443
  • u53r
    #403
    Én meg a beírásaid szinvonala alapján 9 évesnek véltelek
    lol
  • mikike
    #402
    "sokkal" összetetteb
  • mikike
    #401
    amúgy az eddigi beírásaid alapján szimpatikusnak tűnsz
    "fiatal" koromban én is hasonlóképpen vélekedtem a világról, mint te
    mondjuk most innen úgy tűnik, rettentesen ostoba voltam
    de hát ezen át kell menni

    jobb lenne ha a matrix-ban a (megvalósíthatatlan) MI helyett a beszélgetésekre figyelnél az orkálummal, meg a merovingivel
    azok nagyon jók
  • u53r
    #400
    Egy idegsejtnek annyi a dolga, hogy ha elég sok bemenetet kap, akkor küld egy jelet.
    Ha nem nézzük a kémiai aktivitást, ami kicsit összetettebb.
  • u53r
    #399
    Túl sok kvantumfizikát olvastam. Én abból vontam le ezt a következtetést.
    Mélyedj el a témában, és majd rájössz honnan merítik az ötleteket a legelvontabb filmekhez.
  • mikike
    #398
    túl sok sci-fit nézel
    amúgy jó az a film, csak te pont a fictiont próbálod értelmezni belőle
  • dez
    #397
    Na, ez bizony messze nem ilyen egyszerű. Az idegsejtek maguktól alakítják ki a hálózatot, az csak nagy vonalakban van kódolva. Így mindenkinek más egy kicsit az agya, és különben is folyamatosan átalakul. Ha megsérül egy rész, más részek idővel többé-kevésbé át tudják venni annak feladatát. Nos, honnan tudja itt egy agysejt, hogy a számára elvileg teljesen értelmezhetetlen információ-morzsák tengerében mi a dolga?
  • dez
    #396
    Ha a dolog "interaktív", akkor nélküle működésképtelen az agy is, és egy azt utánozni próbáló gép is.
  • dez
    #395
    Miből gondolod, hogy a relativitás illúzió? És miért lenne az EPR a kvantummechanika "fő próbája"? Sok más kísérleti eredmény is van.
  • dez
    #394
    Ez jó gondolatnak tűnik.
  • dez
    #393
    Attól ugyan nem lesz, hogy te itt kijelented.
    Azt nem tudhatod, egy sejtnek van-e vagy sem. (Egyszer nézzél meg mikroszkóp alatt egy amőbát.)
  • dez
    #392
    Dehogynem: lásd előző hsz-ed. :P Aki nem tud még egy párat sorolni kapásból, az idióta.
  • dez
    #391
    Nem is tudtam, hogy azoknak van (nem elméleti) tengelye.
  • u53r
    #390
    virusok..

    nemtom miért jutott eszembe
  • u53r
    #389
    Szokásos duma, hogy a gép fix programú, és aki ismeri a gép felépítését, az hogy állíthat olyat, hogy öntudata lehet.

    Nos egy sejtnek is van programja, ami épp úgy fix, mint a gépé, csak rugalmasabb és komplexebb, összetettebb.
    Ez a program a proteinek gyártási sorrendjét írja le, és hogy melyiket, mikor kell legyártani.

    Ugyan már, ne mondja nekem senki, hogy ha ezekből sokat rakok össze, annak öntudata lesz . ;)))))

    lool
  • u53r
    #388
    Honnan lehet BIZTOSRA tudni, hogy valakinek(valaminek) öntudata van?
    Sehonnan.

    Mi látjuk meg benne az öntudatot.

  • u53r
    #387
    Ameddig valaki nem küld jelet a múltba EPR csatolt fotonpárokkal, addig a kvantumfizika ugyan úgy egy illúziót ir le, mint a relativitás.

  • u53r
    #386
    Emlékeztek, mit mondtak a matrixba?

    A mátrix az, amivel elrejtik előled a valóságot.
    És kik rejtik el?
    A gépek.

    Minden mérés műszerekkel(gépekkel) történik. A kvantumfizika és a relativitás a gépekre vonatkozik, a gépek és a valóság kapcsolatát írják le.
    Nem magát a valóságot.

    A tér nem négydimenziós, hanem ha időket és távolságokat mérünk, akkor az egész olyan, mintha az lenne.
    A foton nem hullám meg részecske meg mindkettő meg egyikse, hanem a kisérleti berendezés felépítésétől függ, hogy mi milyen következtetést fogunk levonni a kisérlet eredményéből.

  • u53r
    #385
    A kvantumfizika nem mérvadó, mivel csak a mérésekre vonatkozik, nem a valóságra.
    Épp ahogy a relativitás.

    mérések egyenlő gépek
  • u53r
    #384
    A gépeknek lesz öntudatuk, függetlenül attól, hogy mit agyaltok itt össze.

    Egyetlen sejtnek sohase lehet öntudata, mégis egy bizonyos összetettségnél megjelent.
    Ugyan ez fog történni a gépekkel. Nem egyedi gépeknek lesz öntudatuk...

    ;))
  • u53r
    #383
    Valaki már egyszer kérdezte, hogy mondjatok olyat, amit ember talált ki és amihez hasonló nincs a természetben.
    Egy válasz se jött.

    lool
  • u53r
    #382
    "Amikor még nem letező dolgokat találsz ki. Szerinted, hogy találtak fel dolgokat. pl a kereket? Láttsz a természetben ahhoz hasonlót? "

    Nap, Hold, hegyoldalról leguruló kő vagy farönk.
  • maestro85
    #381
    Sajna kreativitás nem annyi mint amiről beszél. Az amolyan intellektuális korlátlanság. Amikor még nem letező dolgokat találsz ki. Szerinted, hogy találtak fel dolgokat. pl a kereket? Láttsz a természetben ahhoz hasonlót? Mi az ha nem a kreativitás, ami ez elme sokszor láthatatlan mélységeiből, szinte a semmiből jön elő? Olyan okosak vagytok, hogy hihetetlen mindent megtudtok válaszolni, és nem a kérdésre keresitek a választ, mert azt hiszitek hog ymár tudjátok. Tudod tudósnak lenni, kell egy egy minimális mértékű alázat a még ismeretlennel szemben, de itt sokakban nincs meg. De érezzétek magatokat jól benne. Tiszta Mátrix /ez csak azért jutott eszembe, mert ma megnéztem újra az első rész/ Aki nem tud tanusítani eg ykis alázot a dolgokkal kapcsolatban, az mindig csak akkor elégedett, ha úgy van ahogy elképzeli, akarja. Kicsit elrugaszkodtam, de tulajdonképpen a folytonos reakciókra ez a válaszom. A lélekről pedig újra annyit példaként, mindenki máshogy reagálja le a dolgokat a lelki felépítése miatt, érzékeny, kemény, stb.. valaki azt hiszi, hogy ez kialakul a mindennapi események miatt, én erre inkább azt mondom, hogy ebben is van igazság, de ez már csak utólag formálja a lelkivilágát, akár nagy vagy kis mértékben. Mert arra mit mondotok, hogy valaki egy kapcsolat szakítását, így valaki pedig úgy éli meg, valaki szenved lelkileg, valaki pedig, túllép rajta, sőt lehet örül, hogy új barátnője lehet. És ne ugyanazzal jöjjetek, mert az nyilvánvalóan nem igaz. És azzal sem nagyon lehet indokolni, hogy a már a tapasztalatok miatt, mikor hogyan ha az első barátnője csalta meg. Sosem érzett még olyat. Mégis balsors lett a vége, és ezt megtapasztaltam a környezetemben, ugyhogy nagyon nem kell jönni semmi nagydumával, és sok na én megmagyarázom dumával. Értelmes válaszokra nyitott vagyok, de kicsit be kellene látni, hogy "legyeszerűsítve" nem 0-ák és 1-esek halmaza vagyunk. Bár ahogy olvasgatok itt, valaki lehet megelékszik azzal, hogy az érzelmeket is ilyen szintre degradálja.
  • dez
    #380
    [i]"Quantum decoherence

    In quantum mechanics, quantum decoherence is the mechanism by which quantum systems interact with their environments to exhibit probabilistically additive behavior - a feature of classical physics - and give the appearance of wavefunction collapse. Decoherence occurs when a system interacts with its environment, or any complex external system, in such a thermodynamically irreversible way that ensures different elements in the quantum superposition of the system+environment's wavefunction can no longer interfere with each other. Decoherence has been a subject of active research for the last two decades [2].

    Decoherence does not provide a mechanism for the actual wave function collapse; rather it provides a mechanism for the appearance of wavefunction collapse. The quantum nature of the system is simply "leaked" into the environment so that a total superposition of the wavefunction still exists, but exists beyond the realm of measurement.

    Decoherence represents a major problem for the practical realization of quantum computers, since these heavily rely on the undisturbed evolution of quantum coherences. [...]" link
  • dez
    #379
    "Nem azt írtam, hogy nem áll kapcsolatban egy neuron többszáz másikkal, hanem azt hogy leginkább és legegyszerűbben hullámként lehet leírni az áramló adatokat"
    Ezzel most igazából nem válaszoltál a szuper-tüzijátékos megjegyzésemre.

    "amik bizonyos csomópontokban 'interferálnak' egymással."
    Az interferálás nem jó dolog itt, hiszen összezavarja a dolgokat. Éppen ezért vannak összehangolva a tüzelések lokálisan.

    A másik dolog, hogy tulajdonképpen milyen adatokról beszélünk? 1-1 neuronon - tudtommal - nem egy "értemles" adat halad át, hanem annak egy nagyon apró "szilánkja". Illetve a legtöbb neuron sok ilyen kis szilánkot vesz át sok más neuronoktól, és valamiféle összegzést végez.

    "Jah, majd elfelejtettem, a hullámokat nem úgy értem hogy egy azaz egy hullám jön létre az agyban, hanem úgy hogy lokális szinten (párszáz-párezer neuron) egy komplex függvénnyel lehet(ne) ábrázolni az adott csoport viselkedését, hasonlóan a CNN hálózatokhoz."
    Adott esetben igencsak bonyolult függvénnyel, milvel sok neuron önmagában is elég bonyolult műveletet végez.

    "Erre ékes példa a szemfenékben található neuronháló, melynek lekopizásával (persze csak nagyjából másolták le) már sikeresen létrehoztak (kisérleti jelleggel) egy képfeldolgozó áramkört, amelynek a teljesítménye egy komplett szuperszámítógéppel ér fel, már ami a valós idejű alkzatfelismerést meg ilyeneket illeti. Mellesleg ez előre programozott cucc, nem öntanuló neurális háló."
    Hallottam róla. Ez még mindig sokkal egyszerűbb, mint azok az "oszlopok", amikbe az agykéregben rendeződnek az idegsejtek.
  • dez
    #378
    Kicsit felületesen szemléled a kérdést. A környezet állapota dominóhatás szerűen származhat egy megfigyeléstől. De nem is vagyok biztos benne, hogy itt a hullámfüggvény összeomlásáról van szó, és nem pedig hullámfüggvények interferenciájáról (ha van ilyen).
  • szivar
    #377
    "Hogy lehetne hullámhoz hasonlítani, amikor egy idegsejt 100 másikkal áll közvetlen kapcsolatban? Inkább egy szuper-tüzijáték féleség. :) Szal "egy adatot" nem igazán lehet követni, inkább csak a főbb adat-csatornákat lehet feltérképezni."

    Nem azt írtam, hogy nem áll kapcsolatban egy neuron többszáz másikkal, hanem azt hogy leginkább és legegyszerűbben hullámként lehet leírni az áramló adatokat, amik bizonyos csomópontokban 'interferálnak' egymással. Ezen csomópontok maguk a neuronok. A tüzelés indításáért ismét más idegsejtcsoportok felelnek, mint az adatok feldolgozásáért.

    Jah, majd elfelejtettem, a hullámokat nem úgy értem hogy egy azaz egy hullám jön létre az agyban, hanem úgy hogy lokális szinten (párszáz-párezer neuron) egy komplex függvénnyel lehet(ne) ábrázolni az adott csoport viselkedését, hasonlóan a CNN hálózatokhoz. Erre ékes példa a szemfenékben található neuronháló, melynek lekopizásával (persze csak nagyjából másolták le) már sikeresen létrehoztak (kisérleti jelleggel) egy képfeldolgozó áramkört, amelynek a teljesítménye egy komplett szuperszámítógéppel ér fel, már ami a valós idejű alkzatfelismerést meg ilyeneket illeti. Mellesleg ez előre programozott cucc, nem öntanuló neurális háló.

    Ha csak az áramló adatokat tekintjük, akkor is helytálló az óceános hasonlatod. Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy az epilepsziás roham a cunami... Egy sejt egy tüzelési lavinát képes létrehozni, szinte a teljes agyféltekét szinkronizálja egy bazi nagy és gyors hullámhoz.
  • AranyKéz
    #376
    Például mert a kvantumszámítógépekben minden kis külvilági interferenciára dekoherencia lép fel. Anélkül hogy egy tudatos lény méregetne ott.
  • dez
    #375
    Megtennéd, hogy az idézet első két mondatát elmagyarázod?
  • dez
    #374
    "Nos, akkor ezek szerint egy muslinca is tudatos élőlénynek tekinthető, azzal a párezer idegsejtjével."
    Nem zárom ki.

    "Vagy ismét az jön elő, hogy nincs éles határa a tudatosságnak, hasonlóan az élethez."
    Attól függ, hogy ezen mit értesz. Tudatos átélés valószínűleg vagy van, vagy nincs. Azt nem tudjuk, mik a feltételei. Viszont az átélés tartalma már széles skálán mozoghat, és persze alapvetően befolyásolja az adott agy bonyolultsága.

    "Ha képesek lennénk az agyban áramló adatot nyomon követni -idegsejtről idegsejtre- akkor azt legyegyszerűbben egy hullámként írhatnánk le, hogy a valóságot legjobban megközelítse."
    Hogy lehetne hullámhoz hasonlítani, amikor egy idegsejt 100 másikkal áll közvetlen kapcsolatban? Inkább egy szuper-tüzijáték féleség. :) Szal "egy adatot" nem igazán lehet követni, inkább csak a főbb adat-csatornákat lehet feltérképezni.

    Ide tartozik, hogy az idegsejtek egy tüzelésnek nevezett akcióval adják, vagy nem adják tovább a "véleményüket". (Azt nem tudom, hogy "morzézni" tudnak-e.) Ezt nem akkor csinálják, amikor a kedvük tartja, hanem létezik egy szinkronizáció (afféle órajel, de nem olyan kötött, mint a prociknál, hanem össze-vissza változik, frekvenciában is és egységességben is). Nos, még így is igen kaotikus az egész. Annyi "izgő-mozgó" kis tüzelés-hullámocska van, hogy az eredmény olyan, mint a szellő fútta tenger felszín, jó magasról nézve. (Igazi meditáció közben ezek lassú, nagy hullámokká rendeződnek, azaz a tüzelések sokkal jobban összeszinkronizálódnak. Viszont ez éppenhogy leállítja az összetett adatfeldolgozást.)

    "Tételezzük fel, hogy a fül alakja befolyásolja a beérkező hangokat. Ekkor mi van? Segíthet a hanghullámok befogásában és kész. Az értelmezésüket nem a fül végzi el, hanem az agy."
    Természetesen. Arra akartam utalni, hogy nem csak ilyen "primitív" módon megy a helymeghatározás, hanem a jelakalok változásainak kiértékelésével is.

    "Mindenről lehet különféle dolgokra következtetni. Amíg nincs bizonyítva vagy cáfolva az adott következtetés, addig az csak következtetés marad, semmi más."
    Még mindig több, mint a semmi.
  • u53r
    #373
    Ilyen következményei lehetnek egy nem kellő figyelemmel megfogalmazott mondatnak.

    lol
  • u53r
    #372
    Most látom, hogy John Gribbin is ebbe a tévedésbe esett.

    Namégilyet.
  • u53r
    #371
    A tettesek az ismeretterjesztő írók:

    "Csak KF helyzetekben megnyilvánuló KF mennyiségei vannak. Ezeket úgy szoktuk hívni, hogy "mért mennyiségek", vagy "megfigyelt mennyiségek", vagy egyszerűen "megfigyelések". Ilyen értelemben mondja Wheeler, a rá jellemző aforisztikus tömörséggel, hogy "Semmilyen mikrofizikai jelenség nem jelenség addig, amíg nem figyelik meg." Ez az elv felületesen mint valamiféle szubjektivizmus kifejezése is felfogható volna, és a népszerű ismeretterjesztő írók némelyike (Wheeler nagy mérgére) úgy is fogta fel; pedig a "megfigyelik" itt mindössze azt jelenti, hogy a rendszer KF mennyiségek meghatározására alkalmas KF helyzetbe kerül. Wheeler egy konferencián külön előadást szánt megfigyelés-fogalmának tisztázására a következő címmel: "Az elemi kvantum-jelenségek megfigyelésében nem a tudat, hanem a megfigyelő dolog és a megfigyelt dolog közötti különbségtétel a döntő." Már a cím elég ijesztő, pedig aztán az előadás függelékeként még külön dörgedelmek is jöttek olyan "áltudósok" ellen, akik (többek között) a kvantumfizikát filozófiai misztifikációra használják fel.
    "

    Most, hogy kerestem ezt az idézetet, szomorúan láttam, hogy a leírások 90%-ában kiforgatják szegény Wheeler szavait.
    Sajnos ez a net.
  • szivar
    #370
    "És? Ez most hogy jön ide? A patkány is minden jel és valószínűség szerint tudatos lény."

    Nos, akkor ezek szerint egy muslinca is tudatos élőlénynek tekinthető, azzal a párezer idegsejtjével. Vagy ismét az jön elő, hogy nincs éles határa a tudatosságnak, hasonlóan az élethez.

    "Milyen hullámfüggvények? Kvantummechanikai hullámfügvényekre gondolsz?"

    Nem. Ha képesek lennénk az agyban áramló adatot nyomon követni -idegsejtről idegsejtre- akkor azt legyegyszerűbben egy hullámként írhatnánk le, hogy a valóságot legjobban megközelítse.

    "Tuti nem csak a fáziskésés számít, hanem a fül - nem véletlenül így kialakult - alakjának a hanghullámok visszaverődésére kifejtett hatása is."

    Tételezzük fel, hogy a fül alakja befolyásolja a beérkező hangokat. Ekkor mi van? Segíthet a hanghullámok befogásában és kész. Az értelmezésüket nem a fül végzi el, hanem az agy.

    "Ésszerű gondolat, csak ott hibádzik, hogy pl. vannak bizonyos konkrét ismeretek és megfigyelések, amikből különféle dolgokra lehet következtetni."

    Mindenről lehet különféle dolgokra következtetni. Amíg nincs bizonyítva vagy cáfolva az adott következtetés, addig az csak következtetés marad, semmi más.
  • dez
    #369
    Miért is?
  • AranyKéz
    #368
    Mondjuk mert már ők is régóta tudják hogy eszméletlen idiótaság a sprituális értelmezés ?
  • dez
    #367
    Hát, ha olyan okos volnék, mint te... De miért nem szaladsz, és mondod el ezeknek a buta kvantumfizikusoknak is? ;)
  • AranyKéz
    #366
    Te példálózol állandóan a kvantummechanikával, neked is tudnod kéne.
  • Kokler69
    #365
    uram iisten....ezek annyira hulyek...meghogy emberi tudattal?! akkor mi ertelme a GÉP-nek, a gép lenyege pont az hogy nem ember, az hogy nem hibázik! az ember hibazik, kepzeljuk csak el: az ember letrehozta a rebuloben levo szamitogepeket azert hogy azok pontosan szamitsanak es ne hibazzanak, egy emberi tudattal felruhazott gep pedig hibazni fog, (es persze itt jon az hogy "hulyee, nem kell mindenbe belerakni aztat a emberi agyaaaat..." hat 1. mindenbe belefogjak rakni merhogy milyen jo, 2. ha meg nem rakjak bele mindenbe, mi ertelme?! hogy olyan munkat vegezzen el amit ember is eltud? ez is hulyeseg...senkinek nem lesz munkaja, es persze jolvan, majd megkonnyiti az eletunk...csakhogy igy is minden penzbe fog kerulni es ha nem lesz szugseg a munkara mibol lesz penzunk? akik ezt megakarjak valositani elmebetegek...miertnem foglalkoznak esetleg avval hogy az ember kapja meg a gép jo tulajdonsagait?! pl.: gyors tanulas, erusebb test, stb....ez tiszta HULYESEG..
  • dez
    #364
    Te csak tudod...