#196> Nincs ilyen kölcsönhatás. Annyi értelme ezt kérdezni, mint hogy mi körül kering az elektron, amikor homogén mágneses térbe lövik be. Semmi körül, mégis kering.
Tehat a "fizika" szerint: "ez tortenik es kesz".
A világ úgy viselkedik, ahogy ő akar (néha elég bonyolultan), és nem úgy, ahogy szeretnénk. Ez nem szentírás, megvan a módja annak is, hogy teljesen elvessük vagy kiegészítsük, ez utóbbi sokszor meg is történt.
Nem a fizikarol mint a termeszet szabalyai alapjan viselkedo jelensegkorrol beszeltem hanem az altalanos fizikaban leirtakrol (ami NEM szentiras). Az altalanos fizika egy egyszerusitett leirasa a termeszet torvenyeinek mely kompromisszumok tetele alapjan keszult, hogy a hetkoznapi alkalmazaban elkerulhetok legyenek felesleges szamitasok. Tobbek kozott - ilyenek peldaul a magnesesseg mint munkat "nem vegzo" jelenseg.
Vagyis nincs olyan, hogy a magneses terbe belott elektron a semmi korul kering, mivel ez csupan az altalanos fizika leegyszerusitesere szolgalo kompromisszumtetel.
A szentírásban (és az ufókokban) hívőnek ez a lehetőség nincs.
Ezek szerint a rugalmas hozzaallasomat nem erheti kritika.
"Ha ez igy van akkor lenyegeben megszegi a termodinamika elso torvenyet."
Nem szegi meg. Az elmozdulásra merőleges erő nem végez munkát.
Arra proballak ravezetni, hogy ha ragaszkodsz az altalanos fizikaban leirtakhoz mint a termeszeti jelenseg egyetlen es megkerdojelezhetetlen leiro szabalyrendszerehez, akkor az ott leirtak kepesek akar onmagukkal is ellentmondasba kerulni. Ezert van az, hogy a fizikanak mint termeszeti jelensegnek az ertelmezeset tobb kulonbozo agazatra bontottak.
> Ez viszont már általános iskolás fizika.
Ami tiszta sor. A kerdeseimmel nem tanulni akarok hanem ravilagitani sztereotipiakra, majd azokon keresztul megkozeliteni a konkluziokat.
"Mi tortenik ha az aramkort nyitom es zarom periodikusan ugy, hogy a ket kabel mechanikailag ossze van erositve."
Lebegni tutira nem fog.
Ha az altalanos fizikaban leirtak alapjan kozelitem meg, akkor bizony nem. Ha viszont a termeszeti jelenseget kompromisszumos elmeleteket mellozve KISERLETEKKEL kozelitem meg akkor bizony lebeg.
> A kábel azért ugrik, mert a mágneses tér gyorsabban épül fel, mint ahogy a vezeték fizikai tömege a mozgást engedné, de a mozgással párhuzamosan a teret generáló másik vezetéket az ellenkező irányba mozgatja ugyanolyan sebességgel, de mivel az a földön fekszik, ezt te nem látod. Az egyik vezeték a földön fekvő másikra támaszkodik a mágneses mezőn keresztül, hogy elrugaszkodjon.
Pont ezert hangsulyoztam ki, hogy ha a ket vezeteket rogzitee egymashoz akkor is felugranak, de leginkabb "kigyoszeruen" csavarodnak. Ezt latni fogod majd a kiserletben is amit majd levideozok ha lesz idom.
> Hogy adott helyen melyik lesz a földön fekvő és melyik az ugráló, ez mázli kérdése.
Nem, hanem a rogzitett konfiguracioban mindketto egyutt mozog. Az pedig, hogy ugranak-e vagy sem ill. hogy milyen magasan, az az aramkor zarasanak impulzushosszusagatol, a huzalok ellenallasatol, tavolsagatol, indukciojatol, a feszultsegtol, az aramerossegtol es ezek kombinaciojatol fugg nem pedig a "mazlitol". (ezt is irtam korabban)
> De próbáld már ki, olyan egyszerű: rögzítsd le a vezetékeket egy falapra.
Van mar olyan prototipusom is ami RC jarmuhoz van rogzitve.
> Ha a lap elemelkedik a talajtól, veheted a repjegyet Stockholmba.
Nem kell ideologizalni. Stockholmban sem osztogatnak dijat akarkinek, hiaba van barmilyen jelentosegu produktum mogotte. A masik pedig, hogy egyreszt nem nekem jarna, masreszt pedig ha hazhoz fognam sem fogadnam el - moralis okokbol.
#196