #389
    én már budapesten elég furcsán érzem magam a nyüzsgés miatt:D
  • RelakS
    #388
    spektrumon megint megy a Maxed Out.
    8722 dodó havonta a bevétel
    10+ezer dollár a kiadás O_O
    138000 dollár az adósságuk
    ARGH! Aztán gondolom ezek is erősen csodálkoztak, mikor beborult a bankrendszer
  • lippet
    #387
    Ez mi ez? Az út szélén kereket cserélnek egy Nasca-ros kocsin?!
  • Gladiator
    #386
    A harmadik képen lévő Camelot kastélyban szálltunk meg mikor mi voltunk. Kis 12 évesként hatalmas élmény volt:D
  • stain
    #385
    Még pár saját fotó:







  • stain
    #384
    Manhattanbe szerencsére nem, de brooklynba bekeveredtem kocsival, mert rossz lehajtón jöttem le az autópályáról. Egymás után van 10 lehajtó, és naná, hogy elszúrtam, hogy merre kell a reptérre menni. Kb. másfél óra volt keresztül vergődni. Eléggé afrika fíling volt. Szombat délután kétszer két sáv beállva, kétoldalt alacsony épületek, a felében zárva tartó boltok, a másik fele bedeszkázva. Az út közepén a kocsik között össze-vissza mászkáló fekák. Kocsiajtó jól bezárva.
  • joebacsi
    #383
  • vass17
    #382
    Autóval nem valószínű, hogy bekeveredsz ide... gyalog pedig lehetetlenség eltévedni, hidd el, még egy hülyének is:))
  • USAMEN POWER
    #381


  • DIESEL DOG #380
    Enyhén szólva öngyilkos vállalkozás, ugyanis ott nem ritka a nappali 40-50 Celsius fokos hőmérséklet sem...
  • USAMEN POWER
    #379
    Volt egy emberke, aki át akart kellni a Death Valleyen a hegyig (kb.15 km), majd vissza 3 palack vízzel, gyalog. Már az oda úton elfogyott kb az út felénél a víze, majd összeesett és meghalt. Elvileg nagyon rossz állapotban találtak rá, a nap teljesen kiszívta a testét.
  • DIESEL DOG #378
    Nagyszerű, köszi a linkeket!
  • USAMEN POWER
    #377
    Akit érdekel, itt nézheti Trucker James -et. :) Link

    Most offline, de mikor járja az USA -t akkor sokat láthat az ember. :) Az adás minősége is színvonalas, ritkán akad stb...


    Ez meg frank, akit érdekel az nézze. Nem egy érdekfeszítő ember, mint már mondtam korábban, de járkál Bárokba, és járja Miamit és környékét autóval, biciklivel, és időnként gyalog, akkor meg mindent a szemnek. :) Link
  • DIESEL DOG #376
    Sokat jártak a Burger King-be a McDonalds-be... :DDDD
  • sovatalevi
    #375
    Bazki nagy kivetitokon mutatta kit koroz az FBI..xD ez durva
  • sovatalevi
    #374
    Jo ez az elo kamera.Lehet latnmi fasza autokat.Kb mine 2. ember dagi XD
  • szabii98
    #373
    nekem pedig az autó versenyek(legálisak..., szoktak lenni)
    Meg egyszer volt a TVben, Nevadában egyszer felrobbantottak egy atombombát, 15kmes körzetben még a föld is odébb ment.
  • szabii98
    #372
    Az U.S.A tagállamai:

    Alabama · Alaszka · Arizona · Arkansas · Colorado · Connecticut · Delaware · Dél-Dakota · Dél-Karolina · Észak-Dakota · Észak-Karolina · Florida · Georgia · Hawaii · Idaho · Illinois · Indiana · Iowa · Kalifornia · Kansas · Kentucky · Louisiana · Maine · Maryland · Massachusetts · Michigan · Minnesota · Mississippi · Missouri · Montana · Nebraska · Nevada · New Hampshire · New Jersey · New York · Nyugat-Virginia · Ohio · Oklahoma · Oregon · Pennsylvania · Rhode Island · Tennessee · Texas · Új-Mexikó · Utah · Vermont · Virginia · Washington · Wisconsin · Wyoming
  • DIESEL DOG #371
    Nevadáról mindig is az UFO kutatás jutott eszembe, meg a síkság! :)
  • szabii98
    #370
    Nevada 1864-ben lett az Amerikai Egyesült Államok 36. tagállama, a kifejezés "harcban született" (Battle Born), utal arra, hogy Nevada az polgárháború idején lepett be az Unióba. Az Államok nyugati területén helyezkedik el. Fővárosa Carson City, s legnagyobb városa Las Vegas. Az állam beceneve "az ezüst állam" ("The Silver State"), mivel sok ezüst lelőhelyet fedeztek fel itt. Az első település Mormon Station volt.

    Nevada a hetedik legnagyobb állam, mely magában foglalja délen a Mojave-sivatagot és északon a Great Basin-t. Az állam területének megközelítőleg 86 százaléka a központi kormány tulajdonában van, mind polgári, mind katonai szempontból.[1]

    A 2006. évi U.S. Census felmérései alapján az államnak 2,6 millió lakosa volt, s ennek 85%-a Las Vegas és Reno metropolisz körzetében élt.[2]

    Az állam jól ismert a könnyen köthető és könnyen felbontható házasságokról, a legális szerencsejátékról és a prostitucióról.

    2005-ben az állam kibocsátott egy speciális gépkocsi rendszám táblát, ahol az állam nevét a könnyebb kiejtés érdekében Nevãda-nak irják.[3]

    I ♥ Nevada!
  • DIESEL DOG #369
    Ha majd lehetőségem lesz ezt kifogom rakni a banner alá is... ;)
  • szabii98
    #368
    gondoljatok bele, itt eltévedni, még a GPS is eltéved:D
    Nem csodálom ha 40 éves koromra se tudnám, hogy a 34 utca után balra aztán jobbra fordulva a 72en v a 40esen leszek:O
  • sovatalevi
    #367

    Javitva,itt...........
  • sovatalevi
    #366


    http://www.totalprosports.com/wp-content/uploads/2009/06/brian-vickers-makes-pit-stop-in-times-square.jpg
    Itt hogy mit csinalnakl nem tom xD
  • DIESEL DOG #365
    Persze hogy érdekel, köszi szépen!
  • Dragooon #364
    times square webkamera, ha érdekel esetleg (vagy bárkit)
    régebben nézegettem gyakran, emberek meg-megálltak, integettek, papírra írt üzeneteket mutogattak :)
  • szabii98
    #363
    Na igen, jó lehet ott élni, de egy idő után már meglehet unni.
  • szabii98
    #362

    Az Amerikai Egyesült Államok 7 leghíresebb épülete
    By NB


    Ha az Amerikai Egyesült Államokba látogatunk, mindenképpen nézzünk meg pár látnivalót a következő híres amerikai épületek közül. November 17-től már sokkal könnyebben látogathatunk el az USA-ba és fedezhetjük fel Amerikát!



    New York



    Szabadság Szobor: a Liberty Island-en található, New York leghíresebb látnivalója. Franciaország ajándékozta az USA-nak függetlenségének százéves évfordulója alkalmából. A szobor talapzatának második emeletén egy kiállítás mutatja be a szobor történetét. 354 lépcső vezet a koronába, ahonnan csodálatos kilátás tárul a szemünk elé.




    Time Square: A Hetedik és a Broadway kereszteződése a 41-42-43. utca magasságában Manhattan igazi közepe. Több százezer ember köszönti itt az újévet és nézi, ahogy a Time Square Ball leereszkedik. Állandóan vibrál, színes fényeivel mindenkit elkápráztat.



    Washington



    Capitolium: Washington középpontja, itt futnak össze a sugárutak és az amerikai szenátus is itt ülésezik. Az Amerikai Egyesült talán leghíresebb épülete.



    Pennsylvania Avenue 1600: a mindenkori amerikai elnök lakhelye, már 1800 óta; csak húsvétkor látogatható. 8 szobájában döntik el a “világ sorsát”.



    Vietnámi Veteránok Emlékműve: a leglátogatottabb emlékmű egész Washingtonba. Az emlékmű V alakú, fekete márványtömb.58 202 áldozat nevét vésték bele kronológiai sorrendben.





    Philadelphia



    Independence Hall: Miért fontos épület? – 3 indok

    * Itt írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot
    * itt tervezték meg az amerikai zászlót
    * itt tartották az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, ahol elfogadták az Egyesült Államok alkotmányát.



    Mount Vernon

    A Fehér Ház után Mount Vernon 19 szobás kastélya a leglátogatottabb történelmi épület az Egyesült Államokban. Az ország alapítóatyja, George Washington, élt itt több éven keresztül (itt is halt meg).
  • DIESEL DOG #361


    Egy gond van New York-al, mégpedig az állandó nyüzsgés... láttam képeket, a Times Square-ről délidőben és szó szerint egy gombostűt sem lehet leejteni akkora a tömeg...
    Egyik hozzászóló lentebb írta hogy még éjjel is majdnem ugyanolyan nagy a nyüzsgés mint nappal. De viszont szép város New York, csak vannak viszontagságai, de élni azért nem élnék ott, én jobban szeretem a nyugis kertvárosi hangulatot...
  • szabii98
    #360
    A Central Park


    A Central Park egy 3,41 km² (4 km×800 m) területű nyilvános park Manhattan szívében, New York városában. A Central Park az 50-es utcáktól, a város kereskedelmi negyedétől egészen a 110-es utcákig, vagyis a Harlemig húzódik. A parkba sétálni, kocogni, görkorcsolyázni járnak az amerikaiak és a turisták. A Central Park 150 éves is elmúlt. Mivel rengeteg filmben és TV-sorozatban látható, a világ egyik leghíresebb parkja.

    A parkot Frederick Law Olmsted és Calvert Vaux tervezték. Bár nagy része természetesnek tűnik, valójában gondos tervezés eredménye, több mesterséges tó, sétány, két korcsolyapálya, egy vadaspark és több, sportolásra használható füves terület és játszótér található itt. A vándormadarak gyakran megtelepednek a parkban, ezért a madárbarátok is szeretnek itt tartózkodni. A kocogók, biciklisták és görkorcsolyázók körében népszerű a parkot körülvevő 10 km hosszú út, különösen hétvégenként és este 7 után, amikor az autóforgalom be van tiltva.

    A park születése [szerkesztés]
    A Central Park télen: A korcsolyapálya, 1862

    Manhattan szigetén 1820 és 1950 között rendkívül megugrott a népesség, beépítették a szigetet lakóházakkal, felhőkarcolókkal, gyárakkal, raktárakkal és kikötőépületekkel. A lakóknak szükségük volt már egy tiszta levegőjű zöld területre; ennek először William Cullen Bryant költő, az Evening Post szerkesztője és Andrew Jackson Downing, az első amerikai parktervező adott hangot 1844-ben. Emiatt vásárolta meg New York állam 1853 nyarán ezt a területet Manhattan középnyugati részén több mint 5 millió dollárért és alakított ki rajta parkot ligetekkel, sétányokkal, tavakkal, sziklákkal és állatkerttel. A parkot 1858-ban nyitották meg a látogatók számára. Az 1960-as években a hippik közkedvelt találkozóhelye volt.

    A park nem volt része az 1811-es városrendezési tervnek.
    A kezdeti évek [szerkesztés]

    Az állam felállította a Central Park Bizottságot, hogy felügyelje a park fejlődését. 1857-ben a bizottság parktervezési pályázatot írt ki. Frederick Law Olmsted író és Calvert Vaux angol építész terve, a Greensward Plan lett a győztes. Olmsted szerint a park „nagy jelentőségű, mint az első igazi park ebben az országban – a demokratikus fejlődés egyik legnagyobb fontosságú eleme”. Olmstedre nagy hatással voltak az 1850-ben Európában tett látogatása során meglátogatott parkok, különösen a Birkenhead Park az angliai Liverpool mellett, ami 1847-ben nyílt meg és a világ első közpénzből kialakított parkja volt.

    A tervben sok más hatás is érezhető volt, például az idilli, természetes hangulatú temetőké, mint a Mount Auburn (Cambridge, Massachusetts) és a Green-Wood temető (Brooklyn, New York). A legjelentősebb újítást az jelentette, hogy külön utakat alakítottak ki a gyalogosok, a lovaglók és a sétakocsik számára. A belváros zajos forgatagát sikeresen elrejtették a sétányok mélyebbre építésével és a sűrűn ültetett sövénnyel. A 36 hidat mindet Vaux tervezte, több különböző stílusban: némelyik palából és gránitból készült, némelyik neogót stílusú kovácsoltvas, de nincs két egyforma köztük. A szilfákkal övezett sétányok a Bethesda-terasznál futnak össze, egy fákkal körülvett, kövezett területe, melynek közepén tó és szökőkút áll.

    Mielőtt a park kialakítása megkezdődhetett volna, a területről ki kellett költöztetni lakóit, akik főként szegény német és ír bevándorlók és felszabadított feketék voltak. Legtöbbjük kis településeken élt (Seneca Village, Harsenville, Piggery District vagy a Kegyelmes Nővérek zárdájánál). A terület kisajátításakor (1857) kb. 1600 embert költöztettek ki, Seneca Village-et és a többi település nagy részeit lerombolták.

    1860 körülre nyilvánvalóvá vált, hogy Olmsted, bár nagyszerű tervező, a pénzzel nem tud bánni. Az építkezés nagy késedelemmel folyt. Olmsted nem volt hajlandó lemondani, de a bizottság kényleten volt másvalakit megbízni a projekttel. Andrew Haswell Green, aki azelőtt New York City oktatási bizottságának az elnöke volt, vette át az irányítást, és annak ellenére, hogy nem sok tapasztalattal rendelkezett, sikerült felgyorsítania a lelassult építkezést és befejezni a tárgyalásokat egy további terület megvételéről a 106. és 110. utca között.

    1860 és 1873 között a park teljesen elkészült. Mire az építkezés 1873-ban befejeződött, több mint 10 millió szekérnyi anyagot szállítottak el a parkból és a parkba – ebben benne volt a talaj és kövek, amiket kiástak, hogy elszállítsanak a parkból, valamint a több mint 4 millió fa, bokor és egyéb növény kb. 1500 fajból, amik a park növényvilágának alapját szolgáltatták.
    A 20. század [szerkesztés]

    A park nem sokkal befejezése után hanyatlásnak indult. Ennek egyik okozója New York hírhedten korrupt vezetése volt.

    A századforduló környékén a park új kihívásokkal nézett szembe. Feltalálták az autókat, nőtt a légszennyezettség. Az emberek hozzáállása is megváltozott; a parkokat már nemcsak sétára és piknikre használták, hanem sportra és hasonló szórakozásra is. Miután azonban a Central Park Bizottság feloszlott (1870), Andrew Green nem vett többé részt a projektben, Vaux pedig meghalt (1895), egyre kevesebb gondot fordítottak a park fenntartására, nem sokat törődtek a kiszáradt fák, bokrok, a kikopott gyep pótlásával. A hatóságok pár évtizedig keveset törődtek a vandalizmus és szemetelés megfékezésével.

    Mindez 1934-ben változott meg, amikor Fiorello LaGuardia lett New York első polgármestere. Ő egyesítette a parkkal kapcsolatos öt fenntartó céget, és Robert Mosest bízta meg a park rendbetételével. Moses, aki akkor már közel állt ahhoz, hogy New York egyik legbefolyásosabb embere legyen, nekilátott, hogy rendbehozza a parkot, ami akkor egy letűnt kor maradványának tűnt.


    Moses egyetlen év alatt nemcsak a Central Parkot, hanem New York több más parkját is rendbetette: a gyepet és virágokat újraültette, a kiszáradt fák és bokrok helyébe újakat ültetett, a falakat homokfúvással lecsiszoltatta, a hidakat kijavíttatta. Nagyobb átalakítások is lezajlottak: a Croton víztározót feltöltötték, hogy létrejöhessen a Nagy Gyep, és a Greensward-terv célját, az idilli táj létrehozásának szándékát kombinálták Moses tervével egy pihenés, szórakozás céljára szolgáló parkról. 19 játszótér, 12 labdapálya, kézilabdapályák épültek, és Mosesnek sikerült pénzügyi támogatást szereznie a New Deal programból és közadakozásból is.
    1960–1980 [szerkesztés]

    Mikor Robert Moses 1960-ban leköszönt tisztéről, senki nem volt képes a nyomába lépni. Parkfelügyelőként töltött 26 éve alatt nemcsak New York City parkjait tartotta rendben, hanem több új vállalkozásba is kezdett. Távozása után a park újra hanyatlásnak indult, vandalizmus, szemetelés és graffiti tett benne károkat. A '60-as években itt tartott számos rendezvény – szilveszteri bulik, nyári szabadtéri koncertek, béke- és más tüntetések és hasonlók – hatására a park egyre inkább úgy nézett ki, ahogy Moses tevékenysége előtt. A parkban elkövetett bűncselekmények száma nőtt, a pénzügyi támogatás csökkent, és úgy tűnt, egyre inkább elveszett az irányítás a park fölött.

    A negatívumok ellenére ez a húsz év nemcsak rosszat hozott. 1962-ben először rendezték meg az azóta évenként megrendezett Shakespeare a parkban rendezvényt, a Nagy Gyepen pedig megkezdődött a New York-i Filharmonikusok és a Metropolitan Opera azóta szintén évente megrendezett közös nyári koncertje.

    1975-re több csoport is egyesült erővel próbált új megoldásokat találni a park rendbehozására és a színvonal fenntartására. Hogy befolyásuk lehessen az eseményekre, az akkori polgármester, Edward Koch és a park felügyelője, Gordon Davis segítségét kérték. Az ő vezetésük alatt 1980-ban megalakult a Central Park Megőrzőbizottság Bill Beinecke elnökletével és Betsy Barlow Rogers ügyintézésével.
    1980-tól napjainkig [szerkesztés]
    2004

    A Central Park Megőrzőbizottság alapítói nem olyan szervezetet akartak létrehozni, amely hivatalosan alkalmaz embereket a park gondozására, mert ez magas költségekkel járt volna. Ehelyett úgy döntöttek, önkénteseket vesznek fel. Ezzel az is volt a céljuk, hogy jobban felhívják New York népének figyelmét a parkra és hogy azt az érzést keltsék, hogy a park fontos és jellemző részét képezi a városnak.

    A Bizottság együttműködött a park gondozóságával, és átvállalt minden felelősséget a park helyreállításáért és megőrzéséért. 1981-ben kiadtak egy dokumentumot „A Central Park újjáépítése az 1980-as évekre és az azt követő időszakra” címmel. Ez a park további fejlesztésének tervét foglalta magába, és leírta a szükséges helyreállítási folyamatokat. A park fennmaradásának három kulcstényezője a terv szerint:

    1. Az épített örökséget helyre kell állítani – nemcsak a tájat, hanem a hidakat, épületeket és más építményeket, amelyeken nyomot hagyott a húszévnyi elhanyagoltság.
    2. Újra kell telepíteni a gyepet.
    3. Növelni kell a közbiztonságot, főként éjszaka.

    Az évek során rengeteg építményt helyreállítottak, és sok időt fordítottak arra, hogy a park visszakapja régi fényét. 2004-ben az önkéntesek összesen több mint 32 000 órát töltöttek munkával a parkban, és helyreállították többek közt a 120 000 m²-es Heckscher-játszóteret, ami épületekből, mezőkből és tisztásokból áll.
    Látnivalók [szerkesztés]
    A Central Park

    Konflisállomás működik itt. A Park keleti határát képező Fifth Avenue-n, azaz Ötödik sugárúton a tehetős emberek élnek. Ugyanezen az oldalon, a 70-es utcák magasságában található a világhírű Metropolitan Múzeum és több utcával feljebb a Guggenheim Múzeum. A Park túlsó oldalán kialakított útvonalon a Central Park West található (magyarul a Központi Park Nyugati Oldala), és többek között a Dakota ház, amely előtt lakóját, John Lennont meggyilkolták.

    A Sheep Meadow a legcsendesebb rét: tavát kedvelik a romantikus párok, a csónakázók. A labdajátékok szerelmesei a Great Lawn részt látogatják, a kocogók a Reservoir (víztároló) körül futnak. A madarak barátai a Ramble körzet törzsvendégei, de a transzvesztiták találkozóhelye is ugyanez.

    Nyaranta ingyenes koncertek és Shakespeare-előadások szórakoztatják az odalátogatókat a Lincoln Center szervezésében. Télen korcsolyázni lehet a Wollman-pályán.
    Élővilág [szerkesztés]

    838 állatfaj lakja, köztük 78-féle lepke, 46 madárfaj és 9 féle szitakötő. A legismertebbek a fák ágain ugráló, az utakon, ösvényeken átszaladó mókusok.
    Szobrok [szerkesztés]
    Egy szobor a parkban
    Searchtool right.svg Bővebben: A Central Park szobrainak listája

    Bár Olmstednek nem tetszett az ötlet, hogy szobrokat is elhelyezzenek a parkban, az évek során 29 szobrot állítottak fel, legtöbbjüket magánszemélyek vagy szervezetek adományozták. Az első szobrok írókat és költőket ábrázoltak, és a később Irodalmi Sétány néven ismert sétaösvény mellett állították fel őket. Készített szobrokat tübbek között Augustus Saint-Gaudens és John Quincy Adams Ward is. A Bethesda terasz Vizek angyala című szobrát Emma Stebbins alkotta 1873-ban; ez volt az első olyan szobor Amerikában, amelyre egy női művész kapott megbízást. 1926-ban állították fel Balto, az előző évi alaszkai szérumfutáskor híressé vált szánhúzó kutya szobrát, ami a turisták körében az egyik legkedveltebb szobor, feje fénylik, mert rengetegen megsimogatják. A legidősebb szobor a „Kleopátra tűje”, ami valójában III. Thotmesz fáraó egyik obeliszkje, és az egyiptomi kedive ajándékozta New York városának. A víztározó és csónakázótó mellett az Alíz Csodaországban című meséből ismert Alíz szobra látható, amely a gombán ülő kislányt a macskájával együtt ábrázolja. Az Ötödik sugárút és a 110. utca közelében áll Duke Ellington emlékműve, mely Robert Graham alkotása, és 1997-ben avatták fel.
    Bűnözés [szerkesztés]

    Bár a Central Parkot gyakran a nyugalom oázisának tekintik a „sosem alvó város”-ban, valaha köztudottan veszélyes volt, főként éjszaka. Bár biztonságos, voltak olyan időszakok amikor nem számított annak és ehhez több, széles körben közismertté vált bűncselekmény is hozzájárult, például a Central Park-i kocogó esete 1989-ben, mikor a 28 éves Trisha Meilit megerőszakolták és majdnem agyonverték.

    Ahogy azonban a bűnözés a Central Parkban és egész New York Cityben csökkent, a park rossz hírneve jórészt aktualitását vesztette. A New York-i Rendőrkapitányság felosztásában a Central Park külön körzetnek számít; a parkban történő legtöbb bűnesetet nem idegenek sérelmére követik el, hanem ismerősök egymás ellen.

    A Central Park körzetnek polgárőrsége is van New York-i önkéntesekből. Ők a rendőrökhöz igen hasonló egyenruhát viselnek, és éjszaka, valamint hétvégeken járőröznek a parkban. A polgárőrség mindig kész bővíteni sorait, a jelentkezéshez bővebb infó: http://www.centralpark.com/pages/general-info/central-park-police/auxiliary-police-program.html

    A Central Park több mint 25 millió éves látogatóval és kevesebb, mint 100 bűnesettel 2005, amit a 80-as évek beli évi 1000-ről értek el, a világ egyik legbiztonságosabb parkja.
    Programok [szerkesztés]

    A Szabadtéri Színházban 1962 óta minden nyáron ingyenes előadásokat tartanak, gyakran jól ismert színházi és filmszínészek részvételével. Leggyakrabban William Shakespeare műveit adják elő.

    A New York-i Filharmonikusok szabadtéri hangversenyt adnak a Nagy Gyepen minden nyáron, a Metropolitan Opera pedig két operát ad elő. A parkban több könnyűzenei koncertet is adtak, például Elton John (1980), Simon and Garfunkel (1981), Diana Ross (1983), a Dave Matthews Band (2003), Jon Bon Jovi (2008).

    Mindent bemásoltam, kicsit hosszú lesz:D
  • szabii98
    #359
    A mese film helye:
    A tipton hotel és szálloda(nem tudom mi a különbség)
    1

    A mesefilm neve:
    Zack és Cody, a "Disney Channel" nevű csatornán.Ez a hotel létezik is ilyen néven?
  • sovatalevi
    #358

  • sovatalevi
    #357
    jaja :)
  • DIESEL DOG #356
    A The Plaza Hotel New York egyik legelegánsabb, és egyben legdrágább hotele, ez a helyszín volt a Reszkessetek betörők című filmben is... :)

    Ugyanakkor New York-ban van az egyik legnagyobb park is a Central Park...
  • sovatalevi
    #355



    The Plaza Hotel :)