236
  • pimplike
    #196
    "Szóval az van, hogy eddig volt egy finom egyensúly, ami miatt az Anktartiszon se nem nőtt, se nem csökkent a jég vastagsága"
    Hallottál te már valamelyik jégkorszakról? :)

    Amúgy ami zajlik az egy teljesen természetes ciklus a Föld életében, csak egy picit felgyorsítani tudjuk. Aztán amikor meg a jégkorszak felé haladunk egy kicsit lassítjuk. Amúgy tény, hogy problémát okoz, mint minden változás, de azért az az 1000 év sok egy kicsit. Gondolj bele, milyen szerencsés egy település, ha elmondhatja magáról, hogy már 1000 éve fenn áll! Igen, lesznek települések amik ma 1000 évesek, de nem feltétlenül lesznek 2000 évesek is. Puff neki. "Az élet nem habostorta!"
    Valamit azonban tényleg kellene tenni, nem lehet ölbe tett karral ülni.....
  • Komolytalan
    #195
    "1. az elmúlt kb. 30-100 évben (nem mindegy, tom) kb. 0,8 C-t emelkedett a hőmérséklet." Átlaghőmérséklet. Van ahol 5 fokot változott, van ahol semmit sem. Nézd úgy, hogy 36.2-ről ha 37-re menne fel a te átlaghőmérsékletet az stabil láz volna, amibe 1-2 hónap alatt belehalnál. Pedig csak 0.8C. A bibi az, hogy műholdképek alapján látható, hogy a jégmezők kisebbek lettek, nem kevés százalékkal (mittomén 5-10%, nézz utána). Nem az a baj, hogy a le fog rólad rohadni a ruha nyáron, hanem hogy elolvad a jég. A Jeges tenger már valami 1-2 hónappal tovább hajózható évente, mint 20 éve volt.
    "3. Az Antarktiszon -50-60 C van!!! Mikor fog az elolvadni???"
    Jelenleg is olvad, akármilyen hihetetlen. A tengerparton - mert ugye az is van az Antarktisznak - befolyásolja az olvadást a jeget ostromló sós víz is (ami nem 0 fokon fagy meg ugyebár). Ha onnan leszakad egy jéghegy, mondjuk pár négyzetkm területű, akkor az élből mínusz terület, mert az áramlások felviszik Afrika partjaihoz, ahol meg meleg van. Ráadásul a -50 C az egy rekord hideg hőmérséklet, amit árnyékban, x cm magasan mérnek. Vannak ott melegebbek is, ha földterület kilátszik a jég alól (vagy átlátszik a jég), akkor a fekete szín miatt (jobban gyűjti a napfényt, ezzel a hőt) szintén gyorsul az olvadás. Szóval az van, hogy eddig volt egy finom egyensúly, ami miatt az Anktartiszon se nem nőtt, se nem csökkent a jég vastagsága, és ezt 1-2 C is megborítja. Azt hogy megborítja azt nehéz cáfolni, mert megnézel egy 20 évvel ezelőtti műholdképet meg egy aktuálisat, és láthatod hogy x%-ot (ahol x egy egész szám) csökkent a jéggel fedett terület.
    "4. Volt már olyan, hogy kicsit több idő alatt 12 C-t (!!!) emelkedett a hőmérséklet a Földön."
    Igen, csak akkor nem élt ember a földön, ergo nem tudhatjuk hogy túléltük-e volna.
    "5. Amerikában, ha jól tom támogatás van a hibrid, hidrogénes, egyéb zöld autókon, nem is kevés!"
    Ettől függetlenül a világ károsanyag kibocsátásának negyedét-felét ők adják. Ez az arány csak Kína miatt nem növekszik, hanem stagnál.
    "6. Asszem a Volvo 1-2 éve megalkotta az elérhető árú, jó fogyasztású, jó élményt nyújtó, jó hatásfokú ÉS teljesen újrahasznosítható (műanyag), valamint még biztonságos is (ha vki ezzel jönne) autót, na bumm"
    Igen, vannak ilyen urban legendek.
    "8. lenne egy kérdésem: nem lehetne végre vmi jobbat kitalálni, mint ez a hő-gőz-turbina technológia? bár már írták, hogy van belőle 90% feletti hatásfokú is."
    Nem a hővel és hatásfokával van a gond, hanem hogy a hőt foszilis tüzelőanyag elégetéséből kapják, ami CO2-őt termel. Nem releváns hogy 10000 tonna, vagy 9000 tonna, ha 1000 tonna lenne az optimális. Pl ha vasat oxidálnának, és abból kapnának hőt, az nem lenne gond, mert az csak rozsdát termelne (más kérdés hogy ebből nem lehet hőt szerezni). Atomerőmű is hő-turbina-stb elvén működik, mégis tiszta.
    "9. A szélerőművek sivatagosodást okoznak, a naperőművek elveszik a területet, és élettelenné teszik, na persze lenne pár csótány, de ők más tészta, a Szahara egy virágzó paradicsom, mondjuk az M5-öshöz képest"
    Hát azért ezt így egy az egyben nem írnám alá. Szélerőmű miért okozna sivatagodást, elhajtja az esőt? Jó, ha 2000négyzetkilométert lebetonoznak az eléggé sivár, de erre nem lenne szükség. Ha ritkán, és nyilván nem természetvédelmi területre pakolod őket, akkor nem rosszabb mint egy sz.rráműtrágyázott szántó. Napelemeket meg lehet szerelni olyan helyekre, ahol egyébként is épület van. Pl falukban, városokban minden épület tetejére. Bp van vagy 100 km2, számolja ki valaki, ennyi napelemmel mennyi energiát lehetne termelni, és 1 nm területet se csesznénk el vele. Más kérdés hogy nem ártana előtte környezetbarát előállítású napelemeket alkotni.
    "13. Amint azt vki kiszámolta, amit pl. mi itt Mo.-n kiadunk magunkból hőt, semmi a Földnek"
    Továbbra sem a hő a gond, hanem a CO2.
  • Komolytalan
    #194
    Ha ugyanaz lenne a vízkiszorítása a jégnek mint a víznek, akkor miért is úszna a jég a víz tetején? Ugyanolyan vízkiszorításnál valahol a víz belsejében kellene lebegnie (amilyen mélyre/magasra tolják a delfinek meg a fókák:-)
    Egyébként tényleg azzal van baj, amik alatt szárazföld van.
  • Tiberius B
    #193
    addig ezt a kérdést nem fogjuk tisztán látni.
  • Tiberius B
    #192
    -4C-on???
    "Az Antarktiszon -50-60 C van!!! Mikor fog az elolvadni???" Erre gondolsz, amikor azt tanácsolod nézzek utána. Egyébként eredetileg nem akartam beírni, csak úgy jött, mert ez standard ilyen vitákban.
    A Föld klímája meg egyébként is baromi bonyolult, amíg elfogadott az "ijesztegetés" a hozzáértők részéről. bár én már sok "felvilágosító" oks emberkét is hallotttam már. Fááradt vagyok, megyek utamra. (csak azt felejtettem el, amiért leültem a gép elé)
  • irkab1rka
    #191
    "a jégnek nem ugyanannyi a vízkiszorítása mint a víznek?"

    téves. a legnagyobb térfogata -4C-on van. De ahogy tanult kollégáim állítják az a lényeg, hogy a felszínen felhalmozódott jég olvad el.

    Amúgy nó para, csak kicsit változnak a dolgok, és pár millió ember meghal, meg kicsit szar lesz Európában élni, de amúgy tényleg nem sok lényeges.

    Takimate: gratulálok az inteligens hozzászólásodhoz.

    niof. ne húzd fel magad. Pont ezek a városi hippik mennek 2 literes kocsikkal (apué, nyugi:) és osztják az észt, hogy hogy kéne megvédeni a Földet, mert még a nagyságrendjét sem tudják, hogy egyetlen villámlásban mekkora energia van. Nyugi bébikék, a piramisoknak sem lesz nyoma a földön, mikor a mamutfenyők még javában virágozni fognak. Természet anyátokat nem olyan könnyű kétvállra fektetni.

    Tibérius: okos vagy, csak talánelolvashatnál egy pamfletet az entalpiáról (3-as pont), és akkor például te is okosabb lennél mostani magadnál.

    Ha meg spórolni akartok, akkor ne a 100W-os égőn, hanem a 3-500W-os tápon spóroljatok :)))) na kikapcslni és alvás!
  • Tiberius B
    #190
    Mint már mondtam ama előadáson voltam tavaly:
    1. az elmúlt kb. 30-100 évben (nem mindegy, tom) kb. 0,8 C-t emelkedett a hőmérséklet.
    2. asszem Hollandiában ezalatt a tengerszint kb 0,2 v. 2 mm-t, Afrikában egy hegyről épp eltűnik a jég, azzal van a baj.
    3. Az Antarktiszon -50-60 C van!!! Mikor fog az elolvadni??? Egyébként is az Antarktisz maga a vízszint alatt van, ha jól tom, szóval, ha úgy vesszük a jég igenis elfoglalja a víz elől a térfogatot (na ezt aztán jól meggasszontam!)
    4. Volt már olyan, hogy kicsit több idő alatt 12 C-t (!!!) emelkedett a hőmérséklet a Földön.
    5. Amerikában, ha jól tom támogatás van a hibrid, hidrogénes, egyéb zöld autókon, nem is kevés!
    6. Asszem a Volvo 1-2 éve megalkotta az elérhető árú, jó fogyasztású, jó élményt nyújtó, jó hatásfokú ÉS teljesen újrahasznosítható (műanyag), valamint még biztonságos is (ha vki ezzel jönne) autót, na bumm
    7. utalva az 5.-re: az USA, mint már vki említette: nem írta alá a Kiotói jegyzőkönyvet, mé? mer a saját útján-módján akarja megoldani, nem is cseszik el nagyon
    8. lenne egy kérdésem: nem lehetne végre vmi jobbat kitalálni, mint ez a hő-gőz-turbina technológia? bár már írták, hogy van belőle 90% feletti hatásfokú is.
    9. A szélerőművek sivatagosodást okoznak, a naperőművek elveszik a területet, és élettelenné teszik, na persze lenne pár csótány, de ők más tészta, a Szahara egy virágzó paradicsom, mondjuk az M5-öshöz képest
    10. A jelenlegi álláspont szerint a vírusok "elszabadult gének".
    11. Az autópályán menni assszem takarékosabb, mint körbekacsázni fél Mo.-t.
    12. Ha jól tom a normál IZZÓ kb. 10%-os hatákonyságú
    13. Amint azt vki kiszámolta, amit pl. mi itt Mo.-n kiadunk magunkból hőt, semmi a Földnek
    14. az EM mező nem szűnik meg, csak meggyengül
    Na ennyi egy szuszra, ha akartok adjatok építő kritikát, de én asszem 1 hétig nem leszek elérhető, na csá! megyek sízni a jó -10 C-kbe, a globális felmelegedés szó is érdekes: a telek hidegebbek, a nyarak melegebbek lesznek tőle, ha jól tom
    Na megyek, jó látni, hogy mennyi nálam okosabb ember van itt
  • Caro
    #189
    A lényeg, hogy plazma, vagy legalábbis ionizált állapotú gázt engednek bele, és ezt vezetik be egy mágneses térbe.
    A mágneses tér eltéríti a részecskéket töltés szerint, pozitív az egyik irányba, negatív a másikba.
    Itt elhelyeznek két lemezt, amik között így feszültség jön létre.(nem tudom milyen szót használjak, az indukálódik nem a legmegfelelőbb erre)
  • valamit
    #188
    egyrészt, ha visszaolvasol a fórumban már kiderítették, hogy nem ugyanakkora (valami 8% az eltérés, ha jól emléxem), másrészt azt is kiderítették már, hogy a Grönland egy sziget, ergo a rajta lévő jég nem a vízben van, hanem a szigeten, ami aztán persze a vízbe "olvad bele"... jó magyarosan :)
  • plamex
    #187
    csakhogy Grönland szárazföld és rajta van a jég ... magyarul ha elolvad belefolyik az óceánba ami eddíg nem volt benne. Kapise ?
  • plamex
    #186
    építik
  • Darth Sith
    #185
    "grönlandi jégtakaró olvadásának kiváltásához, ami nagy hatással lesz a tengerszintekre"
    a jégnek nem ugyanannyi a vízkiszorítása mint a víznek? ergo ha olvad, a vízszint nem növekszik nem? :S
  • halleck
    #184
    Nem nagyon ismerem az MHD generátorokat. Azt tudom, hogy baromi drágák, mert spec anyagokból készülnek, meg mintha valahol olvastam volna, hogy ezeknek sem túl rózsás a hatásfokuk, de ez nem biztos. Utána kellene nézni egy kicsit.
  • Bladez
    #183
    Ez is csak pénz kérdése emberek ez a gond . Hát ez van, de nemtom a franciák már mér nem építik azt a fusios erőművet.
  • valamit
    #182
    világos, én nem azt mondom. mellesleg itt neon van :) plusz jellemzően tömegközlekedek és ritkán van, hogy nem hideg ételt eszem... tehát most nem azért mondtam, hogy akkor ne tegye senki
  • Caro
    #181
    Mi a helyzet az MHD generátorokkal?
    Egy prototípus már épült ha jól tudom.
  • halleck
    #180
    Attól még, hogy jobb hatásfokkal működnek, nem tudnak végtelen jó hatásfokkal működni. Létezik olyan erőműfajta, konkrétan a kombinált ciklusú gázturbinás erőmű, ami 90% fölötti hatásfokkal működik. De ez még nem jelenti azt, hogy olcsó. A különféle erőművek hatásfokának fizikai elvi korlátai vannak, amiket nem tudunk átlépni.
    De egyébként is minden csepp energia, amit felhasználunk, terhelést jelent a környezetre. Spórolj csak nyugodtan azon az égőn!
  • Molnibalage
    #179
    Most, már semmi. Azóta kicsit gondolkodtam. 90 ezer tonna viz óránként/blokk? Hú az sok!(25t/s) Ez kb Bp. vízfogyasztásának a nagyságrendje!


    Na megyek edzésre, majd még jövök tanuli kicsit
  • valamit
    #178
    de ha jól értem, ha az erőművek jobb hatásfokkal működnének, akkor mindegy lenne, hogy én egyénileg (ezt ugye nehezebb befolyásolni) milyen égőt használok, mert ott központilag (ezt meg könnyebb) már eleve javulás lenne
  • halleck
    #177
    Valóban 4 blokk van. Ennek mi a jelentősége?
  • halleck
    #176
    Az erőműben ami energia a gőzből kinyerhető, az hidd el nekem, ki is van nyerve. Ez komoly üzleti kérdés. Amivel spórolni lehet, és amire folyamatosan törekednek, az a veszteségek csökkentése.

    Molnibalage! Meg tudom neked elég pontosan mondani, hogy az atomerőmű mit fűt a Dunán. Egy blokk hűtővízigénye 90000 m3/h, ezen a vízen 8 fokot melegít. Számold ki nyugodtan, hogy ez mekkora hőteljesítmény. Valami 870 MW körüli értéket kell kapnod.
  • Caro
    #175
    Itt nem erről van szó... ezt mindenki tudja.
    Én csak azt mondtam, hogy a megtermelt és a felhasznált energia 99.5%-a hővé alakul.
  • Molnibalage
    #174
    Pakson 4 blokk van tudtommal..
  • Caro
    #173
    Akkor, ha alacsonyabb a forrás hőmérséklete mint a nyelőé.
    Egyébként hőerőgépről van szó.
    A valóságban nyilvánvaló, de így kinyerhető a gőz maradék energiája.
  • halleck
    #172
    Azt hiszem, tudom, hogy az emberek hogyan dolgoznak Pakson, mert nekem is van szerencsém ott dolgozni.
    Az meg, hogy mennyire elenyésző az az energia, amit az erőmű kinyom a környezetbe, nézőpont kérdése. Ha gondosan visszaolvasol, láthatod, hogy végeztem egy rövid számítást arról, hogy a Magyarország területét érő napfény átlagosan mekkora teljesítménnyel fűt. Ehhez képest az erőmű által kiadott hő valóban elenyésző. De az is ténykérdés, hogy az az elenyésző hő a Duna teljes vízhozamát képes egy fokkal megemelni. Akár hiszed, akár nem, az atomerőműben egy reaktor 1375 MW hőteljesítményű. A kinyert villamos teljesítmény egy reaktorblokkon 460 MW. Mit gondolsz a kettő közötti energiakülönbséggel mi történik? A dolgozók elviszik haza zsebben és azzal főznek? Vagy Duracell elemeket töltenek velük? Nem! A kettő közti energia túlnyomó része a Dunába távozik, egy kis része veszteségként jelentkezik a technológián, de ez a veszteség végeredményben szintén hő formájában a környezetet fűti.
  • Molnibalage
    #171
    Nekem meg a gépelésemet...
  • Molnibalage
    #170
    A veszteségek nem csak "fűtésre" mennek el. Több hő kell a gőzzé akalkításhoz, mintha nem lenne hővezetés,a rendzer aslkotóelemeit is állaNDÓ hőm-en tartod kb. a sugárzási veszetség 3-4%. A kopr. és exp-et mér írtam. Nem fogjátok fel, hogy NEM FŰTI a környzetet.A hőbezetés okozza a veszteség jeltős részét. Az nem sugárózik szét, kívülrő nézve egyszerűen "eltűnik" a befeccölt hő, nem jeleni meg kifele.

    Összezve nem azért kicsi a hatásfok, mert kisugárzódik a hő, hanem mert a BELSŐ veszteségek VESZIK fel a hőt. Termodinamika II. főtételét tessék már kicsit tanulmányozni...
  • Molnibalage
    #169
    Istenem, nem értitek, de még ha igazatok is lenne elenyésző energiáról beszéltek. Mondtam, nem süt a Nap este és mennyit esik a Föld hőmérséklete pedig az erőművek akkor termelnek igazán...

    Vagy nézd meg egy erőmű környzetében a hőmérsékeltet. Nem hawaii ingben vagy félmezetelenül dolgoznak az emberek Pakson. Télen ott is k*rva hideg van.
  • halleck
    #168
    A hőszivattyú működtetéséhez energiát kell befektetni, amivel rontani fogsz a hatásfokon. A hőkörfolyamat elméleti hatásfokát sehogyan sem tudod átlépni.
  • Caro
    #167
    Az a kisnyomású gőz még igen jelentős energiát tárol.
    Hőszivattyúval talán ki lehet belőle nyerni, és pl. fűteni a szomszéd várost.
    Sajna a távfűtésnek is megvannak a térbeli korlátai.
  • Caro
    #166
    Igen, ez is hozzátartozik, de az is, hogy nem izzólámpákkal világítunk, nem villanytűzhelyet használunk, nem egyfázisú motorokat üzemeltetünk, és nem húzzunk túl a procinkat.
  • halleck
    #165
    Kicsit helyesbítek, mert pontatlan: a gőz a felvett energiájának egyharmadát adja le villamos áramként, és a felvett energia kétharmad részét adja le hőként a környezetbe. Az abszolút energiája még a legalacsonyabb energiaszinten is jelentős.
  • halleck
    #164
    A hőtan összességében lehet, hogy marha bonyolult, de a végeredmény akkor is az, hogy a reaktor által megtermelt hőenergia egyharmada (Pakson) villamos áramként távozik, kétharmada a környezetet fűti. Nem csak úgy a semmibe, hanem azért, mert a kisnyomású, semmire sem jó gőz még mindig gőz, és elég komoly energiát tartalmaz. A Carnot körfolyamat zárt görbe mentén működik, azaz a közeg a legalacsonyabb energiaszintjétől elindulva először energiát kap valahonnan, ami miatt szépen eléri a legmagasabb energiaszintet. Aztán ezt az energiát máshol leadja, ami által visszatér a kiinduló pontba. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a kondenzátorból kijön az alacsony hőmérsékletű víz. Ezt fűtik, és megnövelik a nyomását (mindezt a reaktor által megtermelt hőből). Bemegy a gőzfejlesztőbe, ahol a primerköri közegtől megkapja a hőenergiát, ami által először melegszik, aztán kiforr. A gőz kerül azután a turbinára, ahol munkát végez. Sajnos a gőz nem tudja itt leadni a teljes energiáját, csak annak egy részét (Pakson az egyharmadát), nem is alakul vissza vízzé. A turbinából kijön az alacsony nyomású gőz, ami a kondenzátoron vízzé csapódik le. A lecsapódáskor leadott energia teljes egészében a Duna vizét fűti.

    Mellesleg baromi szép dolog a termikus hatásfok, és arról is van némi elképzelésem, hogy ha a Carnot körfolyamat legmelegebb és leghidegebb pontjának hőmérsékletét Kelvinben kifejezve elosztjuk egymással, akkor pont megkapjuk a termikus hatásfokot. Ennek ellenére a gyakorlatban ez pontosan úgy fog jelentkezni, hogy a folyamatba berakott hő egyik részét villamos energia formájában kinyerjük, a másik részét pedig leadjuk a környezetnek. Ezek aránya pedig meglepő módon éppen a termikus hatásfokkal egyenlő.
  • BaliBoy
    #163
    De van differencia, és ez volt a lényeg. Nézdd meg, hogy mire válaszoltam!
  • valamit
    #162
    ha ezen az arányon lehetne javítani feltételezem az csökkentené a károsanyag termelést. mert pl. fordított aránynál fele ennyi anyag fogyna ugyanazon idő alatt, nem?
  • Caro
    #161
    Igen, de mi lesz azzal az árammal, ami elmegy a vezetéken?
    Nagyon kis részéből elektromágneses sugárzás, ami MELEGÍTI A KÖRNYEZETET ÉS RÉSZBEN KIMEGY A VILÁGŰRBE.
    Lesz belőle forgó mozgás(villanymotor), ami a súrlódása miatt HŐVÉ ÉS MOZGÁSI ENERGIÁVÁ alakul.
    A mozgási energia a súrlódás miatt HŐVÉ ÉS HELYZETI ENERGIÁVÁ alakul.
    Ha mindent visszarakunk a Föld felszínére, akkor a helyzeti energia HŐVÉ alakul.
    Lássuk mi van még: világítás!
    Az energia kis része fénnyé alakul, hogy mi lesz vele, lásd az elektromágneses sugárzások részt. Nagyobb része HŐVÉ alakul.
    Fűtés: az energia szinte 100%-a HŐVÉ alakul.(kis EM sugárzás itt is van).
    Transzformátorok: az energia nagy része további ELEKTROMOS ENERGIÁVÁ, kis része HŐVÉ alakul.
    Számítógépek: Az energia szinte 100%-a HŐVÉ alakul.(Még egy ventillátor is! Ha egy zárt szobában bekapcsolsz egy ventillátort idővel csak melegebb lesz)
    Akármit csinálunk, szinte minden hővé alakul.
  • Caro
    #160
    Paks egy blokkjának villamos teljesítménye 440 MW, hőteljesítménye 1300 MW körül van.
  • Molnibalage
    #159
    Jaj,ne!

    Ajálom figyelmedbe akkor a lent említett tanszéket. www.energia.bme.hu-n elérd őket.

    A hőtan ennél JÓVAL bonyolultabb.

    Tudod, hogy mi az a termikus hatásfok?
    Nem "fűtésre" megy az elveszett energia. A levegőt nem adiabatikusan komprimálod és az expanzió sem úgy megy végbe. Tudo, hogy mi az a CARNOT- körfolyamt. Ha nem, akkor nem tudod mire valók a hűtőtornyok. A tornyok nem azért vanak, hogy ne távozzon hő, hanem kisnyomású, semmire sem jó gőzből csináljon újra folyadékot.

    Úgy látszik ezt nem értik meg azok, akinek nem tanítják.
  • Caro
    #158
    Nem igaz, kb 99.5%-a.
    Van elektromágneses sugárzás is :)
  • Ma2ska
    #157
    Nehéz erre mit mondani, és sok igazság rejlik ebben, és semmiképpen sem akarok a "majdrájössz hogy nem igy van , meg a jövőnk és föld és az emberiség" tipúsú vérpopulista szlogenekkel jönni.. te vagy az az ember aki rájött, hogy embernek lenni 99% nyomoruság, 1% öröm, és az is érthető ha az embernek hányingere van, a sok kamuzásból és elemi hazugságokból, mintha mindenki meghülyült volna néha az az érzése, és ebben sajnos igaza van. Mégis amit a jelenben tesz az ember az számit, ha nem a jövőért, akkor magadért, ha nem hiszel az üdvözülésben, legalább magadban higyj, a nihilizmus, megintcsak nem vezet sehová...