149
-
Irasidus #149 A 14C-módszerrel mérhető maximális kor 50–70 ezer év, a hibahatár általában ±100 év, az analitikai módszerek és kalibrálások pontosításával egyre kisebb. -
djhambi #148 "Ok, kerdem en, mi van akkor, ha 2 kulonbozo eljaras 2 kulonbozo eredmenyt ad?"
Sokadszorra mondom, tapasztalati tény, hogy nem ad különböző eredményeket. (+- 50 év) Ugyanolyan tapasztalati tény, mint pl. az, hogy minden tárgy a Födfelszín közelében g gyorsulással zuhan felé. Nem kell attól félned, hogy különböző eredményket kapsz nagy eltérésel. Nincs benne semmi statisztika, semmi valszám. (Csak annyi, amennyi atomi szinetn, de az nagy számuk miatt nyerő.) -
#147
A tema mar regen off.. azert beszeltem C14rol, mert az a leghasznaltabb regeszeti korokben. Persze a cikk eseteben nem valoszinu. Es felsorolsz tobb eljarast is, amit mind nem lehet elvegezni egyazon mintan. Ok, kerdem en, mi van akkor, ha 2 kulonbozo eljaras 2 kulonbozo eredmenyt ad? Bevetnek egy harmadikat.. igy mar matematikailag ok, de megis azt mutatja, h nem minden tuti.. -
Irasidus #146 Igen változott, a kalibrálás módszere plusz-mínusz 80 -100 év. Ez neked 50 ezer év távlatából nem elég pontos akkor használhatsz más módszert is. (Szerintem érthető amit írok, nem?)
Ott csúszattál, hogy a többi kormeghatározást figyelmen kívűl hagyod, és a C14 kormeghatározással foglalkozol egy több száz millió éves maradványnál, és ott csúsztatsz hogy nem érted meg tudjuk mikor mekkora volt a C14-befolyásoló kozmikus sugárzás 750 ezer évig pontosan, és ott csúsztatsz, hogy azt írod a kalibrálás változik, és nem azt pontosabb lesz, évtizedekkel pontosabb, és nem ezer vagy millió évvel, és ott csúsztatsz, folytatnám még, de mennem kell, olvass, és tanúlj:
Abszolúlt kormeghatározási módszerek:
1. Radiometrikus kormeghatározás
* argon–argon (Ar–Ar)
* hasadáskövető kormeghatározás
* hélium–hélium (He–He)
* jód–xenon (I–Xe)
* lantán–bárium (La–Ba)
* ólom–ólom (Pb–Pb)
* lutécium–hafnium (Lu–Hf)
* neon–neon (Ne–Ne)
* optikailag stimulált fénykibocsátási kormeghatározás
* kálium–argon (K–Ar)
* radiokarbon kormeghatározás
* rénium–ozmium (Re–Os)
* rubídium–stroncium (Rb–Sr)
* szamárium–neodímium (Sm–Nd)
* urán–ólom (U–Pb)
* urán–ólom–hélium (U–Pb–He)
* urán–tórium (U–Th)
* urán–urán (U–U)
...és még:
* részecskegyorsítós tömegspektrometria (AMS)
* kálium-argonos kormeghatározás (K-Ar KMH)
* a fák évgyűrűinek használata (dendrokronológia)
* obszidián hidratálásán alapuló KMH
* fluor felszívódását alkalmazó KMH
* biokronológia
* aminosav alapú KMH
* asztronómiai kronológia stb.
Illetve még használnak Relatív Kormeghatározási módszereket is... -
#145
Minden igaz, amit eddig irtam.
Amit te irsz majdnem az is, csak a 100%ot javitsd kevesebbre.
Mint lejjebb irtam.. nemtom hanyadszor, egy minta vizsgalata eseten osszevetnek tobb modszert (ha lehet) ill kalibralnak, igen, akar a jegtombokhoz, de ha megnezed, maga a kalibralas is valtozik/zott.. -
Irasidus #144 Ne haragudj te vak vagy, vagy nem tudsz olvasni? Még egyszer:
Ez így nem igaz. Ismert, hogy a Napból származó kozmikus sugárzás fluxusa változik időben, emiatt a radiokarbon meghatározással közvetlenül kapott ún. BP ("Before Present") évek számát kalibráció után feleltetik meg a kalendáriumi éveknek. A kalibrációhoz szabványos görbéket használnak, amelyek más kormeghatározási módszerekkel való összehasonlítások alapján készülnek, mint a fák évgyűrűi, barlangi cseppkövek (melyek több tízezer év rétegeit is tartalmazhatják), jégmagok, korallok, mélytengeri üledékek stb. A kozmikus sugárzás intenzitását se 80-90 év mérési eredményei alapján "extrapolálják". Egy 2005-ös vizsgálat például a grönlandi GISP2 jégmag rétegeinek 32 ezer évre visszamenő vizsgálatával kapta meg a sugárzási fluxus időfüggését [36]. (E kormeghatározási módszereket T. T. nem is említi könyvében, pedig érdekes lenne megtudni a kreácionista magyarázatot például az antarktiszi EPICA jégmagra, amely 720 ezer év jégrétegeit tartalmazza.)
Nézd plusz mínusz pár év van a mérési pontosságban, ezt senki nem vitatja, de amit te állítasz az merő tudatlanság, és hozzáértés. -
#143
pontosan, egymashoz viszonyitjak a leleteket, persze gyakran kiegeszitik mas modzerekkel is, de neha nem tudjak..
errol beszeltem. -
djhambi #142 Igen, de a +- 50 évbe beleszámolták az apróbb eltéréseket is. A mérések bizonyítják, más, ismert korú leletek összehasonlításával. -
#141
A radiokarbon modszer is radiometrikus. ;)
Hol csusztattam, mi nem igaz?
Rengeteg modszer van, mind1ik behatarolva, h mikor hasznalhato, pl. mire varhato a minta kora..
-
#140
Mindenki tisztaban van vele, hogy vannak mas modszerek is, regeszeti szerves anyagoknal tobbsegeben megis a radiokarbon kormeghatarozast hasznaljak.
Egyebkent az egyszerubb radiometrikus eljarasoknal elengedhetetlen a kezdeti atomarany pontos ismerete. Az izokron kormeghatarozasnak is vannak korlatai..
Mind2 oldalon vannak elvakult fanatikusok. Persze, hogy a kreacionistak minden ragalmat felhoznak a modszerek ellen, en nem azt tettem.
Nem allitottam, hogy a kormeghatarozas, alapjaiban rossz, csupan azt, hogy nem mindenhato. A korulmenyek figyelembevetele nelkul a merheto ertekek gyakran felrevezetoek.
Ez mindegyik eljarasra igaz.
-
Irasidus #139 Csúsztatsz de rendesen, egyrészt lehet kalibrálni ez a változást. Másrészt a C14 csak 60 ezer évre visszamenőleg lehet meghatározni a pontos kort. A cikkben szereplő élőlény ennél idősebb, és erre radiometrikus kormeghatározás használnak. (De tucatjával van még, ne aggódj!)
Ráadásul a C14 szerves anyagok meghatározására használják... -
#138
Az ilyen jelensegek vagy ennel nagyobb intenzitasuak bizony befolyasoljak a C14 keletkezesenek gyakorisagat..
Amiket becsulni ill kovetkeztetni tudunk, de az egesz multra vonatkozolak max jol meg tudjuk kozeliteni szamitasainkkal az akkori valos ertekeket.
-
Irasidus #137 Az meg mindenek az alja, hogy nem látod nem csak C14 kormeghatározási módszer létezik. Persze arról nagyokat hallgatsz, mert ezekről amit lejjebb leírtam, nincs elferdítő hazugság. (És még tudok egy párat felsorolni) -
Irasidus #136 Én vettem a fáradságot, és tanultam, ugyan nem a wikiről, de szépen leírtam neked, hogy miben és hol tévedsz, akkor még egyszer: http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1262944491&no=131
Csűrni a szavakat, ahogy látom te próbálod, de nem megy neked, mert a suliban a irodalomóra nem volt a kedvenced... A képleted meg ahogy látom nem érted csak bemásoltad, ez lenne a te tudásod? Sajnállak...
-
#135
A keplet is a wikibol van.. -
#134
Ha vki veszi a faradsagot es elolvassa a magyar, esetleg az angol wikit esetleg meg mas temaval komolyabban foglalkozo cikkeket, rajon bozony, hogy nekem van igazam.
Ugyanis, mint irtam, nem eleg leolvasni a muszereket, az ertekeket szempontok alapjan kalibralni kell..
A szempontok pedig mar tobbszor valtoztak es nem mindenki ugyanugy sulyozza oket, vagyis nem egzakt.
Csurheted, csavarhatod, akkor is.. de mar mikor JOTTEM, mennyire igazam volt! ;)
-
Irasidus #133 A wiki nem azt mondja amit te... Ennyi? -
#132
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kozmikus_sug%C3%A1rz%C3%A1s
http://hu.wikipedia.org/wiki/Radiokarbon#K.C3.A9miai_alapjai
-
Irasidus #131 [bA vicc az, hogy én ismerem a "hülyeség" kiindulási forrását míg te már egy a egy végtelenül lebutított változtatott hallottál valakitől az amúgy is hibás magyarázatból. Nem érzed, hogy tanulni kellene végre? (ha gondolod és könnyebb megérteni, videót is mellékelhetek.)[/b
Rendszerint azzal a feltételezéssel élnek, hogy az atmoszferikus C14 szintje az utóbbi 20-30 ezer év során állandó maradt. Azonban ahhoz, hogy ez a feltételezés igaz legyen, az atmoszferikus nitrogén szintjének és a kozmikus sugárzás bombázási intenzitásának szintén állandónak kellett lennie ebben az időszakban. ... Enyhén szólva merésznek tűnik 80-90 év mérési eredményeit az utóbbi 30 ezer érvre extrapolálni. És mégis ezt teszik.
Ez így nem igaz. Ismert, hogy a Napból származó kozmikus sugárzás fluxusa változik időben, emiatt a radiokarbon meghatározással közvetlenül kapott ún. BP ("Before Present") évek számát kalibráció után feleltetik meg a kalendáriumi éveknek. A kalibrációhoz szabványos görbéket használnak, amelyek más kormeghatározási módszerekkel való összehasonlítások alapján készülnek, mint a fák évgyűrűi, barlangi cseppkövek (melyek több tízezer év rétegeit is tartalmazhatják), jégmagok, korallok, mélytengeri üledékek stb. A kozmikus sugárzás intenzitását se 80-90 év mérési eredményei alapján "extrapolálják". Egy 2005-ös vizsgálat például a grönlandi GISP2 jégmag rétegeinek 32 ezer évre visszamenő vizsgálatával kapta meg a sugárzási fluxus időfüggését [36]. (E kormeghatározási módszereket T. T. nem is említi könyvében, pedig érdekes lenne megtudni a kreácionista magyarázatot például az antarktiszi EPICA jégmagra, amely 720 ezer év jégrétegeit tartalmazza.)
Például egy Oroszországból származó szénminta, amelynek korát korábban 300 millió évre becsülték, a korrigált vizsgálatok után 1680 évesnek bizonyult. (Radiocarbon, 8. évf. 1966.)
A kreácionista olvasót egy ilyen "konkrétum" minden bizonnyal megerősíti hitében, azonban valami itt nem stimmel. Ahhoz, hogy C-14 kormeghatározással valaki 300 millió évet kapjon, még egy akkora szénminta se lenne elég, amely az egész ismert Univerzumot betölti. Nehéz elképzelni, hogy a Professzor úr ne lett volna képes utánaszámolni: 300 millió év az 5730 éves felezési időnek nagyjából 52 ezerszerese, vagyis ennyi idő alatt a kezdeti 14C mennyiségének kb. 2-52000-edrésze maradna meg. 1 atommag 1015700-ból. Összehasonlításképpen: a látható Univerzum csak kb. 1080 atomot tartalmaz. Ha tehát volt is bármiféle korábbi vizsgálat, amelyből 300 millió év jött ki, az nem lehetett C-14, Tóth Tibor a legjobb esetben is minimum csúsztat. Bár a Radiocarbon folyóirat archívuma online elérhető, mégis nehéz kinyomozni, hogy tulajdonképpen mire is hivatkozik, mivel oldalszámot nem ír, de még a szerzők nevét is elhallgatja. Az 1966-os kötetben csak egy cikk származik orosz szerzőktől (A.P. Vinogradov, A.L. Devirts, E.I. Dobkina and N.G. Markova: Radiocarbon dating in the Vernadsky Institute I-IV, p.292-323), azonban a fenti állítás nem szerepel benne. A legidősebb mintákra alsó korlátot adnak, >34000 évet, éppen azért, mert ennél nagyobb kort a radiokarbon módszerrel nem tudtak meghatározni. A 319. oldalon említenek egy 1680±170 éves kirgizisztáni szénmintát, de se a minta állítólagos korábbi vizsgálatáról, se 300 millió évről nem esik szó. Csak archeológiai becslésekről, amelyek viszont nem térnek el szignifikánsan a radiokarbon eredménytől. -
Epikurosz #130 Nem rossz :-) -
#129
Én itt meg veled értek egyet :D -
Irasidus #128 A kulcsszó: forrás megjelölés.
Értem én, az iskolában nem tanultál, és így sületlenségeket beszélsz. Az is látjuk, hogy te erre büszke vagy. Csak az nem világos mit akarsz elérni ezekkel az érzelmileg túlfűtött állításokkal? Nézd, ha eddig nem jöttél volna rá itt senkit nem érdekel, hogy "a te véleményed szerinted" hogyan működik a világ. Értsd meg végre, nem a véleményed akarok leírva látni, hanem tényeket, forrásmegjelöléssel. Minden más ebben a vitában érdektelen.
-
djhambi #127 A kozmikus sugárzás a Nagy Bummból származó lektromágneses sugárzás, ami most ért el az ismert univerzum legszélétől. A kozmikus sugárzás egy állandó jelenség, keretek között van, ezért lehet vele számolni. Nagyon apró jelenség, alig lehetett megmérni: kulcsszó: COBE. Viszont a Hudson-Nelson szerint 5000 +- 50 év, és a tapasztalatokkal való ellenőrzés önmagáért beszél.
Tudom, hogy személyeskedésenk érzed, mert politikai téren más a véleményünk, és azt hiszed, hogyha természettudományos kérdésekben próbálsz megcáfolni, akkor megkérdőjelezed ezzel hitelességemet, de ebben tévedsz.
Ami a fizika tankönybe le van írva, az van, minden más képzelgés, kitaláció, ellenőrizhetetlen. Te még egyetlen dokumentummal sem támasztottad alá véleményedet... -
#126
:)
Gondolom leittad magad banatodban, mert a Jobbik bejelentette programjat, hogy ilyen suletlensegeket beszelsz.. nem, nem akarlak megbantani, de:
Nem lenne C14 a Foldon, ha a kozmikus sugarzas nem hozna azt letre, igy:
![]()
Abban talan nem ketelkedsz, h a kozmikus sugarzasban kozrejatszik a naptevekenyseg v kozeli szupernovak..
A tobbi erved is hasonlo botlas, nezzel mar utana egy kicsit. Vedd figyelembe a korulmenyeket is, ne csak az elvet magát. ;) -
djhambi #125 ![]()
-
djhambi #124 "Naptevekenyseg, szupernovak, Fold magneses terenek ingadozasai, fosszilis energiahordozok hasznalata, klimavaltozas, rezervoarok, vulkani aktivitas, az elo szervezetek izotopszelekcioja, nuklearis kiserletek -balesetek, egyeb radioaktiv anyag a kozelben, magassag-jelenseg, villamlas, koridegen anyag szennyezodese, a lelet nem max ovatossagu kezelese, nyomas, homerseklet, kioldodas, kimosodas.."
A Naptevékenység alacsony frekvenciájú elektromágneses hullámai nem szólnak bele a felezésbe, a nagy frekvenciás jelek meg nem jutnak át a homokon, ahonnan kiszedik a leleteket, (mert különben már rég elloptk voolna őket.) A szupernovákmég kevésbé játszanak az eseményekbe. A Föld mágneses terének ingadozásának semmi köze sincs a magfolyamatokhoz a Coulomb-féle potenciálgát miatt. Elektromágneses hullámok, villámok hasonlóképpen csak az elektronokat bizgetik, az atommaghoz nem nyúlnak a potenciálgát miatt, sőt, minden egyéb hatást kilő, ami nem neutron besugárással jár, ugyanis az tud csak a semleges töltésével átjutni rajt. A nukleáris kísérletek és radioaktív anyagok a C14-es izotpok számának változtatásának ötlete elég abszurd. Tudtommal nem ásatásokra szoktak atombombát dobálni. Az anyag szennyeződése nem jó, mert neutronaktivációs analízissel a nekik szükséges anyagot kiválasztják. A nyomas, hőmérséklet, kioldódás, kimosódás a legnagyobb gyökérség, hogy befolyásolná a felezési időt.
"C14 bétabomlásának kisenergiája és a minták csekély radioaktivitása miatt a módszer pontossága korlátozott: 5000 évre számítva a bizonytalanság +- 50 év. A kapott adatokat összevetették ásatásokból származó, ismert korú mintk vizsgálatainak eredméynével, ésazt találták, hogy az eljárás jó eredméyneket szolgáltat." Hudson-Nelson - Útban a modern fizikához / Atommagfizika -
#123
Kulcsszo: kalibracio.
Minden konyvben, ami a temaval foglalkozik benne van es a legtobb kutato aki hasznalja tudja, h kalibralas nelkul a mert adatok nem sokat ernek.
A kalibralas pedig arrol szol, hogy figyelembe kell venni az altalam alabb felsoroltakat (es meg nehany mast, pl. eleve figyelembe kell venni, milyen nagysagrendu megallapitott kort varunk), vagyis annyira nem egzakt modszer, ahogy te beallitod.
Forraskent pedig barmely szakkonyv megteszi, de pl az angol wikiben is emlitik..
Elbaltazott kormeghatarozasra pedig sok pelda van, ugyancsak.
Termeszetesen nem azt mondom, hogy a vizsgalati modszer felejtos, hanem azt, h bizony osszetett korulmenyeket is figyelembe kell venni, nem csak leolvasni a muszereket, ami bizony gyakran szubjektiv.. -
Epikurosz #122 "szamárium–neodímium (Sm–Nd)" -> ez Tetsuo módszere
"urán–tóraium" -> ez djhambi móccere
:-) -
Irasidus #121 Amit állítasz az mind nem igaz. Körbejárhatjuk a témát ha gondolod, de elsőként akkor talán egy forrást is csatolhatnál, hogy nem csak a te fejedből pattant ki ez a bődületes sok marhaság. Benne vagy? -
#120
Elhiszed, hogy ha leugrasz egy 20 emeletes házról, nem éled túl? Valaki azt mondta, hogy tudott repülni, miért higgyem el, hogy én meghalok ha leugrok?
Elhiszed, hogy a villámlás nem Isten haragja, vagy elhiszed a "felszínes tudású tudomány" által terjesztett "tanokat", miszerint teljes egészében megmagyarázható jelenség?
Ez a "hiten alapszik" gondolkodás zsákutca, értelmetlen. Ha egy elméletet bebizonyítanak (kíséreletekkel, leletekkel, stb.), akkor az tudományos magyarázat. Elmélet(ek) az(ok), ami(ke)t a tudományos eredményekre felállítanak (de még nem elegendően bizonyítva), amik az adott tudósok szerint a legvalószínűbb magyarázat, persze hiányosságok még vannak. Az egyre szűkülő hiányosságok halmazát használják ki még mindig a tudománytalan hitek terjesztői (pl. kreacionisták, ufohívők), hogy azok terjesztésével zsákmányolják ki az embereket ^^ Csak ami a legrosszabb, hogy ilyen kijelentéseket tesz még valaki, hogy "inkább hiszek valami másban, ami hihetőbb"...
Mikor már a mindenség elméletét fogják talán bebizonyítani a részecskegyorsítóval (várhatóan az fogja eldönteni, hogy melyik elmélet a helyes, pl. húrelmélet, Hawking elmélete, stb.).
A kormeghatározásra több módszer van, valószínűleg több módszerrel vizsgálják meg, és így elég pontos eredményeket lehet kapni, ráadásul ez nem fél éves tudomány, bele tudják számítani az esetleges hatásokat is. Így is lehet párszáz-ezer év eltérés, ha már millió éves leleteket vizsgálnak, én nem is láttam még olyat, hogy a talált dinoszaurusz-lelet 11748123 éves...
Ha lesz időm csinálok vágott verziót youtube-ra a Mindennapi Tudomány - Hawking univerzumából is. -
#119
Pl. a radiometrikus kormeghatarozast befolyasolo tenyezok:
Naptevekenyseg, szupernovak, Fold magneses terenek ingadozasai, fosszilis energiahordozok hasznalata, klimavaltozas, rezervoarok, vulkani aktivitas, az elo szervezetek izotopszelekcioja, nuklearis kiserletek -balesetek, egyeb radioaktiv anyag a kozelben, magassag-jelenseg, villamlas, koridegen anyag szennyezodese, a lelet nem max ovatossagu kezelese, nyomas, homerseklet, kioldodas, kimosodas..
Sok proba mutatja, h nem objektiv a meres kalibralasa es sok proba mutatja h a meresek nagyon pontatlanok lehetnek, pl elo csiga, tobb ezer eves, 750ben epult haz habarcsa 5000 eves, egy lelet egyik resze 2000 eves, a masik tobb tizezer.
Ha megfigyeled, mindig is vitattak a modszer hatekonysagat..
A te kijelentesed, hiten alapszik. A (felszines tudasu) tudomanyba vetett hiten. -
Irasidus #118 A kormeghatározás fizikán, kémián és logikán alapszik. A te kijelentésed meg a tudatlanságon.
Abszolult kormeghatározási módszerek:
1. Radiometrikus kormeghatározás
* argon–argon (Ar–Ar)
* hasadáskövető kormeghatározás
* hélium–hélium (He–He)
* jód–xenon (I–Xe)
* lantán–bárium (La–Ba)
* ólom–ólom (Pb–Pb)
* lutécium–hafnium (Lu–Hf)
* neon–neon (Ne–Ne)
* optikailag stimulált fénykibocsátási kormeghatározás
* kálium–argon (K–Ar)
* radiokarbon kormeghatározás
* rénium–ozmium (Re–Os)
* rubídium–stroncium (Rb–Sr)
* szamárium–neodímium (Sm–Nd)
* urán–ólom (U–Pb)
* urán–ólom–hélium (U–Pb–He)
* urán–tórium (U–Th)
* urán–urán (U–U)
...és még:
* részecskegyorsítós tömegspektrometria (AMS)
* kálium-argonos kormeghatározás (K-Ar KMH)
* a fák évgyűrűinek használata (dendrokronológia)
* obszidián hidratálásán alapuló KMH
* fluor felszívódását alkalmazó KMH
* biokronológia
* aminosav alapú KMH
* asztronómiai kronológia stb.
Illetve még használnak Relatív Kormeghatározási módszereket is... -
#117
Azert azt ne felejtsd el, hogy a kormeghatarozas feltetelezeseken alapszik.
A nagyonfasza logikai rendszerbe beleillik, semmi ellentmondas.
De elofrdulhat masik logikai magyarazat a mért adatokra, persze az nem valoszinu.. -
Epikurosz #116 Épp most megy el felettünk egy aszteroida. Hallom a süvítését... 
-
Ironka #115 Te totál hülyeségeket beszélsz összevissza. Remélem, h inkább ostobaságból, mint tudatos hazudozásból. -
djhambi #114 Látod, önző, beképzelt, és képmutató dolog elvetni olyan dolgokat, melyeket nálunk sokkal okosabb, racionálisabb emberek alkottak meg, holott nem is győződtél meg az ellenkezőjéről. Ha etológus lennél, archeológus, vagy legalább régész, akkor a véleményedet alá tudnád támasztani. Ha lenne Nobel-díjad, feljogosítana téged Darwin, Pauli és sok más nagy ember érvénytelenítésére.
A kormeghatározás pedig elég pontos, és mivel tudjuk, hogy a nagyon régi (dinoszauruszok) és nagyon közeli (pár száz év) esetén pontatlanabb, mint a 20-30 ezer évnél, ugyanis a nagyon régi leleteknél kevés szénizotóp maradt, ezért nehéz mérni, a korai leleteknél pedig a mérési hibahatár jobba beleszól, most a pár száz éves csontokra gondolok. Azt pár évtized pontossággal tudják csak megmondani. De a tudomány fejlődésével ez a módszer is fejlődik, ugyanis nagy leletre és korszerűbb szerkezettel pontosabb eredméyneket kapahtsz, hiszen a rádioaktív izotópok felezési idejét használjaki, nos, ma az időt, az atomórát szintén izotópok felezési idejéhez állítják. Tehát elhiheted nekem, hogy nem a levegőbe beszélnek. (Egyébként az támasztja alá, amit mondtam, mert a felezési görbe úgy néz ki, mint egy mértani sor: f(x)=1/2^x. A 0 közelében nagyon változik a meredekség, ezért kevésbé pontos, a végtelen közelében pedig kicsi a különbség, és azért nehéz kevésbé pontos a mérés.)
"amit konkrétan bizonyítani tudnak az kb 6000 év visszamenőleg a többi meg csak sötétben tapogatózás"
Van egy történelem tanár, aki ismerősöm ismerőse. Mélyen vallásos. Ő most kitolta a 6 ezer évét 12 ezer évre. A félretudásba görcsösen kapaszkodás ellen nem lehet mit tenni. Javaslom, tanulj némi természettudomáynt, mert sokkal valósabb kép alakul ki a fejedben a létező világról. (Tapasztalat, nem üres beszéd. Pl. nem söpörnéd az ágy alá a C14 izotópos kormeghatározást, ha értenéd a mechanizmusát, és ráébrednél nagyszerűségére.) -
djhambi #113 Azt hiszem, kicsit félreértettük egymást. Én sokszor a teremtés alatt olyan dolgot értek, hogy pl. Nagy Bumm. Valami, amitől el lehet kezdeni számolni az éveket. Én is azt gondolom, hogy a mai vallásokba beágyazódott Isten fogalom a korabeli filozófusok, bölcsészek, és a hasonló típusú emberek bölcseleteiből, és a kevésbé értelmiségi emberek által befogadott és továbbformált tanaiból származik. De tisztán maetmatikailag, logikailag nem zárható ki semmiféle felsőbbrendű hatalom, vagy entitás, de semmi sem bizonyítja, vagy utal a jelenlétére. Vagyis nem foglalkozik vele a természettudomány. Ezt szerettem volna sugallni, hogy nem szabad tudományosan elvetni egy olyan dolgot, amit se bizonyítani, de cáfolni nem lehet. Nem elvetni kell, hanem nem fogalalkozni vele. De egyetértek abban, hogy nem az Isten teremtette az embert, hanem az ember teremtette Istent. :) -
MrImy #112 Az a baj, hogy az evolúciót tényként kezelik, még a kétséget sem engedik avval szemben, mert ha ez nem így lenne, akkor simán beismernék, hogy amit konkrétan bizonyítani tudnak az kb 6000 év visszamenőleg a többi meg csak sötétben tapogatózás. A kormeghatározás módszere meg egyszerűen marhaság több-száz év tévedés már 1-2 ezer évnél.
A tudomány mit is állít?
"ami kísérletekkel bizonyítható, csak az lehet elfogadni" -
#111
Én meg abban hiszek, hogy az életnek egyszerűen nincs célja, értelme. A természetes szelekció során kialakultak bonyolultabb élőlények IS (azért "is", mert az egyszerűbbek is megtalálhatók még ma is), valamik pl. a hálószövéssel váltak sikeressé, valamik a tudásuk miatt, mert megtanultak összedolgozni, taktikázni, eszközöket használni, kommunikálni (nem csak az emberekre gondolok, ezekre általában képes az emlősök nagyrésze, csak nem annyira kreatívan mint az emberek).
Isten létezése pedig az emberek fantáziája, amivel megpróbálták megmagyarázni, hogy miért élünk, mi a célunk és azt hogyan érjük el (amit ki is használtak általában a történelem során), és miért vagyunk "ennyire" különbek az állatoktól... Amire már tudjuk a választ, egyáltalán nem vagyunk különbek. Mostmár talán a kreacionisták sem állítják ezt.
Nemrégen belinkeltem a Mindentudás egyeteméről az emberi természet biológiai gyökerei -t, amiben a csimpánzok szokásait is bemutatja, hogy mennyi mindenben hasonlítunk, érdemes elolvasni!
Akit nem győzött volna meg, az nézze meg ezt a videót :DD
"A valóság az, hogy nem tudhatod. Csak sejtheted a józan ész alapján."
A teremtésnek nincs semilyen tudományos alapja, ezért józan ész alapján kizárom. Mivel Isten létezése fantázia szüleménye, a gondolkodás, tudat és gondolkodás pedig az agyban jön létre, így logika alapján is kizárom, szerintem szinte mindenki, aki ezzel a témával foglalkozik :) -
djhambi #110 "tehát HISZED, azt amit más EMBEREK mondanak"
Ha nem hinném el, amit a tanárom mond nekem, még a tűz felfedezésénél tartanék. Kár, hogy erre Te nem jöttél rá hamarabb.
"az élettelenből még mindig nem tudunk élőt alkotni és ez a kulcsa az egésznek"
Az élet és élettelen elválasztása faszság, csak azért teszik, mert a kisgyermekeknek másmilyen a befogadóképességük. A kettő összemosódik. Vannak szervetlen anyagok, szerves anyagok, ezeken belül bonyolult szerves anyagok, aminósavak, fehérjeláncok, és máris a DNS-nél tartunk, vagyis egy vírusnál. Ez már mutat csomó életjelenséget, de nem annak hívjuk. Megdobjuk némi foszfolipidből álló membránból, és pár vegyülettel, és prokatiótánál tartunk, ami már bír az élet meghatározásához szükséges életjelenségekkel. Egyszerűen így szerveződünk, ahogy az iskolában tanítáják, mert a nálunk okosabb többtízezer tudós már kikövetkeztette.
Az ősleves mese pedig mindössze a legvalószínűbb, leglogikusabb és legkorábbi esemény, ameddig vissza tudunk tekinteni az időben. Ahogy azt 500 éve Ádámig és Éváig tették, csak annak nem volt valóságalapja, ennek pedig van, az anyagi tulajdonságokból, és csillagászati megfigyelésekből következtetik.
