430
A II. Világháború híres harckocsiai
-
harcu #270 Csak hogy javítsak, a Guderian-kacsa a Jagdpanzer L/70-es változatának volt a neve, mert hogy orrnehéz lett a drága. Viszont nagyon hatékony volt, ha egyszer célra tudott fordulni, mivel a hossza is elég nagy lett a hosszú löveg miatt. -
#269
A Jagdpanzer IV.
#ambasa - a vinyómon találtam merő véletlenségből. =) -
#268
Mi az a Guderiankacsa? Egyébként inkább annak van értelme, hogy az összes harcoló fél olaláról megnevezni a leghatékonyabbat. Nyugatról a legcombosabbak az M-10, Achilles és M-36 voltak, ha jól emlékszem. -
ambasa #267 Ilyesmire gmdoltam, bár szerintem ugyan annyi adat áll rendelkezésre róluk, mint a harckocsikról, azokról mégis komoly vita folyik sok helyen. Más Én a véleményetakre vagyok kiváncsi, de akkor szűkítek: Jagdtiger, Jagdpanther, Guderiankacsa, SzU.100, ISzU-122, ISzU-152, M-36 stb... -
ambasa #266 De jó kép. T-28? Hol találtad? -
#265
Erre így önmagában nem lehet válaszolni, mert ha pusztán egyetlen példány képességeit nézzük akkor a Jagdpanher. Mozgékony és dönött és vastag páncélzattal bírt és volt egy fincsi 88 mm-es lövegge is.
Viszont egy fegyvert az is meghatároz, hogy mennyire bonyolut és nehézkes legyártani, tehát az, hogy mennyi jut a frontra. Így nézve azért elég nehéz megmondani, mert tudni kéne, hogy egyes páncélvadászokból mennyit gyártottak és mit lőttek ki vele.(na ezt lehetetlen megmondani) Még az is bonyolítja a helyzetet, hogy egyes típusokból sok más fejlesztett típus készült.
Pl.: Az háború eleji rövidcsövű StuG III-ast összevetni a későbbi pl.: '44-es hosszúcsövű kötényezettel elég sportserűtlen, de a megfelelő időben levő típusai elég jól jeleskedtek ebben a szerepkörben az aktuális ellenfeleik ellen. (leszámítva '41-'42-ben a rövidcsövű nem sokat ért a KV-1, KV-2 és T-34 ellen) A StuG III-ast példul nagyon könnyű volt előállítani, Guderian ezért is preferálta nagyon a típust. Azért ő tudta, hogy nem csak a minőség, de a mennyiség is sokat számít.
"A háború istene nem az észt, hanem a jó nagy hadseregeket szereti." Bár tudnám, hogy ezt kitől idéztem...
A szovjet páncélelhárító fegyverek sem voltak rosszak '43-tól kezdve. A SZU-100 volt az első igazán jól sikerült darab, de az ISU-122 talán a Tiger II és Jagtiger-t leszámítva minden német páncélosra nézve halálos fenyegetést jelentett. Kategóriájában igen kiemelkedő volt. -
#264
Kis ajándék.
![]()
-
ambasa #263 Ezt a kédést ha jól emlékszem nem is olyan régen kitárgyaltuk, de Én is öntéspárti vagyok a homogén szemcseszerkezet miatt, természetesen azonos anyagminőség mellett.
Ellenben azt már sok topikban olvastam ki-ki szerint melyik harckocsi volt a legjobb. Ellenben Én arra lennék kíváncsi, hogy szerintetetek melyik rohamköveg, illetve vadászpáncélos volt volt a világháború legjobbja és miért?
-
#262
Ezt a kérdést nemegészen értem, de ha arra gondolsz, teljesen logikus, hogy az illesztések gyenge('bb)pontok. Úghogy például egy T-34-es "féle" öntött torony nagyobb védelmet nyújt, mert nincs illesztés. -
Beni521 #261 meghal a topik, indítsuk be: melyik jobb: öntött páncél vagy hegesztett (a szegcseltet hagyjuk mert az...)? -
harcu #260 Igen, a T34 is egy Christie változat, csak ott a tengelytávok nem állandók, hanem a terhelésnek megfelelően osztották be őket, emiatt ahol nagyobb a terhelés, ott van alatta egy tengely. Egyébként a T54/55-ös széria, sőt még talán a T62 is Christie rendszerű futóművel készült. -
ambasa #259 Bocs nem így akartam, ezt még gyakorolnom kell.
A lényeg az első számok a teljes állomány, a második a teljesen ép, a harmadik a kis javításra szorúl, a negyedik a nagyjvításra szorúl, míg az utolsó kategóriát újjáépítendőnek titulálja. Ez azt jelenti, ha jól értelmezem a számokat, hogy a Szovjetúnió hadszíntéren tartózkodó harckocsi állományának csak mintegy 1/6-a volt teljesen ép, míg a másik 1/6-a harcképtelen kategóriába tartozott. A fentmaradó 3/4-e pedig kisebb-nagyobb hibákkal küzködött. -
ambasa #258 Ha a Cristie futóművet úgy nézzük, mint nagygőrgős futómű, akkor igen is bevált, és még év tizedekig használták. Azonban, ha úgy nézzük, mint kombinált kerekes-lánctalpas futómű,akkor lássuk be megbukott, és a néhány BT típuson sehol nem került sorozatgyártásra.
Egy kis adalék a szovjet harckocsifölényhez 1941.június 1-ei adatok (sajnos az eredeti forrást nem találtam meg hírtelen, ezét így kellett bekopiznom) Szerintem azért elég megdöbbentő adatok a szovjet harckocsipark hadrafoghatóságáról.
Military District Total Intact Small Large Rebuild
repair repair repair
is is is
required requied requied
Leningrad Military District 1857 7 1536 210 104
Baltic Special Military District 1549 378 896 203 72
Western Special Military District 2900 470 1722 385 323
Kiev Special Military District 5465 1124 3644 298 379
Odessa Special Military District 1011 178 565 151 117
Total 12782 2157 8383 1247 995
-
#257
Ja, hogy a T-34 -es is ilyen? Én úgy tudtam, hogy az alapján készült, de egy "butított" verziója. -
#256
Elöször is a T-34 futóműve is Christie-féle konstrukción alapult, azt meg nem nevezném éppen sikertelennek. Számos angol típus is ilyent használt.
A BT sorozat a II.vh. harcaiban valóban rosszul szerepelt, de ez nem magát a harckocsit minősíti. Szolgálatba állításuk idején (BT-5: 1932, BT-7: 1935) egyenrangúak voltak hasonló típusokkal. Persze mindíg is érződött rajtuk a sajátos szovjet szemléletmód (ergonómia = 0, híradástechnikát, célzóberendezést nem túllihegni), de ettől még összemérhetőek voltak egy Panzer II-vel vagy egy angol "cirkáló" hk.-val.
Azt a szemléletmódot képviselték, amely szinte mindenhol megjelent a 30-as években, vagyis hogy sok kis harckocsi kell, mert az jól mutat a dísszemlén és olcsó. A szovjet doktrina szerint ráadásul a páncélosoknak egyfajta lovassági szerepet is szántak. Erre a gyors és erős fegyverzetű BT-k alkalmasak is lettek volna, ha Sztálin ki nem végezteti a haladó szemléletű vezérkart. Az életben maradt dillettáns pártfunkcionáriusok megszüntették a harckocsi-magasabbegységeket, mondván hogy a tankok a gyalogságot támogassák. Ezzel megtették a németeknek azt a szívességet, hogy szétosztották az amúgy sem ilyen célra tervezett harckocsikat a front teljes hosszában, így a támadók egyenként elpusztíthatták a járműveket. A vékony páncélzat pedig a frontális támadásoknál hozott katasztrófális eredményt.
Vagyis a BT-k is jók lettek volna, ha a nekik megfelelő módon használják őket (olaltámadásra, megkerülésre). A németek fő erejét is PzKpfw II -esek alkották Franciaországban, csak ők tudták, hogyan is vessék be hatékonyan. -
#255
Igen, mert azon méretű harckocsik amikbe a tömeg miatt bele lehetett tenni nem voltak alkalmasak komoly harctevékenységre. BT-k. Tehát hiába sikeres techinakilag, ha nem tudod olyan cuccba beépíteni ami hadászatilag is jó valamire. -
#254
?? Be nem vált felfüggesztés...? A Christie? -
#253
A nem bevált konstrukciót a nehéz harckocsikra értettem, a felfüggesztés meg a másik be nem vált irány, csak kicsit rosszul fejeztem ki magam. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#252
Ha egy weboldalról akarod betűzni, akkor ott a hozzászólásszerkesztő alján egy [kép] gomb. A felugró ablakba becopyzod a kép url-jét, és ennyi. A képet fel is töltheted az Sg.hu-ra a [képfeltöltés] gombal, ha 20 kbyte-nál nem nagyobb (VIP regisztráció esetén 200kbyte).
Egyébként nem csak szovjet sajátosság volt a többtornyú harckocsi:
Vagy nézzük az M3 General Lee-t. -
ambasa #251 Bocs próbáltam róla képet is feltenni, de ezek szerint nem sikerült, valaki elmagyarázná, hogy mi a módja? -
ambasa #250 Én sem értem, hogy mit értesz Cristie-féle meghajtáson, mert ezt idáig a futómű és a felfüggesztéssel kapcsolatban hallottam csak.
Egyébként nem csak szovjet sajátosság volt a többtornyú harckocsi:
PzKpfw NbFz V (Rheinmetall)
PzKpfw NbFz VI (Krupp)
Char 2C
-
#249
De hogy ne csak kritizáljak, itt egy könnyű és gyors orosz harckocsi:
![]()
Antonov A-40(KT) vitorlázó "izé". Egy T-60-ból. Állítólag tényleg repült, fegyverzet nélkül és csökkentett üzemanyaggal. -
#248
Te most valamit nagyon elnéztél.
A T-35 -t a legkevésbé sem lehet könnyű vagy gyors harckocsinak nevezni. A méretetek érzékeltetésére:
![]()
![]()
Ráadásul semmi közük sem volt a Christie-féle felfüggesztéshez, azt ugyanis csak könnyű vagy közepes hk.-nál használták. Jellegzetes példa erre a szovjet BT-széria (lehet, hogy ezzel keverted?):
![]()
A Christie-féle futóművek jól megkülönböztethetőek, mivel nagyméretű futógörgőkből állnak, visszafutó görgők nélkül (pl. ilyen a T-34 is). Néhány típusnál meghajtott futógörgő is volt, ezeket közúton lánctalp nélkül, nagy sebességgel is használhatták. De a T-35 jól láthatóan nem ilyen.
Ennek ellenére igazad van abban, hogy a nem volt sikeres konstrukció. A többtornyos harckocsik nem válltak be, a tornyok súlya miatt lehetetlen volt rendes páncélt tenni a járműre, és még így is lassú és megbízhatatlan, túlterhelt lett. A személyzetnek baj esetén esélye sem volt a menekülésre.
És hát amikor kényszerűségből bevetették őket, akkor még a sokkal jobb konstrukciók is hatástalannak bizonyultak a harcokban, elsősorban az alkalmazott taktika és stratégia miatt. -
#247
Az alábbiak közül egyik sem volt túl sikeres konstrukció. Nmelyiken a USA -ból licenszelt Chrisite-féle meghajtást használták, de a könnyű, gyors harckocsi koncepció nem vált be.. -
fonak #246 Szárazföldi csatahajók :) -
#245
[center]T-35:
![]()
![]()
![]()
![]()
T-100:
![]()
-
#244
LOL!
Szendvicspáncél '43. Ehhez képest a homokzsákos Sherman -ek nincsenek sehol. -
#243
[center] ![]()
"Betonizált" T-34-es, a teste köré betonból rá egy kiegészítő páncélzatot, de nagyon nehézre sikerült... -
kiskorúbézoltán #242 Nem teljesen , ha volt azonos lőszerük az azt jelenti , hogy a huzaghossz - és valószínűleg a megengedett töltőűri nyomás is - megegyezik , ami a ronkonságot valószínűsíti . -
#241
Annyi biztos, hogy a löveg nem 'közvetlenül' került át az egyikből a másikba. A Jagdtigerbe - tudtommal - a Mausba tervezett löveg módosítását építették be, de hogy az a Sturer Emilből jött-e???
Most akkor megint ott vagyunk, ahol a part szakad :( -
ambasa #240 Ezt nem tudom , mindenesetre a Sturer Emil PaK40-es még L/61 es lövege volt. A Jagtiger PaK44(80) lövegének hossza már csak L/55 lett.
Azonban mindkét lövegharckocsi, és a légvédelmi löveg rendszeresített löszere volt a PzGr.39, vagyis a lövedék űr megegyezett. -
#239
A Jagdtiger 128mm-ese nem véletlenül a "Sturer Emil"-ekbe szerelt 12.8cm PaK 40 L/61 löveg leszármazottja (gondolom ambasa is ezt találta meg)?
![]()
Sturer Emil
Sturer Emil 2
Ha igen, akkor ez eldönti a kérdést (mindenhol légvédelmi löveget említenek a fejlesztés alapjaként). -
kiskorúbézoltán #238 Az azonos ürméret nem feltétlenül kapcsolja össze a két löveget , jó lenne néhány kép , esetleg metszetrajz . Persze aztán lehet , hogy tényleg rokonok . -
harcu #237 Azért csak volt a 128mm-es lövegnek tengerészeti vonatkozása is. :)
A Zerstörer 1936C osztályt akarták 6 db 128 mm-es légvédelmi löveggel felfegyverezni, ami közvetlenül a Luftwaffetől érkezett volna. A hajók építését 1942-1943-ban kezdték volna meg. Szóval a 128mm Flak 40, vagy 128 mm AAA (Anti Aicraft/Armor) igen univerzális ágyú lett, a nehézlégvédelem alaplövege 1942-től, közben a hajók nehéz FLAK lövegének szánták, plusz beépítették harckocsiba is. -
harcu #236 Úgy néz ki, tényleg ez volt az eredetije, legalábbis a francia wikipedia szerint. Bár egy másik angol oldal szerint a Kripp és a Rheinmetal a 88-as után egy erősebb atg-t akart kifejleszteni a megjelenő nehéztankok miatt, és 1943-ban fogtak neki. Ezt szánták a Mausba is, és ez lett az eredménye. -
#235
A Tortoise-ben egy 650 LE-s, benzines Rolls-Royce Meteor V12 dübörgött. Ez eléggé kevésnek tűnik, de az angol harckocsik egyébként is vagy alulmotorizáltak vagy alulpáncélozottak voltak. Még a Centurion és a Chieftain is ettől szenvedett.
A T-28 -t egy Ford GAF V-8 hajtotta, amely kemény 410 LE-t produkált. Nem csoda, hogy nem rángatta az istrángot.
A híd probléma biztosan felmerült volna, de azért az angolszász logisztika sok mindent megoldott. Végső esetben ott a németek válasza - mélyvízi átkeléssel. -
#234
A nagy kérdés, hogy milyen reőmű volt bennük. Ezek is igen alulmotorizáltak lettek volna. Milyen híd birta volna el ezeket? -
#233
Látom, a nehéz kategória felé ment el a társalgás.
Valójában a nyugati szövetségeseknek is voltak terveik nehéz vagy szupernehéz harckocsikra, de ezek lekésték a háborút:
A39 Tortoise - angol nehéz rohamlöveg
![]()
![]()
Közel 80t-s tömeg, 225mm-es páncélzat, 19 km/h végsebesség (!) valamint egy 32 fontos (105mm-es) fő löveg jellemezte.
T-28 - amerikai szupernehéz tank (szvsz. rohamlöveg)
![]()
![]()
95t-s tömeg, 300mm homlokpáncél, 105mm-es löveg. A Siegfried-vonal áttörésére akarták felhasználni. Külön érdekesség a kettős lánctalp, amelyet azért alkalmaztak, hogy minél több alkatrészt tudjanak felhasználni a meglévő típusokból (és megkönnyítette a szállítást is). Ja, és ez is jó gyors volt, 13 km/h-t tudott:)
-
Beni521 #232 kössz... most egyenlőre nincs kedvem lefordítani -
#231
első mondat,de még keresek bővebb infót valahol!
