Vettem a fáradtságot és végigolvastam az összes eddigi hozzászólást. Egyik "linukszal" szerzett rossz tapasztalathoz sincs köze a Linux Operációs Rendszernek, Linux felhasználók pedig végképp nincsenek, mert egyáltalán nincs semmilyen felhasználói felülete. A Linux egy operációs rendszer: kezeli a hardvert erőforrásait, és elosztja őket az alkalmazói programok között, a felhasználók számára láthatatlan. Linux platformon minden amit a felhasználó lát, egy alkalmazás, amit nem a Linux fejlesztői írtak, pl. az ablakkezelő rendszerek, amikből rengetegféle van.
A Linuxot a fejlesztői nem terjesztik, ezt a kialakult gyakorlat szerint disztribútorok végzik, ezek lehetnek profitorientált cégek, esetleg az oktatásban tevékenykedő alapítványok, vagy teszem azt egy baráti kör. Ezért a felhasználói élmény kizárólag tőlük függ. A Windowst és a Linuxot azért nem lehet összehasonlítani, amiért a Toyotát és az európai autókat sem lehet összehasonlítani, mert európai autóból szélsőségesen sokféle van (A Rolls Royce is európai, meg a Trabant is), így Linux disztribúciókból is sokféle van:
Példák:
A Gentoo fejlesztőinek a buherálás a hobbija, az egy forrásból fordítós operációs rendszer. Kicsit olyan, mint amikor rendelsz egy motort, és nagy dobozokban, alkatrészenként kapod meg, aztán rakd össze magadnak. Nyilván van olyan, akinek a szerelés a hobbija, és hétvégén ezzel fog bütykölni.
A Debian-t egy alapítvány fejleszti, eszköz (informatikai) szakemberektől (mármilyen más) szakembereknek, ez inkább olyan, hogy az ember bemegy egy szaküzletbe, katalógusból kiválasztja hogy mit kér, összeszerelik neki és készen kiszállítják. Nem kell tudnia hogy kell összerakni, de nyilván tudja hogy mit rendelt. Annak, akinek nem ez a hobbija hanem dolgozni akar vele, és ért hozzá. Itt használnak pl. Debiant: Max Planck Institut
A Novell cég a Suse-vel nem egyszerűen operációs rendszert árul, hanem mellé egy szolgáltatást is. Ez olyan, mint amikor az ember bemegy az autószalonba, és rendel flottakedvezménnyel 5 autót a cégének, amihez szervíz, biztosítás, garanciális csere, stb jár. A járműveket készen adják, a sofőrök csak beülnek és vezetik, gond esetén felhívják a gyári szervízt. De a sofőröknek azért van jogosítványa, szóval nem akárki ül bele az ülésbe, valamennyire be lettek tanítva.
Az Ubuntut szintén egy vállalat készíti (mellesleg dél-afrikai, és az alapító Mark Shuttleworth volt már az űrben is). A céljuk a teljesen képzelten felhasználók kiszolgálása, fogták a Linux oprendszert, hozzá sok bevált programot, ablakkezelő felületet, összecsiszolták, és terjesztik, egyébként meglepően nagy sikerrel. Gyakorlatilag Amit a Linux elért az utóbbi pár évben, az mind az Ubuntu sikere.
Otthon és anyukáméknak is egyaránt a Kubuntut tettem fel, ez az Ubuntu KDE ablakkezelőve felszerelt változata (kedvencem): Kubuntu
Live CD bebootolt, így tesztelni tudtam, hogy megfelel-e a gépemnek, mielőtt végleg letöröltem volna a Debian+Windows párost. Minden hardver és kodek egyből és kifogástalanul működött, OpenOffice kezel mindent dokumentumot, Kaffeine minden DVD-t, filmet lejátszik, Kopete-vel csetelek MSN hálózaton, kamerával és mikrofonnal, K3B-vel rippelek és DVD-ket irogatok, stb. Mostmár csak Kubuntu van a gépemen, az MS korszaknak ezennel vége. Ja, és Freelancer megy Wine-val Kubuntun, pedig DirectX 9.0c igényelő Wines játék.
Világszinten a felhasználók kb. 2%-a használ Linuxot otthon, ez kb. 50 millió egyéni otthoni felhasználót jelent (W3 Counter, 2007-es adat). Ha az is Linux használat, ha olyan gépre kapcsolódsz, amin Linux fut, akkor 100% felhasználók aránya (abban a pillanatban hogy fellépsz a hálózatra, Linuxozol, szinte mindenütt ott van).
