Önbizalomhiány

bemeséled magadnak,közben semmi ellenszenv sincs,zavar hogy nem körületted forog a viág.

csak kocka 😄

Gép elõtt átkozottul nem jön le, hogy mennyire nem szólok senkihez... mert neten van kb. 50 haverom, szóban meg egyszerûen nem megy

gondod sincs

Hogy érted... ez neked semmi?

Hát most mit csináljak, humorérzékem sincs XD

oké nincs semmi problémád ahogy látom

gyenge<#szomoru1>

(csak vicc volt 😄

Esetleg nálad. XD

Hogyne... fogyaték XD

Velem a legtöbb ismerõsöm, tanárom annyira ellenszenves, h inkább lesz..m õket, meg se szólalok szinte soha, mert úgyis csak veszekedés, meg bunyó lenne a vége(nem egy eset volt már)---persze nem tanárral volt a bunyó hehe

fogyaték esetleg?<#idiota>

Néha olyan mintha be lennék zárva a saját fejembe 😊 (a kulcsot meg nem találom) (((pedig autista nem vok)) egyszerûen csak sokszor lefagy a "gép" hehe

olyan nincs hogy teljesen antiszociális biztos van amirõl tudsz beszélni vagy szeretsz..deh van jó oldala is😄

akkor meg?<#wilting>

Ott a probléma hogy egy [email protected] antiszocális lúzer vok. 😊

Össze is jöhetett vna párszor... tényleg fullos bige volt (O.M.G) -- csak nem akartam magammal égetni (õt) ---mármint h. egy ilyen alakkal szóba állt vna...

akkor hol a probléma?

haverok?azok mire jók?<#idiota>
buli?ugyan már unalom<#vigyor>
csaj?azt se hiszem hogy nem jönne öxe egy.a probléma esetleg ott jön ha fullost akarsz<#idiota>

De ezek nekem elérhetetlenek, úgyhogy nem is tom miért írtam ide...

mondjuk haverok, buli, fanta, (csaj) hehe

Depresszió, hát nemtom. Sztem nem. Mert azért megtalálom azokat a dolgokat, amiket szeretek csinálni (pl. vezetés..(autó)hehe) csak sajnos ilyen beszari lúzernek születtem hehe

foglald pár szóba hogy mi hiányzik az életedbõl?

ugyan már messze áll attól.inkább csak kibeszéli a problémáit

Hát mivel megváltozni rohadtul nem tudok, ezért két lehetõségem van (vagy frankón kinyiffantom magam (((ez nem túl szimpatikus megoldás)) vagy pedig fogom a cókmókom és elmenekülök jó messzire, pl. Alaszkába (lsd. Út a vadonba c. film)

depresszió szó mond neked vmit? 😊

mi is lenne a célod?

és pedig?

szóval mi is a problémád?

Hehehe... Berlinboy, campy.... ahogy látom alakíthatunk egy klub-ot.. 😞
Azt hiszem, nálam antiszociálisabb ember nincs a világon... Köszönhetõen a remek kis embergyûlöletemnek... jah és annak, hogy mindenki gyûlöl engem is... és ezt ráadásul egy kedves osztálytársam a szemembe is mondta (na ezt übereljétek) Csajozni eddig 4szer próbáltam (ebbõl 0) pontosabban csak kétszer... mert a másik két alkalommal a csaj kezdeményezett (csak túl szépek voltak hozzám, így úgy gondoltam ekkora balfékkel úgyse akarnának járni, úgyhogy elfutottam)... Kétszer bevállaltam, elbuktam. Tényleg vannak ezek szerint akik magányra születtek. De hát a remény hal meg utoljára. 😊 Úgyhogy nem tehetek mást csak küzdök, és bízok. (bár egyre kevésbé) Általában csak ülök otthon... semmi.... már focizni sincs kedvem kimenni ,legutóbb, amikor +próbáltam, arconköptek...(lassan befejezem már a középiskolát, úgyhogy azt hiszem nekem már nincs remény) Aki egész középsuli alatt nem tudott megváltozni, az már nem is fog....

"ugye milyen szar érzés az hogy azt hiszed mindig rólad beszélnek???"


Áz....Nem tudok feloldódni,felszabadulni.általéánosaban az osztáály egyik legnagyobb idiótája voltam(jó értelemben)most meg...pfff alig szólok be vmit még órán is,sõt semmit.(hangosan) 😞

Mind1 most más cél vezérel..Most arra koncentrálok...

szocfóbos vagy...

fú ez érdekes hasonló a helyzet én is csak 1-2 emberrel vagyok jóba, viszont a lányokkal is egész jól ellehet dumálni az osztállyal nincsen gond e tekintetben máárr...de programokat nem nagyon csinálok velük a nagyrészük messze van😊 + õket a buli érdekli nagyrészt...szval mások mint én!!!

ugye milyen szar érzés az hogy azt hiszed mindig rólad beszélnek??? ááá és nem tudok ez ellen mit tenni😊

jaj ez mind szép és gratulálok , de én csak 18 vagyok hogy a fenébe jussak ki külföldre ha nincs pénz?😊 a másik nincsen a suliba konditerem...de mondom nekem az sem növelné az egómat!!!

Nálam is a sport volt az a dolog, ami elterelte a figyelmemet, mikor az exem elhagyott. Jótt tett nagyon, pedig csak 3 hónapig csináltam.
Sokat segített abban - ugyanúgy mint neked - hogy ne gondoljak állandóan rá és arra amit tett.
Szóval bátran ajánlom én is a sportot mindenkinek, konditerem, fitnesszterem mind jó rá!

Cabell:"ahol az emberek elárulják egymást, ráadásul pont azok, akikben megbízol, akiket igazán szeretsz, basszus…pont azok, akiknek tényleg, kurvára nem kéne megbántania…"

Nem csak te gondolod igy..ilyen a világ..


Campy:"és ezekszerint van valami kisebbségi érzésem amirõl magam sem tudok talán az h egyszerûen mindenki csúnyán néz rám nem tudom".


Na ez bennem nagyon megvan....Ezért nem szólok senkihez...eleve ugy állok hozzá mindekihez(thx to általános isk),hogy a k|_|rv@ @nyádat basztassad...Mindig arra gondolok mikor hallok vkit nevetni,h rajtam nevet,ha vkit/vkviket látok h rámnéznek ugy állok hozzá,h rólam beszéltek/röhögtök mi a m... k... a...tokat!Hogy dögölnétek meg!!

Ugyhogy inkább ne szólok senkihez mert mindig azt "várom" h negativan áll hozzám,elhajt beszól....Vagy ha õ nem akkor vki körülöttünk.A lámaplázzal meg ezekkel nincs bajom,ha vmit akarok,akkor nem érdekel az izgalom,lesz@rom csak megyek elõre.Közép 3. évében 1etlene ember van(talán 2)akivel normálisan el tudok beszélgetni....És egyik se lány.Hozzájuk egyáltalán nem szólok....Fenntartásaim vannak velük is....Meg nem akarom h állandóan rákvörös élegyen a fejem akárkivel beszélek(lány).....Ez általános probléma.Engem nem érdekel...De a környezet....Hiába akarok leszarni õket,nem megy.

bocsánat, ez campynak ment.

Nézd, az általad leírt problémára éppenséggel a konditerem az egyik legjobb megoldás….sõt, meggyõzõdésem, ha agykurkászhoz mennél, õ is valami hasonlót ajánlana.
A hangsúly végülis nem a konditermen van, hanem az aktív elfoglaltságon. Ennek két elõnye is van: legalább egy ideig arra koncentrálsz, azaz eltereli a gondolataidat, és ha a dolog olyan, levezeti a feszültséget.

De hogy ne úgy érezd, hogy itt okoskodik neked egy srác, de könnyen beszél, mondok egy személyes példát. Pár hónapja, kiderült, hogy egy csaj, akiért megvesztem, megcsalt. Tudni kell rólam, hogy talán erre vagyok a legallergiásabb. Annyira fájt a dolog, hogy szinte éreztem, hogy valamivel nehezebb a mellkasom, és néha most is fáj… Voltaképpen egésznap ezen õrlõdtem, legszívesebben ki sem mozdultam itthonról, mert frusztrált a világ, és frusztráltam saját magam….úgy éreztem, hogy utálom az embereket, és hogy ki akarok lépni ebbõl a szánalmas világból, ahol az emberek elárulják egymást, ráadásul pont azok, akikben megbízol, akiket igazán szeretsz, basszus…pont azok, akiknek tényleg, kurvára nem kéne megbántania…

Hetek teltek el így, lassan élni is elfelejtettem, kb nem voltam más mint egy merõ felindultság. Dühös voltam, sértett, és egy kurva büszke srác, akinek most a büszkeségébe tiportak….ilyet korábban sosem éltem meg, erre puff….

Ez így ment egy ideig….még a suliból is lógtam, mert utáltam az osztályom, és az egyetlen társam a laptopom lett rövidesen….aztán egykét hét után, egyszercsak a laptopom meghalt. Nem reagált se onra se offra, akár kalapácsként is használhattam volna, mert kész, vége volt. Hoppá! A társamnak annyi volt. Addig ez olyan volt, mint egy kulcs a házhoz, szóval végülis nem nagyon volt értelme hazajönni nélküle. Kétségbe estem….most mi a szar lesz? Kint tanultam Angliába, (azóta is), haverok, család otthon, nekem csak a laptopom volt. Persze azonnal meg akartam csináltatni, de rövidesen kiderült, a legközelebbi HP szerviz Londonban van, ha meg egy vagyonért megcsináltatom máshol, elvész a garancia. Másfél hónapja voltam kint Angliában. Az elsõ laptoptalan napomon elmentem fodrászhoz. Külföldön, fodrászhoz. Nem nagy szó, de óriási elõrelépés volt. Addig a legnagyobb akcióm a kenyérvásárlás volt a boltban. Vettem néhány gagyi magazint, amit majd olvasgathatok. De ami legfontosabb: bejelentkeztem a suli konditermébe. KONDITEREM. Többet voltam kint az elsõ laptoptalan napomon, mint addig összesen. Persze továbbra is sokat gondoltam a barátnõm tettére, de már most csináltam egykét dolgot (fizettem a pénztárnál, nézegettem az új hajam) amik legalább lekötötték a figyelmem, és közben lehetetlen lett volna a csajom akciójára gondolni.

A konditeremben hamarosan munkához láttam. Eleinte másfél órát töltöttem lent maximum, de addig elképzelhet len lett volna, hogy másfél órát, egyhuzamban egy dologgal töltsek, intenzíven. És másfél óráig, egy pillanatra sem gondoltam a fájdalmaimra! Olyan hülyeségek kötötték le az agyam, hogy a sok bodybuilder között vajon nem festek-e hülyén, és hasonlók. Nem telt el sok idõ, és két-kétésfél órákat töltöttem lent, méghozzá azt az idõt olyan intenzív munkával töltöttem, hogy utána néha órákig regenerálódtam az öltözõben. És akármilyen hihetetlen, azalatt sem a nõre gondoltam! Több óra, lelki fájdalom nélkül! Elképesztõ volt…

Ráadásul kis idõ után jöttek az eredmények, amik fantsztikus közérzetet adtak, a kiállásom magabiztos lett, a testem feszes és kemény, és a lelkesedéstõl a napom többi részét is ehhez igazítottam – az edzéshez igazítottam a kajáimat, a napirendem – és ez a morálomat az egekbe repítette. Rendszerezve voltam, és mindenek elõtt odabent a dolgok RENDEZVE. Kiegyensúlyozottabb, tisztább fejû lettem, mint valaha. Ráadásul egyik siker sarkallt a másikra, és a suli is jobban ment.

Nemrég voltam otthon látogatni, a szüleim, és mások is mondták, hogy olyan tiszta, kiegyensúlyozottabb tekintetem van, és hogy jó rámnézni…hát igen, ez igen!

Nem, ott van közvetlen mellettünk... Egyébként nem simerem, csak annyi h a nevét tudom 😊

ez attól függ, ha két terem távolságnál messzebb van, akkor hülye lennél odagyalogolni😊

Hali!

Van egy évfolyamtárasm (csaj) és nem tudom, hogy myvipen kérdezzem meg az msn címét és vegyem föl, vagy személyesen mennyek oda és úgy beszéljek? :]

mégvalami a pszichologus se tudna segíteni mivel nem hagynám h turkásszon az agyamba😄 pedig régen gondolkoztunk rajta...kisebb koromban bújos gyerek voltam, eleve ha vendég jött a lakásba akkor hopp már az asztal alatt voltam😄 manapság nem így van de ahogy öregszem egyre rosszabb a kommunikációm az emberekkel pedig régebben jobb volt valszeg többet kéne olvasnom😊

ugyanezt mondogatom sokaknak😄😄 nem hiszik el

fogalmam sincs alapból nem íbrok az emberek szemébe lenni legyen bármilyen nemû, nem tudok mosolyogni apám halála óta kb alig alig... és ezekszerint van valami kisebbségi érzésem amirõl magam sem tudok talán az h egyszerûen mindenki csúnyán néz rám nem tudom... ezt érzem állandóan nem tudom az izgalmat leküzdeni pl akkor ha felelnem kell vmibõl...remeg a hangom ideges vagyok ez a lámpaláz...minden kikapcsol nálam...->beszélgetés közben azért más vkivel szemtõl szembe de ott az általános hiba van egy ideig eltudok beszélgetni az emberekkel, de nincsen konkrét állandó témám,
de minden embernél ez van ez a most "nincs kedvem veled beszélni stílus" hogy még a családomban is...ezért félek kimenni az utcára néha, ezért volt h kamaszkoromban iszonyúan elzárkoztam mindentõl, inkább játszogattam...ugye nem volt normális tesóm egyedül nem megy az olyan dolog h társaságba menjek!!! és a legfõbb gond senkivel nem nagyon tudtam megbeszélni a problémáim itthon se nagyon...most kb 1-2 év szoktam csak néhány emberkéne elmondani mi bánt meg ugye ide az SG-re...

na ebbõl vegyétek ki a hülye jellemem😄 csodálkoztok ha a magamfajta nem talál senkit sem, egyszerûen sokat agyalok ez van. Talán ha nem is foglalkoznék semmivel se csak hagynám a dolgokat akkor még jobb lenne, de az a gond h ugyanígy menne minden tovább lusta vagyok változtatni magamon, vagy pedig az új énemtõl félek...nem akarok megváltozni

fúha😄 ebbõl semmit nem tudok kivenni😄 csak annyit h 6 bukás volt eddig😞 mesélted nekem az egyiket...

na ugye😄...kb ugyanannyira jó és ugyanannyira rossz hogy nincs😄..szóval azért nem vészes néha jó lenne,néha nem😄...

Ha nem kéne barátnõ, akkor mondhatnád magad elégedettnek, vagy hogy megelégszel azzal, ami van. Amúgy meg értem, hogy egy barátnõ hiányzik..

Életemben szemtõl szembe soha,hiába gyáva vagyok én😄.....Kb mindig msn-be próbáltam letudni de még ott is rettegtem na de lényegre 7 bõl 6 bukás volt😄.ezek voltak a komolyak(úgy értem voltak mások is de õket csak unalomûzésbõl elszórakozgatni hülyítésbõl azok persze mind öxejöttek volna de nem akartam(mondtam utána vagy kicsit késõbb hogy csak hülyültem😄) így van az ha nem tetszik az öxejönne😄)
A történet kb annyi hogy az aki be jött nekem alkalmasnak tartottam volna megtartani de végül hoxú idõ után dobott mert megunt és megunás közben keresett és talált újat😄...Ennyi.A második kérdés értelmetlen vagy csak én nem értem hogy ezt most hogy érted?😄

Hány lánynál próbálkoztál eddig? Ha háromnál többel, akkor már lehetsz nagy filozófus. 😊

Akkor most is elégedett lennél. 😊 Mi lenne, ha nem kéne barátnõ? Szerelmes vagy, vagy mi? Nem ismerem az elõzményeket, azért kérdem.