Piel#325
Szerintem valamit félreértettél. A fénycső fojtótrafója sorba van kapcsolva a fénycsővel ezt nem kapcsolgatja semmi. A fénycső két végén lévő érintkezők közé van bekötve a bimetálos gyújtó. Felkapcsoláskor a cső még nem ionizált, ezért a két végén lévő, gyújtón keresztül sorbakötött izzószálon folyik az áram. A gyújtó meg a felvett áram függvényében időnként leveszi róluk az áramot. Amint a csőben a gáz ionizálódik, az áram a kisebb ellenálláson az ionizált gázon keresztül folyik (világít), ezért a fénycsőgyújtó bimetálja lehül és ismét zár. Várja a legközelebbi gyújtást. Borzasztó egyszerű is egyben ugyanakkor ez a rákfenéje a fénycsőnek. Van egy másik módszer is a cső begyújtására. Ha az üzemi feszültségnél magasabb feszültséggel elérjük a gáz két elektróda közötti átütését az ionizáció létrejön. Minél hosszabb a cső, annál magasabb az átütési feszültség. Csakhogy az elektronikát senki sem akarta valahogy gyártani, vagy úgy voltak vele, hogy feszültségből 230V is elég sok ebben az országban. A KF-eknél a cső rövidsége miatt könnyebben megoldható a magas feszültségű gyújtás, de ez is precíz elektronikai alkatrészeket feltételez. Hosszabb élettartama lehetne a csőnek.
A KF-eknél a cső rövidsége miatt könnyebben megoldható a magas feszültségű gyújtás, de ez is precíz elektronikai alkatrészeket feltételez. Hosszabb élettartama lehetne a csőnek.