szivar#280
Szerintem ha nem gondolod át a leírtakat, illetve nem olvasol vissza a fórumban, akkor egy életen át hiába várhatsz a válaszra.
Az izzószálnak idő kell ahhoz(pár msec), hogy felfűtsön, addig gyakorlatilag rövidzárként viselkedik. Ha a nullátmenetnél adod rá a delejt, akkor elméletileg 0 amper és 0 volt (gyakorlatilag ettől mindig eltér egy kicsit) áramerősségről indul a tánc, így lesz ideje felfűtenie a szálnak, mely felfűtés közben az ellenállása sokszorosára növekszik, amíg be nem áll egy 'egyensúly'. Ekkor a hálózati feszültség csúcsán sem tud az üzemi áramerősségnél nagyobb áram átfolyni az izzószálon.
Azonban ha nem a nullátmenetnél kapcsoljuk rá a feszültséget, akkor az üzemi áramerősség sokszorosa folyhat át az izzón, és ahol az izzószálnak kisebb az ellenállása(szennyezett anyag, vastagabbra sikerült egy kicsit az a rész a gyártás folyamán,stb), ott nagyhirtelen elpárolog az izzószál anyaga. Gyakorlatilag ilyenkor úgy viselkedik egy izzó, mint egy olvadóbiztosíték.
Használat során is párolog (és egyébb úton leamortizálódik) az izzószál anyaga, ezért nem mindig az első bekapcsolásnál jelentkezik ez az apró probléma.
Ha nem hiszel nekem, akkor mérd meg egy kicsavart(a hálózati feszültségtől igencsak elszeparált) izzó ellenállását. Utána a névleges teljesítményéből kiszíámíthatod a névleges üzemi áramot, mivel a feszültség az relative ismert. Most kiszámolhatod azt, hogy mekkora áramerősség folyik át a hidegizzószálon akkor ha a hálózati feszültség szinuszának a csúcsán vagy a 'közepén' kapcsolódik be az áramkörbe. Ezen adatok ismeretében kiszámolhatod hogy mekkora teljesítményt is vesz fel pl. egy százas villanykörte adott körülmények között. Utána már nem fogsz meglepődni hogy miért is ég ki nagyhirtelen a cucc és miért pont akkor amikor.