850
Gépész-, vegyész, építő-, építész-, informatikai, stb. mérnöki munkák itthon a nagyvilágban.
-
forrai #690 7th uwu:
"Én csak nagy betontömböket láttam, sem tudom mi van benne, akár rugók is lehetnek."
Dr. Evil.
Hát felhőkarcoló építését nem egy művész lélekre bíznám......
Michelangelo:
"Művész nem gondolhat ki olyan nagyot, hogy egy márványtömb ne rejtse már magába" Majd befejezte a Szent Péter Bazilikát...
Brunelleschi aranyművesnek tanult, - ő a Firenzei dóm kupoláját alkotta meg.
Amelynek csúcsára állitólag a 14-15 éves Leonardo helyezte fel a rézgömböt, Verrocchiónak segítve.
Igazán szép ez a művészeti- statikus összefonódás.
Filozófiában meg ők voltak a kor nagyagyúi.
A hidak is nem utolsó sorban- szépek (de híd, ahogy akarod...)
Én inkább afféle kalorikus lennék, azok nem e világiak? -
7th uwu #689 Hát hidakba jobban otthon vagyok, ugyanis azokat tervezek.
Ott nincsenek rugók az tuti. Lehorgonyzófej van, amit után tudnak húzni. De az csak rögzít, és nem csiga hanem inkább ék. Külön szerszámmal feszítik. -
Borg #688 Nincs képem ilyesmiről, de a csigaszerkezet pont azért van, hogy a rugóerőt is kompenzálják vele.
Hasonló szerkezeteket lehet látni függőhidaknál is, ahol a két végen lévő betonlábazatban van ilyen szerkezet. Ott többek között vibráció csökkentésre is szolgál, hogy nem fixen betonozott a rögzítés. -
7th uwu #687 Van erről valami képed?
Én csak nagy betontömböket láttam, sem tudom mi van benne, akár rugók is lehetnek. -
7th uwu #686 Azért elég bika rugók lehetnek.
Csak mert néha még feszítőkábel is túl sokat nyúlik. -
7th uwu #685 Van belső csillapítás de mikor az működni kezd, már leng a szerkezet, tehát értelmetlen a kérdés.
A széllökés mint teher, egy időben változó dolog. Nagyon sokféleképp lehet modellezni. Legújabban szélspektrumot használnak mérési eredmények alapján, nem is értek hozzá igazán. 20-30 éve egyszerű ismétlődő terheket vettek fel, azzal sokkal könnyebb számolni.
-
Borg #684 Meg azért ne felejtsük el, hogy általában vázszerekezetes, vagy egy rúdból álló építményekről beszélünk, amibe azért _annyira_ nem tud belekapni a szél, mint egy épületbe.
Viszont a folyamatos hosszváltozás, még ha kis mértékű is, anyagfáradáshoz vezethet a rögzítő kábeleknél. -
7th uwu #683 A szélnyomás és szélszívás esetleges terhek aa tehercsoportosításban, a széllökés meg rendkívüli. Bár ez szabványfüggő is, úgyhogy nem feltétlen igaz amit írtam. mindenesetre a kettő nagyon nem ugyan az. -
#682
A kettő eggyüttes hatását értettem. A széllökésekre nincs a szerkezetnek csillapítása mielőtt a kábelek terhelődnek? -
7th uwu #681 A szélteher lófasz a széllökéshez képest a dinamikus hatás miatt. -
7th uwu #680 Hát lehet, hogy nem jártam eléggé utána. Van róla fénykép?
Én csak óriási lehorgonyzótömböket láttam. -
#679
Köszönöm a válaszokat. Én ezek kombinációját képzeltem el. A nyúlás mértéke azért meglepett, én 2-3 centire tippeltem volna. (Számolni most lusta voltam, meg soha nem számoltam még szélterhet semmire.) -
Borg #678 Pedig van ilyen. Rugózott csigaszerkezet húzza a kötelet, ami egyúttal lengéscsillapítóként is szolgál. Nem csak a hőtágulást, hanem a szél miatti belengést is ki tudják küszöbölni vele. -
7th uwu #677 Jaj, inkáb gyökketőperkettővel:D -
7th uwu #676 Egyébként a 20 cm lehet, hogy kicsit sok volt tippnek, mindenesetre 10-nél biztos több. -
7th uwu #675 Én vízszintes értékeket írtam, nem megnyúlást, szorozd be gyökkettővel.
De egyébként kb igen. -
7th uwu #674 Az acél hőtágulási egyötthatója 1.2*10^-5, és ezt csak a kölönbségre kell számolni azaz kb. (1.41-1)*L-re, és 35 fokra. -
7th uwu #673 A vasúti felsővezetékeket, és még sok más vezetéket az általad leírt módon feszítik, de azok nem tartókábelek. -
#672
Az kb. 140 m kábel akkor ugye? Arra a 20 cm az 0,00142-es lineáris nyúlást jelentene. -
7th uwu #671 Mikor a diplomamunkámat csináltam, része volt bevezetésként egy nagyon rövid tanulmány az adótornyokról. Ezért több toronyhoz is kimentem, és mindegyik fixen le volt rögzítve. Nem tudom elképzelni, hogy tartókábelt így rögzítenének. Nem is látom értelmét, mert a széllökés nagyságrendekkel nagyobb teher a hőváltozásnál. Ha azt kibírja, márpedig ki kell bírnia, a hőingadozást röhögve viseli. Ráadásul a kábellel együtt a szerkezet is változik, így csak a ferdeségből adódó különbség jelentkezik.
100m-es toronynál a hőtágulás különbsége kb. 1,5cm, a széllökésből adódó elmozdulás meg 20 cm körül van.
Nem kikötött 100m-es toronyra kb. 30cm volt a követelmény amit nem volt szabad túllépni semmikép, ami az elfordulási korlátból adódott.
-
Borg #670 A kábelvég rögzítésnél lehet lengősúlyt alkalmazni. Szóval nem fixen lebetonozott, hanem lóg a végükön valami súly, ami állandó feszítést biztosít a hőtágulás ellenére is. És/vagy lengéscsillapított rugózás, stb.
De ismerem akik a pannon, westel stb adótornyokat, szélerőműveket építik, szal ha nagyon konkrét infó kell, megoldható... -
7th uwu #669 Elviselik. -
#668
Elég specifikus kérdésem lenne. A kábel rögzítéses építmények - pl. adótornyok esetén - mit kezdenek a téli / nyári hőtágulással? Milyen technikai megoldással kezelik? -
lally #667 Tegnapi hír szerint: "eltűnt az új-sztrádánk egy pici darabkája ..."
(-eredetileg, egy rajzos-"viccnek" szántam, de; Tény! -tán, még így is érthető:)
... 80km/h ... (80/2)km/h ...20km/h .... (g =) ~ 10m/s^2
...s ezen Út-közben pedig, már kajánul vigyorgott is ránk, a Mi_"Luci Ferkó"-nk.
-
7th uwu #666 A kettő nem azonos szintű a csoportosításban, ezért nem igen lehet összehasonlítani.
Infrastruktúra:
-útépítés
-vasútépítés
-vízépítés
-közművek
Szerkezetépítő:
-magasépítés
-mélyépítés
-hídépítés
Trvezésben meg sehol nem tudsz elhelyezkedni mert nálunk most ütött be a válság. -
drevil666 #665 infrastruktúra: főleg úthálózat, gátak. A hidak is tartozhatnak éppen ide, de ma már ez komplex feladat. A csatorna és víz/gáz stb. se tartozik ide,
magasépítő: mondhatni úgy is... építőmérnök szki. építéstechnológiai szemszögből. Tehát nem az épület szerkezetét, statikai tulajdonságát, épületgépészeti cuccait tervezi, hanem az épület létrehozáshoz, karbantartásához szükséges ismeretekkel rendelkezik. Építkezéseken a holtidőcsökkentést, a szükséges gépek pl. toronydaruk telepítést végzi, felügyeli. -
#664
mi a különbség az infrastruktúraépítő és a magasépítő építőmérnök között?
elhelyezkedni kb. hol tudnak, valamint mi a különbség a kettő tevékenységi köre között? -
drevil666 #663 Mechatronikai és szerszámgépészeti szakirány
hogy most ennek mi a tematikája nem tom. CAD/CAM/FEM biztos lesz benne, ha mázlid van termelésmenedzsment is. +ROBCAD alkalmazások és ipari automatizálás.
Utána nyomhatod az IIW programot. 180 óra 380 ezer körül, de nagyon jó, használható, főleg ha acél és egyéb fémszerkezeteket kell tervezned. -
#662
Utána 4-5 év szolgálat után a tengerfenékre küldte egy kóbor torpedó :D -
#661
A statikusokat mérnök iskolában képezik és a magasépítőket is. -
drevil666 #660 Hát felhőkarcoló építését nem egy művész lélekre bíznám......
A formaterv az még csak csak, de a szerkezeti dolgokhoz übermenschek kellenek:) -
drevil666 #659 Jó öreg Inventor:)
Egyik első munkám:
-
drevil666 #658 ez kibaszott jó!!!!!!!!!
elérhető és nem foglal el egy szobát:) -
drevil666 #657 Az első amcsi atomtengón 20000 mérnök dolgozott:)
volt egy baszott irodaház több 10 emeleten csak terveztek, rajzoltak és akkor ezek csak a szerkesztők.........
De jó lenne már valami igazán jó nagy projekten dolgozni, nem ilyen fusi ocó szarságokon dolgozni amiben alig van újdonság.
pl ilyen atomtengeralattjárón:)
![]()
de kezdetnek megtenné egy AIM-120C-5 egyenértékű légiharc-rakéta kifejlesztése.
Molni a norvégoknak van erre épülő légvédelmi rendszerük. Ha kifejlesztenénk ilyen rakétákat akkor kibekkelhetnénk a közepes lég.rak.rendsz beszerzését is. -
tomcat1 #656 Ezeken egy szakasznyi géptervező dolgozott; de hogy berughattak ezek mikor a hajót vízre bocsájtották.. :)
-
drevil666 #655 Még mindig hajó (az elöző HSZ-abn a TOP-nek meg ennek is kurvajó a zenéje):
Egy akárki :) válogatása modenebb cuccokról:
-
drevil666 #654 Nagyon érdekes és impozáns cuccok. A hajókról semmit nem tudok, de mérnöki szemmel nagy kihívás egy ilyet, vagy egy repülőgép-hordózót vagy akár egy nagyobb rakétás cirkálót összehozni. És itt pusztán a hajótestre gondolok.
Kirov osztályú rakétás romboló.
hossz: 252 m.
Kirov osztály
![]()
Yamal atommeghajtású jégtörő:
Yamal jégtörő
![]()
hajó a hajón, a hajón, a hajón......
![]()
Jahre Viking:
458 m....... no comment
![]()
A miheztartás végett: legalsó Jahre Viking alulról 3. USS Nimitz repülőgép-hordozó:
![]()
A tíz legnagyobb teherszállító hajó (nem tanker):
-
#653
Ez igaz, most a hasznost úgy értettem, hogy legalább az egyetemi évek idejére:D
-
drevil666 #652 Hát, hogy hasznos-e azt a munkaerőpiacon fogod megtudni:) -
#651
Igen, oda járok. Azt már észrevettem, hogy nehéz, de számomra nagyrészt érdekes dolgokat tanítanak, vagy ha nem érdekes, akkor legalább hasznos.
Köszi!
