#22
Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy véletlenül se arra válaszolj, amit kérdeztem (erre természetesen minden jogod megvan, nem vagyok sem a főnököd, sem a feleséged), akkor bizony ez logikus következmény. Én épp azért hoztam fel a már nem jogvédett könyveket, mert itt jogdíj fel sem merülhet, ahogy a hatályos törvények megsértése sem, tehát indulatoktól és érdekektől mentesen lehet beszélgetni a témáról.
"évek óta hiányolok egy római költészeti antológiát (a legutolsó kiadás talán majd harminc éve jelent meg"
Feltételezem, azóta nem sok új római kori költeményt írtak, azaz megfelelne a 30 évvel ezelőtti antológia is - te is kiadást említesz, nem kiadványt -, ha kapható lenne. Az elektronikus könyv - ellentétben a nyomtatottal - nem fogy el, ez is az e-könyv előnyét bizonyítja.
Általánosságban is célszerű lenne szétválasztani a már nem jogvédett szöveget a "hozzáadott értéktől". A nem jogvédett szöveg közkincs, nyilván már megjelent valahol, talán több helyen is, digitalizálása köz- vagy alapítványi pénzből elvégezhető - természetesen nem horrorisztikus közbeszerzési vagy pályázati árszinten. Sőt mivel manapság minden kiadvány szerkesztése elektronikusan történik, a köteles példányok rendszeréhez hasonlóan kötelezni lehetne a kiadókat, hogy a szövegeket elektronikus formában is bocsássák a Széchenyi könyvtár rendelkezésére - ezek a védettség lejárata után, nem jogvédett művek esetén azonnal ingyenesen közzétehetők. Így a már nem jogvédett művek egy része automatikusan, plusz költség nélkül digitalizálható, a kiadó meg megél(het) a díszes bibliofil kiadás nyereségéből. Ahogy olvasom a nyomtatott könyv szagát, tapintását, súlyát magasztaló hozzászólásokat, ezeknek is lesz piacuk.
Gondozás:
Jelenleg az a helyzet, hogy egy könyv bolti ára felénél is többet tesznek ki a nyomdai és terjesztési költségek. Nálunk a szellemi élőmunka alacsonyabb költsége miatt még többet is, mint nyugaton. Vagyis amikor egy kiadó megjelentet egy nem jogvédett művet a saját "gondozásában", akkor a "hozzáadott érték" költségéhez óhatatlanul hozzácsapódik a védetlen anyag kiadásának igen jelentős költsége is. Sőt ez utóbbi jócskán meghaladhatja a "hozzáadott érték" költségét, hiszen az előszó, utószó és lábjegyzetek terjedelme ritkán több a mű terjedelménél, kivéve a kritikai kiadásokat. Elektronikus kiadásnál elég csak a "hozzáadott értéket" megfizettetni a vevővel, hiszen a védetlen anyag a kiadó számára is ingyenesen hozzáférhető és nem kell kinyomtatni.
Talán belátható, hogy ez a rendszer a kiadónak is hasznos lenne, hiszen képes lenne sokkal olcsóbban adni a saját "hozzáadott értékét", mert azt nem terhelné a közkincsnek számító védetlen szöveg nyomtatási és terjesztési költséghányada. Ez vélhetően több vásárlót is vonzana.
Gyűrűk ura:
Konkrétan melyikről van szó és a kollégád honnan szerezte be? A neten sok szemét is található, de nem kellene általánosítani. Szinte biztos vagyok benne, hogy ingyenesen meg tudom szerezni hibátlan elektronikus formában. Ez kb. olyan, mint hogy egy zenét rippelési hibákkal megtűzdelt, vacak 128 kbites mp3-ban és hibátlanul rippelt FLAC-ban is meg lehet szerezni ingyenesen - bár nem feltétlenül legálisan. Szerintem inkább azt kellene írnod, hogy:
"Ezek szerint érdekes (könnyített) változatok is keringenek a neten."
Amint sok másból is, miért épp a könyv lenne kivétel. Na meg elég csak a legálisan megvásárolható, legális kiadó "gondozásában" kiadott, ám durván megvágott filmekre gondolni, bár tény, hogy ez könyvekre nem annyira jellemző.
#22