Gömbvillám a laborból

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#208
Nem lehet, hogy ugyanarról a kísérletrõl és néhány következményérõl beszélünk, csak máshogy közelítjük meg? Szerintem ez a helyzet, én azt mondom nagy számok törvényei, ti meg hogy egyetlen foton is hullámként viselkedik.
Egyébként a diffrakciót inkább megnézem a fizikakönyvemben, mert ennyire nem tudok angolul azért, és nincs annyi türelmem sem éppen, hogy végigrágjam magam.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#207
NAGY SZÁMOK TÖRVÉNYEI, nagy számok törvényei és megintcsak NAGY SZÁMOK TÖRVÉNYEI.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#206
Szerintem is.
Szerintem egyébként tök mindegy, ha ugyanolyan a kisérlet lefolyása, a berendezések, stb. ott is sok foton van, nagy számok törvénye.
pl. ha feldobsz egy 10 Ft-ost az 50-50% eséllyel esik vmelyik oldalára, ha 200 millió tízessel csinálod különbözõ helyeken mondjuk 400-szor, akkor is 50-50% lesz az eloszlás a fej és az írás közt.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#205
Talán úgy érted, hogy egy foton nem tud interferenciaképet rajzolni, csak ha sok magányos foton becsapódását összegezzük? Ebbõl egyáltalán nem következik az, hogy sok foton kell a kísérlethez. Mondok egy példát: legyártunk egymillió kísérleti berendezést, és mindegyikben egyszerre elindítunk egyetlen fotont. A fotonok soha nem is tudtak egymásról, egymástól akár fényévekre lehetnek, minden berendezésben csak egyetlen foton fordult meg, de ha az egymillió berendezés által mutatott becsapódási pontokat összegezzük, akkor *azon is* mutatkozna az interferencia. Érted már?

#204
hu nincs?

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#203
Tehát nem fogadod meg a tanácsomat. Lelked rajta. Elnézést egyébként, ha leckéztetésnek hangzott.
<\OFFTOPIC>

#202
Itt van elõttem egy lézerpointer, falra mutatok, mûködik. De próbáld ki legközelebb, amikor a boltban leolvassa a néni az árcédulát: a lézerfényben fura sötétedéseket-világosodásokat fogsz látni. A lézerrel nagyon könnyû diffrakciós jelenségeket kimutatni, mert monokromatikus, azaz nincsen benne többféle hullámhossz. Külön extra, hogy még a fázis is közös. A kétréses kísérlet a diffrakció speciális fajtája. Talán elõször olvasd el ezeket:

http://en.wikipedia.org/wiki/Interference
http://en.wikipedia.org/wiki/Diffraction

#201
Olvass tovább, majd a végén megbeszéljük. Ok?

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#200
Egy foton nem RAJZOL KI interferenciaképet, csak sok. Ez a lényeg a kétréses kísérletben, na meg a megfigyelés, ami behatással történik, mivel másképp nem tud.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#199
Most nem értelek.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#198
Tehát szerinted ami interferenciaképet rajzol, az nem interferál? Szerintem definíció szerint igen.

#197
Én a lézerre gondoltam. Néhányal elõbb írtam asszem.
Az egy fotonos kísérletrõl is írtam már a véleményem, rendesen megfogalmazva, kb. Ott csak egyidõben nincs több foton, de a kísérlet egészében több foton van, a nagy számok törvényeinek tök mindegy, hogy mekkora idõintervallumban számolsz.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#196
hupsz, KÖZVETETTEN, bocs.<#buck><#falbav><#falbav><#falbav><#zavart2><#zavart2><#zavart2><#buck>

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#195
Két réssel, mit hogyan? Az egy fotonos kísérletet már kimutatták két réssel.

#194
"a fény mozgási energiája mekkora tömegnek felel meg?"

A fotonnak nincs nyugalmi energiája, az energiáját meg az E=mc2 alapján átszámolhatod "tömegbe", de igazából nincs értelme tömeg és energia között különbséget tenni.

"a tachiont meg KÖZVETLENÜL mutatták ki"

Tudnál valami linket is mutatni? Tényleg érdekel.

#193
Ugyanis tudtommal a lézer egy irányított fényt kibocsátó eszköz, én arra gondoltam, hogy beteszel egy lézert mondjuk a kétréses kísérlet fénygenerátosa helyér, akkor mi van, azon kívül, hogy a fény össze-vissza verõdve a falon, végül kirajzolja az interferenciaképet, de mivan akkor, ha a falak teljesen fényelnyelõk, Hmmm?

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#192
"A lézerrel olyan szép interferenciákat lehet csinálni.. sõt, igazából azzal lehet a legjobban." - lézer <> 1 foton

#191
Az a fura arel. elm.-ben hogy 2c+3c=c minden egyenlõ c-vel, ami relatív. Miért van ez, matematikailag ok, csak éppen "filo-fizikailag" nem teljesen tiszta.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#190
No comment. Össze-vissza beszélsz.

#189
Az idõben visszanézve rész, csak amiatt a bizonyos INFORMÁCIÓJA VAN A VILÁGEGYETEMRÕL c. szöveg miatt van benne. Asszem. Már nem emlékszem mire gondoltam, mikor éppen írtam.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#188
Majd ha viselkedésformát akarok tanulni, akkor lehet, hogy hozzád fogok fordulni. De nem akarok...

#187
Ez esetben ez nem teljesen így van persze, csak felemlegettem.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#186
Egyébként a kísérletben NEM EGYETLEN foton vesz részt csak IDÕBEN EGY "HELYEN" csak egy, direkt írom így. (a tér-idõ egy 4 dimenzós egész, ezen belül persze vannak még plusz dimenziók is, amelyeket a térhez sorolunk, de õket általában nem vesszük, mert az elmélet, ami számol velük, csak igen kis kiterjedésûnek tekinti õket.) Ez csak okoskodás, kéretik nem figyelembe venni.<#nevetes1><#nevetes1><#nevetes1>

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#185
Egyébként énis ezen az állásponton vagyok, hogy minden megtörténik, csak éppen más-más UNIVERZUMOKBAN, és pont ez az, amit az ember képtelen felfogni ép ésszel. És bejön a megfigyelõ, ami csak nekünk kell, mert szerintem akkor is osztódik a világegyetem, ha nem figyeljük meg a kiváltó okot.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#184
Mondtam olyat is, hogy idõben visszaanézve. Az a legérdekesebb, hogy általában a subatomikus folyamatok idõben szimmetrikusak. Szerintem.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#183
Hát pont te mondád, hogy EGYETLEN foton nem okoz, csak ha várunk, de akkor is csak annyit mondhatunk, hogy a mozgást modellezõ hullámegyenlet mûködik, és pont úgy viselkedik a foton, ahogy mondja. Mint mondottam, elõször a két rés vaószínûsége 50-50% ez eddig rendben is van, aztán a két 50% hullámegyenlet által megadotterjedés 100%-á visszaalakítva intarferenciaképet rajzol ki. De ha megfigyeljük hol ment át, létrehozunk két különálló kísérletet, mivel 100% hogymelyiken ment át, ez már két külön hullámfüggvény, semmi közük egymáshoz. Ha csak a lámpád van, ott is tudsz egy pontot ahol a foton 100%-ig jelen volt, aztán már nem tudod, mert nem figyeled, ez a kulcs.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#182
Örvendetes, hogy van valaki, aki még kizárólag a saját józannak vélt eszének hisz. Csak nehogy valaha csalatkoznod kelljen a saját betonstabilnak vélt világlátásodban, felfogásodban és értelmezésedben! Én örülnék a legjobban, ha a világ emberi felfoggással és konvenciókkal értelmezhetõ lenne, de sajna úgy tûnik jelenleg, hogy a világ nem olyan amilyennek mi látni akarjuk; az hogy te ezt nem fogadod el, szíved joga, amíg még vannak lezáratlan kérdések a világ fundamentuamit illetõen, addig a hozzád hasonlóan gondolkodóknak mindig lesz létjogosultsága (sõt, kell is hogy legyen!).
Mindezek ellenére, fogadj el tõlem egy tanácsot: kevesebb agresszívitást és több alázatot a tudománnyal szemben! Te vagy a kisebbség akinek a véleményét vagy elvetik, vagy figyelembe se veszik, ha mocskolódsz, vádaskodsz, személyeskedsz teljes joggal nyomnak el, vesznek semmibe. Senki nem kíváncsi arra, hogy te ellenvéleményen vagy addig, amíg azt nem tudod vmivel alátámasztani; a tudomány és a többi fórumozó lenézése és lehordása, mocskolása és a fellengzõs titkolózás (teljes joggal hiszi azt mindenki,hogy az érveid helyén tátongó nagy semmit próbálod leplezni ezzel) helyett a bizonytékaid és érveid beszéljenek helyetted.

Elnézést a szentbeszédért.

#181
Két réssel, hogyan? Kiváncsi vagyok.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#180
Egyébként honnan vesszük, hogy a fotonnak nem telik az idõ, én inkább azt mondanám végtelenül lassan múlik, mert ugye, ha nem telne, akkor ÖRÖKÉLETÛ lenne, ami egyebár nem igaz, mert elnyelõdik, keletkezik, ergo telnie kell vmennyire az idõnek. Ha nem léteznének számára távolságok, és az univerzum minden pontját egyszerre érintené, akkor miért csak kb. 300 000 m/s a sebessége?
(csak kötözködés, egyébkénténis azzal ártek egyet, hogy a rel. elm. csak a fényseb. alatt néz ki PONT úgy, ahogy látjuk, ugyanis csak annyit mond, hogy a c határsebesség, ergo van vmi felette is.)
Néhol írtam baromságokat a tömegrõl, meg a fotonról, de pl. a fény mozgási energiája mekkora tömegnek felel meg? Nem tudná megmondani vki?
Ja, a tachiont meg KÖZVETLENÜL mutatták ki, ergo feltételezték magyarázatképp, mivel a feketelyukak némelyike pulzál, és vmiféle mikrohullámú sugárzást is kibocsájt az elnyelt anyagból "keletkezett" gamma-fotonokon kívül, ebbõl arra következtettek, hogy a sugárzás eredetileg c feletti volt, mert ha nem, visszanyelte volna a feketelyuk, szerintük a befelé haladó anyag hatott rá így.
Szerintük, de ez is csak elmélet, feltételezés.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#179
"az interferencia csak nagy számok esetében jelentkezik"

De nem! Egyetlen foton esetében is jelentkezik! Épp az a döbbenetes, hogy egyszerre mindig csak egy fotont látsz becsapódni, de ha sokáig vársz, és megjelölöd, hogy hova csapódott be a foton, akkor a becsapódási kép idõvel kirajzolja az interferenciamintázat csíkjait ezekbõl a magányos becsapódásokból is.

A lézerrel olyan szép interferenciákat lehet csinálni.. sõt, igazából azzal lehet a legjobban.

#178
Próbálom kitalálni, de nem tudom, hogy a leírtakból hogy következik, hogy egy foton nem mutat interferenciát.

Ha egy fotont eresztünk át, és NEM figyeljük meg a réseknél, akkor interferenciakép mutatkozik, és nem a két egymásra rakott intenzitáskép. Ezt nem lehet másképp magyarázni, csak úgy, hogy egy foton áthaladás közben valahogy információt szerez a másik résrõl is.

A különbséget a kétféle detektálás esetén nem a fotonok száma, hanem a megfigyelés helye okozza.

#177
Kiegészítés: egy foton nem interferál saját magával, erre ugyan nem tudod rávenni, az interferencia csak nagy számok esetében jelentkezik, mégha azok idõben máskor vannak is, ezek csak valószínûségek, amik mûködnek. Hogy éppen hullámtlajdonságúak a valószínûségek, az még nem jelenti, hogy a foton is az. A lézerfényt nem fogod tudni rávenni az interferenciaképre, mert irányítottak és nem véletleszerûek. A rések egyébként mibõl vannak, mert szerintem atomokból, amik elnyelik azt a bizonyos fotont, majd, teljesen véletlenszerûen, újra kibocsájtják, ez mind mind valószínûség, a mikrokozmosz részecskéi olyan vmik, amiket nem tudunk CSAK megfigyelni, ezért valószínûségekkel kell számolni, és azt is érzékeljük, mivel nem látjuk rendesen.
Ha meg tudnánk figyelni a fotont miközben halad, arra jönnénk rá, hogy na ba meg ez elnyelõdik, majd kibocsájtódik egy tök ugyanolyan, teljesen véletlenszerûen, de kellõen nagy számok esetén nemis annyira véletlenyszerû az a véletlenszerû, de azon a szinten már egy csomó minden újat tudnánk már az anyagról ,amirõl most még dunsztunk sincs. A kis elméletem, amit ideidéztem, csak arra próbál meg választ adni, hogy miért mutatja egyszer az interferenciát, egyszer meg nem.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#176
Ez így van, hamarabb ér vissza, minthogy elindult. Hol az ellentmondás?

#175
Szerintem.
Egyébként ez csak egy elmélet, feltételes magyarázat, a nem-beavatkozásos rész mondjuk kicsit sz*rra sikerült.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#174
Ha megnézed, és jót idéztem be, akkor ez is benne van.
"ha nem figyeljük meg: 50-50% hogy az egyiken vagy a másikon ment át, ergo két egyszerre meglévõ hullámként jelentkezik a becsapódások valószínûsége; ha meg megfigyeljük 100%, hogy melyiken ment át, mégha a részecskék átmenetelének helye a kísérlet elején 50-50%-kal volt megjósolható, a két rés egy-egy teljesen új kísérletet hoznak létre, azaz olyanok a becsapódások mint két külön "egyréses" kísérlet eredményének gymásra tevése, ami igaz is; amikor nem figyeltük meg, hogy melyiken ment át, akkor egészen a kísérlet végéig 50-50% maradt, hogy melyik résen is ment át,visszanézve az idõben a nagy számok ugyanazt mondják, mikor megfigyeltük, kettéválasztottuk a kísérletet, összeomlasztottuk a hullámfüggvényt, megváltoztattuk a szuperpozíciót, visszafelé haladva az idõben nem ugyanazt mutatják a nagy számok,"

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#173
A #147-ben írod: "Biztos van rá definíció, de nem vagyok fizikus". Ez mindent elárul a hozzáértésedrõl. Érteni csak ahhoz értesz, hogy másokat fikázz. Nevetséges vagy.

#172
Jaj!

#171
De valóban azt írja. De más módjai is vannak az 1 foton elõállításának... lola kedvéért:

Pl. beteszek a neoncsõbe 1 db. Neont... vagy mi gerjesztõdik ott, kitöltöm levegõvel (vagy olyan anyaggal, ami nem gerjesztõdik azon a frekvencián), és felkapcsolom. Ekkor az 1 atom egyesével fogja nekem lövöldözni szanaszét a fotonokat. Azokat meg elvezetem valamerre, és felhasználom.

Detektálni meg a saját szemeddel is tudod, merthogy a szem receptorai egyetlen fotont is képesek érzékelni. (ha az jó helyre megy)

Az élet olyan, mint egy motor: ha nem megy, be kell rúgni.

#170
Nekem kétségeim vannak, hogy normális vagy-e. Bármit mondasz az kamu.

az atomórás repülõs "ezt nem hiszem el" szövegedrõl is kiderült, hogy 'kamu'
#169
Énse 😄

Az élet olyan, mint egy motor: ha nem megy, be kell rúgni.

#168
Én még soha életemben nem láttam gömbvillámot.

#167
Nem vagyok annyira jó angolból ... kisegítenél!
Amúgy én nem erre a cíkkre mondom hanem egyfotonos kísérletet már nem mai gyerkõc.

#166
A cikk nem azt mondja.

#165
Elolvastam... mi a kétség lényege ?

#164
Ezzel szemben is kétségeim vannak.

#163
elég egyszerû kimutatni hogy sikerül e egy fotont küldeni: Van egy fénydetektorod és megszámolod a pöttyöket ... Ha csak egy pötty van akkor az egyfotonos kísérlet

#162
Elolvastad?

#161
Ennek ellenére a másik magyarázatban nem ezt olvastam, hanem azt, hogy hamarabb ér vissza az ûrhajó, mint elindult volna (ez jött ki az egyenletekbõl). Arra írtam...

#160
Miért ?

#159
kamu