207
-
#207
Majd processzornak lehet nevezni, ha elfut rajta a linux.
Addig pihentessük már ezt a mellébeszélést.
-
Epikurosz #206 Ilyent nem tud egy kvantumproci:
"The way Quebec excels at speaking English:
Three women (one Italian, one Spanish and one from the French-speaking Quebec province of Canada) went for a job interview. To check their knowledge of the language they were told to make up sentences in English using these colour words: GREEN, PINK and YELLOW.
The first to be tested was Italian:
- I wake up and see the yellow sun and the green grass. I say to myself: "I hope it will be a pink day".
The one form Spain was next:
- For breakfast I eat a yellow banana and a green pepper. In the evening I watch a "Pink Panther" film.
Last came the Quebecoise:
- I wake up in ze morning, I 'ear ze telephone go "green…green". I pink up ze receiver and I say "oui, yellow?"
:-) -
LowEnd #205 sufniban nem fog senki kvantumprocesszort összerakni, mert a határterületek kutatásához, és tényleg forradalmi alkalmazott tudományhoz olyan eszközök kellenek, ami egy átlagember számára (az átlagemberen kb a 99.999%-ot értem) teljesen elérhetetlen. És ha elérhető is, egy találmányhoz nem "ötlet" kell elsősorban, hanem pénz és belerakott munka, amit egy önálló ember a sufniban már nem tud versenyképesen hozni.
Persze, tud csinálni látványos dolgot a meglevő eszközök kombinálásával
(pl napelemes, GPS és számítógép által irányitott videóközvetítő és átjátszó mini léghajó, vagy ilyesmi), de ezeket csak korlátozottan gondolnám "forradalminak"
nem fog tudni rákgyógyszert (sem másmilyent) csinálni-tesztelni, sem fúziós hajtóművet, nem tud gyorsítót használni, vagy anyagszerkezetet modellezni.
Ha vannak erőforrásai akkor viszont össze tud dobni egy ügyeskezű mesterember egy atombombát a fészerben, de ennek a hasznát is csekélynek vélem. -
Epikurosz #204 A nagy dolgok garázsban és sufniban születtek mindig. A sorozatgyártás már a profitról szól. -
LowEnd #203 rég nem szóltam hozzá, de most nem bírom megállni... a tudatlanság hatalom.
Ez kicsit arra emlékeztet, amikor 6 évesen rádiót szereltem, meg 10 évesen kotyvasztottam, hogy "nééé má' mi lett belőle" :)
nehogy egy garázsban összerakja az antigravitációs hajtóművet rigidus, mert akkor aztán meg leszünk alázva :)) -
Epikurosz #202 "melyre a het folyaman sor fog kerulni."
A fene a jó dolgodba!
Már látom, hogy ez a hét idegtépő várakozásban fog eltelni. -
#201
> Tudjuk, hogy amiről te beszélsz, az a teljes mai fizika felülvizsgálata nélkül nem történhet meg.
Tiszta sor.
> Ez se lehetetlen, de te egyelőre még csak egy videót se mutattál
Sor fog kerulni ra a heten - volt rola szo.
> A fizika létező ellentmondásai nem indokok arra, hogy holdkóros ötletekkel szemeteljük tele a többé-kevésbé jól működő részeit.
Arra viszont indok, hogy felul legyenek vizsgalva. A tortenelem szamtalanszor bizonyitotta, hogy korrol-korra aktualisan "holdkoros"-nak tuno otletek sem elvetendok ha egy-egy tudomanyt alapjaiban atiro paradigmat kell szemugyre venni.
> De miért van az az érzésem, hogy végül sosem fogom látni?
passz, csak nehany tipp:
- radikalisan romlasnak indult a latasod (igy lemaradtal ne'mi ezzel kapcsolatos lenyeges informaciorol is)
- ongyilkossagot tervezel a heten
- sok csunya, rossz ember vesz korul es - tevesen - meggyozodesed, hogy kivetel nelkul minenki egy budos *eci
(Az utobbi esetben javaslom, hogy vedd fel a kapcsolatot Epi Mesterrel, profilja alapjan ujabban exorcizmusra szanta el magat, ill. neha szokta dobalni a pszihiatere elerhetoseget is itt az SG-n.)
> Engem az bosszant, hogy *lopsz* a fizikától.
Szegeny fizika, biztos fajhat neki. Egyebkent engem az eletnek ennel lenyegesen elgondolkodtatobb dolgai bosszantanak.
> Mindig érdekelt, hogy a sarlatánok elhiszik-e, amit mondanak, vagy csak simán gazemberek. Inkább az első.
Reszleteiben ki fogok terni ennek a mondatnak a filozofiai hatterere is majd a topikot - reszemrol - zaro hozzaszolasomban melyre a het folyaman sor fog kerulni. -
kukacos #200 Vagyis nincs olyan, hogy a magneses terbe belott elektron a semmi korul kering, mivel ez csupan az altalanos fizika leegyszerusitesere szolgalo kompromisszumtetel.
Olyan kompromisszum, ami nemcsak megenged, hanem el is vet. Tudjuk, hogy amiről te beszélsz, az a teljes mai fizika felülvizsgálata nélkül nem történhet meg. Ez se lehetetlen, de te egyelőre még csak egy videót se mutattál, míg a hagyományos módszer lerakott azért egyet és mást az asztalra. Addig már bocs, de a zagyva ábrándot hadd tartsam már annak, ami.
az ott leirtak kepesek akar onmagukkal is ellentmondasba kerulni
A fizika létező ellentmondásai nem indokok arra, hogy holdkóros ötletekkel szemeteljük tele a többé-kevésbé jól működő részeit. De én meggyőzhető vagyok: kíváncsian várom a videókat. De miért van az az érzésem, hogy végül sosem fogom látni?
(Engem az bosszant, hogy *lopsz* a fizikától. Csak azt veszed el, ami a felszín és csillog, találmányok hangzatos neveit, de mint kiderült, az alapfogalmaikat sem érted. Mindig érdekelt, hogy a sarlatánok elhiszik-e, amit mondanak, vagy csak simán gazemberek. Inkább az első.) -
Epikurosz #199 Sok sikert. Csak fel ne robbanj.
Különben, az nekem is szemet szúrt, de lehet, hogy félreértettem valamit, hogy szerinted, ha valakit megráz az áram, és emiatt felugrik, azt azért teszi, mert antigravitációs hatás lépett fel nála. Na, jól nézünk ki. -
#198
JAV: "fognam" ---> hoznak (utolso sor) -
#197
Jelenleg uj labornak keresek helyet lakohazaktol es mas epuletektol kieso helyen ahol lehet batrabban kiserletezni mivel a mostani helyen TV-t, radiot zavarok es a kovetkezo level mar nem figyelmeztetes lesz hanem buntetes.
A jovo het folyaman ugy nez ki, hogy mar lesz idom foglalkozni a kerdessel es akkor fogok mutatni nehany kiserletet az eddig epitett prototipusokkal. -
#196
> Nincs ilyen kölcsönhatás. Annyi értelme ezt kérdezni, mint hogy mi körül kering az elektron, amikor homogén mágneses térbe lövik be. Semmi körül, mégis kering.
Tehat a "fizika" szerint: "ez tortenik es kesz".
A világ úgy viselkedik, ahogy ő akar (néha elég bonyolultan), és nem úgy, ahogy szeretnénk. Ez nem szentírás, megvan a módja annak is, hogy teljesen elvessük vagy kiegészítsük, ez utóbbi sokszor meg is történt.
Nem a fizikarol mint a termeszet szabalyai alapjan viselkedo jelensegkorrol beszeltem hanem az altalanos fizikaban leirtakrol (ami NEM szentiras). Az altalanos fizika egy egyszerusitett leirasa a termeszet torvenyeinek mely kompromisszumok tetele alapjan keszult, hogy a hetkoznapi alkalmazaban elkerulhetok legyenek felesleges szamitasok. Tobbek kozott - ilyenek peldaul a magnesesseg mint munkat "nem vegzo" jelenseg.
Vagyis nincs olyan, hogy a magneses terbe belott elektron a semmi korul kering, mivel ez csupan az altalanos fizika leegyszerusitesere szolgalo kompromisszumtetel.
A szentírásban (és az ufókokban) hívőnek ez a lehetőség nincs.
Ezek szerint a rugalmas hozzaallasomat nem erheti kritika.
"Ha ez igy van akkor lenyegeben megszegi a termodinamika elso torvenyet."
Nem szegi meg. Az elmozdulásra merőleges erő nem végez munkát.
Arra proballak ravezetni, hogy ha ragaszkodsz az altalanos fizikaban leirtakhoz mint a termeszeti jelenseg egyetlen es megkerdojelezhetetlen leiro szabalyrendszerehez, akkor az ott leirtak kepesek akar onmagukkal is ellentmondasba kerulni. Ezert van az, hogy a fizikanak mint termeszeti jelensegnek az ertelmezeset tobb kulonbozo agazatra bontottak.
> Ez viszont már általános iskolás fizika.
Ami tiszta sor. A kerdeseimmel nem tanulni akarok hanem ravilagitani sztereotipiakra, majd azokon keresztul megkozeliteni a konkluziokat.
"Mi tortenik ha az aramkort nyitom es zarom periodikusan ugy, hogy a ket kabel mechanikailag ossze van erositve."
Lebegni tutira nem fog.
Ha az altalanos fizikaban leirtak alapjan kozelitem meg, akkor bizony nem. Ha viszont a termeszeti jelenseget kompromisszumos elmeleteket mellozve KISERLETEKKEL kozelitem meg akkor bizony lebeg.
> A kábel azért ugrik, mert a mágneses tér gyorsabban épül fel, mint ahogy a vezeték fizikai tömege a mozgást engedné, de a mozgással párhuzamosan a teret generáló másik vezetéket az ellenkező irányba mozgatja ugyanolyan sebességgel, de mivel az a földön fekszik, ezt te nem látod. Az egyik vezeték a földön fekvő másikra támaszkodik a mágneses mezőn keresztül, hogy elrugaszkodjon.
Pont ezert hangsulyoztam ki, hogy ha a ket vezeteket rogzitee egymashoz akkor is felugranak, de leginkabb "kigyoszeruen" csavarodnak. Ezt latni fogod majd a kiserletben is amit majd levideozok ha lesz idom.
> Hogy adott helyen melyik lesz a földön fekvő és melyik az ugráló, ez mázli kérdése.
Nem, hanem a rogzitett konfiguracioban mindketto egyutt mozog. Az pedig, hogy ugranak-e vagy sem ill. hogy milyen magasan, az az aramkor zarasanak impulzushosszusagatol, a huzalok ellenallasatol, tavolsagatol, indukciojatol, a feszultsegtol, az aramerossegtol es ezek kombinaciojatol fugg nem pedig a "mazlitol". (ezt is irtam korabban)
> De próbáld már ki, olyan egyszerű: rögzítsd le a vezetékeket egy falapra.
Van mar olyan prototipusom is ami RC jarmuhoz van rogzitve.
> Ha a lap elemelkedik a talajtól, veheted a repjegyet Stockholmba.
Nem kell ideologizalni. Stockholmban sem osztogatnak dijat akarkinek, hiaba van barmilyen jelentosegu produktum mogotte. A masik pedig, hogy egyreszt nem nekem jarna, masreszt pedig ha hazhoz fognam sem fogadnam el - moralis okokbol. -
physis #195 Mindkettőtöknek köszönöm az esettanulmányokat, problémákat, magyarázatokat. Jólesett újra feleleveníteni a fizika idevonatkozó részeit. Valahogy igényem van mostanában a fizikához, mert úgy érzem, hogy a matematika tanulásához olyan motivációt tud nyújtani, amit nehéz lenne mással pótolni. Ennél is fontosabb, hogy jól jön egy kis induktív szemlélet a matematika művelésében is (látszólag deduktív lénye ellenére), azt pedig én részben éppen a fizikából próbálom ellesni. -
kukacos #194 A youtube-on van is róla egy jó kis videó:
http://www.youtube.com/watch?v=43AeuDvWc0k
-
kukacos #193 Hoppá! Most hogy ennyit beszélünk róla, beugrott így húsz év távlatából, hogy rosszul emlékszem, vezető körül a mágneses tér örvényszerű, nem is merőleges, lásd http://en.wikipedia.org/wiki/Right_hand_grip_rule. Ez viszont abszolút csapás az emelkedős elméletre, mert így fekvő vezetékekre csak oldalirányú erő hat, taszítani vagy vonzani akarják egymást. Csak akkor fognak fel-le is mozogni, ha valami szintkülönbség van köztük, tehát pl. egymás felett vannak. Mondjuk egy részen már vetettek valami hurkot, ekkor a hurok tud növekedni. -
kukacos #192 "Tehat a "fizika" szerint: "ez tortenik es kesz". "
A világ úgy viselkedik, ahogy ő akar (néha elég bonyolultan), és nem úgy, ahogy szeretnénk. Ez nem szentírás, megvan a módja annak is, hogy teljesen elvessük vagy kiegészítsük, ez utóbbi sokszor meg is történt. A szentírásban (és az ufókokban) hívőnek ez a lehetőség nincs.
"Ha ez igy van akkor lenyegeben megszegi a termodinamika elso torvenyet."
Nem szegi meg. Az elmozdulásra merőleges erő nem végez munkát. Ez viszont már általános iskolás fizika.
"Mi mutatja meg az elektronoknak, hogy a talajhoz kepest melyik a vezetek teteje es alja"
A mágneses tér iránya, ami a talajjal párhuzamos és a vezetékre merőleges. Ez csak a függőleges tengelyt jelöli ki. Ha az áram irányát megfordítod vagy a mágneses teret generáló másik vezetéket átteszed a másik oldalra, a vezeték lefelé fog igyekezni. Ezért írtam, hogy bizonyos elrendezésben igaz csak, hogy a vezeték felugrik a levegőbe.
"Mi tortenik ha az aramkort nyitom es zarom periodikusan ugy, hogy a ket kabel mechanikailag ossze van erositve."
Lebegni tutira nem fog.
Amikor két ekvivalens, nem rögzített vezeték van, a rendszert együtt, dinamikájában kell szemlélni, ahol szerepet játszik a vezetékek lekötése, súlya, aktuális alakja, az eddigi lökdösésből származó helyi sebessége, amit ismét befolyásol a mező. Physis teljesen jól írja, hogy az impulzusmegmaradás nem sérülhet, és nem is fog. A kábel azért ugrik, mert a mágneses tér gyorsabban épül fel, mint ahogy a vezeték fizikai tömege a mozgást engedné, de a mozgással párhuzamosan a teret generáló másik vezetéket az ellenkező irányba mozgatja ugyanolyan sebességgel, de mivel az a földön fekszik, ezt te nem látod. Az egyik vezeték a földön fekvő másikra támaszkodik a mágneses mezőn keresztül, hogy elrugaszkodjon.
Hogy adott helyen melyik lesz a földön fekvő és melyik az ugráló, ez mázli kérdése. Ez egy bonyolult, instabil rendszer, ahol az győz, akinek adott helyen épp erőfölénye volt, mert például épp úgy tekeredett a kábel. Ráadásul az egyik helyen keletkezett hupli ostorszerűen továbbhaladhat a vezetékben, azt a benyomást keltve, hogy helyenként a két kábel egymás mellett emelkedik.
Olyat sohasem fogsz látni, hogy a két kábel együtt, egymás mellett szépen emelkedni kezd: inkább mindkettő vonaglik, mint a részeg kígyó, amíg elég messzire nem kerültek egymástól.
De próbáld már ki, olyan egyszerű: rögzítsd le a vezetékeket egy falapra. Ha a lap elemelkedik a talajtól, veheted a repjegyet Stockholmba. -
#191
Szia,
Koszonom kommentet, fogok ra reagalni erdemben 1-2 napon belul amikor idom engedi (valszeg hetvege). Csak roviden annyit, hogy a Hutchison-effekt az nem csalas, o azokkal a felvetelekell anno belepot szerzet az US hadseregebe mint kutato. Kesobb, ott jobb felszerelesek mellett tobb mas kiserletet elvegzett. Olyanok akarnak interjukat kesziteni vele (vagy nemelyik mar keszitettek is) mint National Geographic, TechTV, Discovery Channel, etc. Szamos radioadasban szerepel es nyiltan beszel a kiserleteirol. Szoval nincsen semmifele felrevezetes. (keress ra neten)
Lenyegeben arrol van szo, hogy tobb alacsonyabb frekvenciaju radiohullam kolcsonhatasakent kvantumszinten bele tudsz avatkozni a reszecskek viselkedesebe. Energiat tudsz nekik atadni, elvenni toluk, halmazallapotukat megvaltoztatni, vagy az oket ert kornyezeti hatasokat manipulalni, pl. graviacio. Az utobbit azt tobbfele modon is lehet, de errol majd kesobb.
Nemsokra jovok vissza, a turelmedet elore is koszonom. -
physis #190 Gyerekkoromban még csak betű szerint magoltam a fizikai képleteket, ma viszont valahogy más indítékaim vannak. A képlet megértése után behunyom a szemem, és megpróbálom élményszerűen elképzelni. Szóval mintha az egyes mennyiségekre lenne valami emberi, személyes érzéklet, kvália, és éppen velem történnék az, ami a képletben le van írva. -
physis #189 Úgy érzem, sejtem, mire szeretnél rávilágítani.
Képzeljük el, hogy egy mágnespatkó sarkai közötti térbe tötött részecskét lövök be. A részecske kör alakú pályára kényszerül. Állítsuk össze a berendezést úgy, hogy éppen félkörös fordulat után a részecske hagyja el a helyszínt, és eredeti irányával ellentétes irányba távozzék.
A részecske inpulzusváltozást szenvedett el. Szerintem a Te intuíciód azt érzékeli (helyesen), hogy szükségszerűen a részecske környezetének is impulzusváltozást kell elszenvednie.
Úgy sejtem, ez a ,,másik fél'' éppen a mágnes lesz. A mágnes egy nagyon pici elletétes impulzusváltozást szenved el.
Ha a részecskét folyamatos körzésre kényszerítem a mágnes sarkai között, akkor -- úgy sejtem -- a mágnes is ezzel összhangban (azt hiszem, ellentétesen) nagyon pici ,,körkörös'' impulzusváltozást szenved el. Úgy tudom, a még a hidrogénatomban a proton is kénytelen (kismértékben) az elektronnal ,,ellentétesen táncolni'' (tudom a kvantummechanika miatt ezt szebben kéne mondani, de a lényeg ez). Ez alapján azt gondolom, a részecskét körkörös pályára kényszerítő mágnesre is igaz ez.
Ha a mágnest a földhöz rögzítem, akkor a földnek kell biztosítani az impulzusmegmaradást, bár gondolom, mérhetetlenül kicsi ez a változás. Akkor a Föld fog ellentétes köröket leírni (persze a rugalmasság miatt ez bonyolultabb, de tekintsünk most idealizált esetet).
Mivel az Általad említett kísérleti elrendezésben a mágneses teret a másik vezeték biztosítja, ezért -- úgy érzem -- őrá az első vezetéket mozdító erővel ellentétes irányú erő hat, ez szükségszerű.
Szerintem a Te intuíciód helyesen érzékeli azt, hogy tényleg figyelemreméltó dolog az, ha MINDKÉT vezeték felugrik. A VILÁG össz-impulzusmennyiségének nem lenne szabad megváltoznia. Ha ilyet észlelünk, az szerintem is fontos és megdöbbentő, amin tényleg el kell csodálkoznunk.
Ennek ellenére azt gondolom, a magyarázat nem egy különleges fizikai jelnségben rejlik (gravitációs hatás), hanem a kísérletet végzők valami trükköt rejtettek el. Például a padlóban volt egy nagy mágnes.
Vagy pedig a két vezeték nagyon közel volt az akkumulátorhoz, és az akkumulátorban pont úgy húzódott egy belső vezeték, hogy az ellentett irányú erő arra hatott.
Mindenképp kell, hogy legyen valami, ami meglökte a talajt. Nem szabad, hogy a VILÁG impulzusmérlegében többlet vagy hiány legyen. Ezt mindenképp helyesen jelezte az intuíciód, de a magyarázat szerintem mindenképp hétköznapi: valami rejtett kísérleti tényező (akár csak egy rejtett harmadik vezeték). -
physis #188 Nagyon köszönöm a széles hátteret adó leírást. Barrow könyvét olvasom most, a fizikát filozófiával és kultúrtörténettel ötvöző kifejtés nagyon tetszik. -
#187
> Nincs ilyen kölcsönhatás. Annyi értelme ezt kérdezni, mint hogy mi körül kering az elektron, amikor homogén mágneses térbe lövik be. Semmi körül, mégis kering.
Tehat a "fizika" szerint: "ez tortenik es kesz". Es kulonben pedig a szentiras is kimondja.
> A mágneses tér a mozgó töltések sebességvektorát elfordítja (mellékesen jegyzem meg, hogy közben munkát se végez)."
Ha ez igy van akkor lenyegeben megszegi a termodinamika elso torvenyet.
> Szemléletesen: képzeld el az árammal átjárt vezetéket egy csőnek, amiben elektronok mozognak nagy sebességgel, nyílegyenesen. Ha ezt a vezetéket megfelelő irányú mágneses térbe helyezed (amit a két egymás mellé helyezett vezeték esetén a másik vezeték gerjeszt), akkor a benne mozgó elektronok elkezdenek elkanyarodni, és "beleütköznek" a vezeték tetejébe. Ezért a vezeték megugrik felfelé.
1. Mi mutatja meg az elektronoknak, hogy a talajhoz kepest melyik a vezetek teteje es alja. Szemleletesen: honnet tudjak az elektronok, hogy nem en allok fejteton a vezetekhez kepest?
2. Mi tortenik ha az aramkort nyitom es zarom periodikusan ugy, hogy a ket kabel mechanikailag ossze van erositve. (Folyamatosan ugralni, vagy lebegni fog, ha pl, egy impulzusgeneratorral precizen nyitod es zarod, fuggoen az impulzushosszusagtol es periodustol) -
kukacos #186 A kvantummechanikai hullámfüggvényt komplex, de nem mérhető mennyiségnek szokás tekinteni. Amit mérni lehet, az a konjugáltjával vett szorzatának integrálja (a megtalálási valószínűség). Modern absztrakt fizikában szokás bevezetni olyan mennyiségeket, amelyek "közvetlen" nem mérhetőek műszerekkel, de a képleteket egyszerűbbé teszik. Innentől filozófiai vita tárgya, léteznek-e valójában, vagy hogy egyáltalán létezik-e "biztosan valódi" fizikai mennyiség. Igazából pl. a mágnesességről és az elektromosságról is csak műszereink révén tudunk, és igazából ők sem "direktben" mérik azt, csak valamilyen hatáson keresztül.
Azért a kvantummechanikai hullámfüggvény esetében van egy nagy ugrás ehhez képest, mert azt *elvileg sem* lehetséges semmilyen műszerrel megmérni (míg mondjuk a mágneses tér erősségét elvileg közel tetszőleges pontossággal megtudhatjuk). Ez azt is jelenti, hogy szabad a vásár a matematikai modelleknek: ha komplex tér helyett 2D-s vektorral akarod leírni a hullámfüggvényt, nyugodtan megteheted, csak esetleg rondábbak lesznek a képletek. -
physis #185 Van egy sejtésem arra, hol van az a pont, ami a félreértést okozta. Csak akkor fejtem ki, ha valaki kifejezetten kívánja, mert nem akarok kéretlenül bosszúságot csinálni. -
kukacos #184 mi az a kolcsonhatas ami a talaj es a huzal kozt letrejon?
Nincs ilyen kölcsönhatás. Annyi értelme ezt kérdezni, mint hogy mi körül kering az elektron, amikor homogén mágneses térbe lövik be. Semmi körül, mégis kering. A mágneses tér a mozgó töltések sebességvektorát elfordítja (mellékesen jegyzem meg, hogy közben munkát se végez). Szemléletesen: képzeld el az árammal átjárt vezetéket egy csőnek, amiben elektronok mozognak nagy sebességgel, nyílegyenesen. Ha ezt a vezetéket megfelelő irányú mágneses térbe helyezed (amit a két egymás mellé helyezett vezeték esetén a másik vezeték gerjeszt), akkor a benne mozgó elektronok elkezdenek elkanyarodni, és "beleütköznek" a vezeték tetejébe. Ezért a vezeték megugrik felfelé. Semmiféle gravitációs hatás nincs, az energiát a vezetékben pattogó elektronok lassulása szolgáltatja. Ennél egyszerűbben nem tudom elmagyarázni. -
physis #183 Bocsánat, eltévesztettem a nevet. Valójában erre a hozzászólásra gondoltam. -
physis #182 Köszönöm az észrevételt és a segítséget, figyelni fogok rá, hogy nem maradjon benne ez a hiba, ha továbbírom a szöveget.
Egész pontosan azt akartam írni, hogy szerintem a javaslatodban sugallt szemlélet mögött helyes tartalom áll, ugyanakkor úgy sejtem, hogy KillerBee és N3whous3 is pontos, jól meghatározott és korrekt dologra gondolt: valószínűleg a komplex számok rendezett-páros (esetleg: mátrixos) modelljére. Ezek technikailag valóban nem a valós számok bővítéseként építik fel a komplex számokat. Amennyiben mégis annak tekinthetők, az inkább utólagos belátás, semmint a konstrukció által közvetlenül sugallt dolog.
A komplex számokat általában úgy szokták tanítani, hogy valós számpárok között előírnak műveleteket:
az (a,b) + (c,d) szorzatot definiáljuk úgy, hogy (a+c, b+d)
az (a,b) * (c,d) szorzatot definiáljuk úgy, hogy (ac-bd, ad+bc)
és aztán be lehet látni, hogy néhány szép tulajdonság teljesül, meg hasznos, meg kapcsolata van a matematika sok más részével, meg fizikai alkalmazása is van.
Az (a, 0) alakú komplex számok épp úgy viselkedne (egymás között) a fenti műveletekre, ahogy a valós számok a (valós) összeadásra és szorzásra.
Azonban számomra úgy tűnik, ezt inkább utólag látjuk be, ez afféle utólagos belátás. Technikailag, didaktikailag a rendezett-páros, vektoros konstrukció nem azt sugallja, mintha a komplex számok a valós számok bővítéséből erednének. Szinte elölről definiálunk minden műveletet, és csak utólag látjuk be, hogy a rendezett párok pont úgy viselkednek ezekre a műveletekre, mint valami nagyobb struktúra, amelybe részstruktúraként beleágyazható a valós számok jólismert struktúrája is.
Olyan, mintha egy régi programot nem tudnék már továbbírni, ezért egy vadonatújat írnék, de utólag észrevenném, hogy az új program képes a régit is szimulálni. De ez csak utólagos bölcsesség lenne, mert ténylegesen nem a régi program továbbfejlesztéséből eredne az új, hanem egy teljes újraírásból. (Bár a régi program egyes részeit újrafelhasználnám, de a program egésze mégiscsak alapból újra lenne írva.)
A Te javaslatod viszont meg azért volt korrekt, mert valóban lehet olyan modellt is állítani a komplex számokra, amely valóban magát a valós számtestet bővítjük ,,egy i szimbólummal'', amelyre ,,alkalmas számolási szabályokat írunk elő''. A modern algebra fogalmai révén a Te elgondolásodat is teljesen precíz és korrekt alakba lehet önteni (polinomok, faktorgyűrű, ideál).
Szóval úgy sejtem, N3whous3 megközelítése és a Te megközelítésed egyaránt korrekt. Őszintén szólva nem tudom pontosan, mit is jelent mindez, amit itt fentebb összeírtam, ehhez valószínűleg az absztrakt algebrát meg a matematikai logikát jobban kellene tudnom. -
Epikurosz #181 Egyébként a valós számok halmaza része a komplex számok halmazának, így nem is értem KillerBé kekeckedését. -
Epikurosz #180 Lenyűgöző a levezetésed, bár még nem jutott el a szürkeállományomig.
Ez viszont megütötte a szemem:
"Előszor is, számoljuknk valós együtthatós polinomokkal. Előrebocsátom, az
a + bi
valós számnak a
bx + a
polinom fog megfelelni."
Gondolom az (a+bi)-re komplex számot akartál írni, csak elírtad. -
physis #179 Elnézést kérek a fosszú OFF-ért, egyetlen mentségem (azon kívül, hogy volt ilyen thread a vita során, bár rövid), az lehet, hogy a kvantummechanikában használt matematikai eszközök része, úgy tudom, a komplex számtest feletti alkalmas Hilbert-tér is. Sokat ebből nem értek, csak a ,,dugóhúzó'' szemléltető-népszerűsítő ábrákig jutottam el. -
physis #178 .. mármint a hibakorrekciót magába a maradékba dolgozzuk bele (nem külön tag a hibakorrekció, rosszul írtam). Így válik a
-bd
,,hibakorrekció'' a maradék részévé, és éppen erre van szükségünk, hogy a konstrukció valóban a komplex számok szorzását modellezze. -
physis #177 Őszintén örülök, hogy visszajöttél. A javaslatod eszembe jutatta, hogy nem értem pontosan azt, ahogy a komplex számokat megkapjuk a valós számokból. Persze a komplex számokat valós számpárokként is modellezhetjük, ahol a műveleteket ,,éppen megfelelő'' módon definiáljuk, de a Te javaslatod inkább arra látszik utalni, hogy a komplex számokat ne ,,from scratch'', hanem inkább a valós számtest valamiféle bővítésével konstruáljuk meg.
Mivel ilyesmit valóban tanultunk annak idején, megpróbáltam ezeket az emlékeimet felidézni. Úgy emlékeztem, hogy a javaslatod mögött helyes tartalom van, és jó ürügy volt ez arra, hogy ezt újra felidézzem.
Először egy hasonlat.
Képzeljük el, hogy valaki a ,,bináris számjegyek'' egyfajta aritmetikáját akarja kiépíteni: ,,set'' és ,,unset'' bitek között akarunk szorzást, összeadást definiálni az alábbi módon:
unset + unset = unset
unset + set = set
set + unset = set
set + set = unset
unset * unset = unset
unset * set = unset
set * unset = unset
set * set = set
Ezt is fel lehet építeni ,,from scratch'', már csak azért is, mert elég egy véges táblázatban megadni az összeadás- és szorzótáblát.
Azonban e helyett az út helyett eljárhatunk kissé ,,konzervatívabb'' módon is: eredeztethetjük a dolgot a jól ismert egész számokból.
A lényeg: minden egyes egész számot maradékosan osztunk 2-vel, és csak az osztási maradékot vesszük figyelembe. Azokat a számokat, amelyeknek a kettővel való osztási maradéka (paritása) azonos, azokat egymás között azonosaknak tekintjük.
(2m + 0) + (2n + 0) = 2(m+n) + 0
(2m + 0) + (2n +1) = 2(m+n) + 1
(2m + 1) + (2n + 0) = 2(m+n) + 1
(2m + 0) + (2n + 1) = 2(m+n+1) + 0
(2m + 0)(2n + 0) = 2(2mn) + 0
(2m + 0)(2n + 1) = 4mn + 2m = 2(2mn+m) + 0
(2m + 1)(2n + 0) = 4mn + 2n = 2(2mn+n) + 0
(2m + 1)(2n + 1) = 4mn + 2m + 2n + 1 = 2(2mn+m+n) + 1
Most írjuk fel úgy, hogy csak az osztási maradékokat jelöljük, hiszen úgyis csak azok számítanak (megállapodásunk szerint):
[0] + [0] = [0]
[0] + [1] = [1]
[1] + [0] = [1]
[1] + [1] = [0]
[0] * [0] = [0]
[0] * [1] = [0]
[1] * [0] = [0]
[1] * [1] = [1]
Láthatjuk, hogy épen azt kaptuk, amit célul kitűztünk ([0] feleljen meg az ,,unset'' bitnek, [1] pedig a ,,set'' bitnek).
Ehhez hasonló lesz az, ahogy a komplex számokat a valós számok bővítéseként megkapjuk.
Előszor is, számoljuknk valós együtthatós polinomokkal. Előrebocsátom, az
a + bi
valós számnak a
bx + a
polinom fog megfelelni.
Azt szeretnénk, ha a műveletetek ,,pont megfeleleően'' működnének. Különösen a szorzásra gondolok.
(a + bi)(c + di) = (ac - bd) + (bc + ad)i
ez az érdekesebb művelet, az összeadás ugyanis komponensekként történik, elenőrzése egyszerűbb feladat, ezért inkább a szorzásra koncentrálok.
Ellenőrizzük, hogy a valós együtthatós polinomok úgy viselkednek-e, hogy segítségükkel modellezhessük a komplex számokat!
(bx + a)(dx + c) = bdx² + bcx + adx + ac = bdx² + (bc + ad)x + ac
Látszik, hogy még valami hiányzik a dologból. Valahogy azt kéne ,,bevezetni'', hogy az x² ,,elvégezhető'', és rendre -1-nek ,,felel meg''.
Tegyük azt, amit az előbb, amikor a bináris jegyek aritmetikáját az egész számok aritmetikájából modelleztük! Itt is ugyanaz a trükk segít: ne magukkal az objektumokkal (számokkal, polinomokkla) számoljunk, hanem azok alkalmas osztási maradékaival!
Képzeletben minden polinomot osszunk el maradékosan az
x²+1
polinommal, és azokat a polinomokat, melyek erre nézve azonos maradakot adnak, tekintsük egymás között egyenlőknek!
Tehát újra:
(bx + a)(dx + c) = bdx² + bcx + adx + ac = bdx² + (bc + ad)x + ac
most a
bdx² + (bc + ad)x + ac
polinomot maradékosan osztom az
x² + 1
polinommal:
bdx² + (bc + ad)x + ac = (x² + 1) * kvóciens + maradék
A bd egész jó kvóciens választásnak, tűnik: bár keletkezik így egy ,,hiba'' de azt majd utólag korrigáljuk:
bdx² + (bc + ad)x + ac = (x² + 1) bd + maradék - hibakorrekció
-----------
(x² + 1) bd = bdx² + bd
-bd -vel kell majd korrigálni
bdx² + (bc + ad)x + ac = (x² + 1) bd - bd + (bc + ad)x + ac
-------
hibakorrekció
bdx² + (bc + ad)x + ac = (x² + 1) bd + (bc + ad)x + (ac - bd)
Megfelelően összevonva a tagokat:
(bx + a)(dx + c) = (x² + 1) bd + (bc + ad)x + (ac - bd)
Mivel megállapodásunk szerint csak az osztási maradék lényeges:
[bx + a] * [dx + c] = [(bc + ad)x + (ac - bd)]
Hogha visszagondolunk arra, hogy azt szerettük volna, hogy a polinomok komplex számok szerepét játsszák, akkor láthatjuk, hogy tulajdonképpen éppen a
(a + bi)(c+di)= (ac+bd)+ (bc+ad)i
törvényt kaptuk, éppen azt, amit a komplex számoktól elvárunk. -
#176
> A rajzon a az áram iránya (v), b a mágneses tér iránya (B), a Lorentz-erő pedig felfelé mutat (F~vxB). Az áram irányától függően így van olyan konfiguráció, amikor mindkét vezeték felfelé igyekszik elmozdulni.
1. Miert? Nem azert mert a nagyok ezt mondtak, hanem mi az a kolcsonhatas ami a talaj es a huzal kozt letrejon? Nem, nem Lorentz-ero, hanem egy felfele mutato mestersegesen letrejott gravitacios ero.
2. Mi tortenik akkor ha az aramkor zarasat-nyitasat ismetled?
Fogod mar? -
Epikurosz #175 off
na, visszajöttem a fesztiválról. nagy élmény volt, de elveszítettem a 13k ft-os napszemcsim. azonban - úgy látom - itt is sokat veszítettem, de igyekszem bepótolni. látom, kitettetek magatokért. :-)) -
kukacos #174 Szórakoztató műsorunk végén megtudhattuk, hogy az ufókok futófényeket szerelnek a járműveik aljára ("egyél marsburgert", gondolom), az elektromágnesesség gravitációs hatása nyílt titok, csak fizikusoknak sem tanítják, mert minek, antigravitációt a kutya se használna semmire. Sőt, az effektus, bár létezik, nem érdekes olyan műszerekben sem (pl AFM), ahol pikonewtonos hatásokra is kompenzálni kell. A higany továbbra is BEC 4K alatt, ez olyan rohadt jól hangzik, hogy ehhez ragaszkodni kell, bár szerintem ki lehetne még egészíteni azzal, hogy sokat pipázik, valamint utálja a svájcisapkát és a koktélokat, így sokkal teljesebb a kép.
A te leirasodat kovetve az egyik kabelnek felfele a masiknak pedig lefele kellene taszitani egymast, de leginkabb tavolodniuk kell egymastol (ami lenyegeben szinten megfigyelheto). De a talajtol mi "taszitja" el oket, vagy a levegoben mi "vonzza" oket?
Lényegében erre válaszolok, mert ez azért kivágta a biztosítékot. Mielőtt úgy általában fizikával kezd foglalkozni az ember, érdemes a négy alapműveletet, a számokat és vektoriális szorzás műveletét elsajátítani, az utolsó neked biztosan nem sikerült, az előtte levőkben pedig már kezdek kételkedni. Egy áram által járt vezető a drótra merőleges mágneses mezőt indukál, a töltések pedig a drót irányába mozognak. Az erő ezek vektoriális szorzatával arányos:
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Right_hand_rule_cross_product.svg
A rajzon a az áram iránya (v), b a mágneses tér iránya (B), a Lorentz-erő pedig felfelé mutat (F~vxB). Az áram irányától függően így van olyan konfiguráció, amikor mindkét vezeték felfelé igyekszik elmozdulni. Próbáld lerajzolni, ha máshogy nem megy. Bezony, kedves gyerekek, ez a fránya mágnesesség egy ilyen furcsa állat, nem arra mozdulnak a dolgok, mint amerre a mágneses erővonalak mutatnak. Ha pl. mágneses térbe elektront lövünk be, körözni kezd. Ez egyébként tényleg másodikos gimis fizika, ott szokás kiszámolni, hogy mekkora sugarú körön mozog.
Hogy mekkora orcáról tanúskodik ilyen alapozás mellett kvantummechanikáról értekezni, mindenki ítélje meg maga. Én befejezem, eddig jókat röhögtem, de már unom a bohócot, jöjjön valami más. -
#173
A legjobb tekercs tuning, amikor a földet és a marsot összekötik eggy drót kábellel és csörlővel áttekercseli magát a komp. A feszességét meg a két végén, mindig biztosítják, eggy hasonló tekercselővel.
:) -
Zedas #172 "Komolyan, a hozzád hasonlók azt hiszik, hogy a fizika mágia, és elég a varázsszavakat (BEC, lézer, "nanotükör", Meissner-effektus, satöbbi) ráolvasni a fantáziáitokra, hogy működjön."
Nálam ez a hónap beszólása! :)
Egyébként nem értem mit küzdessz, kukacos, teljesen kilátástalan... -
#171
A legnagyobb tisztelettel es minden gunyt felreteve ez utan a video utan hadd kerdezzem mar meg toled, hogy most fizikus vagy, vagy gimnazista? -
#170
> Úgy gondolod, hogy a mondhatni elektromágneses technikánk jó részét megalapozó Lorentz-erő valamiféle gravitációs hatással jár, és ezt eddig senki sem vette észre, csak a youtube-on vitézkedő ufómagazinok?
Nem "ugy gondolom" hanem azt allitom, hogy eros ferromagneses mezok egymasra gyakorolt kolcsonhatasa nehezsegi erot eredmenyez - hivhatod akar gravitacionak is - amely termeszetesen allomagnesekkel is produkalhato (megfeleloen kialakitott armaturaban es alloreszben).
Ugyanez visszafele is igaz, a Fold altal keltett gravitacios orvenyek forgo mozgassa vagy kozvetlenul elektromos aramma alakithatok.
A video amit belinkeltem az nem egy "youtubon vitezkedo ufomagazin" hanem a DARPA egyik volt mernoke aki tobbek kozott epitett is ilyet, meg sok mast emellett.
> Ezzel én nem fogok vitatkozni - mutass be reprodukálható, kimérhető kísérletet, ami ezt igazolja
T. Uram, az emlitett pelda egyszerusegenel fogva (akkumlator, inditokabelek, megfigyeles) egy fizikusnak nem szabadna, hogy nehezseget okozzon. Ha ennek a kiserletnek az elvegzesehez fogni kellene a kezet akkor lenyegeben tok mindegy, hogy o maga vagy valaki mas csinalja helyette.
> garantált az azonnali nemzetközi tudományos elismerés.
Illuzioid vannak: Edward Leedskalnin.
> Az aksis kísérletedben például az ismert fizika alapján is azt várjuk, hogy mindkét kábel felugrik a levegőbe, mert az indukált mágnesesség kifelé mutat, míg a folyó áram erővonalai merőlegesek erre, F ~ vxB a drótra merőleges.
Na itt latszik T. Uram, hogy mennyire nem ragsz meg dolgokat mielott azokat megetetik veled. A te leirasodat kovetve az egyik kabelnek felfele a masiknak pedig lefele kellene taszitani egymast, de leginkabb tavolodniuk kell egymastol (ami lenyegeben szinten megfigyelheto). De a talajtol mi "taszitja" el oket, vagy a levegoben mi "vonzza" oket?
> Ha most azzal jössz, hogy agyonhallgatják a témát, akkor komolyan azt hiszed, hogy két akkumulátor és fémhuzal segítségével bemutatható effektus kétszáz évig titokban tartható?
Nem gondolom, hogy "titokban van tartva", azt allitom, hogy nincs korulotte hype. Ami korul pedig nincsen felhajtas azt a bulvartudomany le se sz*rja.
> Nem kellene például a precíziós műszerek garmadájának kompenzálni az ilyen effekteket?
Szuksegtelen - mint arrol korabban is szo volt - mindettol fuggetlenul persze senki nem akadalyoz meg benne, hogy mittomen szkopvarat epitsel magad moge amig a kiserletet vegzed, hogy a helyi kanaszok is fel tudjak merni a felelmetes tudast.
> Mutass már egy adatlapot, ahol le van írva, hogy a higany 4K alatt Bose-Einstein kondenzátum (nem "koncentrátum"), mert ez egy oltári nagy szamárság.
Eliras, nem szamarsag.
> De nem tudom, minek oktatlak, tényleg iszonyat messziről ugatod a témát, de folyamatosan neked áll feljebb. Nem érdemled meg.
Groteszk egy humorod van.
Egyebkent olvasod is amiket irsz vagy idezzem vissza, hogy a prekoncepcioid + feluletes magabiztossagodbol fakadoan ki probalja folyamatosan az anuszat torolgetni a masikkal - egeszen az elso parbeszedunktol ota? Amire burkoltan mar sokadszor probalom felhivni a figyelmedet - mindeddig hasztalanul. -
kukacos #169 Ugyanez sokkal jobb felbontásban:
http://www.youtube.com/watch?v=AB5GMAlmZFA
Kítűnően látszik, ahogy a tekercsszegmensek frekvenciája bonyolult mintázatokat enged láttatni a multiplikatív fluxuskondenzátorban. Nenotechnikás optikai pumpálás megy itt, fluoreszcens kvantumgravitáció, ami kvarkplazmát intermittál... :) -
#168
Na megtalaltam a videot amit igertem. Kozepen ahol a fenyes "felvillanasok" latszanak az a BEC szupravezeto ahogyan a fanktekercsben koruton halad a magneses erovonalak menten. a "felvillanasok" az a kamera es a folyadek keringesi sebessegenek elteresebol adodik (aliasing) de vegulis latszik, hogy korpalyan halad. Az iranyvaltasok az az egyes tekercsszegmensek magneses terenek intenzitas valtoztatasaval ill. frekvenciajanak hangolasaval tortenik. A fenykibocsatast a tobb kulonbozo frekvenciaju radiohullam okozza amelyek additivan ill. multiplikativan emelik a radiofrekvenciat lathato fenytartomanyba. Erdemes meg megemliteni, hogy amikor a jarmu iranyt valtoztat, vele egyutt a folyadek fenyenek szine is valtozik a frekvenciaval.
Elfelejtettem reagalni a fordulatszamra. Ha az emlekeim nem csalnak akkor a 6500 az nagyjabol a lebegeshez elegendo, ha noveled a sebesseget akkor emelkedik, ha csokkented akkor sullyed. A hatranya ennek a megoldasnak, hogy a fold deli felgombjen ellenkezo iranyban kell megforgatni mivel az egyenlito tuloldalan a kizarando gravitacios orveny ("kinetikus energia" a szepfizikaban) ellentetes iranyban halad.