Második atomfegyverkezési verseny - IV. rész

Lézer (jelenlegi formájában) nem BVR fegyver, úgyhogy stratégiai jelentõsége nincs. Mûholdra telepített, illetve földi telepítésû, és mûholdról visszaveretett lézersugár pedig még sokáig megoldhatatlan technikailag.

Alkalmazásának szintén komoly korlátja a célpont eléréséig elpárologtatandó, ill. plazmává hevítendõ molekelák. Nedves idõben, vagy a lézersugarat felhõkön keresztûl alkalmazva, a nagy koncentrációjú víz és vízpára nagyon visszafogja a lézerfegyvert, a víz magas fajhõje miatt.

"De már most léteznek az atomnál hatásosabb tömegpusztító fegyverek-->>Oroszországban például máig megmagyarázatlan annak fegyvernek a tesztje amely egy teljes falut kiírtott és azért nem voltak kevesen abba a faluba."

Egy komolyabb nukleáris fegyver egy kisebb országot elpusztíthat. Ilyen hatásos fegyvert pedig nem lehet titokban tesztelni.

"Mind az amerikai, mind a szovjet mérnökök egészen nagy méretû, 10 000 km-es hatótávolságú robotrepülõgépeket is terveztek, és ezek az 1950-es években szolgálatba is álltak, mint stratégiai csapásmérõ eszközök. Ilyen volt például a Northrop cég által gyártott SM-62 Snark"

Szovjeteknek ehhez hasonló nem volt tudtommal...

N mondjuk a lézereknek látom a legnagyobb értelmét egy erõsebb lézer akár egy TANK páncélzatátt is átüti.

A lézer gyakorlatilag egy koncentrált fénysugár, mint ilyen, annak is megvannak a saját korlátai. Ugyan egy átlagos harckocsi páncélzatán képes lehet áthatolni a lézer is, de hozzá kell tenni, hogy ez nem meglepõ, mivel ezen harckocsik tervezésénél nem a lézerrel való támadást vették alapul.

De mi történik akkor, ha az ellenség sûrû ködfüggönyt képez a harctéren, vagy mi történik, ha a harckocsikra megfelelõ tükröket szerelnek? A lézer ellen is lehet védekezni, csak mivel egyelõre még nem áll fenn annak a lehetõsége, hogy lézerfegyverekkel fenyegessék a haderõt, egyelõre az ellene való védelemmel sem foglalkoztak komolyabban.

HI
A cikk kira mint a többi!De már most léteznek az atomnál hatásosabb tömegpusztító fegyverek-->>Oroszországban például máig megmagyarázatlan annak fegyvernek a tesztje amely egy teljes falut kiírtott és azért nem voltak kevesen abba a faluba. Azt feltételezik ultrahangos fegyver végzet velük de lehet hogy csak kitaláció ki tudja. De azóta sem hallotam ilyen tesztrõl alias lehet továbbfejlesztik és még hatékonyabb lesz mint az atom. USA--> nem bírom szajkozni, hogy amerika is rendelkezik olyan fegyverrel ami jóval hatékonyabb az atomtól de amíg nem kerül nyilvánoságra ki tudja. ÉN mondjuk a lézereknek látom a legnagyobb értelmét egy erõsebb lézer akár egy TANK páncélzatátt is átüti. És ha belegondolunk ha tudnák megfelelõen növelni az erejét és nagyságát hmm ki tudja. Amúgy a légvédelembe és elhárításba vezetõ USA már nagyrészbe lézerrel méri be a közeledõ rakétátt és kilõvi ami úgy nem hibáz! Jelenleg legnagyobb légvédelemmel atomfegyverrel és hajóflottával az USA rendelkezik.De kérdem én mi van a már nem használatos fegyverekkel stb megy a piacra.
"Miközben a privát fegyverkereskedõk is egyre
jobban meggazdagszanak a világ legnagyobb fegyverszállítói még mindig az
USA, Egyesült Királyság, Oroszország,
Franciaország és Kína.Õk öten Az ENSZ biztonsági tanácsának állandó tagjai." idézet by LORD OF WAR!
Nagy igazság ami a hidegháború után történt egyszerûen kimondhatatlan a sok használaton kivüli fegyver mind magán kézbe és eladásra került elég itt csak az AK-ra gondolni.Amúgy nem a filmet akkarom fényezni de érdemes megnézni mindenkinek mert nagy igaságokat taglal és sajnos a film igaz történeten alapul.
Másik MO-ból elvit rakétákat nem az oroszok viték haza, eladták fegyverkereskedõknek-->valaki jól meggazdagodot.hu
SZÉP új világban élünk:S

Franciákat nem kell félteni szerintem , azért mert valamit nemtüntetnek fel egy listában hogy igen ez van ez is van jajj ez nincs nekünk jujj de gyengék vagyunk, még nem kell elhinni hogy tényleg ígyvan, szerintem franciáknak is megvannak ugyanazok a játékszerek, csak max nem reklámozzák õket.<#vigyor2>

Azért én még az összeset megkérdõjelezem morálisan.

A lényeg pont ez: adott esetben nem tömegpusztító fegyverként alkalmazzák a nukleáris robbanótölteket, hanem légiharc, vagy légvédelmi rakétában, amelyek akár baráti lakott területek felett robbanhatnak fel.

Ha pl. a franciák magukra maradnának egy feltételezett atom-konfliktusban, bajban lennének a taktikai fegyverek "nem szomszédos" ellenség elleni célbajuttatását illetõen - nem tudnának az USA-hoz, Oroszországhoz vagy Kínához hasonló hatékonyságot produkálni.

Franciaországnak 60db légi utántöltésre képes Mirage 2000N vadászbombázó repülõgépe van, ASMP robotrepülõgépekkel (fejlesztés alatt a modernebb AMSP-A). A Mirage 2000N kifejezetten a célterület mélyrepülésben való megközelítésére készült, amit nagyon komolyan gyakorolnak a pilótáik (Példavideó letöltési hely 1., példavideó letöltési hely 2.).

Ezen kívûl a Charles de Gaulle repülõgéphordozó Rafale gépei is képesek lesznek majd valamikor ugyanezen robotrepülõgépek hordozására.

Király vagy Cifu! Marha jó lett a cikk, és nagyon gyorsan kész lett. Várom a többit! <#worship><#vigyor><#eljen>

"Megoldásként egy sor, morális szempontból megkérdõjelezhetõ fegyvert fejlesztettek ki."

Most így hirtelen nem tudnék felsorolni olyan tömegpusztító fegyvert, ami ne lenne morális szempontból megkérdõjelezhetõ... 😊

"weather controll device detected" ... :-)


nagyon kafa a cikk, sok rossz dolgot tudtunk meg! :-(

Üdv
Nagyon jók a cikkeid Cifu! <#eljen>
Csak azt akarom kérdezni hogy az SDI rendszerrõl nem akarsz majd szót ejteni valamielyik részben? Az nagyon érdekelne.

Cifu: Ez így igaz, de ezek a taktikai fegyverek még a régi, hidegháborús logika szerint kifejlesztett arzenál "megmaradt" fegyverei (fõképp nyílt terepre szánták õket, pl. páncélos-támadás vagy nagyobb létszámú hadsereg mûveleteinek megakasztására készültek), és gondolom fõleg tüzérséggel vagy repülõgéppel célbajuttatható fegyverek (mint a cikkben is írod). Ha pl. a franciák magukra maradnának egy feltételezett atom-konfliktusban, bajban lennének a taktikai fegyverek "nem szomszédos" ellenség elleni célbajuttatását illetõen - nem tudnának az USA-hoz, Oroszországhoz vagy Kínához hasonló hatékonyságot produkálni.
Ez érdekes helyzethez vezet: pl. míg az USA csak kisegítõ szerepkörre alkalmazná a kisebb atomfegyvereket (pl. az említett nehezen elpusztítható célok ellen) az Észak-Koreához vagy Iránhoz hasonló országok egész védelmi rendszere, sõt politikája rájuk épülhet. Ami egynek kicsi, lehet másnak nagy. Hasonlít picit a helyzet a régivágású hadviselés és az új gerilla-háborús taktika ellentmondásaihoz.

Bár kivétel itt is akad: az egyik maga az USA, amely komolyan fontolgatja kisebb atomtöltet bevetését a nehezen elpusztítható katonai célok ellen Iránban.

A nagy atomhatalmak Anglia kivételével mind rendelkeznek taktikai atomfegyverrel, ezek pedig nem védekezõ jellegû fegyverek. Bár megjegyzem a védekezõ jelzõ kissé morbidnak tûnik ez esetben.

Szerintem te a Másnap címû filmet láthattad!
Az 180 perces volt, és a két fél kilõtte egymásra a bombáit!

nem a cikkhez szólnék hozzá, csak régen láttam egy filmet, ami arról szólt, hogy valamelyik fél lenyomta "véletlenül" azt a bizonyos piros gombot, amire persze jött a válasz is és atombombák kezdtek hullani az égbõl...
errõl illetve az utóhatásokról szólt a film. elég mellbevágó volt, de tipikusan amerikai. a címét szeretném megtudni, ha valakinek errõl beugrana. köszi elõre is.

Vkinek nincs esetleg felirata a trinity and beyond címû filmhez?

Nekem megvan a film 2cd-sbe, de angol tudás híján nem tok feliratot készíteni. És nem találtam hozzá semmilyent se!

Bár a cikk jópár alternatívát felsorol az atomtöltetek alkalmazási lehetõségeit illetõen, manapság az atomfegyverek szinte az egyetlen "kivitelezési" módja - az új atomhatalmak részérõl - a kis és közepes hatótávolságú hordozórakéta. A táskabomba vagy a hozzá hasonló eszközök (még a piszkos bomba is) bevetése túl rizikós - nagyon könnyen fennakadhat egy ellenõrzésen, így céljához el sem jut - ráadásul atomfegyvert mindenki "védekezõ" jelleggel tart, komoly válaszcsapás gyanánt. Bár kivétel itt is akad: az egyik maga az USA, amely komolyan fontolgatja kisebb atomtöltet bevetését a nehezen elpusztítható katonai célok ellen Iránban. A másik kivétel Izrael, amely a védekezés egészen hihetetlen módját találta ki: atomtölteteket helyezett el szent városai alatt, mintegy utalván a bibliai jóslatra, hogy a második Izrael pusztulása a világ pusztulása is lesz egyben. Lehet utóbbit agresszívnak nevezni, de mint látjuk elég hatásos visszatartó erõ.

Cool <#violent><#eljen>

<#eljen> Grat Cifu

Cifu: látom elkapott a versenyláz Téged is 😉

király!!!
<#taps><#taps><#taps>

Cifu mar az 5.-en dolgozik!<#worship>

Jó cikk! lesz még folytatás,?<#ravasz1>

Nagyon durva a tempo ahogy szórod ezeket a cikkeket. Grat és köszi <#taps>
(Egyébként, kezdetben nem nagyon izgattak, ezek a hadi technikai dolgok, de most már szívesen olvasom<#bee1>)