Torvalds: elavulhat a Linux

Szerintem jó a Linux és jó a Windows is. Mindkettõ másra jó. A Vista viszont nem jó. Most is ezt használom, de a halálba idegesít, mert lassú. Tényleg lassú és tényleg idegesítõ. Windowsból én az XP-t tartom jónak Linuxról nem tudok véleményt mondani, bár sok disztribúciót kipróbáltam. Örökké itt lebeg felettem, hogy nem úszom meg úgysem a Linuxot.

Bélám, ez mellé ment, mert Vista, írtam, vista.

"... mindenre annyira príma a linux.
Tisztában vagyok azzal, hogy linuxra nincsenek ilyen megoldások.
És azzal is hogy a linux nem erre való."

A történethez azért az is hozzá tartozik, hogy alapban a windows is ugyanúgy használhatatlan lenne ilyen célokra, ha a Microsofton múlna a dolog.
A Steinberg ASIO-ja, és az Apple Firewire-ja miatt lett alkalmas a windows ilyen feladatra.

Akkor ne szenvedj a Linuxszal.

Nekem tökéletesen megfelel arra amire használom :-)

Én ezzel teljesen egyetértek, és ezt ne nekem mond hanem sanyikának aki szerint mindenre annyira príma a linux.

Tisztában vagyok azzal, hogy linuxra nincsenek ilyen megoldások.
És azzal is hogy a linux nem erre való.

Camouflage hozzászólásával teljesen egyetértek, kár hogy nem az maradt az utolsó.

Ez igazán rossz példa, mert a profi audio/video szegmensben nem 1 cucc van, ami nem windows compatible, hanem only Mac.

Ja igen, ha valami csak Windowson vagy OSX-en érhetõ el akkor egyértelmûen használod a megfelelõ operációs rendszert. Nehéz megérteni?

Ugye nem gondolod, hogy az egyszerû felhasználók professzionális hangvágó és képszerkesztõ programokat használnak, mert anélkül nem is tudnak élni???

Az egyszeri felhasználó, netezik, zenét hallgat, filmezik, játszik és dokumentumokat készít és olvas. Na jó a digi gépbõl berakja a képeket és kiírja DVD-re mondjuk. Ebbõl mi nem valósítható meg Linux alatt a játékokat kivéve???

Sanyesz most fókuszáljunk a #150 hozzászólásom hozzád szóló részének második részével mert ez fontosabb kicsit.

Vagy ugyan úgy nem kapok választ mint a múltkor az .ogg kapcsán, mikor felkínáltam egy hallgatási tesztet.

A következõ a megoldás a problémádra:

- Készíts biztonsági mentést a dokumentumaidról
- Töltsd le a Kubuntu telepítõt innen: Kubuntu
- Írd ki egy üres CD-re a képfájlt, és bootolj be vele
- Ha minden hardvert rendesen felismert, katt a telepítésre
- Particionálóban egész vinyó felhasználása
- Ha kész, újraindítás. Miután beléptél KDE-be, a bal alsó menüben ott lesz a rendszerbeállítás menüpont, feljön egy ablak, benne a képernyõ beállításai, jó szórakozást ^_^

Nem azért nem használok Kamaz teherautót, mert nem értek hozzá, hanem azért, mert nincs rá szükségem, vagy valamilyen kifogásom van ellene (pl. nagy büdös zajos dög). Ugyanígy vagyok a Windows-al is, amit munkahelyemen muszáj használnom, tehát kénytelen vagyok ismerni.

Kösz, de nem kellenek a vírusok (sem az irtóik), nem kell a digitális másolásvédelem, nem kell az eredetiségellenõrzés meg a hazatelefonálás, nem akarok registry-t buherálni, se parancssort, nem kéne felzabálni az erõforrásaimat, inkább használják az alkalmazásaim, saját operációs rendszert akarok, nem béreltet (sem pedig lopottat).

Olyat akarok, amit úgy telepítek, hogy közben netezek, amihez minden programot gyárilag tesztelt és csomagolt telepítõfájlokban adnak hozzá (a drivereket és a médiacodeceket is), ahol ugyanazt a feladatot harmadannyi erõforrásigénnyel tudom elvégezni, kényelmes többasztalos ablakkezelõt akarok, ahol soha sem kell parancssor semmihez, és még a kedvenc wines játékom is fut rajta: ez a Kubuntu <#szeret>

Oksa hogy a Linux jo meg minden, elhiszem, nem vitatottm biztos van sok jo dolga.

1: Mindenki azt hasznal amit akkar s ami jo neki, ne ebbe kössetek bele.

2: Aki azert ment át Linuxra mert nem tudta kezelni a Windowst sajnálom. S hozzátenném az elsõk közötti hozzászólásosnak hogy lehet törölni Windows alatt olyan fileot amit nem enged. Egy kis segédprogram kell hozzá, de ez nem a reklám helye.

3: Amit megolhatunk Linuxon azok java részét Windowson is. S vicca-versa.

4: A gépem a munkaeszköszöm s szórakozásom egy része is s miért nem megyek Linuxra:
- Nem menek rajta a Reaktív transzportmodellezõ szoftverek, vagy olyan bugosodik hogy rémálom, s ugyanígy sok szakmai szoftware nem fut rajta
- Nem teljesen támogatja a dx10 és az egyébb durva directx-s technologiat

5: Ellentétben sok itt iróval, akik bevallásuk szerint azért mentek át Lixura mert nem tudtak kezelni a Windowst, örömhírem van, lehet kezelni. Ugyanugy mint a Linuxot meg kell tanulni, ne téveszen meg a csicsa a Windowsban neki is kemeny regeditje s eldugott, segédprogrammal elõtúrható config panelek.😊

6: Tisztelem azt aki azért hasznalja a Linuxot mert szereti, s komolyan mondom rem minél tovább lesz mert kell a konkurencia. De emberek, nem igaz hogy a Windows annyira szar, csak Te nem tudod beállítani.

S ezt egy olyan ember mondja aki Németorszagba is volt kint Office versenyen(Magyaroszágot behoztuk 2diknak, csapatversenyben pedig 2 és 4.-k helyezés), több évig tanultam az Officet s nagyon profi program, sok abban is a lehetõség. S azt is azok szidják akik még gépelni sem tudnak.

Kruso

Bocsika, de meggyõztetek az okosságotokról.
Épp csak egy egyszerû dolgot oldjatok meg nekem.

Van egy notebookom, amelyre idõnkét csatlakoztatok egy külsõ LCD-t.
Mindig újból be kell állítani, hogy 1024x768, és bal oldalt van, nem jobb oldalt.
Hogy lehetne a Vistában elmenteni, hogy ha újból bedugom a VGA csatlakozót, ezeket a beállításokat használja, ne másokat?

Ha ti nem tudjátok, majd megkérdezem az MS-Súgót.

Aki tud eléggé angolul, olvassa el az eredeti cikket, mert nagyon szellemes és tanulságos: Linus Torvalds, Geek of the Week

Vettem a fáradtságot és végigolvastam az összes eddigi hozzászólást. Egyik "linukszal" szerzett rossz tapasztalathoz sincs köze a Linux Operációs Rendszernek, Linux felhasználók pedig végképp nincsenek, mert egyáltalán nincs semmilyen felhasználói felülete. A Linux egy operációs rendszer: kezeli a hardvert erõforrásait, és elosztja õket az alkalmazói programok között, a felhasználók számára láthatatlan. Linux platformon minden amit a felhasználó lát, egy alkalmazás, amit nem a Linux fejlesztõi írtak, pl. az ablakkezelõ rendszerek, amikbõl rengetegféle van.

A Linuxot a fejlesztõi nem terjesztik, ezt a kialakult gyakorlat szerint disztribútorok végzik, ezek lehetnek profitorientált cégek, esetleg az oktatásban tevékenykedõ alapítványok, vagy teszem azt egy baráti kör. Ezért a felhasználói élmény kizárólag tõlük függ. A Windowst és a Linuxot azért nem lehet összehasonlítani, amiért a Toyotát és az európai autókat sem lehet összehasonlítani, mert európai autóból szélsõségesen sokféle van (A Rolls Royce is európai, meg a Trabant is), így Linux disztribúciókból is sokféle van:


Példák:


A Gentoo fejlesztõinek a buherálás a hobbija, az egy forrásból fordítós operációs rendszer. Kicsit olyan, mint amikor rendelsz egy motort, és nagy dobozokban, alkatrészenként kapod meg, aztán rakd össze magadnak. Nyilván van olyan, akinek a szerelés a hobbija, és hétvégén ezzel fog bütykölni.


A Debian-t egy alapítvány fejleszti, eszköz (informatikai) szakemberektõl (mármilyen más) szakembereknek, ez inkább olyan, hogy az ember bemegy egy szaküzletbe, katalógusból kiválasztja hogy mit kér, összeszerelik neki és készen kiszállítják. Nem kell tudnia hogy kell összerakni, de nyilván tudja hogy mit rendelt. Annak, akinek nem ez a hobbija hanem dolgozni akar vele, és ért hozzá. Itt használnak pl. Debiant: Max Planck Institut


A Novell cég a Suse-vel nem egyszerûen operációs rendszert árul, hanem mellé egy szolgáltatást is. Ez olyan, mint amikor az ember bemegy az autószalonba, és rendel flottakedvezménnyel 5 autót a cégének, amihez szervíz, biztosítás, garanciális csere, stb jár. A jármûveket készen adják, a sofõrök csak beülnek és vezetik, gond esetén felhívják a gyári szervízt. De a sofõröknek azért van jogosítványa, szóval nem akárki ül bele az ülésbe, valamennyire be lettek tanítva.


Az Ubuntut szintén egy vállalat készíti (mellesleg dél-afrikai, és az alapító Mark Shuttleworth volt már az ûrben is). A céljuk a teljesen képzelten felhasználók kiszolgálása, fogták a Linux oprendszert, hozzá sok bevált programot, ablakkezelõ felületet, összecsiszolták, és terjesztik, egyébként meglepõen nagy sikerrel. Gyakorlatilag Amit a Linux elért az utóbbi pár évben, az mind az Ubuntu sikere.

Otthon és anyukáméknak is egyaránt a Kubuntut tettem fel, ez az Ubuntu KDE ablakkezelõve felszerelt változata (kedvencem):

Kubuntu

Live CD bebootolt, így tesztelni tudtam, hogy megfelel-e a gépemnek, mielõtt végleg letöröltem volna a Debian+Windows párost. Minden hardver és kodek egybõl és kifogástalanul mûködött, OpenOffice kezel mindent dokumentumot, Kaffeine minden DVD-t, filmet lejátszik, Kopete-vel csetelek MSN hálózaton, kamerával és mikrofonnal, K3B-vel rippelek és DVD-ket irogatok, stb. Mostmár csak Kubuntu van a gépemen, az MS korszaknak ezennel vége. Ja, és Freelancer megy Wine-val Kubuntun, pedig DirectX 9.0c igényelõ Wines játék.

Világszinten a felhasználók kb. 2%-a használ Linuxot otthon, ez kb. 50 millió egyéni otthoni felhasználót jelent (W3 Counter, 2007-es adat). Ha az is Linux használat, ha olyan gépre kapcsolódsz, amin Linux fut, akkor 100% felhasználók aránya (abban a pillanatban hogy fellépsz a hálózatra, Linuxozol, szinte mindenütt ott van).

Nem kellene osszehasonlitani a kettot. A Windows es a GNU/Linux is teljesen mas alapokra epitkezik, teljesen mas fejlesztesi modellel.

A Windows egy tokeletesen zart, kereskedelmi termek, ami pont arra jo, hogy ket kattintassal telepits ra szinte barmilyen programot vagy drivert - de soha nem is fogod tudni, hogyan mukodik a rendszered, vagy mit csinal, mig nem figyelsz oda.

//Megjegyzem szamos dolgot vettek at tobb-kevesebb sikerrel a UNIX-szeru rendszerekbol - igy az Ms sajat UNIX-abol, a Xenixbol - pl. az I/O atiranyitast//

Ezzel szemben a GNU/Linux egy teljesen nyilt operacios rendszert igyekszik megvalositani. Valoban, rengeteg dolog maskepp, vagy egyataln nem mukodik Linux alatt, es nagyon sok dolgot kell megtanulnia annak, aki ugy dont, hogy Linuxot
szeretne hasznalni a mindennapokban.

Lehet fikazni es elegedetlenkedni, hogy ez nem megy, vagy az nem ugy mukodik, ahogy megszoktam, de ennek a hozzaallasnak semmi ertelme. A Linux kernelt valodi hackerek fejlesztik adott esetben a szabadidejuket felaldozva, mert hisznek abban, hogy valami szebbet es jobbat alkothatnak, mint a piacon jelenlevo kereskedelmi rendszerek. Ha nem vagy kepes tisztelettel, es turelemmel hozzaallni akkor surgosen felejtsd el, mert csak frusztralt leszel tole.

Mindazonaltal mielott valaki fikazasba kezdene celszeru elolvasnia a UNIX es BSD terjesztesek tortenetet, itt http://hup.hu/1941-1979 es itt http://hup.hu/bsd_tortenet_1.

Ami (velemenyem szerint) jelzes erteku a jovo operacios rendszereit illetoen, az a Ms Sinularity projectje. Teljes egeszeben a C# egyik kiterjeszteseben, Sing#-ben irtak - ami egy objektum orientalt nyelv.
Evtizedekig azt lehetett hallani, hogy rendszermagot csak C-ben, esetleg ASM-ben lehet/szabad irni, de ugy gondolom ma mar eppenhogy minden lehetoseg adott, hogy OO nyelven irjak a kernelt.

Ez a flame-lés ami itt folyik... Ha eleget keresel bármelyiken megtalálsz bármilyen megoldást (max. venni kell pár alkatrészt)

Higgyétek el megfér a kettõ egymás mellett... Van egy barátom a M$-nak dolgozik és Ubuntu-t használ...

Mondjuk persze tapasztalatlanul mondom, hogy megférnek, végülis csak lan-partykat szoktunk nyomni mindkét oprendszerrel 😄

"Volt egy eseteünk, idõnként mindig elhalálozott a gép.
Végigteszteltünk mindent de semminek semmi gondja nem volt.
Aztán nyaralni mentem egy hétre és gondoltam ott hagyok a gépen egy memtestet.
Mikor nyaralásból hazajöttem láttam, hogy három nap után hibázott a memória.
Kicseréltük, és azóta semmi gond nincs a géppel."

"Vastól mellesleg kékhalálkák, fagyások szoktak szálldogálni nem random hibák."

Na melyik nem volt benne azokban az esetekben amit írtam? Jahogy benne volt. Akkor mit magyarázol?

Azt mondjad el, az átlátszó vezérlõpult, azértis pio módba kapcsolunk udma2 mód helyett úgy hogy az alaplap is udma2-t akar alapértelmezetten használni, nem hajlandó csak max 1024x768 felbontást beállítani, eltûnik egy meghajtó kíndóz alól de linux látja vindóz nem x db újraindításig, stb hibákat amik egyébként hardver változtatás nélkül egy idõ után vagy reinstall windózzal örökre eltûntek, hogy magyarázod be hardver hibának?
Na ez a win random hiba generátor.
Meg hogy egy bughalmaz az egész... és a 534534534 fejlesztõ 34534 programja kevesebb buggal büszkélkedik mint a nagy vindóz. Lehet hogy az a 6456456 fejlesztõ mégis többet lát mint az a pár idióta az ms-nél?

egyébként találkoztam misztikus random hibákkal, legutóbb a cool and quiet bugjával. Persze nem vindóztól derült ki mitõl van, hanem figyeléstõl, és gondolkodástól (mivel a kíndóz logok szokás szerint faszságot és szemetet tartalmaztak, vagy semmit.

#144
Nekem a solarissal semmi bajom.
Ha kell olyan hardware-t veszek hozzá amivel tuti jól megy, aztán fogom magam beállítom a Solarist.
És nyílván arra használom a Solarist amire való.

#142
Sanyikám asszem te akkor még nem találkoztál olyan chipset valamint memória hibával ami random misztikus hibákat produkál.
Volt egy eseteünk, idõnként mindig elhalálozott a gép.
Végigteszteltünk mindent de semminek semmi gondja nem volt.
Aztán nyaralni mentem egy hétre és gondoltam ott hagyok a gépen egy memtestet.
Mikor nyaralásból hazajöttem láttam, hogy három nap után hibázott a memória.
Kicseréltük, és azóta semmi gond nincs a géppel.
Szóval a windows sem ok nélkül és random fagy.

Az Audacity-vel meg ne röhögtess. Ha mindenképp muszáj akkor inkább az Ardour.
A süket szöveg helyett inkább mutass egy Linux-os alternatívát a Magix Sequia -ra (http://www.samplitude.com/eng/seq/uebersicht.html).
De olyat amihez van terméktámogatás stb.
Ha ez megvan akkor a Waves pluginokra (http://waves.com/content.aspx?id=90) is nézzél nekem linuxos alternatívát.

Minden alternatíva legyen kereskedelmi termék, hivatalos linux-os támogatással.

Ha ezzel megvagy akkor az RME FireFace 800 hangkártyára keress nekem egy legalább olyan jó vagy jobb alternatívát.
Az alternatíva legyen kereskedelmi termék, hivatalos Linux-os támagotással.

A pénz nem akadály.

Szólj ha megvagy Sanyiiiii!

"Marinéni fia vs. Crysis2 - wine..."

Na innentõl komolytalan az ügy. Ja tfh. a CrySiS2 kijön 2009-ben wine-non, pedig majd ha a DX10-OpenGL fordító tökéletesen fog mûködni (jelenleg csak egyetlen egy progi fut vele, az is elég érdekesen) 2 éven belül, addig is lesz vagy 2015 mire egyáltalán el fog indulni rajta.

Itt van egy módfelett szánalmas magarázkodás arról hogy miért nehezen használható a linux egy windows felhasználó számára. Eredeti szándéka persze nem ez, nade tudni kell olvasni 😊

0 perc alatt nem is, ilyet senki nem írt. Ha nem vagy hajlandó rászánni az idõt akkor nem is érdemes belevágni.

"Amúgy meg elég sötét elképzelés az h valakit windózos alapjúzerként majd nulla perc alatt átforgatunk linux júzerré"

Végre olvasok valami értelmeset is 😊

Télleg ilyen hülyeségen vitatkoztok má megin...?

Az ember esze megáll h közel nulla információval -- sokszor még kipróbálás nélkül is -- ennyire bátran mernek véleményt faragni emberek akár az egyikrõl, akár a másikról.

Ha valaki netán mégis kipróbálná a linuxot, nem épp a solaris a legalkalmasabb erre. Amúgy meg elég sötét elképzelés az h valakit windózos alapjúzerként majd nulla perc alatt átforgatunk linux júzerré. Nopersze ha a zoktatási misztérium nem zsebre dolgozna, akkor a kis/nagy iskolások megszokhatnának mást is.

"hardware támogatottsága a legfõbb problémám."
Ez nem az a kategória, amikor a gémerpistike kitallja hogy solaris-t használ, bemegy a legközelebbi boltba összerakat magának valami szar pc-t és a solaris gond nélkül menni fog rajta(persze az is elõfordulhat, hogy mindent felismer gond nélkül). Tény, hogy pl van olyan márkásabb raid vezérlõ amit nem támogat(ami tényleg elég gáz), de aki solaris szervert akar az szépen felmegy a Bigadminra és megnézi a hcl-t.

"Még több parancsor, még több config fájl"
Ha nehezedre esik a parancssor használata, akkor inkább windows server 2003-at tanulj ne solarist.

"és az, hogy nincs 666 ezer disztrubúciója."
Az opensolarisnak köszönhetõen lesz. Csak a senki nem fogja használni õket.

Persze hogy linuxot használnék. Ha nem létezne dx, ki is dobnám az összes kíndóz lemezemet, minden nyomát eltûntetném, akkor is ha ingyenes. szart csak kényszerbõl használok (játékok) önszántamból soha.

#133
ja, de ha én nem tudom reprodukálni a gépemen akkor itt vas gond van, amirõl a windows nem tehet. Nem biztos, hogy azt kell nézni, hogy sz*r gépen mi megy jobban.

aha könnyû a gépre fogni, pedig a rendszer szar. a vindózban olyan mintha lenne egy random hibagenerátor, ami minden installkor különbözõ változatos hibákat tud generálni, amik lehet pár nap tanácstalanság után eltûnnek, lehet csak újrainstallkor. Nekem a legújabb a pistán az, hogy a vezérlõpultot megnyitva átlátszó volt az ablkak, de máshonnan megközelítve, a címsorból megnyitható volt minden. Aztán egyszer csak megint ment normálisan. Régen az xp random udma-s faszkodásai, annyi volt hogy nagy részükre nem is emléxem. Aki meg azt mondja ilyen nincs, az egyszerûen hazudik.

És általában másik gépen, sõt ugyanazon a gépen másik installal sem lehet reprodukálni a hibát, ugyan azon a gépen. Szóval ennyire függ a vastól. Vastól mellesleg kékhalálkák, fagyások szoktak szálldogálni nem random hibák.

mellesleg van kultúrált hang vágó szoftver linuxra is, mint ahogy többi osre: audacity
Ja megint bejön a fotosoposok kedvenc szövege? Robotként tanultam használni ezért ha valami 2mm-el odébb van akkor nem tudom használni -> szar használhatatlan.

Nem a tied, csak használati jogot vettél...

> Az átlag emberek nem IT szakemberek és nem is akarnak azok lenni.
És nem is kell, de a lehetõség ott van. 😉

#133
ja, de ha én nem tudom reprodukálni a gépemen akkor itt vas gond van, amirõl a windows nem tehet. Nem biztos, hogy azt kell nézni, hogy sz*r gépen mi megy jobban.

#135
semmi speciális nincsen benne, csak minden csínját bínját ismerem.
Ha megfelelõen kezeli az ember semmi gond nincsen vele.
Se fagyások, se vírusok...
Ellenkezõ esetben pedig a linux is összeomlik.


#137
én mindent kifizettem.
Megmondom miért: mert igényt tartok support-ra.
Igényt tartok arra, hogy ha gond van akkor legyen kihez fordulnom.

#138
nekem tökéletesen mûködik a win.
Tetszik a linux is csak nincs egy kultúrált hang vágó szoftver rá, kultúrált plugin-ekkel.

#139
hardware támogatottsága a legfõbb problémám.
És még macerásabb a beállítása mint a linuxnak.
Még több parancsor, még több config fájl... ezért is mondtam, hogy abban a pillanatban, hogy a linuxosok feltolnak egy solarist egy gépre rögtön megértik párak problémáját.
Viszont Sun oldalán a komplett, részletes dokumentáció megtalálható a Solaris-hoz ami szememben hatalmas plusz pont.
És további plusz pont, hogy nem össze vissza fejleszti boldog-boldogtalan, és az, hogy nincs 666 ezer disztrubúciója.
Ezért is inkább azt tanulom, mikor idõm engedi.

Mi a bajod a solaris 10-el? Pont a 10-nél vezettek be egy csomó olyan dolgot amivel sokminden 1-2 paranccsal megoldható config file szerkesztgetés nélkül(svcadm, zfs parancsai, stb...). Rengeteg minden sokkal egyszerûbben managelhetõ mint linuxba... Ja hogy nincs benne apt meg yum? De amúgy sem értem, hogy jön ide a solaris, kurvára nem egy kategória a linux-szal a windows-al meg fõleg. Attól, hogy van neki szép grafikus felülete is még nem kifejezettem desktopra szánt op rendszer.

"Az átlag emberek nem IT szakemberek és nem is akarnak azok lenni."

Nem is kell annak lenned egy mai linuxhoz. Kapsz egy grafikus oprendszert, amit Windowsos elõképzettséggel (vagy anélkül) képes vagy napi szinten gond nélkül, kényelmesen használni.

A win vs linux kérdés egy nagy része ostoba hitvita.
Neked mûködik? Használd egészséggel, ezért van, ez nem is hírértékû.
Nem mûködik? Válts, vagy tanuld meg kipofozni, kérdezz meg valaki gyakorlottat.
Nem mûködik, de nem is fizettél érte? Akkor ne fikázd, hogy winfos így meg úgy, hanem tûrj és szenvedj, vagy válts.

"Ja és még mindenki tegye a szívére a kezét és õszintén kérdezze meg magától, hogy akkor is Linox-ot használna e ha a Windows minden változata ingyenes lenne. "


Viszontkérdés:
Ja és még mindenki tegye a szívére a kezét és õszintén kérdezze meg magától, hogy akkor is Windowst használna-e ha tényleg ki kéne perkálnia a huszonnegyvenezer forintot a pucér OS-ért, plusz ugyanannyit/feleannyit minden egyes komoly alkalmazásért és játékért.

Üdv.

Nos szerintem itt az a probléma hogy a mai felhasználóba windowst nevelnek. Nem kell messzire menni pl: érettségi, de elõtte mi magunk gyerekeket megcéloztak a játékokkal amihez kedvezõbb windowst használni és ez idõ alatt hozzászoktunk. A játék alatt játszva kitanultunk a rendszer csínját bínyját és idõvel teljesen kézre állt a rendszer. Aztán amikor a játék nem ment kezdõdött a haxolás avagy hogy lehetne kicseszni a windózzal vagy a programmal ami ismét nagyot lökött a "skillen". Viszont lassan felnõttünk és rájöttünk hogy nem kell már játék, megnézzük milyen az a linux és ha elég idõt szántunk rá rájöttünk hogy neki is megvannak a saját csínjei és van olyan korrekt rendszer mint a szembenálló fél csak tudni kell keresni a rendszer értékeit, amiben jó. Ha meg számunkra jólbevált és lusták voltunk megnézni vagy egyszrûen nem volt rá idõnk akkor maradtak az ablakok. És most ott tartunk hogy mindenkinek más az ízlése, valaki játszik valaki csak böngészik, valaki googlezik valaki apt-get-ezik, valaki flémelni jár fel valaki meg normálisat hozzászólni, valaki alappal ítél el valaki alaptalanul de persze mind2 tábor csak oltja a másikat...
A véleményem végülis az hogy a Windows felhasználóbarátabb mert azt agyalták belénk egész ált/közép.sulis korunkban de ez nem azt jelenti hogy a Linux nehezebb... Sok jó hozzászólást láttam itt akik nagyon jó "Linuxban egyszerûbb" példákat írtak csak ugye ezekrõl akkor érdemes beszélni ha a célközönséget érdekli egyáltalán és ki is probálják, beteszik azt a nyanvadt LiveCD-t és elpötyögnek vele. A konkurens oldalon nem mûködik ez a LiveCD módszer de én azt mondom hogy a windowsnak is megvannak a maga hatalmas elõnyei az elõneveléssel és a szoftverfejlesztõ cégekkel.

Mindenki használjon azt ami tetszik neki, ha nem látta a másikat akkor pedig ne szólja le write onlyban.

ui.: Egy user aki Windost használ leggtöbbször de a lejobban az Ubuntut szereti és próbált már UHU-t,Debian-t,Gentoo-t,Red Hut-ot,SUSE-t.

- azért winXP mert lusta vagyok...pedig az ubi sokkal jobban tetszik 😊

Egyébként bocsáss meg ha nem teljesen értem a hozzászólásod... A te windows-odon? Mi abban a speciális? Feltörted az M$ kódját és megírtad újra a kernelt?

Ha ezen múlik odaadom neked a telepítõ cd-t amit hozzáadtak meg a gépet... Nyugodtan reprodukálhatod... Feltolod az XP Pro-t (ami megjegyezném teljesen legális, campusos) majd felrakod a drivereket és kapsz egy használhatatlan vacakot, amin Marinéni 2 percenként nézheti a kékhalált...

Abból a szempontból teljesen mindegy, hogy tudja-e, ha õ ezért használ linuxot. És épp ez a lényeg: használjon mindenki azt amit akar.

Ezt tudom reprodukálni az én windows-omon?

Természetesen: Igen
Miért? Windows alatt fagyok és flash lejátszásánál behal... Sajnos tescós Intel M-es Via-s laptopom van ami nem akar a windows elõtt behódolni...

Hej de nagy vita kerekedett itt...

Marinéni fia vs. Crysis2 - wine...
Rossz driver - gyártó hibája
Új winchester - gparted
MSN webcammal meg mittoménmivel - aMSN vagy MercuryMessenger
XXI. században parancssort meg használjon akinek két anyja van egy faluban 😄

Ja és még mindenki tegye a szívére a kezét és õszintén kérdezze meg magától, hogy akkor is Linox-ot használna e ha a Windows minden változata ingyenes lenne.

Nagy Linuxosok!

Tójjatok fel egy gépre egy Solaris 10-et aztán rögtön megértitek hogy mi a probléma tárgya...

Az átlag emberek nem IT szakemberek és nem is akarnak azok lenni.
Te sem akarsz otthon villanyszerelõ, lakatos, asztalos szakember lenni.
Nincs rá sem idõ, sem energia...

Mennyi hülye egy helyen...<#vigyor2>

Ennek a csávónak köszönhetek egy olyan sys-t amivel semmi gond , telepités max. 30 perc amibe minden benne van - a felhasználói prg. is - , virus nuku ,stabilitás 100% , végül is az elmúlt pár évben nem nagyon kapcsoltam ki a gépet csak a monitort mikor nem dolgozok .
Szóval kösz , az m$ hivõk fikázó tábora meg hidegen hagy .

10 éve ismerned kellett, ma már nem.
Komolyan mondom, a saját 98-as és a családi XP-s gépen többet használtam kényszerbõl a konzolt, mint linuxon.

Na, olyan jót elvitázgattok itt, hogy most kedvem lett újratelepíteni a linuxomat 😊)

Linuxban, mint írtam ismerned kell magát a parancsot. Nem ugyan az, Windows sugóban keresgetni, vagy man-t olvasni.

Windowsban nem kell kézzel mountolni azért nem azt írtam nyilván. De ez a három dolog összetartozik mikor egy új vinyót szerelsz be. Amúgy amit írtál pont bizonyítja mennyire egyoldalúan nézed a dolgot. Mi az hogy bazi egyszerû? Ha tudod hogy kell persze hogy bazi egyszerû. "És ekkor jön a válasz, hogy tökéletesen, hiszen NEKEM (aki már x évet elpazarolt erre, végig nyálazott 2 Linux könyvtárat és fejbõl vágja a fél man-t és elgyakorolt, mindent vagy tíz szer), bazi egyszerû, "logikus" és könnyû. " Na szóval pont ez vagy te. 😄 Hogy aki NEM TUDJA mert még nem csinálta annak hogyan legyen bazi egyszerû? Ja hogy winben hajlandó vagy még a helpet is elolvasni, de Linuxban viszont menjen gondolatirányítással mert különben szar...

"Viszont ha rászánsz 10 percet akkor biztos hogy rájössz. Ne mondd hogy Windowsban nem kellett ennyi mikor elõször particionáltál/formatáltál vinyót."

Még mindig áll a kérdés, hogy most particionálunk és formázunk, vagy mountolunk, mert az elõbbi mûvelet csak az auto mounthoz kell. Winyó particionálsá és formázás természetesen több idõt vesz el, fõleg a formázás. A particionálás bazi egyszerû rákattintasz a winyóra elsõdleges partició létrehozása, majd megkérdezi mekkora legyen, majd kicsit szöszõl és már kész is. Mind kettõnél természetesen a partició és a fájlrendszer fogalmának a megértése szükséges. Csak az egyiknél szépen rálehet találni könnyen a súgóban, a lemezre való rákerséssel, míg a másiknál nem ártana tudni a szükséges parancs(ok) pontos nevét, vagy pontos rövid leírásából egy részletet (ami szintén nem mindig megy alapból, hiszen van ahol ez a funkció alapból le van kapcsolva).

SZóval az ott Windows XP és nem valami fura smiley. 😊

Megj.: szerintem az OEM rendszereket ne számoljuk a kipróbálókhoz, mert a legtöbb esetben egybõl format és megy fel rá a a másolt XP: