308
-
IoIa #188 Majd ha viselkedésformát akarok tanulni, akkor lehet, hogy hozzád fogok fordulni. De nem akarok... -
Tiberius B #187 Ez esetben ez nem teljesen így van persze, csak felemlegettem. -
Tiberius B #186 Egyébként a kísérletben NEM EGYETLEN foton vesz részt csak IDŐBEN EGY "HELYEN" csak egy, direkt írom így. (a tér-idő egy 4 dimenzós egész, ezen belül persze vannak még plusz dimenziók is, amelyeket a térhez sorolunk, de őket általában nem vesszük, mert az elmélet, ami számol velük, csak igen kis kiterjedésűnek tekinti őket.) Ez csak okoskodás, kéretik nem figyelembe venni. 
-
Tiberius B #185 Egyébként énis ezen az állásponton vagyok, hogy minden megtörténik, csak éppen más-más UNIVERZUMOKBAN, és pont ez az, amit az ember képtelen felfogni ép ésszel. És bejön a megfigyelő, ami csak nekünk kell, mert szerintem akkor is osztódik a világegyetem, ha nem figyeljük meg a kiváltó okot. -
Tiberius B #184 Mondtam olyat is, hogy időben visszaanézve. Az a legérdekesebb, hogy általában a subatomikus folyamatok időben szimmetrikusak. Szerintem. -
Tiberius B #183 Hát pont te mondád, hogy EGYETLEN foton nem okoz, csak ha várunk, de akkor is csak annyit mondhatunk, hogy a mozgást modellező hullámegyenlet működik, és pont úgy viselkedik a foton, ahogy mondja. Mint mondottam, először a két rés vaószínűsége 50-50% ez eddig rendben is van, aztán a két 50% hullámegyenlet által megadotterjedés 100%-á visszaalakítva intarferenciaképet rajzol ki. De ha megfigyeljük hol ment át, létrehozunk két különálló kísérletet, mivel 100% hogymelyiken ment át, ez már két külön hullámfüggvény, semmi közük egymáshoz. Ha csak a lámpád van, ott is tudsz egy pontot ahol a foton 100%-ig jelen volt, aztán már nem tudod, mert nem figyeled, ez a kulcs. -
snakekiller #182 Örvendetes, hogy van valaki, aki még kizárólag a saját józannak vélt eszének hisz. Csak nehogy valaha csalatkoznod kelljen a saját betonstabilnak vélt világlátásodban, felfogásodban és értelmezésedben! Én örülnék a legjobban, ha a világ emberi felfoggással és konvenciókkal értelmezhető lenne, de sajna úgy tűnik jelenleg, hogy a világ nem olyan amilyennek mi látni akarjuk; az hogy te ezt nem fogadod el, szíved joga, amíg még vannak lezáratlan kérdések a világ fundamentuamit illetően, addig a hozzád hasonlóan gondolkodóknak mindig lesz létjogosultsága (sőt, kell is hogy legyen!).
Mindezek ellenére, fogadj el tőlem egy tanácsot: kevesebb agresszívitást és több alázatot a tudománnyal szemben! Te vagy a kisebbség akinek a véleményét vagy elvetik, vagy figyelembe se veszik, ha mocskolódsz, vádaskodsz, személyeskedsz teljes joggal nyomnak el, vesznek semmibe. Senki nem kíváncsi arra, hogy te ellenvéleményen vagy addig, amíg azt nem tudod vmivel alátámasztani; a tudomány és a többi fórumozó lenézése és lehordása, mocskolása és a fellengzős titkolózás (teljes joggal hiszi azt mindenki,hogy az érveid helyén tátongó nagy semmit próbálod leplezni ezzel) helyett a bizonytékaid és érveid beszéljenek helyetted.
Elnézést a szentbeszédért. -
Tiberius B #181 Két réssel, hogyan? Kiváncsi vagyok. -
Tiberius B #180 Egyébként honnan vesszük, hogy a fotonnak nem telik az idő, én inkább azt mondanám végtelenül lassan múlik, mert ugye, ha nem telne, akkor ÖRÖKÉLETŰ lenne, ami egyebár nem igaz, mert elnyelődik, keletkezik, ergo telnie kell vmennyire az időnek. Ha nem léteznének számára távolságok, és az univerzum minden pontját egyszerre érintené, akkor miért csak kb. 300 000 m/s a sebessége?
(csak kötözködés, egyébkénténis azzal ártek egyet, hogy a rel. elm. csak a fényseb. alatt néz ki PONT úgy, ahogy látjuk, ugyanis csak annyit mond, hogy a c határsebesség, ergo van vmi felette is.)
Néhol írtam baromságokat a tömegről, meg a fotonról, de pl. a fény mozgási energiája mekkora tömegnek felel meg? Nem tudná megmondani vki?
Ja, a tachiont meg KÖZVETLENÜL mutatták ki, ergo feltételezték magyarázatképp, mivel a feketelyukak némelyike pulzál, és vmiféle mikrohullámú sugárzást is kibocsájt az elnyelt anyagból "keletkezett" gamma-fotonokon kívül, ebből arra következtettek, hogy a sugárzás eredetileg c feletti volt, mert ha nem, visszanyelte volna a feketelyuk, szerintük a befelé haladó anyag hatott rá így.
Szerintük, de ez is csak elmélet, feltételezés. -
kukacos #179 "az interferencia csak nagy számok esetében jelentkezik"
De nem! Egyetlen foton esetében is jelentkezik! Épp az a döbbenetes, hogy egyszerre mindig csak egy fotont látsz becsapódni, de ha sokáig vársz, és megjelölöd, hogy hova csapódott be a foton, akkor a becsapódási kép idővel kirajzolja az interferenciamintázat csíkjait ezekből a magányos becsapódásokból is.
A lézerrel olyan szép interferenciákat lehet csinálni.. sőt, igazából azzal lehet a legjobban. -
kukacos #178 Próbálom kitalálni, de nem tudom, hogy a leírtakból hogy következik, hogy egy foton nem mutat interferenciát.
Ha egy fotont eresztünk át, és NEM figyeljük meg a réseknél, akkor interferenciakép mutatkozik, és nem a két egymásra rakott intenzitáskép. Ezt nem lehet másképp magyarázni, csak úgy, hogy egy foton áthaladás közben valahogy információt szerez a másik résről is.
A különbséget a kétféle detektálás esetén nem a fotonok száma, hanem a megfigyelés helye okozza. -
Tiberius B #177 Kiegészítés: egy foton nem interferál saját magával, erre ugyan nem tudod rávenni, az interferencia csak nagy számok esetében jelentkezik, mégha azok időben máskor vannak is, ezek csak valószínűségek, amik működnek. Hogy éppen hullámtlajdonságúak a valószínűségek, az még nem jelenti, hogy a foton is az. A lézerfényt nem fogod tudni rávenni az interferenciaképre, mert irányítottak és nem véletleszerűek. A rések egyébként miből vannak, mert szerintem atomokból, amik elnyelik azt a bizonyos fotont, majd, teljesen véletlenszerűen, újra kibocsájtják, ez mind mind valószínűség, a mikrokozmosz részecskéi olyan vmik, amiket nem tudunk CSAK megfigyelni, ezért valószínűségekkel kell számolni, és azt is érzékeljük, mivel nem látjuk rendesen.
Ha meg tudnánk figyelni a fotont miközben halad, arra jönnénk rá, hogy na ba meg ez elnyelődik, majd kibocsájtódik egy tök ugyanolyan, teljesen véletlenszerűen, de kellően nagy számok esetén nemis annyira véletlenyszerű az a véletlenszerű, de azon a szinten már egy csomó minden újat tudnánk már az anyagról ,amiről most még dunsztunk sincs. A kis elméletem, amit ideidéztem, csak arra próbál meg választ adni, hogy miért mutatja egyszer az interferenciát, egyszer meg nem. -
kukacos #176 Ez így van, hamarabb ér vissza, minthogy elindult. Hol az ellentmondás? -
Tiberius B #175 Szerintem.
Egyébként ez csak egy elmélet, feltételes magyarázat, a nem-beavatkozásos rész mondjuk kicsit sz*rra sikerült. -
Tiberius B #174 Ha megnézed, és jót idéztem be, akkor ez is benne van.
"ha nem figyeljük meg: 50-50% hogy az egyiken vagy a másikon ment át, ergo két egyszerre meglévő hullámként jelentkezik a becsapódások valószínűsége; ha meg megfigyeljük 100%, hogy melyiken ment át, mégha a részecskék átmenetelének helye a kísérlet elején 50-50%-kal volt megjósolható, a két rés egy-egy teljesen új kísérletet hoznak létre, azaz olyanok a becsapódások mint két külön "egyréses" kísérlet eredményének gymásra tevése, ami igaz is; amikor nem figyeltük meg, hogy melyiken ment át, akkor egészen a kísérlet végéig 50-50% maradt, hogy melyik résen is ment át,visszanézve az időben a nagy számok ugyanazt mondják, mikor megfigyeltük, kettéválasztottuk a kísérletet, összeomlasztottuk a hullámfüggvényt, megváltoztattuk a szuperpozíciót, visszafelé haladva az időben nem ugyanazt mutatják a nagy számok," -
IoIa #173 A #147-ben írod: "Biztos van rá definíció, de nem vagyok fizikus". Ez mindent elárul a hozzáértésedről. Érteni csak ahhoz értesz, hogy másokat fikázz. Nevetséges vagy. -
IoIa #172 Jaj! -
systeel #171 De valóban azt írja. De más módjai is vannak az 1 foton előállításának... lola kedvéért:
Pl. beteszek a neoncsőbe 1 db. Neont... vagy mi gerjesztődik ott, kitöltöm levegővel (vagy olyan anyaggal, ami nem gerjesztődik azon a frekvencián), és felkapcsolom. Ekkor az 1 atom egyesével fogja nekem lövöldözni szanaszét a fotonokat. Azokat meg elvezetem valamerre, és felhasználom.
Detektálni meg a saját szemeddel is tudod, merthogy a szem receptorai egyetlen fotont is képesek érzékelni. (ha az jó helyre megy) -
Ironka #170 Nekem kétségeim vannak, hogy normális vagy-e. Bármit mondasz az kamu.
az atomórás repülős "ezt nem hiszem el" szövegedről is kiderült, hogy 'kamu' -
systeel #169 Énse :D -
Del Sonar #168 Én még soha életemben nem láttam gömbvillámot. -
plamex #167 Nem vagyok annyira jó angolból ... kisegítenél!
Amúgy én nem erre a cíkkre mondom hanem egyfotonos kísérletet már nem mai gyerkőc. -
IoIa #166 A cikk nem azt mondja. -
plamex #165 Elolvastam... mi a kétség lényege ? -
IoIa #164 Ezzel szemben is kétségeim vannak. -
plamex #163 elég egyszerű kimutatni hogy sikerül e egy fotont küldeni: Van egy fénydetektorod és megszámolod a pöttyöket ... Ha csak egy pötty van akkor az egyfotonos kísérlet -
IoIa #162 Elolvastad? -
IoIa #161 Ennek ellenére a másik magyarázatban nem ezt olvastam, hanem azt, hogy hamarabb ér vissza az űrhajó, mint elindult volna (ez jött ki az egyenletekből). Arra írtam...
-
plamex #160 Miért ? -
IoIa #159 kamu -
kukacos #158 Mégis, erre például hogy lehetne válaszolni? -
plamex #157 egyfotonos kísérletet már elég régóta tudnak csinálni ... -
kukacos #156 Nem kell megértened, mert nem tapasztalunk ilyen jelenséget. Addig csak játszunk a képletekkel, ezt fejtegettem #134-ben. A speciális relativitáselmélet alkalmazása fénynél gyorsabb sebességekre illogikus következményeket ad és kész. Ez egy jó elvi indok arra, hogy a/ kizárjuk ezt a lehetőséget, b/ azt mondjuk, hogy az ilyen sebességekre semmiképp sem a végső elmélet. -
#155
a foton sem energia? Mi az energia? -
#154
Hogy tudom megérteni ezt, mi a logikája annak, hogy "hamarabb visszaért, mint elindult volna" ? -
kukacos #153 Hogyne tudnánk. Már pár éve olyan LED is van, ami simán egy fotont tud kibocsátani:
http://www.aip.org/pnu/2002/split/591-3.html
-
kukacos #152 Ha csak annyi a kísérlet, hogy 1 fényév távolságra van egy űrhajó, ami felrobbant egy bombát, majd 2c-re gyorsít, és a fény előtt fél évvel érkezik meg, akkor természetesen a Földhöz képest 2c-vel ment. Ebben semmi furcsaság nincs.
Ahhoz, hogy igazold, hogy az egyenlet szar, kicsit mélyebb okok kellenének, mint hogy "marhaság". -
IoIa #151 A fotonos dologhoz: csak 1 fotont nem lehet előállítani, csak elméletben. Tehát a "kisérleti igazolás" csalás. -
kukacos #150 "Annyival egeszitenem ki, hogy nem bizonyithato hogy egy foton egyszerre hullam is es reszecske is lenne. Tehat ha az egyikre mar bizonyitottad, a masikra mar nemtudod."
Én úgy tudom, már végrehajtottak pár kísérletet, amivel mindkettő egyszerre mutatható. Gribbin ír egy ilyen kísérletről a Schrödinger kiscicái c. könyvben, Yutaka Mizobuchi and Yoshiyuke Ohtake csinálta meg a 90'-es évek elején. Mostanában újra csinált egy ilyen kísérlett egy Afshar nevű ürge, csak ő nagyobb patáliát csap akörül, hogy (szerinte) bebizonyította, hogy a koppenhágai értelmezés döglött. Egyelőre még vitatják az értelmezést, bővebben:
http://en.wikipedia.org/wiki/Afshar_experiment -
IoIa #149 A választ nem tudom elfogadni. Én leszarom azokat a hibás egyenleteidet, amikre hivatkozol.
Amiről én beszéltem, az egy olyan gondolatkisérlet, ahol az időt a Földön mérik. Nem máshol, hanem a Földön. Ha nem vagy képes felfogni, amit írtam, akkor próbálj meg visszafele gondolkodni.
Tételezzük fel, hogy van egy jól ismert objektum, aminek a távolságát ismerjük: pontosan 1 fényévnyire van. Az űrhajónk pontosan ott robbantja a bombát. Kérdésem: ha az űrhajó visszaérkezése után fél évvel látjuk meg a robbanást, akkor szerinted mekkora sebességgel mehetett az űrhajó? A fénynél lassabban semmiképpen, mert akkor nem érhetett volna vissza hamarabb. Tehát gyorsabban kellett mennie. Mennyivel? Pont kétszeres sebességgel.
Az okfejtésed, miszerint hamarabb ér vissza, mint elindult volna, marhaság. Ez csak azt igazolja, hogy szar az egyenlet. De én csak egy kérdésre várok választ:
mekkora volt az űrhajó sebessége a példámban szerinted, ami fél évvel hamarabb ér vissza, mint annak a robbanásnak a fénye a Földre?