U.S.A
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#367
Javitva,itt...........
Kamion szív, kamion lélek, kamionos leszek amíg élek. http://neverwinter.picturepush.com/---Kicsim Szeretlek!--
#366
http://www.totalprosports.com/wp-content/uploads/2009/06/brian-vickers-makes-pit-stop-in-times-square.jpg
Itt hogy mit csinalnakl nem tom xD
Kamion szív, kamion lélek, kamionos leszek amíg élek. http://neverwinter.picturepush.com/---Kicsim Szeretlek!--
#365
Persze hogy érdekel, köszi szépen! <#eljen>
#364
times square webkamera, ha érdekel esetleg (vagy bárkit)
régebben nézegettem gyakran, emberek meg-megálltak, integettek, papírra írt üzeneteket mutogattak 😊
régebben nézegettem gyakran, emberek meg-megálltak, integettek, papírra írt üzeneteket mutogattak 😊
MY NAME IZ BOXXY!%!%% tudom hogy szeretitek, hááá
#363
Na igen, jó lehet ott élni, de egy idõ után már meglehet unni.
I met God. She's black
#362
Az Amerikai Egyesült Államok 7 leghíresebb épülete
By NB
Ha az Amerikai Egyesült Államokba látogatunk, mindenképpen nézzünk meg pár látnivalót a következõ híres amerikai épületek közül. November 17-tõl már sokkal könnyebben látogathatunk el az USA-ba és fedezhetjük fel Amerikát!
New York
Szabadság Szobor: a Liberty Island-en található, New York leghíresebb látnivalója. Franciaország ajándékozta az USA-nak függetlenségének százéves évfordulója alkalmából. A szobor talapzatának második emeletén egy kiállítás mutatja be a szobor történetét. 354 lépcsõ vezet a koronába, ahonnan csodálatos kilátás tárul a szemünk elé.
Time Square: A Hetedik és a Broadway keresztezõdése a 41-42-43. utca magasságában Manhattan igazi közepe. Több százezer ember köszönti itt az újévet és nézi, ahogy a Time Square Ball leereszkedik. Állandóan vibrál, színes fényeivel mindenkit elkápráztat.
Washington
Capitolium: Washington középpontja, itt futnak össze a sugárutak és az amerikai szenátus is itt ülésezik. Az Amerikai Egyesült talán leghíresebb épülete.
Pennsylvania Avenue 1600: a mindenkori amerikai elnök lakhelye, már 1800 óta; csak húsvétkor látogatható. 8 szobájában döntik el a “világ sorsát”.
Vietnámi Veteránok Emlékmûve: a leglátogatottabb emlékmû egész Washingtonba. Az emlékmû V alakú, fekete márványtömb.58 202 áldozat nevét vésték bele kronológiai sorrendben.
Philadelphia
Independence Hall: Miért fontos épület? – 3 indok
* Itt írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot
* itt tervezték meg az amerikai zászlót
* itt tartották az Alkotmányozó Nemzetgyûlést, ahol elfogadták az Egyesült Államok alkotmányát.
Mount Vernon
A Fehér Ház után Mount Vernon 19 szobás kastélya a leglátogatottabb történelmi épület az Egyesült Államokban. Az ország alapítóatyja, George Washington, élt itt több éven keresztül (itt is halt meg).
I met God. She's black
#361
<#eljen>
Egy gond van New York-al, mégpedig az állandó nyüzsgés... láttam képeket, a Times Square-rõl délidõben és szó szerint egy gombostût sem lehet leejteni akkora a tömeg...
Egyik hozzászóló lentebb írta hogy még éjjel is majdnem ugyanolyan nagy a nyüzsgés mint nappal. De viszont szép város New York, csak vannak viszontagságai, de élni azért nem élnék ott, én jobban szeretem a nyugis kertvárosi hangulatot...
Egy gond van New York-al, mégpedig az állandó nyüzsgés... láttam képeket, a Times Square-rõl délidõben és szó szerint egy gombostût sem lehet leejteni akkora a tömeg...
Egyik hozzászóló lentebb írta hogy még éjjel is majdnem ugyanolyan nagy a nyüzsgés mint nappal. De viszont szép város New York, csak vannak viszontagságai, de élni azért nem élnék ott, én jobban szeretem a nyugis kertvárosi hangulatot...
#360
A Central Park
A Central Park egy 3,41 km² (4 km×800 m) területû nyilvános park Manhattan szívében, New York városában. A Central Park az 50-es utcáktól, a város kereskedelmi negyedétõl egészen a 110-es utcákig, vagyis a Harlemig húzódik. A parkba sétálni, kocogni, görkorcsolyázni járnak az amerikaiak és a turisták. A Central Park 150 éves is elmúlt. Mivel rengeteg filmben és TV-sorozatban látható, a világ egyik leghíresebb parkja.
A parkot Frederick Law Olmsted és Calvert Vaux tervezték. Bár nagy része természetesnek tûnik, valójában gondos tervezés eredménye, több mesterséges tó, sétány, két korcsolyapálya, egy vadaspark és több, sportolásra használható füves terület és játszótér található itt. A vándormadarak gyakran megtelepednek a parkban, ezért a madárbarátok is szeretnek itt tartózkodni. A kocogók, biciklisták és görkorcsolyázók körében népszerû a parkot körülvevõ 10 km hosszú út, különösen hétvégenként és este 7 után, amikor az autóforgalom be van tiltva.
A park születése
A Central Park télen: A korcsolyapálya, 1862
Manhattan szigetén 1820 és 1950 között rendkívül megugrott a népesség, beépítették a szigetet lakóházakkal, felhõkarcolókkal, gyárakkal, raktárakkal és kikötõépületekkel. A lakóknak szükségük volt már egy tiszta levegõjû zöld területre; ennek elõször William Cullen Bryant költõ, az Evening Post szerkesztõje és Andrew Jackson Downing, az elsõ amerikai parktervezõ adott hangot 1844-ben. Emiatt vásárolta meg New York állam 1853 nyarán ezt a területet Manhattan középnyugati részén több mint 5 millió dollárért és alakított ki rajta parkot ligetekkel, sétányokkal, tavakkal, sziklákkal és állatkerttel. A parkot 1858-ban nyitották meg a látogatók számára. Az 1960-as években a hippik közkedvelt találkozóhelye volt.
A park nem volt része az 1811-es városrendezési tervnek.
A kezdeti évek
Az állam felállította a Central Park Bizottságot, hogy felügyelje a park fejlõdését. 1857-ben a bizottság parktervezési pályázatot írt ki. Frederick Law Olmsted író és Calvert Vaux angol építész terve, a Greensward Plan lett a gyõztes. Olmsted szerint a park „nagy jelentõségû, mint az elsõ igazi park ebben az országban – a demokratikus fejlõdés egyik legnagyobb fontosságú eleme”. Olmstedre nagy hatással voltak az 1850-ben Európában tett látogatása során meglátogatott parkok, különösen a Birkenhead Park az angliai Liverpool mellett, ami 1847-ben nyílt meg és a világ elsõ közpénzbõl kialakított parkja volt.
A tervben sok más hatás is érezhetõ volt, például az idilli, természetes hangulatú temetõké, mint a Mount Auburn (Cambridge, Massachusetts) és a Green-Wood temetõ (Brooklyn, New York). A legjelentõsebb újítást az jelentette, hogy külön utakat alakítottak ki a gyalogosok, a lovaglók és a sétakocsik számára. A belváros zajos forgatagát sikeresen elrejtették a sétányok mélyebbre építésével és a sûrûn ültetett sövénnyel. A 36 hidat mindet Vaux tervezte, több különbözõ stílusban: némelyik palából és gránitból készült, némelyik neogót stílusú kovácsoltvas, de nincs két egyforma köztük. A szilfákkal övezett sétányok a Bethesda-terasznál futnak össze, egy fákkal körülvett, kövezett területe, melynek közepén tó és szökõkút áll.
Mielõtt a park kialakítása megkezdõdhetett volna, a területrõl ki kellett költöztetni lakóit, akik fõként szegény német és ír bevándorlók és felszabadított feketék voltak. Legtöbbjük kis településeken élt (Seneca Village, Harsenville, Piggery District vagy a Kegyelmes Nõvérek zárdájánál). A terület kisajátításakor (1857) kb. 1600 embert költöztettek ki, Seneca Village-et és a többi település nagy részeit lerombolták.
1860 körülre nyilvánvalóvá vált, hogy Olmsted, bár nagyszerû tervezõ, a pénzzel nem tud bánni. Az építkezés nagy késedelemmel folyt. Olmsted nem volt hajlandó lemondani, de a bizottság kényleten volt másvalakit megbízni a projekttel. Andrew Haswell Green, aki azelõtt New York City oktatási bizottságának az elnöke volt, vette át az irányítást, és annak ellenére, hogy nem sok tapasztalattal rendelkezett, sikerült felgyorsítania a lelassult építkezést és befejezni a tárgyalásokat egy további terület megvételérõl a 106. és 110. utca között.
1860 és 1873 között a park teljesen elkészült. Mire az építkezés 1873-ban befejezõdött, több mint 10 millió szekérnyi anyagot szállítottak el a parkból és a parkba – ebben benne volt a talaj és kövek, amiket kiástak, hogy elszállítsanak a parkból, valamint a több mint 4 millió fa, bokor és egyéb növény kb. 1500 fajból, amik a park növényvilágának alapját szolgáltatták.
A 20. század
A park nem sokkal befejezése után hanyatlásnak indult. Ennek egyik okozója New York hírhedten korrupt vezetése volt.
A századforduló környékén a park új kihívásokkal nézett szembe. Feltalálták az autókat, nõtt a légszennyezettség. Az emberek hozzáállása is megváltozott; a parkokat már nemcsak sétára és piknikre használták, hanem sportra és hasonló szórakozásra is. Miután azonban a Central Park Bizottság feloszlott (1870), Andrew Green nem vett többé részt a projektben, Vaux pedig meghalt (1895), egyre kevesebb gondot fordítottak a park fenntartására, nem sokat törõdtek a kiszáradt fák, bokrok, a kikopott gyep pótlásával. A hatóságok pár évtizedig keveset törõdtek a vandalizmus és szemetelés megfékezésével.
Mindez 1934-ben változott meg, amikor Fiorello LaGuardia lett New York elsõ polgármestere. Õ egyesítette a parkkal kapcsolatos öt fenntartó céget, és Robert Mosest bízta meg a park rendbetételével. Moses, aki akkor már közel állt ahhoz, hogy New York egyik legbefolyásosabb embere legyen, nekilátott, hogy rendbehozza a parkot, ami akkor egy letûnt kor maradványának tûnt.
Moses egyetlen év alatt nemcsak a Central Parkot, hanem New York több más parkját is rendbetette: a gyepet és virágokat újraültette, a kiszáradt fák és bokrok helyébe újakat ültetett, a falakat homokfúvással lecsiszoltatta, a hidakat kijavíttatta. Nagyobb átalakítások is lezajlottak: a Croton víztározót feltöltötték, hogy létrejöhessen a Nagy Gyep, és a Greensward-terv célját, az idilli táj létrehozásának szándékát kombinálták Moses tervével egy pihenés, szórakozás céljára szolgáló parkról. 19 játszótér, 12 labdapálya, kézilabdapályák épültek, és Mosesnek sikerült pénzügyi támogatást szereznie a New Deal programból és közadakozásból is.
1960–1980
Mikor Robert Moses 1960-ban leköszönt tisztérõl, senki nem volt képes a nyomába lépni. Parkfelügyelõként töltött 26 éve alatt nemcsak New York City parkjait tartotta rendben, hanem több új vállalkozásba is kezdett. Távozása után a park újra hanyatlásnak indult, vandalizmus, szemetelés és graffiti tett benne károkat. A '60-as években itt tartott számos rendezvény – szilveszteri bulik, nyári szabadtéri koncertek, béke- és más tüntetések és hasonlók – hatására a park egyre inkább úgy nézett ki, ahogy Moses tevékenysége elõtt. A parkban elkövetett bûncselekmények száma nõtt, a pénzügyi támogatás csökkent, és úgy tûnt, egyre inkább elveszett az irányítás a park fölött.
A negatívumok ellenére ez a húsz év nemcsak rosszat hozott. 1962-ben elõször rendezték meg az azóta évenként megrendezett Shakespeare a parkban rendezvényt, a Nagy Gyepen pedig megkezdõdött a New York-i Filharmonikusok és a Metropolitan Opera azóta szintén évente megrendezett közös nyári koncertje.
1975-re több csoport is egyesült erõvel próbált új megoldásokat találni a park rendbehozására és a színvonal fenntartására. Hogy befolyásuk lehessen az eseményekre, az akkori polgármester, Edward Koch és a park felügyelõje, Gordon Davis segítségét kérték. Az õ vezetésük alatt 1980-ban megalakult a Central Park Megõrzõbizottság Bill Beinecke elnökletével és Betsy Barlow Rogers ügyintézésével.
1980-tól napjainkig
2004
A Central Park Megõrzõbizottság alapítói nem olyan szervezetet akartak létrehozni, amely hivatalosan alkalmaz embereket a park gondozására, mert ez magas költségekkel járt volna. Ehelyett úgy döntöttek, önkénteseket vesznek fel. Ezzel az is volt a céljuk, hogy jobban felhívják New York népének figyelmét a parkra és hogy azt az érzést keltsék, hogy a park fontos és jellemzõ részét képezi a városnak.
A Bizottság együttmûködött a park gondozóságával, és átvállalt minden felelõsséget a park helyreállításáért és megõrzéséért. 1981-ben kiadtak egy dokumentumot „A Central Park újjáépítése az 1980-as évekre és az azt követõ idõszakra” címmel. Ez a park további fejlesztésének tervét foglalta magába, és leírta a szükséges helyreállítási folyamatokat. A park fennmaradásának három kulcstényezõje a terv szerint:
1. Az épített örökséget helyre kell állítani – nemcsak a tájat, hanem a hidakat, épületeket és más építményeket, amelyeken nyomot hagyott a húszévnyi elhanyagoltság.
2. Újra kell telepíteni a gyepet.
3. Növelni kell a közbiztonságot, fõként éjszaka.
Az évek során rengeteg építményt helyreállítottak, és sok idõt fordítottak arra, hogy a park visszakapja régi fényét. 2004-ben az önkéntesek összesen több mint 32 000 órát töltöttek munkával a parkban, és helyreállították többek közt a 120 000 m²-es Heckscher-játszóteret, ami épületekbõl, mezõkbõl és tisztásokból áll.
Látnivalók
A Central Park
Konflisállomás mûködik itt. A Park keleti határát képezõ Fifth Avenue-n, azaz Ötödik sugárúton a tehetõs emberek élnek. Ugyanezen az oldalon, a 70-es utcák magasságában található a világhírû Metropolitan Múzeum és több utcával feljebb a Guggenheim Múzeum. A Park túlsó oldalán kialakított útvonalon a Central Park West található (magyarul a Központi Park Nyugati Oldala), és többek között a Dakota ház, amely elõtt lakóját, John Lennont meggyilkolták.
A Sheep Meadow a legcsendesebb rét: tavát kedvelik a romantikus párok, a csónakázók. A labdajátékok szerelmesei a Great Lawn részt látogatják, a kocogók a Reservoir (víztároló) körül futnak. A madarak barátai a Ramble körzet törzsvendégei, de a transzvesztiták találkozóhelye is ugyanez.
Nyaranta ingyenes koncertek és Shakespeare-elõadások szórakoztatják az odalátogatókat a Lincoln Center szervezésében. Télen korcsolyázni lehet a Wollman-pályán.
Élõvilág
838 állatfaj lakja, köztük 78-féle lepke, 46 madárfaj és 9 féle szitakötõ. A legismertebbek a fák ágain ugráló, az utakon, ösvényeken átszaladó mókusok.
Szobrok
Egy szobor a parkban
Searchtool right.svg Bõvebben: A Central Park szobrainak listája
Bár Olmstednek nem tetszett az ötlet, hogy szobrokat is elhelyezzenek a parkban, az évek során 29 szobrot állítottak fel, legtöbbjüket magánszemélyek vagy szervezetek adományozták. Az elsõ szobrok írókat és költõket ábrázoltak, és a késõbb Irodalmi Sétány néven ismert sétaösvény mellett állították fel õket. Készített szobrokat tübbek között Augustus Saint-Gaudens és John Quincy Adams Ward is. A Bethesda terasz Vizek angyala címû szobrát Emma Stebbins alkotta 1873-ban; ez volt az elsõ olyan szobor Amerikában, amelyre egy nõi mûvész kapott megbízást. 1926-ban állították fel Balto, az elõzõ évi alaszkai szérumfutáskor híressé vált szánhúzó kutya szobrát, ami a turisták körében az egyik legkedveltebb szobor, feje fénylik, mert rengetegen megsimogatják. A legidõsebb szobor a „Kleopátra tûje”, ami valójában III. Thotmesz fáraó egyik obeliszkje, és az egyiptomi kedive ajándékozta New York városának. A víztározó és csónakázótó mellett az Alíz Csodaországban címû mesébõl ismert Alíz szobra látható, amely a gombán ülõ kislányt a macskájával együtt ábrázolja. Az Ötödik sugárút és a 110. utca közelében áll Duke Ellington emlékmûve, mely Robert Graham alkotása, és 1997-ben avatták fel.
Bûnözés
Bár a Central Parkot gyakran a nyugalom oázisának tekintik a „sosem alvó város”-ban, valaha köztudottan veszélyes volt, fõként éjszaka. Bár biztonságos, voltak olyan idõszakok amikor nem számított annak és ehhez több, széles körben közismertté vált bûncselekmény is hozzájárult, például a Central Park-i kocogó esete 1989-ben, mikor a 28 éves Trisha Meilit megerõszakolták és majdnem agyonverték.
Ahogy azonban a bûnözés a Central Parkban és egész New York Cityben csökkent, a park rossz hírneve jórészt aktualitását vesztette. A New York-i Rendõrkapitányság felosztásában a Central Park külön körzetnek számít; a parkban történõ legtöbb bûnesetet nem idegenek sérelmére követik el, hanem ismerõsök egymás ellen.
A Central Park körzetnek polgárõrsége is van New York-i önkéntesekbõl. Õk a rendõrökhöz igen hasonló egyenruhát viselnek, és éjszaka, valamint hétvégeken járõröznek a parkban. A polgárõrség mindig kész bõvíteni sorait, a jelentkezéshez bõvebb infó: http://www.centralpark.com/pages/general-info/central-park-police/auxiliary-police-program.html
A Central Park több mint 25 millió éves látogatóval és kevesebb, mint 100 bûnesettel 2005, amit a 80-as évek beli évi 1000-rõl értek el, a világ egyik legbiztonságosabb parkja.
Programok
A Szabadtéri Színházban 1962 óta minden nyáron ingyenes elõadásokat tartanak, gyakran jól ismert színházi és filmszínészek részvételével. Leggyakrabban William Shakespeare mûveit adják elõ.
A New York-i Filharmonikusok szabadtéri hangversenyt adnak a Nagy Gyepen minden nyáron, a Metropolitan Opera pedig két operát ad elõ. A parkban több könnyûzenei koncertet is adtak, például Elton John (1980), Simon and Garfunkel (1981), Diana Ross (1983), a Dave Matthews Band (2003), Jon Bon Jovi (2008).
Mindent bemásoltam, kicsit hosszú lesz😄
A Central Park egy 3,41 km² (4 km×800 m) területû nyilvános park Manhattan szívében, New York városában. A Central Park az 50-es utcáktól, a város kereskedelmi negyedétõl egészen a 110-es utcákig, vagyis a Harlemig húzódik. A parkba sétálni, kocogni, görkorcsolyázni járnak az amerikaiak és a turisták. A Central Park 150 éves is elmúlt. Mivel rengeteg filmben és TV-sorozatban látható, a világ egyik leghíresebb parkja.
A parkot Frederick Law Olmsted és Calvert Vaux tervezték. Bár nagy része természetesnek tûnik, valójában gondos tervezés eredménye, több mesterséges tó, sétány, két korcsolyapálya, egy vadaspark és több, sportolásra használható füves terület és játszótér található itt. A vándormadarak gyakran megtelepednek a parkban, ezért a madárbarátok is szeretnek itt tartózkodni. A kocogók, biciklisták és görkorcsolyázók körében népszerû a parkot körülvevõ 10 km hosszú út, különösen hétvégenként és este 7 után, amikor az autóforgalom be van tiltva.
A park születése
A Central Park télen: A korcsolyapálya, 1862
Manhattan szigetén 1820 és 1950 között rendkívül megugrott a népesség, beépítették a szigetet lakóházakkal, felhõkarcolókkal, gyárakkal, raktárakkal és kikötõépületekkel. A lakóknak szükségük volt már egy tiszta levegõjû zöld területre; ennek elõször William Cullen Bryant költõ, az Evening Post szerkesztõje és Andrew Jackson Downing, az elsõ amerikai parktervezõ adott hangot 1844-ben. Emiatt vásárolta meg New York állam 1853 nyarán ezt a területet Manhattan középnyugati részén több mint 5 millió dollárért és alakított ki rajta parkot ligetekkel, sétányokkal, tavakkal, sziklákkal és állatkerttel. A parkot 1858-ban nyitották meg a látogatók számára. Az 1960-as években a hippik közkedvelt találkozóhelye volt.
A park nem volt része az 1811-es városrendezési tervnek.
A kezdeti évek
Az állam felállította a Central Park Bizottságot, hogy felügyelje a park fejlõdését. 1857-ben a bizottság parktervezési pályázatot írt ki. Frederick Law Olmsted író és Calvert Vaux angol építész terve, a Greensward Plan lett a gyõztes. Olmsted szerint a park „nagy jelentõségû, mint az elsõ igazi park ebben az országban – a demokratikus fejlõdés egyik legnagyobb fontosságú eleme”. Olmstedre nagy hatással voltak az 1850-ben Európában tett látogatása során meglátogatott parkok, különösen a Birkenhead Park az angliai Liverpool mellett, ami 1847-ben nyílt meg és a világ elsõ közpénzbõl kialakított parkja volt.
A tervben sok más hatás is érezhetõ volt, például az idilli, természetes hangulatú temetõké, mint a Mount Auburn (Cambridge, Massachusetts) és a Green-Wood temetõ (Brooklyn, New York). A legjelentõsebb újítást az jelentette, hogy külön utakat alakítottak ki a gyalogosok, a lovaglók és a sétakocsik számára. A belváros zajos forgatagát sikeresen elrejtették a sétányok mélyebbre építésével és a sûrûn ültetett sövénnyel. A 36 hidat mindet Vaux tervezte, több különbözõ stílusban: némelyik palából és gránitból készült, némelyik neogót stílusú kovácsoltvas, de nincs két egyforma köztük. A szilfákkal övezett sétányok a Bethesda-terasznál futnak össze, egy fákkal körülvett, kövezett területe, melynek közepén tó és szökõkút áll.
Mielõtt a park kialakítása megkezdõdhetett volna, a területrõl ki kellett költöztetni lakóit, akik fõként szegény német és ír bevándorlók és felszabadított feketék voltak. Legtöbbjük kis településeken élt (Seneca Village, Harsenville, Piggery District vagy a Kegyelmes Nõvérek zárdájánál). A terület kisajátításakor (1857) kb. 1600 embert költöztettek ki, Seneca Village-et és a többi település nagy részeit lerombolták.
1860 körülre nyilvánvalóvá vált, hogy Olmsted, bár nagyszerû tervezõ, a pénzzel nem tud bánni. Az építkezés nagy késedelemmel folyt. Olmsted nem volt hajlandó lemondani, de a bizottság kényleten volt másvalakit megbízni a projekttel. Andrew Haswell Green, aki azelõtt New York City oktatási bizottságának az elnöke volt, vette át az irányítást, és annak ellenére, hogy nem sok tapasztalattal rendelkezett, sikerült felgyorsítania a lelassult építkezést és befejezni a tárgyalásokat egy további terület megvételérõl a 106. és 110. utca között.
1860 és 1873 között a park teljesen elkészült. Mire az építkezés 1873-ban befejezõdött, több mint 10 millió szekérnyi anyagot szállítottak el a parkból és a parkba – ebben benne volt a talaj és kövek, amiket kiástak, hogy elszállítsanak a parkból, valamint a több mint 4 millió fa, bokor és egyéb növény kb. 1500 fajból, amik a park növényvilágának alapját szolgáltatták.
A 20. század
A park nem sokkal befejezése után hanyatlásnak indult. Ennek egyik okozója New York hírhedten korrupt vezetése volt.
A századforduló környékén a park új kihívásokkal nézett szembe. Feltalálták az autókat, nõtt a légszennyezettség. Az emberek hozzáállása is megváltozott; a parkokat már nemcsak sétára és piknikre használták, hanem sportra és hasonló szórakozásra is. Miután azonban a Central Park Bizottság feloszlott (1870), Andrew Green nem vett többé részt a projektben, Vaux pedig meghalt (1895), egyre kevesebb gondot fordítottak a park fenntartására, nem sokat törõdtek a kiszáradt fák, bokrok, a kikopott gyep pótlásával. A hatóságok pár évtizedig keveset törõdtek a vandalizmus és szemetelés megfékezésével.
Mindez 1934-ben változott meg, amikor Fiorello LaGuardia lett New York elsõ polgármestere. Õ egyesítette a parkkal kapcsolatos öt fenntartó céget, és Robert Mosest bízta meg a park rendbetételével. Moses, aki akkor már közel állt ahhoz, hogy New York egyik legbefolyásosabb embere legyen, nekilátott, hogy rendbehozza a parkot, ami akkor egy letûnt kor maradványának tûnt.
Moses egyetlen év alatt nemcsak a Central Parkot, hanem New York több más parkját is rendbetette: a gyepet és virágokat újraültette, a kiszáradt fák és bokrok helyébe újakat ültetett, a falakat homokfúvással lecsiszoltatta, a hidakat kijavíttatta. Nagyobb átalakítások is lezajlottak: a Croton víztározót feltöltötték, hogy létrejöhessen a Nagy Gyep, és a Greensward-terv célját, az idilli táj létrehozásának szándékát kombinálták Moses tervével egy pihenés, szórakozás céljára szolgáló parkról. 19 játszótér, 12 labdapálya, kézilabdapályák épültek, és Mosesnek sikerült pénzügyi támogatást szereznie a New Deal programból és közadakozásból is.
1960–1980
Mikor Robert Moses 1960-ban leköszönt tisztérõl, senki nem volt képes a nyomába lépni. Parkfelügyelõként töltött 26 éve alatt nemcsak New York City parkjait tartotta rendben, hanem több új vállalkozásba is kezdett. Távozása után a park újra hanyatlásnak indult, vandalizmus, szemetelés és graffiti tett benne károkat. A '60-as években itt tartott számos rendezvény – szilveszteri bulik, nyári szabadtéri koncertek, béke- és más tüntetések és hasonlók – hatására a park egyre inkább úgy nézett ki, ahogy Moses tevékenysége elõtt. A parkban elkövetett bûncselekmények száma nõtt, a pénzügyi támogatás csökkent, és úgy tûnt, egyre inkább elveszett az irányítás a park fölött.
A negatívumok ellenére ez a húsz év nemcsak rosszat hozott. 1962-ben elõször rendezték meg az azóta évenként megrendezett Shakespeare a parkban rendezvényt, a Nagy Gyepen pedig megkezdõdött a New York-i Filharmonikusok és a Metropolitan Opera azóta szintén évente megrendezett közös nyári koncertje.
1975-re több csoport is egyesült erõvel próbált új megoldásokat találni a park rendbehozására és a színvonal fenntartására. Hogy befolyásuk lehessen az eseményekre, az akkori polgármester, Edward Koch és a park felügyelõje, Gordon Davis segítségét kérték. Az õ vezetésük alatt 1980-ban megalakult a Central Park Megõrzõbizottság Bill Beinecke elnökletével és Betsy Barlow Rogers ügyintézésével.
1980-tól napjainkig
2004
A Central Park Megõrzõbizottság alapítói nem olyan szervezetet akartak létrehozni, amely hivatalosan alkalmaz embereket a park gondozására, mert ez magas költségekkel járt volna. Ehelyett úgy döntöttek, önkénteseket vesznek fel. Ezzel az is volt a céljuk, hogy jobban felhívják New York népének figyelmét a parkra és hogy azt az érzést keltsék, hogy a park fontos és jellemzõ részét képezi a városnak.
A Bizottság együttmûködött a park gondozóságával, és átvállalt minden felelõsséget a park helyreállításáért és megõrzéséért. 1981-ben kiadtak egy dokumentumot „A Central Park újjáépítése az 1980-as évekre és az azt követõ idõszakra” címmel. Ez a park további fejlesztésének tervét foglalta magába, és leírta a szükséges helyreállítási folyamatokat. A park fennmaradásának három kulcstényezõje a terv szerint:
1. Az épített örökséget helyre kell állítani – nemcsak a tájat, hanem a hidakat, épületeket és más építményeket, amelyeken nyomot hagyott a húszévnyi elhanyagoltság.
2. Újra kell telepíteni a gyepet.
3. Növelni kell a közbiztonságot, fõként éjszaka.
Az évek során rengeteg építményt helyreállítottak, és sok idõt fordítottak arra, hogy a park visszakapja régi fényét. 2004-ben az önkéntesek összesen több mint 32 000 órát töltöttek munkával a parkban, és helyreállították többek közt a 120 000 m²-es Heckscher-játszóteret, ami épületekbõl, mezõkbõl és tisztásokból áll.
Látnivalók
A Central Park
Konflisállomás mûködik itt. A Park keleti határát képezõ Fifth Avenue-n, azaz Ötödik sugárúton a tehetõs emberek élnek. Ugyanezen az oldalon, a 70-es utcák magasságában található a világhírû Metropolitan Múzeum és több utcával feljebb a Guggenheim Múzeum. A Park túlsó oldalán kialakított útvonalon a Central Park West található (magyarul a Központi Park Nyugati Oldala), és többek között a Dakota ház, amely elõtt lakóját, John Lennont meggyilkolták.
A Sheep Meadow a legcsendesebb rét: tavát kedvelik a romantikus párok, a csónakázók. A labdajátékok szerelmesei a Great Lawn részt látogatják, a kocogók a Reservoir (víztároló) körül futnak. A madarak barátai a Ramble körzet törzsvendégei, de a transzvesztiták találkozóhelye is ugyanez.
Nyaranta ingyenes koncertek és Shakespeare-elõadások szórakoztatják az odalátogatókat a Lincoln Center szervezésében. Télen korcsolyázni lehet a Wollman-pályán.
Élõvilág
838 állatfaj lakja, köztük 78-féle lepke, 46 madárfaj és 9 féle szitakötõ. A legismertebbek a fák ágain ugráló, az utakon, ösvényeken átszaladó mókusok.
Szobrok
Egy szobor a parkban
Searchtool right.svg Bõvebben: A Central Park szobrainak listája
Bár Olmstednek nem tetszett az ötlet, hogy szobrokat is elhelyezzenek a parkban, az évek során 29 szobrot állítottak fel, legtöbbjüket magánszemélyek vagy szervezetek adományozták. Az elsõ szobrok írókat és költõket ábrázoltak, és a késõbb Irodalmi Sétány néven ismert sétaösvény mellett állították fel õket. Készített szobrokat tübbek között Augustus Saint-Gaudens és John Quincy Adams Ward is. A Bethesda terasz Vizek angyala címû szobrát Emma Stebbins alkotta 1873-ban; ez volt az elsõ olyan szobor Amerikában, amelyre egy nõi mûvész kapott megbízást. 1926-ban állították fel Balto, az elõzõ évi alaszkai szérumfutáskor híressé vált szánhúzó kutya szobrát, ami a turisták körében az egyik legkedveltebb szobor, feje fénylik, mert rengetegen megsimogatják. A legidõsebb szobor a „Kleopátra tûje”, ami valójában III. Thotmesz fáraó egyik obeliszkje, és az egyiptomi kedive ajándékozta New York városának. A víztározó és csónakázótó mellett az Alíz Csodaországban címû mesébõl ismert Alíz szobra látható, amely a gombán ülõ kislányt a macskájával együtt ábrázolja. Az Ötödik sugárút és a 110. utca közelében áll Duke Ellington emlékmûve, mely Robert Graham alkotása, és 1997-ben avatták fel.
Bûnözés
Bár a Central Parkot gyakran a nyugalom oázisának tekintik a „sosem alvó város”-ban, valaha köztudottan veszélyes volt, fõként éjszaka. Bár biztonságos, voltak olyan idõszakok amikor nem számított annak és ehhez több, széles körben közismertté vált bûncselekmény is hozzájárult, például a Central Park-i kocogó esete 1989-ben, mikor a 28 éves Trisha Meilit megerõszakolták és majdnem agyonverték.
Ahogy azonban a bûnözés a Central Parkban és egész New York Cityben csökkent, a park rossz hírneve jórészt aktualitását vesztette. A New York-i Rendõrkapitányság felosztásában a Central Park külön körzetnek számít; a parkban történõ legtöbb bûnesetet nem idegenek sérelmére követik el, hanem ismerõsök egymás ellen.
A Central Park körzetnek polgárõrsége is van New York-i önkéntesekbõl. Õk a rendõrökhöz igen hasonló egyenruhát viselnek, és éjszaka, valamint hétvégeken járõröznek a parkban. A polgárõrség mindig kész bõvíteni sorait, a jelentkezéshez bõvebb infó: http://www.centralpark.com/pages/general-info/central-park-police/auxiliary-police-program.html
A Central Park több mint 25 millió éves látogatóval és kevesebb, mint 100 bûnesettel 2005, amit a 80-as évek beli évi 1000-rõl értek el, a világ egyik legbiztonságosabb parkja.
Programok
A Szabadtéri Színházban 1962 óta minden nyáron ingyenes elõadásokat tartanak, gyakran jól ismert színházi és filmszínészek részvételével. Leggyakrabban William Shakespeare mûveit adják elõ.
A New York-i Filharmonikusok szabadtéri hangversenyt adnak a Nagy Gyepen minden nyáron, a Metropolitan Opera pedig két operát ad elõ. A parkban több könnyûzenei koncertet is adtak, például Elton John (1980), Simon and Garfunkel (1981), Diana Ross (1983), a Dave Matthews Band (2003), Jon Bon Jovi (2008).
Mindent bemásoltam, kicsit hosszú lesz😄
I met God. She's black
#359
A mese film helye:
A tipton hotel és szálloda(nem tudom mi a különbség)
1
A mesefilm neve:
Zack és Cody, a "Disney Channel" nevû csatornán.Ez a hotel létezik is ilyen néven?
A tipton hotel és szálloda(nem tudom mi a különbség)
1
A mesefilm neve:
Zack és Cody, a "Disney Channel" nevû csatornán.Ez a hotel létezik is ilyen néven?
I met God. She's black
#358
Kamion szív, kamion lélek, kamionos leszek amíg élek. http://neverwinter.picturepush.com/---Kicsim Szeretlek!--
#357
jaja 😊
Kamion szív, kamion lélek, kamionos leszek amíg élek. http://neverwinter.picturepush.com/---Kicsim Szeretlek!--
#356
A The Plaza Hotel New York egyik legelegánsabb, és egyben legdrágább hotele, ez a helyszín volt a Reszkessetek betörõk címû filmben is... 😊
Ugyanakkor New York-ban van az egyik legnagyobb park is a Central Park...
Ugyanakkor New York-ban van az egyik legnagyobb park is a Central Park...
#355
The Plaza Hotel 😊
Kamion szív, kamion lélek, kamionos leszek amíg élek. http://neverwinter.picturepush.com/---Kicsim Szeretlek!--
#354
Remélem hogy sikerül kijutnod! <#wink>
#353
Rendorakademiaaa asz RTL-en 😊
Kamion szív, kamion lélek, kamionos leszek amíg élek. http://neverwinter.picturepush.com/---Kicsim Szeretlek!--
#352
Olyan 10% , hogy nyaron megyek ki nagybatyamhoz Detroitba..sajnos csak 10 % :S
Kamion szív, kamion lélek, kamionos leszek amíg élek. http://neverwinter.picturepush.com/---Kicsim Szeretlek!--
#351
Egy másik híres nevezetesség, a Yellowstone Nemzeti Park...
A Yellowstone Nemzeti Park a világ legrégibb nemzeti parkja. A 8980 négyzetkilométeren elterülõ park az Amerikai Egyesült Államokban van, Wyoming, Montana és Idaho államok területén, a Sziklás-hegységben. Híres gejzírjeirõl, hõforrásairól és a park területén található egyéb geotermikus jelenségekrõl. Grizzly medvék, farkasok, szabad bölénycsordák és jávorszarvasok is lakják. A Nagy Yellowstone Ökorendszer központi része, a Föld legnagyobb érintetlen ökorendszereinek egyike. A parkban található a világ egyik legismertebb gejzírje, az Old Faithful gejzír.
Yellowstone jóval a történelmi idõk elõtt hatalmas vulkánkitörés helyszíne volt, amelynek során óriási mennyiségû hamu terítette be a Középnyugat-Egyesült Államok nagy részét, Mexikó északi részét és a csendes-óceáni partvidék egy részét. A kitörés mellett eltörpül a St. Helens 1980-as kitörése: az egykori hatalmas magmakamra 85 × 45 kilométeres kalderát hagyott maga után. Yellowstone-ban az utóbbi 2,1 millió évben három nagy kitörés volt, a legutóbbi 640 000 évvel ezelõtt. Ezen idõszakon belül ezek a Föld legnagyobb kitörései voltak, amelyek klímaváltozásokhoz is vezettek. (Lásd még: Szupervulkán).
A park a Yellowstone folyóról kapta a nevét. Eredetileg francia vadászok nevezték el „Roche Jaune”-nak (valószínûleg a Hidatsa nyelvû „Mi tsi a-da-zi” névbõl), a késõbb ideérkezõ angol nyelvet beszélõ trapperek pedig ezt „yellow stone”-ra fordították („sárga kõ”😉. Közkeletû, hogy a folyót a Yellowstone-i Grand Canyon sárga szikláiról nevezték el, de az indián név inkább a mai Billings (Montana) közelében látható sárgás meredélyeket jelölhette eredetileg.
A Yellowstone Nemzeti Park területének mintegy 96%-a Wyoming állam területén fekszik, 3 százalék Montanában és 1 százalék Idahóban. A park kiterjedése légvonalban 102 kilométer észak-déli és 87 kilométer kelet-nyugati irányban. 898 317 hektáros területével a park nagyobb, mint Rhode Island és Delaware államok együtt. A folyók és tavak együttesen a park területének öt százalékát takarják. Közülük a legnagyobb területû a 35 400 hektáros, 118 méteres legnagyobb mélységû, 177 kilométer partvonalú Yellowstone-tó. A 2357 méter tengerszint feletti magasságban elterülõ állóvíz egyben Észak-Amerika legnagyobb magashegyi tava.
A parkterület 80%-át erdõ fedi, a maradék jó része préri.
Az észak-amerikai Kontinensválasztó ferdén keresztülmetszi a park délnyugati részét. A parknak mintegy harmada fekszik a vízgyûjtõterületeket elválasztó hegylánctól nyugatra, a csendes-óceáni oldalon. A választóvonalnál egymás közelében eredõ Yellowstone folyó és Snake folyó ("Kígyó folyó") közül az elsõ vize az Atlanti-óceán felé (a Mexikói-öböl-nél), a másodiké a Csendes-óceán felé tart.
Földrajza:
A park egy fennsíkon fekszik, amely átlag 2400 méter magasságban nyúlik el és szinte minden oldalon a Középsõ-Sziklás-hegység hegyei szegélyezik, amelyek 2743 és 3352 méter közti magasságba nyújtóznak. A park legmagasabb pontja 3462 méter a Sascsúcs (Egle Peak) tetején, a legalacsonyabb 1610 méter a Reese patak mentén. A parkban, illetve határán több hegylánc található, köztük északnyugaton a Gallatin-hegylánc, északon a Beartooth-hegység („Medvefog-hegység”😉, keleten az Absaroka-hegység délnyugaton illetve nyugaton a Teton-hegység és a Madison-hegylánc. A leginkább kiemelkedõ hegy Yellowstone platóján a 3122 méter magas Washburn-hegy.
A Yellowstone Nemzeti Parkban található a világ egyik legnagyobb megkövesedett erdeje az egykori fákból, amelyeket betemetett a hamu, és a talajból és fából ásványi anyagokká alakultak. A parknak 290, legalább 4,5 méteres vízesése van, a legnagyobbak – 94 méter magasból lezuhanók – a Yellowstone folyó alsó vízesései.
A fennsík folyói az elmúlt 640 000 esztendõ alatt két mély kanyont vágtak a vulkanikus tufába. A délre fekvõ Lewis-kanyon-ban a Lewis folyó kanyarog, a Yellowstone-i Nagy Kanyont pedig az észak felé tartó Yellowstone folyó vájta ki.
Geológiája:
Yellowstone a bumeráng alakú Snake River-síkság (Kígyó folyó-síkság) északkeleti végében fekszik. A síkság akkor keletkezett, amikor az észak-amerikai lemez elsodródott a földkéreg alatt húzódó vulkanikusan aktív terület felett. Ez az aktív terület valamikor az idahói Boise város közelében volt, de a legutóbbi 17 millió évben a kéreglemez sodródásával 643 kilométerrel távolabb, pont Yellowstone alá került.
A Yellowstone Kaldera Észak-Amerika legnagyobb vulkanikus rendszere. A szupervulkánok közé sorolták, mivel a kalderát kivételesen nagy, robbanásszerû kitörések formálták ki. A jelenlegi kalderát egy 640 000 évvel ezelõtt történt kataklizmaszerû kitörés alakította ki, amely 1000 köbkilométernyi hamut, sziklát és piroklasztikus anyagot köpött a felszínre. Ez a kitörés ezerszer volt nagyobb a St. Helens vulkán 1980-as kitörésénél. A robbanás egy kilométer mély és 85-ször 45 kilométeres kiterjedésû krátert szakított a földbe. A kitörés olvadt tufája hozta létre a Láva Patak Tufa (Lava Creek Tuff) nevû geológiai formációt. A leghevesebb ismert kitörésre 2,1 millió évvel ezelõtt került sor: ez 2450 köbkilométernyi vulkanikus anyagot vetett ki, létrehozva a Huckleberry Orom Tufát (Huckleberry Ridge Tuff).
1,2 millió évvel ezelõtt egy ennél kisebb kitörés 280 köbkilométer anyagot lökött ki, és ekkor jött létre Yellowstone-tól délnyugatra az Island Park Kaldera és a Mesa Falls Tuff formáció. Mind a három említett kitörés hatalmas mennyiségû hamut lökött fel, ami sokszáz kilométeres távolságokban beterítette a földfelszínt. A hamu és a kilövellt gázok vélhetõen érzékelhetõ idõjárási hatásokkal jártak és sok észak-amerikai faj kihalásához vezettek. Mintegy 160 000 évvel ezelõtt egy jóval kisebb kitörésre is sor került, amely létrehozta a ma a Yellowstone-tó nyugati nyúlványa által betöltött viszonylag kicsi kalderát. A legutóbbi nagy kitörési ciklust követõen két kisebbre is sor került, amelyek lávafolyásokkal temették be a kalderák jó részét.
Az utolsó három kataklizma méretû kitörés közt 600 000–900 000 év telt el, de a számuk túl kicsi ahhoz, hogy ebbõl következtetni lehessen a következõ idejére.
A 630 000-70 000 évvel ezelõtti idõszakban a Yellowstone Kalderát majdnem teljesen feltöltötték azok a periodikusan ismétlõdõ riolitláva kitörések, amelyek az Obszidián Sziklát hagyták maguk után, illetve a Sheepeaters Sziklát („Birkaevõk sziklája”😉 létrehozó bazaltláva kitörések. A lávarétegek legjobban a yellowstone-i Grand Canyonban figyelhetõk meg, amelyet a Yellowstone folyó vájt ki bennük. A kanyon klasszikus V-alakú völgy, amilyeneket a folyók okozta erózió alakít ki (szemben a jég alakította U-alakú völgyekkel).
A völgy és talán a világ leghíresebb gejzírje az Old Faithful-gejzír a Felsõ Gejzír Medencében (Upper Geyser Basin), de a parkban található a világ legnagyobb aktív gejzírje is, a Steamboat-gejzír (Gõzhajó-gejzír) a Norris Gejzír Medencében. Yellowstone-ban összesen 10 000 geotermális jelenség található, köztük 300 gejzír.
A yellowstone-i U.S. Geological Survey és a Utahi Egyetem 2001 májusában hozta létre a Yellowstone-i Vulkánobszervatóriumot.
Idilli kép a Yellowstone National Park jellemzõ állatával a bölénnyel:
Az Old Faithful (Öreg Hûséges) gejzír:
Oszlopos szerkezetû bazalt:
A Lewis-vízesés a Lewis folyón:
Yellowstone jóval a történelmi idõk elõtt hatalmas vulkánkitörés helyszíne volt, amelynek során óriási mennyiségû hamu terítette be a Középnyugat-Egyesült Államok nagy részét, Mexikó északi részét és a csendes-óceáni partvidék egy részét. A kitörés mellett eltörpül a St. Helens 1980-as kitörése: az egykori hatalmas magmakamra 85 × 45 kilométeres kalderát hagyott maga után. Yellowstone-ban az utóbbi 2,1 millió évben három nagy kitörés volt, a legutóbbi 640 000 évvel ezelõtt. Ezen idõszakon belül ezek a Föld legnagyobb kitörései voltak, amelyek klímaváltozásokhoz is vezettek. (Lásd még: Szupervulkán).
A park a Yellowstone folyóról kapta a nevét. Eredetileg francia vadászok nevezték el „Roche Jaune”-nak (valószínûleg a Hidatsa nyelvû „Mi tsi a-da-zi” névbõl), a késõbb ideérkezõ angol nyelvet beszélõ trapperek pedig ezt „yellow stone”-ra fordították („sárga kõ”😉. Közkeletû, hogy a folyót a Yellowstone-i Grand Canyon sárga szikláiról nevezték el, de az indián név inkább a mai Billings (Montana) közelében látható sárgás meredélyeket jelölhette eredetileg.
A Yellowstone Nemzeti Park területének mintegy 96%-a Wyoming állam területén fekszik, 3 százalék Montanában és 1 százalék Idahóban. A park kiterjedése légvonalban 102 kilométer észak-déli és 87 kilométer kelet-nyugati irányban. 898 317 hektáros területével a park nagyobb, mint Rhode Island és Delaware államok együtt. A folyók és tavak együttesen a park területének öt százalékát takarják. Közülük a legnagyobb területû a 35 400 hektáros, 118 méteres legnagyobb mélységû, 177 kilométer partvonalú Yellowstone-tó. A 2357 méter tengerszint feletti magasságban elterülõ állóvíz egyben Észak-Amerika legnagyobb magashegyi tava.
A parkterület 80%-át erdõ fedi, a maradék jó része préri.
Az észak-amerikai Kontinensválasztó ferdén keresztülmetszi a park délnyugati részét. A parknak mintegy harmada fekszik a vízgyûjtõterületeket elválasztó hegylánctól nyugatra, a csendes-óceáni oldalon. A választóvonalnál egymás közelében eredõ Yellowstone folyó és Snake folyó ("Kígyó folyó") közül az elsõ vize az Atlanti-óceán felé (a Mexikói-öböl-nél), a másodiké a Csendes-óceán felé tart.
Földrajza:
A park egy fennsíkon fekszik, amely átlag 2400 méter magasságban nyúlik el és szinte minden oldalon a Középsõ-Sziklás-hegység hegyei szegélyezik, amelyek 2743 és 3352 méter közti magasságba nyújtóznak. A park legmagasabb pontja 3462 méter a Sascsúcs (Egle Peak) tetején, a legalacsonyabb 1610 méter a Reese patak mentén. A parkban, illetve határán több hegylánc található, köztük északnyugaton a Gallatin-hegylánc, északon a Beartooth-hegység („Medvefog-hegység”😉, keleten az Absaroka-hegység délnyugaton illetve nyugaton a Teton-hegység és a Madison-hegylánc. A leginkább kiemelkedõ hegy Yellowstone platóján a 3122 méter magas Washburn-hegy.
A Yellowstone Nemzeti Parkban található a világ egyik legnagyobb megkövesedett erdeje az egykori fákból, amelyeket betemetett a hamu, és a talajból és fából ásványi anyagokká alakultak. A parknak 290, legalább 4,5 méteres vízesése van, a legnagyobbak – 94 méter magasból lezuhanók – a Yellowstone folyó alsó vízesései.
A fennsík folyói az elmúlt 640 000 esztendõ alatt két mély kanyont vágtak a vulkanikus tufába. A délre fekvõ Lewis-kanyon-ban a Lewis folyó kanyarog, a Yellowstone-i Nagy Kanyont pedig az észak felé tartó Yellowstone folyó vájta ki.
Geológiája:
Yellowstone a bumeráng alakú Snake River-síkság (Kígyó folyó-síkság) északkeleti végében fekszik. A síkság akkor keletkezett, amikor az észak-amerikai lemez elsodródott a földkéreg alatt húzódó vulkanikusan aktív terület felett. Ez az aktív terület valamikor az idahói Boise város közelében volt, de a legutóbbi 17 millió évben a kéreglemez sodródásával 643 kilométerrel távolabb, pont Yellowstone alá került.
A Yellowstone Kaldera Észak-Amerika legnagyobb vulkanikus rendszere. A szupervulkánok közé sorolták, mivel a kalderát kivételesen nagy, robbanásszerû kitörések formálták ki. A jelenlegi kalderát egy 640 000 évvel ezelõtt történt kataklizmaszerû kitörés alakította ki, amely 1000 köbkilométernyi hamut, sziklát és piroklasztikus anyagot köpött a felszínre. Ez a kitörés ezerszer volt nagyobb a St. Helens vulkán 1980-as kitörésénél. A robbanás egy kilométer mély és 85-ször 45 kilométeres kiterjedésû krátert szakított a földbe. A kitörés olvadt tufája hozta létre a Láva Patak Tufa (Lava Creek Tuff) nevû geológiai formációt. A leghevesebb ismert kitörésre 2,1 millió évvel ezelõtt került sor: ez 2450 köbkilométernyi vulkanikus anyagot vetett ki, létrehozva a Huckleberry Orom Tufát (Huckleberry Ridge Tuff).
1,2 millió évvel ezelõtt egy ennél kisebb kitörés 280 köbkilométer anyagot lökött ki, és ekkor jött létre Yellowstone-tól délnyugatra az Island Park Kaldera és a Mesa Falls Tuff formáció. Mind a három említett kitörés hatalmas mennyiségû hamut lökött fel, ami sokszáz kilométeres távolságokban beterítette a földfelszínt. A hamu és a kilövellt gázok vélhetõen érzékelhetõ idõjárási hatásokkal jártak és sok észak-amerikai faj kihalásához vezettek. Mintegy 160 000 évvel ezelõtt egy jóval kisebb kitörésre is sor került, amely létrehozta a ma a Yellowstone-tó nyugati nyúlványa által betöltött viszonylag kicsi kalderát. A legutóbbi nagy kitörési ciklust követõen két kisebbre is sor került, amelyek lávafolyásokkal temették be a kalderák jó részét.
Az utolsó három kataklizma méretû kitörés közt 600 000–900 000 év telt el, de a számuk túl kicsi ahhoz, hogy ebbõl következtetni lehessen a következõ idejére.
A 630 000-70 000 évvel ezelõtti idõszakban a Yellowstone Kalderát majdnem teljesen feltöltötték azok a periodikusan ismétlõdõ riolitláva kitörések, amelyek az Obszidián Sziklát hagyták maguk után, illetve a Sheepeaters Sziklát („Birkaevõk sziklája”😉 létrehozó bazaltláva kitörések. A lávarétegek legjobban a yellowstone-i Grand Canyonban figyelhetõk meg, amelyet a Yellowstone folyó vájt ki bennük. A kanyon klasszikus V-alakú völgy, amilyeneket a folyók okozta erózió alakít ki (szemben a jég alakította U-alakú völgyekkel).
A völgy és talán a világ leghíresebb gejzírje az Old Faithful-gejzír a Felsõ Gejzír Medencében (Upper Geyser Basin), de a parkban található a világ legnagyobb aktív gejzírje is, a Steamboat-gejzír (Gõzhajó-gejzír) a Norris Gejzír Medencében. Yellowstone-ban összesen 10 000 geotermális jelenség található, köztük 300 gejzír.
A yellowstone-i U.S. Geological Survey és a Utahi Egyetem 2001 májusában hozta létre a Yellowstone-i Vulkánobszervatóriumot.
Az Old Faithful (Öreg Hûséges) gejzír:
Oszlopos szerkezetû bazalt:
A Lewis-vízesés a Lewis folyón:
#350
Ezzel a képpel búcsúzom ma!
ASUS M4A77T | AMD Phenom II X2 560 3.30GHz AM3 BOX | KINGMAX 4096MB DDR3 1333MHz | VTX3D VX6750 1GBD5-H PCIE | SEAGATE 320Gb Barracuda 7200.12 7200rpm 16Mb SATA3 | Corsair Builder Series CX430
#349
Uncle Sam-et ki ne felejtsétek. Szimbólum.
Chaos Anno Domini
#348
Szeretem! <#eljen>
#347
Ja igen😄
Hogy is felejthettem ki?😮
Hogy is felejthettem ki?😮
I met God. She's black
#346
SportKlubbon szokott lenni ilyesmi sport! Azt hiszem ProBull néven fut!
ASUS M4A77T | AMD Phenom II X2 560 3.30GHz AM3 BOX | KINGMAX 4096MB DDR3 1333MHz | VTX3D VX6750 1GBD5-H PCIE | SEAGATE 320Gb Barracuda 7200.12 7200rpm 16Mb SATA3 | Corsair Builder Series CX430
#345
ASUS M4A77T | AMD Phenom II X2 560 3.30GHz AM3 BOX | KINGMAX 4096MB DDR3 1333MHz | VTX3D VX6750 1GBD5-H PCIE | SEAGATE 320Gb Barracuda 7200.12 7200rpm 16Mb SATA3 | Corsair Builder Series CX430
#344
NASCAR
ASUS M4A77T | AMD Phenom II X2 560 3.30GHz AM3 BOX | KINGMAX 4096MB DDR3 1333MHz | VTX3D VX6750 1GBD5-H PCIE | SEAGATE 320Gb Barracuda 7200.12 7200rpm 16Mb SATA3 | Corsair Builder Series CX430
#343
Na ez egy igazi Cowboy hagyomány! <#eljen>
#342
Még egy kis sport :
Rodeó
Rodeó
\"Félni nem kell, de óvatosnak lenni igen\" ( Teller Ede )
#341
Filmek:
Ryan közlegény megmentése(Saving private Ryan)
Az elit alakulat(Band of Brother)
Lost
Alien VS. Predator
A nap könnyei(Tears of the sun)
Avatar
Titanic
A bombák földjén(The hurt locker)
Ha valami nem jó, csak szóljatok, lehet rosszul írtam.
Ryan közlegény megmentése(Saving private Ryan)
Az elit alakulat(Band of Brother)
Lost
Alien VS. Predator
A nap könnyei(Tears of the sun)
Avatar
Titanic
A bombák földjén(The hurt locker)
Ha valami nem jó, csak szóljatok, lehet rosszul írtam.
I met God. She's black
#340
és mesefilm figurák:
Folyt. köv(mert egy HSZbe csak 10 kép mehet:/)
Folyt. köv(mert egy HSZbe csak 10 kép mehet:/)
I met God. She's black
#339
Mondom,USMC forever!
\"Gondoltál már valaha arra, hogy egyszer egy olyan emberrel fogsz találkozni, akivel nem kellene baszakodni?\" -Clint Eastwood- TRABANT-VOLVO-ZSIGULI
#338
És katonák(egybe akartam, véletlen ment el sry):
Fegyvereik:
II. Vh:
Thompson M1A1
M1A1 Carbine
Springfield 03
Colt 45
és napjainkban
Fegyvereik:
II. Vh:
Thompson M1A1
M1A1 Carbine
Springfield 03
Colt 45
és napjainkban
I met God. She's black
#337
Azt nem komálom annyira! =)
ASUS M4A77T | AMD Phenom II X2 560 3.30GHz AM3 BOX | KINGMAX 4096MB DDR3 1333MHz | VTX3D VX6750 1GBD5-H PCIE | SEAGATE 320Gb Barracuda 7200.12 7200rpm 16Mb SATA3 | Corsair Builder Series CX430
#336
A hot-dog lemaradt... 😊
#335
A legjobbak:
Az utolsó kóla nélkül! =)
Az utolsó kóla nélkül! =)
ASUS M4A77T | AMD Phenom II X2 560 3.30GHz AM3 BOX | KINGMAX 4096MB DDR3 1333MHz | VTX3D VX6750 1GBD5-H PCIE | SEAGATE 320Gb Barracuda 7200.12 7200rpm 16Mb SATA3 | Corsair Builder Series CX430
#334
Forever American muscle cars! <#eljen>
#333
És persze az örök favorit gépem:
HUMMER
HUMMER
\"Félni nem kell, de óvatosnak lenni igen\" ( Teller Ede )
#332
Szevasztok! Most néztem be elõször... akkor már beteszek valamit😄😄
XBOX 360 Gamertag: TaRka94
#331
Na egy ilyen túrára szívesen elmennék: Grand Canyon és a Skywalk
Ebbe a tájba szinte bele vagyok zúgva... 😊
Egyébként a Grand Canyon-t a Colorado folyó formálta, vágta ketté ilyen szépen.
Ebbe a tájba szinte bele vagyok zúgva... 😊
Egyébként a Grand Canyon-t a Colorado folyó formálta, vágta ketté ilyen szépen.
#330
De sztem az anyagi háttér már bajosabb 😄
Bár eladási árra kérdezni ennél a gépnél udvariatlanság 😄
Bár eladási árra kérdezni ennél a gépnél udvariatlanság 😄
\"Félni nem kell, de óvatosnak lenni igen\" ( Teller Ede )
#329
Rossz kép bocsiiii
\"Félni nem kell, de óvatosnak lenni igen\" ( Teller Ede )
#328
Azzal nem lenne probléma, C és C1 kategóriám megvan... 😊
#327
A sport okés de csapat.... 😄
\"Félni nem kell, de óvatosnak lenni igen\" ( Teller Ede )
#326
Jazz fõvárosában nagyon kedvelt ital lehet!
SoCo
SoCo
ASUS M4A77T | AMD Phenom II X2 560 3.30GHz AM3 BOX | KINGMAX 4096MB DDR3 1333MHz | VTX3D VX6750 1GBD5-H PCIE | SEAGATE 320Gb Barracuda 7200.12 7200rpm 16Mb SATA3 | Corsair Builder Series CX430
#325
A legjobbak:
#324
Itthon teherautó jogsi kell rá amúgy kint lehet sima autó jogsival vezetni pedig az ottani besorolása is egyébként kisméretõ nyerges vontató már 😄
De egy talitankolás csak 230.000 Forint körül van hozzá 😄
De egy talitankolás csak 230.000 Forint körül van hozzá 😄
\"Félni nem kell, de óvatosnak lenni igen\" ( Teller Ede )
#323
Ilyenbõl nem sok mászkál az utakon idehaza... 😄
#322
Amcsikra jellezmzõ a megalománia is 😄
Ford F 650
Ford F 650
\"Félni nem kell, de óvatosnak lenni igen\" ( Teller Ede )
#321
Némelyik amcsi gép már-már lehetne akár egy guruló lakás is... nézd pl. a Kenworth W900-ast, hatalmas egy jószág... 😊
#320
És az Amerikai Kamionok:
I met God. She's black
#319
felénk is állandó jelenség , ha nem akkor meg ósan 😄😄
#318
Las Vegas fényáradatban úszó városa se semmi... 😊