Elkészült az első működő kvantumprocesszor

omg ezt is megéltem

Ezt csak azért mondtam, mert nagyon vicces ezen a képen az a két hullámos "csúcstechnika" vonal.
<#buck>

Tulajdonképpen a színek tartanák kordában az összekötetéseket.
Amúgy ez valami nagyon scifi cucc, szóval jó nagy hülyeség, mert a kvantum részecskék, amik másznak vagy folynak, nemtudom, nem hinném hogy foglalkoznak a színes filceimmel.
😊

Pontosabban a kivetített színes párhuzamos csíkok között ismerné fel az inteligens tükör, hogy ott van valami áram cucc, csak fény formában, ami nem is létezik, ezért gondolom, hogy gyors lenne.
😊

Én olyan procit szeretnék eggyszer itthonra, ami olyan mint a projector. Kivetíti az inteligens tükörre a fénycsíkokat és a különbözõ színek között a tükör felismeri az elektromos kapcsolatot vagy mást, mivel a fény színek tudnak vibrálni amikbõl meg lehet erektromos jeleket kreálni és sokféle szín van amikre lehet rajzolni új színeket is. Így letölthetném a legújabb procikat is és még használni is tudnám, ha lenne ilyen inteligens tükör ami a felületén képzett színekkel áramot produkálna magától.
Ez is kvantumos? Habár fingom nincsen arról, hogy eszik e vagy isszák.
😊
"Ezt én találtam ki!" 😊

Ja, az se rossz, bár nem tudom, milyen adatbázison fogunk tudni kvantum-összehasonlító függvényt megadni... SQL lekérdezés aligha lesz belõle.

Hihetetlen szerencse, és egyben dilettantizmus a konspiráló kormányok részérõl, hogy azért hagyták két évig énekelni. Kicsit gyanús is. Mondok neked valamit: gondoltál már arra, hogy õ csak félrevezetés, kirakat, az igazság pedig még ennél is szörnyûbb? Ne féljünk megállni ezen a szinten, le kell ásni a legmélyére.

"a számítási teljesítmény ugyanis exponenciálisan nõ minden egyes hozzáadott kvantumbittel"

ez minden ámítógép fölé emeli

"hogy kettõnél több qubit alkalmazása esetén valamilyen más kiolvasási technikát kell kieszelni"

viszont fogalmunk sincs, hogyan lehet megvalósítani

Az utolsó mondatban van a lényeg, a cikk többi része csak az elmék megzavarása miatt van elõtte.

Ezt mind összerakják, és a katyvasz elregéli a feltört kódokat? Bámulatos, hol tart már a tudomány... A kvantumgravitáció, térhajtómû és a sötét anyag, meg talán néhány latin szó még hiányzik, hogy teljesen meggyõzzön.

még laikusként is látom hogy oltári nagyfasságokat hordasz össze <#idiota>

A zongorahúr nagyon jó hangzott.

Hello, hello, welcome back!
:-)<#eljen>

A mélyhûtés nem gond. Lesznek központi számítógépek, szupravezetõvel, lent a föld mélyén, atombunkerben. Neked meg lesz egy csilivili, pöpec konzolod, hogy ne érezd magad bábunak. Persze, a földalatti cuccos simán szûri a spemeket, ezért is hálás lehetsz majd a kúrmánynak. Oksi?

Alkalmazás?
Az ilyen kvantumbigyók gyorsan dolgoznak fel sok adatot egyszerre. Például, jók lesznek arcfelismerésben, és a megfigyelõ kamerákkal együtt hamar kiszúrják a latrokat egy reptéren vagy a metrón. De, igyekezni kell a fejlesztéssel, mert ha Amcsiba csak biometrikus útlevelekkel lehet csak utazni, amelyek tárolják az arcmásod, az ujjlenyomatod, az íriszed, a DNS-ed, meg még sok mindent, akkor kell a kemény vas is, amely mindezeket leolvassa, szortírozza, tárolja, továbbítja, és kezeli. Nemde?

Szerintem ennyire nem gondolta komolyan a dolgot 😉

(okoskodás on) A pi irreális szám, nem tudod megmondani, hogy pontosan mekkora, de a becslés pontosságát lehet növelni - erre készíthetsz magadnak saját algoritmust - nem bonyolult: két n oldalú szabályos sokszög, az egyiknek az átlója a 2r, a másiknak meg valamelyik szimmetriatengelye (ami nem átló). Összehasonlítod a 2 sokszög kerületének, és az r-nek az arányát - a pi a 2 szám között lesz. Minél nagyobb az n, annál pontosabb a végeredmény (okoskodás off)

A cikkhez: különös, hogy a technológia gyakorlatilag szinte csak elméletben létezik, mégis írtak már rá algoritmust - ami máris hatékonyabb mint a jól bevált kódok (pl lineáris keresés).

Irjál még ilyeneket, kurva jól szórakoztam.
Rég röhögtem ennyit 😊 Télapórol mit tudsz? ö is idegen, valszeg 😊

Ennek a nulla idö alatt számoló kütyünek a segítségével megtudhatom végre, hogy mekkora a pí?
"Bármikor rajzolok egy tökéletes kört, de ha nem tudom, mekkora, akkor minek?" (Dzsottó)

Leszarom a kanaladat. Engem a villa érdekel.
Már kezdek éhes lenni.

nah jó.. látom már közel jártok a nagy igazsághoz.. így elmondom mi a lényeg..

NINCS KANÁL!!

XD

Ez azt sem jelenti, hogy a kvantumszámítógép prímszámfelbontáson kívül haszontalan. Erõsen kutatják, milyen problémákban lehetne még használni, és megvan az elméleti potenciálja arra, hogy esetleg más fontos kérdésekben is segítsen. Egyelõre viszont ilyet nem ismerünk.

De, pl. ott a Grover-algoritmus, ami nagymeretu, rendezetlen halmazon tud a linearisnal gyorsabb keresest.

> Itt elmondja, hogy tûzpárbajba is keveredett a szürkékkel, amikor egy fúrása rosszul sikerült, és véletlenül beleütköztek az óriási földalatti bázisukba. A haverját mellõle lõtték le az idegenek villámfegyverrel.

Maser-rel.

Akikkel az oroszok és amcsik egyébként már rég harcban álltak, csak az a rohadt kormány nem mondta meg nekik.

Es ugye azt is elmondta, hogy azert nem mert nagyjabol fel evszazada folytatnak aktiv kereskedelmet, ok technologiakkal fizetnek mi pedig human "bionyersanyaggal". Tovabba arra is kitert, hogy speciel a bal vallat napokkal az altalad linkelt ominozus eloadas elott atlottek (veletlenul, mert meg akartak olni) majd megolte a merenylojet. Ezutan nyomatekosan felhivtak a figyelmet ra, ha megegyszer megszolal, nem lesz ilyen szerencses. A fenyegetes ellenere megjelent az eloadason es megegy eloadason novemberben. Ket honappal kesobb a portlandi lakasan talaltak meg agyonkinozva zongorahurral a nyakan.

> Nagytudású, hiteles embernek látszik

Ha jobban megnezed a referenciait meg a kozzetett dokumentumait (masokeval egyutt), ra fogsz dobbeni, hogy az ironianak szant kijelenteseddel a kurva bizarr valosagot sikerult kifejezned.

> Detélleg a kvarckristály hogytud számolni?

kvarckristaly vagy quasikristaly? :-)

Kulonbozo femekbol quasikristalyokat filmretegkent visznek fel egy nem vezeto feluletre majd az egeszet egy Bose-Einstein koncentratumba (BEC) helyezik ami a kulonbozo kristalyokon kulonbozokeppen "folyik" at. A kristalyok egyben nanotukrokkent es szupravezetokent is szolgalnak melyeket lezersugarral vilagitanak meg. Reszletekre nem emlekszem mar de vannak videok youtube-on, revver-en, vagy a kedvenc kalozoldalakon ahol ezeket nalam szakavatottabb emberek elmagyarazzak.

Csak levakuztak és ennyi, bár elég homályos...

Szóval õ az a fickó, aki mindent tud a kvázikristályos számítógépekrõl?

http://www.youtube.com/watch?v=hbONIQfQmDU

Itt elmondja, hogy tûzpárbajba is keveredett a szürkékkel, amikor egy fúrása rosszul sikerült, és véletlenül beleütköztek az óriási földalatti bázisukba. A haverját mellõle lõtték le az idegenek villámfegyverrel. Akikkel az oroszok és amcsik egyébként már rég harcban álltak, csak az a rohadt kormány nem mondta meg nekik.

Nagytudású, hiteles embernek látszik, szívesen megkérdezném, de sajnos már egy ideje halott (bizonyos köröknek kezdett kényelmetlenné válni, szerencsére több évig járta az ufó-szakköröket, így az igazság nem maradt teljesen sötétben).

Az 555-ös idõzítõ IC-nek ez adja a ritmust...õ a tikben a tak. 😄DD

Detélleg a kvarckristály hogytud számolni?

Adjal nekik dobozos sort, allitolag szeretik.

Neked elhiszem.

Mindjárt válaszolok, csak pár fura öltönyös akar beszélni velem lent a kocsijukban.

... ott van például Bill Smith, aki a mellékhelységeket takarította az Area 51-ben, és Jessica, aki a bázisparancsnok kutyájára vigyázott... 😊 Õk már csak tudják, mi az a kvázikristály.

> Hû de izgi. Bedobtam a keresõbe a "quasi-crystal computer NSA"

Es a Nagy Kereso aszonta, hogy ilyen nincs. Aha.

> Izé, hogy is lehet egyébként kvázikristályokat számítógépekben használni?

Kerdezd meg az emlitett eloadokat.

Es altalaban azok fikaznak le evtizedes fejleszteseket es kutatasokat akiknek fingjuk nincs rola, hogy mi idobe es energiaba kerul egy-egy technologia kifejlesztese. Ez lenyegeben mindent elarul a Tisztelt Szerzokrol.

Hû de izgi. Bedobtam a keresõbe a "quasi-crystal computer NSA", de még csak találat sincs. Bár lehet, hogy a kommandó már tart errefelé. Izé, hogy is lehet egyébként kvázikristályokat számítógépekben használni?

Miért kell fikázni ezt a "procit"? Benne van a cikkben, hogy miben és miért elsõ. Senki sem állította, hogy hûûû ilyen még nem volt. Ebben a formában még nem létezett. Jelenleg ezt kicsit olcsóbban meg lehet valósítani, picit több ideig tud mûködni, stb.
A 20-30 év meg elég pesszimista, alábecsülitek a jelenlegi naotechnológiai fejlesztéseket, meg az elõre nem látható esetleges elméleti és gyakorlati kvantumfizikai fejlõdést.

Olyan informacioforrasokbol mint Phil Schneider - volt "black projects" alkalmazott a CIA-nal - aki tucatnyi mely foldalatti katonai tamaszpont alagutjait tervezte, koztuk Los Alamos, Las Vegas, Groom Lake, vagy William Cooper volt Pentgon biztonsagi tiszt, Philip Corso ezredes volt katonai tanacsado es CIA ugynok. Es meg sokan masok megerositik es kiegeszitik olyan informaciokkal es targyi bizonyitekokkal amiket az ilyen sg fele vilag-elso-64-bites-operaciosrendszere-bulvarnephulyito oldalakon nem olvasol.

> Ezt melyik Dan Brown konyvben olvastad?

Ezt melyik bulvarlapban olvastad?

Mé, neked nincs klubkártyád? o0

Ennyire bejáratos vagy oda?

Ezt melyik Dan Brown konyvben olvastad? <#vigyor1>

Az NSA legalabb 20 eve hasznal kvazikristaly alapu szamitogepeket dekodolashoz. Lenyegeben barmilyen mai civil szferaban hasznalt kodolsat belathato idon belul dekodolni tudnak veluk.

Nem tudom, így elsõ blikkre legalább 30 év mire szerverekbe speciálisan lehet integrálni, és további 10 mire a személyi számítógépekbe is emgjelenthet, de a kérdés, hogy jelenlegi mikroprocesszoros technológiának hol vannak a határai, mert lehet, hogy mire a kvantuumszámítógépek elérhetõek lesznek, a jelenlegi technológia beéri azt.

A kérdfés, hogy ez mennyivel odab@szósabb? Mert ha mondjuk a jelenlegi technológiánál mondjuk 1000x gyorsabb adatátvitelt tesz lehetõvé, akkor van értelme foglalkozni ezzel, de ha csak 100x, akkor szerintem le lehet húzni a vécén...

Szó nincs arról, hogy a kvantumszámítógép "szupergyors" vagy "végtelenül párhuzamosítható". A kvantumszámítógépet az analóg számítógépekhez tudom hasonlítani. Például viszonylag egyszerû egy olyan analóg áramkört építeni, ami Fourier-transzformál egy bemenõ jelet - ez egy olyan mûvelet, ami a legutóbbi idõkig a szokványos számítógépeknek is komoly fejtörést okozott (pl. mp3 kódolásnál/lejátszásnál használják). Tehát felhasználjuk a természeti törvények matematikáját, hogy megválaszoljunk egy szekvenciális digitális gépen nehezen megoldható kérdést.

A kvantumszámítógép elvi érdekessége abban rejlik, hogy diszkrét matematikai problémákban is tud segíteni, tehát eredménye elvileg eredménye végtelenül pontos és nem szenved a klasszikus analóg számítógép problémáitól. Viszont ehhez persze az kell, hogy a kérdés szerkezete a természeti törvényekhez igazodjon.

Jelenleg csak *néhány* ilyen problémát ismerünk. Ezeket a kvantumszámítógép elvileg képes exponenciálisan gyorsabban megoldani, mint a "normál" számítógépek. A problémák között van egy igen fontos, a prímszám-faktorizáció, ami lényegében az, hogy hogyan lehet egy nagy számot prímszámokra bontani. Ma ennek nehézségén alapszik egy csomó titkosítási algoritmus, így egy mûködõ és hatékony kvantumszámítógéppel elvileg sok titkosítás feltörhetõvé válik.

Pár dolgot tisztázni kell:

1. Ez nem jelenti azt, hogy kvantumszámítógépekkel minden titkosítás feltörhetõ. Jópár olyan titkosítás létezik, amely más nehéz matematikai problémán alapul, és amelyre nem ismert kvantumszámítógépen gyorsan végrehajtható algoritmus. Ezek jó részét már ma is használják. Ha a kvantumszámítógépek elterjednek, egyszerûen más algoritmusokat kell majd használni.

2. Ez azt sem jelenti, hogy a kvantumszámítógép prímszámfelbontáson kívül haszontalan. Erõsen kutatják, milyen problémákban lehetne még használni, és megvan az elméleti potenciálja arra, hogy esetleg más fontos kérdésekben is segítsen. Egyelõre viszont ilyet nem ismerünk. Elvileg mindenképp fontos: egy olyan problémaosztály válhat számítási modellek tárgyává, ami eddig nem volt az.

Ez a kvantumfizika dolog nekem eléggé megfoghatatlan dobozba zárt macskástul, mindenestül. Fel is kaptam a fejemet a cikk címén, csak a "kvantumprocesszor" miatt olvastam el, amúgy nem igen érdekel (meg nem is értek) az informatikához. Sajnos. Mindenesetre pongyola vagy nem pongyola, kössz Roliika a fordítást. Én hasznosnak találtam, pontosabban nekem segített<#taps>

de jó, hogy minden évben megjelenik három legelsõ mûködõképes kvantumszámítógép. ha ez a tendencia folytatódik, akkor egymilliárd év múlva a világ felének lesz legelsõ mûködõképes kvantumszámítógépe.

Miért nem ismered be inkább, hogy gõzöd sincs, mirõl van szó? 😊

Azert ez igy nagyon pongyola es pontatlan. Masfelol pedig az ott aluminium-oxid es nem aluminium - amit feltetelezek, hogy tiszta kristalyos formaban hasznalnak (korundum) - ill. a niobiumot pedig szupravazetonek hasznaljak nem magneskent. Magnesekben a neodimiumot hasznaljak vassal es bo'rral.

haver az éjjelnappaliban: "Egy kólát, egy chipset és egy kvantumszámítógépet kérnék."

mint ahogy a szövegben is szerepel, néhány kelvin hõmérsékleten üzemel, tehát ha nem tudják megoldani, hogy szobahõmérsékleten is mûködjön, akkor csak mint ma a szuperszámítógépek bunkerokba lesznek zárva.
azonkívül a különbözõ programozási nyelvek és fordítóprogramok segítségével egy programozónak már nincs is szüksége rá, hogy tudja mit csinál a programja pontosan a hw-el, amíg az elvégzi a feladatát.

Tehát: Ez a Kvantum proci lényege hogy "atomgyorsan" számol, azaz nincs késés az információ beadása és megkapása között. Ráadásnak több mûvelet is végezhetõ egyszerre. Legalább is amit leszûrtem belõle.
Namármost: Ez mind szép és jó, de egy proci önmagában nem sok értelemmel bír, mivel csak egy részegysége a számítógépnek. Szerintem ahhoz hogy ebbõl legyen valami komoly dolog, még kell pár évtized.

na, bocsmá a floodért, szóval az elõzõ nyilván ugyanúgy T0nk-nak ment, nem Renátónak 😊

Egyébként néha az az érzésem, hogy pont az a logikai bukfenc akadályoz sok idõsebb korosztály-beli embert a számítógép használatban, amit te is leírtál. Mindig csak azt hallani tõlük, hogy "ú, hát nekem ez magas, nem értem, hogy lehetséges ez.." mondják mindenre, magára a gépre, a pendrive-ra, az internetre, rosszabb esetben még az egérre is. Pedig rohadtul nem fontos érteni a mûködését, ha magas hát magas, el kell fogadni, hogy van és kész, viszont meg kéne tanulni használni. Ésszel használni persze.

mondjuk az érintõképernyõt persze butaság volt ide sorolni, hiszen a kezelése gyakorlatilag adott esetben még egyszerûbb mint az egér + billentyûzet kombóé...

Ugyanmár...ha nem vagy mûszaki infós te sem érted, hogy mi történik a gép belsejében, mikro- meg makro- meg tökömtudja milyen elektronikai szinten legalábbis. Csak ikonokra meg gombokra kattintgatsz az intuitívan és könnyen használható egereddel, meg általad jól ismert szimbólumokkal díszített billentyûket ütsz le...ha tegyük fel ugyanezt az interfészt biztosítanák neked, csak a háttérben egy kvantumgép dolgozna, nem vennél észre sok különbséget. Igazán nagy változásokat az új vezérlõeszközök hozhatnak, egyre népszerûbb az érintõképernyõ, de ott van még a VR...meg sok egyéb technológia amirõl fingom ill. fingunk sincs.