337
-
Epikurosz #337 A helyzet fokozódik. -
szivar #336 Megigértem hogy szólok. Mind a kettő egyszerre... Valami azt súgja, nem biztos hogy nem a hálózat feszültségingadozása a ludas... De csak a fénycsövek döglöttek meg.Olybátor tűnik hogy kimászott belőlük a gáz... Hiába na, ezt is Kínában gyártották. :D -
dez #335 Az ikrek sem egyformák, csak formailag. -
dez #334 Tudod, mindenkinek mindent tökéletesnem kell csinálnia, csak ő tévedhet (de az meg sem történt). :) -
babajaga #333 Az ikrek egyformák míg a két fém pontosan nagyon eltér. A szerző elmehet a fenébe ha feleslegesen rosszat ír. Ne találjon ki feleslegesen rosszat.
-
Piel #332 Ha veszed a fáradtságot és jobban megnézed idéztem az oldalról amin megtaláltam, azok kedvéért akik nem akarják fárasztani magukat a kattintgatásokkal. Az a kis macskakaparásszerű a szöveg előtt és végén. Látod? A szerző ikerfémszalagnak mondja a bimetált, ami szó szerinti fordításban kettős fémet jelent. Szerintem rajtad kívül ezen nem akadt fel senki! Talán járhatnál önkontrol gyakorlatokra. 
-
babajaga #331 "egyik elektródja egy U alakban meghajlított ikerfémszalag."
Ikerfémszalag az anyád kínja! Bimetall az ami két nagyon eltérő hőtágulású fém összevasalva.. Melegítéskor a nagyobb hőtágulású fém jobban nyúlik és a bimetall görbül vagy ha meg van görbítve kipróbál egyenesedni így zárhat áramkört. A glimm a melegítésre szolgál. -
Piel #330 http://mek.oszk.hu/00500/00572/html/viltech2.htm
Ott van, úgy a közepe felé. Rákerestem hátha emlékeim megcsalnak, ezt KB 25 éve olvastam. Az előző megjegyzésemet visszavonom.
.
"A fénycsőgyújtó egy olyan, nemesgázzal töltött parázsfénylámpa (glimmlámpa), amelynek egyik elektródja egy U alakban meghajlított ikerfémszalag. A parázsfénykisülés hőjének hatására az ikerfém elektród megváltoztatja alakját, hozzáér az ellenelektródhoz és így zárja a fénycső katódfűtésének áramkörét. Az áramkörben folyó áram felmelegíti a fénycső elektródjait. Mivel a gyújtóban az elektródok zárlata miatt ekkorra már megszűnt a parázsfénykisülés, az ikerfém hűlni kezd és rövid idő elteltével megszakítja az áramkört. Az áramkör megszakítása az előtét önindukciója révén feszültséglökést hoz létre, ami begyújtja a fénycsövet, így az áram ettől kezdve a fénycső elektródjai között folyik. A fénycsőben kialakuló áramot az előtét vasmagos tekercsének impedanciája korlátozza."
-
Piel #329 Rosszat néztél. Mégis szerinted hogy működik?
-
szivar #328 Ha emlékeim nem csalnak, akkor glimmes a gyújtás. -
babajaga #327 Nézd meg már a fénycsőgyújtót egy ellenállásmérővel hidegen ott nincs vezetés. -
babajaga #326 Olvasd el pontosan mit írtam.
-
Piel #325 Szerintem valamit félreértettél. A fénycső fojtótrafója sorba van kapcsolva a fénycsővel ezt nem kapcsolgatja semmi. A fénycső két végén lévő érintkezők közé van bekötve a bimetálos gyújtó. Felkapcsoláskor a cső még nem ionizált, ezért a két végén lévő, gyújtón keresztül sorbakötött izzószálon folyik az áram. A gyújtó meg a felvett áram függvényében időnként leveszi róluk az áramot. Amint a csőben a gáz ionizálódik, az áram a kisebb ellenálláson az ionizált gázon keresztül folyik (világít), ezért a fénycsőgyújtó bimetálja lehül és ismét zár. Várja a legközelebbi gyújtást. Borzasztó egyszerű is egyben ugyanakkor ez a rákfenéje a fénycsőnek. Van egy másik módszer is a cső begyújtására. Ha az üzemi feszültségnél magasabb feszültséggel elérjük a gáz két elektróda közötti átütését az ionizáció létrejön. Minél hosszabb a cső, annál magasabb az átütési feszültség. Csakhogy az elektronikát senki sem akarta valahogy gyártani, vagy úgy voltak vele, hogy feszültségből 230V is elég sok ebben az országban. 
A KF-eknél a cső rövidsége miatt könnyebben megoldható a magas feszültségű gyújtás, de ez is precíz elektronikai alkatrészeket feltételez. Hosszabb élettartama lehetne a csőnek.
-
szivar #324 2120Ft (bruttó) 8W. A 40W-os változat olyan 4-5E forint között mozog (nem emlékszem tisztán), szintén elektronikus előtéttel. Ja, csővel meg armatúrával, cakli-pakli. Csak a bizsergedrótra kell rákötni és kész.
Persze hogy szólok ha valamelyik beadja a kulcsot. Csak győzzed kivárni:). -
szivar #323 Grr. Ez utóbbi Deznek ment volna... -
szivar #322 Nem kompakt fénycső, hanem hagyományos, csak elektronikus fénycsőelőtéttel van feltupírozva. -
szivar #321 Ebben nincs bimetal(sem ptc), mindkét izzószál két végpontja közösítve van :). Ebből sejtem hogy pár kV feszültséggel ionizálják a gázt, majd utána leveszi az elektronika az 'üzemi' feszültségre a delejt, nehogy bekokszoljon a cső, illetve az elektronika. A fénycső a kondik értéke és a hozzájuk csalatkozó tekercsek(trafó ha úgy tetszik) mérete alapján (saccolt érték következik) 30-50 kHz-el vannak járatva. A hálózat zavarvédelmét ellátó tekerencs nincs kispórolva, az egyenirányított feszültséget 2db párhuzamosan kapcsolt 10uF/500V kondi szűri, tehát láthatóan villogni nem fog, még véletlenül sem.
És igen. Amíg nem szökik ki a gáz a csőből, illetve az elektronika nem mihálylik meg, addig világít. -
dez #320 Kompakt fénycsövekről beszél szivar, és azok nem izzítják az elektródákat, hanem nagyfesszel (nem= nagyobb fesz) érik el a kívánt hatást. -
babajaga #319 "Úgy érzem, minden gond nélkül kihúznak egypár évtizedet"
Mennyit? -
babajaga #318 Minden fénycső indulásakor a bimetallon keresztül mikor felizzítja az izószálat nagyobb feszültséggel kezd. Amikor ionizálódott a gáztöltés az áramlás a csövön hosszában indul meg és a bimetall kihül,(szétkapcsol) akkor a fojtón keresztül megy a folyamatos üzem, kisebb feszültségen. -
Piel #317 Kínából Románián keresztül vezet az út. :-) Mégis hol és mennyiért vetted? De ugye szólsz ha elpusztul valamelyik?
Soha nem értettem a reklámokat! Csak akkor mondjuk ki a nevét, ha fizetnek érte! Ha valamiben hibát találtunk, (fogyaszthatatlan, vagy teljesen alkalmatlan a fogyasztásra) NEM MONDJUK ki a nevét, mert a gyártónak és a forgalmazónak is joga van ismeretlenségben maradni! Nehogymá' a vásárló is megtudja mit és kitől nem szabad megvenni!
Nem hozhatnánk létre egy olyan fórumot ahol megbeszélhetjük ki milyen termékkel járt rosszul? -
szivar #316 Nem bírtam ki... Nemrég dicsekedtem a vadonásúj fénycsövekkel, amiket beszereztem. Egy kicsit szemrevételeztem belülről, az belét górcső alá véve. Úgy érzem, minden gond nélkül kihúznak egypár évtizedet. Ahhoz képest hogy Romániából importálják és Kínában gyártják, elég korrekt az elektronika és a többi kacat kivitelezése. Nem igazán spórolták ki belőle az alkatrészeket, és ezek sem igazán alulméretezettek.
A gyújtás nem az izzószálak hergelésével történik, hanem nagyfesszel, amit az elektronika visszaszabályoz a későbbiek folyamán. A panel sem valami összetákolt cucc, gyenge forrszemekkel, stb. A 'végfok' fetjei (típusjelölés nélküli, de nem igazán aprók) eléggé túlméretezettnek tűnnek, már csak annak az egy icnek(szintén jelölésmentes) az élettartam baszogatja a csőrőmet... -
Piel #315 Minél kisebb az izzó teljesítménye, (mint a hűtőben is) annál nagyobb az izzószál ellenállása. Nem izzik olyan magas hőmérsékleten, mint a nagyobb teljesítményű társai, világítási ideje pedig töredéke a helységvilágításra használt izzókénál. Nagyobb szálellenállása miatt a bekapcsoláskori áramlökés is kisebb. Tehát minél kisebb az izzószál teljesítménye, annál tovább tarthat.
Az előbb kimaradt, hogy a halogénes izzókkal vigyázni kell, mert némelyik nem szerelhető fel tetszőleges irányban az izzó gáztöltésének hőmozgása miatt. Ha nincs hőmozgás vagy rossz irányba tart - nincs önmegújuló jelleg. Ezek általában a térvilágításra használt hosszúkás (pálcaszerű)izzók. Vizszintesen kell őket elhelyezni. -
Piel #314 A halogén izzó szála magasabb hőmérsékleten izzik, mint a hagyományos izzó szála, ezért több fény szolgáltat. A különbség csak annyi, hogy a működés közben helyenként (elvékonyodó) elpárolgó izzószál wolframrészecskéit az izzó gáztöltésében lévő halogén elemek kötik le, amit a vékonyabb részen magasabb hőmérsékleten izzó szál által keltett hőmozgás visszaáramoltat és leköt. Tehát hosszabb az élettartama és magasabb a fényhasznosítása. Viszont nem sokkal takarékosabb a hagyományos izzónál. Ezért találták ki a fénycsöveket és ennek továbbfejlesztett változatát a kompakt fénycsöveket, amik valóban kevesebbet fogyasztanak ugyanakkora fénykibocsátás mellett. Ugye a fénycső eléggé villog, számítógépes munkahelyen még tovább fárasztja a felhasználó szemét, esztergapad és forgó eszközökkel dolgozók számára balasetveszélyes a stroboszkóphatás miatt. (ld. előbb) Ugyan 3 fázison alkalmazva a hatás csökkenthető, a mérete miatt nem mindenütt használható. Főleg a mechanikus gyújtás okozza a halálát hiszen gyújtáskor a cső két végén lévő izzószálak ionizálják a csőben lévő gázt a további vezetés reményében. A fénycső gyújtója egy egyszerű bimetál ami ki-be kapcsolgatja a fénycső izzószálának fűtését. Hát nem túl precíz eszköz. A KF valóban jó megoldás lenne, de amint az előbbiekben írtam indokolatlanul magas áron adják, és gyenge minőségű elektronikát alkalmaznak hozzá. Ebben a formában ez is halott dolog. A profit még mindig az első, utána jöhet a emberek megelégedettsége, és esetleg a környezetvédelem. -
HUmanEmber41st #313 Lehet, h lejjebb már írta valaki, de az energiatakarékos ( kompakt fénycső) izzónak abszolút nem tesz jót, ha csak rövid időre 1-2 percre, de sűrűn kapcsolgatják ( pl forgalmas lépcsőház) igazából be sem melegszik 1 perc alatt. Szal ennek így semmi értelme nincs. Lehet alkalmazni ún, halogén izzókat amikben szintén van izzószál, de kis fogyasztás melett nagy fényerőt biztosítanak. -
babajaga #312 Én csak döbbenten néztem hogy valakinek ennyire nincs alapvető fogalma hogy mi történik egy fegyvercsőből való lövés közben és bíróság elött mondhatja a hülyeségét.még az volt a szerencse hogy nem a vádlott ellen tett "szakértői" véleményt hanem a tényfeltárásban szerencsétlenkedett. -
babajaga #311 Az a legszomorúbb hogy állítólag tankönyvben jelenik meg ilyen butaság, mikor alapvető hogy minden a világon bármely dolog bármilyen igénybevételtől csak romlik az állaga. Igaz hogy láttam bírósági szakértőt aki a lövésről szakértett és pillanatok alatt kiderült hogy lövése sincs az egészről. -
babajaga #310 Ez úgy van hogy a folyamatos üzem párologtatja az izzószálat ami elvékonyodáshoz és elpattanáshoz vezet. A ki be kapcsolás meg a fém szerkezetében hoz létre (elfáradást). senki nem mondta hogy csak a kapcsolás okozza a szál elszakadását, de nem mindegy hogy naponta hényszor kapcsolgatják.Minden igénybevétel csökkenti mindennek az élettartamát. -
AranyKéz #309 Nekünk pont most égett ki :P
-
pipaxy #308 Gondolkoztál már a hűtőn?:)
Naponta hány tucatszor kinyitja a család, mindig csak pár pillanatra, de szinte sose kell cserélni az égőt.
Ellenben a konyhában? Néhány havonta.
Hogy is van ez? -
Piel #307 Amit senki nem mer kimondani, én kimondom! Amit a te tankönyvedben olvastál, miszerint a bekapcsolás gyakorisága nem befolyásolja az élettartamot BALGASÁG! Próbáld meg elvinni a válladon az 50 kg-os kukoricás zsákot 100 m-re úgy, hogy felveszed és mégy vele, vagy leteszed 10 m-enként, majd felveszed újra! A munkád fizikai értelemben ugyanakkora lesz, mégis az utóbbinál jobban ki fogsz fáradni! Ehhez szerintem nem kell bizonyíték, minden villanyász tudja gyakorlatból. -
pipaxy #306 Nem gondolom ezt partalan vitának bár az tény hogy a tankönyv azon állítását nem tudom bizonyítani, mondjuk egy tankönyv bizonyítását nem is érzem igazán feladatomnak (és nem is tartom szükségesnek). De ez mindegy is, hiszen amit írtál a verebes példára azzal én is egyetértek. A kérdés csak az mennyivel él tovább a kalitkában?
Erre linket pedig találtam, ebből:
Since bulbs usually burn out during the current surge that occurs when they are turned on, one would expect that eliminating the surge would save light bulbs.
In fact, such devices are available. Like the diode-based ones, they are available in a form that is built into caps that one could stick onto the tip of the base of a light bulb. These devices are "negative temperature coefficient thermistors", which are resistors having a resistance that decrease when they heat up.
When the bulb is first started, the thermistor is cool and has a moderately high resistance that limits current flowing through the bulb. The current flowing through the thermistor's resistance generates heat, and the thermistor's resistance decreases. This allows the current to increase in a fairly gradual manner, and the filament warms up in a uniform manner.
However, this extends the life of the bulbs less than one might think. If the filament has thin spots that cannot survive the current surge that occurs when the bulb is turned on, then the filament is already in very bad shape. At this time, the thin spots are significantly hotter than the thicker parts of the filament and are evaporating rather rapidly. As described earlier, this process is accelerating. If the thin spots are protected from surges, the life of the bulb would be extended by only a few percent.
Additional life extension occurs only because the thermistor keeps enough resistance to result in enough heat to keep it fairly conductive. This resistance slightly reduces power to the bulb, extending its life somewhat and making it slightly dimmer.
Innen. -
szivar #305 Ha a statisztikát vesszük alapul, akkor mondhatni azt hogy egy izzónál a megadott 1000 órás élettartamot úgy határozzák meg hogy vesznek (mitomén) 1000 darab izzót, és ha ezeknek az izzóknak az 50%-a 1000 óra múlva működik, akkor ezer óra az élettartama ezen terméknek. Tehát ha górcső alá veszünk 1000 darab izzót, és ki-be kapcsolgatjuk őket, akkor 1000 óra múlva vagy világít az 50%-uk vagy nem. Ezt így el lehetne dönteni, de nem azzal az indokkal hogy ez volt leírva abban a tankönyvben, és ezért nincs igazad. Tehát azon állításnak hogy "A bekapcsolási gyakoriság az élettartamot nem befolyásolja" valóságot átfedő része körülbelül annyi mint annak hogy egy rózsaszínű elefánt egy lufiban kapaszkodva benéz a 9. emeleti lakás ablakán. 50%. Vagy benéz, vagy nem. Sem ellene sem mellette nem lehet bizonyítékokat szerezni.
És a példádra reagálva, ha a kiöregedett verebet kalitkába rakod és ott tartod (eteted,itatod, stb), akkor annak az esélye hogy a macs felzabálja, konvergál a nullához. Tehát a csuri élettartama felülmúlhatja a statisztikai átlagot, amelyet a szabadon élő verebekre fogalmaztak meg.
Összegezve, ha 'lágyindítással' kapcsolod a záramkörbe az izzót, akkor valószínűsíthetőlegesen magasabb élettartamot ér meg, mint amennyit egyébként megérne. Ezt ismét csak statisztikai alapon lehetne bizonyítani, de sajnos erre még nem találtam konkrét kisérleti bizonyítékot. Valószínűleg te sem tudnál konkrét linket adni
.
Ellenben ha utánajársz az elektoncsöves korszak úttörőinek, akkor elég sok érdekes, az izzószálakkal foglalkozó problémát és a rájuk talált megoldások garmadájával találkozhatsz. Persze nem csak a neten, inkább könyvtárakban lelhető szakirodalomról van szó. Végül is az izzólámpa és az elektroncső között elviekben csak annyi a különbség, hogy az utóbbiban nincs rengeteg elektróda és persze a gáztöltés milyensége sem mellőzhető. Tehát a régebbi könyvekben található egypár leírás az izzószál párolgásáról, elvékonyodásáról, ésatöbbiről illetve a felsoroltak miértjéről, illetve a folyamat lassításának a gyártási/felhasználási hátteréről.
Mellesleg értem én hogy mit akarsz mondani, de ez ebben a felállásban egy parttalan vitának tűnik, amiben én nem nyerhetek, mert nem tudok egy olyan dolgot cáfolni, amit te nem tudsz bizonyítani. Tehát a véleményem dióhéjjban annyi, hogy
.
-
pipaxy #304 Erőltettem igen, hogy megtudjam mi az tudás ami alapján simán hibásnak tartod a könyvben leírtakat. Most kiderült számomra, hogy nem pusztán nem értesz egyet egy állításával, hanem még önellentmondásosnak is találod azt!?
A logikai láncolatod szerintem is önmagában elfogadható, ám ha jobban belegondolsz az csak egy villamos modell, és sehol sincs benne szó a párolgás folyamatáról hogy az hogy is megy végbe, milyen a hőfüggése, szakadáshoz szükséges időtartalma, stb.
És hogy miért triviális?
Itt a kedvenc mondatom :)
A bekapcsolási gyakoriság az élettartamot nem befolyásolja.
Tehát akárhányszor kapcsolhatjuk, akármennyi áramlökést engedünk át rajta, az átlagos élettartalma akkor is 1000 óra lesz.
És a másik mondat amivel szerinted ez ellentmondásban van:
Az izzólámpák esetében az élettartam "drasztikusan" a szál elszakadásával ér véget…amely lehet túláramtól is, de inkább leggyakrabban attól.
Egy példával élve: a viszonylag rövidéletű veréb vígan repkedve éli életét, ám megöregedvén egyre nehezebben megy már neki a repülés, sőt egy idő után már fel sem tud szállni olyan öreg és gyenger. Egy verébkének veszélyes ám a földi lét, csúnya macskák tucatjai járnak-kelnek arra, hamarosan egy el is kapja védtelen vén verébkét.
Tehát a veréb élete a macska szemfogától ért véget, ám az időtartalmat amíg a verébke élhet nem a macska szemfogai hanem a szervezetének öregedési folyamatai határozzák meg.
Érted mire gondolok? -
szivar #303 Nézd, én alátámasztottam az érvelésemet egy -szerintem elfogadható- logikai láncolattal. Ezzel szemben te azt erőlteted hogy én bizonyítsam be neked egy mondat állításának helyességét, amely a két sorral előtte lévő állításokkal homlokegyenest ellentétben áll, és ez szerined teljesen triviális dolog. Ez valamiért bosszant. -
#302
Nem nagyon értem a 12777 órát...
Egy 60 Wattos égő 0,06 KWh-át fogyaszt óránként 12777 óra alatt ~767 KWh-t fogyaszt. Ezt beszorozva a kb. 38 forintos KWh árral ~29000 Ft jön ki.
/OFF Azt számolni, hogy a saját árát mennyi idő alatt fogyasztja (kb. 50 óra egyébként) el erre hasonlít:
Egy szakadt lada 100 km-eren kb. 12 liter benzit eszik. 250 Ft-os benzinárral a saját árát (50000 Ft) 1667 km-en eszi meg.
Egy új szuzuki 100 km-eren kb. 6 liter benzint esztik. A saját árát 2500000 166667 km-en eszi meg. Tehát a szuzuki nem éri meg mert 1000x annyit kell vele autózni mire a saját árányit beletankolhatjuk./ON -
pipaxy #301 Nézd, azért ragaszkodom ahhoz a mondathoz, mert az egy tankönyvből származik. Feltételezhető tehát hogy valóban olyan emberek írták azt akik igazán képben vannak izzólámpák terén, nem azt mondják hogy úgy gondolom (mint én), hanem ahogy van.
Te a tankönyv egy állításával szemben beszélsz, most akkor hibás a tankönyv, szegény kis világítástechnikusok hülyeséget tanulnak?
-
Piel #300 Szivar jól mondja! A motorinditáshoz használt kondenzátor nem elektrolit kondenzátor, de kondenzátor. Az elektrolit kondenzátor polarizált, ezért CSAK egyenáramú körben használhatod! Az izzó valóban az izzószál elvékonyodása miatt megy tönkre, ám a bekapcsoláskor pontosan azon a helyen melegszik túl az izzószál ahol a legvékonyabb. Ezért állítottuk azt, hogy a bekapcsoláskor megy tönkre a legtöbb izzó. A folyamatosan fűtött izzószál egy egyensúlyi állapotban van ahol a szál ellenállása és a rajta átfolyó áram beáll az üzemi értékre. Így az elvékonyodott részen arányosan jóval kevesebb áram szalad át, ezért a túlterhelése sem akkora mint bekapcsoláskor! -
szivar #299 "Amit most leírtam az jól megfér azzal sorral amit a pdf-ből idéztem: A bekapcsolási gyakoriság az élettartamot nem befolyásolja.
Ami mellett Te érvelsz, az is?"
Az izzó élettartama többnyire a wolfram szál párolgása miatt korlátozott, ezt viszont elősegíti az izzószál teljes kihűlése illetve utána a felfűtése, azaz a bekapcsolás gyakorisága. Ha 'lágyindítású' a kapcsolód, akkor az izzó élettartama jócskán megnő(het, kívéve egyes egyszerhasználatos izzókat).
De ha ezzel a megállapításommal és a lentebb leírt sorokkal netalán nem értenél egyet, akkor legyél olyan kedves kifejteni az álláspontod lényegét. Persze azon a mondaton kívül hogy "A bekapcsolási gyakoriság az élettartamot nem befolyásolja." -
pipaxy #298 Izzóról van most szó csak, annak nem befolyűásolja az élettartalmát a bekapcsolások száma a pdf szerint.