283
Elegáns Univerzum - húrelmélet és a többi vad elképzelés. Lehet-e...?
  • overseer-7
    #283
    Az indiánok régen még nagyon tudták azt a mondást, hogy
    Nem kell mindig jól járni.
    Hogy ez mit jelent? Érdemes ezen alaposan elgondolkodni.. mert lehet, hogy sok emberben még csak meg sem fogalmazódik ez a gondolat..talán egész életében sem.. és a zavar hatása tovább öröklődik. ..az a gondolat amely kihal az egyénnel, már nem gazdagíthatja a következő generáció ismereteit.
    csak ha mondjuk le lett írva.. de hiába, mostanában mindenki szórakozik és nem műveli ismereteit.

  • overseer-7
    #282
    Meg mondom, hogy mi a probléma itt.

    nem a compton hullámhosszal meg nem irasidus agymenéseiről..

    Szerintem ebben a társadalomban annyira erősen rámentek a modern korban az iskolában való összehasonlítási rendszerrel.. osztályzási rendszerrel. Annyira erős hatással lett az egyénre ez az alattomos kulturális hagyománnyá vált "ipari jelenség".
    Az agymosott család majd ugyan ezt a megfelelési kényszert veri bele gyermekébe is.. aki ezt a mintát szintén tovább adja.

    Az embernek nincs már saját énje.
    Két szót nem tud az ember veszekedés nélkül megbeszélni.. olyan erős a szorongás a társadalomban.. mert olyan erős a kulturális gondolati gyeplő..
    Miez az erő?
    A korszellem, erősbb mint te.
  • v3ctorsigma
    #281
    Ennek a neve pedig
    en.wikipedia.org/wiki/Dispersion_relation#De_Broglie_dispersion_relations
    Ez az a görbe, amit pl DGY is fel szokott rajzolni.
    wiki.oulu.fi/display/SpaceWiki/Dispersion+relation
    Akkor is van frekvenvia, ha a hullámszám zeró / vagyis a hullámhossz végtelen, ami ugyan az/
  • v3ctorsigma
    #280
    en.wikibooks.org/wiki/Special_Relativity/Simultaneity,_time_dilation_and_length_contraction#De_Broglie_waves
    De van egy másik megközelítés is. Nézzük, mi az a De Broglie hullámhossz?
    Nos ha az elektron impulzusa zéró, akkor az elektronhoz rendelhető síkhullám hullámhossza végtelen. Ez annyit jelent, hogy csak az idő irányába "rezeg", vagyis olyan mint egy állóhullám, de ennek a fázisa a térben mindenhol egyforma. Ugyan ezt olvashattuk a Higgs leírásánál. Tehát az ilyen hullám tömeget képvisel. Ha mi mozgunk relatíve ehhez a hullámhoz, vagy az mozog, akkor egy metszetét fogjuk ennek látni a Lorentz trafó miatt. Ez a De Broglie hullámhossz.
    Az időbeli "hullámhossz" pedig a Compton-hullámhossz.
  • v3ctorsigma
    #279
    en.wikipedia.org/wiki/Gamma_matrices
    Figyeld meg a Dirac féle gamma-mátrixok viselkedését. Nem bonyolult. Ezek valójában párba rendezett Pauli-mátrixok.
    A lényeg a gamma3 mátrixban látszik a legjobban. Ez általában egy speciális irányhoz rendelik, mondjuk egy külső mágneses térhez. Jól látszik, hogy nem csak az up-down spin cserélődik periódikusan, hanem a negatív-pozitív energia.
    Na és mi a negatív energia? Visszafele megy a részecske.
  • v3ctorsigma
    #278
    Szóval szerinted Roger Penrose se ért a fizikához?
    Penrose's Zig-Zag Model and Conservation of Momentum
    physics.stackexchange.com/questions/75783/penroses-zig-zag-model-and-conservation-of-momentum
    Semmi gond, én vagyok a hülye, én kérek bocsánatot.
  • Irasidus
    #277
    Egyetlen szóval sem dobálóztam, érdemi kritikát fogalmaztam meg azzal szemben amit előadsz. Erre érdemi válasz nem érkezett, csak most egy önfényezés, némi hadovával, mert töltés jelleg, többféle van mint három, a standard modellben. Viszont az egészben az a legszebb, hogy belekapsz mindenbe, és nyúlós rághatatlan tésztát csinálsz a mondandódból. Persze, számítást most sem látunk egyet sem, csak utalást rá.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.25. 20:51:27
  • v3ctorsigma
    #276
    Te dobálózol szavakkal, én kiszámoltam az SM összes részecskéjének 3 féle töltését.
    Te meg csak blalbllalba
    Ennyi.
  • Irasidus
    #275
    Igen az, amit te úgy állítasz be, mintha fizika alapja lenne, vagy fizikai tény. Ez a probléma, a másik, hogy a linkjeidből olyan következtetéseket vonsz le, amit nem is írnak, és úgy állítod be, mint az lenne a link tartalma, ami úgy így csúsztatás. A harmadik, hogy a fizika nem szójátékot jelent, nem angolul kell tudni ha fizikát akarsz tanulni, hanem matematika nyelvét kell ismerni, ami nálad teljes mértékben hiányzik. Legalábbis egyetlen fizikai levezetést, alátámasztást sem láttam tőled, viszont ha ez hiányzik, akkor az pusztán csak irodalom.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.25. 16:26:52
  • v3ctorsigma
    #274
    Értem, tehát az idézett wiki cikkek szerinted mind szemét.
    Nyugodj meg, értünk mindent.
    Utoljára szerkesztette: v3ctorsigma, 2017.04.25. 16:23:46
  • v3ctorsigma
    #273
    A vírtuális részecskék nagyon érdekes valamik, hiszen "off-shell"
    en.wikipedia.org/wiki/On_shell_and_off_shell
    Ami röviden annyit jelent, hogy nem csak c-vel haladhat és megsértheti az energia-megmaradás szabályait.
    Vagyis semmiképp nem lehet valóságos.
    Nos innen kezdve az ember nagyon nem tud mit kezdeni ezzel a fogalommal.
    Akkor mi van? Szimuláció az egész világ?
  • Irasidus
    #272
    Azért annyira mégiscsak érdekel, hogy személyeskedj egy jót! Amúgy kinek a válasza a érdekel, ha nem az enyém? Jaj látom már... LOL. Amúgy csupán csak az érdemi válaszod maradt le a kritikámra. Gondolom, mert igaz amit írtam, vagyis szellemi kukás vagy... Köszi a megerősítést.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.25. 16:22:06
  • v3ctorsigma
    #271
    Gondolj bele, hogy már maga a közönséges QM hullám is "időben visszaható".
    Hiszen ha valahol detektáljuk a részecskét, teszem azt egy Mach–Zehnder interferométer egyik ágában, akkor a hullám másik része "valahogy" már tudja, hogy ott nem detektálhatunk fotont.
  • v3ctorsigma
    #270
    Nem nagyon érdekel egy olyan 16 éves véleménye, aki még angolul sem tud.
    Bocssss. lool
  • overseer-7
    #269
    A feynman gráf egy nagyon érdekes dolog.

    Ugyan az..és ugyan olyan hihetetlen eredményt ad a fizikában mint a két rés kísérlet.

    A gráf ,vagyis ténylegesen maga a részecske, vagy energia kvantum maga egy realizált, valósággá vált valószínűségi függvény.

    Ennek van most egy erősen felfejlesztett elmélet, mely szerint ezeken a kis idő intervallumokban, a planck idő környékén, már az idő folyásának is csak valószínűsége van.. határozott kauzalitás nincsen.

    Ez az elmélet a retardált - időben visszaható hullámokkal foglalkozik.. mellyel a kvantummechanikai objektum letapogatja maga körül a világot. Ezért is tudja, hogy most nem egy helyen megy át egy bizonyos katód-fémlemez résein.

    Ezért lehet két "virtuális" részecskének térben is összecsatolni az információit. Ha valószínűségi hullám állapotban van a jelenség.. információ vizsgálat hatására realizálódik a valóságban.. és ezzel együtt az időben vissza-hatólag is mint egy dominósor végig minden kauzális valószínűségi függvényt beállít adott értékre ..mint spin, vagy polarizáció, stb
    Utoljára szerkesztette: overseer-7, 2017.04.23. 21:50:15
  • Katalizátor
    #268
    Ez a komment egyszerűen tökéletes lett!
  • Irasidus
    #267
    Nem te találtad ki, hanem egy Johannes Koelman, unatkozó és hülyeségeket beszélő elméleti fizikusnak, egy nagyon régi, ezerszer cáfolt "light-velocity-causal" model újrahasznosítsa. Sajnos sikerült az internet összes szemetét összeszedni, amit úgy állítasz be, mintha a fizikai tény lenne, vagy a fizika alapja lenne, amihez külön gratulálok neked! Mert azért valljuk be, a saját prekoncepciók alapján megtalálni az internet sötét zugaiban, pont azt az egyetlen idiótaságot, ami éppen neked tetszik, nem könnyű dolog, és nem kevés idő ráfordítás lehetett. Persze ha az energiáidat valami hasznosabbra fordítanád, még talán valamit tanulhatnál is. De így csak szellemi kukázás amit csinálsz! Bocs.


    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.23. 17:07:07
  • v3ctorsigma
    #266
    Ja biztos én találtam ki ezt a Fságot is, semmi gond lol
    www.science20.com/hammock_physicist/einstein_steroids_dirac_higgs_and_speeding_neutrinos-83856

  • v3ctorsigma
    #265
    A tetrahedron nem térben van, hanem extradimenziós, talán a téridőben létezik.
    Hiszen a Yw-Q-T3 egy síkot ad.
    Bár nekem a Loop Quantum Gravity elképzelés szimpatikusabb,
    Ott a téridő csak egy illuzió, amit ez a rács hoz létre. Vagy nevezzük kvantum-habnak vagy spin-hálózatnak. Igazábol ez a sok elnevezés ugyan arra a dologra vonatkozik. Csak éppen az eltérő elméletek különféle oldalról próbálják közelíteni a végső megoldást-
    Utoljára szerkesztette: v3ctorsigma, 2017.04.22. 11:11:08
  • v3ctorsigma
    #264
    Na és miért halad így?
    Nem kell válaszolni... már mindenki tudja a választ..
  • v3ctorsigma
    #263
    Tudom, te ilyen nem olvastál sehol. Hát úgy nehéz is ,hogy csak a kiskegyedet olvasod...xD
    "We see that the mass-generating interaction is achieved by constant flipping of particle chirality."
    en.wikipedia.org/wiki/Standard_Model_(mathematical_formulation)#Mass_terms
  • v3ctorsigma
    #262
    Mi a Dirac Tömeg?
    Az elektron cikkcakkban halad a téridőben, avagy jobb-kezesről balkezesség válik.
    www.youtube.com/watch?v=JqNg819PiZY
    Tudom hülyén hangzik.
    Ez ugyan ennek az 1 dimenziós változata.
    en.wikipedia.org/wiki/Feynman_checkerboard
    Miért érdekes egy ilyen "játékmodell"?
    "...that satisfies the one-dimensional Dirac equation. As a result, helicity (the one-dimensional equivalent of spin) is obtained from a simple cellular-automata-type rule."
  • v3ctorsigma
    #261
    www.quantumdiaries.org/2011/10/10/who-ate-the-higgs/
  • v3ctorsigma
    #260
    A modell tökéletes, ha a kétféle vonal a weak hypercharge és a weak isospin
  • imiracle
    #259
    en.wikipedia.org/wiki/Preon#Rishon_model
    en.wikipedia.org/wiki/Rishon_model
    www.weizmann.ac.il/particle/harari//files/Nuclear_PhysicsB_Vol204.pdf
  • Amiga
    #258
    Ez is egy szempont.
  • maki85
    #257
    én "örülök" nekik, mert legalább így tudom, hogy nem én vagyok a leghülyébb
  • overseer-7
    #256
    jóvan.. lebontalak.
    te vagy a faszagyerek..
    úgyvan ahogy mondod.. leszarom

    kezdjünk értelmesen beszélgetni
  • Irasidus
    #255
    Ember, rajtad kívül senki nem beszélt euklideszi térről. Ezt szalmabáb érvelésnek hívják, bedobod, hogy nem euklideszi tér, de se én, se a videóban lévő fizikus nem beszélt ilyenről. A szövegértés nem az erősséged, még mindig. Másrészt, ez a videó a Te szinted, egyszerű, értelmezhető szöveg, és nyugodtan belemehetsz "inerciarendszerbe" meg amibe akarsz, bár múltkor sem tudtad mi fán terem, de ez csupán a stb-érvelés tipikus esete nálad. Vagyis azt sugallod, hogy többet tudsz annál, amit valójában írsz. Azaz blöffölsz. Ennyi.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.14. 20:07:25
  • Amiga
    #254
    Én már régóta ezeket a fórumokat nézem a gumiszoba helyett. Nagyon sokat lehet röhögni itt ezekben a topikokban.

    Csak amikor eszembe jut, hogy szavazati joggal rendelkeznek, akkor kapok sírógörcsöt néha, de valamit valamiért.
  • shakwill
    #253
    Évek óta nem néztem a fórumra a trollkodás miatt. Higgyétek el, nagyon megérte! Matek nélkül a fizikáról vitatkozni??!!
    Tudományos érvelést anyázással kiváltani? Áámberek! Falu végén van egy kocsi trágya. Ee kéne húzni.
  • overseer-7
    #252
    Nem értek veled egyet.
    Nem fogom megmagyarázni a részleteket miért.

    A videóban a fizikus szerintem azt igazolja amit én írtam.
    aszongya.. "nem egyszerűen térbeli megnyúlásról, hanem a 4 d téridő megnyúlásáról..vagy rövidüléséről"
    Amiről ő beszél az a hosszúság kontrakció.. az meg relativitás elmélet. Ahhoz nem jó az euklideszi tér.

    Ez a fizikus, nagyon leegyszerűsítve beszél.. hogy mások is meg értsék..a laikusok is akik nem olyan olvasottak a témában. Én is így szoktam általában értekezni..ezért aztán bele lehet kötni.. szőrszálhasogatni.. stb

    Mi a hossz, távolság? egy két pont közötti mért érték..
    mi a mérés? összehasonlítás.
    a kontrakció során.. a Standard MÉTER rúd is kontrakciót szenved.. tehát mi ezért ebből a kontrakcióból semmit sem érzékelünk.. csupán az interferométer hullámmintázata sérül..ezt mérik a ligoval. Most nem fogok belemenni további vitákba inercia rendszerekről.. mert akkor már megint bele lehetne kötni és kiforgatni a szavaimat.. stb

    egyszerűen nem értek veled egyet.. ez van. továbbá elhatárolódok a vitatkozástól.. legyen neked igazad.

  • Irasidus
    #251
    ". hát nem ezt magyarázom neked már mióta??? beszarok Az egész univerzum tömege befolyásolja a bolygónk.. és a napunk pályáját is... Az egész téridőt..mindenhol."

    Úgy látszik arra sem emlékszel, hogy te mit írtál pár órával előbb, másrészt arra sem figyelsz én mit írtam. Kentaurt írtál, nem univerzumot, és én sem írtam univerzumot. De, ha már itt tartunk, az egy dolog, hogy ilyen bulvár szarokból szeded az információid, miközben állítom, hogy egy gimis fizika példát nem tudnál megoldani, ennek ellenére én nem sértegettelek téged, nem járattalak le (pedig nagyon könnyű lenne), próbáltam jószándékúan hozzád állni, mivel látom rajtad, hogy érdekel a világ! Csak tudod először a szövegértést kellene gyakorolni, meg kulturált vita alapjait elsajátítani! És akkor talán nem éreznéd úgy, hogy kiforgatják a szavaidat, mert ez áll a legtávolabb tőlem! Amíg ez nem megy, addig csak felhúzod magad mindenen, és elzavarnak mindenhonnan, gondolkozz el... Pedig értelmes embernek tartalak, csak most egy kicsit túllőttél a célon. Egyet jó tanácsa végére, aki nem ért veled egyet, az nem az ellenséged, ne így állj a vitához! Nekem semmi bajom nincs veled...

    "Ezt is gondold át még jobban.. mert szerintem ez sem stimmel azért mert te távolságokról beszélsz az meg euklideszi geometria.. a téridő görbülete meg Minkowski geometriával írható le szabály szerűen.. az euklideszi rendszert csak mint.. szemléltető analogot használjuk.
    A relativitáselmélet előtti fizika a téridő geometriáját euklideszinek, a tér és idődimenziókat egymástól és a bennük elhelyezkedő testektől függetlennek tekintette... a speciális relativitáselmélet szerint azonban a téridő Minkowski-geometriával írható le"

    Minden geometriában van távolság, a távolság fogalma nem euklideszi-geometria, így ez egy totál értelmetlen okoskodás ez a részedről, de ironikus, hogy engem vádolsz ezzel. Mellesleg le tudnád írni ezeket a geometriákat, vagy csak nagyzolsz? Na, ugye. De, ha nekem nem hiszel, akkor hallgasd meg az egyik magyar fizikus aki részt vett a felfedezésben, hogy mi ez (egy perc az egész):

    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.14. 02:47:48
  • overseer-7
    #250
    beszarok rajtad.. nagyon sokat okoskodsz.
    "A Nap nem egy égitest körül kering, hanem sok milliárd égitest együttes gravitációs hatása tartja a pályáján"
    ... hát nem ezt magyarázom neked már mióta??? beszarok
    Az egész univerzum tömege befolyásolja a bolygónk.. és a napunk pályáját is... Az egész téridőt..mindenhol.

    "Talán hallatod azt a kifejezést, hogy hatás-ellenhatás, ha az ellenhatás nagyobb mint hatás, nincs elmozdulás "
    ezt gondold át még egyszer.. mert nem stimmel..

    Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, azonos hatásvonalú és egymással ellentétes irányú erő hat.
    Hogy lehet akkor az ellenhatás a nagyobb???

    "A gravitációs hullámok a téridőnek a megnyúlása megrövidülése... amin áthaladnak ott a távolságokat rövidítik illetve nyújtják meg"
    Ezt is gondold át még jobban.. mert szerintem ez sem stimmel azért mert te távolságokról beszélsz az meg euklideszi geometria.. a téridő görbülete meg Minkowski geometriával írható le szabály szerűen.. az euklideszi rendszert csak mint.. szemléltető analogot használjuk.
    A relativitáselmélet előtti fizika a téridő geometriáját euklideszinek, a tér és idődimenziókat egymástól és a bennük elhelyezkedő testektől függetlennek tekintette... a speciális relativitáselmélet szerint azonban a téridő Minkowski-geometriával írható le

    Ne haragudj.. de nem szeretem ha valaki akadékoskodik aztán okoskodik.. kiforgatja a szavaimat.. és szándékosan félre értelmezi.. majd megpróbálja nekem megmagyarázni azt, hogy hülye vagyok.

    Nem szeretek vitatkozni.. főleg ilyen emberekkel mint te.
    Ez a vita nem a valóság megismerését és a tudásunk elmélyítését szolgálja.. csak szájkarate.

    Szerintem fejezzük itt be.. nyugodj meg.. jólvan.. TE vagy az okosabb.. de most aztán csönd legyen.
    Ezt a témát jegeljük.
  • Irasidus
    #249
    A galaktikus dinamika más mint a tömegközponttal számolt naprendszer esetében. A Nap nem egy égitest körül kering, hanem sok milliárd égitest együttes gravitációs hatása tartja a pályáján, azaz galaxis gravitációs terében kering. Egyszerűsítve, ha nagyobb a tömeg (sok milliárd égitest) nagyobb a gravitáció, és így természetesen a gravitáció is erősebb, és persze távolabbra hat mint egyetlen égitest esetében. A galaxishalmazok esetében is ugyanez a helyzet, egy galaxis jóval súlyosabb - azaz erősebb gravitációja van mint egy csillagnak - így nyilván messzebbre és nagyobb égitestcsoportokra is hat. Nincs itt hiba, csak ha nagyobb dologról beszélsz nagyobb a gravitáció. Azért talán ez logikus, ha nagyságrendet növeled, akkor nő az erő mértéke is, ok!?

    "Csak egy bizonyos érték alatt képtelenek vagyunk mérni.. egyrészt a technológiai korlátok miatt.. másrészt a kvantum mechanika miatt."

    Talán hallatod azt a kifejezést, hogy hatás-ellenhatás, ha az ellenhatás nagyobb mint hatás, nincs elmozdulás - ha nincs elmozdulás akkor nincs mit mérni, mert nincs hatása.

    "a gravitációs hullámokat is tudjuk érzékelni.. akár lehetnek több száz millió fényév távolságra is..
    tudjuk mérni az általuk okozott térgörbületet.. "

    A gravitációs hullámok a téridőnek a megnyúlása megrövidülése, ezeket a hullámokat a gravitációs mezők keltik, és amin áthaladnak ott a távolságokat rövidítik illetve nyújtják meg. Ne keverd össze a gravitációval, légyszi...

    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.13. 22:22:35
  • errorista
    #248
    nem fordítva gondolod? az áltrel szerint 1/d^2 a függvény és ez tetszőlegesen nagy távolsággal tetszőlegesen kicsi lehet, míg a kvantumelmélet szerint ennek egészrésze az igazi függvény, és az nem lehet tetszőlegesen kicsi, hanem a távolság növelésével egyszer csak leesik kereken 0-ra?
  • errorista
    #247
    nem fordítva gondolod? az áltrel szerint 1/d^2 a függvény és ez tetszőlegesen nagy távolsággal tetszőlegesen kicsi lehet, míg a kvantumelmélet szerint ennek egészrésze az igazi függvény, és az nem lehet tetszőlegesen kicsi, hanem a távolság növelésével egyszer csak leesik kereken 0-ra?
  • overseer-7
    #246
    a gravitációs hullámokat is tudjuk érzékelni.. akár lehetnek több száz millió fényév távolságra is..
    tudjuk mérni az általuk okozott térgörbületet..
  • overseer-7
    #245
    Abban nem értek csak egyet, hogy a gyakorlatban is lehet 0 a gravitáció.

    Figyelembe véve a 100 ezer fényév átmérőjű tejutat.. a nap is a központi magja körül kering.. pedig az sok sok ezer fényévre van..
    Akkor a másik, hogy vannak galaxis klaszterek.. több száz millió fényéves klaszterek, amik egymás gravitációs fogságában vannak.. mint a virgo galaxis halmaz.
    Szerintem gyakorlatilag is végtelen a gravitációs hatás a térre.. hiszen itt igazából a tér görbül meg..
    Csak egy bizonyos érték alatt képtelenek vagyunk mérni.. egyrészt a technológiai korlátok miatt.. másrészt a kvantum mechanika miatt.
  • errorista
    #244
    "a Nap pekuliáris sebessége nagyobb mint a szomszédos csillag gravitációja. A Nap lendülete is egy erő. A gravitáció elméletileg végtelen, gyakorlatilag nem, erre utaltam fent."