130
-
T0nk #1 Várható volt, hogy ez lesz az ajánlás. Remélhetőleg nem fog túl sok asztronauta belehalni a költséghatékony és gazdaságos minőségű magán űreszközök nyújtotta elképzelhetetlen minőségbe... -
Romel #2 Csak azt nem értem, hogy miért nem fog össze a NASA több űrügynökséggel, hogy egy közös célt megvalósítsanak. A részfeladatokat ki lehetne osztani más ügynökségeknek is, de itt nem csak a Föld közeli repülésre gondolok, hanem pl. a Mars expedícióhoz szükséges eszközök, technológiák kifejlesztésére is. Kicsit úgy hangzik, mintha azt mondaná a NASA: "A parasztoknak meghagyjuk a Földközeli pályán való repülést, amíg mi learatjuk a babérokat a Marson" - persze, csak abba nem gondoltak bele, hogy sok ember szeretné még az életében látni azt, amikor ember a Mars felszínére lép. Én szeretném igen is látni! Kennedy kormányzása alatt virágzott az űrrepülés. 2009-ben mivel vagyunk elfoglalva? Úgymond "válsággal", amire nagyszerűen lehet hivatkozni - sajnos minden kereskedő, szolgáltató ki is használja. Világos, hogy egy nagyobb projecthez rengeteg pénz kell, de ha valaki szeretné, hogy megvalósuljon, az meg is csinálja!
"Úgy véljük, itt az ideje piacot teremteni a kereskedelmi cégek számára mind a teher-, mind a személyszállításra a Föld és az alacsony földkörüli pálya között"
Én meg úgy vélem, hogy megint az emberek kizsákmányolásának egy másik módján jár az agyuk ahelyett, hogy megvalósítsák a Mars projectet. Jó, kevesebbet mondok: elég lenne egy ismételt Holdra szállás is, csak TÖRTÉNJEN VALAMI! Mintha megtorpant volna a világ fejlődése. A társadalom az elmúlt 20 évben rendkívüli mértékben átalakult. Megváltozott az emberek gondolkodásódja, kihalni látszik a vállalkozói szellem. Elkényelmesedtünk! Valóban! A hétköznapi életben jelen levő tecnika igaz megkönnyítette az ember életét, de át is ejtette a ló túloldalára. Azért bízom Obamában, hogy betartja ígéretét. -
T0nk #3 Vigyázó szemed Kínára vesd. -
#4
Nos Kennedy még csak elindította a dolgokat és olyan '66-'67 volt a csúcs a NASA költségvetésében.
link
A pénz nagysága kb. a hetvenes évek óta mondhatni ugyan akkora, azonban ez az állami költségvetés egyre kisebb hányadát jelenti. Százalékos arányban, ha azt a pénzt kapná (1%-körül), amit '77-ben az gyakorlatilag ma meg haladná azt a pént amivel '67-ben tudott gazdálkodni a NASA!
A pénzügyi hátteret elemezgetve marhára nem úgy tűnik mintha valaha is valahova akarnának eljutni!
Az hogy miért '67 volt a csúcs, miért akkor indították a legtöbb rakétát és miért esett vissza az űrkutatás/űrrepülés kormányzati támogatottsága töredékére az egy külön sztori. -
COOLancs #5 Tényleg azt hiszik hogy majd a kereskedelmi űripar idő és pénzkereten belül létrehoz bármit is? Ha a Nasa nem tud embert juttatni az űrbe ekkora háttérrel, akkor majd 50 fős magánvállalatok sikerrel járnak? De ezt egyszer már eljátszották a Venture Star-ral, természetesen nem lett belőle semmi.
Az egész csak az űripari lobbinak kedvezne (Lockheed, Boeing), akkik elszöszmötölnek a fejlesztési pénzekkel még 5-10 évig, majd kiderül hogy nem jutnak sehova.
Szerintem az Ares V-öt biztosan elkaszálják, anélkül pedig nem lesz új Holdraszállás. Bár tudtommal Obamáék már inkább az aszteroida-szállást tekintik célnak. -
#6
Miért is nem lett a VentureStarból semmi?
Szerintem mert az előző elnökbácsi olyan 90%-os állapotban leállította az X-33 projektet, úgy hogy a projekt nem volt a NASA-nak 1 mrd $-jában, amihez a Lockheed még kb 300 milliót rakott.
Az elnökbácsi inkább újabb projektet indított hangzatos címmel gyakorlatilag ugyan úgy földkörüli szállító eszközök kifejlesztésére.
Talán a Lockheednak be kellett volna vennie a Boeinget is már a kezdetektől, nem tudom. Lényeg, hogy megfúrták a dolgot és nem technikai vagy pénzügyi okok miatt bizonyult életképtelennek az elképzelés. -
Hoho #7 Szerintem jo az elkepzeles, az urutazast at kell tolni a versenyszferaba, kulonben nem lesz belole semmi. Valahogy piacot kell neki csinalni (emberek utaztatasa vagy valami hasonlo), es akkor beindul a fejlodes.
Lasd kelet-nyugat autoipar a szoc korszakban. -
Thrawn #8 "csak további évi 3 milliárd dollárral lenne lehetséges bármilyen értelmes, alacsony földkörüli pályán túlra irányuló űrkutatási program kivitelezése. Ez egyébként a bizottság egyik opciója, a jókora összeg odaítéléséhez azonban szükség van a Kongresszus jóváhagyására, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben elég kétséges."
Hát igen, jókora összeg. Mihez képest? Számolatlanul öntötték a pénzt a bankokba. Már újra beindult a bankárok, top menedzserek éves jutalmazása. Ezekhez képest aprópénz. -
halgatyó #9 Eléggé beteges ez a hír.
Az ilyen "toljuk át a versenyszférába, az mindent megold" TIPUS-szemlélet semmivel sem különb a sztálinista idők hasonló tipus-ötleteinél, vagy a kínai népi kohóknál.
A NASA évente X összeget fordít a fejlesztésre és Y összeget a gyártásra+űrhajó indítás.
Ami sikert eddig (ismétlem: EDDIG) a versenyszféra elért az űrhajózás terén, az a NASA (és hasonló nagy szervezetek) által már kikutatott eszközök puszta utángyártásán nyugodott. NULLA kutatási-fejlesztési költséggel, meglehetősen gyengécske -- de kétségtelenül olcsó -- utángyártás.
Ha a magánszféra bármit is kifejleszt és legyárt, ANNAK A KÖLTSÉGEIT + A BEFEKTETŐK HASZNA + EXTRAPROFIT + KOCKÁZATVÁLLALÁSI KÖLTSÉGEK
mind-mind ráterheli a megrendelőre (amely leginkább a NASA lesz.)
Vagyis hosszú távon nem hiszem, hogy költséget takarítanak meg. Még az amerikai rendszerben sem.
A világon elterjedőben levő, Magyarországon már jól megtapasztalt vadkapitalizmust látva pedig azt jósolom: a NASA az új rendszerrel DUPLA költséggel fog bármilyen szolgáltatst megkapni, mintha maga csinálta volna! -
halgatyó #10 Ez az "adófizetők pénze" duma állandóan előjön, amikor valami hasznosat és értékeset kellene csinálni, ami hosszú távon fejlődést jelentene.
Érdekes, hogy amikor az ember-és-ember közötti különbségek döbbenetes növekedését látni naponta, és amikor a pazarló bankokat segítik ki az adófizetők pénzén, azért, hogy sok milió dolláros havi fizetéseket szórjon szét a főnököknek, nos akkor nem vetődik fel ez az "adófizetők pénzén" duma.
Meg amikor a Zabramovics-féle figurák 170 méteres luxusjachtjairól tudósítanak, akkor sem emlegetik az adófizetők pénzét, pedig ha ezek a figurák egyedül lennének egy szigeten még egy 5 méteres kecskekarámot is alig tudnának építeni!
Az összes szuper dúsgazdag görény valahol a társadalom, a többi ember megcsapolásával érte el azt az egekig érő életszínvonalát...
Gyanítom (megintcsak hazai tapasztalatok alapján) hogy a NASA mostani döntései mögött valakiknek a zsebe jól járt -
kvp #11 Egyre inkabb ugy nez ki, hogy vegul par maganceg meg fogja unni a dolgot, es maganpeznbol megy a Holdra. Akkor pedig reklamalhatnak az allamok, mert egy maganceget nem kot semmilyen nemzetkozi szerzodes az ur kozos hasznalatarol.
A technologia adott es ha nincs annyi hivatalnok a fejlesztok nyakan, akkor a koltsegek sem olyan nagyok, hogy egy atlagos nemzetkozi ipari nagyvallalat ne tudna eloallni egy kereskedelmi urhajoval. Nem veletlen, hogy az elmult evekben a legtobb tenyleges urtechnologiai ujitas a maganszektorbol jott. -
#12
kápítálizmus baze!
Emberiség fejlődése: nuku.
Háború: mindentbele!
Szarkeverés, ügyeskedés, fosztogatás (bankok): mindentbele! (mondjuk ez a rész szorosan összefügg a háborúval) -
#13
Earth 2150 :) ott is a holdat meghódító cég (lunar corporation) később a 2 legnagyobb földi hatalom ellen fordul mikor azok próbálják elhagyni a már tönkretett földet, és megpróbálják kisajátítani a holdat ugródeszkaként használva a mars felé. -
Pares #14 Szerinted még van 140 éve az emberiségnek?
Sajnos az űrkutatás nagyon lemaradt, leszakadt a gyakorlatilag is gyorsan fejlődő ágazatoktól, mint pl.: az elektronika, kibernetika, IT, stb. Ha olyan tempóban fejlődne az űrkutatás és emberek űrbejuttatása is, mint az említett ágazatok, ma már emberi kolóniák lennének, minimum a Marson. Ehhez képest...
Az a legbosszantóbb, hogy az a kevéske pénz is, amit új programok kifejlesztésébe ölnek, mind fölöslegbe megy, mert 90%-nál leállítják a programot.
Hát igen, ha az USA-nak, mint világhatalomnak nem a háborúk lenne a prioritás, hanem mondjuk az emberiség jövője, űrkutatás, új technológiák, akkor ma nem itt tartana a világ.
Molnibalage: ide üzenek, mert az Aresos topik már "meghalt". Nem, nem az usának fizetem az adót, ebben igazad van. Abban viszont nincs, amikor azt írtad, hogy más országok bezzeg 0-át költenek űrkutatásra, az Usa meg legalább csinál valamit. Megmondom én neked, mi a baj. Míg más országok a saját gondjaikkal vannak elfoglalva, eleve nincs is pénzük és technológiájuk rá, addig az USA mást se csinál, csak háborúzik meg terroristázik, száz meg száz milliárdokat költve haditechnikába, fölöslegesen, amikor ez a pénz mehetne sokkal hasznosabb dolgokra is, mint pl.: az űrkutatás...
Persze nyilvánvaló, hogy a jelenkori háborúzások oltári nagy hasznot hoznak pár embernek, ezért van rájuk még mindig szükség. -
Pares #15 Az is érdekes, hogy a múlt század nagy eufóriái közepén teljesen másképp gondolták el a jövőt: a korabeli filmekben, vagy könyvekben pontosan fordítva, az űrkutatás sokkal fejlettebb, míg pl.: a számítógépek és egyéb tartozékai (mint pl.: TV, monitor...) mind a század közepi technológiát tükrözik... Ehez képest: Ma úgy állunk, hogy azt se tudjuk, jövőre mivel küldenek embert az űrbe, az IT meg évről évre csak fejlődik, az alkatrészek teljesítménye növekszik, méretük egyre csak kisebbedik... -
#16
A dolog olyan szempontból is érdekes, mert pl. a múltkor olvastam egy cikket, arról, hogy az Apollo program során az IT szektornak juttatott pénz eredményezte, hogy most ilyen számítógépeink vannak.
De az is érdekes, hogy a leszállóegység repülésvezérlő rendszere később repülőkben jelent meg, mint digitális fly-by-wire irányítás!
És valszeg még van egy csomó példa arra, hogy nem csak az a pár kiló kőzet az Apollo program eredménye, ami a múzeumok vitrinjeiben van.
Technológiai szempontból jó lenne egy nagy űrprogram, mégha 20-30 év múlva hozná is meg a gyümölcsét más szektorokban. -
#17
Nyílván az albánok üzemeltetik a HST-t, és az örmények küldtek rovereket a Mars-ra, meg az ISS-t is simán üzemeltethetné India és Kína.
Egyébként mondj akár egyetlen indokot is, amiért megérné a Marson kolóniát létrehozni (persze, ha volt ott élet és találnak fosszíliákat az megérne néhány tucat marstelepest)
-
T0nk #18 "az IT meg évről évre csak fejlődik, az alkatrészek teljesítménye növekszik, méretük egyre csak kisebbedik..."
És ha kilövik az űrbe, használhatatlan, mert tönkreteszi a sugárzás. Ott megbízhatóan a 80-as évek technológiája működik, vagy minden megtöbbszörözve. -
Pares #19 Csak egy hasonlat volt. -
Pares #20 Látom nem érted. Arra akartam rámutatni, hogyha azokat a százmilliárdokat űrkutatásba ölik, akkor ma valószínűleg nem azzal lenne elfoglalva a NASA, hogy hogyan küldjenek embert az űrbe, hanem (kis túlzással) hova. -
Pares #21 Ez még lemaradt a Marssal kapcsolatban:
Érezd az iróniát (vagy mit) a "kolóniákban". Csak éreztetni akartam, hogy ma jóval előrébb lehetnének az emberes űrmissziók, ha tudodmitkapnaktöbbet...
Kolóniákat nemtudom, hogy meg érne-e fenntartani. Ez attól függ, addigra milyen szinten lenne megoldható az utánpótlás, milyen költségeken, és milyen kutatásokat lehetne elvégezni. Adott helyzettől függ. -
#22
Érdemes elolvasni, hogy mit ír Asimov az Alapítvány sorozatban a Galaktikus Birodalom hanyatlásáról. Olyasmiről pl., hogy látszatra rendben volt minden, de a fejlesztések elmaradta, a fejlett eszközöket olykor nem volt ki megjavítsa és a többi.. -
#23
Aha.
Csak éppen tegyük föl, hogy a 80-as években építenek néhány száz tonnás ionhajtóműves űrvontatókat, abba azért keves lett volna az a csipp, amivel az Oportónyityi elbóklász a Marson.
A jelenlegi szilicium alapú számtek elérte a technológiai határait, 4-5GHz és ennyi. Vannak technológiák amivel több 100 GHz is elérhető lenne, de soha nem térünk át rájuk, mert nincs olyan alkalmazás, ami igényelné, inkább a jelenlegieket alakítjuk a lehetőségekhez.
Ha nincs olyan projekt ami igényelné az új technológia kifejlesztését, akkor az alapkutatást jelentő kísérletekből soha nem lesz tömegtermék!!! -
#24
A földönkívüliek már a 60-as évek óta kapcsolatban vannak a földel, USA-val és ők szóltak hogy ne nagyon bóklásszunk az űrben mert nincs ott semmi keresni valónk,
Állítólag:) -
hodobaj #25 Nexus0001 azért ez a számítástechnika elérte a határait meg nem kell nagyobb meg gyorsabb akkor szerintem nézzél körbe mihez használnak ma szuper számítógépeket például egy részecske gyorsító által szolgáltatott adatmennyiséget fel lehetne dolgozni 100Ghz-en 30-40processzoron és még akkor is eltartana egy jó ideig. Vagy ha csak a szórakoztató elektronikát nézzük egy animációs rajzfilmet sem 2 perc renderelni. Lehet még bőven hova fejlődni még akkor csak egy rajzfilm szintjét érjük el ha real-time-ba tudunk egy toy story látvány világú képet előállítani, és akkor hol vagyunk attól hogy egy 1 cm3-nyi atomot lemodellezünk. És a quantum számítógépek is még ott vannak alternatíva ként bár szerintem az a mi életünkben nem valósul meg. -
hodobaj #26 AZ u.o.f.-s maszlag meg nagyon bla-bla kidobnánk téged Afrikába megdöglenél mert az emberekkel nem értenél szót hogy egy pohár vizet kérj akkor hogyan tudna bárki is egy teljesen más életformával kommunikálni? Te tudsz beszélni a macskáddal? Vagy mi van ha a u.o.f.-k egyiptomi hieroglifához hasonló jeleket küldenek azt is 100év volt megfejteni és nem sikerült csak egy görög-egyiptomi "szótárral" szóval ha üzennek is a mumusok nem lenne senki és semmi ami képes lenne megfejteni mit akarnak mondani. -
88Tamas88 #27 Szeretnék Veletek megismertetni egy online tőzsdézéssel foglalkozó céget, a FreedomRocks-ot! Nagyszerű kedvezményekkel lehet kereskedni a világ legnagyobb devizatőzsdéjén, a FOREX-en! (kedvezményre egy pl.: 1:400-as tőkeáttét) Akár 25$-tól lehet kereskedni, emellett szert lehet tenni havi fix jövedelemre is!
Ha felkeltettem érdeklődésed írj az alábbi e-mail címre és elmondok minden tudnivalót!
e-mail cím: [email protected] -
Loverman #28 mit hablagyoltok itt a Mars-expedícióról? Olyan durva ott az ultraibolya sugárzás a légkör miatt hogy kb bármit teszel a "fejed fölé" az nem akadályozza meg abban hogy téged elérjen. Namost vajon mikorra fogunk feltalálni ilyen burkolatot? És minek is emberi expedíció a Marsra egyáltalán ha ennyire lakhatatlan? -
Loverman #29 vazz, már itt is spam meg reklám?? -
Loverman #30 nem a háborúkra kellene költeni? ezt mondd Bush-nak meg a többi republikánusnak. Amúgy te mit vársz, hogy az emberiség kitelepül az űrbe és itt hagyják a szétcseszett Földet? szép álmokat. Bármennyi pénzt és időt is ölnénk az űrkutatásba, a Föld már rég lakhatatlan lenne mire eljutnánk odáig hogy mondjuk embert tudunk juttatni bármelyik bolygóra a Naprendszerben. És azzal még mindig kb semmire sem mennénk. Tudod nem véletlenül az a jelentése a scifinek hogy tudományos FIKCIÓ -
COOLancs #31 Az X-33 csak egy gyakorlati célokra használhatatlan technológiai demonstrátora volt a Venture Star-nak. Az utóbbit akkor állították le amikor nyilvánvalóvá vált hogy egy ekkora projektet nem lehet aprópénzből megvalósítani.
Ugyanígy fognak járni most is, az első felmerülő technikai és anyagi akadályok után törlik az egészet. -
Caro #32 A napállandó kb. negyedakkora, és az UV-t pedig még egy egyszerű üveg is megfogja. Az űrruha bőségesen elegendő védelmet nyújt.
Nagyobb baj a kozmikus sugárzás, a Marsnak nincs magnetoszférája, ami csapdába ejtené a nagy energiájú töltött részecskéket, ezért olyan a felszín kis túlzással, mintha valaki az LHC egyik detektora mellett állna. -
Pares #33 Nem arról van szó, hogy el kell hagynunk a Földet, hanem arról, hogy egy új, 60-70-es évekhez hasonlító masszív űrprogram egy fix céllal csomó más téren is nagy fejlődést hozhatna... -
Feco333 #34 "Egyébként mondj akár egyetlen indokot is, amiért megérné a Marson kolóniát létrehozni "
Szerintem pedig az egyik legfőbb cél kell legyen, más bolygók mielőbbi kolonizálása. És nem az anyagi érdekek miatt.
Idézet:
"A több lábon álló civilizáció gondolatát, már sok sci-fi író felvetette. Az emberiség fennmaradása sok gondolkodó szerint késhegyen táncol. Ahogy a Föld története során többször voltak fajkihalások, meteor becsapódás, vagy épp az éghajlat megváltozása miatt, úgy ezek a veszélyek ma is fennállnak. Ezenkívül éppen eleget teszünk saját magunk ellen is, a környezetszennyezéssel, a génmanipulációval, a fegyverkezéssel.
Ha az univerzumban az Élet, vagy akár az Értelmes Élet valóban különleges, és ritka tényező, akkor az amit az emberi faj létrehozott különleges védelmet kíván. Beethoven zenéje, Dosztojevszkij gondolatai, Newton megfigyelései, Neumann János kutatásai, a Piramisok, vagy a Nagy Fal olyan értékes alkotások, melyek elvesznének, ha fajunk eltűnne.
Több égitest, több esély
Ezt Hawking szerint csak akkor lehet valóban biztonságban tudni, ha nem egyetlen bolygón őrizzük, hanem szétszóródunk a világegyetemben. Ha több otthont teremtünk magunknak, fajunk nagyobb eséllyel maradhat fent. Még ha egyik-másik bolygón el is tűnik az élet, a többi diszpóra továbbviheti a felhalmozott tapasztalatot. "
És ezt csak úgy tudjuk elérni ha tapasztalatokat szerzünk Holdbázissal, Mars kolóniával stb.
-
#35
Jó csak éppen a részecske kutatásban nem a számítástechnika a szűk keresztmetszet, hanem a részecske gyorsító. Egy lassabb gép nem teszi lehetetlenné a projektet.
A szórakoztató iparban is detto, amíg az emberek inkább rátudnak kattanni a Wii-re, mint a Toy-Story-grafikát produkáló valódi NG konzolokra, pláne PC-re, addig felesleges lenne olyan technológiába ölni a pénzt ami csak 20 év alatt jönne be.
Az Apollo projektben a sok pénz nem a dizájnra, az aktuális technológia ráncfelvarrására, meg a marketingre ment el. Ugyan is sokkal többet elköltöttek alapkutatás jellegű dolgokra, olyan kritikus technológiákra, amelyek nélkül nem lett volna lehetséges a misszió, ezek közé tartozott a számtek is.
Az oroszok valójában fej fej mellett haladtak az amcsikkal a holdraszállásban. 2 dolog is jelzi hogy pont a számtekben maradtak le:
1. A Zond holdűrhajók pályája nem volt megfelelő, és sorra rontották el a visszatéréseket.
2. Pont az N-1 rakéta vezérlése volt az a dolog, ami miatt nem tudtak egyetlen sikeres kilövést sem végrehajtani.
Az amcsiknak viszont nagyon bejött az, amit a digitális számítógépekre ekkoriban költöttek. Később a harci gépeik vezérlő rendszereiben mindenhol alkalmazták őket. A radarban, a repülés és hajtómű vezérlő rendszerekben, a rakéták irányító rendszereiben. Gyakorlatilag 1 generációval megelőzték ennek köszönhetően az oroszokat.
Jelenleg nem készülünk egymással, vagy mással egy mindent elsöprő háborúra, az amcsik legnagyobb ellenfelei, a kínaiak, gyakorlatilag 20 évvel vannak lemaradva technológiailag, leszámítva az IT-t, metallurgiában, aerodinamikában, nukleáris technológiában, akármiben, de inkább több.
Nem válalkozunk olyan küldetésekre, ahol az emberek életbenmaradaása valami új, drága technológián múlik. Mert nem fogadjuk el, hogy a Mars misszió, vagy a Holdhoz történő visszatérés emberáldozatokba kerülhet. A túl nagy biztonságra törekvés viszont megállítja a fejlődést. Lásd pl. pont a kereskedelmi repülés.
Az űrkutatás árnyoldalához tartoznak azok az áldozatok, akiket a II. VH alatt a németek barokamrákban, mondjuk úgy elposszantottak, mit egy lufit. Mondanom sem kell ezeknek az embereknek csak egy része volt önkéntes. A kutató viszont miután kiment amcsiba és oly sokat tett az amerikaiak holdraszállásáért talán még kongresszusi érmet is kapott. Halála után meg kiflexelték a nevét a márványtábláról, mert nem volt politikailag korrekt amit csinált. -
#36
"Ez egyébként a bizottság egyik opciója, a jókora összeg odaítéléséhez azonban szükség van a Kongresszus jóváhagyására, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben elég kétséges."
De fegyverekre, hadikiadásokra, háborúzásra és a "terrorizmus elleni küzdelemre" van évi 700milliárd dollár.. De a NASA-nak legen elég 17milliárd...
Azért ez elgondolkodtató, Anno 1956-ban fellőtték az első műholdat és rá 13 évre, a nulláról holdra szálltak. Most, 30 év alatt nem voltak képesek egy új siklót kifejleszteni.. Nem igazán értem meg, hogy a politikának miért nem érdeke, h technikai fölénybe kerüljön másokkal szemben és talicskával hordják a pénzt a NASA-ba.
"Ares 1 és 5 rakétákon, valamint az Orion kapszulán, ami a bizottság szerint bár jól menedzselt és műszakilag is megállja a helyét, de nem illeszkedik az ütemtervekhez és a költségvetéséhez sem."
Már megint a pénz... -
#37
Csak egy dolgot elfelejtesz. Az, hogy a problémák nem lineárisan nehezednek. -
#38
És? Nem az IT viszi fel az égbe a gépeket, hanem rakéthajtás. És jelenleg ennek az a baja, hogy drága, relatíve megbízhatatlan (egy gázturbinához képest az.) és nagyon kevés hasznos tömeg mehet fel. Lényeget, hogy most CRT képernyő helyeet LCD van a siklón. Szép új avionika van, ami igen hasznos, de egyetlen tonnával többet sem vihet fel az STS rendszer. Ezek az üzemelés biztosnságát növelik, de a teljesítményt nem. -
#39
Ez a másik fele. Szép dolog a tudományos haladás, de 100 milliárd dollárt én értelmesebb célra is el tudnék költeni. 5-ből küldök oda 2 szondát... -
#40
Milyen téren? Segítene az bármiben megoldain a mai korl legnagyobb gondját, a klímaváltozást? Nem. Arra a technológia már adott. Atomerőművekenek hívják a végterméket és lehetőleg szaporító reaktor legyen a kincsem.