308
  • kukacos
    #108
    De ha hullám nincs, nincs részecske sem. Hogy különíted el a hullámjelenséget az ernyőn felvillanó fénytől? A hullám is immanens része a fotonnak, ha úgy tetszik, van egy bizonyos kísérleti megközelítés, ahol azonos vele. Az interferenciajelenséget egy foton is mutatja, tehát ha úgy definiáljuk, hogy az interferál, ami mutatja az interferenciát, akkor a következtetés egyértelmű. Bohr szerint a kettős természetet úgy kell értelmezni, hogy ha a foton hullámtermészetére kérdezünk rá, akkor hullámjelenségeket fog mutatni, ha a részecskére, akkor olyat. Nekem szimpatikusabb az a megfogalmazás, hogy a foton hullámként terjed és részecskeként érkezik - igazából amikor megfigyeljük, mindig részecskét "látunk". (Mert a szemünk is úgy működik, mint egy detektor vagy egy ernyő.) De egyébként tényleg tök mindegy, hogy hívjuk, amit csinál, úgysem lehet hétköznapi eszközökkel tárgyalni.
  • kukacos
    #107
    Kimutatták a tachyonokat? Nocsak, hol, kik, mikor?

    Pedig v>c egy körútnál ekvivalens az időutazással. Ha felírod az egyenleteket, kijön, hogy egy fénysebességnél gyorsabban haladó űrhajó a legközelebbi csillag meglátogatása után hamarabb hazaér, minthogy elindult volna. Persze elvileg lehet máshogy is az időben visszafelé utazni.

    "támpontot arra a bizonyos múltba üzengetéshez"

    Mire gondolsz támpont alatt?

    Hát 2+2 az mindig 4, ha úgy definiáljuk a 2-t, a +-t meg a 4-et, ahogy szokás, ezen nem szoktak a matematikusok vitatkozni, maximum azon, hogy definiáljuk. Erre jó a matek, közös nyelvet jelent.
  • Tiberius B
    #106
    A foton önmagával nem interferál, csak a zárt rendszerben végbemenő kísérletsor eredménye lesz interferenciakép, mivel a részecskék mozgását hullámfüggvényekkel tudjuk leírni, ezt úgy értelmezzük, hogy a hullám interferál magával, a hullám egy un. valószínűségi hullám, egy matematikai módszer, ami "pontosan" előrejelzi az eredményt.
  • Tiberius B
    #105
    Pont erre gondoltam.
  • dez
    #104
    Ezt igazán szépen megfogalmaztad.
  • dez
    #103
    "a mikrokozmoszban a részecskék NEM hullámként terjednek, csak éppen HULLÁMFÜGGVÉNYEKKEL írható le a mozgásuk, mivel eléggé statisztikusak az ismereteink."

    Nem tudom, pontosan úgy értelmezem-e, amit írsz, ahogy azt te gondolod, de azt akaródzik válaszolnom, hogy állítólag 1db foton is hullámként viselkedik, nem csak tömegesen látszik hullámnak.

    "A fény elektromágneses hullám, nem mechanikai"

    Ez egy informátív kijelentés, mégsem mond túl sokat. :)
  • Inquisitor
    #102
    De. Visszafelé halad az időben.
    Egyes teóriák szerint bizonyos elemek antipárja azok időben visszafelé haladó változata.
  • Inquisitor
    #101
    "Nem 300 000 km/s a fény sebessége? Mert ha egymással szembe mennek akkor az 2x 300 000 km/s, mert összeadódik, nem igaz?"
    Nem. Meglepő módon nem 600.000KM/s, hanem 300.000KM/s lesz. (Illetve picit kevesebb, valami 297-298.000KM/s?)
  • Tiberius B
    #100
    Ja, de a tachionokat már KÖZVETETTEN kimutatták, az időutazás meg csak elméleti.
    Attól függetlenül én is hiszek benne, csak éppen nem úgy, hogy v>c ergo időutazás?
    Nem adnál egy kis támpontot arra a bizonyos múltba üzengetéshez?
    Az antianyag ilyen értelmezését én is ismerem, de szerintem csak matematikailag lehetséges, meg szemlélet kérdése.
    Egyszer volt vhol egy olyan hír, hogy matematikusok azon vitatkoznak, hogy 2+2 több vagy kevesebb, mint 4. Na kösz szépen. "Matematikailag bármi lehetséges, csak nagyon kicsi a valószínűsége, lehetetlen nem létezik."(ismeretlen forrásból)
  • kukacos
    #99
    De igen. Nézz utána: az elmélet pontosan azt jósolja, hogy egy fénysebességgel gyorsabban haladó jellel üzenetet lehet küldeni a múltba. Ha posztuláljuk az időutazás lehetetlenségét, akkor ez az egyedüli elvi oka annak, hogy kizárjuk bármilyen információ, jel, sugárzás vagy akármi fénysebességnél gyorsabb terjedését (a határsebesség gyorsítással való megközelíthetetlenségén túl). Ez a feltétel nem túl erős. Például az általános relativitás bizonyos speciális körülmények között megengedi az időutazást, és bizonyos elméleti trükkökkel a speciális relativitás is engedi időben visszafelé közlekedő, de fénynél gyorsabb részecskék (a tachyionok) létezését. De egyelőre az egész csak játék a képletekkel, senki sem tudja, létezik-e ilyesmi valójában. Na meg a valóságnak számtalan megfogalmazása létezik: a pozitronra is lehet úgy gondolni, mint egy időben visszafelé haladó elektronra.
  • kukacos
    #98
    ... mint ahogy minden valódi tapasztalatról csak ilyen tudásunk van. Mint ahogy azt az empiristák is végigzongorázták valamikor a 17-18. században, vajon szilárdabb tudás-e az, ha valamit meg tudunk fogni, meg tudjuk nyalogatni és jól beleillik a szilárd tárgyakról alkotott elképzeléseinkbe, amit majomagyunk már fél éves kortól súg nekünk (de csak mert ez a tudás jött jól az alkalmazkodáshoz), mint ha csak absztrakt képletekkel tudjuk kifejezni, mi történt? Miért lenne megbízhatóbb mérőműszer a szemünk, mint egy részecskedetektor? Valahol azt javasolták, hogy ha zavar minket az a gondolat, hogy a foton hullámként terjed és részecskeként érkezik, akkor ehelyett gondoljunk a Lewis Carroll versre:

    "Nézsonra járt, nyalkás brigyók
    turboltak, púrtak a zepén,
    nyamlogott mind a pirityók,
    bröftyent a mamsi plény."

    Nos, ebben a versben a foton a brigyó és nem hullámzik és terjed, hanem turbol.
  • Tiberius B
    #97
    Vagy nem. A fénysebességet nem tudod elérni, ill. nem tudod túlszárnyalni sebességek összeadásával. Nem tudjuk, hogy mi van, ha GYORSABBAK vagyunk nála.
  • kukacos
    #96
    Mint többen leírták, az űrhajóból nem ezt látod: a fény továbbra is 300 ezer km/seccel lép ki a lámpádból.

    Ha gyorsabban tudnál menni a fénynél, akkor valóban, a fény "hátrafelé" menne, de azért, mert az időben visszafelé utaznál.
  • kukacos
    #95
    Annyira hogy így van, hogy például 1971-ben egy roppant vicces kisérletet végzett egy kutatócsoport: megvásároltak egy tucat repülőjegyet, és az amerikai haditengerészeti kutatóintézet pénzén körbeutazták a Földet úgy, hogy közben mellettük ücsörgött egy atomóra az egyik ülésbe szíjazva. Miután leszálltak, az atomóra Einsteinnel összhangban késett. Majd visszafelé repülve is megismételték ugyanezt a kísérletet, és újból az elmélettel egybevágó eredményeket kaptak. Na és miért pénzelte ezt a haditengerészet? Mert bizony a GPS műholdaknál roppant fontos a jelek időzítése, és a relativitáselmélet következményeinek figyelembe vétele nélkül képtelenek lennénk az órákat összehangolni, lehetetlenné téve az akkor még csak katonai célú, de ma általánosan használt pozícionálást. Magyarán egy roppant konkrét, gyakorlati esetben egyszerűen MUSZÁJ használnunk a relativitáselméletet, ráadásul pontosan úgy, ahogy azt az egyenletek leírják. Magyarán aki nem hiszi el a relativitáselmélet időre gyakorolt hatásának valóságosságát, az megérdemli a csörgősipkát. (Persze valaki hihet alternatív, de ugyanazt eredményező elvi magyarázatoknak is, mint pl. az éter-által okozott Lorenz-kontrakció, mint posztulátum, de a jelenség létezését nem tagadhatja.)

    Bővebben pár link:
    http://www.neh.gov/news/humanities/2005-03/elasticity.html
    http://en.wikipedia.org/wiki/Hafele-Keating_experiment
  • Tiberius B
    #94
    Ja meg én még eddig nemhallottam olyanról, hogy egyeseken sértetlenül átment volna, vagy a flakon hatás nélkül (bár arról inkább), inkább olyanokat hallok, hogy lyuk-lyuk-lyuk ahol csak elmegy, nemis beszélve néhány csókáról, akiket teljesen elégetegy párcentis labda.
  • smv
    #93
    A kockatévén volt egy csávó aki belerugott, sé elporladt a lába egy jórésze...
  • Tiberius B
    #92
    Egyszer már elmondtam itt a fórumban, hogy a mikrokozmoszban a részecskék NEM hullámként terjednek, csak éppen HULLÁMFÜGGVÉNYEKKEL írható le a mozgásuk, mivel eléggé statisztikusak az ismereteink.
    A fény elektromágneses hullám, nem mechanikai, bár énis szeretném jobban megismerni, mert a fizikatankönyvben eléggé gyér anyag van róla.
    Tudtommal egyébként több hanghatár is létezik, azaz elég érdekesen néz ki egy többszörös hangsebességgel menő repcsi légáramlatainak képe.
    Megintcsak: tudtommal, szerintem.
  • dez
    #91
    "Az hogy szerinted mi a normális nem különösebben hatja meg se a fényt, se a fizikusokat."

    Abban szerintem igaza van, hogy ez így nem igazán egységes. Mégpedig ugyebár(?) azért, mert nem tudjuk tökéletesen, mi is a fény, csak ismerjük 1-2 tulajdonságát. Pl. érdekes, hogy hullám, de nem tudjuk, mi is hullámzik, mi a közege, stb.
  • bermuda3
    #90
    enyhén nem értek a dologhoz de az előző előtti évben amikor még volt fizikám beszéltün ka fénysebességről és arról is szó esett h a fénysebességnél nincs gyorsabb. de ha majd egyszer fénysebességnél 2km/h-val lassabban megyek egy űrhajóval és felkapcsolom a zseblámpámat akkor egy távoli pontról nézve a kijövő fénynek 2 km/h-val kéne mennie. és ha fénysebességgel megyek? vagy valahogy gyorsabban? akkor hátrafelé megy a fény? vagy elmászik a lézer a kardomról? és légyszi ne szidjátok a közeli hozzátartozóim. nem értek hozzá azért kérdezem...
  • Ironka
    #89
    ""egyébként már repülőgépeken, sőt autókban is ki lehet mutatni, hogy lassabban múlik az idő egy megfelelő atomórával" - ezt te el is hiszed?"

    Most kiszámoltam a képlet alapján, egy 1000 km/h sebességű repülőnél a sebesség miatt 1,0000167-szeresen lassabban telik az idő. Sztem ez atomórával simán kimutatható.

  • Ironka
    #88
    "és mennyi az a "jóval lassabban telik az idő"?"
    rosszul írtam, fénysebesség közelében lelassul, fénysebességnél megáll az idő

    BiroAndrás már belinkelte a képletet.

    A relatív sebességeket meg ezzel a képlettel számolhatod ki:
    http://en.wikipedia.org/wiki/Lightspeed#Physics
  • BiroAndras
    #87
    "Télleg mivan ha egy harckocsira irányítunk egy erős magnetront?Fel lehetne hevíteni annyira hogy a benne tárolt lőszer elszálljon? Vagy ahhoz qrva nagy berendezés kéne?"

    A mikrohullámokat visszaverik a fémek, ha jól tudom. Egyébként egy tank felmelegítésének leghatékonyabb módja a napalm használata.
  • BiroAndras
    #86
    "és mennyi az a "jóval lassabban telik az idő"?"

    Konkrétan : http://hu.wikipedia.org/wiki/Relativit%C3%A1selm%C3%A9let

    ""egyébként már repülőgépeken, sőt autókban is ki lehet mutatni, hogy lassabban múlik az idő egy megfelelő atomórával" - ezt te el is hiszed?"

    Az biztos, hogy a GPS műholdaknál már ténylegesen figyelembe kell venni ezt a hatást.
  • BiroAndras
    #85
    "Én ezt a fényes dolgot nem értem. Hang is mehet a hangsebességnél gyorsabban,lehet állóhullám, sebességr függ a frekvenciájától+1 csomó mástól,akkor a fényre ezt miért nem látják be???"

    Mert a kettő közt csupán annyi a hasonlóság, hogy mindkettő hullám.
    A kísérleti eredmények szerint a fénysebesség állandó. Pont. A miértekről több száz oldalas könyveket lehetne írni, de ez a vita szempontjából lényegtelen.

    Egyébként a hang nem mehet gyorsabban a hangsebességnél, hiszen a hangsebesség definíciója, hogy a hang olyan gyorsan terjed. Az más kérdés, hogy a hangsebesség sokmindentől függ.

    "Persze, ha ütküzik részecskeként számolunk,ha halad hullámként,de szerintem ez nem normális dolog."

    Az hogy szerinted mi a normális nem különösebben hatja meg se a fényt, se a fizikusokat.
  • kukacos
    #84
    Fénymegállítást öt éve csináltak először:

    http://www.newscientist.com/article.ns?id=dn340
  • kukacos
    #83
    Mire is kérdezel? A fény először is nem egy jól definiált tárgy, hanem egy kicsit furán viselkedő valami. Ha arra kérdezel, hogy két fénysebességgel egymással szembe haladó tárgy esetében az egyikről nézve mit látni a másik tárgyról, akkor 1. nincs fénysebességgel haladó tárgy, a fény számára pedig nem telik az idő, 2. fénysebesség közei sebességeknél a választ pedig leírta Ironka #76-ban. Annyival kiegészíteném, hogy a repülőgépeknél figyelembe kell venni a gravitációs vöröseltolódást is - kisebb gravitációjú helyen is lassabban járnak az órák, de ez az általános relativitáselméletből következik, nem a speciálisból.
  • kukacos
    #82
    Roliika a fényt még senki sem "gyorsította fel". Ellenkező állítást mutató linkig ebben egyezzünk meg.
  • BiroAndras
    #81
    "Ha két fény egymással szembe megy, akkor találkozásuk után milyen sebességgel haladnak el egymás mellett?"

    Egy külső szemlélő számára a különbség 2c, de a fotonok szempontjából a szembe jövő többi foton épp fénysebesééggel halad. Persze mindezt 0 ideig teszik, mivel ha fénysebességgel mész, akkor minden végtelen gyorsan történik.
  • BiroAndras
    #80
    "szal ha felgyorsítod extranagy energia nélkül akkor a fény nem ott fog megjelenni ahol számítanál rá hanem 1-2m-rel arrrrééééébbbbb...."

    Ezt most nagyon nem értem.
    Mi az hogy felgyorsítod a fényt??? Hogy kell olyat csinálni?
    És mit jelent az extra nagy energia? A kozmikus sugárzásban levő kemény gamma fotonok energiája elég, vagy még több kell?
    És mi az hogy nem ott fog megjelenni?
    Leírhatnád részletesen, hogy miről van szó.
  • mstummer
    #79
    Ebből is fegyver lesz előbb utóbb. Ha jóltom már régóta kisérleteznek ember elleni mikrosütővel :S
    Igaz nem ilyen formában...
    Télleg mivan ha egy harckocsira irányítunk egy erős magnetront?Fel lehetne hevíteni annyira hogy a benne tárolt lőszer elszálljon? Vagy ahhoz qrva nagy berendezés kéne?
  • IoIa
    #78
    "A fénysebesség abszolút. Ez a "paradoxon" úgy oldódik meg, hogy fénysebesség közelében lelassul az idő, a fénysebességű szemlélő a szembejövő fényt továbbra is fénysebességűnek látja, mivel számára jóval lassabban telik az idő." - és mennyi az a "jóval lassabban telik az idő"?

    "egyébként már repülőgépeken, sőt autókban is ki lehet mutatni, hogy lassabban múlik az idő egy megfelelő atomórával" - ezt te el is hiszed?
  • roliika
    #77
    Én ezt a fényes dolgot nem értem. Hang is mehet a hangsebességnél gyorsabban,lehet állóhullám, sebességr függ a frekvenciájától+1 csomó mástól,akkor a fényre ezt miért nem látják be??? Jó tudom az kvantumokban terjed bla bla bla, de ha hullám és részecske természete is van akkor mit tökölnek vele? Vagy azért számolnak egyszer így utána meg úgy, mert a hivatásos fizikusok sem tudják hogy mi az atyaúristen a fény? Persze, ha ütküzik részecskeként számolunk,ha halad hullámként,de szerintem ez nem normális dolog.
  • Ironka
    #76
    A fénysebesség abszolút. Ez a "paradoxon" úgy oldódik meg, hogy fénysebesség közelében lelassul az idő, a fénysebességű szemlélő a szembejövő fényt továbbra is fénysebességűnek látja, mivel számára jóval lassabban telik az idő. Mindig a szemlélő helyzete számít, ezért hívják relativitáselméletnek. (egyébként már repülőgépeken, sőt autókban is ki lehet mutatni, hogy lassabban múlik az idő egy megfelelő atomórával)
  • Ironka
    #75
    Nincsenek itt géniuszok, csak pár ember, aki használja is az eszét és a tanulmányait is kicsit komolyabban vette, mint itt a nagyátlag, aki büszke arra, h milyen hülye, és mennyire nem tanul(t) (köztük te is). Tipikus reakció, tán féltékeny vagy rájuk?
  • sz4bolcs
    #74
    600 bocs
  • sz4bolcs
    #73
    Nem 300 000 km/s a fény sebessége? Mert ha egymással szembe mennek akkor az 2x 300 000 km/s, mert összeadódik, nem igaz?
  • zjápsretne
    #72
    Szóval bocs mindenkinek akit nem érdekel, de:

    "
    I am researching the possibility of finding a theory to show that the speed of light is not constant. Where should I search?

    The first thing you should do is get your PhD in physics, specializing in General Relativity. General Relativity has MANY observations (precession of Mercury's orbit, slowing down of binary pulsars, etc., etc., etc.) that your theory would have to explain as well or better before anyone else would even consider it. It will take years to learn and understand all the complexities. Many extremely intelligent people have tried and no one has even come close. I'm not saying it's impossible, and many of us hope that a loophole will eventually be found, but don't think it will be easy.
    "

    http://helios.gsfc.nasa.gov/qa_gp_sl.html#speedlight
  • zjápsretne
    #71
    Hát nem vagyok egy jó kereső, mert erről a gyorsításról semmit nem találtam, de azért
  • zjápsretne
    #70
    Azért lehetnél egy kissé specifikusabb a keresést illetőleg...
  • plamex
    #69
    szerintem 300 000 km/s a válasz.
    Eisten asszem ezt állította ...