9990
-
Matyest #105 hát ez a vizi rakéte egy nap fos... minden körülmény 100 százalékosan biztositva volt és csak annyi történt hogy az üveg aljából erősen spriccelt a víz -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#104
Újabb képek a kiállított Kliper modelről:
[center]
![]()
![]()
(nem kell megijedni, az igaziakat nem funérlemezből készítik majd :D) -
#103
Ha jó anyagból van a dugó nem, vagy csak nagyon minimális mértékben. Ha mégsem zár tökéletesen, használhatsz pl. ragasztót vagy zsírt tömítésnek. -
Matyest #102 de ahol betugom a tüszelepet a palackba a dugón kersztül akkor a tüszelep és a dugo mentén nem folyik ki a viz? -
Matyest #101 jeah köszi sokat segitettél -
#100
A legegyszerűbbé?
Fogsz egy műanyag palackot, egy beleillő dugót, egy tűszelepet (amivel labdát lehet felfújni), egy pumpát és némi vizet. A palackba töltesz egy kis vizet (csak pár decit), a dugóba belenyomod a tűszelepet, majd a dugót belenyomod a palackba, és a tűszelepre rányomod a pumpa végét. A palackot fejjel lefelé fordítot, és valahogyan megtámasztod (pl. földbe szúrt botokkal), és elkezdesz pumpálni. Ideális esetben, ha a nyomás már elég nagy, a dugó kirepül, és a nagy nyomású levegő által kispriccelt víz a magasba repíti a palackot.
![]()
Vázlatos rajz az egészről.
Egy jó oldal ezekről a víz-rakétákról, tele különféle ötletekkel. -
Matyest #99 nem tudja itt valaki hogy egy egyszerű házi gyártmányú rakéta elkészítése miböl áll előre is köszke -
Cat #98
Putyin a Kliper mellett a MAKS2005ön -
Acélpatkány #97 Nem is a gyártósorra de legalább a tervek(technológia) megvannak.Ahoz hogy egy ekkora rakétát építsenek. EGyébként egyet értek , a felövéseket kell olcsósítani , de nem nagyon akarnak még ebbe pénzt fektetni , pedig egyértelmű a hosszútávú előny. -
#96
A fejlesztés alapja megvan - de ennyi. 17 év hosszú idő, a gyártósorok valószinüleg már nincsenek meg, sok mérnök és szakember már nincs a pályán, sőt, már talán az élők között sem. Sok pénzbe és mégtöbb időbe kerülne feltámasztani a programot.
Mindemelett az Enyergia sem olcsó mulatság, becslések szerint kb. 1 milliárd $-ba kerülhet egyetlen rakéta indítása, és még nagy sorozat esetén sem lehet 500 millió $ alá menni a rakétánkénti árral. No persze még mindig olcsóbb lenne, mint a Saturn V. (ami cirka 3 milliárd $-ba kerülne mai áron), de nem lenne olcsóbb, mint a Shuttle-C (ami mintegy 100 tonnát lenne képes az űrbe jutattni).
A költségek csökkentése inkább új megoldások jelenthetik, például a kombinált torlósugárhajtómű-rakétahajtómű alkalmazása, és a rakéta-bázisú megoldás helyett egy repülőgép-bázisú megoldásra való áttérés... -
_Vegeta_ #95 Barcsak ebben latnanak uzletet, nem a szamitogepes jatekokban. :) -
Acélpatkány #94 De legalább meg van a fejlesztés alapja , mán ha rakétával szeretnének el jutni odáig , bár már csinálhatnának egy rendes hajtóművet ami nem kémiai . -
#93
Tapasztalat terén valóban jók, de a pénzhiány eléggé behatárolja a lehetőségeiket. Az Enyergia is tényleg jó hordozórakéta - de utoljára 17 éve indították, tehát kb. ott van használhatóság szempontjából, ahol a Saturn V.... -
Acélpatkány #92 Oroszokat nem írnám le , még úgy sem , hogy nincs egy vasuk sem .De tapasztalatuk viszont annál több , nekik volt a legtovább működő űrállomásuk, az elméleti szakembereik is elképesztően jók. És nekik van a legnagyobb hordozó rakétájuk az Enyergia ami asszem nem elég egy emberi utassal történő Mars expedicióra de azért legalább hasznos tömeget tud eljutatni addig.Ami több mint amit bárki fel tud mutatni.
De valójában az Amcsik , Kinaiak , Oroszok , Európa is megtudná csinálni csak elhatározás(pénz) kérdése. -
#91
A Columbia tragédiája után George W. Bush elnök lehelt életet a NASA-ba, amikor tavaly januárban felvázolta űrkutatási vízióját.
Ezt éppen nem mondanám. A NASA-nak volt éppenséggel egy jól felépített víziója ("nagy" ISS űrállomás, Venture Star űrsikló), amit W. Bush kormányzata pillanatok alatt szétvert. Utána előjöttek a bátortalan OSP-programmal, majd ebből kifejlődött a CEV...
A nyolcvanas években a szovjetek is kifejlesztették a maguk űrrepülőgépét: a Buran 1988-ban sikeres próbautat tett, de a program a Szovjetunió szétesése és az anyagi nehézségek miatt nem folytatódott. Jelenleg - hála a csillagászati olajbevételeknek - újra nagyobbak az anyagi lehetőségek, bár az orosz űrprogram 18,3 milliárd rubelre (638 millió dollár) növelt éves költségvetése még így is eltörpül a NASA 16,5 milliárd dolláros büdzséje mellett.
Oroszországban már toborozzák az önkénteseket egy 500 napos, a leendő Mars-utazást előkészítő „próbaútra", és egy új típusú űrhajó, a Kliper kifejlesztése is szerepel a tervek között."
A Kliper nem valami világmegváltó újdonság, gyakorlatilag egy újrafelhasználható Szojuz-utód. Hasonló terv már volt korábban, méghozzá a Szojuzzal versenyben készülő TKSz. Plusz ott a hasonló képeségekkel bíró MAKS-OS, amely az An-225 hátáról indulna az űrbe.
Szerény elméletem az, hogy a ruszkik is fent vannak a nemzetközi űrállomáson, az amcsik sikló programja finoman szolva is leágazott most, tehát az elméletem az, hogy az oroszok lehetnek az elkövetkező években a világűr urai. De a történelem megismételheti magát, mint a 60-as 70-es években, amikor a ruszkik álltak akkor is jobban, de az amcsik fellmentek a holdra, és ezért ők lettek a vezető űrhatalmak. Ebben esetben a holdat a marsra cseréljük le képzeletben. De az is megeshet, hogy a ruszkik továbbfejlesztik valamelyik siklójukat, és ők jutnak el a marsra. De ez már tényleg tudományos fantasztikum. :-))
A Kliper nem friss program, már évek óta formálódik, de eddig nem volt pénz rá. Most egyfelől az orosz állam is többet szán rá, másfelől az ESA európai űrügynökség is beszál. 2011-2012-től Kliper indulhat mind Bajkonurból, mind Kourou-ról (Francia Gayana).
Hogy vezetű űrhatalom lenne oroszország? Na azért azt nem mondanám. Tudományos műholdakat alig lőnek fel, szemben a NASA évente sok-sok különféle célú tudományos műholdat indít... -
DJviolin #90 Idézet a Sprtrepülés.hu-ról:
"2005. augusztus 10, szerda, Az amerikaiak 47 év alatt 17 űrhajóst vesztettek: 14 űrsiklóban, három a Földön halt meg. Az oroszoknál viszont hivatalosan 34 éve nem halt meg senki, és már készítik az olcsó, egyszerű, biztonságos űrsiklót.
Fennállásának 47 éve alatt a NASA-nak bőven volt része sikerekben és kudarcokban egyaránt. Az USA repülési és űrhivatala az első szovjet műhold, a Szputnyik kilövésére válaszul 1958. október elsején kezdte meg működését, és olyan gyorsan ledolgozta a hátrányt, hogy az első amerikai, Alan Shepard már 1961. május 5-én felrepült az űrbe, csupán három héttel Jurij Gagarin után.
Új tervek
Az új orosz űrsikló:
Szintén a Mercury-program keretében 1962. február 20-án John Glenn megkerülte a Földet, majd megkezdődött a Hold-utazások kora. Neil Armstrong és Edwin Aldrin szálltak le elsőként a Holdra 1969. július 20-án, majd az Apollo-program során 12 asztronauta járt a Holdon, az utolsó 1972-ben.
Az USA űrprogramjaiban összesen 17 űrhajós vesztette életét több mint 40 év alatt: 1967-ben az Apollo-1-ben hárman, de ők még a Földön, egy próba során. A Challenger (1986), illetve a Columbia (2003) űrsiklóban heten-heten haltak meg. A Columbia tragédiája után George W. Bush elnök lehelt életet a NASA-ba, amikor tavaly januárban felvázolta űrkutatási vízióját. Ennek jegyében 2010 végén múzeumba kerülne az űrkompflotta, átadva a helyét egy teljesen újfajta űrhajónak (CEV - Crew Exploration Vehicle), amely újra embert juttathat a Holdra, sőt később a Marsra is.
Bizonytalan jövő:
Némi kétséget támaszt a jövőt illetően, hogy az elmúlt két évtizedben már háromszor is sikertelenül tettek kísérletet az űrsikló leváltására, és mindössze öt év van a jelenlegi flotta nyugdíjba vonulásáig. Ráadásul egyelőre elképzelés sincs arról, hogyan néz majd ki az új űrhajó. A NASA vezetői mindenesetre optimisták, és nem tartják lehetetlennek a feladatot, mert mint mondják, egyszerűbb szerkezeteket akarnak az űrkompokénál, de a meglevő technológiára támaszkodnak.
További nehézséget jelent, hogy például az Apollo-programmal ellentétben erre a projektre a NASA nem kap külön pénzt, azt a költségvetéséből kell kigazdálkodnia. Az űrhivatal mindenesetre erőltetett tempót diktál: két megbízást adott a CEV megtervezésére és építésére, egyet a Lockheed Martinnak, egyet pedig a Northrop Grumman és a Boeing alkotta konzorciumnak, azzal az alapfeltétellel, hogy 2008-ban meg kell kezdeni a próbarepüléseket.
Biztonság olcsón:
De az oroszok sem pihennek, bár az utóbbi pár évtizedben folyton a bevált technikához nyúltak vissza: a Szojuzt és a hasonló konstrukciójú, de teherszállításra készített Progresz űrhajókat a 60-as évek közepétől kezdték kifejleszteni. Az egyetlen repülésre tervezett járművek életútja igazi sikertörténet; az űrhajókban kevesebb hely van ugyan, mint az USA űrrepülőgépein, de jóval olcsóbban és biztonságosabban látják el feladatukat.
Azért az orosz flottával sem érdemes kéjutazásra számítani: a Nemzetközi Űrállomásra érkező űrhajósok két napot töltenek benne úgy, hogy ki sem mozdulhatnak az ülésükből, a Progresz által szállítható 2,75 tonnányi rakomány pedig csupán ötöde a nagyobb lakó- és rakterű Discovery kapacitásának. Amíg azonban az űrrepülő átépítése egymilliárd dollárba került, egy Progresz már 22 millió dolláros költséggel útnak indítható, és nem sokkal drágább a Szojuz sem. A biztonság terén pedig egyértelmű a fölény: szovjet, illetve orosz űrhajókon 1971 óta nem halt meg senki. Nyikolaj Mojszejev, az orosz űrhivatal helyettes vezetője az okot is ismerni véli: szerinte a személy- és teherszállítás összekapcsolása biztonsági szempontból felettébb irracionális.
Újraélesztett program:
A nyolcvanas években a szovjetek is kifejlesztették a maguk űrrepülőgépét: a Buran 1988-ban sikeres próbautat tett, de a program a Szovjetunió szétesése és az anyagi nehézségek miatt nem folytatódott. Jelenleg - hála a csillagászati olajbevételeknek - újra nagyobbak az anyagi lehetőségek, bár az orosz űrprogram 18,3 milliárd rubelre (638 millió dollár) növelt éves költségvetése még így is eltörpül a NASA 16,5 milliárd dolláros büdzséje mellett.
Oroszországban már toborozzák az önkénteseket egy 500 napos, a leendő Mars-utazást előkészítő „próbaútra", és egy új típusú űrhajó, a Kliper kifejlesztése is szerepel a tervek között."
Az új ororsz űrsikló:
![]()
Szerény elméletem az, hogy a ruszkik is fent vannak a nemzetközi űrállomáson, az amcsik sikló programja finoman szolva is leágazott most, tehát az elméletem az, hogy az oroszok lehetnek az elkövetkező években a világűr urai. De a történelem megismételheti magát, mint a 60-as 70-es években, amikor a ruszkik álltak akkor is jobban, de az amcsik fellmentek a holdra, és ezért ők lettek a vezető űrhatalmak. Ebben esetben a holdat a marsra cseréljük le képzeletben. De az is megeshet, hogy a ruszkik továbbfejlesztik valamelyik siklójukat, és ők jutnak el a marsra. De ez már tényleg tudományos fantasztikum. :-))
Üdv:
DJviolin -
mstummer #89 Thx...régebben is néztem ezt az oldalt,de úgylátszik vak voltam. Most már akkor világos h aug 8 és 14 között lesz az esemény.Viszont hogy a csúcspont mikor lesz azt nemvettem észre...de gondolom h 11-12én lesz leginkább érdemes kémlelni az eget. -
#88
ez egyszerű, és magyar -
mstummer #87 Hát igen...tavaly nagyon szép volt.Nézegettem ilyen csillagász weboldalakat, de a többség angol,és szakmai...amin én valahogy nemtudok kiigazodni. -
#86
Ehh, erre én is kíváncsi lennék, tavaly nagyon durva dolgok voltak. (gyk. nagyon nagy meteorok estek errefelé, és sűrűn). -
mstummer #85 Nemtudom h mennyire off a kérdésem...nemtudjátok idén augusztusban hányadikán lesz a szokásos meteorzápor csúcsa? -
_Vegeta_ #84 hüm 
-
#83
Hírdömping van. :))
A NASA vizsgálja annak lehetőségét, miszerint az Űrsiklókat még 2007-ben kivonnák a szolgálatból, és az STS alapján készülő Shuttle-C hordozóeszköz "venné birtokba" a VAB-ot és a 39A és 39B indítóállást (amit az STS használt eddig). A Shuttle-C gyakorlatilag az STS, csak éppen az űrsikló helyén egy tehertér van, aminek a végére kerül az SSME (vagy esetleg más) rakétahajtóművek. A teherbírása 80 tonna lesz várhatóan.
Ezt a lehetőséget már korábban is elkezdték pedzgetni pár fórumon, főleg, hogy Griffin (a NASA igazgatója) sejtelmesen az STS rendszer leállításának említésekor a "by 2010" (2010-re) jelzőt használta, és nem az "in 2010" (2010-ben). Ez sokaknak megütötte a fülét/szemét. A Shuttle-C abból a szempontból előnyös, hogy a politikai lobby ágát részben megtartja, hiszen a nyerészkedő cégeknek azért marad még elegendő megrendelés, így nem kell leépíteni a VAB-ot, és társait.
[center]![]()
A Shuttle-C nem új találmány, már az 1980-as években kidolgozták, mint a Freedom űrállomás moduljainak hordozóeszközét. -
_Vegeta_ #82 2011-12 meg messze van sajnos, addig sok viz lefolyik meg a dunan. :(
De legalabb csinalgatnak vmit, ez szimpatikus. :) -
#81
Ez is mai hír:
A Discovery üzemanyag rendszerének egyik szenzorja meghibásodott, az indítás biztosan csúszik, elképzelhető, hogy sokat, miután ha ki akarják cserélni a szenzort, vissza kell vinni a VAB-ba az űrsiklót... -
#80
Mai hír:
Az ESA és az orosz űrügynökség megegyezett, hogy közösen fejlesztenek ki egy kis méretű űrrepülőgépet (ie.: a Clipper-t), amely legfeljebb 6 embert és 700kg hasznos terhet vihet fel, és 500kg-ot hozhat vissza. A tervek szerint 2011-2012 körül indulhat útnak a jármű, és mind Bajkonurból, mind Kourou-ról indítható lesz. A fejlesztési költségek az orosz becslések szerint mintegy 290 millió $-ra rúgnak, amiben csak az űrrepülőgép szerepel, a hordozóeszköz nem. -
_Vegeta_ #79 Nem kapkodjak el a dolgot az biztos. :) -
#78
Most azért egy kicsivel komolyabb a helyzet. Az oroszoknak "életbevágó" (:D) az újítás. Meg persze az ESA-nak is. -
_Vegeta_ #77 legyen neked igazad. :) -
#76
A Kliper mindenképpen megépül, még arra is van esély, hogy 1x Francia Gayanaról induljon egy közös Európai-Orosz űrprogram keretében. Az oroszok legalábbis nagyon örülnének, ha az ESA beszálna a költségekbe, és az ESA-ban pedig sokan örülnének, ha lenne egy saját emberi személyzetett is szállítani képes űrhajójuk...
A CEV CTV nagy valószinüséggel szintén meg fog épülni, miután azt már eldöntötték, hogy 2010-ben kivonják az Űrsiklókat. Hacsak nem lesz valami nagy pálfordulás, akkor a CEV CTV-knek el kell készülniük, lévén annyira azért önérzetesek az amerikaiak, hogy nem maradhatnak emberi szállításra alkalmas űrhajó nélkül... -
_Vegeta_ #75 Ezek azok a masinak amikbol sose lesz semmi. 
-
#74
Alsó kép: Holdmobil - sponsored by Michelin. :-))) -
#73
Az index fórumába Kamov készített egy kitünő képet a jelenleg fejlesztés alatt álló űrhajókról:
![]()
Egy kis magyarázat:
Következő generációs orosz űrhajó:
Kliper-1: Szárny nélküli Kliper változat, amely meredekebb szögben lép be a légkörbe.
Kliper-2: A Kliper szárnyas változata, mely laposabb szögben lép be a légkörbe (ie.: kisebb hőterhelés és gyorsulás visszatéréskor).
Az amerikai CEV Crew Transfer Vehicle tenderre készülő tervek:
CEV Boeing: A Boeing CEV űrhajó terve
![]()
A Boeing elképzelése a bolygóközi (Mars-utazásra szánt) CEV űrhajóról.
CEV-LM-1/-2/-3: A Lockheed-Martin cég CEV űrhajó tervei, az első egy, az Apolló-hoz hasonló műszaki modul plusz újrafelhasználható személyzeti modul, a második egy részlegesen újrafelhasználható mini-űrsikló egy műszaki modullal, a harmadik pedig egy teljesen újrafelhasználható mini-űrsikló.
CXV-1/-2: A t/Space nevű cég terve, mindkét esetben teljesen újrafelhasználható kapszula-desing. A cég nem teljesen elveszett pályázó, az egyik fő társa Burt Rutan Scaled Composites nevű cége (SpaceShipOne, ha így jobban beugrik).
[center]
![]()
A t/Space cég Holdraszálló-CEV egységének fantáziaképe. -
#72
Gondolom, de ilyenkor az ember szeret kötözködni, hozzáteszem érthetően. -
#71
Ennyi pénzért nem igazán volt alternatívájuk.... -
#70
Én elhiszem, hogy nem volt elég pénzük (legalábbis gondolom), de könyörgök, egy olyan rakétával fellövetni a cuccost, amivel már többször kudarcot vallottak, és nem volt biztos, hogy most is sikerrel járnak?
Mindenesetre remélem garanciát kötöttek az oroszokkal, és jó sok pénzt sajtolnak ki belőlük.
Kár érte... -
#69
Szerintem nincs semmi baj az orosz rakétákkkal. Olcsó, és ez a fontos. -
#68
Kis költségvetés -> kényszerhelyzet -> olcsó, de nem garantált megoldások keresése és alkalmazása. -
#67
Azért beszarás.
2005-ben élünk, modern technika, meg minden, erre egy szar szovjet rakétával lövettetik fel a napvitorlát.
Az ember nem hinné el
qurva életbe -
_Vegeta_ #66 Sztem nem az urvitorla a megoldas, hanem a warp hajtomu. :DDD
Amugy sajna nemfogok tudni kepet csinallni.. :(
