283
Elegáns Univerzum - húrelmélet és a többi vad elképzelés. Lehet-e...?
-
docwho #79 A gyengebbek kedveert:
physics.wisc.edu/undergrads/courses/spring08/208/Lectures/lect21.pdf
Malus Law: I1 = I0/2 I2= I1 cos2 (45º) = 0.5 cos2(p2-p1)
optics.rochester.edu/workgroups/lukishova/QuantumOpticsLab/2013/OPT_253/GroupC_Lab1_Sam.pdf
page 4: 1/2 cos2(beta- alpha)
A ket esetet ugyan ugy kell szamolni.
Vajon miert? -
docwho #78 Egy megjegyzes az Entanglement temahoz.
http://phys.org/news/2013-05-physics-team-entangles-photons-coexisted.html
Hallom sokszor: vegtelen sebessegel kapcsolodik a ket foton ossze. Mar ezerszer leirtam: nem.
Eleg egyszeru kiszamolni, nem tudom minek ertelmetlenkedni.
Egyetlen megoldas van az EPR varazslatra: idobeli oda-vissza kapcsolat. Ezt a lentebb felvazolt modell egyszeruen megoldja, minden reszecske ket subkvarkbol /vagy nevezhetjuk diquark-nak/ all. A fotonnal az egyik fel idoben elorefele "halad" a masik vissza.
Az idezo jel azert kell, mert ez nem a hagyomanyos ertelemben vett haladas. Arrol nem is beszelve, hogy szamunkra a ket irany megkulonboztethetetlen. De fizikai szembontbol nem az. -
docwho #77 youtube
Fay Dowker - Spacetime Atoms and the Unity of Physics (Perimeter Public Lecture) -
docwho #76 quantamagazine.org/20140827-quark-quartet-fuels-quantum-feud/
“The thing you call the ‘quark’ might have quark-antiquark pairs and glue and all the rest built into it,”
Nem mondod?
-
#75
Nincs most időm átolvasni a topikot, tudom javasolni viszont magyar nyelven a Morgan Freeman: a féreglyukon át című sorozatot is.:)
(remélem nem linkelte még senki, szerintem élvezetes formában és tálalásban foglalkozik rengeteg témával, hipotézissel relatív "érthető" formában) -
guest137 #74 ![]()
![]()
![]()
-
uborg #73 A téridő buborékok "forognak" a téridőben. Ennek a forgásnak az egyik vetülete az "elektromos töltés".Ezeket jelölik az ábrán a számok.
A forgás egy másik vetülete a "spin".
-
uborg #72 Mivel mindig 2 világvonal épít fel egy részecskét, ezért biztosra vehető, hogy ezeket a szubkvarkokat nem az "elektromos töltés" tartja össze.
Ezek a vonalak buborékok határoló felületeit jelölik. Ezek téridő buborékok.
Az elektron-foton szórás csak rövid távon ilyen. Hosszú távolságoknál a két vonal betölti a téridőt. Hiszen a vákuum tele van vírtualis részecskékkel.
Ezek többséggel neutrínók lehetnek, keveredve az eltévedt fél-fotonokkal.
Egy foton csak akkor igazi foton, ha mindkét szubkvark újra összeáll. Igy képes a foton több útvonalat is bejárni. Egyik szubkvark sem képes egyedül leadni az energiát, hiszen egy szubkvark még nem foton.
Ellenben ha nagyobb a térben a fotonszám, akkor nem csak a saját párjával képes újra kombinálódni a foton szubkvarkja, hanem a másik fotonéval is.
Ez okozza a bozonok jól ismert viselkedését.
-
uborg #71 The New Subquark model.
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
-
#70
Ez az állóhullám-tér lehet egy szilárd kristály struktúrája.
Csak nem az szilárd éter éledt újra?
-
#69
nem szóltam, amit te beraktál, az a második rész -
#68
Az egy kicsit mintha más lenne, mintha összesűrítették volna azokat amik a jutubon vannak. -
#67
#51-et is nézd meg, húrelmélet magyarul ;) -
#66
Na akkor most nagy mozizás lesz!
THX! -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#65
Igen, a könyvben tárgyalt témát mutatja be, a könyvhöz hasonlóan közérthető nyelven, alaposan körüljárva a témát.
[URL=http://www.youtube.com/watch?v=ULlR_pkHjUQ]"Trailer" a Youtube-on.[/URL] Egyébként ahogy nézem a Youtube-on is fent van. -
#64
Na akkor valamit félreérthettem. Azt hittem, ez valami másik film, de azért mindenképp köszi! 
Ez végülis a könyv "adaptációja"? -
#63
Milyen linkre gondolsz?
Elegant Universe @ IMDB.com
Elegant Universe @ Isohunt
Elegant Universe DVD @ Amazon.com -
#62
Tudnál egy linket adni? -
#61
Mármint a (talán NGC-n?) vetített dokumentumfilmre gondolsz? Én ott hallottam róla először. Igaz a fizika ilyen mélységei kevésbé fogtak meg, de azt alá kell írni, hogy az amúgy igen komoly témát abszolute közérthető formába hozták, hihetetlenül profi előadásban. -
#60
Bakker ez kemény! 
Nem is tudtam, hogy van ebből film!
Én csak a könyvet olvastam (azazhogy sajna az uccsó kb. 30 oldalt nem sikerült befejeznem, mert kölcsönbe volt a könyv
) de az eszméletlenül bejött!
Az a legfélelmetesebb az egészben, hogy úgy "érteti" meg veled a dolgokat, hogy nem a matek nyelvén keresztül, hanem érzékelteti.
Ebből aztán rengeteg csodálatos dolgot ki tudsz következtetni!
Mostanában sokat gondolkoztam azon, mennyi mindenre rá lehet húzni a húrelméletet. Még olyan dolgokra is, amihez sokak szerint köze sincs, de én úgy gondolom, hogy nagyon is van! Ilyen a meditáció, vagy a testen kívüli élmény, és nagyon sok "marhaságnak" tartott dolog is, mint pl a telepátia vagy a tárgyak mozgatása, mivel a gondolat energia. Nem azt mondom, hogy ez ma lehetséges, de sztem egy-két evolúciós ugrás és már ott is vagyunk.
Vagy pl. a képzelet, aminek hatalmasabb ereje van, mint amit el tudnánk képzelni. Jó vicc mi?
-
Candi #59 Ezzel nem értek egyet. A 3D-s gömb a 2D-ben pl. csak egy körlapnak tűnik. Ilyen módon viszont a 2D-s körlap lehet a 3D-s térben egy gömb is, mert eredetileg egy magasabb szintű dimenzióbeli alakzat, csak mindig az aktuális méretű szelete látszik 2D-ben. Ebből kiindulva lehetséges, hogy a 4D-s gömb (inkább nevezzük tökéletes alakzatnak), szóval a 4D-s tökéletes alakzat 3D-beli megjelenési formája a gömb, mert csak annyi látszik belőle 3D-ben (gömb a 3D-s kivetülési formája). -
str1ng #58 Szerinted ha lövésed nincs hozzá, ne szólj bele
xd -
Candi #57 Sztem keress egy nőt magadnak :) -
str1ng #56 y=(b1+b2)/2
Ebben a képletben nincs frekvencia, úgyhogy mindkét mondatom hülyeség volt. Az egyenletek viszont hibátlanok.
Nem várok cáfolatot, mert nem is lehet cáfolni itt semmit.
A feírt egyenletek azt írják le, amit mondtam, és levezethetőek a kvantummechanikából. Csak leírtam, hogy ez is egy lehetséges "értelmezése" a kvantummechanika egyenleteinek, nem csak a multiuniverzum meg a társai.
Ráadásul ez is egy relativisztikus megoldás.
-
str1ng #55 A négyesimpulzus Lorentz transzformációja pedig megegyezik a két frekvencia komponens re számolt relativisztikus Dopplerrel.
A Lorentz transzformáció helyettesíthető egy dupla Dopplerrel, frekvencia térben. -
str1ng #54 "A kérdés ez, a gamma, ami a relativításból ered, megegyezik vagy nem a duppla relativisztikus Dopplerből kapott frekvenciával?"
A gamma természetesen nem frekvencia, így helyes
"a gamma*Compton frekvencia" -
str1ng #53 Tehát az egyenletek a részecske anyaghullámának a frekvenciájából és a hullámhosszából erednek.
y=1/gyok(1-v*v/(c*c))
Az anyaghullám frekvenciája:
f_DeBroglie=m*c*c*y/h
és hullámhossza:
l_DeBroglie=h/(m*v*y)
végül a fézissebesség:
v_f=f_DeBroglie*l_DeBroglie
A fázissebesség fénysebességnél mindig nagyobb, de mint írtam, ez nem a részecske sebessége.
Minél lassabban halad a részecske, annál nagyobb a fázissebesség. Aki már látott állóhullám-térben mozgó ponton hogy alakul a frekvencia, annak ez már ismerős.
Lássuk, leírható ez az egész egy állóhullám térben mozgó ponttal?
f_compton=m*c*c/h
f_a=f_compton*gyok(1-v/c)/gyok(1+v/c)
f_b=f_compton*gyok(1+v/c)/gyok(1-v/c)
f_DeBroglie=(f_b+f_a)/2 , frekvencia
f_a=f_compton*gyok(1-v/c)/gyok(1+v/c)
f_b=f_compton*gyok(1+v/c)/gyok(1-v/c)
f=(f_b-f_a)/2
l_DeBroglie=c/f , hullámhossz
Az egyenletek helyes értéket adnak, de lehet csak közelítőleg.
Levezethető a kvantummechanikából az utóbbi kettő?
Az f_DeBroglie értéke a két elméletből az alábbi rövidítéssel írható fel.
f_compton*y=(f_compton*b1+f_compton*b2)/2
y=(b1+b2)/2
A kérdés ez, a gamma, ami a relativításból ered, megegyezik vagy nem a duppla relativisztikus Dopplerből kapott frekvenciával?
c*c/(c*c-v*v)=
=(gyok(1-v/c)/gyok(1+v/c) + gyok(1+v/c)/gyok(1-v/c))/2
=(gyok((c-v)/c)/gyok((c+v)/c) + gyok((c+v)/c)/gyok((c-v)/c))/2
=( ((c-v)/c)/((c+v)/c) + 2*(gyok((c-v)/c)/gyok((c+v)/c))*(gyok((c+v)/c)/gyok((c-v)/c)) + ((c+v)/c)/((c-v)/c) )/4
=( ((c-v)/c)/((c+v)/c) +2+ ((c+v)/c)/((c-v)/c) )/4
=( ((c-v)*c)/(c*(c+v)) +2+ ((c+v)*c)/(c*(c-v)) )/4
=( (c-v)/(c+v) +2+ (c+v)/(c-v) )/4
=( ((c-v)*(c-v) +2*(c-v)*(c+v)+ (c+v)*(c+v))/((c-v)*(c+v)) )/4
=( ((c*c-v*c-c*v+v*v) +2*(c*c-v*c+c*v-v*v)+ (c*c+c*v+c*v+v*v))/((c*c-v*c+c*v-v*v)) )/4
=( ((c*c-2*c*v+v*v) +2*(c*c-v*v)+ (c*c+2*c*v+v*v))/((c*c-v*v)) )/4
=( (c*c-2*c*v+v*v +2*c*c-2*v*v+ c*c+2*c*v+v*v)/((c*c-v*v)) )/4
=( (4*c*c-2*c*v+2*v*v -2*v*v+2*c*v)/((c*c-v*v)) )/4
=( (4*c*c)/((c*c-v*v)) )/4
=( (c*c)/((c*c-v*v)) )
= c*c/((c*c-v*v))
Igen, természetesen. A pontszerű elektron egy hullámtérben mozog, és nem az rezeg, hanem a vákum.
Az impulzusmomentum ezért állandó értékű, mert a vákum mindig a Compton frenvenciával rezeg.
Ez a rezgés 3 dimenzióban forgáshoz, vagy örvényléshez hasonlít. Ebben mozog a pontszerű elektron. Természetesen hogy alapállapotában az atom körül nem sugároz elektromágneses hullámokat, mivel a tér pont annyit fordul el alatt, mint amennyit ő maga. Igy valójában nem is kering innen kivülről szemlélve, tehát nincs is váltakozó elektromos tér.
-
str1ng #52
A kvantummechanikai fázissebességet ez az egyenlet adja meg. Vajon honnan eredhet?
w=c*gyok(k*k+m*m*c*c/(h_bar*h_bar))
v_f=w/k
A hullámszám és a hullámhossz aránya: k=2*pi/l
A körfrekvencia és a frekvencia aránya pedig: w=f*2*pi
A redukált Planck állandó, a h-vonás értéke: h_bar=h/(pi*2)
Az m az elektron tömege, c a fénysebesség.
v_f a hullám fázissebessége, tehát nem az elektron sebessége, hanem az anyaghullám fázissebessége.
Legegyszerűbb négyzetre emeléssel kezdeni.
w^2=(c*c*k*k+c*c*m*m*c*c/(h_bar*h_bar)) , a (k) hullámszámot (2pi/l) hullámhosszra cserélve
=(c*c*pi*2*pi*2/(l*l)+c*c*m*m*c*c/(h_bar*h_bar)) , (l) következik l=h/(m*v*y)
=(c*c*pi*2*pi*2/(h*h/(m*m*v*v*y*y))+c*c*m*m*c*c/(h_bar*h_bar))
=(c*c*pi*2*pi*2*(m*m*v*v*y*y)/(h*h)+c*c*m*m*c*c/(h_bar*h_bar)) , szozás 2pi/h-val megegyezik a h_bar-ral történő osztással
=(c*c*(m*m*v*v*y*y)/(h_bar*h_bar)+c*c*m*m*c*c/(h_bar*h_bar)) ,még néhány egyszerűsítés után
=(c*c*m*m*v*v*y*y+c*c*m*m*c*c)/(h_bar*h_bar)
=(c*c*m*m*(v*v*y*y+c*c))/(h_bar*h_bar) , végül ezt kapom
Ami hasonlít az anyaghullám frekvenciájára http://en.wikipedia.org/wiki/Matter_wave
f=y*m*c*c/h , és mivel w=f*2*pi
ezért ennek a négyzete
w^2=pi*2*pi*2*(c*c*c*c*m*m*y*y)/(h*h) , pi2/h az 1/h_bar
=(m*m*c*c*c*c*y*y)/(h_bar*h_bar)
A külömbség csak ennyi marad c*c*y*y=v*v*y*y+c*c.
A kérdés tehát, hogy a két oldal megegyezik vagy nem?
c*c*y*y=
=v*v*y*y+c*c
=v*v/(1-v*v/(c*c))+c*c
=v*v/((c*c-v*v)/(c*c))+c*c
=v*v*c*c/(c*c-v*v)+c*c
=(v*v*c*c+c*c*(c*c-v*v))/(c*c-v*v)
=(v*v*c*c+c*c*c*c-c*c*v*v)/(c*c-v*v)
=(c*c*c*c)/(c*c-v*v) , mivel c*c/(c*c-v*v) az a gamma^2 (y^2)
=c*c*y*y
A két oldal egyező, tehát az előző két egyenlet is egyezik.
w=c*gyok(k*k+m*m*c*c/(h_bar*h_bar))=
=(m*c*c*y)/(h_bar)
A gamma nényzete:
y(gamma)
y=1/gyok(1-v*v/(c*c))
y^2=1/(1-v*v/(c*c))
y^2=1/(c*c-v*v/(c*c))
y^2=c*c/(c*c-v*v)
-
#51
akkor már ide is:D -
#50
jó, tudom google: Michio Kaku
bár az egy elég régi könyv (1994), azóta sok újdonságot felfedeztek.
Kár h nem adták ki még a legújabb könyvét:Physics of the Impossible(2008) -
#49
író? -
#48
utána olvasd el a Hiperteret is
-
#47
tegnap vettem meg ezt a könyvet Brian Greene -től és
ezt a könyvet kéne kötelező olvasmánnyá tenni, nem pedig a jános vitézt
-
#46
Húrelméletről röviden. -
#45
meg is lepődtem, hogy most lett 1,
van pár ilyen jellegű topik, de egyik sem pörög túlságosan -
Grusi #44 Hoh, 3 éve nem voltitt hozzászólás, kár érte... -
Albertus #43 Helyesen nem mont hanem mint..
"Tudod mint a körlap.."
a többi stimmel.. -
Albertus #42 Szia!
Azt ugye tudod, hogy a gömb a 4D-s térben is gömb, és a 4D-s térbeni gömb is
gömb a 3D-s térben, mert a gömb egy 3D-s alakzat(fogalom).
Tudod mont a körlap. A 2D-s térbeli alakzat a 3D-s térben is körlap.
Ebből is látszik, hogy egyesek mekkora butaságokkal akarják hülyíteni
a naívokat..
-
Gézu88 #41 Jóóóó régen írtam ide is...
A képpel a baj csak annyi, hogy semmi sem látszik rajta rendsesen, ahogy kéne. Ugyanis két dimenzióban van ábrázolva egy négy dimenziós test. Ez olyan, mintha egy három dimenziósat, pl egy kockát, akarnánk egyben, nem sok látszana, a kockából csak egy egyenes vonal. Érzékeltetésnek azthiszem megfelel.
Steweee: Nem egészen, ezeket a tereket kiegyenesítve nem tudnánk távolságokat megtenni velük. Ha elolvasod a könyvet, ami a topic címét adta, megérted. Azonban az ötlet tényleg jó, ha a normál teret összegyűrnénk és azon átutaznánk, majd újra kisimítanánk pillanatok alatt meg lehetne tenni óriási távolságokat. Persze ez energia téren még több lenne, mert elméletileg lehetséges, legalábbis szerintem, ugyanis a folyamat hasonló lenne mint az Ősrobbanás, csak fordítva. -
Tiberius B #40 Ez hogy kapcsolódik?(de, ha jól vettem ki, jót mondasz, csak nem odavalót)
