Hullám-részecske kettőség
-
Albertus #224 Az alsó képen, a résen ill. a rés falain véletlenszerűen szóródó becsapódások láthatók.
Ilyen szórás a felső képen is megfigyelhető. Ezzel már önmagában a rés elektronfelhőjének hullámzása is hatással van az ion pályájára.
Amikor valamelyik résen át egy ion becsapódott, onnantól e-ad (n/t) csillapodású lengést indított el amelynek hullámhossza az ion által szállított-átadott kinetikai energiával arányos.
Ebbe a hullámzásba érkezik a másik ion, ugyanezen hullámhosszat létrehozva, de az ernyő egy távoli másik helyén. A két hullámzás interferálódik.
Persze de Brogglie hullámokkal is magyarázhatjuk a látott képet, csak arról nem szabad elfeledkezni, hogy a de Brogglie hullámok létét ugyanezzel a jelenséggel mutatta ki de Brogglie.
Azaz akkor önmagával magyaráznánk egy jelenséget.