430
A II. Világháború híres harckocsiai
  • SZU
    #350
    Desert rats-os járgány. Ettől még lehetett LRDP-s.

    Az üteg alatt vontatott ágyút akartam mondani. Mint egy pak40, vagy Flak43.
    Aztán ezeket csak feldobják a teherautók tetejére, odaszögelik és befejezettnek tekintik az önjáró légvédelmet/páncélvadászt.
  • kiskorúbézoltán #349
    Talán azért mert így a közelben robbant bombákat meg lehet úszni , páncélozatlannál elég csak a környékére dobni .
    Bár talán neked van igazad és mindenki más hülye volt a II.V.H-ban . ;)
  • kiskorúbézoltán #348
    "teherautó platóján telepített üteg" :DDD
    Tudod mi az az "üteg" ?

    A képen egyébként nem egy LRDP-s járgány van ?
  • Sir Quno Jedi
    #347
    Meg minek páncélozni egy légvédelmi löveget (komolyabb repzajok ellen úgysem véd sokat az a papírpáncél). Legyen gyorsan telepíthető/mozgatható, legyen belőle sok és lehessen jól elrejteni, arra meg egy leponyvázott sima teherautónak álcázott okoság éppen elég.
  • SZU
    #346
    Érdekes, hogy a szükség miket hozott. A teherautó platóján telepített üteg a németeknél is megtalálható volt (féllánctalpason) légvédelmi ágyúval és pakkal is.

    Gondolom jóval olcsóbb volt a "kifejlesztése" és a gyártása is, mint az átgondoltabb, páncélozottabb önjáró légvédelemnek.

    Mondjuk az a tunéziai megoldás tényleg pánikszerűen születhetett, amikor még volt a Luftwaffe fenyegetésből anyagi vonzat is, nem csak az ökölrázás. =)

    Tunéziai mobil AA gun v2

  • ambasa
    #345
    Amúgy honnan valók a képek?
  • Question
    #344
  • Question
    #343
    Kevésbé ismert, de Tunéziában bevált. M15 MGMC egy 37mm-es M1A2 Browning légvédelmi gpá-val és 2 db 12.7 mm-es géppuskával.



    M-16 MGMC, vegyes zászlóaljakban szolgált az M-15-el. Komoly légifenyegetés híján inkább puha célok elen használták.



    És az alacsony Luftwaffe aktivitás miatt visszatartott M-19 2 db 40mm Bofors gpá-val. Koreában került végül bevetésre.



    Brit Centaur cirkáló-harckocsi 2 db 20mm-es légvédelmi ágyúval.



    Kanadai Sherman Skink 4db 20mm gpá-val. Csak prototípus jutott el a frontra a háború legvégén.



    M24-es könnyű hk átkonvertálva légvédelmi szerepre. Csak prototípus.

  • ambasa
    #342
    És néhány klassikus, igaz nem páncélozott alvázon:




  • ambasa
    #341
    Amerikai M17 szovjet használatban:


    ZSzU-37 nem tudom, hogy egyáltalán került-e bevetésre:
  • SZU
    #340
    Az első Ostwind első példányait 1944 márciusában állították hadrendbe.
    Előtte nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a légvédelemnek... =7

    Akkor nézzük, az oroszoknak milyen mobil légvédelmük volt?
  • Molnibalage
    #339
    Háááát... Ezel háború végi típusok, úgyhogy sokat nem villoghattak. A klasszikus Sdkfz-ék sem voltak rosszak (ezeken asszem svéd fejlesztésű 20mm-es űrméretű lövegek voltak, az angolok is használtak ilyet), de az összes önjáró típus problémája a rossz szellőzés volt tudtommal.
  • SZU
    #338
    Szerintetek melyik volt a II. VH-ban a legjobb önjáró légvédelmi löveg?

    A németeknél gondolom az Ostwind,

    vagy a Wirbelwind volt.
  • gecc
    #337
    Ezek ugyan nem híresek, de a mienk.


  • ambasa
    #336
    Nekem nem kell bemásolnod, amit eddig írtál, abból elhiszem, hogy utána olvastál a témának.
    A Sherman kifejezést a közérthetőség miatt használom, bár félreértés, inkább az M3 tipusjelzésből lehet, de megszoktam, hogy az amerikai típusoknak inkább neveiket használom, már csak azért is, mert ha britekel foglalkozok, akkor még korrektebb is. De azért köszi az adalékot, hogy az amik nem használták így a megnevezést.

  • Question
    #335
    Mindegyik igaz. Nem is csodálom, amilyen sok változata volt a Shermannak. Még a kései HVSS futóműves M4A3/76 (Wet)és kétféle lánctalpal futhatott (T66 és a vastagabb T80),aztán persze ott van az öntött törzsű, Continental motoros M4A1/76 (W)HVSS és VVSS egyaránt mindkét fajta lánctalppal, VVSS M4A3E2/75 kapaszkodókörmökkel... Külön lexikont érdemel az egész Sherman téma.

    Egy időben keringett a neten az amerikai 2. páncéloshadosztály (hell on wheels) harckocsizóival készített interjú, amiben leírták, hogy többek között 44 késő őszén a német határnál,a süppedős a felázott talajon a Tigrisek még láthatóan tudtak manőverezni, míg a saját (az időpontot tekintve még kizárólag a régi VVSS futóműves, vékonyabb lánctalpú)Shermanjeik beragadtak a sárba. Megvan a teljes szövegem, de az url hozzá már nem él. Lehet bemásolom majd. Az érem másik oldala, hogy a szintén dombos Észak-Itáliában pont a Sherman a magasabb fajlagos teljesítménye folytán bizonyult mozgékonyabbnak a régebbi német harckocsiknál.

    A Sherman nevet amúgy az amerikai hadseregben valójában sosem használták a háború alatt, csak utána. Ők "emfor"-oztak:).
  • Tothenkopf
    #334
    Igen.Az volt beékelve a kapuban és nézett pest felé,mikor budapestet ostromolták,aztán még elindult visszafelé.
  • mstummer
    #333
    Nos nemsok maradt belőle, sajnos. Szal azt újraépíteni kb lehetetlen.
  • SZU
    #332
    Az, amelyik a Budai Várat védte, az hol van kiállítva? Az van Hollandiában?
  • Tothenkopf
    #331
    Sajnos igaz hogy nagy költség,bár állítólag magyrország ilyen szempontból még feltáratlan terület.Csak maga akutatás és feltárás is elég sok pénzbe kerül.Hozzánk legközelebb meg ha jól tudom hollandiában van kiállítva egy tigris.Az amelyik a budai várat védte és szinte sérülés nélkül vészelte át a háborút..
    unokatesóm látta is,majd kérek tőle képet és akkor jó lesz!
    :D
  • SZU
    #330
    A kérdés csak, hogy mennyi pénzért. Gondolom a roncskutatók szövetsége nem rendelkezik komoly vagyonokkal. Támogatást meg nem hinném, hogy kapnak.

    Bár Közép-Európában talán ez lenne az egyetlen helyreállított PzKpfw VIB
  • Tothenkopf
    #329
    Én úgy olvastam hogy csak kevés maradt meg belöle,mert a németeknek hátra kellet hagyni és a szemtanúk szerint egy másik tigris töbször belelőt,igy téve harcképtelenné.Viszont feltárást végző szakemberek szerint még ennyi maradványból is tökéletesen vissza lehet állítani eredeti állapotába.
  • ambasa
    #328
    Való igaz pongyolán fogalmaztam, nem a Christie, hanem annak továbbfejlesztése élt továbbb. A rugózást megváltoztatták, de a nagy futógörgők a T-62-ig alkalmazásban maradtak.

    Az hogy a Shermanok Korában mindenhova követni tudták a T-34-et, a hegyes dombos terepen,az nem inkább a fajlagos teljesítményének tudható be ebben az esetben? (T-34 15,6Le/t Sherman 15Le/t)

    Természetesen, ha a Cristie rendszerű futóművet tisztán vizsgáljuk, mint egy nagy futógörgős lánctalpal és anélkül is haladásra képes futóműrendszert, akkor a BT sorozat kivételével nem is került sorozatgyártásra és a T-34 sem volt az. (csak akkor viszont senki se mondja nekem (tudom Te nem mondtadt) hogy a T-34 tulajdonképpen amerikai harckocsi. Ami egy közkeletü de hamis legenda szvsz. Ha azonban úgy tekintünk a Cristie rendszerre, mint önálló felfüggesztéssel rendelkező nagyméretű futógörgőkkel ellátott viszzafutó görgők nélküli futómű, akkor továbbra is úgy gondolom, hogy ezt a T-62-ig alkalmazták.

    Azt mire alapozod, hogy a Sherman mélyebbre süllyed, mint a német harckocsik, és melyik német harckocsikra gondolsz?
    M4A3 0,84 kg/cm2
    Pz.III 0,94 kg/cm2
    Pz.IV 0,89 kg/cm2
    Pz.V 0,85 kg/cm2
    Pz.VIE 1,04 kg/cm2
    Pz.VIB 1,07 kg/cm2
    T-34/85 0,81 kg/cm2
    Persze lehet, hogy az én forrásom rossz, mivel a Shermanra talátam 0,94, sőt 1 kg/cm2 adatot.
  • Question
    #327
    A Christie féle futóművet a háború után nem alkalmazták. Az oroszok is áttértek a torziós rugózásra. A franciák kísérleteztek a német átlapolt futóművel, de idővel ők is túl nehéznek és komplikáltnak találták.

    44 decemberében vetették be az első HVSS futóműves Shermaneket, ahol áttértek a függőleges rugózástól a vízszintesre, és megduplázták a futógörgők számát. A korábbi változatok felázott talajon mélyebbre sűlyedtek, mint a német tankok. Ezzel a fajlagos talajnyomás 0.87-es kg/cm2 lett. A koreai dombos terepen az új Sherman mindenhova követni tudta a T-34-et.
  • horthy
    #326
    Ki mit tud ? Cegléden talált II. világháborús német Királytigris tipusú harckocsiról vagy csak némi maradványokat találtak ? Ma már egy épkézlábnak tünő PzIV vagy Párduc vagy Tigris harckocsi milliokat ér ! Jobb lett volna egy párat elrakni 60 évvel ezelött lásd az angolok , oroszok példájára , ha másért nem ezért biztosan jönnének a turisták !
  • joebacsi
    #325
    utolsó bekezdés ütik, szép kis szösszenet
  • Wlakos
    #324
    Ez király lett köszi!:)
  • PrasCo
    #323
    Értelemszerűen a T-34-esé.
    Pusztán talajra gyakorolt nyomás szempontjából is, egy példa mondjuk 43 nyaráról:
    T-34/M43 (korai) - 0,75 kg/sqcm
    M4A2 Sherman - 1,01 kg/sqcm
    Panzer VIE - 0,97 kg/sqcm

    (érdekes egyébként, hogy a Tigris lánctalpakon megoszló súlya egy hajszállal jobb volt, mint a Sherman harckocsié)
    Ha a komplett meghajtástól, erőátviteltől, satöbbitől eltekintünk, és pusztán a lánctalpat és a görgőket nézzük, úgy szintén a T-34-re adnám a voksomat, az ambasa által is említett egyszerűsége végett. A Tigrist szállításkor hosszasan szerelgethették, szedhették le meg rakhatták föl a külső görgősort; induláskor meg volt úgy, hogy lángszóróval kellett leolvasztani a futóművet. Egyébként több probléma ezzel sem volt, a legtöbb lerohadást (mint általában) a sebváltónak köszönhetik, meg annak, hogy akadt olyan barom, aki a szabályzat figyelmeztetései ellenére zsinórban kétszer süllyesztette el a Tigrisét a lápban.
    A sörmi futóműve meg a jó öreg osztott görgősort alkalmazta, semmi komoly technikai hazardírozás, de nem is volt rá szükség - jól vitte a harminc mittudomén, hány tonnát.
    Csakhát T-34 barátunk sem volt nehezebb igazán (talán pár tonnával asszem a ruszki volt a könnyebb (33 tonna?), de utánaolvasás nélkül inkább passzolnám. Lényeg, közelítőleg azonos), de mivel Szovjet-Oroszország infrastrukturális ellátottsága kissé alacsonyabb volt, mint amilyen hadszínterekre a Shermant amúgy felkészítették, evidens, hogy egy T-34-esnek ÍÍÍGY kellett kijönnie a trágyából, kérték az elvtársak - a Sherman meg nem kényszerült rá, hogy hatvan centis ganéban haladjon hatszáz kilométert.
    (Na jó, a Lend Lease rákényszerítette, de az már legyen az oroszok problémája)
    Bevásárláshoz tehát T-34-et használnék inkább.
    ...pláne szántani.
  • ambasa
    #322
    Én a T-34 Cristie futóművére szavazok.
    Az hogy a németek átlapolt görgőket használtak, annak szvsz a tömeg v)olt a legfőbb oka. (tudom a Pz.II-nek is volt átlapolt görgős változata, de ez nem zárja ki, hogy a Tigeren és a Pantheren miért alkalmazták. Az átlapolt futóműnél megemlítik, hogy a befagyot sár akár meg is akadályozhotta az elindulásban. Igazából a németek az egész háború folyamán kisérleteztek a futómű megoldásokkal, mert egyikkel sem voltak igazán elégedettek.
    A Sherman futóműve egy hagyományos, bevált műszaki megoldás volt, nem hallottam róla, hogy különösebb problémák adódtak volna vele.
    Összegezve a háború után a Christie futómű élt tovább, illetve olyan megoldások, amik inkább ennek a visszafutó-görgőkkel ellátott változatai (M-26/46/47/48/60, illetve T-72)

  • Sir Quno Jedi
    #321
    Jaja, már majndem kivettem a kedvencekből a tápigot! :?D

    Sok tankról akarunk sok infót és képet! :D
  • Beni521
    #320
    görgőket is figyelembe véve
  • Beni521
    #319
    ha erre nuku válasz, akkor: Tigris vs Sherman vs T-34 lánctalp. Melyik a jobb/célszerűbb?
  • Beni521
    #318
    köszike
  • ambasa
    #317
    Navégre Beni!
    Már vagy egy hónapja aggódtál, hogy leült a topickod, aztán azóta sem hallottunk rólad. Most, hogy megjöttél gyerünk pörgesd fel, dobj be sürgősen valamit, amin rágódhatunk!
  • Beni521
    #316
    Csodabogár Shermanja se semmi, jó ötletei voltak a tigrisek ellen. pl, egy hosszabító csövet szerelt a tankjára, amivel a kalibere nem 76/75mm-esnek hanem akár 90mm-esnek is látszódott
  • Beni521
    #315
    jelentkezek
  • kingcs
    #314
    beni jelentkezz
  • fonak
    #313
    T-29 a wikipedián
    T-30 ugyanitt
    Ez sem rossz
  • I.C.ram
    #312
    Mocsárban nagyon jól konzerválódnak a dolgok. Múmiákat is találtak már mocsarakban.
  • Question
    #311
    T-32