Elegáns Univerzum - húrelmélet és a többi vad elképzelés. Lehet-e...?
-
str1ng #53 Tehát az egyenletek a részecske anyaghullámának a frekvenciájából és a hullámhosszából erednek.
y=1/gyok(1-v*v/(c*c))
Az anyaghullám frekvenciája:
f_DeBroglie=m*c*c*y/h
és hullámhossza:
l_DeBroglie=h/(m*v*y)
végül a fézissebesség:
v_f=f_DeBroglie*l_DeBroglie
A fázissebesség fénysebességnél mindig nagyobb, de mint írtam, ez nem a részecske sebessége.
Minél lassabban halad a részecske, annál nagyobb a fázissebesség. Aki már látott állóhullám-térben mozgó ponton hogy alakul a frekvencia, annak ez már ismerős.
Lássuk, leírható ez az egész egy állóhullám térben mozgó ponttal?
f_compton=m*c*c/h
f_a=f_compton*gyok(1-v/c)/gyok(1+v/c)
f_b=f_compton*gyok(1+v/c)/gyok(1-v/c)
f_DeBroglie=(f_b+f_a)/2 , frekvencia
f_a=f_compton*gyok(1-v/c)/gyok(1+v/c)
f_b=f_compton*gyok(1+v/c)/gyok(1-v/c)
f=(f_b-f_a)/2
l_DeBroglie=c/f , hullámhossz
Az egyenletek helyes értéket adnak, de lehet csak közelítőleg.
Levezethető a kvantummechanikából az utóbbi kettő?
Az f_DeBroglie értéke a két elméletből az alábbi rövidítéssel írható fel.
f_compton*y=(f_compton*b1+f_compton*b2)/2
y=(b1+b2)/2
A kérdés ez, a gamma, ami a relativításból ered, megegyezik vagy nem a duppla relativisztikus Dopplerből kapott frekvenciával?
c*c/(c*c-v*v)=
=(gyok(1-v/c)/gyok(1+v/c) + gyok(1+v/c)/gyok(1-v/c))/2
=(gyok((c-v)/c)/gyok((c+v)/c) + gyok((c+v)/c)/gyok((c-v)/c))/2
=( ((c-v)/c)/((c+v)/c) + 2*(gyok((c-v)/c)/gyok((c+v)/c))*(gyok((c+v)/c)/gyok((c-v)/c)) + ((c+v)/c)/((c-v)/c) )/4
=( ((c-v)/c)/((c+v)/c) +2+ ((c+v)/c)/((c-v)/c) )/4
=( ((c-v)*c)/(c*(c+v)) +2+ ((c+v)*c)/(c*(c-v)) )/4
=( (c-v)/(c+v) +2+ (c+v)/(c-v) )/4
=( ((c-v)*(c-v) +2*(c-v)*(c+v)+ (c+v)*(c+v))/((c-v)*(c+v)) )/4
=( ((c*c-v*c-c*v+v*v) +2*(c*c-v*c+c*v-v*v)+ (c*c+c*v+c*v+v*v))/((c*c-v*c+c*v-v*v)) )/4
=( ((c*c-2*c*v+v*v) +2*(c*c-v*v)+ (c*c+2*c*v+v*v))/((c*c-v*v)) )/4
=( (c*c-2*c*v+v*v +2*c*c-2*v*v+ c*c+2*c*v+v*v)/((c*c-v*v)) )/4
=( (4*c*c-2*c*v+2*v*v -2*v*v+2*c*v)/((c*c-v*v)) )/4
=( (4*c*c)/((c*c-v*v)) )/4
=( (c*c)/((c*c-v*v)) )
= c*c/((c*c-v*v))
Igen, természetesen. A pontszerű elektron egy hullámtérben mozog, és nem az rezeg, hanem a vákum.
Az impulzusmomentum ezért állandó értékű, mert a vákum mindig a Compton frenvenciával rezeg.
Ez a rezgés 3 dimenzióban forgáshoz, vagy örvényléshez hasonlít. Ebben mozog a pontszerű elektron. Természetesen hogy alapállapotában az atom körül nem sugároz elektromágneses hullámokat, mivel a tér pont annyit fordul el alatt, mint amennyit ő maga. Igy valójában nem is kering innen kivülről szemlélve, tehát nincs is váltakozó elektromos tér.