1398
-
ANT #98 Vannak úgynevezett rejtett paraméterű modellek, amelyek a hullámfüggvény mögé különböző általunk nem észlelhető valamit állítanak,de ezek jóslatai nem egyeznek a valósággal. A QM-en belül nincs ilyesmire szükség, a nélkül is ellentmondásmentes, és jelenleg a legjobb modell.
Majd talán a húrok, de az jelenleg inkább filozófia mint fizika. -
ANT #97 A hullámfüggvény csak egy eszköz amit mi egy modellben használunk.
-
#96
létezik egyáltalán? :) -
#95
a valószínüségi hullám "maga" az elektron és az elektron pedig "maga" a valószínüségihullám. -
ANT #94 ...nem megy át sehol. 
-
ANT #93 Az a hullám valószínűségi hullám. -
ANT #92 Jó volt, csak a reklám felülírja. -
ANT #91 foton tomeg -
#90
nem jó a link -
#89
Ha nem rakunk a résekhez detektort, akkor "hullámként" mindkét lyukon átmegy.
Ha nem menne át, akkor ugyan azt a képet kapnánk az ernyőn ha mindkét rés nyitva van és ha felváltva van nyitva az egyik ill. a másik.
A QM világát nem tudom mennyire lehet megérteni, de azért szerintem -analógiák segítségével- laikusként is érdekes betekintést lehet nyerni a dolgok működésébe. (rengeteg jó ismeretterjesztő könyv van) -
ANT #88 Az a 0 tömeg a fotonra azért még nem bizonyított dolog.
gamma
-
ANT #87 Meg se próbálnám magyarázni semmivel. Tudnék alternativákat mondani, de mindegyikbe bele lehet kötni.
Aki azt állítja, hogy érti a QM-et, az nem ismeri eléggé.
A hétköznapi fogalomrendszerbe nem illik bele, emiatt minden hasonlat sántít a QM-el kapcsolatban.
Tény, hogy az elektront nem tudod mind a két lyuknál kimutatni. Emiatt nem állíthatod, hogy mind a két lyukon átment. -
#86
akkor mivel magyarázod az interferenciakép kialakulását? -
ANT #85 " egyszerre mind két résen átmenve "
Ezt gondolhatod, de nem tudod kimutatni. Csak az egyik résnél foghatod el.
Vagyis ez ebben a formában nem igaz. -
#84
Ezt érdemes elolvasni -
#83
"attól még az elektron kis részecskeként mozog és nem tehénkedi körül az atommagot nem? Csak simán olyan gyorsam mozog, hogy mi ezt felhőként érzékeljük."
Ez nem egészen így van, hanem valahogy úgy, hogy amíg nem mérjük meg, az elektronnak a szó szoros értelmében nincs helye. Eloszlása van, ami alapján azt mondhatjuk meg, hogy ha megmérjük, akkor mekkora eséllyel található bizonyos helyeken. Elvileg 0-nál nagyobb a valószínűsége, hogy az elektron az univerzum másik oldalán bukkan fel.
Az a pontszerű részecske-modell, amit az iskolában tanítanak csak akkor áll elő, ha valamilyen módon (kölcsönhatás útján) megfigyeljük.
Azt mondják, hogy az elktron/foton/stb nem is hullámok és nem is pontszerü részecskék, hanem olyan "valamik", amelyek leírására néha a hullám, néha a pontszerü részecske a legalkalmasabb.
Ez a tulajdonság nem csak az elemi részecskékre vonatkozik. A kétrés kísérletet megcsinálták atomokkal (sőt ha jól emlékszem molekulákkal is) és ugyan azt kapták, mint a fotonok vagy az elektronok esetében: Az atom szintén képes hullámként viselkedni és egyszerre mind két résen átmenve önmagával interferálni.
-
kuncika #82 Na most nem tudjuk, mert buták a műszereink, vagy pedig lehetetlen, mert egy időpillanatban több ellentmondásos tulajdonsággal is rendelekezik? -
#81
Van egy kis különbség a te észlelő képességed és az elektronat érzékelő műszerek között.......Én asszem azt hallottam valahol, h nem tudjuk egyszerre több tulajdonságát is meghatározni... -
kuncika #80 Jobban belegodolva nem hinném, hogy az elektronfelhő a kvantumechankiában tapasztalt bizonytalanság bizonyítéka. Hiszen (ha jól tudom), az elektronok majdnem fénysebességgel haladva, számunkra követhetetlen pályát tesznek meg. De azért, mert egy ilyen mozgás számunkra követhetetlen, attól még az elektron kis részecskeként mozog és nem tehénkedi körül az atommagot nem? Csak simán olyan gyorsam mozog, hogy mi ezt felhőként érzékeljük.
Olyan ez, mintha magam előtt mozgatva a kezemet (majdnem fénysebességgel) kijelenteném, hogy egy húsfal van előttem. Holott nincs húsfal, mert csak a kezemet mozgatom olyan gyorsam, hogy az tényleg falnak tűnik. -
#79
A kvantummechanika mitől életszerűbb, mint a relativitás elmélet(ek)? -
#78
A kvantum mechanika szerintem teljesen életszerü és normális nem mint a relativitás elméletek.
Mindenhol baromi sok részecske és ezek eggyüttes hatása adja egy nagyobb dolog tulajdonságait. És nem szabad kis részecskéknél mindenhol ugyanolyan fix értékekkel számolni ahogy azt az iskolában tanultuk, mert a tudósok is nagyon sokszor emiatt furcsa hibás értékeket kapnak és nagyokat néznek mert kiderül, hogy megint szar valamelyik alap fizikai törvényünk. -
#77
Ez még semmi ahhoz képest, amiről John Gribbin ír a könyvében. Ő a "tranzakciós" értelmezést támogatja, amely kavantummechanika eredményeit időben előre tartó "retardált" és visszafelé tartó "avanzsált" hullámok segítségével magyarázza. E szerint a foton a kibocsájtása pillanatában már pontosan "tudja", hogy melyik részecskében fog elnyelődni - akár a világegyetem átellenes pontján, 10 milliárd évvel később. 
Ezzel megoldható a Schrödinger macskájában is felvetődő "több valóság" és a megfigyelő szerepének problémája.
-
kuncika #76 Hm. Okosabb megint nem lettem. Most úgy van, ahogy mondtam? Mert ha igen, akkor ez elég nagy esszhólság lenne a paráncsi részecskéktől.Mondjuk az elektronfelhővel már érthetővé válik a dolog. -
#75
ezért van elektron FELHŐ.... -
#74
Látom aktívan figyeled a "Spektrum"ot ;) -
kuncika #73 Scrödinger macskája
Nem teljesen értem. Na jó, valójában egyáltalán nem értem. Ebből az jön le, hogy a parányi részecskék egyszerre több lehetséges helyen és helyzetben vannak, egészen addig, míg meg nem bizonyosodunk arról mérésekkel, hogy ténylegesen hol vannak. Ez pedig elég perverzen hangzik. Nem hiszem, hogy a kis részecske kifigyeli, hogy mikor mérem meg, és jó sunyiban egy stabil pozícióba ugrik, hogy ne tudjam tetten érni.
-
#72
-
kuncika #71 Jaaaaaaa ez maki. -
#70
Igazából nem a fényt lassítják, hanem azt az időt növelik meg, amíg egy atom elnyeli, magában tartja, majd kiköpi a fotont. Az atomok között a fény természetesen fénysebességgel halad. -
#69
"az, hogy a fotonnak nincs nyugalmi tömege azt jelenti, hogy tömege 0 vagy azt, hogy nincs tömege?"
Ez a két állítás nem ugyan azt jelenti?
Van tömege, ezért is tud rá hatni a gravitáció.
"akkor tulajdonképpen nem is létezik, amikor nem c-vel halad?"
pontosan. olyan foton nincs, ami nem c-vel halad. -
kuncika #68 http://www.sg.hu/cikkek/27658 Na ez így működik is. -
kuncika #67 ŐŐŐŐŐŐŐŐŐ hát nem lettem sokkal okosabb. Amúgy meg ha jól tudom sikerült lelassítani fényt. Szóval itt a fotonok ralatív tömöge is csökken? Sőt ha 0 a sebességük, akkor elvileg ismét 0 a tömegük nem? Az meg mi, hogy ha nincs tömegük, akkor a tömegük végtelen? Ez így nem stimmel. -
#66
Mivel fotonnak nincs tömege,ezért azt is mondhatjuk h végtelen a tömege...
Mindig c-vel halad...
Nem a foton mutat részecskeszerű tulajdonságokat,hanem a fény mutat részecskeszerű tulajdonságokat,mert elméletileg a kvantumja a foton....
Én úgy hallottam, h nem szünik meg teljesen neki az idő létezni...csak nagyon-nagyon lerövidül...
fotonokkal szabadon gazdálkodhatunk egy fénnyaláb leírásánál, nm ugy mint elektronokkal...ezt má nm toom h hol olvastam... -
kuncika #65 Akkor a foton a tömegét a mozgási energiából szedi, ami c? Amúgy az, hogy a fotonnak nincs nyugalmi tömege azt jelenti, hogy tömege 0 vagy azt, hogy nincs tömege? Meg egyébként is, ha a fotonnak nincs nyugalmi tömege, akkor tulajdonképpen nem is létezik, amikor nem c-vel halad? -
#64
"hogy van az, hogy a fotonok tömege nem nő végtelenre?"
mert a fotonnak nincs nyugalmi tömege.
"ha fénysebességgel halad, akkor a foton számára megszűnik maga az idő is, nem?"
a foton csak fénysebességgel tud haladni. a saját szemszögéből nézve pedig 0 idő alatt utazza át a világegyetemet.
-
kuncika #63 Nah 1 primitív kérdés: ha a fény fénysebességgel terjed (ebben remélem nem tévedek), és a foton mutat részecskeszerű tulajdonságokat (márpedig állítólag mutat), akkor, hogy van az, hogy a fotonok tömege nem nő végtelenre? 
Ja és ha fénysebességgel halad, akkor a foton számára megszűnik maga az idő is, nem?
-
Quantizs #62 Ezt eddig nem tudtam :-) szoval kössz -
#61
Háát...szuperhúrelméletről már nem is nagyon érdemes beszélni,mert abból kapásból van 5...mind az 5 helyes,de mind különböznek egymástól..pl. az egyikben nyílthúrok vannak, a másikba nyíltak,stb....azon gondolkodtak a tudósok, h miként lehet ebből ennyi,hisz csak egy vonatkozhat a "mi" világunkra...és ekkor jött Ed..aki azt mondta h az 5 húrelmélet valójából egy elmélet,csak más szempontokból nézve...mintha visszatükröződne az 5 elmélet EGY fő elméletről...és ezt a fő elméletet, elnevezte M-elméletnek... -
Quantizs #60 (Ugy mint) ,ha a kémia sem a Bhor rendszerre épülne hanem valami elfogadhatobb "alternatíva" helyettesítené vagy egészítené ki...
De a kérdést igazából úgy értettem hogy van - e a szuper húrokkal elentétes vagy azokat ki egészítő elmélet... -
MuldR #59 Ez most valami Star Trek Fan club? Nagyon ugy tunik :)))))