#104Azért 100-200 t, amit az Ares V fel tud emelni az nem kevés ám!
Az ISS jelenleg olyan 300 t-nál tart. Azért mennyivel elegánsabb lett volna 2 részben felvinni. És nem tartott volna 10 évbe a felépítése! Gyak az első fellövés után már használható lehetett volna tudományos célokra.
530 és 531-es hozzászólás. Ezek szerint semmi értelme nem lett volna. A modoulokat egyesével kellett összeilleszteni nem kevés munkaórával. Aztán be is kell üzemelni őket.
Addig mit csinálsz a felküldött cuccal? Csak ott lebeg a semmiben? Ismételten felhívom figyelmedet arra, hogy nem csak tömeg, a térfogat is számít. Lehet, hogy tömegre elbítná, de nézd meg két modul hosszanti méretét. Hogyan férne el benne?
Továbbá te egy nem létező valamiről beszész. Azt sem tudni, hogy mikor lesz belőle valamit és tényleg tud ennyit. Az ISS építése 2000-ben kezdődött, de te egy olyan dolgot számolsz hozzá, ami talán 2018 vagy 2020-ra meglesz. Szerintem ennek az égvilágon semmi értelme.
Kiindulva, hogy a földre lehullott meteoritok nagy része szinte tiszta vas-nikkel ötvözet, azért elképzelhető hogy találunk nagyobb testeket is. A Hoba-meteorit 60 t tömegű és szinte tökéletes tisztaságú ötvözet.
Mit értesz tökéletes tisztaságú alatt? Mert ebben erősen kételkedem. Mellesleg kizártnak tartom, hogy pont a megfelelő ötvözet arány van benne. A nikkel csak egy ötvöző a sok közül és nagyon precíz adagolás van a mai minőségi acéloknál. Természetben fel nem fogható tisztasáú fémek vannak ezrelékes adagolási pontossággal.
Elfelejted azt az alapvető tényt, hogy az acéloknál a kémiai összetétel nem determinálja a végeredményt, mert az olvadás - szildárdulás folyamata határozza meg a kialakuló szövetszerkezetet. A képen nem éppen acél kinézetű valamit látok finoman szólva.
Valszeg az ember először ilyen eredetű vasat használt először a kohászat csak később jött.
Ezt sem értem. Ha egy ilyen lezuhnan és lezuhanás után a földi kőzettel keveredik és nem éppen olyan sebességgel ütközik, mint amikor Tutira nem lesz tiszta.
#104