Elkészült az első működő kvantumprocesszor
Oldal 1 / 5Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#207
Majd processzornak lehet nevezni, ha elfut rajta a linux.
Addig pihentessük már ezt a mellébeszélést.
Addig pihentessük már ezt a mellébeszélést.
Let\'s move out!
#206
Ilyent nem tud egy kvantumproci:
"The way Quebec excels at speaking English:
Three women (one Italian, one Spanish and one from the French-speaking Quebec province of Canada) went for a job interview. To check their knowledge of the language they were told to make up sentences in English using these colour words: GREEN, PINK and YELLOW.
The first to be tested was Italian:
- I wake up and see the yellow sun and the green grass. I say to myself: "I hope it will be a pink day".
The one form Spain was next:
- For breakfast I eat a yellow banana and a green pepper. In the evening I watch a "Pink Panther" film.
Last came the Quebecoise:
- I wake up in ze morning, I 'ear ze telephone go "green…green". I pink up ze receiver and I say "oui, yellow?"
:-)
"The way Quebec excels at speaking English:
Three women (one Italian, one Spanish and one from the French-speaking Quebec province of Canada) went for a job interview. To check their knowledge of the language they were told to make up sentences in English using these colour words: GREEN, PINK and YELLOW.
The first to be tested was Italian:
- I wake up and see the yellow sun and the green grass. I say to myself: "I hope it will be a pink day".
The one form Spain was next:
- For breakfast I eat a yellow banana and a green pepper. In the evening I watch a "Pink Panther" film.
Last came the Quebecoise:
- I wake up in ze morning, I 'ear ze telephone go "green…green". I pink up ze receiver and I say "oui, yellow?"
:-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#205
sufniban nem fog senki kvantumprocesszort összerakni, mert a határterületek kutatásához, és tényleg forradalmi alkalmazott tudományhoz olyan eszközök kellenek, ami egy átlagember számára (az átlagemberen kb a 99.999%-ot értem) teljesen elérhetetlen. És ha elérhetõ is, egy találmányhoz nem "ötlet" kell elsõsorban, hanem pénz és belerakott munka, amit egy önálló ember a sufniban már nem tud versenyképesen hozni.
Persze, tud csinálni látványos dolgot a meglevõ eszközök kombinálásával
(pl napelemes, GPS és számítógép által irányitott videóközvetítõ és átjátszó mini léghajó, vagy ilyesmi), de ezeket csak korlátozottan gondolnám "forradalminak"
nem fog tudni rákgyógyszert (sem másmilyent) csinálni-tesztelni, sem fúziós hajtómûvet, nem tud gyorsítót használni, vagy anyagszerkezetet modellezni.
Ha vannak erõforrásai akkor viszont össze tud dobni egy ügyeskezû mesterember egy atombombát a fészerben, de ennek a hasznát is csekélynek vélem.
Persze, tud csinálni látványos dolgot a meglevõ eszközök kombinálásával
(pl napelemes, GPS és számítógép által irányitott videóközvetítõ és átjátszó mini léghajó, vagy ilyesmi), de ezeket csak korlátozottan gondolnám "forradalminak"
nem fog tudni rákgyógyszert (sem másmilyent) csinálni-tesztelni, sem fúziós hajtómûvet, nem tud gyorsítót használni, vagy anyagszerkezetet modellezni.
Ha vannak erõforrásai akkor viszont össze tud dobni egy ügyeskezû mesterember egy atombombát a fészerben, de ennek a hasznát is csekélynek vélem.
#204
A nagy dolgok garázsban és sufniban születtek mindig. A sorozatgyártás már a profitról szól.
Kara kánként folytatom tanításom.
#203
rég nem szóltam hozzá, de most nem bírom megállni... a tudatlanság hatalom.
Ez kicsit arra emlékeztet, amikor 6 évesen rádiót szereltem, meg 10 évesen kotyvasztottam, hogy "nééé má' mi lett belõle" 😊
nehogy egy garázsban összerakja az antigravitációs hajtómûvet rigidus, mert akkor aztán meg leszünk alázva 😊)
Ez kicsit arra emlékeztet, amikor 6 évesen rádiót szereltem, meg 10 évesen kotyvasztottam, hogy "nééé má' mi lett belõle" 😊
nehogy egy garázsban összerakja az antigravitációs hajtómûvet rigidus, mert akkor aztán meg leszünk alázva 😊)
#202
"melyre a het folyaman sor fog kerulni."
A fene a jó dolgodba!
Már látom, hogy ez a hét idegtépõ várakozásban fog eltelni.
A fene a jó dolgodba!
Már látom, hogy ez a hét idegtépõ várakozásban fog eltelni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#201
> Tudjuk, hogy amirõl te beszélsz, az a teljes mai fizika felülvizsgálata nélkül nem történhet meg.
Tiszta sor.
> Ez se lehetetlen, de te egyelõre még csak egy videót se mutattál
Sor fog kerulni ra a heten - volt rola szo.
> A fizika létezõ ellentmondásai nem indokok arra, hogy holdkóros ötletekkel szemeteljük tele a többé-kevésbé jól mûködõ részeit.
Arra viszont indok, hogy felul legyenek vizsgalva. A tortenelem szamtalanszor bizonyitotta, hogy korrol-korra aktualisan "holdkoros"-nak tuno otletek sem elvetendok ha egy-egy tudomanyt alapjaiban atiro paradigmat kell szemugyre venni.
> De miért van az az érzésem, hogy végül sosem fogom látni?
passz, csak nehany tipp:
- radikalisan romlasnak indult a latasod (igy lemaradtal ne'mi ezzel kapcsolatos lenyeges informaciorol is)
- ongyilkossagot tervezel a heten
- sok csunya, rossz ember vesz korul es - tevesen - meggyozodesed, hogy kivetel nelkul minenki egy budos *eci
(Az utobbi esetben javaslom, hogy vedd fel a kapcsolatot Epi Mesterrel, profilja alapjan ujabban exorcizmusra szanta el magat, ill. neha szokta dobalni a pszihiatere elerhetoseget is itt az SG-n.)
> Engem az bosszant, hogy *lopsz* a fizikától.
Szegeny fizika, biztos fajhat neki. Egyebkent engem az eletnek ennel lenyegesen elgondolkodtatobb dolgai bosszantanak.
> Mindig érdekelt, hogy a sarlatánok elhiszik-e, amit mondanak, vagy csak simán gazemberek. Inkább az elsõ.
Reszleteiben ki fogok terni ennek a mondatnak a filozofiai hatterere is majd a topikot - reszemrol - zaro hozzaszolasomban melyre a het folyaman sor fog kerulni.
Tiszta sor.
> Ez se lehetetlen, de te egyelõre még csak egy videót se mutattál
Sor fog kerulni ra a heten - volt rola szo.
> A fizika létezõ ellentmondásai nem indokok arra, hogy holdkóros ötletekkel szemeteljük tele a többé-kevésbé jól mûködõ részeit.
Arra viszont indok, hogy felul legyenek vizsgalva. A tortenelem szamtalanszor bizonyitotta, hogy korrol-korra aktualisan "holdkoros"-nak tuno otletek sem elvetendok ha egy-egy tudomanyt alapjaiban atiro paradigmat kell szemugyre venni.
> De miért van az az érzésem, hogy végül sosem fogom látni?
passz, csak nehany tipp:
- radikalisan romlasnak indult a latasod (igy lemaradtal ne'mi ezzel kapcsolatos lenyeges informaciorol is)
- ongyilkossagot tervezel a heten
- sok csunya, rossz ember vesz korul es - tevesen - meggyozodesed, hogy kivetel nelkul minenki egy budos *eci
(Az utobbi esetben javaslom, hogy vedd fel a kapcsolatot Epi Mesterrel, profilja alapjan ujabban exorcizmusra szanta el magat, ill. neha szokta dobalni a pszihiatere elerhetoseget is itt az SG-n.)
> Engem az bosszant, hogy *lopsz* a fizikától.
Szegeny fizika, biztos fajhat neki. Egyebkent engem az eletnek ennel lenyegesen elgondolkodtatobb dolgai bosszantanak.
> Mindig érdekelt, hogy a sarlatánok elhiszik-e, amit mondanak, vagy csak simán gazemberek. Inkább az elsõ.
Reszleteiben ki fogok terni ennek a mondatnak a filozofiai hatterere is majd a topikot - reszemrol - zaro hozzaszolasomban melyre a het folyaman sor fog kerulni.
#200
Vagyis nincs olyan, hogy a magneses terbe belott elektron a semmi korul kering, mivel ez csupan az altalanos fizika leegyszerusitesere szolgalo kompromisszumtetel.
Olyan kompromisszum, ami nemcsak megenged, hanem el is vet. Tudjuk, hogy amirõl te beszélsz, az a teljes mai fizika felülvizsgálata nélkül nem történhet meg. Ez se lehetetlen, de te egyelõre még csak egy videót se mutattál, míg a hagyományos módszer lerakott azért egyet és mást az asztalra. Addig már bocs, de a zagyva ábrándot hadd tartsam már annak, ami.
az ott leirtak kepesek akar onmagukkal is ellentmondasba kerulni
A fizika létezõ ellentmondásai nem indokok arra, hogy holdkóros ötletekkel szemeteljük tele a többé-kevésbé jól mûködõ részeit. De én meggyõzhetõ vagyok: kíváncsian várom a videókat. De miért van az az érzésem, hogy végül sosem fogom látni?
(Engem az bosszant, hogy *lopsz* a fizikától. Csak azt veszed el, ami a felszín és csillog, találmányok hangzatos neveit, de mint kiderült, az alapfogalmaikat sem érted. Mindig érdekelt, hogy a sarlatánok elhiszik-e, amit mondanak, vagy csak simán gazemberek. Inkább az elsõ.)
Olyan kompromisszum, ami nemcsak megenged, hanem el is vet. Tudjuk, hogy amirõl te beszélsz, az a teljes mai fizika felülvizsgálata nélkül nem történhet meg. Ez se lehetetlen, de te egyelõre még csak egy videót se mutattál, míg a hagyományos módszer lerakott azért egyet és mást az asztalra. Addig már bocs, de a zagyva ábrándot hadd tartsam már annak, ami.
az ott leirtak kepesek akar onmagukkal is ellentmondasba kerulni
A fizika létezõ ellentmondásai nem indokok arra, hogy holdkóros ötletekkel szemeteljük tele a többé-kevésbé jól mûködõ részeit. De én meggyõzhetõ vagyok: kíváncsian várom a videókat. De miért van az az érzésem, hogy végül sosem fogom látni?
(Engem az bosszant, hogy *lopsz* a fizikától. Csak azt veszed el, ami a felszín és csillog, találmányok hangzatos neveit, de mint kiderült, az alapfogalmaikat sem érted. Mindig érdekelt, hogy a sarlatánok elhiszik-e, amit mondanak, vagy csak simán gazemberek. Inkább az elsõ.)
#199
Sok sikert. Csak fel ne robbanj.
Különben, az nekem is szemet szúrt, de lehet, hogy félreértettem valamit, hogy szerinted, ha valakit megráz az áram, és emiatt felugrik, azt azért teszi, mert antigravitációs hatás lépett fel nála. Na, jól nézünk ki.
Különben, az nekem is szemet szúrt, de lehet, hogy félreértettem valamit, hogy szerinted, ha valakit megráz az áram, és emiatt felugrik, azt azért teszi, mert antigravitációs hatás lépett fel nála. Na, jól nézünk ki.
Kara kánként folytatom tanításom.
#198
JAV: "fognam" ---> hoznak (utolso sor)
#197
Jelenleg uj labornak keresek helyet lakohazaktol es mas epuletektol kieso helyen ahol lehet batrabban kiserletezni mivel a mostani helyen TV-t, radiot zavarok es a kovetkezo level mar nem figyelmeztetes lesz hanem buntetes.
A jovo het folyaman ugy nez ki, hogy mar lesz idom foglalkozni a kerdessel es akkor fogok mutatni nehany kiserletet az eddig epitett prototipusokkal.
A jovo het folyaman ugy nez ki, hogy mar lesz idom foglalkozni a kerdessel es akkor fogok mutatni nehany kiserletet az eddig epitett prototipusokkal.
#196
> Nincs ilyen kölcsönhatás. Annyi értelme ezt kérdezni, mint hogy mi körül kering az elektron, amikor homogén mágneses térbe lövik be. Semmi körül, mégis kering.
Tehat a "fizika" szerint: "ez tortenik es kesz".
A világ úgy viselkedik, ahogy õ akar (néha elég bonyolultan), és nem úgy, ahogy szeretnénk. Ez nem szentírás, megvan a módja annak is, hogy teljesen elvessük vagy kiegészítsük, ez utóbbi sokszor meg is történt.
Nem a fizikarol mint a termeszet szabalyai alapjan viselkedo jelensegkorrol beszeltem hanem az altalanos fizikaban leirtakrol (ami NEM szentiras). Az altalanos fizika egy egyszerusitett leirasa a termeszet torvenyeinek mely kompromisszumok tetele alapjan keszult, hogy a hetkoznapi alkalmazaban elkerulhetok legyenek felesleges szamitasok. Tobbek kozott - ilyenek peldaul a magnesesseg mint munkat "nem vegzo" jelenseg.
Vagyis nincs olyan, hogy a magneses terbe belott elektron a semmi korul kering, mivel ez csupan az altalanos fizika leegyszerusitesere szolgalo kompromisszumtetel.
A szentírásban (és az ufókokban) hívõnek ez a lehetõség nincs.
Ezek szerint a rugalmas hozzaallasomat nem erheti kritika.
"Ha ez igy van akkor lenyegeben megszegi a termodinamika elso torvenyet."
Nem szegi meg. Az elmozdulásra merõleges erõ nem végez munkát.
Arra proballak ravezetni, hogy ha ragaszkodsz az altalanos fizikaban leirtakhoz mint a termeszeti jelenseg egyetlen es megkerdojelezhetetlen leiro szabalyrendszerehez, akkor az ott leirtak kepesek akar onmagukkal is ellentmondasba kerulni. Ezert van az, hogy a fizikanak mint termeszeti jelensegnek az ertelmezeset tobb kulonbozo agazatra bontottak.
> Ez viszont már általános iskolás fizika.
Ami tiszta sor. A kerdeseimmel nem tanulni akarok hanem ravilagitani sztereotipiakra, majd azokon keresztul megkozeliteni a konkluziokat.
"Mi tortenik ha az aramkort nyitom es zarom periodikusan ugy, hogy a ket kabel mechanikailag ossze van erositve."
Lebegni tutira nem fog.
Ha az altalanos fizikaban leirtak alapjan kozelitem meg, akkor bizony nem. Ha viszont a termeszeti jelenseget kompromisszumos elmeleteket mellozve KISERLETEKKEL kozelitem meg akkor bizony lebeg.
> A kábel azért ugrik, mert a mágneses tér gyorsabban épül fel, mint ahogy a vezeték fizikai tömege a mozgást engedné, de a mozgással párhuzamosan a teret generáló másik vezetéket az ellenkezõ irányba mozgatja ugyanolyan sebességgel, de mivel az a földön fekszik, ezt te nem látod. Az egyik vezeték a földön fekvõ másikra támaszkodik a mágneses mezõn keresztül, hogy elrugaszkodjon.
Pont ezert hangsulyoztam ki, hogy ha a ket vezeteket rogzitee egymashoz akkor is felugranak, de leginkabb "kigyoszeruen" csavarodnak. Ezt latni fogod majd a kiserletben is amit majd levideozok ha lesz idom.
> Hogy adott helyen melyik lesz a földön fekvõ és melyik az ugráló, ez mázli kérdése.
Nem, hanem a rogzitett konfiguracioban mindketto egyutt mozog. Az pedig, hogy ugranak-e vagy sem ill. hogy milyen magasan, az az aramkor zarasanak impulzushosszusagatol, a huzalok ellenallasatol, tavolsagatol, indukciojatol, a feszultsegtol, az aramerossegtol es ezek kombinaciojatol fugg nem pedig a "mazlitol". (ezt is irtam korabban)
> De próbáld már ki, olyan egyszerû: rögzítsd le a vezetékeket egy falapra.
Van mar olyan prototipusom is ami RC jarmuhoz van rogzitve.
> Ha a lap elemelkedik a talajtól, veheted a repjegyet Stockholmba.
Nem kell ideologizalni. Stockholmban sem osztogatnak dijat akarkinek, hiaba van barmilyen jelentosegu produktum mogotte. A masik pedig, hogy egyreszt nem nekem jarna, masreszt pedig ha hazhoz fognam sem fogadnam el - moralis okokbol.
Tehat a "fizika" szerint: "ez tortenik es kesz".
A világ úgy viselkedik, ahogy õ akar (néha elég bonyolultan), és nem úgy, ahogy szeretnénk. Ez nem szentírás, megvan a módja annak is, hogy teljesen elvessük vagy kiegészítsük, ez utóbbi sokszor meg is történt.
Nem a fizikarol mint a termeszet szabalyai alapjan viselkedo jelensegkorrol beszeltem hanem az altalanos fizikaban leirtakrol (ami NEM szentiras). Az altalanos fizika egy egyszerusitett leirasa a termeszet torvenyeinek mely kompromisszumok tetele alapjan keszult, hogy a hetkoznapi alkalmazaban elkerulhetok legyenek felesleges szamitasok. Tobbek kozott - ilyenek peldaul a magnesesseg mint munkat "nem vegzo" jelenseg.
Vagyis nincs olyan, hogy a magneses terbe belott elektron a semmi korul kering, mivel ez csupan az altalanos fizika leegyszerusitesere szolgalo kompromisszumtetel.
A szentírásban (és az ufókokban) hívõnek ez a lehetõség nincs.
Ezek szerint a rugalmas hozzaallasomat nem erheti kritika.
"Ha ez igy van akkor lenyegeben megszegi a termodinamika elso torvenyet."
Nem szegi meg. Az elmozdulásra merõleges erõ nem végez munkát.
Arra proballak ravezetni, hogy ha ragaszkodsz az altalanos fizikaban leirtakhoz mint a termeszeti jelenseg egyetlen es megkerdojelezhetetlen leiro szabalyrendszerehez, akkor az ott leirtak kepesek akar onmagukkal is ellentmondasba kerulni. Ezert van az, hogy a fizikanak mint termeszeti jelensegnek az ertelmezeset tobb kulonbozo agazatra bontottak.
> Ez viszont már általános iskolás fizika.
Ami tiszta sor. A kerdeseimmel nem tanulni akarok hanem ravilagitani sztereotipiakra, majd azokon keresztul megkozeliteni a konkluziokat.
"Mi tortenik ha az aramkort nyitom es zarom periodikusan ugy, hogy a ket kabel mechanikailag ossze van erositve."
Lebegni tutira nem fog.
Ha az altalanos fizikaban leirtak alapjan kozelitem meg, akkor bizony nem. Ha viszont a termeszeti jelenseget kompromisszumos elmeleteket mellozve KISERLETEKKEL kozelitem meg akkor bizony lebeg.
> A kábel azért ugrik, mert a mágneses tér gyorsabban épül fel, mint ahogy a vezeték fizikai tömege a mozgást engedné, de a mozgással párhuzamosan a teret generáló másik vezetéket az ellenkezõ irányba mozgatja ugyanolyan sebességgel, de mivel az a földön fekszik, ezt te nem látod. Az egyik vezeték a földön fekvõ másikra támaszkodik a mágneses mezõn keresztül, hogy elrugaszkodjon.
Pont ezert hangsulyoztam ki, hogy ha a ket vezeteket rogzitee egymashoz akkor is felugranak, de leginkabb "kigyoszeruen" csavarodnak. Ezt latni fogod majd a kiserletben is amit majd levideozok ha lesz idom.
> Hogy adott helyen melyik lesz a földön fekvõ és melyik az ugráló, ez mázli kérdése.
Nem, hanem a rogzitett konfiguracioban mindketto egyutt mozog. Az pedig, hogy ugranak-e vagy sem ill. hogy milyen magasan, az az aramkor zarasanak impulzushosszusagatol, a huzalok ellenallasatol, tavolsagatol, indukciojatol, a feszultsegtol, az aramerossegtol es ezek kombinaciojatol fugg nem pedig a "mazlitol". (ezt is irtam korabban)
> De próbáld már ki, olyan egyszerû: rögzítsd le a vezetékeket egy falapra.
Van mar olyan prototipusom is ami RC jarmuhoz van rogzitve.
> Ha a lap elemelkedik a talajtól, veheted a repjegyet Stockholmba.
Nem kell ideologizalni. Stockholmban sem osztogatnak dijat akarkinek, hiaba van barmilyen jelentosegu produktum mogotte. A masik pedig, hogy egyreszt nem nekem jarna, masreszt pedig ha hazhoz fognam sem fogadnam el - moralis okokbol.
#195
Mindkettõtöknek köszönöm az esettanulmányokat, problémákat, magyarázatokat. Jólesett újra feleleveníteni a fizika idevonatkozó részeit. Valahogy igényem van mostanában a fizikához, mert úgy érzem, hogy a matematika tanulásához olyan motivációt tud nyújtani, amit nehéz lenne mással pótolni. Ennél is fontosabb, hogy jól jön egy kis induktív szemlélet a matematika mûvelésében is (látszólag deduktív lénye ellenére), azt pedig én részben éppen a fizikából próbálom ellesni.
#194
A youtube-on van is róla egy jó kis videó:
http://www.youtube.com/watch?v=43AeuDvWc0k
http://www.youtube.com/watch?v=43AeuDvWc0k
#193
Hoppá! Most hogy ennyit beszélünk róla, beugrott így húsz év távlatából, hogy rosszul emlékszem, vezetõ körül a mágneses tér örvényszerû, nem is merõleges, lásd http://en.wikipedia.org/wiki/Right_hand_grip_rule. Ez viszont abszolút csapás az emelkedõs elméletre, mert így fekvõ vezetékekre csak oldalirányú erõ hat, taszítani vagy vonzani akarják egymást. Csak akkor fognak fel-le is mozogni, ha valami szintkülönbség van köztük, tehát pl. egymás felett vannak. Mondjuk egy részen már vetettek valami hurkot, ekkor a hurok tud növekedni.
#192
"Tehat a "fizika" szerint: "ez tortenik es kesz". "
A világ úgy viselkedik, ahogy õ akar (néha elég bonyolultan), és nem úgy, ahogy szeretnénk. Ez nem szentírás, megvan a módja annak is, hogy teljesen elvessük vagy kiegészítsük, ez utóbbi sokszor meg is történt. A szentírásban (és az ufókokban) hívõnek ez a lehetõség nincs.
"Ha ez igy van akkor lenyegeben megszegi a termodinamika elso torvenyet."
Nem szegi meg. Az elmozdulásra merõleges erõ nem végez munkát. Ez viszont már általános iskolás fizika.
"Mi mutatja meg az elektronoknak, hogy a talajhoz kepest melyik a vezetek teteje es alja"
A mágneses tér iránya, ami a talajjal párhuzamos és a vezetékre merõleges. Ez csak a függõleges tengelyt jelöli ki. Ha az áram irányát megfordítod vagy a mágneses teret generáló másik vezetéket átteszed a másik oldalra, a vezeték lefelé fog igyekezni. Ezért írtam, hogy bizonyos elrendezésben igaz csak, hogy a vezeték felugrik a levegõbe.
"Mi tortenik ha az aramkort nyitom es zarom periodikusan ugy, hogy a ket kabel mechanikailag ossze van erositve."
Lebegni tutira nem fog.
Amikor két ekvivalens, nem rögzített vezeték van, a rendszert együtt, dinamikájában kell szemlélni, ahol szerepet játszik a vezetékek lekötése, súlya, aktuális alakja, az eddigi lökdösésbõl származó helyi sebessége, amit ismét befolyásol a mezõ. Physis teljesen jól írja, hogy az impulzusmegmaradás nem sérülhet, és nem is fog. A kábel azért ugrik, mert a mágneses tér gyorsabban épül fel, mint ahogy a vezeték fizikai tömege a mozgást engedné, de a mozgással párhuzamosan a teret generáló másik vezetéket az ellenkezõ irányba mozgatja ugyanolyan sebességgel, de mivel az a földön fekszik, ezt te nem látod. Az egyik vezeték a földön fekvõ másikra támaszkodik a mágneses mezõn keresztül, hogy elrugaszkodjon.
Hogy adott helyen melyik lesz a földön fekvõ és melyik az ugráló, ez mázli kérdése. Ez egy bonyolult, instabil rendszer, ahol az gyõz, akinek adott helyen épp erõfölénye volt, mert például épp úgy tekeredett a kábel. Ráadásul az egyik helyen keletkezett hupli ostorszerûen továbbhaladhat a vezetékben, azt a benyomást keltve, hogy helyenként a két kábel egymás mellett emelkedik.
Olyat sohasem fogsz látni, hogy a két kábel együtt, egymás mellett szépen emelkedni kezd: inkább mindkettõ vonaglik, mint a részeg kígyó, amíg elég messzire nem kerültek egymástól.
De próbáld már ki, olyan egyszerû: rögzítsd le a vezetékeket egy falapra. Ha a lap elemelkedik a talajtól, veheted a repjegyet Stockholmba.
A világ úgy viselkedik, ahogy õ akar (néha elég bonyolultan), és nem úgy, ahogy szeretnénk. Ez nem szentírás, megvan a módja annak is, hogy teljesen elvessük vagy kiegészítsük, ez utóbbi sokszor meg is történt. A szentírásban (és az ufókokban) hívõnek ez a lehetõség nincs.
"Ha ez igy van akkor lenyegeben megszegi a termodinamika elso torvenyet."
Nem szegi meg. Az elmozdulásra merõleges erõ nem végez munkát. Ez viszont már általános iskolás fizika.
"Mi mutatja meg az elektronoknak, hogy a talajhoz kepest melyik a vezetek teteje es alja"
A mágneses tér iránya, ami a talajjal párhuzamos és a vezetékre merõleges. Ez csak a függõleges tengelyt jelöli ki. Ha az áram irányát megfordítod vagy a mágneses teret generáló másik vezetéket átteszed a másik oldalra, a vezeték lefelé fog igyekezni. Ezért írtam, hogy bizonyos elrendezésben igaz csak, hogy a vezeték felugrik a levegõbe.
"Mi tortenik ha az aramkort nyitom es zarom periodikusan ugy, hogy a ket kabel mechanikailag ossze van erositve."
Lebegni tutira nem fog.
Amikor két ekvivalens, nem rögzített vezeték van, a rendszert együtt, dinamikájában kell szemlélni, ahol szerepet játszik a vezetékek lekötése, súlya, aktuális alakja, az eddigi lökdösésbõl származó helyi sebessége, amit ismét befolyásol a mezõ. Physis teljesen jól írja, hogy az impulzusmegmaradás nem sérülhet, és nem is fog. A kábel azért ugrik, mert a mágneses tér gyorsabban épül fel, mint ahogy a vezeték fizikai tömege a mozgást engedné, de a mozgással párhuzamosan a teret generáló másik vezetéket az ellenkezõ irányba mozgatja ugyanolyan sebességgel, de mivel az a földön fekszik, ezt te nem látod. Az egyik vezeték a földön fekvõ másikra támaszkodik a mágneses mezõn keresztül, hogy elrugaszkodjon.
Hogy adott helyen melyik lesz a földön fekvõ és melyik az ugráló, ez mázli kérdése. Ez egy bonyolult, instabil rendszer, ahol az gyõz, akinek adott helyen épp erõfölénye volt, mert például épp úgy tekeredett a kábel. Ráadásul az egyik helyen keletkezett hupli ostorszerûen továbbhaladhat a vezetékben, azt a benyomást keltve, hogy helyenként a két kábel egymás mellett emelkedik.
Olyat sohasem fogsz látni, hogy a két kábel együtt, egymás mellett szépen emelkedni kezd: inkább mindkettõ vonaglik, mint a részeg kígyó, amíg elég messzire nem kerültek egymástól.
De próbáld már ki, olyan egyszerû: rögzítsd le a vezetékeket egy falapra. Ha a lap elemelkedik a talajtól, veheted a repjegyet Stockholmba.
#191
Szia,
Koszonom kommentet, fogok ra reagalni erdemben 1-2 napon belul amikor idom engedi (valszeg hetvege). Csak roviden annyit, hogy a Hutchison-effekt az nem csalas, o azokkal a felvetelekell anno belepot szerzet az US hadseregebe mint kutato. Kesobb, ott jobb felszerelesek mellett tobb mas kiserletet elvegzett. Olyanok akarnak interjukat kesziteni vele (vagy nemelyik mar keszitettek is) mint National Geographic, TechTV, Discovery Channel, etc. Szamos radioadasban szerepel es nyiltan beszel a kiserleteirol. Szoval nincsen semmifele felrevezetes. (keress ra neten)
Lenyegeben arrol van szo, hogy tobb alacsonyabb frekvenciaju radiohullam kolcsonhatasakent kvantumszinten bele tudsz avatkozni a reszecskek viselkedesebe. Energiat tudsz nekik atadni, elvenni toluk, halmazallapotukat megvaltoztatni, vagy az oket ert kornyezeti hatasokat manipulalni, pl. graviacio. Az utobbit azt tobbfele modon is lehet, de errol majd kesobb.
Nemsokra jovok vissza, a turelmedet elore is koszonom.
Koszonom kommentet, fogok ra reagalni erdemben 1-2 napon belul amikor idom engedi (valszeg hetvege). Csak roviden annyit, hogy a Hutchison-effekt az nem csalas, o azokkal a felvetelekell anno belepot szerzet az US hadseregebe mint kutato. Kesobb, ott jobb felszerelesek mellett tobb mas kiserletet elvegzett. Olyanok akarnak interjukat kesziteni vele (vagy nemelyik mar keszitettek is) mint National Geographic, TechTV, Discovery Channel, etc. Szamos radioadasban szerepel es nyiltan beszel a kiserleteirol. Szoval nincsen semmifele felrevezetes. (keress ra neten)
Lenyegeben arrol van szo, hogy tobb alacsonyabb frekvenciaju radiohullam kolcsonhatasakent kvantumszinten bele tudsz avatkozni a reszecskek viselkedesebe. Energiat tudsz nekik atadni, elvenni toluk, halmazallapotukat megvaltoztatni, vagy az oket ert kornyezeti hatasokat manipulalni, pl. graviacio. Az utobbit azt tobbfele modon is lehet, de errol majd kesobb.
Nemsokra jovok vissza, a turelmedet elore is koszonom.
#190
Gyerekkoromban még csak betû szerint magoltam a fizikai képleteket, ma viszont valahogy más indítékaim vannak. A képlet megértése után behunyom a szemem, és megpróbálom élményszerûen elképzelni. Szóval mintha az egyes mennyiségekre lenne valami emberi, személyes érzéklet, kvália, és éppen velem történnék az, ami a képletben le van írva.
#189
Úgy érzem, sejtem, mire szeretnél rávilágítani.
Képzeljük el, hogy egy mágnespatkó sarkai közötti térbe tötött részecskét lövök be. A részecske kör alakú pályára kényszerül. Állítsuk össze a berendezést úgy, hogy éppen félkörös fordulat után a részecske hagyja el a helyszínt, és eredeti irányával ellentétes irányba távozzék.
A részecske inpulzusváltozást szenvedett el. Szerintem a Te intuíciód azt érzékeli (helyesen), hogy szükségszerûen a részecske környezetének is impulzusváltozást kell elszenvednie.
Úgy sejtem, ez a ,,másik fél'' éppen a mágnes lesz. A mágnes egy nagyon pici elletétes impulzusváltozást szenved el.
Ha a részecskét folyamatos körzésre kényszerítem a mágnes sarkai között, akkor -- úgy sejtem -- a mágnes is ezzel összhangban (azt hiszem, ellentétesen) nagyon pici ,,körkörös'' impulzusváltozást szenved el. Úgy tudom, a még a hidrogénatomban a proton is kénytelen (kismértékben) az elektronnal ,,ellentétesen táncolni'' (tudom a kvantummechanika miatt ezt szebben kéne mondani, de a lényeg ez). Ez alapján azt gondolom, a részecskét körkörös pályára kényszerítõ mágnesre is igaz ez.
Ha a mágnest a földhöz rögzítem, akkor a földnek kell biztosítani az impulzusmegmaradást, bár gondolom, mérhetetlenül kicsi ez a változás. Akkor a Föld fog ellentétes köröket leírni (persze a rugalmasság miatt ez bonyolultabb, de tekintsünk most idealizált esetet).
Mivel az Általad említett kísérleti elrendezésben a mágneses teret a másik vezeték biztosítja, ezért -- úgy érzem -- õrá az elsõ vezetéket mozdító erõvel ellentétes irányú erõ hat, ez szükségszerû.
Szerintem a Te intuíciód helyesen érzékeli azt, hogy tényleg figyelemreméltó dolog az, ha MINDKÉT vezeték felugrik. A VILÁG össz-impulzusmennyiségének nem lenne szabad megváltoznia. Ha ilyet észlelünk, az szerintem is fontos és megdöbbentõ, amin tényleg el kell csodálkoznunk.
Ennek ellenére azt gondolom, a magyarázat nem egy különleges fizikai jelnségben rejlik (gravitációs hatás), hanem a kísérletet végzõk valami trükköt rejtettek el. Például a padlóban volt egy nagy mágnes.
Vagy pedig a két vezeték nagyon közel volt az akkumulátorhoz, és az akkumulátorban pont úgy húzódott egy belsõ vezeték, hogy az ellentett irányú erõ arra hatott.
Mindenképp kell, hogy legyen valami, ami meglökte a talajt. Nem szabad, hogy a VILÁG impulzusmérlegében többlet vagy hiány legyen. Ezt mindenképp helyesen jelezte az intuíciód, de a magyarázat szerintem mindenképp hétköznapi: valami rejtett kísérleti tényezõ (akár csak egy rejtett harmadik vezeték).
Képzeljük el, hogy egy mágnespatkó sarkai közötti térbe tötött részecskét lövök be. A részecske kör alakú pályára kényszerül. Állítsuk össze a berendezést úgy, hogy éppen félkörös fordulat után a részecske hagyja el a helyszínt, és eredeti irányával ellentétes irányba távozzék.
A részecske inpulzusváltozást szenvedett el. Szerintem a Te intuíciód azt érzékeli (helyesen), hogy szükségszerûen a részecske környezetének is impulzusváltozást kell elszenvednie.
Úgy sejtem, ez a ,,másik fél'' éppen a mágnes lesz. A mágnes egy nagyon pici elletétes impulzusváltozást szenved el.
Ha a részecskét folyamatos körzésre kényszerítem a mágnes sarkai között, akkor -- úgy sejtem -- a mágnes is ezzel összhangban (azt hiszem, ellentétesen) nagyon pici ,,körkörös'' impulzusváltozást szenved el. Úgy tudom, a még a hidrogénatomban a proton is kénytelen (kismértékben) az elektronnal ,,ellentétesen táncolni'' (tudom a kvantummechanika miatt ezt szebben kéne mondani, de a lényeg ez). Ez alapján azt gondolom, a részecskét körkörös pályára kényszerítõ mágnesre is igaz ez.
Ha a mágnest a földhöz rögzítem, akkor a földnek kell biztosítani az impulzusmegmaradást, bár gondolom, mérhetetlenül kicsi ez a változás. Akkor a Föld fog ellentétes köröket leírni (persze a rugalmasság miatt ez bonyolultabb, de tekintsünk most idealizált esetet).
Mivel az Általad említett kísérleti elrendezésben a mágneses teret a másik vezeték biztosítja, ezért -- úgy érzem -- õrá az elsõ vezetéket mozdító erõvel ellentétes irányú erõ hat, ez szükségszerû.
Szerintem a Te intuíciód helyesen érzékeli azt, hogy tényleg figyelemreméltó dolog az, ha MINDKÉT vezeték felugrik. A VILÁG össz-impulzusmennyiségének nem lenne szabad megváltoznia. Ha ilyet észlelünk, az szerintem is fontos és megdöbbentõ, amin tényleg el kell csodálkoznunk.
Ennek ellenére azt gondolom, a magyarázat nem egy különleges fizikai jelnségben rejlik (gravitációs hatás), hanem a kísérletet végzõk valami trükköt rejtettek el. Például a padlóban volt egy nagy mágnes.
Vagy pedig a két vezeték nagyon közel volt az akkumulátorhoz, és az akkumulátorban pont úgy húzódott egy belsõ vezeték, hogy az ellentett irányú erõ arra hatott.
Mindenképp kell, hogy legyen valami, ami meglökte a talajt. Nem szabad, hogy a VILÁG impulzusmérlegében többlet vagy hiány legyen. Ezt mindenképp helyesen jelezte az intuíciód, de a magyarázat szerintem mindenképp hétköznapi: valami rejtett kísérleti tényezõ (akár csak egy rejtett harmadik vezeték).
#188
Nagyon köszönöm a széles hátteret adó leírást. Barrow könyvét olvasom most, a fizikát filozófiával és kultúrtörténettel ötvözõ kifejtés nagyon tetszik.
#187
> Nincs ilyen kölcsönhatás. Annyi értelme ezt kérdezni, mint hogy mi körül kering az elektron, amikor homogén mágneses térbe lövik be. Semmi körül, mégis kering.
Tehat a "fizika" szerint: "ez tortenik es kesz". Es kulonben pedig a szentiras is kimondja.
> A mágneses tér a mozgó töltések sebességvektorát elfordítja (mellékesen jegyzem meg, hogy közben munkát se végez)."
Ha ez igy van akkor lenyegeben megszegi a termodinamika elso torvenyet.
> Szemléletesen: képzeld el az árammal átjárt vezetéket egy csõnek, amiben elektronok mozognak nagy sebességgel, nyílegyenesen. Ha ezt a vezetéket megfelelõ irányú mágneses térbe helyezed (amit a két egymás mellé helyezett vezeték esetén a másik vezeték gerjeszt), akkor a benne mozgó elektronok elkezdenek elkanyarodni, és "beleütköznek" a vezeték tetejébe. Ezért a vezeték megugrik felfelé.
1. Mi mutatja meg az elektronoknak, hogy a talajhoz kepest melyik a vezetek teteje es alja. Szemleletesen: honnet tudjak az elektronok, hogy nem en allok fejteton a vezetekhez kepest?
2. Mi tortenik ha az aramkort nyitom es zarom periodikusan ugy, hogy a ket kabel mechanikailag ossze van erositve. (Folyamatosan ugralni, vagy lebegni fog, ha pl, egy impulzusgeneratorral precizen nyitod es zarod, fuggoen az impulzushosszusagtol es periodustol)
Tehat a "fizika" szerint: "ez tortenik es kesz". Es kulonben pedig a szentiras is kimondja.
> A mágneses tér a mozgó töltések sebességvektorát elfordítja (mellékesen jegyzem meg, hogy közben munkát se végez)."
Ha ez igy van akkor lenyegeben megszegi a termodinamika elso torvenyet.
> Szemléletesen: képzeld el az árammal átjárt vezetéket egy csõnek, amiben elektronok mozognak nagy sebességgel, nyílegyenesen. Ha ezt a vezetéket megfelelõ irányú mágneses térbe helyezed (amit a két egymás mellé helyezett vezeték esetén a másik vezeték gerjeszt), akkor a benne mozgó elektronok elkezdenek elkanyarodni, és "beleütköznek" a vezeték tetejébe. Ezért a vezeték megugrik felfelé.
1. Mi mutatja meg az elektronoknak, hogy a talajhoz kepest melyik a vezetek teteje es alja. Szemleletesen: honnet tudjak az elektronok, hogy nem en allok fejteton a vezetekhez kepest?
2. Mi tortenik ha az aramkort nyitom es zarom periodikusan ugy, hogy a ket kabel mechanikailag ossze van erositve. (Folyamatosan ugralni, vagy lebegni fog, ha pl, egy impulzusgeneratorral precizen nyitod es zarod, fuggoen az impulzushosszusagtol es periodustol)
#186
A kvantummechanikai hullámfüggvényt komplex, de nem mérhetõ mennyiségnek szokás tekinteni. Amit mérni lehet, az a konjugáltjával vett szorzatának integrálja (a megtalálási valószínûség). Modern absztrakt fizikában szokás bevezetni olyan mennyiségeket, amelyek "közvetlen" nem mérhetõek mûszerekkel, de a képleteket egyszerûbbé teszik. Innentõl filozófiai vita tárgya, léteznek-e valójában, vagy hogy egyáltalán létezik-e "biztosan valódi" fizikai mennyiség. Igazából pl. a mágnesességrõl és az elektromosságról is csak mûszereink révén tudunk, és igazából õk sem "direktben" mérik azt, csak valamilyen hatáson keresztül.
Azért a kvantummechanikai hullámfüggvény esetében van egy nagy ugrás ehhez képest, mert azt *elvileg sem* lehetséges semmilyen mûszerrel megmérni (míg mondjuk a mágneses tér erõsségét elvileg közel tetszõleges pontossággal megtudhatjuk). Ez azt is jelenti, hogy szabad a vásár a matematikai modelleknek: ha komplex tér helyett 2D-s vektorral akarod leírni a hullámfüggvényt, nyugodtan megteheted, csak esetleg rondábbak lesznek a képletek.
Azért a kvantummechanikai hullámfüggvény esetében van egy nagy ugrás ehhez képest, mert azt *elvileg sem* lehetséges semmilyen mûszerrel megmérni (míg mondjuk a mágneses tér erõsségét elvileg közel tetszõleges pontossággal megtudhatjuk). Ez azt is jelenti, hogy szabad a vásár a matematikai modelleknek: ha komplex tér helyett 2D-s vektorral akarod leírni a hullámfüggvényt, nyugodtan megteheted, csak esetleg rondábbak lesznek a képletek.
#185
Van egy sejtésem arra, hol van az a pont, ami a félreértést okozta. Csak akkor fejtem ki, ha valaki kifejezetten kívánja, mert nem akarok kéretlenül bosszúságot csinálni.
#184
mi az a kolcsonhatas ami a talaj es a huzal kozt letrejon?
Nincs ilyen kölcsönhatás. Annyi értelme ezt kérdezni, mint hogy mi körül kering az elektron, amikor homogén mágneses térbe lövik be. Semmi körül, mégis kering. A mágneses tér a mozgó töltések sebességvektorát elfordítja (mellékesen jegyzem meg, hogy közben munkát se végez). Szemléletesen: képzeld el az árammal átjárt vezetéket egy csõnek, amiben elektronok mozognak nagy sebességgel, nyílegyenesen. Ha ezt a vezetéket megfelelõ irányú mágneses térbe helyezed (amit a két egymás mellé helyezett vezeték esetén a másik vezeték gerjeszt), akkor a benne mozgó elektronok elkezdenek elkanyarodni, és "beleütköznek" a vezeték tetejébe. Ezért a vezeték megugrik felfelé. Semmiféle gravitációs hatás nincs, az energiát a vezetékben pattogó elektronok lassulása szolgáltatja. Ennél egyszerûbben nem tudom elmagyarázni.
Nincs ilyen kölcsönhatás. Annyi értelme ezt kérdezni, mint hogy mi körül kering az elektron, amikor homogén mágneses térbe lövik be. Semmi körül, mégis kering. A mágneses tér a mozgó töltések sebességvektorát elfordítja (mellékesen jegyzem meg, hogy közben munkát se végez). Szemléletesen: képzeld el az árammal átjárt vezetéket egy csõnek, amiben elektronok mozognak nagy sebességgel, nyílegyenesen. Ha ezt a vezetéket megfelelõ irányú mágneses térbe helyezed (amit a két egymás mellé helyezett vezeték esetén a másik vezeték gerjeszt), akkor a benne mozgó elektronok elkezdenek elkanyarodni, és "beleütköznek" a vezeték tetejébe. Ezért a vezeték megugrik felfelé. Semmiféle gravitációs hatás nincs, az energiát a vezetékben pattogó elektronok lassulása szolgáltatja. Ennél egyszerûbben nem tudom elmagyarázni.
#183
Bocsánat, eltévesztettem a nevet. Valójában erre a hozzászólásra gondoltam.
#182
Köszönöm az észrevételt és a segítséget, figyelni fogok rá, hogy nem maradjon benne ez a hiba, ha továbbírom a szöveget.
Egész pontosan azt akartam írni, hogy szerintem a javaslatodban sugallt szemlélet mögött helyes tartalom áll, ugyanakkor úgy sejtem, hogy KillerBee és N3whous3 is pontos, jól meghatározott és korrekt dologra gondolt: valószínûleg a komplex számok rendezett-páros (esetleg: mátrixos) modelljére. Ezek technikailag valóban nem a valós számok bõvítéseként építik fel a komplex számokat. Amennyiben mégis annak tekinthetõk, az inkább utólagos belátás, semmint a konstrukció által közvetlenül sugallt dolog.
A komplex számokat általában úgy szokták tanítani, hogy valós számpárok között elõírnak mûveleteket:
az (a,b) + (c,d) szorzatot definiáljuk úgy, hogy (a+c, b+d)
az (a,b) * (c,d) szorzatot definiáljuk úgy, hogy (ac-bd, ad+bc)
és aztán be lehet látni, hogy néhány szép tulajdonság teljesül, meg hasznos, meg kapcsolata van a matematika sok más részével, meg fizikai alkalmazása is van.
Az (a, 0) alakú komplex számok épp úgy viselkedne (egymás között) a fenti mûveletekre, ahogy a valós számok a (valós) összeadásra és szorzásra.
Azonban számomra úgy tûnik, ezt inkább utólag látjuk be, ez afféle utólagos belátás. Technikailag, didaktikailag a rendezett-páros, vektoros konstrukció nem azt sugallja, mintha a komplex számok a valós számok bõvítésébõl erednének. Szinte elölrõl definiálunk minden mûveletet, és csak utólag látjuk be, hogy a rendezett párok pont úgy viselkednek ezekre a mûveletekre, mint valami nagyobb struktúra, amelybe részstruktúraként beleágyazható a valós számok jólismert struktúrája is.
Olyan, mintha egy régi programot nem tudnék már továbbírni, ezért egy vadonatújat írnék, de utólag észrevenném, hogy az új program képes a régit is szimulálni. De ez csak utólagos bölcsesség lenne, mert ténylegesen nem a régi program továbbfejlesztésébõl eredne az új, hanem egy teljes újraírásból. (Bár a régi program egyes részeit újrafelhasználnám, de a program egésze mégiscsak alapból újra lenne írva.)
A Te javaslatod viszont meg azért volt korrekt, mert valóban lehet olyan modellt is állítani a komplex számokra, amely valóban magát a valós számtestet bõvítjük ,,egy i szimbólummal'', amelyre ,,alkalmas számolási szabályokat írunk elõ''. A modern algebra fogalmai révén a Te elgondolásodat is teljesen precíz és korrekt alakba lehet önteni (polinomok, faktorgyûrû, ideál).
Szóval úgy sejtem, N3whous3 megközelítése és a Te megközelítésed egyaránt korrekt. Õszintén szólva nem tudom pontosan, mit is jelent mindez, amit itt fentebb összeírtam, ehhez valószínûleg az absztrakt algebrát meg a matematikai logikát jobban kellene tudnom.
Egész pontosan azt akartam írni, hogy szerintem a javaslatodban sugallt szemlélet mögött helyes tartalom áll, ugyanakkor úgy sejtem, hogy KillerBee és N3whous3 is pontos, jól meghatározott és korrekt dologra gondolt: valószínûleg a komplex számok rendezett-páros (esetleg: mátrixos) modelljére. Ezek technikailag valóban nem a valós számok bõvítéseként építik fel a komplex számokat. Amennyiben mégis annak tekinthetõk, az inkább utólagos belátás, semmint a konstrukció által közvetlenül sugallt dolog.
A komplex számokat általában úgy szokták tanítani, hogy valós számpárok között elõírnak mûveleteket:
az (a,b) + (c,d) szorzatot definiáljuk úgy, hogy (a+c, b+d)
az (a,b) * (c,d) szorzatot definiáljuk úgy, hogy (ac-bd, ad+bc)
és aztán be lehet látni, hogy néhány szép tulajdonság teljesül, meg hasznos, meg kapcsolata van a matematika sok más részével, meg fizikai alkalmazása is van.
Az (a, 0) alakú komplex számok épp úgy viselkedne (egymás között) a fenti mûveletekre, ahogy a valós számok a (valós) összeadásra és szorzásra.
Azonban számomra úgy tûnik, ezt inkább utólag látjuk be, ez afféle utólagos belátás. Technikailag, didaktikailag a rendezett-páros, vektoros konstrukció nem azt sugallja, mintha a komplex számok a valós számok bõvítésébõl erednének. Szinte elölrõl definiálunk minden mûveletet, és csak utólag látjuk be, hogy a rendezett párok pont úgy viselkednek ezekre a mûveletekre, mint valami nagyobb struktúra, amelybe részstruktúraként beleágyazható a valós számok jólismert struktúrája is.
Olyan, mintha egy régi programot nem tudnék már továbbírni, ezért egy vadonatújat írnék, de utólag észrevenném, hogy az új program képes a régit is szimulálni. De ez csak utólagos bölcsesség lenne, mert ténylegesen nem a régi program továbbfejlesztésébõl eredne az új, hanem egy teljes újraírásból. (Bár a régi program egyes részeit újrafelhasználnám, de a program egésze mégiscsak alapból újra lenne írva.)
A Te javaslatod viszont meg azért volt korrekt, mert valóban lehet olyan modellt is állítani a komplex számokra, amely valóban magát a valós számtestet bõvítjük ,,egy i szimbólummal'', amelyre ,,alkalmas számolási szabályokat írunk elõ''. A modern algebra fogalmai révén a Te elgondolásodat is teljesen precíz és korrekt alakba lehet önteni (polinomok, faktorgyûrû, ideál).
Szóval úgy sejtem, N3whous3 megközelítése és a Te megközelítésed egyaránt korrekt. Õszintén szólva nem tudom pontosan, mit is jelent mindez, amit itt fentebb összeírtam, ehhez valószínûleg az absztrakt algebrát meg a matematikai logikát jobban kellene tudnom.
#181
Egyébként a valós számok halmaza része a komplex számok halmazának, így nem is értem KillerBé kekeckedését.
Kara kánként folytatom tanításom.
#180
Lenyûgözõ a levezetésed, bár még nem jutott el a szürkeállományomig.
Ez viszont megütötte a szemem:
"Elõszor is, számoljuknk valós együtthatós polinomokkal. Elõrebocsátom, az
a + bi
valós számnak a
bx + a
polinom fog megfelelni."
Gondolom az (a+bi)-re komplex számot akartál írni, csak elírtad.
Ez viszont megütötte a szemem:
"Elõszor is, számoljuknk valós együtthatós polinomokkal. Elõrebocsátom, az
a + bi
valós számnak a
bx + a
polinom fog megfelelni."
Gondolom az (a+bi)-re komplex számot akartál írni, csak elírtad.
Kara kánként folytatom tanításom.
#179
Elnézést kérek a fosszú OFF-ért, egyetlen mentségem (azon kívül, hogy volt ilyen thread a vita során, bár rövid), az lehet, hogy a kvantummechanikában használt matematikai eszközök része, úgy tudom, a komplex számtest feletti alkalmas Hilbert-tér is. Sokat ebbõl nem értek, csak a ,,dugóhúzó'' szemléltetõ-népszerûsítõ ábrákig jutottam el.
#178
.. mármint a hibakorrekciót magába a maradékba dolgozzuk bele (nem külön tag a hibakorrekció, rosszul írtam). Így válik a
-bd
,,hibakorrekció'' a maradék részévé, és éppen erre van szükségünk, hogy a konstrukció valóban a komplex számok szorzását modellezze.
-bd
,,hibakorrekció'' a maradék részévé, és éppen erre van szükségünk, hogy a konstrukció valóban a komplex számok szorzását modellezze.
#177
Õszintén örülök, hogy visszajöttél. A javaslatod eszembe jutatta, hogy nem értem pontosan azt, ahogy a komplex számokat megkapjuk a valós számokból. Persze a komplex számokat valós számpárokként is modellezhetjük, ahol a mûveleteket ,,éppen megfelelõ'' módon definiáljuk, de a Te javaslatod inkább arra látszik utalni, hogy a komplex számokat ne ,,from scratch'', hanem inkább a valós számtest valamiféle bõvítésével konstruáljuk meg.
Mivel ilyesmit valóban tanultunk annak idején, megpróbáltam ezeket az emlékeimet felidézni. Úgy emlékeztem, hogy a javaslatod mögött helyes tartalom van, és jó ürügy volt ez arra, hogy ezt újra felidézzem.
Elõször egy hasonlat.
Képzeljük el, hogy valaki a ,,bináris számjegyek'' egyfajta aritmetikáját akarja kiépíteni: ,,set'' és ,,unset'' bitek között akarunk szorzást, összeadást definiálni az alábbi módon:
unset + unset = unset
unset + set = set
set + unset = set
set + set = unset
unset * unset = unset
unset * set = unset
set * unset = unset
set * set = set
Ezt is fel lehet építeni ,,from scratch'', már csak azért is, mert elég egy véges táblázatban megadni az összeadás- és szorzótáblát.
Azonban e helyett az út helyett eljárhatunk kissé ,,konzervatívabb'' módon is: eredeztethetjük a dolgot a jól ismert egész számokból.
A lényeg: minden egyes egész számot maradékosan osztunk 2-vel, és csak az osztási maradékot vesszük figyelembe. Azokat a számokat, amelyeknek a kettõvel való osztási maradéka (paritása) azonos, azokat egymás között azonosaknak tekintjük.
(2m + 0) + (2n + 0) = 2(m+n) + 0
(2m + 0) + (2n +1) = 2(m+n) + 1
(2m + 1) + (2n + 0) = 2(m+n) + 1
(2m + 0) + (2n + 1) = 2(m+n+1) + 0
(2m + 0)(2n + 0) = 2(2mn) + 0
(2m + 0)(2n + 1) = 4mn + 2m = 2(2mn+m) + 0
(2m + 1)(2n + 0) = 4mn + 2n = 2(2mn+n) + 0
(2m + 1)(2n + 1) = 4mn + 2m + 2n + 1 = 2(2mn+m+n) + 1
Most írjuk fel úgy, hogy csak az osztási maradékokat jelöljük, hiszen úgyis csak azok számítanak (megállapodásunk szerint):
<0> + <0> = <0>
<0> + <1> = <1>
<1> + <0> = <1>
<1> + <1> = <0>
<0> * <0> = <0>
<0> * <1> = <0>
<1> * <0> = <0>
<1> * <1> = <1>
Láthatjuk, hogy épen azt kaptuk, amit célul kitûztünk (<0> feleljen meg az ,,unset'' bitnek, <1> pedig a ,,set'' bitnek).
Ehhez hasonló lesz az, ahogy a komplex számokat a valós számok bõvítéseként megkapjuk.
Elõszor is, számoljuknk valós együtthatós polinomokkal. Elõrebocsátom, az
a + bi
valós számnak a
bx + a
polinom fog megfelelni.
Azt szeretnénk, ha a mûveletetek ,,pont megfeleleõen'' mûködnének. Különösen a szorzásra gondolok.
(a + bi)(c + di) = (ac - bd) + (bc + ad)i
ez az érdekesebb mûvelet, az összeadás ugyanis komponensekként történik, elenõrzése egyszerûbb feladat, ezért inkább a szorzásra koncentrálok.
Ellenõrizzük, hogy a valós együtthatós polinomok úgy viselkednek-e, hogy segítségükkel modellezhessük a komplex számokat!
(bx + a)(dx + c) = bdx² + bcx + adx + ac = bdx² + (bc + ad)x + ac
Látszik, hogy még valami hiányzik a dologból. Valahogy azt kéne ,,bevezetni'', hogy az x² ,,elvégezhetõ'', és rendre -1-nek ,,felel meg''.
Tegyük azt, amit az elõbb, amikor a bináris jegyek aritmetikáját az egész számok aritmetikájából modelleztük! Itt is ugyanaz a trükk segít: ne magukkal az objektumokkal (számokkal, polinomokkla) számoljunk, hanem azok alkalmas osztási maradékaival!
Képzeletben minden polinomot osszunk el maradékosan az
x²+1
polinommal, és azokat a polinomokat, melyek erre nézve azonos maradakot adnak, tekintsük egymás között egyenlõknek!
Tehát újra:
(bx + a)(dx + c) = bdx² + bcx + adx + ac = bdx² + (bc + ad)x + ac
most a
bdx² + (bc + ad)x + ac
polinomot maradékosan osztom az
x² + 1
polinommal:
bdx² + (bc + ad)x + ac = (x² + 1) * kvóciens + maradék
A bd egész jó kvóciens választásnak, tûnik: bár keletkezik így egy ,,hiba'' de azt majd utólag korrigáljuk:
bdx² + (bc + ad)x + ac = (x² + 1) bd + maradék - hibakorrekció
-----------
(x² + 1) bd = bdx² + bd
-bd -vel kell majd korrigálni
bdx² + (bc + ad)x + ac = (x² + 1) bd - bd + (bc + ad)x + ac
-------
hibakorrekció
bdx² + (bc + ad)x + ac = (x² + 1) bd + (bc + ad)x + (ac - bd)
Megfelelõen összevonva a tagokat:
(bx + a)(dx + c) = (x² + 1) bd + (bc + ad)x + (ac - bd)
Mivel megállapodásunk szerint csak az osztási maradék lényeges:
Hogha visszagondolunk arra, hogy azt szerettük volna, hogy a polinomok komplex számok szerepét játsszák, akkor láthatjuk, hogy tulajdonképpen éppen a
(a + bi)(c+di)= (ac+bd)+ (bc+ad)i
törvényt kaptuk, éppen azt, amit a komplex számoktól elvárunk.
Mivel ilyesmit valóban tanultunk annak idején, megpróbáltam ezeket az emlékeimet felidézni. Úgy emlékeztem, hogy a javaslatod mögött helyes tartalom van, és jó ürügy volt ez arra, hogy ezt újra felidézzem.
Elõször egy hasonlat.
Képzeljük el, hogy valaki a ,,bináris számjegyek'' egyfajta aritmetikáját akarja kiépíteni: ,,set'' és ,,unset'' bitek között akarunk szorzást, összeadást definiálni az alábbi módon:
unset + unset = unset
unset + set = set
set + unset = set
set + set = unset
unset * unset = unset
unset * set = unset
set * unset = unset
set * set = set
Ezt is fel lehet építeni ,,from scratch'', már csak azért is, mert elég egy véges táblázatban megadni az összeadás- és szorzótáblát.
Azonban e helyett az út helyett eljárhatunk kissé ,,konzervatívabb'' módon is: eredeztethetjük a dolgot a jól ismert egész számokból.
A lényeg: minden egyes egész számot maradékosan osztunk 2-vel, és csak az osztási maradékot vesszük figyelembe. Azokat a számokat, amelyeknek a kettõvel való osztási maradéka (paritása) azonos, azokat egymás között azonosaknak tekintjük.
(2m + 0) + (2n + 0) = 2(m+n) + 0
(2m + 0) + (2n +1) = 2(m+n) + 1
(2m + 1) + (2n + 0) = 2(m+n) + 1
(2m + 0) + (2n + 1) = 2(m+n+1) + 0
(2m + 0)(2n + 0) = 2(2mn) + 0
(2m + 0)(2n + 1) = 4mn + 2m = 2(2mn+m) + 0
(2m + 1)(2n + 0) = 4mn + 2n = 2(2mn+n) + 0
(2m + 1)(2n + 1) = 4mn + 2m + 2n + 1 = 2(2mn+m+n) + 1
Most írjuk fel úgy, hogy csak az osztási maradékokat jelöljük, hiszen úgyis csak azok számítanak (megállapodásunk szerint):
<0> + <0> = <0>
<0> + <1> = <1>
<1> + <0> = <1>
<1> + <1> = <0>
<0> * <0> = <0>
<0> * <1> = <0>
<1> * <0> = <0>
<1> * <1> = <1>
Láthatjuk, hogy épen azt kaptuk, amit célul kitûztünk (<0> feleljen meg az ,,unset'' bitnek, <1> pedig a ,,set'' bitnek).
Ehhez hasonló lesz az, ahogy a komplex számokat a valós számok bõvítéseként megkapjuk.
Elõszor is, számoljuknk valós együtthatós polinomokkal. Elõrebocsátom, az
a + bi
valós számnak a
bx + a
polinom fog megfelelni.
Azt szeretnénk, ha a mûveletetek ,,pont megfeleleõen'' mûködnének. Különösen a szorzásra gondolok.
(a + bi)(c + di) = (ac - bd) + (bc + ad)i
ez az érdekesebb mûvelet, az összeadás ugyanis komponensekként történik, elenõrzése egyszerûbb feladat, ezért inkább a szorzásra koncentrálok.
Ellenõrizzük, hogy a valós együtthatós polinomok úgy viselkednek-e, hogy segítségükkel modellezhessük a komplex számokat!
(bx + a)(dx + c) = bdx² + bcx + adx + ac = bdx² + (bc + ad)x + ac
Látszik, hogy még valami hiányzik a dologból. Valahogy azt kéne ,,bevezetni'', hogy az x² ,,elvégezhetõ'', és rendre -1-nek ,,felel meg''.
Tegyük azt, amit az elõbb, amikor a bináris jegyek aritmetikáját az egész számok aritmetikájából modelleztük! Itt is ugyanaz a trükk segít: ne magukkal az objektumokkal (számokkal, polinomokkla) számoljunk, hanem azok alkalmas osztási maradékaival!
Képzeletben minden polinomot osszunk el maradékosan az
x²+1
polinommal, és azokat a polinomokat, melyek erre nézve azonos maradakot adnak, tekintsük egymás között egyenlõknek!
Tehát újra:
(bx + a)(dx + c) = bdx² + bcx + adx + ac = bdx² + (bc + ad)x + ac
most a
bdx² + (bc + ad)x + ac
polinomot maradékosan osztom az
x² + 1
polinommal:
bdx² + (bc + ad)x + ac = (x² + 1) * kvóciens + maradék
A bd egész jó kvóciens választásnak, tûnik: bár keletkezik így egy ,,hiba'' de azt majd utólag korrigáljuk:
bdx² + (bc + ad)x + ac = (x² + 1) bd + maradék - hibakorrekció
-----------
(x² + 1) bd = bdx² + bd
-bd -vel kell majd korrigálni
bdx² + (bc + ad)x + ac = (x² + 1) bd - bd + (bc + ad)x + ac
-------
hibakorrekció
bdx² + (bc + ad)x + ac = (x² + 1) bd + (bc + ad)x + (ac - bd)
Megfelelõen összevonva a tagokat:
(bx + a)(dx + c) = (x² + 1) bd + (bc + ad)x + (ac - bd)
Mivel megállapodásunk szerint csak az osztási maradék lényeges:
Hogha visszagondolunk arra, hogy azt szerettük volna, hogy a polinomok komplex számok szerepét játsszák, akkor láthatjuk, hogy tulajdonképpen éppen a
(a + bi)(c+di)= (ac+bd)+ (bc+ad)i
törvényt kaptuk, éppen azt, amit a komplex számoktól elvárunk.
#176
> A rajzon a az áram iránya (v), b a mágneses tér iránya (😎, a Lorentz-erõ pedig felfelé mutat (F~vx😎. Az áram irányától függõen így van olyan konfiguráció, amikor mindkét vezeték felfelé igyekszik elmozdulni.
1. Miert? Nem azert mert a nagyok ezt mondtak, hanem mi az a kolcsonhatas ami a talaj es a huzal kozt letrejon? Nem, nem Lorentz-ero, hanem egy felfele mutato mestersegesen letrejott gravitacios ero.
2. Mi tortenik akkor ha az aramkor zarasat-nyitasat ismetled?
Fogod mar?
1. Miert? Nem azert mert a nagyok ezt mondtak, hanem mi az a kolcsonhatas ami a talaj es a huzal kozt letrejon? Nem, nem Lorentz-ero, hanem egy felfele mutato mestersegesen letrejott gravitacios ero.
2. Mi tortenik akkor ha az aramkor zarasat-nyitasat ismetled?
Fogod mar?
#175
off
na, visszajöttem a fesztiválról. nagy élmény volt, de elveszítettem a 13k ft-os napszemcsim. azonban - úgy látom - itt is sokat veszítettem, de igyekszem bepótolni. látom, kitettetek magatokért. :-))
na, visszajöttem a fesztiválról. nagy élmény volt, de elveszítettem a 13k ft-os napszemcsim. azonban - úgy látom - itt is sokat veszítettem, de igyekszem bepótolni. látom, kitettetek magatokért. :-))
Kara kánként folytatom tanításom.
#174
Szórakoztató mûsorunk végén megtudhattuk, hogy az ufókok futófényeket szerelnek a jármûveik aljára ("egyél marsburgert", gondolom), az elektromágnesesség gravitációs hatása nyílt titok, csak fizikusoknak sem tanítják, mert minek, antigravitációt a kutya se használna semmire. Sõt, az effektus, bár létezik, nem érdekes olyan mûszerekben sem (pl AFM), ahol pikonewtonos hatásokra is kompenzálni kell. A higany továbbra is BEC 4K alatt, ez olyan rohadt jól hangzik, hogy ehhez ragaszkodni kell, bár szerintem ki lehetne még egészíteni azzal, hogy sokat pipázik, valamint utálja a svájcisapkát és a koktélokat, így sokkal teljesebb a kép.
A te leirasodat kovetve az egyik kabelnek felfele a masiknak pedig lefele kellene taszitani egymast, de leginkabb tavolodniuk kell egymastol (ami lenyegeben szinten megfigyelheto). De a talajtol mi "taszitja" el oket, vagy a levegoben mi "vonzza" oket?
Lényegében erre válaszolok, mert ez azért kivágta a biztosítékot. Mielõtt úgy általában fizikával kezd foglalkozni az ember, érdemes a négy alapmûveletet, a számokat és vektoriális szorzás mûveletét elsajátítani, az utolsó neked biztosan nem sikerült, az elõtte levõkben pedig már kezdek kételkedni. Egy áram által járt vezetõ a drótra merõleges mágneses mezõt indukál, a töltések pedig a drót irányába mozognak. Az erõ ezek vektoriális szorzatával arányos:
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Right_hand_rule_cross_product.svg
A rajzon a az áram iránya (v), b a mágneses tér iránya (😎, a Lorentz-erõ pedig felfelé mutat (F~vx😎. Az áram irányától függõen így van olyan konfiguráció, amikor mindkét vezeték felfelé igyekszik elmozdulni. Próbáld lerajzolni, ha máshogy nem megy. Bezony, kedves gyerekek, ez a fránya mágnesesség egy ilyen furcsa állat, nem arra mozdulnak a dolgok, mint amerre a mágneses erõvonalak mutatnak. Ha pl. mágneses térbe elektront lövünk be, körözni kezd. Ez egyébként tényleg másodikos gimis fizika, ott szokás kiszámolni, hogy mekkora sugarú körön mozog.
Hogy mekkora orcáról tanúskodik ilyen alapozás mellett kvantummechanikáról értekezni, mindenki ítélje meg maga. Én befejezem, eddig jókat röhögtem, de már unom a bohócot, jöjjön valami más.
A te leirasodat kovetve az egyik kabelnek felfele a masiknak pedig lefele kellene taszitani egymast, de leginkabb tavolodniuk kell egymastol (ami lenyegeben szinten megfigyelheto). De a talajtol mi "taszitja" el oket, vagy a levegoben mi "vonzza" oket?
Lényegében erre válaszolok, mert ez azért kivágta a biztosítékot. Mielõtt úgy általában fizikával kezd foglalkozni az ember, érdemes a négy alapmûveletet, a számokat és vektoriális szorzás mûveletét elsajátítani, az utolsó neked biztosan nem sikerült, az elõtte levõkben pedig már kezdek kételkedni. Egy áram által járt vezetõ a drótra merõleges mágneses mezõt indukál, a töltések pedig a drót irányába mozognak. Az erõ ezek vektoriális szorzatával arányos:
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Right_hand_rule_cross_product.svg
A rajzon a az áram iránya (v), b a mágneses tér iránya (😎, a Lorentz-erõ pedig felfelé mutat (F~vx😎. Az áram irányától függõen így van olyan konfiguráció, amikor mindkét vezeték felfelé igyekszik elmozdulni. Próbáld lerajzolni, ha máshogy nem megy. Bezony, kedves gyerekek, ez a fránya mágnesesség egy ilyen furcsa állat, nem arra mozdulnak a dolgok, mint amerre a mágneses erõvonalak mutatnak. Ha pl. mágneses térbe elektront lövünk be, körözni kezd. Ez egyébként tényleg másodikos gimis fizika, ott szokás kiszámolni, hogy mekkora sugarú körön mozog.
Hogy mekkora orcáról tanúskodik ilyen alapozás mellett kvantummechanikáról értekezni, mindenki ítélje meg maga. Én befejezem, eddig jókat röhögtem, de már unom a bohócot, jöjjön valami más.
#173
A legjobb tekercs tuning, amikor a földet és a marsot összekötik eggy drót kábellel és csörlõvel áttekercseli magát a komp. A feszességét meg a két végén, mindig biztosítják, eggy hasonló tekercselõvel.
😊
😊
Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.
#172
"Komolyan, a hozzád hasonlók azt hiszik, hogy a fizika mágia, és elég a varázsszavakat (BEC, lézer, "nanotükör", Meissner-effektus, satöbbi) ráolvasni a fantáziáitokra, hogy mûködjön."
Nálam ez a hónap beszólása! 😊
Egyébként nem értem mit küzdessz, kukacos, teljesen kilátástalan...
Nálam ez a hónap beszólása! 😊
Egyébként nem értem mit küzdessz, kukacos, teljesen kilátástalan...
#171
A legnagyobb tisztelettel es minden gunyt felreteve ez utan a video utan hadd kerdezzem mar meg toled, hogy most fizikus vagy, vagy gimnazista?
#170
> Úgy gondolod, hogy a mondhatni elektromágneses technikánk jó részét megalapozó Lorentz-erõ valamiféle gravitációs hatással jár, és ezt eddig senki sem vette észre, csak a youtube-on vitézkedõ ufómagazinok?
Nem "ugy gondolom" hanem azt allitom, hogy eros ferromagneses mezok egymasra gyakorolt kolcsonhatasa nehezsegi erot eredmenyez - hivhatod akar gravitacionak is - amely termeszetesen allomagnesekkel is produkalhato (megfeleloen kialakitott armaturaban es alloreszben).
Ugyanez visszafele is igaz, a Fold altal keltett gravitacios orvenyek forgo mozgassa vagy kozvetlenul elektromos aramma alakithatok.
A video amit belinkeltem az nem egy "youtubon vitezkedo ufomagazin" hanem a DARPA egyik volt mernoke aki tobbek kozott epitett is ilyet, meg sok mast emellett.
> Ezzel én nem fogok vitatkozni - mutass be reprodukálható, kimérhetõ kísérletet, ami ezt igazolja
T. Uram, az emlitett pelda egyszerusegenel fogva (akkumlator, inditokabelek, megfigyeles) egy fizikusnak nem szabadna, hogy nehezseget okozzon. Ha ennek a kiserletnek az elvegzesehez fogni kellene a kezet akkor lenyegeben tok mindegy, hogy o maga vagy valaki mas csinalja helyette.
> garantált az azonnali nemzetközi tudományos elismerés.
Illuzioid vannak: Edward Leedskalnin.
> Az aksis kísérletedben például az ismert fizika alapján is azt várjuk, hogy mindkét kábel felugrik a levegõbe, mert az indukált mágnesesség kifelé mutat, míg a folyó áram erõvonalai merõlegesek erre, F ~ vxB a drótra merõleges.
Na itt latszik T. Uram, hogy mennyire nem ragsz meg dolgokat mielott azokat megetetik veled. A te leirasodat kovetve az egyik kabelnek felfele a masiknak pedig lefele kellene taszitani egymast, de leginkabb tavolodniuk kell egymastol (ami lenyegeben szinten megfigyelheto). De a talajtol mi "taszitja" el oket, vagy a levegoben mi "vonzza" oket?
> Ha most azzal jössz, hogy agyonhallgatják a témát, akkor komolyan azt hiszed, hogy két akkumulátor és fémhuzal segítségével bemutatható effektus kétszáz évig titokban tartható?
Nem gondolom, hogy "titokban van tartva", azt allitom, hogy nincs korulotte hype. Ami korul pedig nincsen felhajtas azt a bulvartudomany le se sz*rja.
> Nem kellene például a precíziós mûszerek garmadájának kompenzálni az ilyen effekteket?
Szuksegtelen - mint arrol korabban is szo volt - mindettol fuggetlenul persze senki nem akadalyoz meg benne, hogy mittomen szkopvarat epitsel magad moge amig a kiserletet vegzed, hogy a helyi kanaszok is fel tudjak merni a felelmetes tudast.
> Mutass már egy adatlapot, ahol le van írva, hogy a higany 4K alatt Bose-Einstein kondenzátum (nem "koncentrátum"), mert ez egy oltári nagy szamárság.
Eliras, nem szamarsag.
> De nem tudom, minek oktatlak, tényleg iszonyat messzirõl ugatod a témát, de folyamatosan neked áll feljebb. Nem érdemled meg.
Groteszk egy humorod van. <#ravasz1>
Egyebkent olvasod is amiket irsz vagy idezzem vissza, hogy a prekoncepcioid + feluletes magabiztossagodbol fakadoan ki probalja folyamatosan az anuszat torolgetni a masikkal - egeszen az elso parbeszedunktol ota? Amire burkoltan mar sokadszor probalom felhivni a figyelmedet - mindeddig hasztalanul.
Nem "ugy gondolom" hanem azt allitom, hogy eros ferromagneses mezok egymasra gyakorolt kolcsonhatasa nehezsegi erot eredmenyez - hivhatod akar gravitacionak is - amely termeszetesen allomagnesekkel is produkalhato (megfeleloen kialakitott armaturaban es alloreszben).
Ugyanez visszafele is igaz, a Fold altal keltett gravitacios orvenyek forgo mozgassa vagy kozvetlenul elektromos aramma alakithatok.
A video amit belinkeltem az nem egy "youtubon vitezkedo ufomagazin" hanem a DARPA egyik volt mernoke aki tobbek kozott epitett is ilyet, meg sok mast emellett.
> Ezzel én nem fogok vitatkozni - mutass be reprodukálható, kimérhetõ kísérletet, ami ezt igazolja
T. Uram, az emlitett pelda egyszerusegenel fogva (akkumlator, inditokabelek, megfigyeles) egy fizikusnak nem szabadna, hogy nehezseget okozzon. Ha ennek a kiserletnek az elvegzesehez fogni kellene a kezet akkor lenyegeben tok mindegy, hogy o maga vagy valaki mas csinalja helyette.
> garantált az azonnali nemzetközi tudományos elismerés.
Illuzioid vannak: Edward Leedskalnin.
> Az aksis kísérletedben például az ismert fizika alapján is azt várjuk, hogy mindkét kábel felugrik a levegõbe, mert az indukált mágnesesség kifelé mutat, míg a folyó áram erõvonalai merõlegesek erre, F ~ vxB a drótra merõleges.
Na itt latszik T. Uram, hogy mennyire nem ragsz meg dolgokat mielott azokat megetetik veled. A te leirasodat kovetve az egyik kabelnek felfele a masiknak pedig lefele kellene taszitani egymast, de leginkabb tavolodniuk kell egymastol (ami lenyegeben szinten megfigyelheto). De a talajtol mi "taszitja" el oket, vagy a levegoben mi "vonzza" oket?
> Ha most azzal jössz, hogy agyonhallgatják a témát, akkor komolyan azt hiszed, hogy két akkumulátor és fémhuzal segítségével bemutatható effektus kétszáz évig titokban tartható?
Nem gondolom, hogy "titokban van tartva", azt allitom, hogy nincs korulotte hype. Ami korul pedig nincsen felhajtas azt a bulvartudomany le se sz*rja.
> Nem kellene például a precíziós mûszerek garmadájának kompenzálni az ilyen effekteket?
Szuksegtelen - mint arrol korabban is szo volt - mindettol fuggetlenul persze senki nem akadalyoz meg benne, hogy mittomen szkopvarat epitsel magad moge amig a kiserletet vegzed, hogy a helyi kanaszok is fel tudjak merni a felelmetes tudast.
> Mutass már egy adatlapot, ahol le van írva, hogy a higany 4K alatt Bose-Einstein kondenzátum (nem "koncentrátum"), mert ez egy oltári nagy szamárság.
Eliras, nem szamarsag.
> De nem tudom, minek oktatlak, tényleg iszonyat messzirõl ugatod a témát, de folyamatosan neked áll feljebb. Nem érdemled meg.
Groteszk egy humorod van. <#ravasz1>
Egyebkent olvasod is amiket irsz vagy idezzem vissza, hogy a prekoncepcioid + feluletes magabiztossagodbol fakadoan ki probalja folyamatosan az anuszat torolgetni a masikkal - egeszen az elso parbeszedunktol ota? Amire burkoltan mar sokadszor probalom felhivni a figyelmedet - mindeddig hasztalanul.
#169
Ugyanez sokkal jobb felbontásban:
http://www.youtube.com/watch?v=AB5GMAlmZFA
Kítûnõen látszik, ahogy a tekercsszegmensek frekvenciája bonyolult mintázatokat enged láttatni a multiplikatív fluxuskondenzátorban. Nenotechnikás optikai pumpálás megy itt, fluoreszcens kvantumgravitáció, ami kvarkplazmát intermittál... 😊
http://www.youtube.com/watch?v=AB5GMAlmZFA
Kítûnõen látszik, ahogy a tekercsszegmensek frekvenciája bonyolult mintázatokat enged láttatni a multiplikatív fluxuskondenzátorban. Nenotechnikás optikai pumpálás megy itt, fluoreszcens kvantumgravitáció, ami kvarkplazmát intermittál... 😊
#168
Na megtalaltam a videot amit igertem. Kozepen ahol a fenyes "felvillanasok" latszanak az a BEC szupravezeto ahogyan a fanktekercsben koruton halad a magneses erovonalak menten. a "felvillanasok" az a kamera es a folyadek keringesi sebessegenek elteresebol adodik (aliasing) de vegulis latszik, hogy korpalyan halad. Az iranyvaltasok az az egyes tekercsszegmensek magneses terenek intenzitas valtoztatasaval ill. frekvenciajanak hangolasaval tortenik. A fenykibocsatast a tobb kulonbozo frekvenciaju radiohullam okozza amelyek additivan ill. multiplikativan emelik a radiofrekvenciat lathato fenytartomanyba. Erdemes meg megemliteni, hogy amikor a jarmu iranyt valtoztat, vele egyutt a folyadek fenyenek szine is valtozik a frekvenciaval.
Elfelejtettem reagalni a fordulatszamra. Ha az emlekeim nem csalnak akkor a 6500 az nagyjabol a lebegeshez elegendo, ha noveled a sebesseget akkor emelkedik, ha csokkented akkor sullyed. A hatranya ennek a megoldasnak, hogy a fold deli felgombjen ellenkezo iranyban kell megforgatni mivel az egyenlito tuloldalan a kizarando gravitacios orveny ("kinetikus energia" a szepfizikaban) ellentetes iranyban halad.
Elfelejtettem reagalni a fordulatszamra. Ha az emlekeim nem csalnak akkor a 6500 az nagyjabol a lebegeshez elegendo, ha noveled a sebesseget akkor emelkedik, ha csokkented akkor sullyed. A hatranya ennek a megoldasnak, hogy a fold deli felgombjen ellenkezo iranyban kell megforgatni mivel az egyenlito tuloldalan a kizarando gravitacios orveny ("kinetikus energia" a szepfizikaban) ellentetes iranyban halad.
#167
Te tényleg komolyan beszélsz, ha hülyülnél, nem ölnél bele ennyi energiát... 😞
Úgy gondolod, hogy a mondhatni elektromágneses technikánk jó részét megalapozó Lorentz-erõ valamiféle gravitációs hatással jár, és ezt eddig senki sem vette észre, csak a youtube-on vitézkedõ ufómagazinok? Ezzel én nem fogok vitatkozni - mutass be reprodukálható, kimérhetõ kísérletet, ami ezt igazolja, garantált az azonnali nemzetközi tudományos elismerés. *Igazolja*, azaz számold ki, mekkora erõhatást várunk az ismert fizika alapján, és ehhez képest mi történik. Az aksis kísérletedben például az ismert fizika alapján is azt várjuk, hogy mindkét kábel felugrik a levegõbe, mert az indukált mágnesesség kifelé mutat, míg a folyó áram erõvonalai merõlegesek erre, F ~ vxB a drótra merõleges.
Ha most azzal jössz, hogy agyonhallgatják a témát, akkor komolyan azt hiszed, hogy két akkumulátor és fémhuzal segítségével bemutatható effektus kétszáz évig titokban tartható? Nem kellene például a precíziós mûszerek garmadájának kompenzálni az ilyen effekteket? Milliónyi kutató, tudós, mérnök évszázadok óta hazudik és titkol? Elment az eszed.
Mutass már egy adatlapot, ahol le van írva, hogy a higany 4K alatt Bose-Einstein kondenzátum (nem "koncentrátum"), mert ez egy oltári nagy szamárság. Nincs semmiféle minimális hõmérséklet, ahol a szilárd halmazállapot "nem tartható fenn". A BEC egy kvantummechanikai jelenségkör, ami kvantum-szempontból jellemzett részecskék egy lehetséges állapotát írja le. Szimmetrikus hullámfüggvényû részecskék (bozonok) kellenek hozzá, nem valamilyen konkrét anyag. A szupravezetésnél például a fémrácsban mozgó *elektronpárok* alkotnak BEC-et, nem az egész atomrács. Lásd http://en.wikipedia.org/wiki/Bcs_theory. Amikor a higany BEC-et alkot, az atomjainak kellene BEC-et csinálnia.
De nem tudom, minek oktatlak, tényleg iszonyat messzirõl ugatod a témát, de folyamatosan neked áll feljebb. Nem érdemled meg.
Úgy gondolod, hogy a mondhatni elektromágneses technikánk jó részét megalapozó Lorentz-erõ valamiféle gravitációs hatással jár, és ezt eddig senki sem vette észre, csak a youtube-on vitézkedõ ufómagazinok? Ezzel én nem fogok vitatkozni - mutass be reprodukálható, kimérhetõ kísérletet, ami ezt igazolja, garantált az azonnali nemzetközi tudományos elismerés. *Igazolja*, azaz számold ki, mekkora erõhatást várunk az ismert fizika alapján, és ehhez képest mi történik. Az aksis kísérletedben például az ismert fizika alapján is azt várjuk, hogy mindkét kábel felugrik a levegõbe, mert az indukált mágnesesség kifelé mutat, míg a folyó áram erõvonalai merõlegesek erre, F ~ vxB a drótra merõleges.
Ha most azzal jössz, hogy agyonhallgatják a témát, akkor komolyan azt hiszed, hogy két akkumulátor és fémhuzal segítségével bemutatható effektus kétszáz évig titokban tartható? Nem kellene például a precíziós mûszerek garmadájának kompenzálni az ilyen effekteket? Milliónyi kutató, tudós, mérnök évszázadok óta hazudik és titkol? Elment az eszed.
Mutass már egy adatlapot, ahol le van írva, hogy a higany 4K alatt Bose-Einstein kondenzátum (nem "koncentrátum"), mert ez egy oltári nagy szamárság. Nincs semmiféle minimális hõmérséklet, ahol a szilárd halmazállapot "nem tartható fenn". A BEC egy kvantummechanikai jelenségkör, ami kvantum-szempontból jellemzett részecskék egy lehetséges állapotát írja le. Szimmetrikus hullámfüggvényû részecskék (bozonok) kellenek hozzá, nem valamilyen konkrét anyag. A szupravezetésnél például a fémrácsban mozgó *elektronpárok* alkotnak BEC-et, nem az egész atomrács. Lásd http://en.wikipedia.org/wiki/Bcs_theory. Amikor a higany BEC-et alkot, az atomjainak kellene BEC-et csinálnia.
De nem tudom, minek oktatlak, tényleg iszonyat messzirõl ugatod a témát, de folyamatosan neked áll feljebb. Nem érdemled meg.
#166
> Most, hogy kiderült, hogy elsõ videód teljesen ismert fizikát mutat, erre nem reagálsz
Te melyik topikot olvasod, kedves?
Idezetek:
#154 "A Boyd Bushman fele kiserlet pedig nem Lenz-levitation mert annak feltetele, hogy alatta femtest legyen (az orvenyaram miatt)." - ez azt jelenti, hogy fuggetlenul attol, hogy a lama filmkeszitok azt irtak oda, hogy "Lenz-law levitaion".
Es mivel lathatoan szovegertesi nehzesegeid is vannak visszaidezem amit irtam es LASSAN lepesrol lepesre elmagyarazom, hogy mi a kulonbseg a Lenz-levitaion es a bemutatott jelenseg kozott:
#123 "Ilyen tekercseket anno en is csinaltam idehaza, annyi a lenyege, hogy ket ellentetes iranyban tekert tekercset osszeerositessz majd egyenaramu impulzusokkal meghajtassz. A tekercsek kozott fellepo Lorentz-ero mellektermekekent pedig gravitacio (tehetetlensegi ero) jon letre."
A ket ellentetes iranyban tekert tekercs azt jelenti, hogy egyik tekercset az oramutato jarasaval megegyezo, a masikat pedig ellentetes iranyban tetszik megtekerni. Az osszeerosites pedig azt jelenti, hogy mechanikailag stabilan nem vezeto anyagok felhasznalasaval rogzited az egyik tekercset a masikhoz. Az elso kulonbseg az a tekercsek szamaban 1 <> 2 a masodik pedig a menetiranyban van (a Lenz-levitation-ben alkalmazott megoldasokhoz kepest).
A harmadik kulonbseg a meghajtasban van AC <> DC.
A negyedik pedig, hogy nincsen szukseg ala femlemezre vagy mas elektromos vezetore.
Kiserletezni nem akaro/tudo, szelesmellenyu, write-only forumhuszarok kedveert egy egyszerubb kiserletet is leirtam - amit egy 6 eves ertelmi fogyatekos gyerek is meg tud csinalni ha egyszer el van neki magyarazva es a maga szereny logikajaval is meg tudja kulonboztetni a ferromagnesessegtol:
#123 "Ha nagyon gyorsan akarod kiprobalni akkor egyszerubb ha fogsz egy jo eros autoakkumlatort meg ket HOSSZU inditokabelt. Racsatolod oket az akura, lefekteted oket KOZEL egymasmelle, majd a ket veget rovid idore hirtelen osszezarod. Mindket kabel fel fog ugrani a levegobe.
Mivel fizikusnak adod ki magad, nem fogom reszletezni, hogy itt mi alatt mit ertettem.
#153 "A Hutchison-effekt" Amely szamos kvantumjelenseget bemutato kiserletsorozat radiohullamok segitsegevel tobb kulonbozo frekvencia merge-elesevel. Ezek kozott ami szamunkra lenyeges az a targyak lebegtetese - anyaguktol fuggetlenul -, de emellett lehet femeket lagyitani felhevules es fenyemisszio nelkul vagy akar fenyemissziora lehet kenyszeriteni oket homersekletvaltozas nelkul.
#158 "Itt pedig anti-gravitacio melysegeben."
> Komolyan, a hozzád hasonlók azt hiszik, hogy a fizika mágia, és elég a varázsszavakat (BEC, lézer, "nanotükör", Meissner-effektus, satöbbi) ráolvasni a fantáziáitokra, hogy mûködjön.
Azt nem tudom, hogy a "hozzam hasonlok" mit hisznek vagy sem, en szemely szerint azt gondolom, hogy fizika az csakolyan tudomany mint a tobbi, aki figyelmes es foglalkozik vele, idot szentel ra az erti es a "varazsszavak" fel sem utik a szemet.
Mivel idekevered a szupravezeto szezont a fazommal - ugy, hogy allitolag en nem tudom, hogy mi a kulonbseg koztuk - megragadnam az alkalmat, hogy a homalyos foltjaidaton keresztul legyen ne'mi ralatasod:
BEC - Bose-Einstein koncentratum. Abszolut zero homerseklethez kozeli anyagallapot melyet egyes anyagok kepesek felvenni ha reszecskeik energiaja azon pont ala esik amikor a szilard halmazallapot tovabb mar nem tarthato fenn igy a kulonallo reszecskek egyetlen entitaskent fognak viselkedni. Ebben a halmazallapotban az anyag folyadekokhoz hasonloan viselkedik annyi kulonbseggel, hogy a viszkozitasa 0 es igy az surlodas nelkul "folyik", konnyu atomok kozott pedig szinten surlodas nelkul halad at. Ez vonatkozik a tartoedenyre is, ha annak fala vekony es konnyu reszecskekbol all akkor atfolyik kozottuk.
Szupravezeto Ezt es a Meissner-effektet allitolag magad is tudod, hogy mit jelent mivel "fizikuskent foglalkoztal vele", igy nem fogom reszletezni oket.
#120 ... ha egy szupravezeto gyurut megforgatsz a tengelye korul nagyjabol 6500 rpm sebesseggel akkor ugyanugy kizarja a gravitacios erovonalakat. Ezen az elven mukodnek a higany alapu "fank" hajtomuvek is ahol a higanyt 4K-re hutik es keringetik a fank tekercsben. Mivel a higany ezen a homersekleten mar BEC allapotban van igy az surlodas nelkul halad az elektromagneses terben.
Ha hirtelen nem volna vilagos a szupravezetokben jartas fizikus szamara , hogy ez mit jelent, akkor a szeles egoja helyett a Hg hosszu adatlapjat veszi elo majd rogton vilagossa valik, hogy 4K-nel a Hg szupravezeto is valamint a halmazallapota BEC. Leven szupravezeto allapotban is van es a Meissner-effekt miatt a kulso magneses ter hatasara lebegni fog, a tema nem szorul kulonosebb magyarazatra.
Tevedtem, ezert magam is kikerestem a Hg adatlapjarol helyetted, hogy ne legyen tobb felreertes:
#154 Javaslom, hogy inkabb te nezzel utana az emlitett fogalmaknak. Itt kiemelnem a Hg halmazallapotat es elektromos vezeteset 4.2K es 4K alatt.
Tisztelt Uram, ha a fenti ismetles utan sem vilagos, hogy mirol van szo akkor figyelmedbe ajanlanam az elgondolkodast az egyik topikbeli forumozo hozzaszolasan ---> #143 valamint ismetelten a write-only es a "magabiztos" hiusag kikapcsolasat.
Te melyik topikot olvasod, kedves?
Idezetek:
#154 "A Boyd Bushman fele kiserlet pedig nem Lenz-levitation mert annak feltetele, hogy alatta femtest legyen (az orvenyaram miatt)." - ez azt jelenti, hogy fuggetlenul attol, hogy a lama filmkeszitok azt irtak oda, hogy "Lenz-law levitaion".
Es mivel lathatoan szovegertesi nehzesegeid is vannak visszaidezem amit irtam es LASSAN lepesrol lepesre elmagyarazom, hogy mi a kulonbseg a Lenz-levitaion es a bemutatott jelenseg kozott:
#123 "Ilyen tekercseket anno en is csinaltam idehaza, annyi a lenyege, hogy ket ellentetes iranyban tekert tekercset osszeerositessz majd egyenaramu impulzusokkal meghajtassz. A tekercsek kozott fellepo Lorentz-ero mellektermekekent pedig gravitacio (tehetetlensegi ero) jon letre."
A ket ellentetes iranyban tekert tekercs azt jelenti, hogy egyik tekercset az oramutato jarasaval megegyezo, a masikat pedig ellentetes iranyban tetszik megtekerni. Az osszeerosites pedig azt jelenti, hogy mechanikailag stabilan nem vezeto anyagok felhasznalasaval rogzited az egyik tekercset a masikhoz. Az elso kulonbseg az a tekercsek szamaban 1 <> 2 a masodik pedig a menetiranyban van (a Lenz-levitation-ben alkalmazott megoldasokhoz kepest).
A harmadik kulonbseg a meghajtasban van AC <> DC.
A negyedik pedig, hogy nincsen szukseg ala femlemezre vagy mas elektromos vezetore.
Kiserletezni nem akaro/tudo, szelesmellenyu, write-only forumhuszarok kedveert egy egyszerubb kiserletet is leirtam - amit egy 6 eves ertelmi fogyatekos gyerek is meg tud csinalni ha egyszer el van neki magyarazva es a maga szereny logikajaval is meg tudja kulonboztetni a ferromagnesessegtol:
#123 "Ha nagyon gyorsan akarod kiprobalni akkor egyszerubb ha fogsz egy jo eros autoakkumlatort meg ket HOSSZU inditokabelt. Racsatolod oket az akura, lefekteted oket KOZEL egymasmelle, majd a ket veget rovid idore hirtelen osszezarod. Mindket kabel fel fog ugrani a levegobe.
Mivel fizikusnak adod ki magad, nem fogom reszletezni, hogy itt mi alatt mit ertettem.
#153 "A Hutchison-effekt" Amely szamos kvantumjelenseget bemutato kiserletsorozat radiohullamok segitsegevel tobb kulonbozo frekvencia merge-elesevel. Ezek kozott ami szamunkra lenyeges az a targyak lebegtetese - anyaguktol fuggetlenul -, de emellett lehet femeket lagyitani felhevules es fenyemisszio nelkul vagy akar fenyemissziora lehet kenyszeriteni oket homersekletvaltozas nelkul.
#158 "Itt pedig anti-gravitacio melysegeben."
> Komolyan, a hozzád hasonlók azt hiszik, hogy a fizika mágia, és elég a varázsszavakat (BEC, lézer, "nanotükör", Meissner-effektus, satöbbi) ráolvasni a fantáziáitokra, hogy mûködjön.
Azt nem tudom, hogy a "hozzam hasonlok" mit hisznek vagy sem, en szemely szerint azt gondolom, hogy fizika az csakolyan tudomany mint a tobbi, aki figyelmes es foglalkozik vele, idot szentel ra az erti es a "varazsszavak" fel sem utik a szemet.
Mivel idekevered a szupravezeto szezont a fazommal - ugy, hogy allitolag en nem tudom, hogy mi a kulonbseg koztuk - megragadnam az alkalmat, hogy a homalyos foltjaidaton keresztul legyen ne'mi ralatasod:
BEC - Bose-Einstein koncentratum. Abszolut zero homerseklethez kozeli anyagallapot melyet egyes anyagok kepesek felvenni ha reszecskeik energiaja azon pont ala esik amikor a szilard halmazallapot tovabb mar nem tarthato fenn igy a kulonallo reszecskek egyetlen entitaskent fognak viselkedni. Ebben a halmazallapotban az anyag folyadekokhoz hasonloan viselkedik annyi kulonbseggel, hogy a viszkozitasa 0 es igy az surlodas nelkul "folyik", konnyu atomok kozott pedig szinten surlodas nelkul halad at. Ez vonatkozik a tartoedenyre is, ha annak fala vekony es konnyu reszecskekbol all akkor atfolyik kozottuk.
Szupravezeto Ezt es a Meissner-effektet allitolag magad is tudod, hogy mit jelent mivel "fizikuskent foglalkoztal vele", igy nem fogom reszletezni oket.
#120 ... ha egy szupravezeto gyurut megforgatsz a tengelye korul nagyjabol 6500 rpm sebesseggel akkor ugyanugy kizarja a gravitacios erovonalakat. Ezen az elven mukodnek a higany alapu "fank" hajtomuvek is ahol a higanyt 4K-re hutik es keringetik a fank tekercsben. Mivel a higany ezen a homersekleten mar BEC allapotban van igy az surlodas nelkul halad az elektromagneses terben.
Ha hirtelen nem volna vilagos a szupravezetokben jartas fizikus szamara , hogy ez mit jelent, akkor a szeles egoja helyett a Hg hosszu adatlapjat veszi elo majd rogton vilagossa valik, hogy 4K-nel a Hg szupravezeto is valamint a halmazallapota BEC. Leven szupravezeto allapotban is van es a Meissner-effekt miatt a kulso magneses ter hatasara lebegni fog, a tema nem szorul kulonosebb magyarazatra.
Tevedtem, ezert magam is kikerestem a Hg adatlapjarol helyetted, hogy ne legyen tobb felreertes:
#154 Javaslom, hogy inkabb te nezzel utana az emlitett fogalmaknak. Itt kiemelnem a Hg halmazallapotat es elektromos vezeteset 4.2K es 4K alatt.
Tisztelt Uram, ha a fenti ismetles utan sem vilagos, hogy mirol van szo akkor figyelmedbe ajanlanam az elgondolkodast az egyik topikbeli forumozo hozzaszolasan ---> #143 valamint ismetelten a write-only es a "magabiztos" hiusag kikapcsolasat.
#165
Hû, most nagyon megijedtem az újabb varázsszavaktól, de aztán beugrott, hogy Meissner-effektust fizikusként laborban mértem, és mégsem változtam BKV, szóval azért csak nem lesz akkora varázslat.
A videón lassan eldõlõ alumíniumlap alatt ugyan milyen fémlap van? Ismét elmondom, lassabban, hogy értsd, hogy a Hg *szupravezetõ* 4K alatt, de ettõl nem lesz BEC. Azt néhány tízezer atomra tudták még csak megcsinálni nanokelvines hõmérsékleteken.
Komolyan, a hozzád hasonlók azt hiszik, hogy a fizika mágia, és elég a varázsszavakat (BEC, lézer, "nanotükör", Meissner-effektus, satöbbi) ráolvasni a fantáziáitokra, hogy mûködjön.
A videón lassan eldõlõ alumíniumlap alatt ugyan milyen fémlap van? Ismét elmondom, lassabban, hogy értsd, hogy a Hg *szupravezetõ* 4K alatt, de ettõl nem lesz BEC. Azt néhány tízezer atomra tudták még csak megcsinálni nanokelvines hõmérsékleteken.
Komolyan, a hozzád hasonlók azt hiszik, hogy a fizika mágia, és elég a varázsszavakat (BEC, lézer, "nanotükör", Meissner-effektus, satöbbi) ráolvasni a fantáziáitokra, hogy mûködjön.
#164
Most, hogy kiderült, hogy elsõ videód teljesen ismert fizikát mutat, erre nem reagálsz, hanem elkezded belinkelni az összes kamut a youtube-ról? 😊
Olyan egyszerû lenne ezeket a kísérleteket megismételni a Harvardon egy laborjában, mûszerekkel, nem valami sötét sufni mocskos padlóján... Valahogy odáig sose jutnak el. Mert a mocskosgonoszösszeesküvõ tudósok kitoltak velük, ugye.
Olyan egyszerû lenne ezeket a kísérleteket megismételni a Harvardon egy laborjában, mûszerekkel, nem valami sötét sufni mocskos padlóján... Valahogy odáig sose jutnak el. Mert a mocskosgonoszösszeesküvõ tudósok kitoltak velük, ugye.
#163
Tudom, hogy miért utáltam a sulit. Nem azért, mert kötelezõ volt a fizika, hanem mert sok más is volt mellette, mint történelem meg irodalom.
Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.
#162
Ez OK, csak próbáld meg magad elõtt tartani, hogy léteznek természetes és társadalmi tudományok és még a természetes tudományoknál elég egyértelmû a dolog a társadalmi "tudományokban" sok egymásnak ellentmondó elmélet létezik (és általában egyiket sem lehet bizonyítani), ezért vannak jobb és baloldaliak, stocialisták és konzervatívok meg klasszikus liberálisok, ezért vannak hívõk és atheisták, államot imádók és anarchisták, republikánusok és királypártiak stb. stb.
Az iskolában feleld azt ami jó jegyet eredményez, de ne hidd el feltétlenül, hogy az amit mondanak szent igaz, mert csak az a kérdés, hogy az adott idõben milyenek az említett ideológiákat követõ csoportok közötti erõviszonyok. Egyébként a természetes tudományok is változnak (az sem "szentirás"), persze minnél pontosabbak annál nehezebb õket csiszolni...
Az iskolában feleld azt ami jó jegyet eredményez, de ne hidd el feltétlenül, hogy az amit mondanak szent igaz, mert csak az a kérdés, hogy az adott idõben milyenek az említett ideológiákat követõ csoportok közötti erõviszonyok. Egyébként a természetes tudományok is változnak (az sem "szentirás"), persze minnél pontosabbak annál nehezebb õket csiszolni...
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#161
Nálam ez fordítottan van. Nekem suliban meg kellet tanulni hogy mi a helyes és miért van és ha nem úgy tanultam meg és nem úgy gondoltam akkor meg rossz jegyet kaptam, mivel eggy évszázados tudományt nem cáfolhatok meg azzal, hogy a való életben nem így van, mivel a nagy általánosságban eleve rossz és rossz utat jár ami a tudomány végét is jelentheti. Ez meg csak halált jelent, mindenkire nézve, még arra is aki nagyon okos és jól cselekszik is a tudásának hívén.
Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.
#160
Valamikor én is ezt gondoltam, de már néhány éve nem.
Az ember képtelen a világot emberen kívüli szemmel látni (mert nem tud semmi képpen sem elválni az elméjétõl) és az ember nem már mint egy transzformátor; a világot úgy transzformálja (amennyire már képes), hogy jobban megfeleljen elvárásainak. Ez az úgynevezett emberi cselekedet (Human Action) aminek a lényege, hogy az ember mindent azért csinál, hogy jobb pozícióba hozza magát a jövõben mint ahol a jelenben van. Persze itt a dologban be száll olyan valami mint az inerció és a rövid, közép és hosszú táv. Az inerció azt jelenti, hogy nagyon sok esetben cselekedetének eredményét és fõleg nem kivánatos eredményeit amelyekkel döntésékor nem is foglalkozott csak késõbb derítheti ki. A rövid, közép és hosszú táv pedig azt jelenti, hogy cselekedeteinek más idõben más következményei vannak. Sokszor ami rövid távon pozitív, hosszú távon negatív következményekkel jár.
De az ember nem azért dönt így mert nem modern vagy mert öröklõdöen gonosz lenne, hanem azért mert döntéseit hiányos információk alapján, hiányos tudásal kényszerûlt meghozni és ezek alapján cselekedni. Persze ez az alap ebben még más dolgok is szerepet játszanak (mint pl. verseny a korlátolt erõforrásokért, van mivel de nincs mit, van mivel de nincs mikor, van mikor de nincs mit, van mikor de nincs mivel - röviden valami mindég hiányzik - stb.), ugyanis nem ennyire egyszerû az élet 😊
Különben ha egy lény nem mindenttudó, mindenható és mindenütt jelenlevõ (omniscience, omnipotent, omnipresent) akkor nem látok semmi lehetõséget, hogy egy másik séma alapján lenne képes mûködni, legyen az ember vagy földön kívüli lény. Az állatok azért nem sorolhatóak ide mert nagyon alacsony szinten tudnak (és azt is csak a magasabb inteligenciával rendelkezõ fajok) racionálisan gondolkodni, életüket és cselekedeteiket az ösztön irányítja, túlnyomó többségük csak gyújtögetõ és vadász, de õk is destruktívan viselkednek ha pl. területi konfliktus alakul ki közöttük, mert gondolkodni ugyan nem igen tudnak, ösztönük is azt mondja nekik, hogy korlátolt erõforrásokért vannak versenyben.
Az ember képtelen a világot emberen kívüli szemmel látni (mert nem tud semmi képpen sem elválni az elméjétõl) és az ember nem már mint egy transzformátor; a világot úgy transzformálja (amennyire már képes), hogy jobban megfeleljen elvárásainak. Ez az úgynevezett emberi cselekedet (Human Action) aminek a lényege, hogy az ember mindent azért csinál, hogy jobb pozícióba hozza magát a jövõben mint ahol a jelenben van. Persze itt a dologban be száll olyan valami mint az inerció és a rövid, közép és hosszú táv. Az inerció azt jelenti, hogy nagyon sok esetben cselekedetének eredményét és fõleg nem kivánatos eredményeit amelyekkel döntésékor nem is foglalkozott csak késõbb derítheti ki. A rövid, közép és hosszú táv pedig azt jelenti, hogy cselekedeteinek más idõben más következményei vannak. Sokszor ami rövid távon pozitív, hosszú távon negatív következményekkel jár.
De az ember nem azért dönt így mert nem modern vagy mert öröklõdöen gonosz lenne, hanem azért mert döntéseit hiányos információk alapján, hiányos tudásal kényszerûlt meghozni és ezek alapján cselekedni. Persze ez az alap ebben még más dolgok is szerepet játszanak (mint pl. verseny a korlátolt erõforrásokért, van mivel de nincs mit, van mivel de nincs mikor, van mikor de nincs mit, van mikor de nincs mivel - röviden valami mindég hiányzik - stb.), ugyanis nem ennyire egyszerû az élet 😊
Különben ha egy lény nem mindenttudó, mindenható és mindenütt jelenlevõ (omniscience, omnipotent, omnipresent) akkor nem látok semmi lehetõséget, hogy egy másik séma alapján lenne képes mûködni, legyen az ember vagy földön kívüli lény. Az állatok azért nem sorolhatóak ide mert nagyon alacsony szinten tudnak (és azt is csak a magasabb inteligenciával rendelkezõ fajok) racionálisan gondolkodni, életüket és cselekedeteiket az ösztön irányítja, túlnyomó többségük csak gyújtögetõ és vadász, de õk is destruktívan viselkednek ha pl. területi konfliktus alakul ki közöttük, mert gondolkodni ugyan nem igen tudnak, ösztönük is azt mondja nekik, hogy korlátolt erõforrásokért vannak versenyben.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#159
Itt pedig a Szabadsag es Emberi Jogok Hazajaban a kormanyzo elit + volt elnokok, energia monopoliumok es mediatarsasagok tulajdonosai elvezkednek Mo-Loch, az emberaldozatok istenenek (Babilon) az oltara elott langolo maglyanal. Azt mar a fantaziatokra bizom, hogy nyaltol csopogo horgessel mit dobnak a tuzbe. Mindez 2 honappal 911 elott.
Akit erdekel hasonlo emberaldozosdi parti az javaslom, hogy latogasson el Stonehenge-hez a UK-be vagy a Bohemian Grove-hoz a US-be minden ev Juliusaban (eppen aktualis), ha eppen arra jar.
Itt pedig a sok kozul az egyik FEMA tabor a US-ben a vadonat uj negyszemelyes felmillio muanyagkoporsoval melyek folyamatos gyartas alatt vannak.
Itt pedig a FEMA koncentracios taborok.
Akit erdekel hasonlo emberaldozosdi parti az javaslom, hogy latogasson el Stonehenge-hez a UK-be vagy a Bohemian Grove-hoz a US-be minden ev Juliusaban (eppen aktualis), ha eppen arra jar.
Itt pedig a sok kozul az egyik FEMA tabor a US-ben a vadonat uj negyszemelyes felmillio muanyagkoporsoval melyek folyamatos gyartas alatt vannak.
Itt pedig a FEMA koncentracios taborok.
#158
Itt pedig anti-gravitacio melysegeben.
Oldal 1 / 5Következő →