systeel#221
Jaja, már a mozgó ponttöltés terének kiszámításából következik a relativitás. Lásd. retardált, avanzsált potenciálok.
De hogy jön a foton a képbe, ha nincs töltése? (és spinje sem)
Hát úgy, hogy a foton a másodkvantálás szerint az elektromágneses kölcsönhatás közvetítőrészecskéje.
Mivel tömege 0, elérheti a fénysebességet, és nem bomlik el (ezért az elektromágneses kölcsönhatás hatótávolsága végtelen)
Mivel bozonról van szó (spin = 0), ezért több fénykvantum is tartózkodhat egy helyen. Talán ezzel is lehet magyarázni, hogy:
"Pumpalézer egy fotonjából nemlineáris kristályban két foton keletkezik, melyek polarizációjának kvantumállapota éppen az Einstein-Podolsky-Rosen-féle összefonódott állapotban van. Ilyenkor a két fotonnak csak együttesen van állapota, külön-külön nincs. A pár egyik tagját detektálva a másik foton azonnal "elnyeri" identitását, és egyfotonos állapotba kerül, amelyben az összes jellemzője (helye, polarizációja) meghatározottá válik. Megemlítjük, hogy bár az egyik foton detektálása során a másik foton állapota térben távol egyidejűleg megszületik, információt nem lehet ezen a módon a fénysebességnél gyorsabban továbbítani. " (http://www.matud.iif.hu/05dec/16.html)
Az pedig, hogy a fényt fotonként vizsgálva részecskejelleget mutat, hullámként vizsgálva meg hullámjelleget, (ez egyébként már lentebb elhangzott) a kvantummechanika egyik alaptétele. (ha egy rendszert vizsgálunk, akkor megváltozik annak állapota...blablabla) És ezzel magyarázódik az egyfoton-interferencia.
Egyébként egy foton energiája E = hv h: planck-állandó, v: frekvencia
ezt összetve az E = m*c*c képlettel azt kapjuk, hogy m = h*v/(c*c)
A c itt pedig az adott anyagra vonatkozó fénysebesség (fázissebesség)
Mivel a relativitáselméletben megengedett határsebesség a vákuumbeli (legyen most C), és a foton tudomásunk szerint anyagban ennél lassabb, így létezik olyan jelenség, ahol egy töltöttrészecske gyorsabb, mint az adott anyagbéli fénysebesség. (C>v>c)Ilyenkor az mozgó töltések Cserenkov-sugárzást bocsájtanak ki magukból (akár ezt is felfoghatjuk fénysebesség fölötti adatátvitelnek... ami nyilván nem az, amit szeretnénk).
VISZONT. Amivel elméletileg valóban túl lehet szárnyalni a fénysebességet (és most bocsi, lehet, hogy kamu, mert bizonyítás nélkül mondom, hogy hallottam már valahol, hogy megcsinálták), az a csoportsebesség. Ezzel anyagot nem lehet fénysebességnél gyorsabban továbbítani nyilván (hiszen fénysebesség elérésekor az anyag végtelen tömegűvé válik a relativisztikus tömegkorrekció szerint m = M/(1-v/c) ), de információt igen.
Tyű, de sokat pofáztam... ez nem teljesen snakekillernek ment, de erről jutott eszembe :)