Obamánál a döntés az amerikai űrrepülés jövőjéről
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#130
Úgy látszik, csak találós kérdésnek szánta, a válasz már nem is érdekli. <#gunyos1>
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#129
A szökõkútból kilövellt víz egyenes vonalú és egyenletes mozgást végez az ûrhajó ugyancsak egyenes vonalú és egyenletes mozgást végzõ forgásközéppontjához képest (vagyis az ûrhajó nem gyorsul), de nem az ûrhajó falához képest. Ezért az esetek túlnyomó többségében a víz nem oda fog visszaesni, ahonnan kilövellt. A vízcseppekre semmilyen erõ nem hat a kilövellés és az ûrhajó falához csapódás közötti idõ alatt (tekintsünk el a levegõ közegellenállásától) - de ez a földi gravitációban is így van. Ha pl. felugrasz a földrõl, akkor a súlytalanság állapotában (tehát szabadesésben) vagy az elrugaszkodás pillanatától a földet érésig (vagyis már akkor is, amikor még lassulva felfelé mozogsz), azaz semmilyen erõ nem hat rád. Elsõ pillanatra furcsának tûnik, hogy nem hat rád semmilyen erõ, de ha belegondolsz, a Föld gravitációját épp akkor érzed, amikor nem vagy szabadesésben.
A vízrészecskék közötti vonzóerõ szerepe a forgó ûrhajón éppúgy elhanyagolható, mint a Föld felszínén. Az ûrhajón tapasztalt gravitációs erõ (elég nagy, mondjuk 10km-es kerület esetén) majdnem pontosan megegyezik azzal, amit a Földön vagy a világûrben egy egyenletesen gyorsuló, de nem forgó ûrhajóban éreznél és pl. egy szobába bezárva nem tudod megállapítani, vajon a Földön, egy forgó vagy egy egyenletesen gyorsuló, de nem forgó ûrhajóban vagy.
Pontosabb mérésekkel azért van két kis különbség. A Földön tapasztalható egy igen kis mértékû gravitációs gradiens (a fejed messzebb van a Föld tömegközéppontjától, mint a lábad, ráadásul a Föld tengely körüli forgásából eredõ erõ is erõsebben csökkenti a fejedre ható gravitációs erõt, továbbá a Föld forgása miatt igen gyenge Coriolis-erõt is kimérhetsz. A forgó ûrhajón a földinél jóval erõsebb gravitációs gradienst (hiszen a fejed közelebb van a forgás középpontjához) és Coriolis-erõt tapasztalhatsz. Az egyenes vonalú pályán egyenletesen gyorsuló, de nem forgó ûrhajóban sem gravitációs gradienst, sem Coriolis-erõt nem mérhetsz.
A vízrészecskék közötti vonzóerõ szerepe a forgó ûrhajón éppúgy elhanyagolható, mint a Föld felszínén. Az ûrhajón tapasztalt gravitációs erõ (elég nagy, mondjuk 10km-es kerület esetén) majdnem pontosan megegyezik azzal, amit a Földön vagy a világûrben egy egyenletesen gyorsuló, de nem forgó ûrhajóban éreznél és pl. egy szobába bezárva nem tudod megállapítani, vajon a Földön, egy forgó vagy egy egyenletesen gyorsuló, de nem forgó ûrhajóban vagy.
Pontosabb mérésekkel azért van két kis különbség. A Földön tapasztalható egy igen kis mértékû gravitációs gradiens (a fejed messzebb van a Föld tömegközéppontjától, mint a lábad, ráadásul a Föld tengely körüli forgásából eredõ erõ is erõsebben csökkenti a fejedre ható gravitációs erõt, továbbá a Föld forgása miatt igen gyenge Coriolis-erõt is kimérhetsz. A forgó ûrhajón a földinél jóval erõsebb gravitációs gradienst (hiszen a fejed közelebb van a forgás középpontjához) és Coriolis-erõt tapasztalhatsz. Az egyenes vonalú pályán egyenletesen gyorsuló, de nem forgó ûrhajóban sem gravitációs gradienst, sem Coriolis-erõt nem mérhetsz.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#128
Nem errõl van szó.
A tartály hableválása jelen esetben elsõsorban a felhordás minõségén múlik (légbuborékok).
Egy festékréteg a kisebb darabokat (pár cm-ig) tarthatná meg de ezek kevésbé veszélyesek. A végzetesen nagy (>10cm)daraboknál a festékréteg csak rontana a helyzeten, ha meg jégképzõdés is van akkor meg végképp mindegy.
Maga a festék tömege egyébként csak 270kg volt. A többi 300kg tehercsökkenés a festés által megnövekedett keresztmetszetbõl adódó légellenállás növekedés, illetve az ennek elkerülése érdekében módosuló repülési profil miatt van.
A tartály hableválása jelen esetben elsõsorban a felhordás minõségén múlik (légbuborékok).
Egy festékréteg a kisebb darabokat (pár cm-ig) tarthatná meg de ezek kevésbé veszélyesek. A végzetesen nagy (>10cm)daraboknál a festékréteg csak rontana a helyzeten, ha meg jégképzõdés is van akkor meg végképp mindegy.
Maga a festék tömege egyébként csak 270kg volt. A többi 300kg tehercsökkenés a festés által megnövekedett keresztmetszetbõl adódó légellenállás növekedés, illetve az ennek elkerülése érdekében módosuló repülési profil miatt van.
#127
Ûrkutatás topik van az sg-n.
Kérdezz bátran.
Sajnos az ûrmechanika nem az erõsségem. Gravitációt meg csak akkor érzel, ha kapcsolatban vagy a állomással, ha elengeded akkor szerintem zéró g-ben vagy csak éppen az állomás kerületi sebességével rendelkezel.
A gravitációs tér egy matemtatikai értelemben vett konzervatív erõtér, ami a Föld tömege miatt létezik, mai ismereteink szerint. Azért érzed, mert az adott távolságon belül minden testre hat. Az állomáson viszont olyan úton állítasz elõ gravitációt, mintha egy testet forgatnál ide lent. Az csak plusz erõt jelent idelent az 1G-hez képest, amit a Föld belseje felé mutat.
A kérdésednek nincs igazán értelme. Newtoni értelemben persze van két test között vonzóerõ, de ez lényegtelen ilyen léptékben. Mi az, hogy visszaesik? Egy forgó rendszerbõl elindítasz valamit és repül egy utána zéró G-s környezetben. Nincs olyan, hogy visszaesik, mert nem hat rá gravitáció.
Kérdezz bátran.
Sajnos az ûrmechanika nem az erõsségem. Gravitációt meg csak akkor érzel, ha kapcsolatban vagy a állomással, ha elengeded akkor szerintem zéró g-ben vagy csak éppen az állomás kerületi sebességével rendelkezel.
A gravitációs tér egy matemtatikai értelemben vett konzervatív erõtér, ami a Föld tömege miatt létezik, mai ismereteink szerint. Azért érzed, mert az adott távolságon belül minden testre hat. Az állomáson viszont olyan úton állítasz elõ gravitációt, mintha egy testet forgatnál ide lent. Az csak plusz erõt jelent idelent az 1G-hez képest, amit a Föld belseje felé mutat.
A kérdésednek nincs igazán értelme. Newtoni értelemben persze van két test között vonzóerõ, de ez lényegtelen ilyen léptékben. Mi az, hogy visszaesik? Egy forgó rendszerbõl elindítasz valamit és repül egy utána zéró G-s környezetben. Nincs olyan, hogy visszaesik, mert nem hat rá gravitáció.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#126
Plusz munka. Megáll az ész. Dolgoznik kell pluszba azért, hogy ne vesszen oda egy dollármilliárdot erõ cucc és emberéletek? És mindezért csak festegetni kell? Hát ez droidzóna a javából...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#125
Hello , lenne egy kicsit OFF kérdésem.
A világûrben van egy ûrhajó, aminek a mesterséges gravitációja az ûrhajó forgásából ered. A kérdés pedig, ha azon van egy szökõkút, akkor a kilökött víz, elrepül a szökõkúttól, vagy a vízrészecskék közti vonzóerõ erõsebb és visszaesik ?
( a mesterséges gravitáció ereje megegyezik a Földivel )
A világûrben van egy ûrhajó, aminek a mesterséges gravitációja az ûrhajó forgásából ered. A kérdés pedig, ha azon van egy szökõkút, akkor a kilökött víz, elrepül a szökõkúttól, vagy a vízrészecskék közti vonzóerõ erõsebb és visszaesik ?
( a mesterséges gravitáció ereje megegyezik a Földivel )
#124
Elsõsorban mert a tartályoknak csereszabatosnak kell lenni (többször kellett cserélni is meg ugrani is a gyártási sorban), másodsorban pluszmunka.
#123
De nem mind. Mégis mindig mellõzték. Egyszerûen nem értem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#122
Idén az STS-119-nél.
ISS S6 rácselem + utánpótlás 15.7 tonna. A Shuttle teherbírása az ISS-hez 16.8 tonna, ebbõl lejön a 0.9 tonnás dokkolózsilip. Nem sok marad.
Elõtte volt három hasonlóan kihegyezett ISS építõ repülés (STS-97, 115,117).
Az ISS elõtt is volt pár telepakolt repülés.
ISS S6 rácselem + utánpótlás 15.7 tonna. A Shuttle teherbírása az ISS-hez 16.8 tonna, ebbõl lejön a 0.9 tonnás dokkolózsilip. Nem sok marad.
Elõtte volt három hasonlóan kihegyezett ISS építõ repülés (STS-97, 115,117).
Az ISS elõtt is volt pár telepakolt repülés.
#121
Tudom. De mikor múlt ezen utoljára bármi feljuttatása?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#120
A festék elhagyása 600kg-mal növelte a hasznos teher tömegét.
#119
Kettõ katapultülés volt beszerelve a Columbia ûrrepülõbe az elsõ négy indításon.
A nevezett orosz rulettes kijelentés John Young-tól származik és arra vonatkozott hogy az esõ repülést eredetileg RTLS-tesztnek szánták amit õ mint az ûrsikló parancsnoka és mint ûrhajós iroda fõnöke is nem hagyott jóvá.
A nevezett orosz rulettes kijelentés John Young-tól származik és arra vonatkozott hogy az esõ repülést eredetileg RTLS-tesztnek szánták amit õ mint az ûrsikló parancsnoka és mint ûrhajós iroda fõnöke is nem hagyott jóvá.
#118
Nem értem, hogy most miért nem festve küldik fel. Nem visz fel annyi dolgot, hogy lent kellene valamit hagyni a festés miatt. Mellesleg szebb is szerintem szürkés tankkal. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#117
"Úgy tûnik minden meghibásodás aránya magasabba tervezettnél, de a fatális pláne. Sajna tényleg nagyban lekorlátozná egy normális mentõrendszer a lehetséges szállítandó személyek számát. Ez valszeg olyan kis jóindulatú adminisztrációs hiba a tervben, ami miatt 14 ember halt meg. De ha eleve 3-4 személyesre tervezik, akkor talán át se megy a kongresszusi szavazáson."
A siklokon eredetileg volt normalis mentorendszer. Az elso ami e nelkul repult az a challenger volt. Eredetileg 4 ember szamara volt beszerelve hangebesseg folott is hasznalhato magaslegkori katapultules (lasd: sr71-es). A columbia volt az elso gep, ezzel vegeztek a berepulest is. Ennek ellenere az elso uton majdnem ategett az egyik futomu akna ajtaja. Jopar evvel kesobb vegul a masik szarnyon ugyanott serult meg ami miatt vegul elveszett. A fo uzemanyagtartaly eredetileg feherre volt festve. A muanyag alapu festek a szinezesen kivul a hab rogzitesere is szolgalt. Aztan ugy dontottek, hogy tul nagy a festek tomege es a masodik kilovestol mar festetlen tartallyal repulnek a siklok. Az eredeti indokrol meg mindenki megfeletkezett.
Csak annyit tudok mondani a siklokrol amit a berepulest vegzo apollo asztronauta mondott az eredeti repulesi terv lattan: Ne jatszunk orosz rulettet!
A siklokon eredetileg volt normalis mentorendszer. Az elso ami e nelkul repult az a challenger volt. Eredetileg 4 ember szamara volt beszerelve hangebesseg folott is hasznalhato magaslegkori katapultules (lasd: sr71-es). A columbia volt az elso gep, ezzel vegeztek a berepulest is. Ennek ellenere az elso uton majdnem ategett az egyik futomu akna ajtaja. Jopar evvel kesobb vegul a masik szarnyon ugyanott serult meg ami miatt vegul elveszett. A fo uzemanyagtartaly eredetileg feherre volt festve. A muanyag alapu festek a szinezesen kivul a hab rogzitesere is szolgalt. Aztan ugy dontottek, hogy tul nagy a festek tomege es a masodik kilovestol mar festetlen tartallyal repulnek a siklok. Az eredeti indokrol meg mindenki megfeletkezett.
Csak annyit tudok mondani a siklokrol amit a berepulest vegzo apollo asztronauta mondott az eredeti repulesi terv lattan: Ne jatszunk orosz rulettet!
#116
Úgy tûnik minden meghibásodás aránya magasabba tervezettnél, de a fatális pláne. Sajna tényleg nagyban lekorlátozná egy normális mentõrendszer a lehetséges szállítandó személyek számát. Ez valszeg olyan kis jóindulatú adminisztrációs hiba a tervben, ami miatt 14 ember halt meg. De ha eleve 3-4 személyesre tervezik, akkor talán át se megy a kongresszusi szavazáson.
Hát a Szojúz eccerû mint a faék, ez ad némi biztonságot, hogy nem fog szétesni. Azonban ugye Komarov rögtön az elsõ úton összetörte a verdát. Azt írja a viki, hogy amellett, hogy szinte minden elromlott az ûrhajón, még a vészernyõ sem nyílt ki. Amúgy terv szerint indítottak volna egy másik Szojuzt is, hogy összekapcsolódjon vele. De lefújták szerencsére, mert annak is hibás volt az ernyõje.
Hát nem volt egy jó év az ûrhajózásnak az a '67 az biztos. Kb akkor lett vége a nagy álmoknak, de talán az ûrkorszaknak is.
Nem önálló repülést inkább automatikusat kellett volna írni, ahogy a Buran is repült.
Amúgy a Shuttle-C által felvitt rész gyakorlatilag az amcsi ûrállomás alapja lett volna, valszeg elõbb el is készülnek, meg nagyobb is lehetett volna mint a mostani ISS.
Az astronautix-on egész jó kis cikk van a Shuttle-ról. Két dolgot emelnék ki. Az egyik, hogy eredetileg a gyorsító fokozat is folyékony hajtóanyagú lett volna (ezzel valszeg elkerülhetõ lett volna a challenger katasztrófa). Meg hogy eredetileg '75 és '85 között a rendszernek 546 küldetést kellett volna teljesítenie. Ekkor még ûrbázissal, Hold körüli bázissal és Hold felszíni bázissal és azok ellátásával is számoltak.
Minek után szinte semmi nem épült meg az ûrsiklón kívül ezekbõl, így az is vagy 2 évtizedig szinte felesleges volt.
Hát a Szojúz eccerû mint a faék, ez ad némi biztonságot, hogy nem fog szétesni. Azonban ugye Komarov rögtön az elsõ úton összetörte a verdát. Azt írja a viki, hogy amellett, hogy szinte minden elromlott az ûrhajón, még a vészernyõ sem nyílt ki. Amúgy terv szerint indítottak volna egy másik Szojuzt is, hogy összekapcsolódjon vele. De lefújták szerencsére, mert annak is hibás volt az ernyõje.
Hát nem volt egy jó év az ûrhajózásnak az a '67 az biztos. Kb akkor lett vége a nagy álmoknak, de talán az ûrkorszaknak is.
Nem önálló repülést inkább automatikusat kellett volna írni, ahogy a Buran is repült.
Amúgy a Shuttle-C által felvitt rész gyakorlatilag az amcsi ûrállomás alapja lett volna, valszeg elõbb el is készülnek, meg nagyobb is lehetett volna mint a mostani ISS.
Az astronautix-on egész jó kis cikk van a Shuttle-ról. Két dolgot emelnék ki. Az egyik, hogy eredetileg a gyorsító fokozat is folyékony hajtóanyagú lett volna (ezzel valszeg elkerülhetõ lett volna a challenger katasztrófa). Meg hogy eredetileg '75 és '85 között a rendszernek 546 küldetést kellett volna teljesítenie. Ekkor még ûrbázissal, Hold körüli bázissal és Hold felszíni bázissal és azok ellátásával is számoltak.
Minek után szinte semmi nem épült meg az ûrsiklón kívül ezekbõl, így az is vagy 2 évtizedig szinte felesleges volt.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#115
Jelen ismereteink szerint 0 vagy mikorgravitációs környezetben 1 évet sem bír ki leépülés nélkül az emberi szervezet. A humá reprodukció több, mint kérdõjeles. Nem igaz, hogy ezeket képtelen vagy belátni, meg azt sem, hogy 30 év alatt mit kell odavinni.
A Hubble-n 10 év alatt gyakorlatilag mi nem ment tönkre? A Hubble meg csak egy teleszkóp, nem egy komplett állomás.
A Hubble-n 10 év alatt gyakorlatilag mi nem ment tönkre? A Hubble meg csak egy teleszkóp, nem egy komplett állomás.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#114
jó, a személyzetet cserélni kéne, ezt elismerem. 30 évente oda kéne küldeni 5 embert.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#113
1.Mind a Buránnak mind a Shuttle-nak kb. 600m/s sebességváltoztatásra volt lehetõsége.
Az eredeti Buránon (OK-1.01) nem voltak légköri sugárhajtómûvek. Erre külön tesztrepülõ épült (OK-GLI).
2. A 75 tonnás Skylab egyben ment fel.
3. Az Ares-V mostani változata 165 tonnát vihetne, a valószínûbb Ares-v lite 140 tonnát fog tudni.
A teherszállító tervek a Shuttle-C és a Shuttle-Z tervek voltak. Jelenleg a NASA féle SD-HLLV is ilyen.
Az eredeti Buránon (OK-1.01) nem voltak légköri sugárhajtómûvek. Erre külön tesztrepülõ épült (OK-GLI).
2. A 75 tonnás Skylab egyben ment fel.
3. Az Ares-V mostani változata 165 tonnát vihetne, a valószínûbb Ares-v lite 140 tonnát fog tudni.
A teherszállító tervek a Shuttle-C és a Shuttle-Z tervek voltak. Jelenleg a NASA féle SD-HLLV is ilyen.
#112
A meghibásodások aránya jóval nagyobb a tervezetnél, ráadásul a kilövés, visszatérés esetében minimális a lehetõség a mentésre! Nincsenek beépített mentõ rendszerek.
Ez alatt a fatálisat érted, vagy a csak kisebb nagyobb kellemetlenségeket okozókat?
Ha kevesebb ember menne fel, akkor lehetséges lett volna mentõ rendszert kidolgozni, de errõl letettek, mert akkor csak 3 vagy 4 (?) embert vihetett volna fel.
Halkan kérdezem meg, hogy a Szojuz vagy más estében visszatéréskor milyen olyan mentõrendszer van, ami sikló esetén nincs?
A tervezett 2 hetes újraindítási idõ közelében sincs, a karbantartási igénye jelentõsen nagyobb a tervezettnél.
Az egy hurráoptimista becslés volt. Tudod, mint a kommunizmus gyõzelmének kittûzött idõpontja. Nem szabadott volna soha komolyan venni.
Nem képes önálló repülésre!!!?? Azért ez elég furcsa, a Buran is simán repült magától, ezt hogy nem tudták megoldani!?
Márminthogy légkörben. Igen, kapott de csak teszteléshez emlékeim szerint hajtómûveket. Mikor felzavarták nem volt rajta. Az alsó légkörben tudott repülni a Buran így a siklási tesztekhez. Ezen kívül semmire nem volt jó. Semmi értelme nincs. A visszatérési biztosnásgot gyakorlatilag alig növeli, de iszonyatos plusz tömeg a hajtómûvek + hajtóanyag miatt.
Viszont a Burannak nincs saját fõhajtómûve. Hoppá... A hordozórakéta vitte fel tisztán. Azért ez elég nagy difi. Odafent nem tudott komoly pályamódosítást csinálni.
Van ugyan a Shuttle rendszernek egy teherszállító változata, de azt soha nem építették meg.Az kb pár éven belül mehetne, de már évek óta szóba sem kerül.
Ezt a részt nem értem. A sikló moduláris. Vihet fel kutató modult és terhet is. Mi az, hogy teherszállító változat? Mikor a Hubble-t vitte fel
Ez alatt a fatálisat érted, vagy a csak kisebb nagyobb kellemetlenségeket okozókat?
Ha kevesebb ember menne fel, akkor lehetséges lett volna mentõ rendszert kidolgozni, de errõl letettek, mert akkor csak 3 vagy 4 (?) embert vihetett volna fel.
Halkan kérdezem meg, hogy a Szojuz vagy más estében visszatéréskor milyen olyan mentõrendszer van, ami sikló esetén nincs?
A tervezett 2 hetes újraindítási idõ közelében sincs, a karbantartási igénye jelentõsen nagyobb a tervezettnél.
Az egy hurráoptimista becslés volt. Tudod, mint a kommunizmus gyõzelmének kittûzött idõpontja. Nem szabadott volna soha komolyan venni.
Nem képes önálló repülésre!!!?? Azért ez elég furcsa, a Buran is simán repült magától, ezt hogy nem tudták megoldani!?
Márminthogy légkörben. Igen, kapott de csak teszteléshez emlékeim szerint hajtómûveket. Mikor felzavarták nem volt rajta. Az alsó légkörben tudott repülni a Buran így a siklási tesztekhez. Ezen kívül semmire nem volt jó. Semmi értelme nincs. A visszatérési biztosnásgot gyakorlatilag alig növeli, de iszonyatos plusz tömeg a hajtómûvek + hajtóanyag miatt.
Viszont a Burannak nincs saját fõhajtómûve. Hoppá... A hordozórakéta vitte fel tisztán. Azért ez elég nagy difi. Odafent nem tudott komoly pályamódosítást csinálni.
Van ugyan a Shuttle rendszernek egy teherszállító változata, de azt soha nem építették meg.Az kb pár éven belül mehetne, de már évek óta szóba sem kerül.
Ezt a részt nem értem. A sikló moduláris. Vihet fel kutató modult és terhet is. Mi az, hogy teherszállító változat? Mikor a Hubble-t vitte fel
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#111
Hát igen ez így van, a pénztelenség nyomja rá az egész ûrhajózásra a bélyeget és nem a technológia hiánya.
Amúgy az ûrsiklónál vegyük figyelembe azokat a paramétereket is amiket nem hoz.
A meghibásodások aránya jóval nagyobb a tervezetnél, ráadásul a kilövés, visszatérés esetében minimális a lehetõség a mentésre! Nincsenek beépített mentõ rendszerek. Kb Titanic mentõcsónakok nélkül. Az is biztonságos mert rekeszekre van osztva meg ilyenek, de ha nincs mentõcsónak, akkor nincs mentõcsónak!
A tervezett 2 hetes újraindítási idõ közelében sincs, a karbantartási igénye jelentõsen nagyobb a tervezettnél.
Nem képes önálló repülésre!!!??
Azért ez elég furcsa, a Buran is simán repült magától, ezt hogy nem tudták megoldani!?
Persze felesleges is lenne, mert mire egy fél év alatt újra mûködõképes állapotba hozzák, addigra az emberek sorban állnak hogy mennének az ûrbe tudományoskodni, meg ilyenek.
Van ugyan a Shuttle rendszernek egy teherszállító változata, de azt soha nem építették meg.
Az kb pár éven belül mehetne, de már évek óta szóba sem kerül.
Amúgy az ûrsiklónál vegyük figyelembe azokat a paramétereket is amiket nem hoz.
A meghibásodások aránya jóval nagyobb a tervezetnél, ráadásul a kilövés, visszatérés esetében minimális a lehetõség a mentésre! Nincsenek beépített mentõ rendszerek. Kb Titanic mentõcsónakok nélkül. Az is biztonságos mert rekeszekre van osztva meg ilyenek, de ha nincs mentõcsónak, akkor nincs mentõcsónak!
A tervezett 2 hetes újraindítási idõ közelében sincs, a karbantartási igénye jelentõsen nagyobb a tervezettnél.
Nem képes önálló repülésre!!!??
Azért ez elég furcsa, a Buran is simán repült magától, ezt hogy nem tudták megoldani!?
Persze felesleges is lenne, mert mire egy fél év alatt újra mûködõképes állapotba hozzák, addigra az emberek sorban állnak hogy mennének az ûrbe tudományoskodni, meg ilyenek.
Van ugyan a Shuttle rendszernek egy teherszállító változata, de azt soha nem építették meg.
Az kb pár éven belül mehetne, de már évek óta szóba sem kerül.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#110
"Elolvastam. Meg is néztem a képeket. Ha ez edzett acél ez szerinted akkor mivel nyúlt hozzá a régi ember? Csak nem a már meglevõ vasszerszámaival? Ezt is meg kellett olvasztani. Általános iskolában meg nem tanultam ilyet."
Gondolom fogja a kovácsmester az isteni égbõl hullott fémet és berakja a tûzbe. Ha nem sikerül elsõre felolvasztania, akkor valamit kitalál. Aztán egyszercsak sikerül. Ez nem ugyan az mint kohót építeni, tudni hogy milyen kövek reakciók kellenek a vasgyártáshoz.
Amúgy hol van az megírva, hogy csak 60 t-ás darabok eshetnek az ûrbõl, ez az ismert legnagyobb, a nemismert legnagyobbak, meg a Föld magjában vannak. A kisebbeket simán felolvaszthatták, anélkül, hogy darabolni kellett volna.
Gondolom fogja a kovácsmester az isteni égbõl hullott fémet és berakja a tûzbe. Ha nem sikerül elsõre felolvasztania, akkor valamit kitalál. Aztán egyszercsak sikerül. Ez nem ugyan az mint kohót építeni, tudni hogy milyen kövek reakciók kellenek a vasgyártáshoz.
Amúgy hol van az megírva, hogy csak 60 t-ás darabok eshetnek az ûrbõl, ez az ismert legnagyobb, a nemismert legnagyobbak, meg a Föld magjában vannak. A kisebbeket simán felolvaszthatták, anélkül, hogy darabolni kellett volna.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#109
"Ez nem csata barátom..."
Tudom, már vége<#eplus2>
Végül is fontos, hogy milyen egy rakéta aerodinamikája, és egy nagy gombócot nem lehet egy rakéta orrára rakni, de azért vannak lehetõségek. A Skylab hatalmas belsõ térrel rendelkezett, kb 3-4 ISS modult tenne ki minden szempontból és azért nem okozott nehézséget, hogy a 80t-ját felvisgye egy Saturn V. Az Ares V még nagyobb darabokat fel tud majd vinni külsõ méret szempontjából is.
"Tehát nem tudják felvinni, mert nincs olyan rakéta ami egyben képes lenne felvinni. Pont. Még a nem létezõ Ares sem tudná."
Miért is nem????
Tudom, már vége<#eplus2>
Végül is fontos, hogy milyen egy rakéta aerodinamikája, és egy nagy gombócot nem lehet egy rakéta orrára rakni, de azért vannak lehetõségek. A Skylab hatalmas belsõ térrel rendelkezett, kb 3-4 ISS modult tenne ki minden szempontból és azért nem okozott nehézséget, hogy a 80t-ját felvisgye egy Saturn V. Az Ares V még nagyobb darabokat fel tud majd vinni külsõ méret szempontjából is.
"Tehát nem tudják felvinni, mert nincs olyan rakéta ami egyben képes lenne felvinni. Pont. Még a nem létezõ Ares sem tudná."
Miért is nem????
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#108
Magyarán arról van szó, amit eddig szajkóztam. Nincs $, nem lesz semmi nagy dolog. Ez van.
A megbízhatóság kérdése meg érdekes. Az ûrsikló ugye felmegy és lejön. Felemelkedéskor van cirka 3 fõ eleme. Saját hajtómûve, két gyorsító rakéta és az üzemanyagtartály.
Egy úton van két kritikus szakasz. Eddig volt 12x küldetés és kettõ nem sikerült. Az kb. 2/250. A rakétaindítások hány százaléka sikeretelen? Érdemes lenne összevetni és lehet, hogy érdekes ereményt kapunk. A rakéta az igaz, hogy többfokozatú, de relatíve talán egyszerûbb rendszer.
A megbízhatóság kérdése meg érdekes. Az ûrsikló ugye felmegy és lejön. Felemelkedéskor van cirka 3 fõ eleme. Saját hajtómûve, két gyorsító rakéta és az üzemanyagtartály.
Egy úton van két kritikus szakasz. Eddig volt 12x küldetés és kettõ nem sikerült. Az kb. 2/250. A rakétaindítások hány százaléka sikeretelen? Érdemes lenne összevetni és lehet, hogy érdekes ereményt kapunk. A rakéta az igaz, hogy többfokozatú, de relatíve talán egyszerûbb rendszer.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#107
Amúgy a másik fórumból belinkelt hsz-ekhez csak azt tenném hozzá, hogy a '70-es években, amikor már látszott, hogy a NASA költségvetését csökkentik, a vezetõség válaszút elé állt, vagy beterjesztenek egy tervet, amiben 2 szállítóeszköz van, egy kisebb személy és egy nagyobb teherszállító rendszerre vonatkozóan. Amivel az a gond, hogy a 2 rendszer kifejlesztése nagyobb költség és ha a nagytudású politikusok a kongresszusban csak az egyiket hagyják jóvá, akkor ott vannak, ahol a part szakad.
Illetve másik opció, hogy a kettõt egybegyúrják és valami univerzális eszközt próbálnak kifejleszteni. Ez utóbbi mellett döntöttek. Sajnos.
Az ûrrepülõ azonban zsákutcának bizonyult. Nem azért mert újrafelhasználható, mert légköri repülésre alkalmas, mert teherszállításra, és utasszállításra is jó. Hanem mert semmire nem használható igazából, és messze nem olyan megbízható mint gondolták.
Másrészt még mindíg többet jelent, mint amire más rendszerek képesek.
Azonban pl. az oroszok olcsóbb megoldásokkal 20 éven keresztül ûrállomásokat építgettek, így elmondható, hogy évtizedek óta egy nyamvadt orosz mindig ott kuksol az ûrben, amit viszont az amcsik nem jelenthetnek ki magukról.
Az oroszok kifejlesztették az Enyergia rendszert, vagy 20 éve, kb 90t teherbírással. A lehetõség gyakorlatilag 40 éve folyamatosan adott az emberiség számára, hogy egy a jelenlkegi ISS-nél nagyobb volumenû ûrálomást építsenek, akár rövidebb idõ alatt.
Hogy a jelenlegi ûrállomás mégis miért ilyen, ekkora, és így került kiépítésre ahogy, azt egyértelmûen, az ûrsikló, egy olyan rendszer paraméterei határozták meg, aminek elsõdleges szempont az volt, hogy beleférjen a NASA csökkentett költségvetésébe.
Illetve másik opció, hogy a kettõt egybegyúrják és valami univerzális eszközt próbálnak kifejleszteni. Ez utóbbi mellett döntöttek. Sajnos.
Az ûrrepülõ azonban zsákutcának bizonyult. Nem azért mert újrafelhasználható, mert légköri repülésre alkalmas, mert teherszállításra, és utasszállításra is jó. Hanem mert semmire nem használható igazából, és messze nem olyan megbízható mint gondolták.
Másrészt még mindíg többet jelent, mint amire más rendszerek képesek.
Azonban pl. az oroszok olcsóbb megoldásokkal 20 éven keresztül ûrállomásokat építgettek, így elmondható, hogy évtizedek óta egy nyamvadt orosz mindig ott kuksol az ûrben, amit viszont az amcsik nem jelenthetnek ki magukról.
Az oroszok kifejlesztették az Enyergia rendszert, vagy 20 éve, kb 90t teherbírással. A lehetõség gyakorlatilag 40 éve folyamatosan adott az emberiség számára, hogy egy a jelenlkegi ISS-nél nagyobb volumenû ûrálomást építsenek, akár rövidebb idõ alatt.
Hogy a jelenlegi ûrállomás mégis miért ilyen, ekkora, és így került kiépítésre ahogy, azt egyértelmûen, az ûrsikló, egy olyan rendszer paraméterei határozták meg, aminek elsõdleges szempont az volt, hogy beleférjen a NASA csökkentett költségvetésébe.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#106
Összevisszacsapkodsz! Ez már a vereség jele szerintem.
Ez nem csata barátom...
Mert mirõl volt szó? Háthogy bizonygatod, hogy sok mindent nem lehet összeszerelni, mert egybe kell felvinni és ehhez az Ares is kevés. Erre írom, hogy az ISS csak 300 tonna meddig tököltek vele, de ezt 1-2 részletben fel tudná vinni egy Ares V képességû rakéta. Erre jössz, hogy nananana!!!!
Látom az átlagsûrûség fogalma ismeretlen számodra. A modulok nagy térfogatúak, de belül nagyrészt üresek. Gyakorlatilag levegõt szállítasz fel a hasznos térfogat kárára. Az ISS egyben nem vihetõ fel. Nézd már meg, hogy hogyan állnak a modulok...
Gondolom, hogy ha tudják, hogy egyben fel lehet vinni, akkor nem ilyenre csinálják. A jelenlegi modulok méretét az ûrrepülõ raktere, meg ilyenek határozzák meg.
Tehát nem tudják felvinni, mert nincs olyan rakéta ami egyben képes lenne felvinni. Pont. Még a nem létezõ Ares sem tudná.
A meteoros témánál gondolom a linket sem nézted meg és írsz itt ökörségeket. Az kb elfogadott nézet, hogy az elsõ vaseszközök ilyen meteorokból lettek legyártva, asszem általános iskolás tananyag, de mindegy.
Elolvastam. Meg is néztem a képeket. Ha ez edzett acél ez szerinted akkor mivel nyúlt hozzá a régi ember? Csak nem a már meglevõ vasszerszámaival? Ezt is meg kellett olvasztani. Általános iskolában meg nem tanultam ilyet.
Mint látod a linkbõl (ha vetted volna a fáradtságot, hogy egy egérkattintást megengedj magadnak) ez a nagy vasdarab jól egybemaradt, nem kellett tisztíthatni, feldolgozni, max felolvasztani, ezért készülhettek az elsõ vaseszközök meteoritból.
Megint vádaskodsz. Elolvastam Pont. Kõdarabok is maradnak egyben. Mellesleg honnan tudod, hogy mekkora volt az eredeti? Ez maradt, de mibõl?
Ez nem csata barátom...
Mert mirõl volt szó? Háthogy bizonygatod, hogy sok mindent nem lehet összeszerelni, mert egybe kell felvinni és ehhez az Ares is kevés. Erre írom, hogy az ISS csak 300 tonna meddig tököltek vele, de ezt 1-2 részletben fel tudná vinni egy Ares V képességû rakéta. Erre jössz, hogy nananana!!!!
Látom az átlagsûrûség fogalma ismeretlen számodra. A modulok nagy térfogatúak, de belül nagyrészt üresek. Gyakorlatilag levegõt szállítasz fel a hasznos térfogat kárára. Az ISS egyben nem vihetõ fel. Nézd már meg, hogy hogyan állnak a modulok...
Gondolom, hogy ha tudják, hogy egyben fel lehet vinni, akkor nem ilyenre csinálják. A jelenlegi modulok méretét az ûrrepülõ raktere, meg ilyenek határozzák meg.
Tehát nem tudják felvinni, mert nincs olyan rakéta ami egyben képes lenne felvinni. Pont. Még a nem létezõ Ares sem tudná.
A meteoros témánál gondolom a linket sem nézted meg és írsz itt ökörségeket. Az kb elfogadott nézet, hogy az elsõ vaseszközök ilyen meteorokból lettek legyártva, asszem általános iskolás tananyag, de mindegy.
Elolvastam. Meg is néztem a képeket. Ha ez edzett acél ez szerinted akkor mivel nyúlt hozzá a régi ember? Csak nem a már meglevõ vasszerszámaival? Ezt is meg kellett olvasztani. Általános iskolában meg nem tanultam ilyet.
Mint látod a linkbõl (ha vetted volna a fáradtságot, hogy egy egérkattintást megengedj magadnak) ez a nagy vasdarab jól egybemaradt, nem kellett tisztíthatni, feldolgozni, max felolvasztani, ezért készülhettek az elsõ vaseszközök meteoritból.
Megint vádaskodsz. Elolvastam Pont. Kõdarabok is maradnak egyben. Mellesleg honnan tudod, hogy mekkora volt az eredeti? Ez maradt, de mibõl?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#105
Összevisszacsapkodsz! Ez már a vereség jele szerintem.
<#eplus2>
Mert mirõl volt szó? Háthogy bizonygatod, hogy sok mindent nem lehet összeszerelni, mert egybe kell felvinni és ehhez az Ares is kevés. Erre írom, hogy az ISS csak 300 tonna meddig tököltek vele, de ezt 1-2 részletben fel tudná vinni egy Ares V képességû rakéta. Erre jössz, hogy nananana!!!! Azt össze is kell ám szerelni, meg be kell üzemelni.
Gondolom, hogy ha tudják, hogy egyben fel lehet vinni, akkor nem ilyenre csinálják. A jelenlegi modulok méretét az ûrrepülõ raktere, meg ilyenek határozzák meg. Így viszont több modult tudnának egybe építeni, ami sokkal nagyobb belsõ teret eredményezne. Egy 10 m átmérõjû ilyen állomást már lehetne forgatni, hogy valami mesterséges gravitáció keletkezzen. Az egészet szobákra lehetne osztani, azok berendezését változtatni. Sokkal több lehetõség lenne, mint most.
Szal böntsd már el, hogy mi az álláspontod!
Mert olyan vagy mint id. Bush elnök, akit megvádoltak, hogy semmirõl nincs határozott álláspontja. Erre mondta a szóvivõje, hogy ezt cáfolja, mert ez annyira nem igaz, hogy az Elnök úrnak egy témáról több határozott álláspontja is van!!!<#hehe>
Amúgy persze nem létezõ dolgokról beszélünk, hanem elvekrõl, hogy egy ilyen nagyságú rakétával egyáltalán érdemes-e nagyobb bázis kiépítését elkezdeni, vagy sem.
Kérlek erõsíts meg, hogy neked az eddigiek alapján az az álláspontod, hogy nem, mert most már teljesen konfjúz vagyok!
A meteoros témánál gondolom a linket sem nézted meg és írsz itt ökörségeket. Az kb elfogadott nézet, hogy az elsõ vaseszközök ilyen meteorokból lettek legyártva, asszem általános iskolás tananyag, de mindegy.
Az hogy most mennyire ideális ötvözetrõl van szó és mennyire lesz jó mondjuk egy sugárhajtómûben turbinalapátoknak, az szerintem ezeket az embereket nem nagyon izgatta. Az égbõl hullott kõbõl csináltak egy "exkaliburt", ami szétcsapott minden akkori fegyvert és ez volt a lényeg.
Mint látod a linkbõl (ha vetted volna a fáradtságot, hogy egy egérkattintást megengedj magadnak) ez a nagy vasdarab jól egybemaradt, nem kellett tisztíthatni, feldolgozni, max felolvasztani, ezért készülhettek az elsõ vaseszközök meteoritból. (Ha nálunk esik le persze már széthordták volna a színesek, hogy eladják a méhbe, de Afrikában ugye a kutya sem törõdött vele, túl nagy, nehéz volt és túl macerás lett volna bármit is csinálni vele, így viszont szerencsére megmaradt).
<#eplus2>
<#eplus2>
Mert mirõl volt szó? Háthogy bizonygatod, hogy sok mindent nem lehet összeszerelni, mert egybe kell felvinni és ehhez az Ares is kevés. Erre írom, hogy az ISS csak 300 tonna meddig tököltek vele, de ezt 1-2 részletben fel tudná vinni egy Ares V képességû rakéta. Erre jössz, hogy nananana!!!! Azt össze is kell ám szerelni, meg be kell üzemelni.
Gondolom, hogy ha tudják, hogy egyben fel lehet vinni, akkor nem ilyenre csinálják. A jelenlegi modulok méretét az ûrrepülõ raktere, meg ilyenek határozzák meg. Így viszont több modult tudnának egybe építeni, ami sokkal nagyobb belsõ teret eredményezne. Egy 10 m átmérõjû ilyen állomást már lehetne forgatni, hogy valami mesterséges gravitáció keletkezzen. Az egészet szobákra lehetne osztani, azok berendezését változtatni. Sokkal több lehetõség lenne, mint most.
Szal böntsd már el, hogy mi az álláspontod!
Mert olyan vagy mint id. Bush elnök, akit megvádoltak, hogy semmirõl nincs határozott álláspontja. Erre mondta a szóvivõje, hogy ezt cáfolja, mert ez annyira nem igaz, hogy az Elnök úrnak egy témáról több határozott álláspontja is van!!!<#hehe>
Amúgy persze nem létezõ dolgokról beszélünk, hanem elvekrõl, hogy egy ilyen nagyságú rakétával egyáltalán érdemes-e nagyobb bázis kiépítését elkezdeni, vagy sem.
Kérlek erõsíts meg, hogy neked az eddigiek alapján az az álláspontod, hogy nem, mert most már teljesen konfjúz vagyok!
A meteoros témánál gondolom a linket sem nézted meg és írsz itt ökörségeket. Az kb elfogadott nézet, hogy az elsõ vaseszközök ilyen meteorokból lettek legyártva, asszem általános iskolás tananyag, de mindegy.
Az hogy most mennyire ideális ötvözetrõl van szó és mennyire lesz jó mondjuk egy sugárhajtómûben turbinalapátoknak, az szerintem ezeket az embereket nem nagyon izgatta. Az égbõl hullott kõbõl csináltak egy "exkaliburt", ami szétcsapott minden akkori fegyvert és ez volt a lényeg.
Mint látod a linkbõl (ha vetted volna a fáradtságot, hogy egy egérkattintást megengedj magadnak) ez a nagy vasdarab jól egybemaradt, nem kellett tisztíthatni, feldolgozni, max felolvasztani, ezért készülhettek az elsõ vaseszközök meteoritból. (Ha nálunk esik le persze már széthordták volna a színesek, hogy eladják a méhbe, de Afrikában ugye a kutya sem törõdött vele, túl nagy, nehéz volt és túl macerás lett volna bármit is csinálni vele, így viszont szerencsére megmaradt).
<#eplus2>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#104
Azért 100-200 t, amit az Ares V fel tud emelni az nem kevés ám!
Az ISS jelenleg olyan 300 t-nál tart. Azért mennyivel elegánsabb lett volna 2 részben felvinni. És nem tartott volna 10 évbe a felépítése! Gyak az elsõ fellövés után már használható lehetett volna tudományos célokra.
530 és 531-es hozzászólás. Ezek szerint semmi értelme nem lett volna. A modoulokat egyesével kellett összeilleszteni nem kevés munkaórával. Aztán be is kell üzemelni õket.
Addig mit csinálsz a felküldött cuccal? Csak ott lebeg a semmiben? Ismételten felhívom figyelmedet arra, hogy nem csak tömeg, a térfogat is számít. Lehet, hogy tömegre elbítná, de nézd meg két modul hosszanti méretét. Hogyan férne el benne?
Továbbá te egy nem létezõ valamirõl beszész. Azt sem tudni, hogy mikor lesz belõle valamit és tényleg tud ennyit. Az ISS építése 2000-ben kezdõdött, de te egy olyan dolgot számolsz hozzá, ami talán 2018 vagy 2020-ra meglesz. Szerintem ennek az égvilágon semmi értelme.
Kiindulva, hogy a földre lehullott meteoritok nagy része szinte tiszta vas-nikkel ötvözet, azért elképzelhetõ hogy találunk nagyobb testeket is. A Hoba-meteorit 60 t tömegû és szinte tökéletes tisztaságú ötvözet.
Mit értesz tökéletes tisztaságú alatt? Mert ebben erõsen kételkedem. Mellesleg kizártnak tartom, hogy pont a megfelelõ ötvözet arány van benne. A nikkel csak egy ötvözõ a sok közül és nagyon precíz adagolás van a mai minõségi acéloknál. Természetben fel nem fogható tisztasáú fémek vannak ezrelékes adagolási pontossággal.
Elfelejted azt az alapvetõ tényt, hogy az acéloknál a kémiai összetétel nem determinálja a végeredményt, mert az olvadás - szildárdulás folyamata határozza meg a kialakuló szövetszerkezetet. A képen nem éppen acél kinézetû valamit látok finoman szólva.
Valszeg az ember elõször ilyen eredetû vasat használt elõször a kohászat csak késõbb jött.
Ezt sem értem. Ha egy ilyen lezuhnan és lezuhanás után a földi kõzettel keveredik és nem éppen olyan sebességgel ütközik, mint amikor Tutira nem lesz tiszta.
Az ISS jelenleg olyan 300 t-nál tart. Azért mennyivel elegánsabb lett volna 2 részben felvinni. És nem tartott volna 10 évbe a felépítése! Gyak az elsõ fellövés után már használható lehetett volna tudományos célokra.
530 és 531-es hozzászólás. Ezek szerint semmi értelme nem lett volna. A modoulokat egyesével kellett összeilleszteni nem kevés munkaórával. Aztán be is kell üzemelni õket.
Addig mit csinálsz a felküldött cuccal? Csak ott lebeg a semmiben? Ismételten felhívom figyelmedet arra, hogy nem csak tömeg, a térfogat is számít. Lehet, hogy tömegre elbítná, de nézd meg két modul hosszanti méretét. Hogyan férne el benne?
Továbbá te egy nem létezõ valamirõl beszész. Azt sem tudni, hogy mikor lesz belõle valamit és tényleg tud ennyit. Az ISS építése 2000-ben kezdõdött, de te egy olyan dolgot számolsz hozzá, ami talán 2018 vagy 2020-ra meglesz. Szerintem ennek az égvilágon semmi értelme.
Kiindulva, hogy a földre lehullott meteoritok nagy része szinte tiszta vas-nikkel ötvözet, azért elképzelhetõ hogy találunk nagyobb testeket is. A Hoba-meteorit 60 t tömegû és szinte tökéletes tisztaságú ötvözet.
Mit értesz tökéletes tisztaságú alatt? Mert ebben erõsen kételkedem. Mellesleg kizártnak tartom, hogy pont a megfelelõ ötvözet arány van benne. A nikkel csak egy ötvözõ a sok közül és nagyon precíz adagolás van a mai minõségi acéloknál. Természetben fel nem fogható tisztasáú fémek vannak ezrelékes adagolási pontossággal.
Elfelejted azt az alapvetõ tényt, hogy az acéloknál a kémiai összetétel nem determinálja a végeredményt, mert az olvadás - szildárdulás folyamata határozza meg a kialakuló szövetszerkezetet. A képen nem éppen acél kinézetû valamit látok finoman szólva.
Valszeg az ember elõször ilyen eredetû vasat használt elõször a kohászat csak késõbb jött.
Ezt sem értem. Ha egy ilyen lezuhnan és lezuhanás után a földi kõzettel keveredik és nem éppen olyan sebességgel ütközik, mint amikor Tutira nem lesz tiszta.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#103
Azért 100-200 t, amit az Ares V fel tud emelni az nem kevés ám!
Az ISS jelenleg olyan 300 t-nál tart. Azért mennyivel elegánsabb lett volna 2 részben felvinni. És nem tartott volna 10 évbe a felépítése! Gyak az elsõ fellövés után már használható lehetett volna tudományos célokra.
Kiindulva, hogy a földre lehullott meteoritok nagy része szinte tiszta vas-nikkel ötvözet, azért elképzelhetõ hogy találunk nagyobb testeket is. A Hoba-meteorit 60 t tömegû és szinte tökéletes tisztaságú ötvözet.
Valszeg az ember elõször ilyen eredetû vasat használt elõször a kohászat csak késõbb jött.
Persze talán nem is a Földön kéne az ilyen vasat hasznosítani, hanem az ûrben lehetne belõle további eszközöket építeni.
Az ISS jelenleg olyan 300 t-nál tart. Azért mennyivel elegánsabb lett volna 2 részben felvinni. És nem tartott volna 10 évbe a felépítése! Gyak az elsõ fellövés után már használható lehetett volna tudományos célokra.
Kiindulva, hogy a földre lehullott meteoritok nagy része szinte tiszta vas-nikkel ötvözet, azért elképzelhetõ hogy találunk nagyobb testeket is. A Hoba-meteorit 60 t tömegû és szinte tökéletes tisztaságú ötvözet.
Valszeg az ember elõször ilyen eredetû vasat használt elõször a kohászat csak késõbb jött.
Persze talán nem is a Földön kéne az ilyen vasat hasznosítani, hanem az ûrben lehetne belõle további eszközöket építeni.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#102
El kell fogadni a tényt, amíg kémiai rakétákkal dolgozunk, nincs értelme a Föld körüli pályán kívüli térségbe emberes expedíciókat küldeni, mert horribilis összegekbe kerül. Az nem buli, hogy a hasznos teher egy amcsi zászló, pár szeizmográf meg néhány pár kilós vacak kütyü, és a földrõl indított többezer tonnából csak egy 10 tonnás kapszula ér vissza. EZ PAZARLÁS. Ez nem hozza el a várva várt IGAZI ûrkutatást.
Kissé másabb lenne a helyzet, ha lenne scramjet-es meghajtású, többször felhasználható eszközünk, amellyel a kilógrammonkénti hasznos teher pályáraállítási költsége 1000 USD alá esne ( a mostani 15-20.000 USD helyett), akkor már perspektíva lenne a folyamatosan lakható Hold bázis.
Ha netalántán a Marsra is szeretnénk eljutni, már nagyobb kraftra lenne szükség, ide már jól jönne egy nukleáris erõforrással üzemelõ VASMIR meghajtású ûreszköz. DE még ekkor sem tartanánk a Földön kívüli kolóniák korszakában. Ahhoz már több tucat GW-os erõforrás kell, amivel az üzemanyagot mázsaszámra gyorsíthatjuk olyan 100km/s-os sebességre, és amivel legyõzhetjük a Földi gravitációt, és tisztességes többszáz tonnás terheket juttathatunk akár a Jupiter valamelyik holdjára.
Kissé másabb lenne a helyzet, ha lenne scramjet-es meghajtású, többször felhasználható eszközünk, amellyel a kilógrammonkénti hasznos teher pályáraállítási költsége 1000 USD alá esne ( a mostani 15-20.000 USD helyett), akkor már perspektíva lenne a folyamatosan lakható Hold bázis.
Ha netalántán a Marsra is szeretnénk eljutni, már nagyobb kraftra lenne szükség, ide már jól jönne egy nukleáris erõforrással üzemelõ VASMIR meghajtású ûreszköz. DE még ekkor sem tartanánk a Földön kívüli kolóniák korszakában. Ahhoz már több tucat GW-os erõforrás kell, amivel az üzemanyagot mázsaszámra gyorsíthatjuk olyan 100km/s-os sebességre, és amivel legyõzhetjük a Földi gravitációt, és tisztességes többszáz tonnás terheket juttathatunk akár a Jupiter valamelyik holdjára.
#101
A Merkúron nem járt, én nem találok róla semmit. A közelében járt, de nem szállt le.
A Plútón sem járt, persza az már nem bolygó, de akkor sem volt. Sõt, annak asszem még talán a közelében sem, nemhogy leszállt volna.
Vannak alkalmas holdak is, ahova lehetne küldeni szondát.
Attól, hogy járt szonda rajta miért nem kellene többet küldeni? Minden eddigi szondta új és meglepõ adatokkal szolgált eddig. Költséghatékonyabbak, mint az ember és nincs vele annyi baj. Ha balul üt ki, 'csak' péznben esik kár, nem hal bele senki.
Akkor ennyi erõvel minek embert küldeni? 100 milliárd dollár azért, hogy ott valóban lengjen a csillagos sávos lobogó? Ma már majdnem minden elvégezhetõ szondával is, csak kicsit lasabban. És? Kit zavar ez? Ráérünk nem? A Mars nem változik emberi léptékben mérve.
A Plútón sem járt, persza az már nem bolygó, de akkor sem volt. Sõt, annak asszem még talán a közelében sem, nemhogy leszállt volna.
Vannak alkalmas holdak is, ahova lehetne küldeni szondát.
Attól, hogy járt szonda rajta miért nem kellene többet küldeni? Minden eddigi szondta új és meglepõ adatokkal szolgált eddig. Költséghatékonyabbak, mint az ember és nincs vele annyi baj. Ha balul üt ki, 'csak' péznben esik kár, nem hal bele senki.
Akkor ennyi erõvel minek embert küldeni? 100 milliárd dollár azért, hogy ott valóban lengjen a csillagos sávos lobogó? Ma már majdnem minden elvégezhetõ szondával is, csak kicsit lasabban. És? Kit zavar ez? Ráérünk nem? A Mars nem változik emberi léptékben mérve.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#100
Igaz, de látom nem veszed figyelembe azt, amit leírtam.
- Ma is csak azzal, vagy egy másik éppenhogycsak létezõ rendszerrel lehertne és a fajlagos költség nem hiszem, hogy sokkal jobb lenne. Van errõl adat?
- 40 év alatt ezen a téren alig volt fejlõdés, mert igény sem volt rá. Hiába lenne rá tudományos igény, nem adnak rá pénzt.
- A Saturn V sem 100 tonnát vitt még LEO-ra sem. LEO pályára is "csak" két részletben ment fel a Skylab.
Innentõl fogva mirõl beszélünk?
- Ma is csak azzal, vagy egy másik éppenhogycsak létezõ rendszerrel lehertne és a fajlagos költség nem hiszem, hogy sokkal jobb lenne. Van errõl adat?
- 40 év alatt ezen a téren alig volt fejlõdés, mert igény sem volt rá. Hiába lenne rá tudományos igény, nem adnak rá pénzt.
- A Saturn V sem 100 tonnát vitt még LEO-ra sem. LEO pályára is "csak" két részletben ment fel a Skylab.
Innentõl fogva mirõl beszélünk?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#99
Már mitõl lenne el jól? A személyzete cserélni kell idõnként. Öneállátó sem lenne.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#98
"Vagy csak szimplán akkor nagyobb szondát."
szondák már voltak ott. a Naprencer minden bolygóján járt már szonda.
szondák már voltak ott. a Naprencer minden bolygóján járt már szonda.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#97
"Ha 100 tonnát vihetnél oda a LEO pálya költségének 1/10-ért akkor is a dolog kivitelezhetetlen."
Egészen 1969. július 19-éig a Holdraszállás kivitelezhetetlen volt.
Egészen 1969. július 19-éig a Holdraszállás kivitelezhetetlen volt.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#96
NEM. egy nyavajás kutatólabor odacipelése dollármilliárdokba kerül, viszont utána le lehet szarni, az ott jól el van magában.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#95
LOL! Terroristák az ûrben? Az USA erre olyan hisztéria-rohamot kapna, hogy 5 éven belül már a Halálcsillagot építenék a Föld körüli pályán pár Csillagromboló védelmében...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#94
A hold porából kinyerhetõ Helium 3 kurva jó fúziós üzemanyag. azt hallottam anno egy mûsorban hogy sacc 20 tonna ebbõl egy évig fedezné az usa energiaszükségletét. Bár lehet nem ez a pontos idõtartam de minden képen évek.
Jelenleg nincs mûködõ fúziós rekator és nem bizonyított tény, hogy lehet ilyet csinálni. Még, ha technikailag lehetséges is, akkor is képbe jön az, hogy mennyiért fog üzemelni.
Ha valóban 20 tonna, akkor felejtõs. 1961-es dollárárfolyamon volt kb. 400 kg kõzet visszahozása 24 milliárd dollár. A 40 kg az a 20 tonna 2%-a (!). Számold ki a költségeket. Ennyi pénzbõl a hány tucat tenyésztõrekatoros atomerõmûvet építhesz? Annak az üzemanyaga meg bizonyítottan millió éves nagyságrendben áll rendelkezésre.
A másik. Aszteroida bányászat. Ez már tényleg a nem túl közeli jövõ de nem régen volt a Discovery Science-n egy mûsor errõl. Egy 3 km átmérõjû aszteroida talán 10 évig fedezné a föld acél szükségletét. Jó pár évig a nikkelt.
Ezt szintén nem értem. 14130000000m3 térfogata lenne egy tökéletes gömbnek a fenti paraméterekkel. Ennek átlagos sûrûságe legyen 5000 kg /m3. 70650000000000 kg a tömegevagyis 7,065 * 10^10 tonna. Ennek hány százaléke lehet vasérc? Az sem tisza, ott helyben kellene tisztítani. Ez még nagyságrendekkel kisebb. Milyen áron lehetne haza hozni? Még az a technika és ár sincs láthatáron, amivel azt megérné 'bányászni', hogy egy bányász sétálna és 99,99% tisztaságú gyémántot szedegetne.
Mellesleg minek kell vas máshonnan? A Földin iszonyatos mennyiségben van és gyakorlatilag a fémek 80-99%-ban újrahasznosíthatóak. Még szuperacélok is készülhetnek úgy, hogy 80%-uk hulladék vas.
Jelenleg nincs mûködõ fúziós rekator és nem bizonyított tény, hogy lehet ilyet csinálni. Még, ha technikailag lehetséges is, akkor is képbe jön az, hogy mennyiért fog üzemelni.
Ha valóban 20 tonna, akkor felejtõs. 1961-es dollárárfolyamon volt kb. 400 kg kõzet visszahozása 24 milliárd dollár. A 40 kg az a 20 tonna 2%-a (!). Számold ki a költségeket. Ennyi pénzbõl a hány tucat tenyésztõrekatoros atomerõmûvet építhesz? Annak az üzemanyaga meg bizonyítottan millió éves nagyságrendben áll rendelkezésre.
A másik. Aszteroida bányászat. Ez már tényleg a nem túl közeli jövõ de nem régen volt a Discovery Science-n egy mûsor errõl. Egy 3 km átmérõjû aszteroida talán 10 évig fedezné a föld acél szükségletét. Jó pár évig a nikkelt.
Ezt szintén nem értem. 14130000000m3 térfogata lenne egy tökéletes gömbnek a fenti paraméterekkel. Ennek átlagos sûrûságe legyen 5000 kg /m3. 70650000000000 kg a tömegevagyis 7,065 * 10^10 tonna. Ennek hány százaléke lehet vasérc? Az sem tisza, ott helyben kellene tisztítani. Ez még nagyságrendekkel kisebb. Milyen áron lehetne haza hozni? Még az a technika és ár sincs láthatáron, amivel azt megérné 'bányászni', hogy egy bányász sétálna és 99,99% tisztaságú gyémántot szedegetne.
Mellesleg minek kell vas máshonnan? A Földin iszonyatos mennyiségben van és gyakorlatilag a fémek 80-99%-ban újrahasznosíthatóak. Még szuperacélok is készülhetnek úgy, hogy 80%-uk hulladék vas.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#93
#88: Igen, de egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazok a kihívások elõjönnek ha célzottan adod oda a pénzt valamire. Az ûrhajózásnál biztosan elõjönnek, mert ez egy kellõen bonyolult rendszer.
És éppen ez a baj. A Mars utazásban az a nehéz, hogy olyan problémák jönnek elõ, ami idelent nem probléma. Az Apollo ideján az általános technikai szint alacsonyabb volt, ezért tényleg sokat segíett. Most a magasabb technikai szint mellett is a marsutazás mellett nagy kérdõjel van. Miért? Mert egyszerûen a probléma az, hogy túl messze van. Az embem fiziológiája a korlát inkább, meg az összezártság. Komolyan mondom, lehet hogy egyszerûbb lenne humanoid robotokat küldeni, mert ott nincs idõfaktor. Vizsgálta ezt már valaki? Vagy csak szimplán akkor nagyobb szondát.
#89: 100 tonnát már két Saturn-V is képes lett volna a Holdra juttatni, az Ares-V pedig sokkal többet el tud majd vinni (persze ha nem törlik).
Két Staurn V. A LEO pálya kb. 10-15 ezer $ / kg. Szerinted akkor ez mennyibe fájna? Nem csak a tömeg a gond. A térfogat is. Most egy sarkított példa jön. Pl. ha kell odafent egy bulldózer, akkor nem viheted oda 80 darabra szétszedve, mert soha a büdös életben nem rakják össze. Nagyjából minden pár darabban kell odvanni. Ezért hiába jön ki papíron az, hogy elbírja az rakéta, ez nem ér semmit. Egy C-130 elvisz 10 tonnát. Akkor 6 db elvisz egy szétszedett 55 tonnás harckocsit? Természetes nem.
És azért 100 tonna nem olyan kevés. Persze nem építõanyagot kell cipelni, azt mindenképpen helyben kell beszerezni. Volt egy ilyen ötlet is, hogy cipeljenek homokzsákokat, és töltsék meg holdporral. Ebbõl persze 10 m védelmet csinálni elég nehéz, de alapnak megteszi.
Ahhoz képest amit a teljes önellátáshoz kellene vinni az.
Meg aztán nem kell lemenni a földi sugárzási szintekig. Vannak itt is olyan helyek, ahol az emberek simán kapnak 10x-es vagy akár 100x-os sugárterhelést a természetbõl (a 2.4 mSv/évhez képest).A kockázat-dózis függvény pedig ismert, valamilyen vállalható szintet kell beállítani.
Persze. A hosszútávú járatokon szolgáló repülõszemélyzet is odafent 10-szeres sugárterhelést kap a lentiekhez képest. Aki 20-30 évig napi 8-10 órát van odafent, azért ez már gáz lehet. És még a Földrõl sem mozdultál ki...
A gond az, hogy nincs elfogadott elmélet, hogy mikortól véletlenszerû adott dózis hatására a tartós vagy ideiglenes egészségkárosodás és mikortól determinisztikus,
És éppen ez a baj. A Mars utazásban az a nehéz, hogy olyan problémák jönnek elõ, ami idelent nem probléma. Az Apollo ideján az általános technikai szint alacsonyabb volt, ezért tényleg sokat segíett. Most a magasabb technikai szint mellett is a marsutazás mellett nagy kérdõjel van. Miért? Mert egyszerûen a probléma az, hogy túl messze van. Az embem fiziológiája a korlát inkább, meg az összezártság. Komolyan mondom, lehet hogy egyszerûbb lenne humanoid robotokat küldeni, mert ott nincs idõfaktor. Vizsgálta ezt már valaki? Vagy csak szimplán akkor nagyobb szondát.
#89: 100 tonnát már két Saturn-V is képes lett volna a Holdra juttatni, az Ares-V pedig sokkal többet el tud majd vinni (persze ha nem törlik).
Két Staurn V. A LEO pálya kb. 10-15 ezer $ / kg. Szerinted akkor ez mennyibe fájna? Nem csak a tömeg a gond. A térfogat is. Most egy sarkított példa jön. Pl. ha kell odafent egy bulldózer, akkor nem viheted oda 80 darabra szétszedve, mert soha a büdös életben nem rakják össze. Nagyjából minden pár darabban kell odvanni. Ezért hiába jön ki papíron az, hogy elbírja az rakéta, ez nem ér semmit. Egy C-130 elvisz 10 tonnát. Akkor 6 db elvisz egy szétszedett 55 tonnás harckocsit? Természetes nem.
És azért 100 tonna nem olyan kevés. Persze nem építõanyagot kell cipelni, azt mindenképpen helyben kell beszerezni. Volt egy ilyen ötlet is, hogy cipeljenek homokzsákokat, és töltsék meg holdporral. Ebbõl persze 10 m védelmet csinálni elég nehéz, de alapnak megteszi.
Ahhoz képest amit a teljes önellátáshoz kellene vinni az.
Meg aztán nem kell lemenni a földi sugárzási szintekig. Vannak itt is olyan helyek, ahol az emberek simán kapnak 10x-es vagy akár 100x-os sugárterhelést a természetbõl (a 2.4 mSv/évhez képest).A kockázat-dózis függvény pedig ismert, valamilyen vállalható szintet kell beállítani.
Persze. A hosszútávú járatokon szolgáló repülõszemélyzet is odafent 10-szeres sugárterhelést kap a lentiekhez képest. Aki 20-30 évig napi 8-10 órát van odafent, azért ez már gáz lehet. És még a Földrõl sem mozdultál ki...
A gond az, hogy nincs elfogadott elmélet, hogy mikortól véletlenszerû adott dózis hatására a tartós vagy ideiglenes egészségkárosodás és mikortól determinisztikus,
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#92
Tudom én, hogy mi kell ahhoz, hogy a Holdra vagy éppen a Marsra menjen az USA: Ha Irán meghirdeti a saját ûrprogramját. Akkor mondván "Ne hogy a terroristák kezébe kerüljön" címszó alatt azonnal belekezdenek a projekt tervezésébe és mielõbbi kivitelezésébe.
Ez kell az USAnak. Lehetséges Al-Kaida bázis a holdon! 😄
Ez kell az USAnak. Lehetséges Al-Kaida bázis a holdon! 😄
#91
Holdra költözésnek és bányászatnak igen is lenne haszna. Na nem most konkrétan de nemsokára. A hold porából kinyerhetõ Helium 3 kurva jó fúziós üzemanyag. azt hallottam anno egy mûsorban hogy sacc 20 tonna ebbõl egy évig fedezné az usa energiaszükségletét. Bár lehet nem ez a pontos idõtartam de minden képen évek.
A másik. Aszteroida bányászat. Ez már tényleg a nem túl közeli jövõ de nem régen volt a Discovery Science-n egy mûsor errõl. Egy 3 km átmérõjû aszteroida talán 10 évig fedezné a föld acél szükségletét. Jó pár évig a nikkelt.
A másik. Aszteroida bányászat. Ez már tényleg a nem túl közeli jövõ de nem régen volt a Discovery Science-n egy mûsor errõl. Egy 3 km átmérõjû aszteroida talán 10 évig fedezné a föld acél szükségletét. Jó pár évig a nikkelt.
#90
#88: Igen, de egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazok a kihívások elõjönnek ha célzottan adod oda a pénzt valamire. Az ûrhajózásnál biztosan elõjönnek, mert ez egy kellõen bonyolult rendszer.
#89: 100 tonnát már két Saturn-V is képes lett volna a Holdra juttatni, az Ares-V pedig sokkal többet el tud majd vinni (persze ha nem törlik).
És azért 100 tonna nem olyan kevés. Persze nem építõanyagot kell cipelni, azt mindenképpen helyben kell beszerezni. Volt egy ilyen ötlet is, hogy cipeljenek homokzsákokat, és töltsék meg holdporral. Ebbõl persze 10 m védelmet csinálni elég nehéz, de alapnak megteszi.
Meg aztán nem kell lemenni a földi sugárzási szintekig. Vannak itt is olyan helyek, ahol az emberek simán kapnak 10x-es vagy akár 100x-os sugárterhelést a természetbõl (a 2.4 mSv/évhez képest).
A kockázat-dózis függvény pedig ismert, valamilyen vállalható szintet kell beállítani.
#89: 100 tonnát már két Saturn-V is képes lett volna a Holdra juttatni, az Ares-V pedig sokkal többet el tud majd vinni (persze ha nem törlik).
És azért 100 tonna nem olyan kevés. Persze nem építõanyagot kell cipelni, azt mindenképpen helyben kell beszerezni. Volt egy ilyen ötlet is, hogy cipeljenek homokzsákokat, és töltsék meg holdporral. Ebbõl persze 10 m védelmet csinálni elég nehéz, de alapnak megteszi.
Meg aztán nem kell lemenni a földi sugárzási szintekig. Vannak itt is olyan helyek, ahol az emberek simán kapnak 10x-es vagy akár 100x-os sugárterhelést a természetbõl (a 2.4 mSv/évhez képest).
A kockázat-dózis függvény pedig ismert, valamilyen vállalható szintet kell beállítani.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#89
10 méter mélyen? Még a Földön is elég vicces ilyen mélyre építeni bármit. Most meg a Holdról beszélnük. Oda ahova azon lamentáltak anno, hogy a kemarák plusz súlyával mit csináljanak... Ha 100 tonnát vihetnél oda a LEO pálya költségének 1/10-ért akkor is a dolog kivitelezhetetlen. És ettõl is fényévekre vagyunk.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#88
Mindenki ezzel a fejlõdés boommal jön. Akkor nem lenne okosobb célzottan elkölteni fejlesztésre a pénzt és nem reménykedi abbban, hogy valami használható is lesz belõle egyszer talán?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#87
Te tényleg nem figyelsz. Egy nyavajás kutatólabor odacipelése és üzemeltetése dollármilliárdokba kerül és a Földrõl kell supportálni. Egy 20 fõs közösség életben tartásának költséges szerinted mennyi lenne? Akkor képzelj el legalább 2000 fõt, mert ez alatt nem életképes egy közösség. Ennek minden szükségletét ott kellene biztosítani. Tisza sor? Tudod, az ami itt zajlik a Földön 1G mellett és nem 1/6 gravitációban.
Tényleg nehéz felfogni azt, hogy ez a fennálló probléma léptékében nem megoldható és értelme sincs?
Tényleg nehéz felfogni azt, hogy ez a fennálló probléma léptékében nem megoldható és értelme sincs?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#86
Ha ott akarnak maradni (márpedig azért elõbb-utóbb akarnak), akkor mindenképpen valamilyen mikroipart kell telepíteniük a Holdra, a cél pedig az lenne, hogy önellátó legyen.
Ha van nyersanyag, akkor elég vinni olyan dolgokat, amibõl minden más legyártható.
A kozmikus sugárzás ellen meg be lehet költözni a talajba, 10 m mélyen már kb. olyan mintha a Földön lennének.
Persze hogy a nyersanyagokat hogyan termelnék ki, az megint egy probléma. Ûrruhában csákánnyal biztosan nem 😄
De ez is egy olyan dolog lenne, amit meg kellene oldani, és biztos vagyok benne, hogy lenne rá megoldás, amibõl a földi bányászat is profitálhatna.
Ameddig viszont nem csináljuk, sose tudjuk meg, hogy lehet-e vagy sem.
Ha van nyersanyag, akkor elég vinni olyan dolgokat, amibõl minden más legyártható.
A kozmikus sugárzás ellen meg be lehet költözni a talajba, 10 m mélyen már kb. olyan mintha a Földön lennének.
Persze hogy a nyersanyagokat hogyan termelnék ki, az megint egy probléma. Ûrruhában csákánnyal biztosan nem 😄
De ez is egy olyan dolog lenne, amit meg kellene oldani, és biztos vagyok benne, hogy lenne rá megoldás, amibõl a földi bányászat is profitálhatna.
Ameddig viszont nem csináljuk, sose tudjuk meg, hogy lehet-e vagy sem.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#85
Meg ott volt a politikai nyomás, az szerintem sokkal fontosabb volt. Az USA elvesztette az elsõ ember az ûrben címért folyó csatát, ezt csak úgy tudták helyrehozni, hogy valami olyasmit kellett véghezvinniük, amire a szovjetek nem voltak képesek.
Õk akkor történelmet írtak.
Gondoljatok bele: Gagarin 1961 ápr. 12-én repült. Alan Shepard máj. 5.-én, rá 23 napra!
És nem azért, mert úgy álltak, hanem valamit nagyon gyorsan lépni kellett. Shepard ûrhajója nem is állt pályára, csak el lehetett adni a nagyközönségnek, hogy amerikai is járt az ûrben.
Erre a repülésre 10 napra Kennedy bejelentette, hogy még az évtizedben a Holdon lesznek.
1961-ben az akkori technológia még alkalmatlan lett volna erre a feladatra. Nem csak a tapasztalatok és a fejlesztések hiányoztak, úgy álltak neki, hogy voltak olyan dolgok, amikrõl fogalmuk sem volt hogy hogyan fogják megcsinálni.
De megcsinálták, és ez a kor óriási fejlõdést hozott, sok más területen is.
Ezért fontos az ûrkutatás, mert azt meg lehet kérdõjelezni, hogy önmagában hasznos-e, de mindenképpen húzóágazat, mert mindig a csúcstechnológiát képviseli, és annak fejlõdését hozza magával.
A Marsra sem azért kell menni, hogy köveket hozzunk vissza, hanem azért, hogy tudjuk, valóban képesek vagyunk-e rá? Ha pedig nem, akkor dolgozzunk addig, ameddig ez nem sikerül. Nem tudni milyen hasznunk lesz belõle, de hogy nem lenne haszontalan, az egészen biztos.
Természetesen a politikusokat a tudomány vagy a technika fejlõdésével nehezen lehet megfogni, '61-ben sem ez volt a szempont.
Ha most fennállna a veszély, hogy Kína vagy India elõbb küld embert a Holdra, mint az USA (újra), akkor természetesen sokkal több pénzzel gazdálkodhatna a NASA.
Más kérdés, hogy bár '68-ban is sejtették, hogy az oroszok is a Holdra készülnek, sokan támadták az ûrprogramot, és a leállítását követelték, pont a pénz miatt.
Volt, aki még az oroszok N-1 rakétáját is elõször James Webb kitalációjának minõsítette, hogy ezzel akar több pénzt szerezni a NASA számára, és csak a SZU felbomlása után derült ki, hogy az N-1 tényleg létezett, más kérdés, hogy csak sikertelen kilövése volt.
Ezen kívül még akkor került jelentõsebb pénz az ûrkutatásba, amikor annak katonai vonzatai kerültek kilátásba. Sajnos ilyen világban élünk. Amivel nem lehet valamit felrobbantani, arra nem jár sok pénz 😞
Õk akkor történelmet írtak.
Gondoljatok bele: Gagarin 1961 ápr. 12-én repült. Alan Shepard máj. 5.-én, rá 23 napra!
És nem azért, mert úgy álltak, hanem valamit nagyon gyorsan lépni kellett. Shepard ûrhajója nem is állt pályára, csak el lehetett adni a nagyközönségnek, hogy amerikai is járt az ûrben.
Erre a repülésre 10 napra Kennedy bejelentette, hogy még az évtizedben a Holdon lesznek.
1961-ben az akkori technológia még alkalmatlan lett volna erre a feladatra. Nem csak a tapasztalatok és a fejlesztések hiányoztak, úgy álltak neki, hogy voltak olyan dolgok, amikrõl fogalmuk sem volt hogy hogyan fogják megcsinálni.
De megcsinálták, és ez a kor óriási fejlõdést hozott, sok más területen is.
Ezért fontos az ûrkutatás, mert azt meg lehet kérdõjelezni, hogy önmagában hasznos-e, de mindenképpen húzóágazat, mert mindig a csúcstechnológiát képviseli, és annak fejlõdését hozza magával.
A Marsra sem azért kell menni, hogy köveket hozzunk vissza, hanem azért, hogy tudjuk, valóban képesek vagyunk-e rá? Ha pedig nem, akkor dolgozzunk addig, ameddig ez nem sikerül. Nem tudni milyen hasznunk lesz belõle, de hogy nem lenne haszontalan, az egészen biztos.
Természetesen a politikusokat a tudomány vagy a technika fejlõdésével nehezen lehet megfogni, '61-ben sem ez volt a szempont.
Ha most fennállna a veszély, hogy Kína vagy India elõbb küld embert a Holdra, mint az USA (újra), akkor természetesen sokkal több pénzzel gazdálkodhatna a NASA.
Más kérdés, hogy bár '68-ban is sejtették, hogy az oroszok is a Holdra készülnek, sokan támadták az ûrprogramot, és a leállítását követelték, pont a pénz miatt.
Volt, aki még az oroszok N-1 rakétáját is elõször James Webb kitalációjának minõsítette, hogy ezzel akar több pénzt szerezni a NASA számára, és csak a SZU felbomlása után derült ki, hogy az N-1 tényleg létezett, más kérdés, hogy csak sikertelen kilövése volt.
Ezen kívül még akkor került jelentõsebb pénz az ûrkutatásba, amikor annak katonai vonzatai kerültek kilátásba. Sajnos ilyen világban élünk. Amivel nem lehet valamit felrobbantani, arra nem jár sok pénz 😞
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#84
A mi életünkben már nem lesz igazi ûrutazás..Addig Babylon 5 😄
#83
mennyi embernek? lényegtelen. milyen áron? gyakorlatilag egyszeri áron, tehát egyszer x összeg, aztán le van tudva a dolog.
gyakorlati haszna a sok-sok tapasztalat.
gyakorlati haszna a sok-sok tapasztalat.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#82
És mennyi embernek és milyen áron? Annak a költségén hányszor hatékonyabban lehetne a pusztítás megfékezni idelent? A Holdnak nincs igazán légkörbe, hosszú távon semmi nem véd a káros kozmikus sugárzástól és még egyebektõl. Gravitáció 1/6. Stb.
Egy idõ után minden elhasználódik. Alig várom, hogy valami kohászati tevékenységet folytassál a Holdon vagy gyártsál bármit... A holdi élet, ha lenne odafent az idelent levõ utánpótlástólé függene ugyanaugy.
Egyesek tényleg túl sok scf-fit olvasnak, de azt amit idelent természetesnek vesznek elfelejtik, hogy odafent mind oda kell vinni, vagy le kell gyártani.
Egy idõ után minden elhasználódik. Alig várom, hogy valami kohászati tevékenységet folytassál a Holdon vagy gyártsál bármit... A holdi élet, ha lenne odafent az idelent levõ utánpótlástólé függene ugyanaugy.
Egyesek tényleg túl sok scf-fit olvasnak, de azt amit idelent természetesnek vesznek elfelejtik, hogy odafent mind oda kell vinni, vagy le kell gyártani.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#81
nem értek egyet. szerintem egy mesterséges ökobiszbasz fenntartásához elég az energia. az a Holdon meg annyi van, mint a tenger, hiszen süti a napocska.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Oldal 1 / 3Következő →