13596
-
#41
mocskos fradi, mindenről ők tehetnek. -
Freeda Krueger #40 Küzdeni hiába küzdenek,de Izraelnek nincs esélye lakossági alapon.
Lehet hogy furcsán hangzik,de pár generáción belül simán kiszaporodhatják őket az arabok.
Egyszerüen túl kevesen vannak a zsidók,és nem is a legnépszerübb célpont mint jövendőbeli haza.
Szerintem. -
#39
De az USA szállta meg, aztán felváltotta az amcsi katonákat az ENSZ.Így lett ereje usanykának Irakot is katonai befolyás alá vonni.Irán kérdéses, nagyon sanszos, hogy velük is lesz valami harc.De csak akkor ha Irakban lecsillapodtak a kedélyek, mert perpill amerika nem bír több harcot. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#38
Én azért ilyen könnyen nem írnám le. A világi nézeteket valló, nyugat-barát hadsereg eddig is őrangyalként állt az ország felett, és ha kellett beavatkozott a politikába. Legrosszabb esetben egy katonai junta átveszi a hatalmat, és erővel tesznek rendet.
Azt viszont a nyugat sem szeretné, hogy Törökország széthuljon, ne adj isten muszlim valláson alapuló országgá váljon. Stratégiai poziciója miatt ez megengedhetettlen. -
#37
Irak összetett kérdés, ebbe most így nem mennék bele (majd ha több türelmem lesz :)), de Afganisztán esete azért nem egyszerű, adva van egy terrorszervezet, így vagy úgy, de valamit kellett tenni ellenne. Viszont előre is leszögezem: Afganisztánt nem az USA szálta meg, hanem az ENSZ által vezetett nemzetközi koalició próbálja egyengetni az ország sorsát. Esélyük nem sok, elbuktak már az angolok és a szovjetek is Afganisztán a terrorist"megreformálásában", de a törzsi berendezkedésből nem lehet rövid úton átlényegíteni az országot valami fejlett és érett társadalommá.
Az USA megtehette volna, tojik az egészre, és robotrepülőgépekkel, bombázógépekkel és speciális alakulatokkal támadja a terrorista bázisokat. A dolog hátránya, hogy utána a terroristák úgyis a civilek lakta régiókban bújkálnának, tehát ismét kénytelenek lennének szárazföldi erőkkel takarítani. Egy idegen országban megtenni ezt nemzetközi támogatás nélkül nem nyerő ötlet, tehát inkább az ENSZ-hez fordultak.
A jelenlegi megoldás úgymond emberségesebb, populárisabb. Megpróbálnak valami normális államot felállítani, beleölnek több milliárd dollárt évente, de a vége csak az, hogy valamennyire zaklathatják a terroristákat, rendesen felszámolni ezzel a módszerrel nem tudják, abban meg nem is reménykedhetnek, hogy az Afgán kormány erői képesek lesznek majdan saját maguk felvenni a harcot velük. -
#36
törökország már nem tartja sokáig magát szétszedik úgyis azt is a szélsőségesek, ölik egymást a kurdokat a keresztényeket, az elmaradott régiók a nyugatiasodottakat. -
#35
És törökország így akar EU-s tag lenni, háborúba sodródva. Újabb bajforrás lenne a balkánon kívül.
Jobb lett a helyzet irakban, afganisztánban az amcsi invázió óta? Nemhiszem. Ezért nem szabadna megbolygatni az iráni fészket. -
#34
Nem nagyon tud vele mit kezdeni senki sem. Nem véletlen, hogy Törökországot sem nagyon állítják meg. Létrehozhatnának egy mesterséges Kurd államot, de annak csúnya vége lenne, mert sem a Törökök, sem a Szírek sem az Irániak nem szeretik őket, ja, és az irakiak sem nagyon. Pláne úgy, hogy a területükön sok olaj van.
Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a Törökök átveszik az irányítást Észak-Irakban. Durva helyzet lenne, de per pillanat az Iraki kormányzat nem tud odakoncentrálni, hogy kezelje a kurd szeparatistákat, az amerikaiak még úgy sem, akkor meg legalább lesz egy újabb "terror elleni front". Ugyebár Törökországban a Kurd szeparatisták komoly robbangatásokat hajtottak végre, és a szervezetüket a nagyhatalmak is terrorista csoportnak tartja. -
#33
Ez mindig is így volt, a politikai és katonai hatalommal rendelkező erő szabja meg a szabályokat. Nem volt ez másként a Római időkben sem, de lehetne hosszasan sorolni, Nagy Sándoron át az Arábiai hódítókig (ilyenek is voltak, bizony), vagy említhetnénk az Ottomán birodalmat, ami hajdan háromfelé szakította Magyarországot. De amúgy nincs ez másként Ázsiában sem.
Utópia azt hinni, hogy az emberek békében meg tudnak élni egymás mellett. Lásd még Koszovó, hogy messzebbre ne menjünk... -
#32
amúgy szerintem a kurd helyzet is fog még 1-2 csúnya dolgot kigenerálni magából. -
#31
amúgy ha 1 náció 1 vallás lenne ott akkor is menne az öldöklés mert az ember alapvetően kapzsi és mindig több vagyon és hatalom kell neki. -
#30
A Palesztinok és az Izraeliek legnagyobb része is békét szeretne. Ehhez kellene egy stabil Palesztin állam, ami képes együttműködni Izraelel. Ez az, amit az arabok közül sokan nem akarnak. Puff, vesztettél, vissza az egyes mezőre... :S
A baj az, hogy hiába küzdenek az arabok / palesztinok, egyszerűen nincs esélyük Izrael ellen. Amit tudnak tenni, hogy zargatják az ott élő zsidókat. Cserébe az iraeliek néha keményen visszacsapnak, általában meg lehetettlenné teszik az átlag palesztinok életét a sok ellenőrzőpontal, és azzal, hogy a palesztinok nem tudnak munkát vállalni izraelben. A második intifáda előtt már kezdett valamennyire normalizálódni a helyzet, sok palesztin úgy tartotta el a családját, hogy izraelben dolgozott. Ez jó volt a sok zsidónak, mert volt olcsó munkaerő, jó volt sok palesztinnak, mert volt munkája, volt pénze kenyérre. A második intifáda meghírdetése után biztonsági okokból a palesztin területekről nem engedték be izraelbe az embereket. Óvatos becslések szerint is több tízezer ember ekkor vesztette el a munkáját a palesztínok közül, mert egyszerűen nem tudott dolgozni menni...
A palesztinok többsége számára nem alternatíva a harc, nekik béke kellene, megélhetés és biztonság. Most mi van? Van egy elvileg létező, gyakorlatilag polgárháborús állapotokban leledző palesztin állam, megfelelő központi kormányzás nélkül. Ez minden, csak nem béke, és főleg nem biztonság... -
Grenzjager #29 Mindig az angol-szász és/vagy francia körzővel és vonalzóval történő rajzolgatást, határhuzogatást utáltam... mindenhol meg is van az eredménye Trianontól, Afrika államainak 95 százalékán keresztül egészen a Közel-Keletig... -
#28
Én az egészben a palesztin lakosságot sajnálom, ezért inkább az araboknak szurkolok.
Ti. felajánlották a cionistáknak Uganda területét is, ahol elfértek volna dehát nekik az kell amit a nagy könyvben leírtak. -
#27
Hát én is beverném az arcukat főleg, ha lenne mivel. -
#26
Ha felvonul valaki a határaidnál ~1000 harckocsival és 100.000 katonával, majd felhívással fordul a baráti államok felé (itt: az arab államok felé), hogy egyesült erővel támadjanak meg téged, akkor te mihez kezdenél?
Megelőző csapásnak lehet definiálni, de erősen valószínűtlen, hogy ennek hiányában az Egyiptomi, Szíriai, Jordániai és Iraki csapatok békésen elteázgattak volna az Izraeli határ mellett...
Utólagos politikai elemzések szerint Nasszer nem akart háborút, vagy legalábbis nem szándékozott komoly háborúba bonyolódni. Népszerű volt az arab államokban, és úgy vélte, hogy Izraelnek esélye sem lenne egy egyesített arab haderő ellen. Elszámolta magát elég csúnyán.
Ami Paleszínát illeti, az arabok támogatják őket - csak éppen az ottani fegyveres szervezeteket, hogy embereket toborozzanak, és terrortámadásokat intézzenek Izrael ellen. Az nekik nem eredmény, ha létrejön egy működőképes palesztin állam, hiszen annak a politikai helyzet miatt küzdenie kell az izrael ellenes fegyveres csoportokkal. A kör bezárul... -
#25
'67-ben nem az izraeliek támadtak? Vagy az hogyan definiálnád? Megelőző csapás?
Azért azt tényleg fura (inkább szánalmas), hogy a gazdak arab országok mennyire adakozók arab testvéreik felé, és a "szemét" nyugati kultúra államai tartják életben Palesztinát. -
#24
Két kérdéses népcsoport? A vallási csoportokkal mi lesz?
Attól tartok sokan nincsenek tisztában a Síita és Szunnita ellentétek nagyságával. A Mohamedán vallás két legnagyobb ága kb. olyan szinten van egymással, mint anno a református vallás és a katolikus vallás európában, párszáz évvel ezelőtt...
Irakban pl. nagyon sok erőszak nem az amerikaikkal (vagy más koaliciós erőkkel) szemben, hanem a Síita-Szunnita ellentét miatt történik. Lásd különféle robbantások vallási helyszíneken, konkrét mészárlások (az USA elkövette azt a baklövést, hogy egyes területek feletti átadta az uralmat a helyi vallási csoportoknak (Síitáknak), amik meg éltek is új hatalmukkal, és szépen nekiálltak kiválogatni az ellenőrző pontokon a Szunnitákat, beterelték őket egy épület mögé, és ott lelőtték őket. Az esetet dokumentálták, de hiába áltak nem messze amerikai csapatok, a mészárlást nem akadályozhatták meg, mondván hogy a területen már Síiták gyakorolják a hatalmat. Az eset után gyorsan viszakoztak, és a vallási alapú terület feletti uralmat visszavették mindenhol, most már csak a központi iraki hatalom fegyveresei rendelkeznek ilyen jogokkal.)
A másik szép páros a Kurd-ok vs. mindenki más. :)
A Kurd népcsoportnak nincs saját állama, de Törökországban, Irakban, Iránban és Szíriában komoly kissebbséget képviselnek. Törökországban jóideje küzdenek a függetlenségükért, jobbára terrorista módszerekkel (a Törököket sem kell félteni, híresen keményen kezelik a kissebbségek problémáit, lásd Örmény holocaust 1915-1917 között). A Kurdok régóta küzdenek saját függetlenségükért, végül valamilyen szinten ezt Szaddam Husszeinnek köszönhetik, illetve az ő rezsimjének a bukásának. Irak északi részén aféle automómiát élveznek, noha részt vesznek az Iraki politikában, a Kurd területek a békésebb régiók közé tartoztak. Múlt időben, mert a békés környezet egyben kitünő háttere lett a más országokban, főleg Törökországban működő szeparatistáknak, aminek a vége az lett, hogy Törökország nemrég bevonult Irak északi részébe... -
#23
Vala egy terror Terror topic, ahol elég részletesen ki lett vesézve az, amit a legtöbben közel-keleti konfliktusnak neveznek (Izraeli-Arab ellentét).
Van rá egy tippem, hogy itt is mivel fog kezdődni a téma, szóval onnan kiollóztam egy kis fejtágítást, amit anno elkövettem:
Először is: nincs történelmi Palesztina! Fejre tudok állni az olyan zöldségektől, hogy az Izraeliek vannak idegen földön, mivel ez marhaság!
Kis történelmi alaptudás az előzményekről: A zsidó nép ősei időszámításunk elött úgy 1200-1300 évvel léptek kb. a mai Izraeli területekre (úgy hívták, hogy a Kánaán Földje, ez kb. Eretz Yizrael héberül kiejtve, innen jön Izrael neve), és I.e. X. században egy egységes országot hoztak létre a környező területek elfoglalásával (Dávid és Salamon király ideje, ha valakinek mond ez valamit), ekkor itt egységes arab népcsoport még nem volt jelen. Majd utána kétfelé szakadt, és komoly harcokat vívtak egymással, I.e. VII. században az Asszírok igázták le őket, majd az I.e. VI. században a Babiloniai Birodalom olvasztotta magába a vidéket, és Nabukodonozor uralkodó leromboltatta Jeruzsálemet, és elüldöztette a zsidókat a vidékről. Még ennek a századnak a végén a Perzsák legyőzték a Babilóniaiakat, és újraépítették Jeruzsálemet, és visszaadták a területett a zsidóknak (de a fenhatóság a Perzsáké maradt). I.e. 63.-ban a Római birodalom megszállta a vidéket, és Szyria provinciához csatolták. Valamikor az I.-II. század környékéről van az első történelmi emlék Palesztínáról, ugyanis a zsidók így nevezték a "Palesztinok földjét". Időszámításunk után a VII. században az arabok hódították meg Jeruzsálemet, és az arab birodalomhoz (Arábiához) tartozott hosszú ideig (persze közben rövidebb időkre megszállták a vidéket az európai keresztes hadjáratok idején, de ezek csak átmeneti időszakok voltak, a végén ismét arab kézre került a terület). A zsidók eközben kivándoroltak európába (ott amúgy sok esetben voltak üldözva a keresztény inkvizicó álltal). A XVI. századra az Ottomán birodalom (Törökországhoz) terjesztette ki a hatalmát (az Ottomán-birodalom fénykorában), a mihez tartás végett a törökök nem arabok, saját nyelvük és kultúrájuk van. Az 1800-as években a területett többségében palesztinok lakták, és ekkor kezdődött a cionista mozgalom, amelynek lényege létrehozni a zsidó államot, az egykori szent föld területén. Ekkoriban a zsidók a palesztinoktól pénzért vásároltak területeket a bevándorló zsidóknak, és városokat, falvakat alapítottak, valamint mezőgazdaságba fogtak, és szép lassan termelni kezdtek az addig megműveletlen sivatagos vidéken. Az I. VH.-ban a terület az angolok kezére került (ugye az Ottomán birodalom / Törökország a tengelyhatalmakhoz tartozott), és Palesztina néven a brit birodalom része lett. A szélsőséges zsidók ez időben már keményebb eszközökhöz nyúltak, hogy létrehozzák saját államukat, terrorista módszerekkel küzdöttek először a törökök, majd az angolok ellen. A két világháború között kezdett kiélőzdni a helyzet az arabok és a zsidók között, főleg, hogy a 20-as, 30-as években már tömegesen érkeztek a fasiszta és kommunista üldözés elöl menekülő zsidók bevándorlók, és a britek cseppett sem örültek nekik, olyannyira, hogy a angol hadihajók állították meg a menekülteket szállító hajókat, és az elfogottakat Cipruson zárták koncentrációs táborokba. A 1945-ben a Szovjetúnió és az USA megegyezett, hogy létrehozzák a zsidó államot, és hogy valahogy elejét vegyék a paprikás hangulatnak, két államot álmodtak meg, egy Zsidó és egy Palesztin államot, Jeruzsálemet, amely mindkét vallás számára szent hely pedig nemzetközi felügyelet alá helyezi (az 1945-ös ENSZ határozatban meghatározott felosztás). A nagyhatalmak vakságának köszönhetően egyik népcsoportot sem sikerült kielégíteniük (bár valószinüleg lehetettlen lett volna mindkét csoport számára elfogadhatónak tartott terv kidolgozása), mivel végülis rájuk erőszakolták volna egy általuk nem elfogadott változatot, ezért a két csoport egymásnak esett, és az angolok két tűz között találták magukat, majd végül ki is vonultak Palesztina/Izrael területéről. 1948-ban volt az első Arab-Izraeli háború, és a zsidók elfoglalták az 1945-ös palesztin területek jó részét, de Jordána simán bevonult Ciszjordániába (nem különösebben érdekelte őket, hogy a terület elvileg Palesztinoké). Érdekesség: azon államok jó része, amelyek Izrael létét nem ismerik el, szintén ebben az időszakban jöttek létre, Jordánia, Szíria, Irak, stb., ezek mind a II. Világháború utáni politikai megállapodások szülöttei, legtöbbjüknek nincs igazi történelmi háttere. Izrael függetlenségét 1948-ban kiáltották ki, és az ENSZ-ben az Egyesült Államok mellett több nyugat-barát ország is egyből aláírta azt (köztük az Irán), nem sokkal később a Szovjetunió és a keleti blokk is követte őket. A palesztinoknak nem volt egységes vezetésük, sem olyan politikai támogatottságuk, hogy hasonlóban reménykedjenek (visszautalnék arra, hogy az akkor létrejött arab államokat nem érdekelte igazán a palesztinok sorsa).
1956-ban jött a Szuezi-válság, az akkori, új Egyiptomi kormány államosította a Szuezi-csatornát (ez Anglia számára nagy csapás volt), Izrael (előzetes, titkos megállapodás álltal) megtámadta Egyiptomot, az Angolok és a Franciák pedig kvázi megszállták a Szuezi-csatorna vidékét aféle "békefentartóként", az USA azonban politikailag kikényszerítette a Trió kivonulását Egyiptomból (és ismét: ekkoriban pl. a zsidó állam főleg Angol és Francia támogatást élvezett). Eközben a Palesztinok jó része elmenekült Izrael területéről, és számtalan palesztin menekülttábor jött létre időközben. A hatnapos háborúban (1967) az arab koalició megtámadta Izraelt, ám a támadást visszaverték, és végül az zsidók elfoglalták Csiszjordániát, a Golán fensíkot és egész Jeruzsálemet, valamit a Sínai-félszigetett (ez utóbbiról 1982-ben kivonultak). 1973-ban Szíria és Egyiptom támadta meg Izraelt, és végül az ENSZ választotta szét a feleket, Izrael és Egyiptom között csak 1979-ben jött létre a különbéke (az USA közvetítésével), ami miatt évekig kirekesztette Egyiptomot a többi arab állam. Ezek után az arab államok inkább a Palesztinok felbújtásával törtek borsot Izrael orra alá, pénzel és fegyverrel támogatják a szélsőséges palesztin szervezeteket, amelyek főleg terrorakciókkal zaklatják az izraelieket, miközben az általuk fentartott iskoláikban szélsőséges tanokat oktatnak, és harcra, a zsidók ellen nevelik a gyerekeket. A palesztin szélsőségesek Libanon déli részén egy saját befolyási övezetett hoztak létre, ahol az emberrablásokat és az egyébb terrorakcióikat biztonsággal előkészíthették, 1982-ben Libanonban meggyilkolták az Izraeli nagykövetett, ezért Izrael megszálta egész libanont (egyébként akkor a bevonuló IDF katonákat örömújongással fogaták a siíták, mivel a szélsőséges miliciák rettegésben tartották addig őket), azonban elkövették azt a baklövést, hogy egy Izrael-barát kormányt akartak létrehozni Libanonban. Ez nem sikerült, és valóságos darázsfészek lett a terület, majd 2000-ben Izrael kivonult Libanonból. Az "egységes" ellenállás kezdete 1987, az első Intifáda kirobbanásának lehet tekinteni. Az Intifáda alulról jövő kezdeményezés volt, de széleskörűen terjedt, és általános bojkott (pl. a tanulók nem mentek iskolába, a munkások dolgozni, stb.) valamint zavargásokat jelentett, kövekkel, majd molotov-koktélokkal támadtak az izraeli katonákra. Arafat mozgalma, a PFSZ ekkor kezdett a csúcsra törni, mivel 1988-ban végülis megalkották a Palesztin államot (határok és kormány nélkül), és lemondtak a terror eszközéről, céljuknak pedig a nemzetközileg elismert Palesztin állam létrehozása lett. 1993-ban megállapodás született a Palesztin állam és Izrael kölcsönös elismeréséről (1990-ben a PFSZ már elismerte Izrael létét), valamint az önálló Palesztin állam létrehozásáról, a PFSZ (és fő fegyveres szerve, a Fatah) 1993 és 2000 (a második Intifáda kikiáltása) között nem harcolt fegyverrel Izrael ellen, hanem a politikai erőre bízta a megoldást. Jichak Rabin miniszterelnök a megegyezésre való törékvésérét az életével fizetett, mivel egy szélsőséges zsidó telepes megölte 1995-ben. 1994-tól a Palesztinok bizonyos területek fölött megkapják a hatalom gyakorlásának jogát, és noha folyamatosan voltak szélsőséges akciók mindkét oldalon, úgy tünt, hogy megszületik a végső békeegyezmény. 2000-ben Camp David-ben Arafat, Clinton és Barak tárgyalásokat folytat a végleges megállapodásról, de Arafat nem fogadja el az Izraeliek ajánlatát, és több területett követel (később Arafat is elismerte, hogy hiba volt nem elfogadni az akkori változatot). Még 2000-ben Sharon (akkor még ellenzéki képviselőként) ellátogat a Templom-hegyre, ami az arabok szent helye, ezért néhány szélsőséges szervezet meghírdeti a második Intifádát. Azóta a palesztinok végülis saját, nemzetközileg elismert országot kaptak, de saját belső problémákkal kell megküzdeniük. Nevezetesen a palesztinok két fő fegyveres (és politikai) csoportja harcol a hatalomért, az Arafat féle Fatah, és a radikálisabb Hamasz. Tudni kell, hogy Arafat ugyan Nobel-békedíjas volt, de a hatalmát komoly korrupciót jellemzete, a békéért rengeteg pénzt pumpáltak európai országok és amerika ide, de a pénz nagy része a holdudvart gazdagította. A Hamasz továbbra is elítéli Izrael létezését, és az utóbbi időben az izraelel nem szimpatizáló arab (és perzsa) államok őket támogatják. A baj 2006-ban tört igazán a felszínre, amikor a Hamasz került hatalomra a választásokkal, A nyugati országok és Izrael kerek-perec kijelentették, hogy a Hamasz vezette Palesztin kormánnyal nem tárgyalnak, pláne nem adnak nekik pénzt, hiába ők nyerték a választásokat. A palesztinok vergődtek a kétségbesett felismerésben, hogy hiába van már saját államuk, az nem életképes külső segítség nélkül, és az amúgy gazdag arab országok pedig nem igazán tömik őket pénzel, pedig mindig hangoztatják, hogy mennyire támogatják a palesztinokat (megj.: az arab államok közül több is folyósít pénzt a Palesztin kormánynak, de nem túl jelentős összegeket, a legnagyobb támogató eddig az USA és az EU volt, ez utóbbin belül főleg Franciaország). 2006-ban a Hamasz vezette kormány miniszterelnöke nyiltan kijelentette, hogy a Palesztin Kormányzat sose ismerte el Izrael létezését (noha ez korábban a nemzetközi elismerés egyik kulcseleme volt), és sose nyugszanak, amíg Jeruzsálemet nem fogják teljes mértékben uralni, ami további olaj volt a tűzre. 2007-ben nemzetközi nyomásra a Fatah hátterű köztársasági elnök feloszlatta a kormányt, és a gázai övezet a Hamasz, Csiszjordánia pedig Fatah uralom alatt működik. A két konkurens palesztin szervezet közötti harcokban becslések szerint több ezer ember halt meg az elmúlt két évben.
Izrael oldaláról sem túl rózsás a kép. Az izraeli szélsőségesek egész Izrael területére, sőt, egyes Jordániai és Szíriai területekre is igényt tartanak. Mivel a saját területüknek vélik, ezért jogosnak érzik azt, hogy telepeket hozzanak létre. Ezek a telepek aféle kis erődök sokszor, saját fegyveres őrséggel, a kínosabb területeket katonai védelemmel. Az összezördülések sokszor az engedély nélkül, ilyen vagy olyan szinten palesztin területen létrehozott telepek miatt van. Izrael számára is kínos a helyzet, mert politikailag nem túl szerencsés azt mondani, hogy márpedig oda nem lehet telepeket építeni, másfelől viszont a nemzetközi nyomás miatt meg kell tenniük, ilyenkor jönnek az erőszakos kitelepítések, és az ezzel járó, többnyire nem fegyveres, csak kődobálós összecsapások az izraeli hadsereg és a telepesek között (fegyvereik vannak a telepeseknek is, de annyi eszük azért van, hogy az Izraeli hadseregnek nem nyitnak tüzet, mert eléggé egyenlőtlen küzdelem lenne). Ugyanakkor lebecsülni sem szabad őket, a Jicak Rabin miniszterelnököt például az Oslói egyezmény miatt ölte meg egy izraeli szélsőséges.
A megszált területek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy oda-vissza való foglalgatások voltak, például a Gáza-övezetet Egyiptom szálta meg, Csiszjordániát pedig Jordánia, noha az eredeti rendezési terv Palesztinának adta őket. A később megszált területek pedig (kivéve a Szuezi-válságot) mind úgy kerültek izraeli kézre, hogy a támadó államok (Egyiptom, Szíria) területét szálta meg Izrael.
Egy kis mostani áttekintés pedig haderő tekintetében: Izrael jelenleg a világ talán leghatékonyabb hadseregével rendelkezik. 18 éves korban az Izraeli állampolgárok sorállományba kerülnek, a férfiak három, a nők két évre, bizonyos kivételek vannak (vallásos illetve meggyőződésbeli okokra hivatkozva), de a lakosság nagy része nem bújik ki a szolgálat alól. Hadseregük folyamatosan fejleszt, fegyvereik hadrafoghatósága példásnak tekinthető. Elismerten a városi hadviselés legavatottabb szakértői, rengeteg speciális járművet alkottak kifejezetten a városi környezetben való használatra. Jelenleg a környező országok közül egyedül Egyiptom rendelkezik hozzá mérhető haderővel, bár ehhez az kellett, hogy az ország az Egyesül Államokkal jó viszonyt ápol, ezért igen kedvező áron juthatott amerikai eredető fegyverekhez (Egyiptom volt az M1A1 Abrams első külföldi használója, emelett F-16-os vadászgépekkel és AH-64D harci helikopterrel is rendelkezik). Nem utolsó sorban pedig Izrael atomfegyverrel is rendelkezik...
Azt hiszem ennyi elég bemelegítésnek, ha valaki úgy véli valamiben téves a fenti összefoglalóm, akkor írja le, hogy miben és hol tévedtem (lehetőleg forrásokkal), hátha valóban én vagyok tévúton.
Igyekeztem nem belemenni a részletekbe (Müncheni olimpia, sabrai és satillai mészárlás, stb.), azok egy külön fejezetet érdemelnének. -
#22
A 3. vh. meg már tart egy ideje, csak még úgymond "csendesen pislákol". A nagy kaboooooooom majd ezután jön, nyugi. -
#21
erősen torzítottam 
-
#20
ha még csak 2 lenne. -
#19
*áldva -
#18
a konfliktus "kódolva" van a területen, mivel két eltérő 'mentalitású' és vallású népcsoport lakik egymással szomszédságban s mindkettő megvan álldva a saját küldetéstudatával vmit mindkettő radikális és bigott
ezt még tetézi, hogy a koolajkészletek legnagyobb hányada ezen a területen található, amire a fejlett állomnak nagy szüksége van s mi egyszerübb mint elvenni erővel
tehát béke nem lesz míg ott van olaj és a két kérdéses népcsoport
szigorú magánvélemyény -
#17
nagy valószínűséggel ez is elsüllyed majd mint az. -
Grenzjager #16 Mi is összebalhéztunk egyszer-kétszer(...n-szer) a terror topikban... a régi szép idők 
. Igaz Punker?
...most még csak figyelek a szemem sarkából...
. kiváncsiam várom hova fejlődik ez a topik.
-
#15
igenis mester [de azért olvasnom még szabad?] -
#14
ennyi a lényeget összefoglaltad, különösen hogy ez sokkal inkább gazdasági és kultúrális konfliktus, az ég világon semmi köze a magyar politikához. -
#13
takarodjál el innen de nagyon gyorsan! -
#12
attól tartok, hogy nem mindenki fogja látni, hogy hol is a határ.
és ilyen alapon nagyon sok hasonló topik nyílhatna, ami szigorúan objektív vitának helyet adhatna, de nincs annyi moderátor, hogy mindegyikre rá lehessen állítani őket, hoyg rendszeresen szanáljanak
persze lehet, hogy tévedek, és meghagyják a topikot
[és no offense, de a topiknyitó is érdekes, minden hónapban nyit legalább egy témát; amik, még ha nem is zárják őket, nem hiszem, hog túl létjogosultak. aztán gyakorlatilag vissza se néz oda.]
"mikor lesz béke a Közel-Keleten?" ez meg ugye egy költői kérdés, mert vitázhatunk akármennyit, mi itt Mo-n gép előtt ülve, leginkább hírekből informálódva tuti, nem jövünk rá. majd jönnek a legendák, ami flame-eket szül...
egyébként SG-n a "tudomány" fogalma inkább az angol "science"-et takarja, humán témákban nem sok cikk/hír jelenik meg, inkább csak reáliák.
písz (a Közel-Keletre is! :) -
#11
Na sok szerencsét a topikhoz... xD -
#10
-
G_ArchAngel #9 én úgy tudom, hogy az SG-n a magyar belpolitikát nem látják szívesen...
nehogy már felnőttek ne beszélgethessenek egy fórumon, ami a "Tudomány"-t is képviseli a Közel-keleti konflikusokról...?
ha van egy rendes moderáció, akkor az antiszemita hozzászólások törölhetők, mert a téma érdekes és aktuális, akár a vallás, haditechnika, sajtó vagy külpolitikai szempontból közelítjök meg...
ennyi erővel minden haditechnikával és világháborúval kapcsolatos topic zárható lenne az SG-n...
-
#8
Sajnos sose... Amíg olaj van addig az amcsik fogják sorra lerohanni, aztán majd a területekért megy a harc a közel-keleti államok között... Szóval sajnos nem valószínű hogy valaha is nyugi lesz -
#7
ez politikai topic nem itt a helye -
#6
jonapot, jó politizálást, de ne itt pliz close del htnx. -
#5
Majd ha elfogy az olaj, elmennek az amcsik, béke ott sose lesz.Ez ott lett elcseszve, hogy a zsidókat berakták az arabok közé. -
#4
ha kihal az emberiseg... -
#3
sose lesz..... -
#2
