130
-
#130
Úgy látszik, csak találós kérdésnek szánta, a válasz már nem is érdekli. 
-
#129
A szökőkútból kilövellt víz egyenes vonalú és egyenletes mozgást végez az űrhajó ugyancsak egyenes vonalú és egyenletes mozgást végző forgásközéppontjához képest (vagyis az űrhajó nem gyorsul), de nem az űrhajó falához képest. Ezért az esetek túlnyomó többségében a víz nem oda fog visszaesni, ahonnan kilövellt. A vízcseppekre semmilyen erő nem hat a kilövellés és az űrhajó falához csapódás közötti idő alatt (tekintsünk el a levegő közegellenállásától) - de ez a földi gravitációban is így van. Ha pl. felugrasz a földről, akkor a súlytalanság állapotában (tehát szabadesésben) vagy az elrugaszkodás pillanatától a földet érésig (vagyis már akkor is, amikor még lassulva felfelé mozogsz), azaz semmilyen erő nem hat rád. Első pillanatra furcsának tűnik, hogy nem hat rád semmilyen erő, de ha belegondolsz, a Föld gravitációját épp akkor érzed, amikor nem vagy szabadesésben.
A vízrészecskék közötti vonzóerő szerepe a forgó űrhajón éppúgy elhanyagolható, mint a Föld felszínén. Az űrhajón tapasztalt gravitációs erő (elég nagy, mondjuk 10km-es kerület esetén) majdnem pontosan megegyezik azzal, amit a Földön vagy a világűrben egy egyenletesen gyorsuló, de nem forgó űrhajóban éreznél és pl. egy szobába bezárva nem tudod megállapítani, vajon a Földön, egy forgó vagy egy egyenletesen gyorsuló, de nem forgó űrhajóban vagy.
Pontosabb mérésekkel azért van két kis különbség. A Földön tapasztalható egy igen kis mértékű gravitációs gradiens (a fejed messzebb van a Föld tömegközéppontjától, mint a lábad, ráadásul a Föld tengely körüli forgásából eredő erő is erősebben csökkenti a fejedre ható gravitációs erőt, továbbá a Föld forgása miatt igen gyenge Coriolis-erőt is kimérhetsz. A forgó űrhajón a földinél jóval erősebb gravitációs gradienst (hiszen a fejed közelebb van a forgás középpontjához) és Coriolis-erőt tapasztalhatsz. Az egyenes vonalú pályán egyenletesen gyorsuló, de nem forgó űrhajóban sem gravitációs gradienst, sem Coriolis-erőt nem mérhetsz. -
kamov #128 Nem erről van szó.
A tartály hableválása jelen esetben elsősorban a felhordás minőségén múlik (légbuborékok).
Egy festékréteg a kisebb darabokat (pár cm-ig) tarthatná meg de ezek kevésbé veszélyesek. A végzetesen nagy (>10cm)daraboknál a festékréteg csak rontana a helyzeten, ha meg jégképződés is van akkor meg végképp mindegy.
Maga a festék tömege egyébként csak 270kg volt. A többi 300kg tehercsökkenés a festés által megnövekedett keresztmetszetből adódó légellenállás növekedés, illetve az ennek elkerülése érdekében módosuló repülési profil miatt van. -
#127
Űrkutatás topik van az sg-n.
Kérdezz bátran.
Sajnos az űrmechanika nem az erősségem. Gravitációt meg csak akkor érzel, ha kapcsolatban vagy a állomással, ha elengeded akkor szerintem zéró g-ben vagy csak éppen az állomás kerületi sebességével rendelkezel.
A gravitációs tér egy matemtatikai értelemben vett konzervatív erőtér, ami a Föld tömege miatt létezik, mai ismereteink szerint. Azért érzed, mert az adott távolságon belül minden testre hat. Az állomáson viszont olyan úton állítasz elő gravitációt, mintha egy testet forgatnál ide lent. Az csak plusz erőt jelent idelent az 1G-hez képest, amit a Föld belseje felé mutat.
A kérdésednek nincs igazán értelme. Newtoni értelemben persze van két test között vonzóerő, de ez lényegtelen ilyen léptékben. Mi az, hogy visszaesik? Egy forgó rendszerből elindítasz valamit és repül egy utána zéró G-s környezetben. Nincs olyan, hogy visszaesik, mert nem hat rá gravitáció. -
#126
Plusz munka. Megáll az ész. Dolgoznik kell pluszba azért, hogy ne vesszen oda egy dollármilliárdot erő cucc és emberéletek? És mindezért csak festegetni kell? Hát ez droidzóna a javából... -
Slim Rick #125 Hello , lenne egy kicsit OFF kérdésem.
A világűrben van egy űrhajó, aminek a mesterséges gravitációja az űrhajó forgásából ered. A kérdés pedig, ha azon van egy szökőkút, akkor a kilökött víz, elrepül a szökőkúttól, vagy a vízrészecskék közti vonzóerő erősebb és visszaesik ?
( a mesterséges gravitáció ereje megegyezik a Földivel ) -
kamov #124 Elsősorban mert a tartályoknak csereszabatosnak kell lenni (többször kellett cserélni is meg ugrani is a gyártási sorban), másodsorban pluszmunka. -
#123
De nem mind. Mégis mindig mellőzték. Egyszerűen nem értem. -
kamov #122 Idén az STS-119-nél.
ISS S6 rácselem + utánpótlás 15.7 tonna. A Shuttle teherbírása az ISS-hez 16.8 tonna, ebből lejön a 0.9 tonnás dokkolózsilip. Nem sok marad.
Előtte volt három hasonlóan kihegyezett ISS építő repülés (STS-97, 115,117).
Az ISS előtt is volt pár telepakolt repülés. -
#121
Tudom. De mikor múlt ezen utoljára bármi feljuttatása? -
kamov #120 A festék elhagyása 600kg-mal növelte a hasznos teher tömegét. -
kamov #119 Kettő katapultülés volt beszerelve a Columbia űrrepülőbe az első négy indításon.
A nevezett orosz rulettes kijelentés John Young-tól származik és arra vonatkozott hogy az eső repülést eredetileg RTLS-tesztnek szánták amit ő mint az űrsikló parancsnoka és mint űrhajós iroda főnöke is nem hagyott jóvá. -
#118
Nem értem, hogy most miért nem festve küldik fel. Nem visz fel annyi dolgot, hogy lent kellene valamit hagyni a festés miatt. Mellesleg szebb is szerintem szürkés tankkal. :) -
kvp #117 "Úgy tűnik minden meghibásodás aránya magasabba tervezettnél, de a fatális pláne. Sajna tényleg nagyban lekorlátozná egy normális mentőrendszer a lehetséges szállítandó személyek számát. Ez valszeg olyan kis jóindulatú adminisztrációs hiba a tervben, ami miatt 14 ember halt meg. De ha eleve 3-4 személyesre tervezik, akkor talán át se megy a kongresszusi szavazáson."
A siklokon eredetileg volt normalis mentorendszer. Az elso ami e nelkul repult az a challenger volt. Eredetileg 4 ember szamara volt beszerelve hangebesseg folott is hasznalhato magaslegkori katapultules (lasd: sr71-es). A columbia volt az elso gep, ezzel vegeztek a berepulest is. Ennek ellenere az elso uton majdnem ategett az egyik futomu akna ajtaja. Jopar evvel kesobb vegul a masik szarnyon ugyanott serult meg ami miatt vegul elveszett. A fo uzemanyagtartaly eredetileg feherre volt festve. A muanyag alapu festek a szinezesen kivul a hab rogzitesere is szolgalt. Aztan ugy dontottek, hogy tul nagy a festek tomege es a masodik kilovestol mar festetlen tartallyal repulnek a siklok. Az eredeti indokrol meg mindenki megfeletkezett.
Csak annyit tudok mondani a siklokrol amit a berepulest vegzo apollo asztronauta mondott az eredeti repulesi terv lattan: Ne jatszunk orosz rulettet! -
#116
Úgy tűnik minden meghibásodás aránya magasabba tervezettnél, de a fatális pláne. Sajna tényleg nagyban lekorlátozná egy normális mentőrendszer a lehetséges szállítandó személyek számát. Ez valszeg olyan kis jóindulatú adminisztrációs hiba a tervben, ami miatt 14 ember halt meg. De ha eleve 3-4 személyesre tervezik, akkor talán át se megy a kongresszusi szavazáson.
Hát a Szojúz eccerű mint a faék, ez ad némi biztonságot, hogy nem fog szétesni. Azonban ugye Komarov rögtön az első úton összetörte a verdát. Azt írja a viki, hogy amellett, hogy szinte minden elromlott az űrhajón, még a vészernyő sem nyílt ki. Amúgy terv szerint indítottak volna egy másik Szojuzt is, hogy összekapcsolódjon vele. De lefújták szerencsére, mert annak is hibás volt az ernyője.
Hát nem volt egy jó év az űrhajózásnak az a '67 az biztos. Kb akkor lett vége a nagy álmoknak, de talán az űrkorszaknak is.
Nem önálló repülést inkább automatikusat kellett volna írni, ahogy a Buran is repült.
Amúgy a Shuttle-C által felvitt rész gyakorlatilag az amcsi űrállomás alapja lett volna, valszeg előbb el is készülnek, meg nagyobb is lehetett volna mint a mostani ISS.
Az astronautix-on egész jó kis cikk van a Shuttle-ról. Két dolgot emelnék ki. Az egyik, hogy eredetileg a gyorsító fokozat is folyékony hajtóanyagú lett volna (ezzel valszeg elkerülhető lett volna a challenger katasztrófa). Meg hogy eredetileg '75 és '85 között a rendszernek 546 küldetést kellett volna teljesítenie. Ekkor még űrbázissal, Hold körüli bázissal és Hold felszíni bázissal és azok ellátásával is számoltak.
Minek után szinte semmi nem épült meg az űrsiklón kívül ezekből, így az is vagy 2 évtizedig szinte felesleges volt. -
#115
Jelen ismereteink szerint 0 vagy mikorgravitációs környezetben 1 évet sem bír ki leépülés nélkül az emberi szervezet. A humá reprodukció több, mint kérdőjeles. Nem igaz, hogy ezeket képtelen vagy belátni, meg azt sem, hogy 30 év alatt mit kell odavinni.
A Hubble-n 10 év alatt gyakorlatilag mi nem ment tönkre? A Hubble meg csak egy teleszkóp, nem egy komplett állomás. -
Sir Ny #114 jó, a személyzetet cserélni kéne, ezt elismerem. 30 évente oda kéne küldeni 5 embert. -
kamov #113 1.Mind a Buránnak mind a Shuttle-nak kb. 600m/s sebességváltoztatásra volt lehetősége.
Az eredeti Buránon (OK-1.01) nem voltak légköri sugárhajtóművek. Erre külön tesztrepülő épült (OK-GLI).
2. A 75 tonnás Skylab egyben ment fel.
3. Az Ares-V mostani változata 165 tonnát vihetne, a valószínűbb Ares-v lite 140 tonnát fog tudni.
A teherszállító tervek a Shuttle-C és a Shuttle-Z tervek voltak. Jelenleg a NASA féle SD-HLLV is ilyen.
-
#112
A meghibásodások aránya jóval nagyobb a tervezetnél, ráadásul a kilövés, visszatérés esetében minimális a lehetőség a mentésre! Nincsenek beépített mentő rendszerek.
Ez alatt a fatálisat érted, vagy a csak kisebb nagyobb kellemetlenségeket okozókat?
Ha kevesebb ember menne fel, akkor lehetséges lett volna mentő rendszert kidolgozni, de erről letettek, mert akkor csak 3 vagy 4 (?) embert vihetett volna fel.
Halkan kérdezem meg, hogy a Szojuz vagy más estében visszatéréskor milyen olyan mentőrendszer van, ami sikló esetén nincs?
A tervezett 2 hetes újraindítási idő közelében sincs, a karbantartási igénye jelentősen nagyobb a tervezettnél.
Az egy hurráoptimista becslés volt. Tudod, mint a kommunizmus győzelmének kittűzött időpontja. Nem szabadott volna soha komolyan venni.
Nem képes önálló repülésre!!!?? Azért ez elég furcsa, a Buran is simán repült magától, ezt hogy nem tudták megoldani!?
Márminthogy légkörben. Igen, kapott de csak teszteléshez emlékeim szerint hajtóműveket. Mikor felzavarták nem volt rajta. Az alsó légkörben tudott repülni a Buran így a siklási tesztekhez. Ezen kívül semmire nem volt jó. Semmi értelme nincs. A visszatérési biztosnásgot gyakorlatilag alig növeli, de iszonyatos plusz tömeg a hajtóművek + hajtóanyag miatt.
Viszont a Burannak nincs saját főhajtóműve. Hoppá... A hordozórakéta vitte fel tisztán. Azért ez elég nagy difi. Odafent nem tudott komoly pályamódosítást csinálni.
Van ugyan a Shuttle rendszernek egy teherszállító változata, de azt soha nem építették meg.Az kb pár éven belül mehetne, de már évek óta szóba sem kerül.
Ezt a részt nem értem. A sikló moduláris. Vihet fel kutató modult és terhet is. Mi az, hogy teherszállító változat? Mikor a Hubble-t vitte fel -
#111
Hát igen ez így van, a pénztelenség nyomja rá az egész űrhajózásra a bélyeget és nem a technológia hiánya.
Amúgy az űrsiklónál vegyük figyelembe azokat a paramétereket is amiket nem hoz.
A meghibásodások aránya jóval nagyobb a tervezetnél, ráadásul a kilövés, visszatérés esetében minimális a lehetőség a mentésre! Nincsenek beépített mentő rendszerek. Kb Titanic mentőcsónakok nélkül. Az is biztonságos mert rekeszekre van osztva meg ilyenek, de ha nincs mentőcsónak, akkor nincs mentőcsónak!
A tervezett 2 hetes újraindítási idő közelében sincs, a karbantartási igénye jelentősen nagyobb a tervezettnél.
Nem képes önálló repülésre!!!??
Azért ez elég furcsa, a Buran is simán repült magától, ezt hogy nem tudták megoldani!?
Persze felesleges is lenne, mert mire egy fél év alatt újra működőképes állapotba hozzák, addigra az emberek sorban állnak hogy mennének az űrbe tudományoskodni, meg ilyenek.
Van ugyan a Shuttle rendszernek egy teherszállító változata, de azt soha nem építették meg.
Az kb pár éven belül mehetne, de már évek óta szóba sem kerül. -
#110
"Elolvastam. Meg is néztem a képeket. Ha ez edzett acél ez szerinted akkor mivel nyúlt hozzá a régi ember? Csak nem a már meglevő vasszerszámaival? Ezt is meg kellett olvasztani. Általános iskolában meg nem tanultam ilyet."
Gondolom fogja a kovácsmester az isteni égből hullott fémet és berakja a tűzbe. Ha nem sikerül elsőre felolvasztania, akkor valamit kitalál. Aztán egyszercsak sikerül. Ez nem ugyan az mint kohót építeni, tudni hogy milyen kövek reakciók kellenek a vasgyártáshoz.
Amúgy hol van az megírva, hogy csak 60 t-ás darabok eshetnek az űrből, ez az ismert legnagyobb, a nemismert legnagyobbak, meg a Föld magjában vannak. A kisebbeket simán felolvaszthatták, anélkül, hogy darabolni kellett volna.
-
#109
"Ez nem csata barátom..."
Tudom, már vége
Végül is fontos, hogy milyen egy rakéta aerodinamikája, és egy nagy gombócot nem lehet egy rakéta orrára rakni, de azért vannak lehetőségek. A Skylab hatalmas belső térrel rendelkezett, kb 3-4 ISS modult tenne ki minden szempontból és azért nem okozott nehézséget, hogy a 80t-ját felvisgye egy Saturn V. Az Ares V még nagyobb darabokat fel tud majd vinni külső méret szempontjából is.
"Tehát nem tudják felvinni, mert nincs olyan rakéta ami egyben képes lenne felvinni. Pont. Még a nem létező Ares sem tudná."
Miért is nem???? -
#108
Magyarán arról van szó, amit eddig szajkóztam. Nincs $, nem lesz semmi nagy dolog. Ez van.
A megbízhatóság kérdése meg érdekes. Az űrsikló ugye felmegy és lejön. Felemelkedéskor van cirka 3 fő eleme. Saját hajtóműve, két gyorsító rakéta és az üzemanyagtartály.
Egy úton van két kritikus szakasz. Eddig volt 12x küldetés és kettő nem sikerült. Az kb. 2/250. A rakétaindítások hány százaléka sikeretelen? Érdemes lenne összevetni és lehet, hogy érdekes ereményt kapunk. A rakéta az igaz, hogy többfokozatú, de relatíve talán egyszerűbb rendszer. -
#107
Amúgy a másik fórumból belinkelt hsz-ekhez csak azt tenném hozzá, hogy a '70-es években, amikor már látszott, hogy a NASA költségvetését csökkentik, a vezetőség válaszút elé állt, vagy beterjesztenek egy tervet, amiben 2 szállítóeszköz van, egy kisebb személy és egy nagyobb teherszállító rendszerre vonatkozóan. Amivel az a gond, hogy a 2 rendszer kifejlesztése nagyobb költség és ha a nagytudású politikusok a kongresszusban csak az egyiket hagyják jóvá, akkor ott vannak, ahol a part szakad.
Illetve másik opció, hogy a kettőt egybegyúrják és valami univerzális eszközt próbálnak kifejleszteni. Ez utóbbi mellett döntöttek. Sajnos.
Az űrrepülő azonban zsákutcának bizonyult. Nem azért mert újrafelhasználható, mert légköri repülésre alkalmas, mert teherszállításra, és utasszállításra is jó. Hanem mert semmire nem használható igazából, és messze nem olyan megbízható mint gondolták.
Másrészt még mindíg többet jelent, mint amire más rendszerek képesek.
Azonban pl. az oroszok olcsóbb megoldásokkal 20 éven keresztül űrállomásokat építgettek, így elmondható, hogy évtizedek óta egy nyamvadt orosz mindig ott kuksol az űrben, amit viszont az amcsik nem jelenthetnek ki magukról.
Az oroszok kifejlesztették az Enyergia rendszert, vagy 20 éve, kb 90t teherbírással. A lehetőség gyakorlatilag 40 éve folyamatosan adott az emberiség számára, hogy egy a jelenlkegi ISS-nél nagyobb volumenű űrálomást építsenek, akár rövidebb idő alatt.
Hogy a jelenlegi űrállomás mégis miért ilyen, ekkora, és így került kiépítésre ahogy, azt egyértelműen, az űrsikló, egy olyan rendszer paraméterei határozták meg, aminek elsődleges szempont az volt, hogy beleférjen a NASA csökkentett költségvetésébe. -
#106
Összevisszacsapkodsz! Ez már a vereség jele szerintem.
Ez nem csata barátom...
Mert miről volt szó? Háthogy bizonygatod, hogy sok mindent nem lehet összeszerelni, mert egybe kell felvinni és ehhez az Ares is kevés. Erre írom, hogy az ISS csak 300 tonna meddig tököltek vele, de ezt 1-2 részletben fel tudná vinni egy Ares V képességű rakéta. Erre jössz, hogy nananana!!!!
Látom az átlagsűrűség fogalma ismeretlen számodra. A modulok nagy térfogatúak, de belül nagyrészt üresek. Gyakorlatilag levegőt szállítasz fel a hasznos térfogat kárára. Az ISS egyben nem vihető fel. Nézd már meg, hogy hogyan állnak a modulok...
Gondolom, hogy ha tudják, hogy egyben fel lehet vinni, akkor nem ilyenre csinálják. A jelenlegi modulok méretét az űrrepülő raktere, meg ilyenek határozzák meg.
Tehát nem tudják felvinni, mert nincs olyan rakéta ami egyben képes lenne felvinni. Pont. Még a nem létező Ares sem tudná.
A meteoros témánál gondolom a linket sem nézted meg és írsz itt ökörségeket. Az kb elfogadott nézet, hogy az első vaseszközök ilyen meteorokból lettek legyártva, asszem általános iskolás tananyag, de mindegy.
Elolvastam. Meg is néztem a képeket. Ha ez edzett acél ez szerinted akkor mivel nyúlt hozzá a régi ember? Csak nem a már meglevő vasszerszámaival? Ezt is meg kellett olvasztani. Általános iskolában meg nem tanultam ilyet.
Mint látod a linkből (ha vetted volna a fáradtságot, hogy egy egérkattintást megengedj magadnak) ez a nagy vasdarab jól egybemaradt, nem kellett tisztíthatni, feldolgozni, max felolvasztani, ezért készülhettek az első vaseszközök meteoritból.
Megint vádaskodsz. Elolvastam Pont. Kődarabok is maradnak egyben. Mellesleg honnan tudod, hogy mekkora volt az eredeti? Ez maradt, de miből? -
#105
Összevisszacsapkodsz! Ez már a vereség jele szerintem.
Mert miről volt szó? Háthogy bizonygatod, hogy sok mindent nem lehet összeszerelni, mert egybe kell felvinni és ehhez az Ares is kevés. Erre írom, hogy az ISS csak 300 tonna meddig tököltek vele, de ezt 1-2 részletben fel tudná vinni egy Ares V képességű rakéta. Erre jössz, hogy nananana!!!! Azt össze is kell ám szerelni, meg be kell üzemelni.
Gondolom, hogy ha tudják, hogy egyben fel lehet vinni, akkor nem ilyenre csinálják. A jelenlegi modulok méretét az űrrepülő raktere, meg ilyenek határozzák meg. Így viszont több modult tudnának egybe építeni, ami sokkal nagyobb belső teret eredményezne. Egy 10 m átmérőjű ilyen állomást már lehetne forgatni, hogy valami mesterséges gravitáció keletkezzen. Az egészet szobákra lehetne osztani, azok berendezését változtatni. Sokkal több lehetőség lenne, mint most.
Szal böntsd már el, hogy mi az álláspontod!
Mert olyan vagy mint id. Bush elnök, akit megvádoltak, hogy semmiről nincs határozott álláspontja. Erre mondta a szóvivője, hogy ezt cáfolja, mert ez annyira nem igaz, hogy az Elnök úrnak egy témáról több határozott álláspontja is van!!!
Amúgy persze nem létező dolgokról beszélünk, hanem elvekről, hogy egy ilyen nagyságú rakétával egyáltalán érdemes-e nagyobb bázis kiépítését elkezdeni, vagy sem.
Kérlek erősíts meg, hogy neked az eddigiek alapján az az álláspontod, hogy nem, mert most már teljesen konfjúz vagyok!
A meteoros témánál gondolom a linket sem nézted meg és írsz itt ökörségeket. Az kb elfogadott nézet, hogy az első vaseszközök ilyen meteorokból lettek legyártva, asszem általános iskolás tananyag, de mindegy.
Az hogy most mennyire ideális ötvözetről van szó és mennyire lesz jó mondjuk egy sugárhajtóműben turbinalapátoknak, az szerintem ezeket az embereket nem nagyon izgatta. Az égből hullott kőből csináltak egy "exkaliburt", ami szétcsapott minden akkori fegyvert és ez volt a lényeg.
Mint látod a linkből (ha vetted volna a fáradtságot, hogy egy egérkattintást megengedj magadnak) ez a nagy vasdarab jól egybemaradt, nem kellett tisztíthatni, feldolgozni, max felolvasztani, ezért készülhettek az első vaseszközök meteoritból. (Ha nálunk esik le persze már széthordták volna a színesek, hogy eladják a méhbe, de Afrikában ugye a kutya sem törődött vele, túl nagy, nehéz volt és túl macerás lett volna bármit is csinálni vele, így viszont szerencsére megmaradt).
-
#104
Azért 100-200 t, amit az Ares V fel tud emelni az nem kevés ám!
Az ISS jelenleg olyan 300 t-nál tart. Azért mennyivel elegánsabb lett volna 2 részben felvinni. És nem tartott volna 10 évbe a felépítése! Gyak az első fellövés után már használható lehetett volna tudományos célokra.
530 és 531-es hozzászólás. Ezek szerint semmi értelme nem lett volna. A modoulokat egyesével kellett összeilleszteni nem kevés munkaórával. Aztán be is kell üzemelni őket.
Addig mit csinálsz a felküldött cuccal? Csak ott lebeg a semmiben? Ismételten felhívom figyelmedet arra, hogy nem csak tömeg, a térfogat is számít. Lehet, hogy tömegre elbítná, de nézd meg két modul hosszanti méretét. Hogyan férne el benne?
Továbbá te egy nem létező valamiről beszész. Azt sem tudni, hogy mikor lesz belőle valamit és tényleg tud ennyit. Az ISS építése 2000-ben kezdődött, de te egy olyan dolgot számolsz hozzá, ami talán 2018 vagy 2020-ra meglesz. Szerintem ennek az égvilágon semmi értelme.
Kiindulva, hogy a földre lehullott meteoritok nagy része szinte tiszta vas-nikkel ötvözet, azért elképzelhető hogy találunk nagyobb testeket is. A Hoba-meteorit 60 t tömegű és szinte tökéletes tisztaságú ötvözet.
Mit értesz tökéletes tisztaságú alatt? Mert ebben erősen kételkedem. Mellesleg kizártnak tartom, hogy pont a megfelelő ötvözet arány van benne. A nikkel csak egy ötvöző a sok közül és nagyon precíz adagolás van a mai minőségi acéloknál. Természetben fel nem fogható tisztasáú fémek vannak ezrelékes adagolási pontossággal.
Elfelejted azt az alapvető tényt, hogy az acéloknál a kémiai összetétel nem determinálja a végeredményt, mert az olvadás - szildárdulás folyamata határozza meg a kialakuló szövetszerkezetet. A képen nem éppen acél kinézetű valamit látok finoman szólva.
Valszeg az ember először ilyen eredetű vasat használt először a kohászat csak később jött.
Ezt sem értem. Ha egy ilyen lezuhnan és lezuhanás után a földi kőzettel keveredik és nem éppen olyan sebességgel ütközik, mint amikor Tutira nem lesz tiszta. -
#103
Azért 100-200 t, amit az Ares V fel tud emelni az nem kevés ám!
Az ISS jelenleg olyan 300 t-nál tart. Azért mennyivel elegánsabb lett volna 2 részben felvinni. És nem tartott volna 10 évbe a felépítése! Gyak az első fellövés után már használható lehetett volna tudományos célokra.
Kiindulva, hogy a földre lehullott meteoritok nagy része szinte tiszta vas-nikkel ötvözet, azért elképzelhető hogy találunk nagyobb testeket is. A Hoba-meteorit 60 t tömegű és szinte tökéletes tisztaságú ötvözet.
Valszeg az ember először ilyen eredetű vasat használt először a kohászat csak később jött.
Persze talán nem is a Földön kéne az ilyen vasat hasznosítani, hanem az űrben lehetne belőle további eszközöket építeni. -
#102
El kell fogadni a tényt, amíg kémiai rakétákkal dolgozunk, nincs értelme a Föld körüli pályán kívüli térségbe emberes expedíciókat küldeni, mert horribilis összegekbe kerül. Az nem buli, hogy a hasznos teher egy amcsi zászló, pár szeizmográf meg néhány pár kilós vacak kütyü, és a földről indított többezer tonnából csak egy 10 tonnás kapszula ér vissza. EZ PAZARLÁS. Ez nem hozza el a várva várt IGAZI űrkutatást.
Kissé másabb lenne a helyzet, ha lenne scramjet-es meghajtású, többször felhasználható eszközünk, amellyel a kilógrammonkénti hasznos teher pályáraállítási költsége 1000 USD alá esne ( a mostani 15-20.000 USD helyett), akkor már perspektíva lenne a folyamatosan lakható Hold bázis.
Ha netalántán a Marsra is szeretnénk eljutni, már nagyobb kraftra lenne szükség, ide már jól jönne egy nukleáris erőforrással üzemelő VASMIR meghajtású űreszköz. DE még ekkor sem tartanánk a Földön kívüli kolóniák korszakában. Ahhoz már több tucat GW-os erőforrás kell, amivel az üzemanyagot mázsaszámra gyorsíthatjuk olyan 100km/s-os sebességre, és amivel legyőzhetjük a Földi gravitációt, és tisztességes többszáz tonnás terheket juttathatunk akár a Jupiter valamelyik holdjára.
-
#101
A Merkúron nem járt, én nem találok róla semmit. A közelében járt, de nem szállt le.
A Plútón sem járt, persza az már nem bolygó, de akkor sem volt. Sőt, annak asszem még talán a közelében sem, nemhogy leszállt volna.
Vannak alkalmas holdak is, ahova lehetne küldeni szondát.
Attól, hogy járt szonda rajta miért nem kellene többet küldeni? Minden eddigi szondta új és meglepő adatokkal szolgált eddig. Költséghatékonyabbak, mint az ember és nincs vele annyi baj. Ha balul üt ki, 'csak' péznben esik kár, nem hal bele senki.
Akkor ennyi erővel minek embert küldeni? 100 milliárd dollár azért, hogy ott valóban lengjen a csillagos sávos lobogó? Ma már majdnem minden elvégezhető szondával is, csak kicsit lasabban. És? Kit zavar ez? Ráérünk nem? A Mars nem változik emberi léptékben mérve. -
#100
Igaz, de látom nem veszed figyelembe azt, amit leírtam.
- Ma is csak azzal, vagy egy másik éppenhogycsak létező rendszerrel lehertne és a fajlagos költség nem hiszem, hogy sokkal jobb lenne. Van erről adat?
- 40 év alatt ezen a téren alig volt fejlődés, mert igény sem volt rá. Hiába lenne rá tudományos igény, nem adnak rá pénzt.
- A Saturn V sem 100 tonnát vitt még LEO-ra sem. LEO pályára is "csak" két részletben ment fel a Skylab.
Innentől fogva miről beszélünk? -
#99
Már mitől lenne el jól? A személyzete cserélni kell időnként. Öneállátó sem lenne. -
Sir Ny #98 "Vagy csak szimplán akkor nagyobb szondát."
szondák már voltak ott. a Naprencer minden bolygóján járt már szonda. -
Sir Ny #97 "Ha 100 tonnát vihetnél oda a LEO pálya költségének 1/10-ért akkor is a dolog kivitelezhetetlen."
Egészen 1969. július 19-éig a Holdraszállás kivitelezhetetlen volt. -
Sir Ny #96 NEM. egy nyavajás kutatólabor odacipelése dollármilliárdokba kerül, viszont utána le lehet szarni, az ott jól el van magában. -
Pares #95 LOL! Terroristák az űrben? Az USA erre olyan hisztéria-rohamot kapna, hogy 5 éven belül már a Halálcsillagot építenék a Föld körüli pályán pár Csillagromboló védelmében... -
#94
A hold porából kinyerhető Helium 3 kurva jó fúziós üzemanyag. azt hallottam anno egy műsorban hogy sacc 20 tonna ebből egy évig fedezné az usa energiaszükségletét. Bár lehet nem ez a pontos időtartam de minden képen évek.
Jelenleg nincs működő fúziós rekator és nem bizonyított tény, hogy lehet ilyet csinálni. Még, ha technikailag lehetséges is, akkor is képbe jön az, hogy mennyiért fog üzemelni.
Ha valóban 20 tonna, akkor felejtős. 1961-es dollárárfolyamon volt kb. 400 kg kőzet visszahozása 24 milliárd dollár. A 40 kg az a 20 tonna 2%-a (!). Számold ki a költségeket. Ennyi pénzből a hány tucat tenyésztőrekatoros atomerőművet építhesz? Annak az üzemanyaga meg bizonyítottan millió éves nagyságrendben áll rendelkezésre.
A másik. Aszteroida bányászat. Ez már tényleg a nem túl közeli jövő de nem régen volt a Discovery Science-n egy műsor erről. Egy 3 km átmérőjű aszteroida talán 10 évig fedezné a föld acél szükségletét. Jó pár évig a nikkelt.
Ezt szintén nem értem. 14130000000m3 térfogata lenne egy tökéletes gömbnek a fenti paraméterekkel. Ennek átlagos sűrűságe legyen 5000 kg /m3. 70650000000000 kg a tömegevagyis 7,065 * 10^10 tonna. Ennek hány százaléke lehet vasérc? Az sem tisza, ott helyben kellene tisztítani. Ez még nagyságrendekkel kisebb. Milyen áron lehetne haza hozni? Még az a technika és ár sincs láthatáron, amivel azt megérné 'bányászni', hogy egy bányász sétálna és 99,99% tisztaságú gyémántot szedegetne.
Mellesleg minek kell vas máshonnan? A Földin iszonyatos mennyiségben van és gyakorlatilag a fémek 80-99%-ban újrahasznosíthatóak. Még szuperacélok is készülhetnek úgy, hogy 80%-uk hulladék vas. -
#93
#88: Igen, de egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazok a kihívások előjönnek ha célzottan adod oda a pénzt valamire. Az űrhajózásnál biztosan előjönnek, mert ez egy kellően bonyolult rendszer.
És éppen ez a baj. A Mars utazásban az a nehéz, hogy olyan problémák jönnek elő, ami idelent nem probléma. Az Apollo ideján az általános technikai szint alacsonyabb volt, ezért tényleg sokat segíett. Most a magasabb technikai szint mellett is a marsutazás mellett nagy kérdőjel van. Miért? Mert egyszerűen a probléma az, hogy túl messze van. Az embem fiziológiája a korlát inkább, meg az összezártság. Komolyan mondom, lehet hogy egyszerűbb lenne humanoid robotokat küldeni, mert ott nincs időfaktor. Vizsgálta ezt már valaki? Vagy csak szimplán akkor nagyobb szondát.
#89: 100 tonnát már két Saturn-V is képes lett volna a Holdra juttatni, az Ares-V pedig sokkal többet el tud majd vinni (persze ha nem törlik).
Két Staurn V. A LEO pálya kb. 10-15 ezer $ / kg. Szerinted akkor ez mennyibe fájna? Nem csak a tömeg a gond. A térfogat is. Most egy sarkított példa jön. Pl. ha kell odafent egy bulldózer, akkor nem viheted oda 80 darabra szétszedve, mert soha a büdös életben nem rakják össze. Nagyjából minden pár darabban kell odvanni. Ezért hiába jön ki papíron az, hogy elbírja az rakéta, ez nem ér semmit. Egy C-130 elvisz 10 tonnát. Akkor 6 db elvisz egy szétszedett 55 tonnás harckocsit? Természetes nem.
És azért 100 tonna nem olyan kevés. Persze nem építőanyagot kell cipelni, azt mindenképpen helyben kell beszerezni. Volt egy ilyen ötlet is, hogy cipeljenek homokzsákokat, és töltsék meg holdporral. Ebből persze 10 m védelmet csinálni elég nehéz, de alapnak megteszi.
Ahhoz képest amit a teljes önellátáshoz kellene vinni az.
Meg aztán nem kell lemenni a földi sugárzási szintekig. Vannak itt is olyan helyek, ahol az emberek simán kapnak 10x-es vagy akár 100x-os sugárterhelést a természetből (a 2.4 mSv/évhez képest).A kockázat-dózis függvény pedig ismert, valamilyen vállalható szintet kell beállítani.
Persze. A hosszútávú járatokon szolgáló repülőszemélyzet is odafent 10-szeres sugárterhelést kap a lentiekhez képest. Aki 20-30 évig napi 8-10 órát van odafent, azért ez már gáz lehet. És még a Földről sem mozdultál ki...
A gond az, hogy nincs elfogadott elmélet, hogy mikortól véletlenszerű adott dózis hatására a tartós vagy ideiglenes egészségkárosodás és mikortól determinisztikus, -
SovereignX #92 Tudom én, hogy mi kell ahhoz, hogy a Holdra vagy éppen a Marsra menjen az USA: Ha Irán meghirdeti a saját űrprogramját. Akkor mondván "Ne hogy a terroristák kezébe kerüljön" címszó alatt azonnal belekezdenek a projekt tervezésébe és mielőbbi kivitelezésébe.
Ez kell az USAnak. Lehetséges Al-Kaida bázis a holdon! :D -
SovereignX #91 Holdra költözésnek és bányászatnak igen is lenne haszna. Na nem most konkrétan de nemsokára. A hold porából kinyerhető Helium 3 kurva jó fúziós üzemanyag. azt hallottam anno egy műsorban hogy sacc 20 tonna ebből egy évig fedezné az usa energiaszükségletét. Bár lehet nem ez a pontos időtartam de minden képen évek.
A másik. Aszteroida bányászat. Ez már tényleg a nem túl közeli jövő de nem régen volt a Discovery Science-n egy műsor erről. Egy 3 km átmérőjű aszteroida talán 10 évig fedezné a föld acél szükségletét. Jó pár évig a nikkelt.