Hullám-részecske kettőség
-
Albertus #237 "Hiszen nyilvánvaló dolog, hogy interferencia kép csak a két rés nyitott állapotában figyelhető meg. "
Nos, ez nem pontos. Interferencia kép egyetlen résen átlépő, egyetlen nyalábban is létrejön. Lásd a lézerfolt pontszerű kioltási helyeit!
"az előző részecske "hullámába" érkezne meg, akkor tapasztalnunk kellene valamilyen delta időbeni változó eredményt."
Nos, igen. tapasztalunk. Amikor az ernyő reagálási küszöb energiája a beérkező fotonok energiájának közelében van, akkor ha elegendő ideig késleltetünk két foton között akkor a két rés ellenére is csak véletlen szórásos képet kapunk. (Lásd fizika gyakorlatok c. tantárgy laborgyakorlatok.)
"De az interferenciakép ugyan úgy néz ki, akkor is, ha csak egy darab elektronnal végzed el a kísérletet. Ilyenkor csak egy pontba csapódik be, de statisztikai módszerekkel vizsgálható ennek az egy pontnak a helye, és megállapítható, hogy nagyobb valószínűséggel csapódik be ott ahol nagyobb az interferencia kép intenzitása."
Ezt nevezzük áltudományos maszlagnak. Úgy tűnik, mintha tudományos lenne, de nem az.
Egyszerű: Nem a statisztikától lesz világosabb az ernyő, hanem fordítva: a becsapódások helye adja a statisztika alapját.
Vagyis ahol világosabb az ernyő, oda csapódott be a több elektron.
"Akkor is ugyan ilyen képet kapunk, ha ms-enként több millió részecskét lövünk ki,"
ismétlés, rendben.. zéróhoz közeledve van határértéke a függvénynek, felülről nincs.
Vagyis nem az a kérdés, hogy milyen nagy fotonáramban jön még létre, hanem fordítva, milyen kicsinyben.
Egyébként sem igaz, amikor a nagyobb tartomány felé közeledünk, a bevitt energiával túlhevített ernyőn a hőmozgás szétzilálja az interferencia képet. Izzó testen nem jön létre.
"És szerintem összefüggésben is van Heisenberg elméletévvel ez a kettős hullám-részecske dolog."
Neked is, és mindenki másnak is jogod van a véleményre. Attól függetlenül, hogy ismereteink szerint megalapozott-e vagy sem.