308
-
Ironka #148 ""Mindig a csodájára járok az ilyen cikkekhez való hozzászólásokat olvasva, mennyi géniusza van kis hazánknak. A rengeteg fizikus, matematikus, csillagász... Kár hogy a nemzetközi porondon nem képviselitek az országot, nem kell ám itt az SG fórumon bújkálni.. :( "
-tökéletesen egyetértek veled. Ha megjelenik egy tudmányos/misztikus cikk az sg-n akkor a sok önjelölt professzor egyből lecsap rá és szánalmas okoskodásba kezd."
Te vagy szánalmas. Semmiféle okoskodás nincs itt, csak a kevésbé tájékozott emberek téves elképzeléseit javítják ki. Ugyanazt mondják amit mondjuk egyetemen tanulnál a témában. Ezek nem légből kapott dolgok.
De ha te büszke vagy, h ennyire hülye vagy hogy élből fikázod, amihez lövésed sincs, ahelyett, h próbálnád megérteni csak téged minősít.
-
Ironka #147 "De mi az az idő? Én nem tudom elképzelni anyag nélkül, vagyis mint magában megálló valamit. Mi az ami lassabban tellik? Hogy definiáljuk az időt?"
Az idő itt egy fizikai dimenzió. Biztos van rá definíció, de nem vagyok fizikus. Ha jobban belegondolsz ugyanezeket a kérdéseket feltehetnéd más, kézzelfoghatóbb dolgokra is. Csak azokat jobban megszoktad. Pl mi az a tömeg vagy hosszúság? Ezek sem állhatnak önmagukban, anyag nélkül. -
Polaris Outlaw #146 Próbáljátok ki: rakjatok celofándarabokat a mikroba. Szép látvány lesz.
Elvileg nem fog felrobbanni!
-
kukacos #145 Jaja, de nem akartam belekeverni, szegénykémnek még ez is sok lesz. Mellesleg ezért nincsenek szilárd testek bozonokból, ami meg van, az hajmeresztő dolgokat művel, mint a szuperfolyékony hélium. -
kukacos #144 Pl. Hraskó Péter Relativitáselmélet c. könyvéből. -
#143
Mindenki ezt mondja, akivel tudományos témában próbálok eszmecserét folytatni. :-))) -
#142
Érdekes, amit írsz, mégis hogy definiáljuk az időt? -
kukacos #141 Ez már kőkemény filozófia, javaslom Martin Heideggert :) -
BiroAndras #140 "Ennek a mélyebb oka az, hogy a fermionok hullámfüggvénye antiszimmetrikus, de megkérdezhetjük, mi lenne, ha nem így lenne vagy megsérülhetne. Van értelme ennek a játéknak? Nem sok. Amíg a valóság nem mutatja ezt a viselkedést"
Valójában vannak szimmetrikus hullámfüggvényű részecskék (bozonok). És ezek valóban képesek tetszőleges számban létezni ugyanazon a helyen. -
BiroAndras #139 "ha mindezt 0 ideig teszi, az nem olyan, mint ha valami egyhelyben állna?"
Igazából fénysebességnél minden távolság nullára csökken, tehát nulla idő alatt odaérsz bárhová. A foton a saját szemszögéből se időt, se távolságot nem érzékel. -
kukacos #138 Nem értem, hogy következik ebből az okfejtésből, hogy egy foton nem mutat interferenciát. Ha megnézed, hogy melyik résen ment át, akkor nem mutatja egy foton (de több sem). Ha nem nézed meg, akkor mutatja (egy is). Ez kísérlet, és nem elmélet, és már párszor igazolták. -
BiroAndras #137 "Annyival egeszitenem ki, hogy nem bizonyithato hogy egy foton egyszerre hullam is es reszecske is lenne."
Igazából a foton se nem hullám, se nem részecske, csak a hétköznapi fogalmainkkal nem tudjuk jobban leírni. -
BiroAndras #136 "Az idő végülis most létező, vagy csak anyagból konvertált? Mert pl. melyik az az érzékszervünk, amivel az időt tudjuk érzékelni? Ha valaki jobban ránéz az órára, akkor látja, hogy megy körbe-körbe a mutató, de hogy magában létezne idő? Szóval akkor mi lassul le? Az anyag? A változás?"
Az idő mérése ugyanolyan mint mondjuk a távolságé. Távolságot sem tudsz másképp mérni, csak anyaggal (pl. mérőszalag). Annyi a különbség, hogy az időben csak egy irányban tudsz haladni, ezért nem minden mérési módszer működik. -
BiroAndras #135 "Tételezzük fel, hogy elindul egy ûrhajó, és Föld körüli pályán 1 évig kétszeres fénysebességgel kering. Leszáll. De nem hamarabb, mint ahogy elindult volna, hanem 1 év múlva."
Ez így eleve hülyeség. Épp azt akarjuk kihozni, hogy visszafele megy az időben, nem veheted fel premisszának, hogy 1 év múlva száll le. Hacsak nem sajátidőről beszélsz, de nem az a lényeg, hanem a földi idő.
"Tételezzük fel, hogy egy ûrhajó a Földtõl távolodva kétszeres fénysebességgel halad, és megy fél évig. Ott felrobbant egy nagy bombát (igazolván, hogy ott járt), és azonnal visszafordul (tételezzük fel, hogy ezt meg tudja csinálni). Visszafelé is kétszeres fénysebességgel jön. Az indulástól számítva pont egy év telt el. Mennyi utat tett meg összesen? 1+1 fényévet. Mikor látjuk majd a bomba fényét a visszaérkezéstõl számítva? Fél év múlva. Vagyis ebben az esetben az ûrhajó valóban hamarabb ért haza, mint a fény onnan, ahol robbantott. De ez azért mégsem nevezhetõ idõutazásnak."
Nem látom át a számolásodat. Hogy jönnek ki ezek az értékek? Úgy tűnik nekem, hogy a klasszikus fizikával számolsz, majd csodálkozol, hogy nem azt kapod amit a rel.elm. jósol. -
kukacos #134 Te azt hiszed, hogy klasszikus mechanikából merített szemléles képeid mantrázásával elűzheted a relativitáselmélet ördögét. Pedig nem. A valóságnak vannak olyan elvi korlátai, amelyek teljesülni látszanak, hiába tudunk elgondolkodni azon, hogy lehetne valami más is. Például azt többnyire szemléletből elfogadjuk, hogy két tárgy nem lehet egyszerre ugyanazon a helyen. Ennek a mélyebb oka az, hogy a fermionok hullámfüggvénye antiszimmetrikus, de megkérdezhetjük, mi lenne, ha nem így lenne vagy megsérülhetne. Van értelme ennek a játéknak? Nem sok. Amíg a valóság nem mutatja ezt a viselkedést, ez a játék csak matematikai modell, amiből ezernyi található ki másodpercenként. A fénysebesség túllépésével ugyanez a helyzet. Kizárólag annyi értelme van, hogy ha esetleg mégis látunk ilyen furcsaságot, rögtön legyen tippünk arra, mi történt.
Miután soha, senki nem épített még 2c-vel haladó űrhajót (és feltehetőleg nem is fog), a legjobb elméleteink is maximum jóslatokat adhatnak, mi történne egy ilyen járművel. Az elméletek persze kiterjeszthetők a megfigyelt fizikai valóságon túlra is, és feltehetjük a kérdést, mit jósol a relativitáselmélet egy 2c-vel haladó űrhajóra. A te elméleted is csak egy jóslat arról, hogy mi fog történni, és semmiképp sem "bizonyíték". Azért megpróbálom leírni, mi történne akkor a relativitáselmélet szerint, ha valaki véghezvinné azt, amit elképzelsz. Hansúlyozom, hogy a te jóslatod részeit más kísérletek alapján elvetjük, a relativitáselméletét pedig megerősítettük. A legtöbb fizikus amellett az agyament változat mellett szavazna, amit én itt ismertetni fogok. Nem ment el az eszük, csak egyszerűen a világ így tűnik működni. Nem szagolható, ütögethető, nyalogatható, egyszerűen ilyen.
Nem vagyok relativitáselmélet-szakértő, ezer éve foglalkoztam vele, ha valaki jobban tudja, javítson ki.
Tegyük fel, hogy az űrhajó másodpercenként sugároz egy állóképet az fedélzetről. Vagy videót, tök mindegy. Ha maradunk a Minkowski-féle téridő kizárólagosságánál, akkor a hírügynökségek a következő eseményekről számolnak be időrendben: a Föld körül keringő űrhajó elindítása előtt pár hónappal kibukkan a semmiből egy űrhajó Föld körüli pályán, majd leszáll. Érdekes módon pont azok az űrhajósok szállnak ki belőle, akiket elindítani igyekeznek. Emellett megjelenik egy fantom-űrhajó is Föld körüli pályán, ami fénysebességnél gyorsabban látszik haladni. A fedélzetéről vicces képsorokat sugároznak: a víz visszafelé folyik a palackba, az emberek hátrafelé beszélnek, és a vécéből vizeletet szívnak fel a micsodájukba. Nyilván valami barom űrhajós szórakozik azzal, hogy fordítva játszik le képsorokat, de ellenőrizni nem tudjuk, mert nem lehet odamenni, a kommunikáció meg legalábbis roppant furán működik: mindegyikük elképesztő telepata, mert előre kitalálják, mit fogunk nekik mondani. Pár hónap múlva elindítjuk az űrhajót, ami eljut arra a pontra, ahol zutty, felgyorsul 2c-re, és elképesztő módon pont egyesül ezzel az addigra pont odaérkező fantom-űrhajóval, és egy villanás kiséretében eltűnik.
A bombás űrhajóval ez ugyanúgy néz ki: megérkezik az űrhajó pár hónappal a kilövés előtt, egyúttal pedig egy "fantom-űrhajó" indul el a távoli pont felé. Elindítjuk az űrhajót 2c-vel. Az elindítás után pár perccel a csillagászok hatalmas robbanás észlelésérő számolnak be, ami egyértelműen az indítás ELŐTT kellett, hogy kioldódjon, mert a fénynek időre volt szüksége, hogy ideérjen.
Mint látszik, a relativitáselmélet önmagában nem magyarázza meg teljesen, hogyan mehetne végbe egy ilyen időutazás. A Minkowski-téridő abszolúttá tételéből az következik, hogy az időutazás ugyanabban a térben megy végbe, tehát előjönnek a klasszikus paradoxonok, például megsérül az energiamegmaradás törvénye (hirtelen megjelenik két űrhajó egy pozícióban), az okság elve - ha a korábban visszaérkező űrhajó legénysége megöli az elindítandó űrhajó legénységét, nem lesz senki, aki elinduljon, dönthetnek úgy, hogy az egész kísérletet megszakítják, hiszen minek elkölteni a kilövésre a pénzt, ha már úgyis hazaértek, satöbbi. Ezért a fizikaórán többnyire azt mondják, na látjátok, ezért nem lehet a fénynél gyorsabban menni. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a relativitáselmélet fénynél nagyobb sebességekre nem lehet teljes.
Például ha a sokvilág-elméletet elfogadjuk kiegészítésként, azt fogjuk látni, hogy a 2c-re gyorsításnál az űrhajó egyszerűen eltűnik, és sosem látjuk viszont, nincs paradoxon. A bombát egy másik Univerzumban robbantja fel és egy másik Univerzumba fog megérkezni, ami sosem volt a mi világunk történetének része. Az energiamegmaradás elve itt is sérülne, mert a céluniverzumban egyszercsak megjelenik a semmiből egy űrhajó, de ezzel én kibékülnék. -
BiroAndras #133 "A foton önmagával nem interferál"
De igen. Végeztek olyan kísérleteket is, ahol a fotonokat (meg más részecskéket) egyesével lőtték be a rendszerbe, és a végén így is kialakult az interferencia kép. -
BiroAndras #132 "Ja, de a tachionokat már KÖZVETETTEN kimutatták"
Igen? Ez érdekelne.
"az időutazás meg csak elméleti."
tacyon = időutazás. -
BiroAndras #131 "Abban szerintem igaza van, hogy ez így nem igazán egységes. Mégpedig ugyebár(?) azért, mert nem tudjuk tökéletesen, mi is a fény, csak ismerjük 1-2 tulajdonságát.
Eléggé sok tulajdonságát ismerjük a fénynek. Tökéletesen meg úgyse lehet tudni semmit. Egyébként leginkább az a baj, hogy a fény valami olyan dolog, amit se elmondani, se elképzelni nem tudunk. Viszont az egyenletek remekül leírják a viselkedését.
"Pl. érdekes, hogy hullám, de nem tudjuk, mi is hullámzik, mi a közege, stb."
Konkrétan az állapotfüggvény hullámzik, nem maga foton. A közege meg lényegében maga a téridő. Bár ezen a ponton már inkább filozófia a dolog, nem tudomány. Van még sokféle elképzelés az egyenletek interpretálására, de ebbe most nem mennék bele. -
plamex #130 Amúgy nem az időt szokták 4. dimenziónak venni ? -
plamex #129 Ja ... így elméletben szép. De honnan tudod hogy a valóságban is létezik? Amiről semmi információnk nincs arról elég nehéz eldönteni hogy létezik e. -
duke #128 "Miféle 4 dimenziós gyűrű? Hol lenne a negyedik térdimenzió?"
Kb ugyanott mint az altalunk ismert 3,csak merolegesen azokra.Ugy altalaban azt mondjak,hogy a ter nem 3 dimenzios,hanem sokkal tobb,de az ember csak 3-t erzekel belole.(me bena) Peldaul ugy szoktak szemleltetni,hogy egy vonalat(1 dimenzios) sajat magara merolegesen eltolva sikot(2 dimenzio) kapunk,a sikot merolegesen eltolva 3 dimenzios kockat,es ha a 3d-s kockat az elozo harom iranyra merolegesen eltoljuk akkor mar is van egy 4 dimenzios kockank. -
#127
"Mint többen leírták, az űrhajóból nem ezt látod: a fény továbbra is 300 ezer km/seccel lép ki a lámpádból.
Ha gyorsabban tudnál menni a fénynél, akkor valóban, a fény "hátrafelé" menne, de azért, mert az időben visszafelé utaznál."
-kezdenek kicsikét megvilágosodni ezek a dolgok, Tehát magában idő nem létezik, hanem maga a megfigyelőtől függ maga az "idő múlása" is, attól, hogy hozzá milyen gyorsan érnek el az információk. Ha a fénynél gyorsabban érne oda hozzá valami adat, akkor saját maga előre utazott volna az "időben". Na jó, még mindig nem világos, meg baromságokat beszélek, honnan ismerhetem meg ezeket az összefüggéseket, hogy érthetőbb legyen? -
#126
De mi az az idő? Én nem tudom elképzelni anyag nélkül, vagyis mint magában megálló valamit. Mi az ami lassabban tellik? Hogy definiáljuk az időt? -
#125
ha mindezt 0 ideig teszi, az nem olyan, mint ha valami egyhelyben állna? -
fako #124 Ahogy irtad is "Bohr szerint a kettős természetet úgy kell értelmezni, hogy ha a foton hullámtermészetére kérdezünk rá, akkor hullámjelenségeket fog mutatni, ha a részecskére, akkor olyat."
Annyival egeszitenem ki, hogy nem bizonyithato hogy egy foton egyszerre hullam is es reszecske is lenne. Tehat ha az egyikre mar bizonyitottad, a masikra mar nemtudod.
A fotonnak mind a reszecske, mind a hullam termeszetet egyetlen fotonnal lehet (es kell is) bizonyitani.
Az interferencia kiserlet arrol szol, hogy az A pontbol kiindulo foton, a B es C reseken athaladva onmagaval interferal. Ez pedig csak ugy lehetseges, hogy ugyanaz a foton halad at egy idoben a B es C resen is. Ilyen jelenseget csak a hullamtermeszettel tudunk magyarazni.
A tachion elmeletrol: a specialis relativitas elmelet megengedi a fenynel gyorsabb reszecskeket. (A relativitas elmelet nem azt mondja ki hogy nem lehet a fenynel gyorsabban menni, hanem azt hogy (alulrol) nem lehet megkozeliteni). A tachion olyan reszecske, amelynek ha novekszik az energiaja akkor lassul, es a fenysebesseget felulrol kozeliti, de nemtud fenysebessegre lassulni. Tachionnal elmeletileg lehetseges hogy az informacio fenyebessegnel gyorsabban haladjon, de ez olyan sulyos paradoxonokat okozna amely osszeomlasztja az altalunk tapasztalt vilagot. Ugye az emlitett idobeni visszautzasrol van szo, illetve hogy 1 tachion reszecske az altalunk tapasztalt unverzium osszes pontjat elfoglalhatja egy idopillanatban.
Az emlitett paradoxonok feloldasra tobbfele elmelet is letezik, az egyszerubb hogy a fenynel gyorsabb reszecskek nem lephetnek kolcsonhatasba a fenynel lassabbakal (ezzel kikuszoboljuk az informacio fenynel gyorsabb haladasat), illetve a parhuzamos dimenziok.
Utobbival tokeletesen magyarazhato az idobeni visszautzas is. A lenyege roviden hogy amikor egy esemenynek tobb kimenete is lehet, nem csak egy tortenik meg, hanem az osszes.
Egy peldan illusztralva: ha dobok egy dobokockaval, akkor nem 1 szamot dobok, hanem mind a hatot. A hat kulonbozo erteku dobasom letrehoz 6 uj dimenziot amelyek ezutan mar "kulon" uton jarnak.
Idoben valo visszaugrasnal csak egy ujabb dimenziot hozok letre, igy nem sertem a kiindulo dimenzio idovonalat. -
#123
Hmm, kicsit elkanyarodtatok a témától. Az hogy két fószer egy mikrohullámú sütőben miliszekundum tizedéig életképes "gömbvillámot" állított elő kicsit merész feltételezés. Megmérték a hőmérsékletét, elektromos töltését? Vagy csak lefényképeztek valami fényes izét egy mikrohullámú sütőben? Hogyan lehet lebegésnek nevezni valamit, ami a milisecundum tizedéig tart? Ennyi idő alatt a gravitációs gyorsulást figyelmebe véve mennyit is esne a "lebegő" tűzgömb? Egy tized milimétert?
Valki számolja már ki. És akkor még nem is említttem, hogy ha mondjuk 1000 fokos volt, ami nem egy plazma, akkor a környező levegőt felhevítve felszálló légmozgást hoz létre ami tovább lassítja a 0.0001sec alatt megtett zuhanást.
És ette az emberek pénzt kapnak. Hihetetlen. Akkor szóljanak, ha egy másodpercig lebeg a cuccuk. -
archkoven #122 "Mindig a csodájára járok az ilyen cikkekhez való hozzászólásokat olvasva, mennyi géniusza van kis hazánknak. A rengeteg fizikus, matematikus, csillagász... Kár hogy a nemzetközi porondon nem képviselitek az országot, nem kell ám itt az SG fórumon bújkálni.. :( "
-tökéletesen egyetértek veled. Ha megjelenik egy tudmányos/misztikus cikk az sg-n akkor a sok önjelölt professzor egyből lecsap rá és szánalmas okoskodásba kezd.
-
#121
Köszönöm a választ, nem értek hozzá, én vagyok, aki nem nagyon vette komolyan e-téren művelt tanulmányait, csak néha felmerül pár kérdés, és akkor érdeklődök.
"(egyébként már repülőgépeken, sőt autókban is ki lehet mutatni, hogy lassabban múlik az idő egy megfelelő atomórával)" Az idő végülis most létező, vagy csak anyagból konvertált? Mert pl. melyik az az érzékszervünk, amivel az időt tudjuk érzékelni? Ha valaki jobban ránéz az órára, akkor látja, hogy megy körbe-körbe a mutató, de hogy magában létezne idő? Szóval akkor mi lassul le? Az anyag? A változás? -
Tiberius B #120 Asszem ez volt az, várom az konstruktív kritikát. -
Tiberius B #119 Megvan asszem, a Mégsem tévedett Einstein topicban bújt el:
"Az én emlékezetem szerint is. A személyes véleményem pedig: a kvantummechanika legnagyobb relytélye, hogy a microvilágban miért a nagy számok és miért nem a logika törvényei működnek. A nagy számok törvényei pedig a hullámmechanikában teljesedtek ki. A kétréses kísérletet máig nem értik, néha pedig elmagyarázni se lehet rendesen, mit is jelent az hogy: ha megfigyeljük, hogy az anyaghullám melyik résen megy át, akkor már nem jelentkezik az interferenciakép csak a két valószínűség "összege". Szerintem ez nem is olyan bonyolult, nagy számok törvényei, ha nem figyeljük meg: 50-50% hogy az egyiken vagy a másikon ment át, ergo két egyszerre meglévő hullámként jelentkezik a becsapódások valószínűsége; ha meg megfigyeljük 100%, hogy melyiken ment át, mégha a részecskék átmenetelének helye a kísérlet elején 50-50%-kal volt megjósolható, a két rés egy-egy teljesen új kísérletet hoznak létre, azaz olyanok a becsapódások mint két külön "egyréses" kísérlet eredményének gymásra tevése, ami igaz is; amikor nem figyeltük meg, hogy melyiken ment át, akkor egészen a kísérlet végéig 50-50% maradt, hogy melyik résen is ment át,visszanézve az időben a nagy számok ugyanazt mondják, mikor megfigyeltük, kettéválasztottuk a kísérletet, összeomlasztottuk a hullámfüggvényt, megváltoztattuk a szuperpozíciót, visszafelé haladva az időben nem ugyanazt mutatják a nagy számok, az alapvető kérdés viszont megmarad minden esetben: Mi minősül megfigyelésnek? Mi omlasztja össze a hulámfüggvényt, változtatja meg a szuperpzíciót? Ez egy filozófiai kérdés, szerintem meg csak mi, a jelenség megfigyelői, nem tudjuk megfigyelni anélkül, hogy beleavatkoznánk. A kísérlet megszűnne paradoxonnak lenni, ha megfigyelhetnénk az átmenetelt anélkül, hogy hatnánk a részecskére. Ha nem hatunk rá, a nyagy számok törvényei változatlanul hatnak egészen a kísérlet végéig, de ez lehetetlen, ha felidézzük: minden hat mindenre. Sajna emiatt még jóideig elvitatkozhatunk majd a kísérleten. Amíg fel nem adjuk, a részecskék sokasága csak addig terjed hullámszerűen, amíg nem hatunk rá. Ha ez hosszú eszmefuttatás volt, bocs, ha belső ellentmondásokat tartalmaz, kérlek világítsatok majd rá. A pulzáló feketelyukakról: így biztos nem található meg és, mint nemrég megtudtam, még régebben megmondta előre a Steven Hawking, hogy találunk majd olyan feketelyukakat amelyek érzékelhető mennyiségű sugárzást bocsátanak ki, és nem csak az előttük végbemenő anyag-annihilálódás egy része az, hanem tényleg a feketelyuk belsejéből ered, ergo a közvetítő-horozó részecskéje gyorsabb a fénynél, állítólag a kvantummechanika ezt is megengedi. A relativitáselmélet szintén, ugyanis csak a fénysebességig beszél a világról. "Isten nem kockajátékos"(Einstein), szerintem meg szerencsjátékmániás. Az ok-okozat is csak a valószínűtlenebb jelenségek 0-hoz tartó valószínűségéből ered, szerintem. Bár még mindig ott a másik lehetőség: ma még egyszerűen túl primitívek vagyunk. Éljen a fejlődés, még csak az utazás elején tartunk.
George és Gene a két álmodozó, az egyiket ezért, a másikat azért szeretem(-i a világ). De a tudomány mindennél jobb.
"
-
Tiberius B #118 Nem találom. A fenébe. Pedig ott szépen leírom, hogy a valószínűségi hullámra hogy hatunk meg hasonlók, miért olyan az interferenciakép vagy más kép, amilyen, a kétréses kísérletben. Szerintem. -
Tiberius B #117 Az interferenciát NEM MUTATJA EGYETLEN FOTON!!!!!!!!!!
Csak fotonok sokasága, ebben az esetben teljesen mindegy az időbeli eloszlása a fotonoknak, csak folytonos legyen a rendszer konfigurációja, vhol leírtam vhogy értelmesen, várjatok mindjárt megkeresem. -
IoIa #116 "Az interferenciajelenséget egy foton is mutatja, tehát ha úgy definiáljuk, hogy az interferál, ami mutatja az interferenciát, akkor a következtetés egyértelmű." - ????
A többivel nincs gondom. -
IoIa #115 Miféle 4 dimenziós gyűrű? Hol lenne a negyedik térdimenzió? -
IoIa #114 "Pedig v>c egy körútnál ekvivalens az idõutazással. Ha felírod az egyenleteket, kijön, hogy egy fénysebességnél gyorsabban haladó ûrhajó a legközelebbi csillag meglátogatása után hamarabb hazaér, minthogy elindult volna. Persze elvileg lehet máshogy is az idõben visszafelé utazni." - szerintem ebbe te sem gondoltál bele. Az egyenleteid pedig most azonnal romokban fognak heverni:
1. Tételezzük fel, hogy elindul egy ûrhajó, és Föld körüli pályán 1 évig kétszeres fénysebességgel kering. Leszáll. De nem hamarabb, mint ahogy elindult volna, hanem 1 év múlva. Mennyi utat tett meg 1 év alatt? 2 fényévnyi utat. De ez most lényegtelen. A felszállás után pontosan 1 év telt el, mire visszaérkezett, tehát nem volt semmilyen idõutazás.
2. Tételezzük fel, hogy egy ûrhajó a Földtõl távolodva kétszeres fénysebességgel halad, és megy fél évig. Ott felrobbant egy nagy bombát (igazolván, hogy ott járt), és azonnal visszafordul (tételezzük fel, hogy ezt meg tudja csinálni). Visszafelé is kétszeres fénysebességgel jön. Az indulástól számítva pont egy év telt el. Mennyi utat tett meg összesen? 1+1 fényévet. Mikor látjuk majd a bomba fényét a visszaérkezéstõl számítva? Fél év múlva. Vagyis ebben az esetben az ûrhajó valóban hamarabb ért haza, mint a fény onnan, ahol robbantott. De ez azért mégsem nevezhetõ idõutazásnak. -
systeel #113 Egyetértek...
És roliikának javaslom, hogy nézzen kevesebb Reality TV-t és olvasson több Landau-t. -
fako #112 Ha venned a faradtsagot es elolvasnal egy kozepiskolas fizikakonyvet, de lehet mar altalanos iskolaban is van errol szo, akkor megkimelhetnel minket egy csomo hulysegtol.
Az egy dolog hogy a fizikahoz nem ertesz, de meg fogalmi zavaraid is vannak.
"Hang is mehet a hangsebességnél gyorsabban"
-
duke #111 Vissza terve az eredeti temara,Egelyi kb 15 eve irt egy konyvet a gombvillamrol.Szerinte a gombvillam egy 4 dimenzios gyuru,ami 2 helyen uti at a harom dimenzios teret,mint ahogy egy 3d-s gyuru is ket helyen metszi a sikot.Vagyis egyszerre mindig ket gombvillam keletkezik.A gyuru atmeroje 30-50 kilometer,vagyis a ket gomb akar ilyen tavolsagra is lehet egymastol.A 30-50 kilometeres gyuru magyarazat az oriasi energiara,es arra,hogy villam nelkul hogyan keletkezik gombvillam.Ilyenkor tolunk mondjuk 30 km-re van vihar,onan indul ki a gombvillam,es masik oldalat latjuk mi,teljesen nyugodt idojarasi viszonyok kozt.Hat igy mukodik nem olyan bonyolult ez. -
Mihail #110 De és a mendemondák azokkal mivan??? -
mEkLaU #109 Végigolvastam a topicot, és azért érdemes megfigyelni, hogy amikor értelmes kultúrált emberek társalognak, nem kerülnek elő a szembenálló felek női rokonai stb...
Ez már tetszik