-
Albertus #1251 Szia!
A garvitáció miben léte bizonyított és a bizonyítást vitatják.
A részecske gyorsítókban is, másutt is, általában fotoemulzióban nyomot hagyó részecskékkel történik általában a detektálás.
A rajzolat alakja, hossza, stb. paraméterei megmutatják, hogy az a részecske mennyi ideig élt, mikor alakult át, hogyan reagált az elektromos és a mágneses mezőre.
Ilyen fotókat a google-ben ezerszámra nézegethetsz.
"Értem, "c"-vel lép ki a foton az elektronból. De miért nem gyorsabban, miért nem lassabban? "
Jelenlegi tudásunk alapján a fotonok egymással kölcsönhathatnak, ha a fázisuk azonos. Ezt a lézerek önfókuszálása egyértelműen igazolja.
Azaz, ha a részecskéinket egyfázisú foton csomagok alkotják, akkor folyamatosan haladhatnak c sebességgel a pályájukon, és egy új foton beérkezésekor szinkron egyfázisban beléphet a cirkulációba, madj kiléphet onnan.
Hogy hogyan azt még kutatjuk, de a miértre már körvonalazódik a válasz: Azért mert.. helyesebben olyankor kép ki foton, amikor
a "fotonlabdát" elmozdítjuk, azaz gyorsulásnak tesszük ki.
Ilyenkor a szélső foton(ok) relatív sebessége c felettivé válna ha a csomagban maradnának, ezért a gyorsulással arra kényszerítjük őket, hogy leváljanak.
Hogyan kényszerítjük gyorsulásra a "foton labdákat"?
Fotonárammal.. Fotonokkal bombázzuk őket, ezzel eltoljuk a már bent létező fotonáramlás egyensúlyát, és a következő egyensúlyi helyzet felvételére kényszerítjük.
Nem szabad elfelejteni, hogy a mozgás relatív, a forgás is az.
Így abban az esetben is elmozdul valami, ha a forgástengelyét úgy változtatjuk meg, hogy valamely részéhez hozzáadunk, ezzel kialakított új forgásközpont helye más lesz, mint az előző forgásközpont helye volt.
És ebben az összefüggésben a hely, reltív helyet jelent, azaz a köznapi értelemben sebességet.
"Az elektron véges vagy végtelen számú fotont tartalmaz?"
A mérési tapasztalat szerint, csak azt tudjuk hogy az elektronban lévő fotonok össz energiája 511 keV.
Ezt az energiát egyetlen gamma foton is hordozhatja és milliárdszor milliárdnyi egyesével piciny energiájú foton is.
Itt jelzem, hogy egyetlen fotonról sem tudjuk azt, hogy hány részből áll. Hogy valóban egyetlen "bogyó" vagy gigászi számú piciny energiájú foton együttese.
Az tapasztalati tény, hogy minden foton széthasítható két azonos enrgiájú félre. A felek is.. a végtelenségig folytathatóan.
Csak feltevések vannak arról, hogy hol van a hasíthatóság vége.
Logikus magyarázat, határ vagy mérési tapasztalat nincs.
A tudás is relatív.. Ptolemájosz a lapos Földről volt meggyőződve,
Kopernikusz a Nap középpontú világban, Galilei már a Napot is csak egy csillagként értelmezte.. Newton geometriáit helyesbítette Lorentz és Einstein.. És mamár tudjuk, hogy ők mind csak a saját szintjükön érvényes "igazságokat" ismerték fel.
Ebből következően, soha-senki sem érhet a végső igazsághoz el, csupán
nagyon jól megközelítheti egy-egy kérdésben.