Gömbvillám a laborból

Mégis, erre például hogy lehetne válaszolni?

egyfotonos kísérletet már elég régóta tudnak csinálni ...

Nem kell megértened, mert nem tapasztalunk ilyen jelenséget. Addig csak játszunk a képletekkel, ezt fejtegettem #134-ben. A speciális relativitáselmélet alkalmazása fénynél gyorsabb sebességekre illogikus következményeket ad és kész. Ez egy jó elvi indok arra, hogy a/ kizárjuk ezt a lehetõséget, b/ azt mondjuk, hogy az ilyen sebességekre semmiképp sem a végsõ elmélet.

a foton sem energia? Mi az energia?

Hogy tudom megérteni ezt, mi a logikája annak, hogy "hamarabb visszaért, mint elindult volna" ?

Hogyne tudnánk. Már pár éve olyan LED is van, ami simán egy fotont tud kibocsátani:

http://www.aip.org/pnu/2002/split/591-3.html

Ha csak annyi a kísérlet, hogy 1 fényév távolságra van egy ûrhajó, ami felrobbant egy bombát, majd 2c-re gyorsít, és a fény elõtt fél évvel érkezik meg, akkor természetesen a Földhöz képest 2c-vel ment. Ebben semmi furcsaság nincs.

Ahhoz, hogy igazold, hogy az egyenlet szar, kicsit mélyebb okok kellenének, mint hogy "marhaság".

A fotonos dologhoz: csak 1 fotont nem lehet elõállítani, csak elméletben. Tehát a "kisérleti igazolás" csalás.

"Annyival egeszitenem ki, hogy nem bizonyithato hogy egy foton egyszerre hullam is es reszecske is lenne. Tehat ha az egyikre mar bizonyitottad, a masikra mar nemtudod."

Én úgy tudom, már végrehajtottak pár kísérletet, amivel mindkettõ egyszerre mutatható. Gribbin ír egy ilyen kísérletrõl a Schrödinger kiscicái c. könyvben, Yutaka Mizobuchi and Yoshiyuke Ohtake csinálta meg a 90'-es évek elején. Mostanában újra csinált egy ilyen kísérlett egy Afshar nevû ürge, csak õ nagyobb patáliát csap akörül, hogy (szerinte) bebizonyította, hogy a koppenhágai értelmezés döglött. Egyelõre még vitatják az értelmezést, bõvebben:

http://en.wikipedia.org/wiki/Afshar_experiment

A választ nem tudom elfogadni. Én leszarom azokat a hibás egyenleteidet, amikre hivatkozol.
Amirõl én beszéltem, az egy olyan gondolatkisérlet, ahol az idõt a Földön mérik. Nem máshol, hanem a Földön. Ha nem vagy képes felfogni, amit írtam, akkor próbálj meg visszafele gondolkodni.
Tételezzük fel, hogy van egy jól ismert objektum, aminek a távolságát ismerjük: pontosan 1 fényévnyire van. Az ûrhajónk pontosan ott robbantja a bombát. Kérdésem: ha az ûrhajó visszaérkezése után fél évvel látjuk meg a robbanást, akkor szerinted mekkora sebességgel mehetett az ûrhajó? A fénynél lassabban semmiképpen, mert akkor nem érhetett volna vissza hamarabb. Tehát gyorsabban kellett mennie. Mennyivel? Pont kétszeres sebességgel.
Az okfejtésed, miszerint hamarabb ér vissza, mint elindult volna, marhaság. Ez csak azt igazolja, hogy szar az egyenlet. De én csak egy kérdésre várok választ:
mekkora volt az ûrhajó sebessége a példámban szerinted, ami fél évvel hamarabb ér vissza, mint annak a robbanásnak a fénye a Földre?

""Mindig a csodájára járok az ilyen cikkekhez való hozzászólásokat olvasva, mennyi géniusza van kis hazánknak. A rengeteg fizikus, matematikus, csillagász... Kár hogy a nemzetközi porondon nem képviselitek az országot, nem kell ám itt az SG fórumon bújkálni.. 😞 "
-tökéletesen egyetértek veled. Ha megjelenik egy tudmányos/misztikus cikk az sg-n akkor a sok önjelölt professzor egybõl lecsap rá és szánalmas okoskodásba kezd."

Te vagy szánalmas. Semmiféle okoskodás nincs itt, csak a kevésbé tájékozott emberek téves elképzeléseit javítják ki. Ugyanazt mondják amit mondjuk egyetemen tanulnál a témában. Ezek nem légbõl kapott dolgok.

De ha te büszke vagy, h ennyire hülye vagy hogy élbõl fikázod, amihez lövésed sincs, ahelyett, h próbálnád megérteni csak téged minõsít. <#action>

"De mi az az idõ? Én nem tudom elképzelni anyag nélkül, vagyis mint magában megálló valamit. Mi az ami lassabban tellik? Hogy definiáljuk az idõt?"

Az idõ itt egy fizikai dimenzió. Biztos van rá definíció, de nem vagyok fizikus. Ha jobban belegondolsz ugyanezeket a kérdéseket feltehetnéd más, kézzelfoghatóbb dolgokra is. Csak azokat jobban megszoktad. Pl mi az a tömeg vagy hosszúság? Ezek sem állhatnak önmagukban, anyag nélkül.

Próbáljátok ki: rakjatok celofándarabokat a mikroba. Szép látvány lesz.
Elvileg nem fog felrobbanni!

Jaja, de nem akartam belekeverni, szegénykémnek még ez is sok lesz. Mellesleg ezért nincsenek szilárd testek bozonokból, ami meg van, az hajmeresztõ dolgokat mûvel, mint a szuperfolyékony hélium.

Pl. Hraskó Péter Relativitáselmélet c. könyvébõl.

Mindenki ezt mondja, akivel tudományos témában próbálok eszmecserét folytatni. :-)))

Érdekes, amit írsz, mégis hogy definiáljuk az idõt?

Ez már kõkemény filozófia, javaslom Martin Heideggert 😊

"Ennek a mélyebb oka az, hogy a fermionok hullámfüggvénye antiszimmetrikus, de megkérdezhetjük, mi lenne, ha nem így lenne vagy megsérülhetne. Van értelme ennek a játéknak? Nem sok. Amíg a valóság nem mutatja ezt a viselkedést"

Valójában vannak szimmetrikus hullámfüggvényû részecskék (bozonok). És ezek valóban képesek tetszõleges számban létezni ugyanazon a helyen.

"ha mindezt 0 ideig teszi, az nem olyan, mint ha valami egyhelyben állna?"

Igazából fénysebességnél minden távolság nullára csökken, tehát nulla idõ alatt odaérsz bárhová. A foton a saját szemszögébõl se idõt, se távolságot nem érzékel.

Nem értem, hogy következik ebbõl az okfejtésbõl, hogy egy foton nem mutat interferenciát. Ha megnézed, hogy melyik résen ment át, akkor nem mutatja egy foton (de több sem). Ha nem nézed meg, akkor mutatja (egy is). Ez kísérlet, és nem elmélet, és már párszor igazolták.

"Annyival egeszitenem ki, hogy nem bizonyithato hogy egy foton egyszerre hullam is es reszecske is lenne."

Igazából a foton se nem hullám, se nem részecske, csak a hétköznapi fogalmainkkal nem tudjuk jobban leírni.

"Az idõ végülis most létezõ, vagy csak anyagból konvertált? Mert pl. melyik az az érzékszervünk, amivel az idõt tudjuk érzékelni? Ha valaki jobban ránéz az órára, akkor látja, hogy megy körbe-körbe a mutató, de hogy magában létezne idõ? Szóval akkor mi lassul le? Az anyag? A változás?"

Az idõ mérése ugyanolyan mint mondjuk a távolságé. Távolságot sem tudsz másképp mérni, csak anyaggal (pl. mérõszalag). Annyi a különbség, hogy az idõben csak egy irányban tudsz haladni, ezért nem minden mérési módszer mûködik.

"Tételezzük fel, hogy elindul egy ûrhajó, és Föld körüli pályán 1 évig kétszeres fénysebességgel kering. Leszáll. De nem hamarabb, mint ahogy elindult volna, hanem 1 év múlva."

Ez így eleve hülyeség. Épp azt akarjuk kihozni, hogy visszafele megy az idõben, nem veheted fel premisszának, hogy 1 év múlva száll le. Hacsak nem sajátidõrõl beszélsz, de nem az a lényeg, hanem a földi idõ.

"Tételezzük fel, hogy egy ûrhajó a Földtõl távolodva kétszeres fénysebességgel halad, és megy fél évig. Ott felrobbant egy nagy bombát (igazolván, hogy ott járt), és azonnal visszafordul (tételezzük fel, hogy ezt meg tudja csinálni). Visszafelé is kétszeres fénysebességgel jön. Az indulástól számítva pont egy év telt el. Mennyi utat tett meg összesen? 1+1 fényévet. Mikor látjuk majd a bomba fényét a visszaérkezéstõl számítva? Fél év múlva. Vagyis ebben az esetben az ûrhajó valóban hamarabb ért haza, mint a fény onnan, ahol robbantott. De ez azért mégsem nevezhetõ idõutazásnak."

Nem látom át a számolásodat. Hogy jönnek ki ezek az értékek? Úgy tûnik nekem, hogy a klasszikus fizikával számolsz, majd csodálkozol, hogy nem azt kapod amit a rel.elm. jósol.

Te azt hiszed, hogy klasszikus mechanikából merített szemléles képeid mantrázásával elûzheted a relativitáselmélet ördögét. Pedig nem. A valóságnak vannak olyan elvi korlátai, amelyek teljesülni látszanak, hiába tudunk elgondolkodni azon, hogy lehetne valami más is. Például azt többnyire szemléletbõl elfogadjuk, hogy két tárgy nem lehet egyszerre ugyanazon a helyen. Ennek a mélyebb oka az, hogy a fermionok hullámfüggvénye antiszimmetrikus, de megkérdezhetjük, mi lenne, ha nem így lenne vagy megsérülhetne. Van értelme ennek a játéknak? Nem sok. Amíg a valóság nem mutatja ezt a viselkedést, ez a játék csak matematikai modell, amibõl ezernyi található ki másodpercenként. A fénysebesség túllépésével ugyanez a helyzet. Kizárólag annyi értelme van, hogy ha esetleg mégis látunk ilyen furcsaságot, rögtön legyen tippünk arra, mi történt.

Miután soha, senki nem épített még 2c-vel haladó ûrhajót (és feltehetõleg nem is fog), a legjobb elméleteink is maximum jóslatokat adhatnak, mi történne egy ilyen jármûvel. Az elméletek persze kiterjeszthetõk a megfigyelt fizikai valóságon túlra is, és feltehetjük a kérdést, mit jósol a relativitáselmélet egy 2c-vel haladó ûrhajóra. A te elméleted is csak egy jóslat arról, hogy mi fog történni, és semmiképp sem "bizonyíték". Azért megpróbálom leírni, mi történne akkor a relativitáselmélet szerint, ha valaki véghezvinné azt, amit elképzelsz. Hansúlyozom, hogy a te jóslatod részeit más kísérletek alapján elvetjük, a relativitáselméletét pedig megerõsítettük. A legtöbb fizikus amellett az agyament változat mellett szavazna, amit én itt ismertetni fogok. Nem ment el az eszük, csak egyszerûen a világ így tûnik mûködni. Nem szagolható, ütögethetõ, nyalogatható, egyszerûen ilyen.

Nem vagyok relativitáselmélet-szakértõ, ezer éve foglalkoztam vele, ha valaki jobban tudja, javítson ki.

Tegyük fel, hogy az ûrhajó másodpercenként sugároz egy állóképet az fedélzetrõl. Vagy videót, tök mindegy. Ha maradunk a Minkowski-féle téridõ kizárólagosságánál, akkor a hírügynökségek a következõ eseményekrõl számolnak be idõrendben: a Föld körül keringõ ûrhajó elindítása elõtt pár hónappal kibukkan a semmibõl egy ûrhajó Föld körüli pályán, majd leszáll. Érdekes módon pont azok az ûrhajósok szállnak ki belõle, akiket elindítani igyekeznek. Emellett megjelenik egy fantom-ûrhajó is Föld körüli pályán, ami fénysebességnél gyorsabban látszik haladni. A fedélzetérõl vicces képsorokat sugároznak: a víz visszafelé folyik a palackba, az emberek hátrafelé beszélnek, és a vécébõl vizeletet szívnak fel a micsodájukba. Nyilván valami barom ûrhajós szórakozik azzal, hogy fordítva játszik le képsorokat, de ellenõrizni nem tudjuk, mert nem lehet odamenni, a kommunikáció meg legalábbis roppant furán mûködik: mindegyikük elképesztõ telepata, mert elõre kitalálják, mit fogunk nekik mondani. Pár hónap múlva elindítjuk az ûrhajót, ami eljut arra a pontra, ahol zutty, felgyorsul 2c-re, és elképesztõ módon pont egyesül ezzel az addigra pont odaérkezõ fantom-ûrhajóval, és egy villanás kiséretében eltûnik.

A bombás ûrhajóval ez ugyanúgy néz ki: megérkezik az ûrhajó pár hónappal a kilövés elõtt, egyúttal pedig egy "fantom-ûrhajó" indul el a távoli pont felé. Elindítjuk az ûrhajót 2c-vel. Az elindítás után pár perccel a csillagászok hatalmas robbanás észlelésérõ számolnak be, ami egyértelmûen az indítás ELÕTT kellett, hogy kioldódjon, mert a fénynek idõre volt szüksége, hogy ideérjen.

Mint látszik, a relativitáselmélet önmagában nem magyarázza meg teljesen, hogyan mehetne végbe egy ilyen idõutazás. A Minkowski-téridõ abszolúttá tételébõl az következik, hogy az idõutazás ugyanabban a térben megy végbe, tehát elõjönnek a klasszikus paradoxonok, például megsérül az energiamegmaradás törvénye (hirtelen megjelenik két ûrhajó egy pozícióban), az okság elve - ha a korábban visszaérkezõ ûrhajó legénysége megöli az elindítandó ûrhajó legénységét, nem lesz senki, aki elinduljon, dönthetnek úgy, hogy az egész kísérletet megszakítják, hiszen minek elkölteni a kilövésre a pénzt, ha már úgyis hazaértek, satöbbi. Ezért a fizikaórán többnyire azt mondják, na látjátok, ezért nem lehet a fénynél gyorsabban menni. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a relativitáselmélet fénynél nagyobb sebességekre nem lehet teljes.

Például ha a sokvilág-elméletet elfogadjuk kiegészítésként, azt fogjuk látni, hogy a 2c-re gyorsításnál az ûrhajó egyszerûen eltûnik, és sosem látjuk viszont, nincs paradoxon. A bombát egy másik Univerzumban robbantja fel és egy másik Univerzumba fog megérkezni, ami sosem volt a mi világunk történetének része. Az energiamegmaradás elve itt is sérülne, mert a céluniverzumban egyszercsak megjelenik a semmibõl egy ûrhajó, de ezzel én kibékülnék.

"A foton önmagával nem interferál"

De igen. Végeztek olyan kísérleteket is, ahol a fotonokat (meg más részecskéket) egyesével lõtték be a rendszerbe, és a végén így is kialakult az interferencia kép.

"Ja, de a tachionokat már KÖZVETETTEN kimutatták"

Igen? Ez érdekelne.

"az idõutazás meg csak elméleti."

tacyon = idõutazás.

"Abban szerintem igaza van, hogy ez így nem igazán egységes. Mégpedig ugyebár(?) azért, mert nem tudjuk tökéletesen, mi is a fény, csak ismerjük 1-2 tulajdonságát.

Eléggé sok tulajdonságát ismerjük a fénynek. Tökéletesen meg úgyse lehet tudni semmit. Egyébként leginkább az a baj, hogy a fény valami olyan dolog, amit se elmondani, se elképzelni nem tudunk. Viszont az egyenletek remekül leírják a viselkedését.

"Pl. érdekes, hogy hullám, de nem tudjuk, mi is hullámzik, mi a közege, stb."

Konkrétan az állapotfüggvény hullámzik, nem maga foton. A közege meg lényegében maga a téridõ. Bár ezen a ponton már inkább filozófia a dolog, nem tudomány. Van még sokféle elképzelés az egyenletek interpretálására, de ebbe most nem mennék bele.

Amúgy nem az idõt szokták 4. dimenziónak venni ?

Ja ... így elméletben szép. De honnan tudod hogy a valóságban is létezik? Amirõl semmi információnk nincs arról elég nehéz eldönteni hogy létezik e.

"Miféle 4 dimenziós gyûrû? Hol lenne a negyedik térdimenzió?"
Kb ugyanott mint az altalunk ismert 3,csak merolegesen azokra.Ugy altalaban azt mondjak,hogy a ter nem 3 dimenzios,hanem sokkal tobb,de az ember csak 3-t erzekel belole.(me bena) Peldaul ugy szoktak szemleltetni,hogy egy vonalat(1 dimenzios) sajat magara merolegesen eltolva sikot(2 dimenzio) kapunk,a sikot merolegesen eltolva 3 dimenzios kockat,es ha a 3d-s kockat az elozo harom iranyra merolegesen eltoljuk akkor mar is van egy 4 dimenzios kockank.

"Mint többen leírták, az ûrhajóból nem ezt látod: a fény továbbra is 300 ezer km/seccel lép ki a lámpádból.

Ha gyorsabban tudnál menni a fénynél, akkor valóban, a fény "hátrafelé" menne, de azért, mert az idõben visszafelé utaznál."

-kezdenek kicsikét megvilágosodni ezek a dolgok, Tehát magában idõ nem létezik, hanem maga a megfigyelõtõl függ maga az "idõ múlása" is, attól, hogy hozzá milyen gyorsan érnek el az információk. Ha a fénynél gyorsabban érne oda hozzá valami adat, akkor saját maga elõre utazott volna az "idõben". Na jó, még mindig nem világos, meg baromságokat beszélek, honnan ismerhetem meg ezeket az összefüggéseket, hogy érthetõbb legyen?

De mi az az idõ? Én nem tudom elképzelni anyag nélkül, vagyis mint magában megálló valamit. Mi az ami lassabban tellik? Hogy definiáljuk az idõt?

ha mindezt 0 ideig teszi, az nem olyan, mint ha valami egyhelyben állna?

Ahogy irtad is "Bohr szerint a kettõs természetet úgy kell értelmezni, hogy ha a foton hullámtermészetére kérdezünk rá, akkor hullámjelenségeket fog mutatni, ha a részecskére, akkor olyat."
Annyival egeszitenem ki, hogy nem bizonyithato hogy egy foton egyszerre hullam is es reszecske is lenne. Tehat ha az egyikre mar bizonyitottad, a masikra mar nemtudod.
A fotonnak mind a reszecske, mind a hullam termeszetet egyetlen fotonnal lehet (es kell is) bizonyitani.
Az interferencia kiserlet arrol szol, hogy az A pontbol kiindulo foton, a B es C reseken athaladva onmagaval interferal. Ez pedig csak ugy lehetseges, hogy ugyanaz a foton halad at egy idoben a B es C resen is. Ilyen jelenseget csak a hullamtermeszettel tudunk magyarazni.

A tachion elmeletrol: a specialis relativitas elmelet megengedi a fenynel gyorsabb reszecskeket. (A relativitas elmelet nem azt mondja ki hogy nem lehet a fenynel gyorsabban menni, hanem azt hogy (alulrol) nem lehet megkozeliteni). A tachion olyan reszecske, amelynek ha novekszik az energiaja akkor lassul, es a fenysebesseget felulrol kozeliti, de nemtud fenysebessegre lassulni. Tachionnal elmeletileg lehetseges hogy az informacio fenyebessegnel gyorsabban haladjon, de ez olyan sulyos paradoxonokat okozna amely osszeomlasztja az altalunk tapasztalt vilagot. Ugye az emlitett idobeni visszautzasrol van szo, illetve hogy 1 tachion reszecske az altalunk tapasztalt unverzium osszes pontjat elfoglalhatja egy idopillanatban.
Az emlitett paradoxonok feloldasra tobbfele elmelet is letezik, az egyszerubb hogy a fenynel gyorsabb reszecskek nem lephetnek kolcsonhatasba a fenynel lassabbakal (ezzel kikuszoboljuk az informacio fenynel gyorsabb haladasat), illetve a parhuzamos dimenziok.
Utobbival tokeletesen magyarazhato az idobeni visszautzas is. A lenyege roviden hogy amikor egy esemenynek tobb kimenete is lehet, nem csak egy tortenik meg, hanem az osszes.
Egy peldan illusztralva: ha dobok egy dobokockaval, akkor nem 1 szamot dobok, hanem mind a hatot. A hat kulonbozo erteku dobasom letrehoz 6 uj dimenziot amelyek ezutan mar "kulon" uton jarnak.
Idoben valo visszaugrasnal csak egy ujabb dimenziot hozok letre, igy nem sertem a kiindulo dimenzio idovonalat.

Hmm, kicsit elkanyarodtatok a témától. Az hogy két fószer egy mikrohullámú sütõben miliszekundum tizedéig életképes "gömbvillámot" állított elõ kicsit merész feltételezés. Megmérték a hõmérsékletét, elektromos töltését? Vagy csak lefényképeztek valami fényes izét egy mikrohullámú sütõben? Hogyan lehet lebegésnek nevezni valamit, ami a milisecundum tizedéig tart? Ennyi idõ alatt a gravitációs gyorsulást figyelmebe véve mennyit is esne a "lebegõ" tûzgömb? Egy tized milimétert?
Valki számolja már ki. És akkor még nem is említttem, hogy ha mondjuk 1000 fokos volt, ami nem egy plazma, akkor a környezõ levegõt felhevítve felszálló légmozgást hoz létre ami tovább lassítja a 0.0001sec alatt megtett zuhanást.
És ette az emberek pénzt kapnak. Hihetetlen. Akkor szóljanak, ha egy másodpercig lebeg a cuccuk.

"Mindig a csodájára járok az ilyen cikkekhez való hozzászólásokat olvasva, mennyi géniusza van kis hazánknak. A rengeteg fizikus, matematikus, csillagász... Kár hogy a nemzetközi porondon nem képviselitek az országot, nem kell ám itt az SG fórumon bújkálni.. 😞 "
-tökéletesen egyetértek veled. Ha megjelenik egy tudmányos/misztikus cikk az sg-n akkor a sok önjelölt professzor egybõl lecsap rá és szánalmas okoskodásba kezd.

Köszönöm a választ, nem értek hozzá, én vagyok, aki nem nagyon vette komolyan e-téren mûvelt tanulmányait, csak néha felmerül pár kérdés, és akkor érdeklõdök.
"(egyébként már repülõgépeken, sõt autókban is ki lehet mutatni, hogy lassabban múlik az idõ egy megfelelõ atomórával)" Az idõ végülis most létezõ, vagy csak anyagból konvertált? Mert pl. melyik az az érzékszervünk, amivel az idõt tudjuk érzékelni? Ha valaki jobban ránéz az órára, akkor látja, hogy megy körbe-körbe a mutató, de hogy magában létezne idõ? Szóval akkor mi lassul le? Az anyag? A változás?

Asszem ez volt az, várom az konstruktív kritikát.

Megvan asszem, a Mégsem tévedett Einstein topicban bújt el:
"Az én emlékezetem szerint is. A személyes véleményem pedig: a kvantummechanika legnagyobb relytélye, hogy a microvilágban miért a nagy számok és miért nem a logika törvényei mûködnek. A nagy számok törvényei pedig a hullámmechanikában teljesedtek ki. A kétréses kísérletet máig nem értik, néha pedig elmagyarázni se lehet rendesen, mit is jelent az hogy: ha megfigyeljük, hogy az anyaghullám melyik résen megy át, akkor már nem jelentkezik az interferenciakép csak a két valószínûség "összege". Szerintem ez nem is olyan bonyolult, nagy számok törvényei, ha nem figyeljük meg: 50-50% hogy az egyiken vagy a másikon ment át, ergo két egyszerre meglévõ hullámként jelentkezik a becsapódások valószínûsége; ha meg megfigyeljük 100%, hogy melyiken ment át, mégha a részecskék átmenetelének helye a kísérlet elején 50-50%-kal volt megjósolható, a két rés egy-egy teljesen új kísérletet hoznak létre, azaz olyanok a becsapódások mint két külön "egyréses" kísérlet eredményének gymásra tevése, ami igaz is; amikor nem figyeltük meg, hogy melyiken ment át, akkor egészen a kísérlet végéig 50-50% maradt, hogy melyik résen is ment át,visszanézve az idõben a nagy számok ugyanazt mondják, mikor megfigyeltük, kettéválasztottuk a kísérletet, összeomlasztottuk a hullámfüggvényt, megváltoztattuk a szuperpozíciót, visszafelé haladva az idõben nem ugyanazt mutatják a nagy számok, az alapvetõ kérdés viszont megmarad minden esetben: Mi minõsül megfigyelésnek? Mi omlasztja össze a hulámfüggvényt, változtatja meg a szuperpzíciót? Ez egy filozófiai kérdés, szerintem meg csak mi, a jelenség megfigyelõi, nem tudjuk megfigyelni anélkül, hogy beleavatkoznánk. A kísérlet megszûnne paradoxonnak lenni, ha megfigyelhetnénk az átmenetelt anélkül, hogy hatnánk a részecskére. Ha nem hatunk rá, a nyagy számok törvényei változatlanul hatnak egészen a kísérlet végéig, de ez lehetetlen, ha felidézzük: minden hat mindenre. Sajna emiatt még jóideig elvitatkozhatunk majd a kísérleten. Amíg fel nem adjuk, a részecskék sokasága csak addig terjed hullámszerûen, amíg nem hatunk rá. Ha ez hosszú eszmefuttatás volt, bocs, ha belsõ ellentmondásokat tartalmaz, kérlek világítsatok majd rá. A pulzáló feketelyukakról: így biztos nem található meg és, mint nemrég megtudtam, még régebben megmondta elõre a Steven Hawking, hogy találunk majd olyan feketelyukakat amelyek érzékelhetõ mennyiségû sugárzást bocsátanak ki, és nem csak az elõttük végbemenõ anyag-annihilálódás egy része az, hanem tényleg a feketelyuk belsejébõl ered, ergo a közvetítõ-horozó részecskéje gyorsabb a fénynél, állítólag a kvantummechanika ezt is megengedi. A relativitáselmélet szintén, ugyanis csak a fénysebességig beszél a világról. "Isten nem kockajátékos"(Einstein), szerintem meg szerencsjátékmániás. Az ok-okozat is csak a valószínûtlenebb jelenségek 0-hoz tartó valószínûségébõl ered, szerintem. Bár még mindig ott a másik lehetõség: ma még egyszerûen túl primitívek vagyunk. Éljen a fejlõdés, még csak az utazás elején tartunk.<#eljen> George és Gene a két álmodozó, az egyiket ezért, a másikat azért szeretem(-i a világ). De a tudomány mindennél jobb.<#eljen><#worship><#nezze><#eljen>"

Nem találom. A fenébe. Pedig ott szépen leírom, hogy a valószínûségi hullámra hogy hatunk meg hasonlók, miért olyan az interferenciakép vagy más kép, amilyen, a kétréses kísérletben. Szerintem.

Az interferenciát NEM MUTATJA EGYETLEN FOTON!!!!!!!!!!
Csak fotonok sokasága, ebben az esetben teljesen mindegy az idõbeli eloszlása a fotonoknak, csak folytonos legyen a rendszer konfigurációja, vhol leírtam vhogy értelmesen, várjatok mindjárt megkeresem.

"Az interferenciajelenséget egy foton is mutatja, tehát ha úgy definiáljuk, hogy az interferál, ami mutatja az interferenciát, akkor a következtetés egyértelmû." - ????
A többivel nincs gondom.

Miféle 4 dimenziós gyûrû? Hol lenne a negyedik térdimenzió?

"Pedig v>c egy körútnál ekvivalens az idõutazással. Ha felírod az egyenleteket, kijön, hogy egy fénysebességnél gyorsabban haladó ûrhajó a legközelebbi csillag meglátogatása után hamarabb hazaér, minthogy elindult volna. Persze elvileg lehet máshogy is az idõben visszafelé utazni." - szerintem ebbe te sem gondoltál bele. Az egyenleteid pedig most azonnal romokban fognak heverni:

1. Tételezzük fel, hogy elindul egy ûrhajó, és Föld körüli pályán 1 évig kétszeres fénysebességgel kering. Leszáll. De nem hamarabb, mint ahogy elindult volna, hanem 1 év múlva. Mennyi utat tett meg 1 év alatt? 2 fényévnyi utat. De ez most lényegtelen. A felszállás után pontosan 1 év telt el, mire visszaérkezett, tehát nem volt semmilyen idõutazás.

2. Tételezzük fel, hogy egy ûrhajó a Földtõl távolodva kétszeres fénysebességgel halad, és megy fél évig. Ott felrobbant egy nagy bombát (igazolván, hogy ott járt), és azonnal visszafordul (tételezzük fel, hogy ezt meg tudja csinálni). Visszafelé is kétszeres fénysebességgel jön. Az indulástól számítva pont egy év telt el. Mennyi utat tett meg összesen? 1+1 fényévet. Mikor látjuk majd a bomba fényét a visszaérkezéstõl számítva? Fél év múlva. Vagyis ebben az esetben az ûrhajó valóban hamarabb ért haza, mint a fény onnan, ahol robbantott. De ez azért mégsem nevezhetõ idõutazásnak.

Egyetértek...
És roliikának javaslom, hogy nézzen kevesebb Reality TV-t és olvasson több Landau-t.

Ha venned a faradtsagot es elolvasnal egy kozepiskolas fizikakonyvet, de lehet mar altalanos iskolaban is van errol szo, akkor megkimelhetnel minket egy csomo hulysegtol.
Az egy dolog hogy a fizikahoz nem ertesz, de meg fogalmi zavaraid is vannak.
"Hang is mehet a hangsebességnél gyorsabban"

Vissza terve az eredeti temara,Egelyi kb 15 eve irt egy konyvet a gombvillamrol.Szerinte a gombvillam egy 4 dimenzios gyuru,ami 2 helyen uti at a harom dimenzios teret,mint ahogy egy 3d-s gyuru is ket helyen metszi a sikot.Vagyis egyszerre mindig ket gombvillam keletkezik.A gyuru atmeroje 30-50 kilometer,vagyis a ket gomb akar ilyen tavolsagra is lehet egymastol.A 30-50 kilometeres gyuru magyarazat az oriasi energiara,es arra,hogy villam nelkul hogyan keletkezik gombvillam.Ilyenkor tolunk mondjuk 30 km-re van vihar,onan indul ki a gombvillam,es masik oldalat latjuk mi,teljesen nyugodt idojarasi viszonyok kozt.Hat igy mukodik nem olyan bonyolult ez.

De és a mendemondák azokkal mivan???

Végigolvastam a topicot, és azért érdemes megfigyelni, hogy amikor értelmes kultúrált emberek társalognak, nem kerülnek elõ a szembenálló felek nõi rokonai stb...
Ez már tetszik<#wave>